NAGISZ ZRT. NÁDUDVARI HEGEDŐS-LÓRÉ SERTÉSTELEP TELJES KÖRŐ KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT

Átírás

1 1/173 NAGISZ ZRT. NÁDUDVARI HEGEDŐS-LÓRÉ SERTÉSTELEP TELJES KÖRŐ KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT

2 1/173 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1 Aláírólap 5 Bevezetés 6 1. Általános adatok A környezetvédelmi felülvizsgálatot végzı adatai A felülvizsgált cég adatai A telephelyen folytatott tevékenységek A telephelyre vonatkozó engedélyek és elıírások felsorolása és bemutatása Általános környezetvédelmi engedélyek Vízgazdálkodási rendszerre vonatkozó határozatok Levegı-tisztaságvédelmét érintı határozatok Termıtalaj védelmét érintı határozatok Természetvédelmet érintı határozatok A telephelyen a vizsgálat idıpontjában folytatott tevékenységek felsorolása, a TEÁORszámok megjelölésével és az alkalmazott technológia rövid leírása A telephelyen az érdekelt által korábban (legfeljebb 5 év) folytatott tevékenységek bemutatása különös tekintettel a környezetre veszélyt jelentı tevékenységekre, a bekövetkezett környezetet érintı rendkívüli eseményekkel együtt A felülvizsgált tevékenységekre vonatkozó adatok A tevékenységek és a létesítmények részletes ismertetése, a tevékenység megkezdésének idıpontja, a felhasznált anyagok listája, az elıállított termékek listája a mennyiség és az összetétel feltüntetésével A tevékenység megkezdés idıpontja A létesítmények és a tevékenységek részletes ismertetése A felhasznált anyagok listája, az elıállított termékek listája mennyiségi és az összetétel feltüntetésével A tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk, nyilvántartások, bejelentések, hatósági ellenırzések, engedélyek, határozatok, kötelezések ismertetése, bírságok esetében 5 évre visszamenıleg Föld alatti és felszíni vezetékek, tartályok, anyagátfejtések helyének, üzemeltetésének ismertetése A tevékenységek folytatása során bekövetkezett, illetıleg jelentkezı környezetterhelés és igénybevétel bemutatása Levegı Levegıkörnyezeti állapot Jellemzı levegıhasználatok, légszennyezési paraméterek 21

3 2/ Légszennyezıanyagok terjedései és hatásterületei Épületek főtése, légszennyezı források Diffúz források Pontforrások Összefoglaló Víz A jellemzı vízhasználatok, vízi munkák és vízi létesítmények, illetve az arra jogosító engedélyek és az engedélyektıl való eltérések ismertetése A friss víz beszerzésére, felhasználására, a használt vizek elhelyezésére vonatkozó statisztikai adatszolgáltatások bemutatása. A technológiai vízigények kielégítésének, a tevékenység biztonságos végzéséhez tartozó vízigénybevételeknek (vízszintsüllyedés, víztelenítés) és a vízforgalmi diagramnak a bemutatása Az ivóvízbeszerzés, ivóvíz ellátás, a kommunális és technológiai célú felhasználás bemutatása A vízkészlet-igénybevételi adatok ismertetése 5 évre visszamenıleg A szennyvíz keletkezések helyének, a szennyvizek mennyiségi és minıségi adatainak bemutatása a technológiai leírások alapján A szennyvíz összegyőjtésére, tisztítására és a tisztított (vagy tisztítatlan) szennyvíz kibocsátására, elhelyezésére vonatkozó adatok, az ipari és egyéb szennyvízcsatornák, a szennyvíztisztító telep jellemzıi, továbbá az iszapkezelés, iszapminıség és elhelyezés adatainak ismertetése A csapadékvíz-rendszer bemutatása A vízkészletre gyakorolt hatásokat vizsgáló monitoring rendszer adatainak és mőködési tapasztalatainak bemutatása, beleértve mind a vízkivételek, mind a szennyvízbevezetések hatásának vizsgálatát, hatásterületének meghatározását, értékelését Összefoglaló Hulladék A hulladékképzıdéssel járó technológiák és tevékenységek bemutatása, technológiai folyamatábrák készítése A technológiai és tevékenység során felhasznált anyagok megnevezése, éves felhasznált mennyiségük. Anyagmérleg készítése a hulladék keletkezésével járó technológiákról A keletkezı hulladékok mennyiségének és összetételének ismertetése (veszélyes hulladék esetében az azonosító számát, veszélyességi osztályát és a veszélyességi jellemzıit is meg kell adni technológiánként és tevékenységi bontásban) A hulladékok győjtési módjának ismertetése A hulladékok telephelyen belül történı kezelésének, tárolásának, az ezeket megvalósító létesítmények és technológiák részletes ismertetése, beleértve azok mőszaki és környezetvédelmi jellemzıit A telephelyrıl kiszállított (export is) hulladékot szállító, átvevı szervezet azonosító adatai, a hulladék szállítás folyamatának (eszköze, módja, útvonala) ismertetése A hulladékgazdálkodási terv, a keletkezı hulladékok mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentésére tett intézkedések ismertetése Más szervezettıl átvett (import is) hulladékok minıségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése 102

4 3/ A begyőjtéssel átvett hulladékok minıségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése Összefoglaló Talaj A terület-igénybevétel és a terület használat megváltozásának adatai A talaj jellemzése a multifunkcionális tulajdonságai alapján, különös tekintettel a változásokra (vegyi anyagok, hulladékok, stb.) A tevékenységbıl származó talajszennyezések és megszüntetési lehetıségeinek bemutatása Prioritási intézkedési tervek készítése Remediációs megoldások bemutatása Összefoglaló Zaj és rezgés A helyszín leírása A Telephely zajforrásai A létesítmény hatásterületének meghatározása Összefoglalás értékelés Az élıvilágra vonatkozó környezetterhelés és igénybevétel bemutatása A területhasználattal érintett életközösségek (növény- és állattársulások) felmérése és annak a természetes, eredeti állapothoz, vagy környezetében lévı, a tevékenységgel nem érintett területekhez való viszonyítása A tevékenység következtében történı igénybevétel módjának, mértékének megállapítása. A biológiailag aktív felületek meghatározása A tevékenység káros hatásaira legérzékenyebben reagáló indikátor szervezetek megjelölése Az eddigi károsodás mértékének meghatározása Összefoglaló Az alkalmazott legjobb elérhetı technika ismertetése BAT technika a takarmányozás területén BAT technikák az energiagazdálkodás területén BAT technikák a levegıtisztaság-védelemben BAT technikák a vízgazdálkodás területén BAT technikák a hulladékgazdálkodás területén BAT technikák a zaj kibocsátások csökkentésére Rendkívüli események A rendkívüli esemény, illetve üzemzavar miatt a környezetbe került vagy kerülı szennyezı anyagok, valamint hulladékok minıségének és mennyiségének meghatározása környezeti elemenként A megelızés és a környezetszennyezés elhárítása érdekében teendı intézkedések, haváriatervek, kárelhárítási tervek bemutatása Összefoglaló A környezetre gyakorolt hatás értékelése, bemutatva a környezeti kockázatot is Környezetvédelmi engedéllyel rendelkezı tevékenység esetén az engedélykérelemhez elkészített tanulmányok hatás-elırejelzéseinek összevetése a bekövetkezett hatásokkal

5 4/ A felülvizsgálat és a korábbi vizsgálatok eredményei, illetve határozatok alapján meg kell határozni azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyekkel az érdekelt a veszélyeztetés mértékét csökkenteni, illetve a környezetszennyezés megszüntetése érdekében, vagy a környezet terhelhetıségének figyelembevételével annak elfogadható mértékőre való csökkentését érheti el Ha az engedély nélküli tevékenységet új telepítési helyen valósították meg, akkor ismertetni kell a telepítés helyén az ökológiai viszonyokban és a tájban valószínősíthetı, vagy bizonyítható változásokat, és az esetleges káros hatások ellensúlyozására bevezetett intézkedéseket Javaslatot kell adni a szükséges beavatkozásokra, átalakításokra, ezek sürgısségére, idıbeli ütemezésére Kiemelten kell foglalkozni a környezetszennyezésre, -veszélyeztetésre utaló jelenségekkel, és szükség esetén javaslatot kell tenni az érintett terület feltárására, az észlelı, megfigyelı rendszer kialakítására Mellékletjegyzék Felülvizsgálatra jogosító engedély Talaj- és talajvíz vizsgálati eredmények Ivóvíz és vízgáz viszony vizsgálatok évi anyagmérleg Zaj hatásterület

6 5/173 ALÁÍRÓLAP Tárgy: NAGISZ Zrt. Nádudvar Hegedős-lóré, sertéstelep EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM Megrendelı: NAGISZ Zrt Nádudvar, Fı u Készítette: NAGISZ Zrt Nádudvar, Fı u Környezetgazdálkodási osztály Széll Gábor Akusztikai és munkavédelmi szakmérnök, Akusztikai szakértı KvVM Sz-821/2007, EüM 100-9/2006 Dr. Nagy Tibor SZKV1.2 környezetvédelmi szakértı MK mérnök kamarai tagság Készült: Tóth Gyula környezetgazdálkodási osztályvezetı Környezetgazdálkodási és környezetvédelmi okleveles szakmérnök SZKV-hu, -le, -vf,-zr/ környezetvédelmi szakértı SZTjV/Sz-005/2013 tájvédelmi szakértı Mérnök kamarai tagság: nyomtatott példányban

7 6/173 BEVEZETÉS A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 4053/1/2002. számú határozatában a Kormány 193/2001. (X. 19.) kormány rendelete alapján az egységes környezet használati engedély megszerzése érdekében teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére kötelezte a NAGISZ Zrt. (4181 Nádudvar, Fı u. 119.) Hegedős-lóré sertéstelepét (4181, Nádudvar, Mihályhalmi útfél). A Zrt. a benyújtott teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálat alapján 2405/1/2005. számon egységes környezethasználati engedélyt kapott. A módosított egységes környezethasználati engedély érvényességi ideje május 31. az új egységes környezethasználati engedély megszerzése érdekében új teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálatot nyújt be, amely alapján 1309/3/2012. sz. egységes környezethasználati engedélyt kapott. Az új engedély alapján február 28-ig kell az új felülvizsgálati dokumentációt benyújtania a telepnek. A teljes körő felülvizsgálati dokumentáció, valamint a mellékletek a 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben elıírtak szerint állítottuk össze. Úgy, hogy megfeleljen az egységes környezethasználati engedély tartalmi követelményeinek is. Rögzítésre került a telephelyen végzett tevékenységek részletes leírása, ezek környezetre gyakorolt hatása, alátámasztva számítások, mérések értékeivel. 1. ÁLTALÁNOS ADATOK 1.1. A KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATOT VÉGZİ ADATAI A cég elnevezése: Nagisz Zrt. Környezetgazdálkodási osztály A cég székhelye: Nádudvar, Fı út 119. A cég cégjegyzékszáma: Telefonszám: 06-54/ tgy@nagisz.hu Tóth Gyula Nagy Tibor Széll Gábor Környezetgazdálkodási és környezetvédelmi okleveles szakmérnök SZKV-hu, -le, -vf,-zr/ környezetvédelmi szakértı SZTjV Sz-005/2013 tájvédelmi szakértı SZKV1.2 környezetvédelmi szakértı MK mérnök kamarai tagság Akusztikai és munkavédelmi szakmérnök, KvVM Sz-821/2007 akusztikai szakértı 1.2. A FELÜLVIZSGÁLT CÉG ADATAI Hosszú neve: NAGISZ Mezıgazdasági Termelı és Szolgáltató Zárt Körően Mőködı Részvénytársaság Rövid neve: NAGISZ Zrt. Székhelye: 4181 Nádudvar, Fı u KÜJ száma: Település azonosító száma: A cég statisztikai számjele: Cégjegyzékszáma: Cg Elnök-vezérigazgató: Kovács Lajos

8 7/173 Lakcíme: 4181 Nádudvar Petıfi u. 14. A Zrt. megalapításának éve: december 31. A tulajdon viszonyokban változás nem történt A TELEPHELYEN FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉGEK Sertéstenyésztési vállalkozás-vezetı: Czeglédi Péter Lajos Lakcíme: 4200 Hajdúszoboszló, Hunyadi J. u. 28. A sertéstelep dolgozói létszáma: 41 fı Telephelye: 4181 Nádudvar, Mihályhalmi útfél Település azonosító száma: KTJ száma: Telephely helyrajzi száma: Nádudvar 01041/5 Telephely nagysága: kb m 2 A Hegedős-lóré sertéstelep a Mihályhalmára vezetı út mellett található. Nádudvar közigazgatási területén, a várostól 2 km-re. A telep tevékenységi köre a hízó alapanyag elıállítása, nevelése. A telep koca és szaporulata elhelyezésére alkalmas (kb db sertés). Átnézetes helyszínrajz (katonai)

9 8/173 Átnézetes helyszínrajz (mőhold felvétel)

10 9/173 Helyszínrajz

11 10/ A TELEPHELYRE VONATKOZÓ ENGEDÉLYEK ÉS ELİÍRÁSOK FELSOROLÁSA ÉS BEMUTATÁSA Általános környezetvédelmi engedélyek - Az ÁNTSZ Hajdú-Bihar megyei Intézete a veszélyes anyagokkal folytatott tevékenységre általános tevékenységi engedélyt adott ki (2703-4/1999). - A Hajdú-Bihar Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenırzı Állomás 6-3/VIII/2002. sz. hatósági állatorvosi igazolást adott, ez által a telep mőködését engedélyezte. - A TiKTVF 2405/1/2005. sz. egységes környezethasználati engedélyt adott a telepnek. - A TiKTVF 8016/7/2006. sz. módosítja az egységes környezethasználati engedélyt. - A TiKTVF 8016/18/2006. sz. módosítja az egységes környezethasználati engedélyt. - A TiKTVF 9182/23/2007. sz. módosította a telep egységes környezethasználati engedélyét. - A TiKTVF 2342/3/2010. sz. módosítja az egységes környezethasználati engedélyt - A TiKTVF 1309/3/2012. sz. egységes környezethasználati engedélyt adott a telepnek Vízgazdálkodási rendszerre vonatkozó határozatok - A TIVIZIG 434-3/1967. sz. vízjogi üzemelési engedélyt adott a telep vízellátására. - A TIVIZIG 194-3/1975. sz. vízjogi üzemelési engedélyt adott a telep vízellátására, trágyakezelésére és elhelyezésére. - A TIVIZIG 1275/25/1996. sz. vízjogi üzemelési engedélyt adott a telep vízilétesítményeire. - A TIVIZIG 2800/52/2000. sz. vízjogi létesítési engedélyt adott a hígtrágya elhelyezı területek monitoring kútjainak létesítésére. - A TIVIZIG 2800/69/2002. sz. módosítja a vízjogi üzemeltetési engedélyt a monitoring kutak mőszaki adataival. - A TiKTVF 8016/17/2006. sz. vízjogi létesítési engedélyt adott a telepen 2 db (HL1, HL2) kutak létesítésére. - A TiKTVF 169/1/2008. sz. vízjogi üzemeltetési engedélyt adott a talajvízfigyelı kutakra. - A TiKTVF 972/6/2011. sz. vízjogi létesítési engedélyt adott a hígtrágya nyomóvezeték létesítésére. - A TiKTVF 7034/17/2011. sz. vízjogi létesítési engedélyt adott a trágyakezelı telepen 2 db monitoring kút létesítésére. - A TiKTVF 2514/1/2012. sz. módosította a vízjogi üzemeltetési engedélyt (1275/25/1996) a hígtrágya elvezetés létesítményeivel. - A TiKTVF 2514/2/2012. sz. módosította a vízjogi üzemeltetési engedélyt (169/10/2008) a monitoring kutak mőszaki adataival. - A TiKTVF 7694/1/2013. sz. módosította a vízjogi üzemeltetési engedélyt (1275/25/1996). - A TiKTVF 2956/1/2013. sz. kötelezés a felhagyott földmedrő hígtrágyatározó rekultivációjára. - A Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35900/9318-3/2015.ált. sz. módosította a rekultivációs kötelezést. - A Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35900/750-5/2016.ált módosította a vízjogi üzemeltetési engedélyt (1275/25/1996) Levegı-tisztaságvédelmét érintı határozatok - A TiKöFe 2516/8/2002. sz. határozat légszennyezı források kibocsátási határértékének megállapítására. - A TiKöFe 5622/2/2003. sz. engedély a légszennyezı pontforrás mőködésére.

12 11/ Termıtalaj védelmét érintı határozatok - A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság HBF/01/ /2014. sz. hígtrágya felhasználási engedély 170,7982 ha területre. - A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság HBF/01/ /2014. sz. hígtrágya felhasználási engedély 371,0555 ha területre. - A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság HBF/01/ /2014. sz. hígtrágya felhasználási engedély 752,1783 ha területre. - A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Fıosztály HBF/01/ /2015. sz. hígtrágya felhasználási engedély 465,0531 ha területre. - A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Fıosztály HB/05-NTO/ /2016. sz. igazolást adott hígtrágya termıföldön történı felhasználási tevékenységre Természetvédelmet érintı határozatok - A TiKTVF 6963/2/2014. sz. engedélyt adott 41 db molnárfecske fészek eltávolítására A TELEPHELYEN A VIZSGÁLAT IDİPONTJÁBAN FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉGEK FELSOROLÁSA, A TEÁOR-SZÁMOK MEGJELÖLÉSÉVEL ÉS AZ ALKALMAZOTT TECHNOLÓGIA RÖVID LEÍRÁSA A vizsgálat idıpontjában, illetve az azt megelızı évben a Nagisz Zrt. Hegedős-lóré sertéstelepén az alábbi TEÁOR számú tevékenységek végzése történt. A felülvizsgált telephelyen folytatott tevékenységek TEÁOR Tevékenység Sertéstenyésztés 1.6. A TELEPHELYEN AZ ÉRDEKELT ÁLTAL KORÁBBAN (LEGFELJEBB 5 ÉV) FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖRNYEZETRE VESZÉLYT JELENTİ TEVÉKENYSÉGEKRE, A BEKÖVETKEZETT KÖRNYEZETET ÉRINTİ RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEKKEL EGYÜTT 2012 A telep az új trágyakezelı létesítményekkel módosított vízjogi üzemeltetési engedélyt kapott Elkezdte a telep a felhagyott földmedrő hígtrágyatározó rekultivációját, 200 t iszapot termeltek ki A kedvezıtlen idıjárási viszonyok miatt nem történt a rekultivációban elırehaladás. A szociális épület rekonstrukciója során az ablakok cseréje 41 db molnárfecske fészkét érintett, ezért fészek eltávolításra engedélyt kértek.

13 12/ A hizlaldai épületekben új légbeejtı rendszer került kiépítésre. A rekultiváció során 1 üres szalmaszőrıt a tározóból feltöltöttek trágyával (1 000 m 3 ) szikkasztás végett. Összefoglaló jelentés készítése a rekultiváció állásáról, új határidık megállapítása A régi porta épületet elbontották, helyén parkoló lett kialakítva. A szociális épület tetıszigetelését felújították. A régi boncházat átalakították hőtött hullatárolóvá. A rekultiváció során mind 3 szalmaszőrıt feltöltötték trágyával (3 000 m 3 ) szikkasztás végett. A telepen történt változások mőhold felvételek segítségével június október augusztus A FELÜLVIZSGÁLT TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ ADATOK 2.1. A TEVÉKENYSÉGEK ÉS A LÉTESÍTMÉNYEK RÉSZLETES ISMERTETÉSE, A TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK IDİPONTJA, A FELHASZNÁLT ANYAGOK LISTÁJA, AZ ELİÁLLÍTOTT TERMÉKEK LISTÁJA A MENNYISÉG ÉS AZ ÖSSZETÉTEL FELTÜNTETÉSÉVEL A tevékenység megkezdés idıpontja A Vörös Csillag Mezıgazdasági Termelıszövetkezet a sertéstartást hagyományos körülmények között a 1960-as években kezdte meg. Létesítéskor az akkori jogszabályi követelményeknek megfelelıen. Visszaemlékezések alapján 1963-ra tehetı az I. ütem befejezése, egy 600 anyakocás szakosított sertéstelep megvalósulásával. Az állattartás 12 ólban történt, a szociális épület, a takarmányos konyha, és raktár épület biztosította kiszolgálást. A takarmányok szállítása sínpáron mozgó motoros csillékkel történt (lóré). A szociális épülettel szemben lévı szúró-boncoló épületekben kezdetleges húsfeldolgozás is történt. A telepet ellátó kút és a vízellátó rendszer ban létesült. A hígtrágya kezelést egy 240 m 3 -es vasbeton ülepítı, valamint két 2 700m 3 -es földmedrő tározó oldotta meg.

14 13/173 A Termelıszövetkezet fejlıdésével igénylett lett a sertés telep bıvítésére. A II. ütemben végre hajtott bıvítés 1972-ben fejezıdött be. A megnövekedett vízigény kielégítésére 1973-ban új kút fúrására került sor. Az 1974 megépült Húsüzem átvette a telepen folyó hús feldolgozást. Az itt lévı épületekben a kényszervágási funkció maradt. A meglévı hígtrágya kezelı létesítmények kiegészültek két, egyenként m 3 -es földmedrő tározóval. A trágyalé elhelyezésére egy 152 haos, és egy 105 ha-os öntözıtelepen történt. Az 1982-ben végre hajtott bıvítés nagyságrendileg új dimenzióba helyezte a telepet. Az eddigi kocás telep kocásra bıvült. Az eddigi telep lett a tenyésztési rész. A bıvítés eredményeként épült 22 hizlaldai épület, amelyben a szaporulat hizlalása itt valósult meg. A sertéstelepen lévı kényszervágóhíd átkerült szervezetileg a húsüzem kezelésébe, amelynek eredménye az lett, hogy a 90-es években ezt a funkció megszőnt, beköltözött a húsüzembe. A sertéstelep a szomszédos, szintén a 60-as években létesült baromfi telep óljait is magába olvasztotta. Az abrak takarmány biztosítása érdekében 9 toronyból álló Funki toronysiló (6 300 to tároló kapacitás) lett felállítva. A megnövekedett mennyiségő hígtrágya kezelésére egy új kezelı telep épült. A korábban létesült objektumok felhagyásra kerültek. Igaz a mőtárgyak még most is megvannak. Az új létesítmény szalmaszőrıs fázisbontóból, ülepítı medencébıl, utóülepítı medencébıl, tározóból áll A létesítmények és a tevékenységek részletes ismertetése A telep tevékenységi köre a hízó alapanyag elıállítása, nevelése. A telep koca és szaporulata elhelyezésére alkalmas (kb db sertés). Az egész telepre általánosan jellemzı a zárt, hígtrágyás tartás. A telep két részre bontható egy tenyésztési részre és egy hizlalói részre. A tenyésztési rész a kocaszállásból, fiaztatóból és malacnevelıbıl áll. Kocatartás /K1-K9/ A kocák csoportos, illetve egyedi állásos tartásban vannak tartva. A K6, K5 és a K4 ólak egyedi állásos kialakításúak, a többi karámos. A K9 kocaszállás ketté lett osztva, az egyik felébıl egyedi állásos vemhesítı, a másik felében maradt a csoportos kocaszállás. A vemhesítıbe, két sorban 120 férıhely egyedi állás lett elhelyezve. Az egyedi állásokban a koca fejjel a fal felé állnak. A kocák fejénél etetı utak vannak a fal mellett, a középen lévı útról történik a termékenyítés. A kocaszálláson két sorban van 5-5 egyedi állás, valamint kutricák. A kutricákban összesen 52 férıhely van. Fiaztatás /F1-F3/ A fiaztató épületekben semmi változás nem történt. Malacnevelés /B1-B6/ A K10 egyedi kocaszállásból B7 malac utónevelı lett kialakítva. Használt ISV technológia lett beépítve, három féle kutrica méret (22 db 11, 24 db 12, és 22 db 14 férıhelyes) összesen 68 db kutrica, 838 férıhellyel. Hízlalás /H1-H22/ A hizlaldai épületekben, H1-H6 hizlalda épületek kivételével megváltozott a kutrica kiosztása. A korábbi 2 közlekedı utas és 4 kutrica soros elrendezést 1 utas és a két oldalán lévı kutrica kiosztás váltotta fel. Az egyik régi közlekedı út és a mellette lévı kutrica meg maradt, míg a másik oldalon lévı 3 kutrica és régi közlekedı út össze lett szakítva. HOWEMA típusú nedves etetı rendszer lett kiépítve a hizlalda épületek ellátására.

15 14/173 Hizlalás /H23-H24/ A H23 és H24 épületekben a kutricák kialakítása változott. A 2 x 30 db kutrica helyett 2 x 20 db kutrica lett kialakítva. Az épületek össz férıhely kapacitása nem változott. Nádas1 Üzemen kívül, üresen áll. Nádas2 Üzemen kívül, üresen áll. Hígtrágya kezelıtelep A telepen belüli trágyagyőjtı és elvezetı rendszerben nem történt változás A felhasznált anyagok listája, az elıállított termékek listája mennyiségi és az összetétel feltüntetésével A tevékenység során felhasznált anyagok körében nem történt változás, az éves felhasználásban sincs lényeges eltérés. A mezıgazdasági vontató üzemanyag ellátása a városi üzemanyagtöltıállomásról történik. Az állatok kezeléséhez szükséges, 1-2 hétre elegendı gyógyszer, vakcina mennyiségét tartják a telepen A TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS DOKUMENTÁCIÓK, NYILVÁNTARTÁSOK, BEJELENTÉSEK, HATÓSÁGI ELLENİRZÉSEK, ENGEDÉLYEK, HATÁROZATOK, KÖTELEZÉSEK ISMERTETÉSE, BÍRSÁGOK ESETÉBEN 5 ÉVRE VISSZAMENİLEG Nyilvántartások, tervek A nyilvántartási rendszerben nincs változás. Hatósági ellenırzések a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség nagylétszámú sertéstelep éves ellenırzése a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség nagylétszámú sertéstelep éves ellenırzése a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség nagylétszámú sertéstelep éves ellenırzése a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség nagylétszámú sertéstelep éves ellenırzése a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség nagylétszámú sertéstelep éves ellenırzése a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség nagylétszámú sertéstelep éves ellenırzése a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség nagylétszámú sertéstelep éves ellenırzése a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség nagylétszámú sertéstelep éves ellenırzése.

16 15/ a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi Fıosztály nagylétszámú sertéstelep éves ellenırzése. Engedélyek Lásd az 1.4. alatt. Bírságok A évi felügyeleti ellenırzés után külön eljárásban a Felügyelıség megállapította, hogy a telep nem rendelkezi a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen min. 6 havi trágyatározó kapacitással. Annak ellenére, hogy már m 3 tározó üzemkészen használatban volt, valamint a többi is kivitelezés alatt állt Ft bírságot szabott ki a telepre FÖLD ALATTI ÉS FELSZÍNI VEZETÉKEK, TARTÁLYOK, ANYAGÁTFEJTÉSEK HELYÉNEK, ÜZEMELTETÉSÉNEK ISMERTETÉSE Föld alatti vezetékek, tartályok Nincs változás Föld feletti vezetékek, tartályok Nincs változás 3. A TEVÉKENYSÉGEK FOLYTATÁSA SORÁN BEKÖVETKEZETT, ILLETİLEG JELENTKEZİ KÖRNYEZETTERHELÉS ÉS IGÉNYBEVÉTEL BEMUTATÁSA 3.1. LEVEGİ A felülvizsgálat levegıvédelmi fejezete a levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet, valamint a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekrıl és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeirıl szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet alapján készült Levegıkörnyezeti állapot Nádudvar közigazgatási területe, így a sertéstelep is a módosított 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet alapján a 10. légszennyezettségi zónához sorolható. Ennek értelmében a légszennyezettségi tartományok és a maximális légszennyezettségek a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. sz. melléklete szerint: Kéndioxid Nitrogéndioxid Szénmonoxid PM 10 Benzol Talaj közeli ózon* PM 10 Arzén (As) PM 10 Kadmium (Cd) PM 10 Nikkel (Ni) PM 10 Ólom (Pb) F F F E F O-I F F F F D *: napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma PM 10 benz(a)- pirén (BaP)

17 16/173 D csoport: azon terület, ahol a levegıterheltségi szint egy vagy több légszennyezı anyag tekintetében a felsı vizsgálati küszöb és a levegıterheltségi szintre vonatkozó határérték, az 1. melléklet pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplı anyagok esetében a célérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegıterheltségi szint egy vagy több légszennyezı anyag tekintetében a felsı és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegıterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. A 4/2011. (I.14.) VM rendelet 1-2. sz. mellékletei szerinti levegıterheltségi szint egészségügyi határértékei, célértékei, hosszú távú célkitőzései (zárójelben a tőréshatárok, ill. a határérték feletti esetek megengedhetı száma): Légszennyezı anyag Határérték (µg/m 3 ) órás 24 órás éves Kén-dioxid (SO 2 ) 250 (24) 125 (3) 50 Szén-monoxid (CO) Nitrogén-oxidok (NO x =NO+NO 2 mint NO 2 ) Nitrogén-dioxid (NO 2 ) 100 (18*) Szálló por (PM10) - 50 (35**) 40 Szálló por (TSPM) Ózon (O 3 ) 120*** Ülepedı por (ÜP) 16 g/m 2 30nap 120 t/km 2 év * az egy órás határérték évi 18 alkalommal léphetı túl; ** a 24 órás határérték évi 35 alkalommal léphetı túl; ***: napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma. A sertéstelep környezetének levegıminıségét maga a sertéstelep emissziói határozzák meg. A telep a jelő mihályhalmi bekötı út mellett található.

18 17/173 A Tiszántúli KTVF 1309/03/2012. sz. EKHE határozatában nem állapított meg védelmi övezetet. A telephely határától Nádudvar K-re ~2000 méterre fekszik. A nagy létszámú sertéstelepekre, az 1. sz. táblázatban közölt levegıbe történı kibocsátások jellemzık (Útmutató az elérhetı legjobb technika meghatározásához a nagylétszámú sertéstelepek esetében. Budapest, 2004).

19 18/173 Levegı Ammónia (NH 3 ) Metán (CH 4 ) N 2 O NO x CO 2 Bőz (pl. H 2 S) Por Füst / CO Sertéstelepek kibocsátásai a levegıbe Tevékenység Istállók, trágya/hígtrágya tárolása, trágya/hígtrágya kijuttatása földekre Istállók, trágya/hígtrágya kezelése Istállók, trágya/hígtrágya tárolása és kijuttatása Főtı berendezések az épületekben, kisebb tüzelıberendezések Istállók, a telepen főtésre, ill. szállításra felhasznált energia, hulladékégetés Istállók, trágya/hígtrágya tárolása és kijuttatása Takarmány ırlése, tárolása, trágya tárolása és kijuttatása Hulladékok égetése N-hez kapcsolódó kibocsátások Minthogy az ammóniának fontos szerepet tulajdonítanak a talajok, ill. vizek savasodása tekintetében, a legtöbb figyelmet az istállókból származó ammónia kibocsátások kapták. Az ammónia nagyobb koncentrációban irritálhatja az emberek, ill. állatok szemét, torkát, és a nyálkahártyákat. Lassan száll fel a trágyából az épületen keresztül, és végül a szellıztetı rendszerrel távozik az épületbıl. Az ammónia szintjét olyan tényezık befolyásolják, mint a hımérséklet, légcsere, páratartalom, állatsőrőség, az alom minısége, ill. a takarmány összetétele (nyers fehérje tartalom). Az ammónia kibocsátások szintjét befolyásoló tényezıket a 2. táblázat mutatja be. Az ammónia kibocsátások szintjét befolyásoló folyamatok, ill. tényezık Folyamat N megjelenési formája Befolyásoló tényezık A bélsár keletkezése Húgysav és meg nem emésztett fehérje Állat és a takarmány Lebomlás Ammónia a trágyában/hígtrágyában Folyamatjellemzık (ph, hımérséklet, víz aktivitás, stb.) Párolgás Ammónia a levegıben Folyamatjellemzık és a helyi klíma Szellızés Ammónia az istállóban Helyi klíma, hımérséklet, relatív páratartalom, légáramlás Emisszió Ammónia a környezetben Levegıtisztító berendezések Egyéb gázok Sokkal kevesebbet tudunk az egyéb gázok kibocsátásairól, bár e témában is történnek kutatások, különösen a metán és a dinitrogén-oxid tekintetében. A dinitrogén-oxid magasabb szintje általában egyrészt a levegıztetéses hígtrágyakezelés, másrészt az istállótrágya kezelése során jellemzı. A széndioxid keletkezése a légzéshez köthetı, arányosítható az állat hıtermelésével. A talajban zajló mikrobás folyamatok (denitrifikáció) dinitrogén-oxid (N 2 O) és nitrogén gáz (N 2 ) keletkezésével járnak. Míg a dinitrogén-oxid egyike azon gázoknak, melyek az üvegházhatás elıidézésében szerepet játszanak, a nitrogén gáz a környezetre ártalmatlan. Mindkettı keletkezhet a talajban a nitrát lebomlásakor, függetlenül attól, hogy a nitrát maga trágyából, szervetlen mőtrágyából vagy a talajból magából származik; a trágya jelenléte azonban elısegíti a folyamatot. Bőzhatás A bőzhatás egy helyi jelentıségő kibocsátás, melynek jelentısége fokozatosan növekedett, ahogy a sertéstartó gazdaságok száma növekedett, ill. ahogy a külvárosi lakóövezetek közelebb kerületek a tradicionálisan mezıgazdasági hasznosítású területekhez. A trágyából, ill. hígtrágyából keletkezı

20 19/173 bőzös, illékony gázok kibocsátásában a fı tényezık a mikroba, ill. nedvesség tartalom. A bőz keletkezésének fıbb forrásai a következık: istállók, trágya és hígtrágya tárolók és a trágya/hígtrágya kijuttatása a földekre. Jóllehet a trágya kijuttatásakor keletkezı bőzhatás is intenzív lehet, de ezek a hatások egyrészt viszonylag rövid idejőek, összehasonlítva az istállókból, ill. a tárolásból származó bőzhatással; másrészt jelentısen csökkenthetık a megfelelı kijuttatási technikák alkalmazásával. Amennyiben a sertéstelep bőzhatása eléri a környezı érzékeny befogadókat, a bőzhatás csökkentését célzó intézkedések megkövetelhetık az üzemeltetıtıl. E tekintetben érzékeny befogadónak tekintendık elsısorban a parkok és közterek, iskolák, kórházak, valamint a lakóövezetek. Por A por általában nem tartozik a környezetvédelmi szempontból fontos kibocsátások közé a sertéstelepek esetében; azonban esetenként, különösen száraz és szeles idıjárási körülmények között, zavaró lehet. Az istállón belül, egyes technológiákban (pl. száraz takarmány etetése padlóról), jelentkezhet olyan porképzıdés, mely mind az állatok, mind az ott dolgozó emberek légzıszerveire ártalmas lehet. A sertéstelep technológiája A telep tevékenységi köre a hízó alapanyag elıállítása, nevelése. A telep 2200 koca és szaporulata elhelyezésére alkalmas (kb db sertés). Az egész telepre általánosan jellemzı a zárt, hígtrágyás tartás. A telep két részre bontható egy tenyésztési (K1-K9, F1-F3, B1-B7) és egy hizlalói (H1-H22) részre. A tenyésztési rész a kocaszállásból, fiaztatóból és malacnevelıbıl áll. Kocatartás (K1-K9) A kocák csoportos, illetve egyedi állásos tartásban vannak tartva. A K4-K6 ólak egyedi állásos kialakításúak, a többi karámos. A K9 kocaszállás ketté lett osztva, az egyik felébıl egyedi állásos vemhesítı, a másik felében maradt a csoportos kocaszállás. A vemhesítıbe, két sorban 120 férıhely egyedi állás lett elhelyezve. Az egyedi állásokban a koca fejjel a fal felé állnak. A kocák fejénél etetı utak vannak a fal mellett, a középen lévı útról történik a termékenyítés. A kocaszálláson két sorban van 5-5 egyedi állás, valamint kutricák. A kutricákban összesen 52 férıhely van. Az épületek technológiájában és üzemeltetésében nincs további változás. Fiaztatás (F1-F3) A fiaztató épületekben semmi változás nem történt. Malacnevelés (B1-B7) A malacok utónevelı épületekben semmi változás nem történt. Hízlalás (H1-H22) A hizlaldai épületekben, H1-H6 hizlalda épületek kivételével megváltozott a kutrica kiosztása. A korábbi 2 közlekedı utas és 4 kutrica soros elrendezést 1 utas és a két oldalán lévı kutrica kiosztás váltotta fel. Az egyik régi közlekedı út és a mellette lévı kutrica meg maradt, míg a másik oldalon lévı 3 kutrica és régi közlekedı út össze lett szakítva. HOWEMA típusú nedves etetı rendszer lett kiépítve a hizlalda épületek ellátására. H23-H24 épületek

21 NAGISZ Zrt. (KÜJ ) 20/173 A H23 épület karanténként üzemel a beérkezı állatállomány részére. Legközelebb februárban érkezik 240 db. Nyolc hétig tartózkodnak itt az állatok. Évi 6 alkalommal telepítik be az épületet. A H24 épület jelenleg üres süldıszállás, állatok nincsennek benne. Hígtrágya kezelıtelep A keletkezı trágyát a telepen belüli 5022 és m3 kapacitású hígtrágya tóba és a telephelyen kívüli, külsı vállalkozó által üzemeltetett trágyakezelı telepre vezetékkel juttatják.

22 21/ Jellemzı levegıhasználatok, légszennyezési paraméterek A diffúz légszennyezés meghatározó létesítményei: 3 db fiaztatóépület (F1-F3) 7 db malacnevelı épület (B1-B7 9 db kocaszállás (K1-K9) 22 db hizlalda épület (H1-H22) 1 db karantén épület (H23) 1 db süldıszállás (H24), jelenleg üres Silók - 9 db FUNKI alapanyag termény siló, 90 vagon/torony; a tárolást nem a telep üzemelteti. - Takarmányozást biztosító silók: 6 db, 30 q/db kapacitású siló a B1-B6 ólak jelő út felıli végén. 3 db 30 q/db kapacitású siló a K7-K9 ólak B ólak felıli végén.

23 22/173 3 db 60 q/db kapacitású siló a K4-K6 ólak B ólak felıli végén. 3 db 30 q/db kapacitású siló az F1-F3 ólak B ólak felıli végén. - Takarmánykiosztó és konyha: A konyha melletti raktárnál található a 9 db FUNKI alapanyag terménytároló siló, egyenként 90 vagon kapacitással. A konyhához tartozik 1 db 6 t és 6 db 10 t kapacitású siló. A takarmány kiosztó épület mellett van

24 23/173 még 4 db 6 tonnás és 2 db 7 tonnás fémsiló. A takarmányt MTZ-82 DETK takarmányszállítóval 120 perc/nap üzemidıben és SCHAFFER 2028 univerzális rakodóval 50 perc/nap üzemidıben, csütörtökön 150 perc üzemidıben juttatják az ólakhoz (B1-7, F1-3, K1-9), ill. egy alkonyha osztja szét a H1-H22 épületekben. - Hígtrágya tárolók: 1 db 5022 m 3 -es és 1 db m 3 -es fóliaszigeteléső tározó. A szellızés rendszere három elembıl áll. Az elsı a hımérsékletérzékelı szenzor, ennek az adatai alapján egy szabályzó berendezés, amely a beérkezı adatok alapján mőködteti a ventilátorokat, zsalumozgató motorokat. Ahol a rendszer nem automata az állítási lehetıség manuálisan történik. A szilárd fázis és a hígtrágya a jelő út túlsó oldalán lévı 0695/13 hrsz. területen létesült 3 tározóba is kerül (~43000 m 3 összes kapacitás).

25 24/173 Szellızı berendezések A légtérbe kerülı szennyezett levegı éves mennyisége (Q, m 3 /év): 3 nap üzemóra m Q = 365 ventilátor db beép. telj. év nap óra A használt, elszívott levegı tisztítását szolgáló berendezések A sertéstelepen az elszívott levegı tisztítását szolgáló berendezés nem üzemel. Elhelyezés Mennyiség db/épület Típus Légszállítás m 3 /h/db, 0 Pa statikus nyomás mellett Összes légszállítás m 3 /h Kocaszállás K1-K8 0 Természetes szellızés. Kocaszállás K9 vemhesítı 2 WOODS Fiaztató F1-F3 12 WOODS Malacnevelı B1-B6 3 WOODS Malacnevelı B7 5 WOODS Hizlalda H Big-Dutchman Hizlalda H22 5 Funki H23 7 WOODS H24 (jelenleg nem üzemel) 7 WOODS

26 25/173 A légcsere az állat létszám és súlycsoportok által meghatározott levegı igény és az épületek belsı hımérséklete szerint szabályozott. Ventilátoros szellıztetı rendszerrel üzemelı létesítmények levegıhasználata évi 6000 óra tiszta ventilátor üzemidıvel számolva Légszállítás (0 Pa statikus Mennyiség Elhelyezés Típus nyomás Összes légszállítás mellett) db/épület m 3 /h/db m 3 /h m 3 /év Kocaszállás K1-K Kocaszállás K9 vemhesítı 2 WOODS E+08 Fiaztató F1-F3 12 WOODS E+09 Malacnevelı B1-B6 3 WOODS E+08 Malacnevelı B7 5 WOODS E+08 Hizlalda H Big-Dutchman E+08 Hizlalda H22 5 Funki E+08 H23 7 WOODS Nem üzemel. H24* 7 WOODS E+08 ÖSSZESEN E+09 * Jelenleg nem üzemel. Üzemeléskor átlag 3000 órát üzemelnek a ventilátorok.

27 26/173 Épületek főtése, légszennyezı pontforrások, diffúz források A telepen csak a P1 és P16 kazánok kéményei minısülnek bejelentésre kötelezett légszennyezı pontforrásnak a 306/2010 (XII. 23.) Korm rendelet alapján. Az egyik kazán tartalék. Az épületek főtését bejelentésre kötelezett kéménybe nem kötött hılégfúvókkal és gázüzemő infra főtéssel oldják meg. E berendezéseket diffúz forrásoknak tekinthetjük. Kazánkémények Berendezés helye Megnevezése Névleges hıteljesítménye (kw) Kéménymagasság (m) Kéménykeresztmetszet (m 2 ) Kazánház, P1 AKO-25 tip. kazán Kazánház, P16 AKO-25 tip. kazán Az épületeknél a kémények üzemen kívüliek.

28 27/173 Épületek főtése, diffúz források Berendezés helye Megnevezése Névleges hıteljesítménye (kw) Darab Összes telj. (kw) Szociális épület Használati melegvizet termelı bojler B1 GG-80 hılégfúvó GG-80 hılégfúvó B2 PGL-70 hılégfúvó B3 PGL-70 hılégfúvó B4 PGL-70 hılégfúvó B5 GG-80 hılégfúvó B6 GG-80 hılégfúvó PGL-70 hılégfúvó B7 FRANCO G SPG F1-F3 SPG-1S SPG H1-H22 szükség TURBO esetén FRANCO G ÖSSZESEN 4313 A telephelyen beépített összes tüzelıberendezés egyidejő üzemelés melletti maximális levegıhasználata 34 MJ/m 3 főtıértékkel számolva Berendezés helye (épület) Megnevezése Telj. db Összes Összesen névleges gázfogyasztás kw m 3 /h kw Kazánház (csak az AKO-25 egyik kazán üzemel) Szociális épület Használati melegvizet termelı bojler B1-B7 F1-F3 H1-H22 szükség esetén GG-80 hılégfúvó PGL-70 hılégfúvó FRANCO G SPG SPG-1S SPG TURBO FRANCO G Összes beépített teljesítmény:

29 28/173 A füstgázmennyiségeket az alábbi módon becsülhetjük. ( 1) V = V λ, 0 + L0 ahol V a füstgázmennyiség, m 3 /m 3 eltüzelt gáz V 0 az elméleti füstgázmennyiség tökéletes égéskor, m 3 /m 3 eltüzelt gáz L 0 az elméleti levegıszükséglet, m 3 /m 3 eltüzelt gáz λ 21 légfelesleg tényezı: λ = 21, ill. ( λ 1) O 2, =, m 21 λ O 2,m ahol 21 a levegı oxigéntartalma, tf% O 2,m a füstgázban mért O 2 tartalom, tf% Gáztüzeléskor a jellemzı értékek: V 0 (m 3 /m 3 ) L 0 (m 3 /m 3 ) O 2,m (tf%) λ V (m 3 /m 3 ) A tényleges füstgázmennyiség térfogatárama: W = V Q, ahol W a füstgáz térfogatárama, m 3 /h Q a tüzelıanyag fogyasztás, m 3 /h A telep éves földgázfelhasználásai években: Földgáz (m 3 /év) Az éves levegı-felhasználás (m 3 /év): földgázfelhasználás (m 3 /év)*l 0 *1.1 (m 3 /m 3 ) Az éves füstgázkibocsátás (m 3 /év): földgázfelhasználás (m 3 /év)*v (m 3 /m 3 ) A számításokat elvégezve kapjuk a telephely tüzeléstechnikai eredető levegıhasználatát és füstgázkibocsátását: levegıhasználat (m 3 /év) füstgázkibocsátás (m 3 /év) Takarmányozási technológia A telepre a takarmányt a gyártó, a Nagisz Zrt. Takarmánykeverı szállító jármővei szállítják. Az ömlesztett, granulált takarmány nagy részét a központi takarmánytároló és kiosztó helyen felállított toronysilókba fújják be. 6 darab 11 és 1 db 6 tonnás siló van. A takarmányt a tartályok alján elhelyezett keresztcsiga szállítja a serleges felhordóhoz. A serleges felhordó felviszi a 13 m magasan lévı láncos rédlerhez. A kaparóláncos rédler beviszi a tápot a takarmánykiosztó épületbe, ahol beton silók vannak beépítve. A rédlerrıl lekerülı takarmányt csigák szállítják a megfelelı betonsilókba. Az épületben 16 db 6 tonnás siló van két csoportban kialakítva. Az egyik csoportban a takarmány mozgatása egy beépített takarmánykeverın keresztül megy végbe. Itt lehetıség van utólagos premix bekeverésére. A takarmánysilókból a tápot csigák segítségével egy központi kiadó

30 29/173 mérleg tartályába jut. A takarmány kiosztó etetı feltöltı kocsi alá tud állni a mérlegnek. Így a takarmány gravitációsan jut a kocsi tartályába. A takarmány kiosztó épület mellett van még 4 db 6 tonnás és 2 db 7 tonnás fémsiló. Ezek alatt a csiga úgy van felszerelve, hogy a surrantócsı vége alá az etetıkocsi aláférjen. A fiaztató épületeknél (3 db) egy-egy 3 tonnás torony van. A malacnevelı épületeknél (6 db) egy 6 tonnás és egy 3 tonnás siló van. A kocaszállások közül 2 épületnél van egy-egy 3 tonnás siló. A malacnevelıkben beépített csigák szállítják automatikusan a takarmányt az etetıkhöz. A csigából szabályozható ejtıcsövön keresztül jut az etetıbe a silóban lévı takarmány. A fiaztatókban csiga juttatja be az épületbe, ahol csillébe érkezik. Az etetés kézzel történik. A kocaszálláson száraz, illetve moslékos etetés történik. A fialás elıtt álló kocák moslékos etetésben részesülnek. A moslékos etetés önjáró moslékkeverı és kiosztó kocsival történik. A kocsi a takarmány kiosztó épületben felveszi a tápot és a vizet, vagy savót és kiszállítja a kiosztóhelyre. Az épületben folyósón közlekedve az ejtıcsöveken keresztül a vályúba juttatja a moslékot. A hizlaldai épületekben száraz-nedves öntetık vannak. Az etetıbe traktorvontatású csigás etetıkocsik szállítják ki. Az etetık szabályozható adagolóval vannak ellátva. A tartályból lehulló takarmányt a sertés az etetıtérben lévı vízszelep segítségével igénye szerint összekeverheti vízzel, vagy szárazon megeszi. A takarmányozás útvonalát mutatja be az alábbi térkép.

31 30/173 Helyhez kötött diffúz légszennyezı források jellemzıi, légszennyezı komponensei A telepen alkalmazott technológia szerint diffúz légszennyezı források az istállók, a hígtrágya tárolók, az épületek főtése és a kihelyezı területek. Levegıbe történı kibocsátások sertés istállókból A telep állatférıhely kapacitása: Épület Állat Max. Állat Max. Épület kategória létszám, db kategória létszám, db B1 malac 1050 H3 hízó 624 B2 malac 1050 H4 hízó 624 B3 malac 1050 H5 hízó 624 B4 malac 1050 H6 hízó 624 B5 malac 1050 H7 hízó 810 B6 malac 1050 H8 hízó 810 B7 malac 1050 H9 hízó 810 F1 koca 164 H10 hízó 810 F2 koca 164 H11 hízó 810 F3 koca 164 H12 hízó 810 K1 koca 200 H13 hízó 810 K2 koca 200 H14 hízó 810 K3 koca 200 H15 hízó 810 K4 koca 180 H16 hízó 810 K5 koca 180 H17 hízó 720 K6 koca 180 H18 hízó 810 K7 koca 200 H19 hízó 810 K8 koca 200 H20 hízó 810 K9 koca 120 H21 hízó 810 H1 hízó 624 H22 hízó 810 H2 hízó 624 H23 kocasüldı 240 MINDÖSSZESEN A helyszíni szemle idején (2017. február 2.) az állatlétszám: Koca: 1611 db Szopós malac: 3856 db Battérás malac: 3981 db Hízó: db Süldı: 339 db Összesen: db Éves kimenet (hízó/év): db A telepen a levegıbe történı kibocsátásokat a BAT technika normáit figyelembe véve a referencia kibocsátásokat foglalják össze az alábbi táblázatok:

32 31/173 Sertés kategória Ól padozat típusa NH 3 CH 4 N 2 O kg/állat férıhely/év min max min max min max <30 kg n.a. n.a. n.a. >30 kg Teljes rácspadozat Por A por általában nem tartozik a környezetvédelmi szempontból fontos kibocsátások közé a sertéstelepek esetében; azonban esetenként, különösen száraz és szeles idıjárási körülmények között, zavaró lehet. Az istállón belül, egyes technológiákban (pl. száraz takarmány etetése padlóról), jelentkezhet olyan porképzıdés, mely mind az állatok, mind az ott dolgozó emberek légzıszerveire ártalmas lehet.a telephelyen alkalmi kiporzást jelenthet a takarmány-silók feltöltése. Az ún. levegıztetı csövön kerülhet por a környezetbe, ui. jelenleg nem mindegyiket fedik le zsákkal a porzás megelızésére. Az ilyen úton történı kiporzás kis magasságban, lokálisan történik. A zsákos védelem kellı védelmet nyújtana ehhez. A sertéstartásból eredı PM10 kibocsátás (beleértve a takarmányozást) a szakirodalom szerint 99.9 g/év/állat. 1 A fenti db állatférıhellyel számolva a kibocsátás 99.9 [g PM10/év/állat] x [állat]/8760 [óra/év] 298 g PM10/h (0.298 kg/h). A fentieket figyelembe véve jelenleg a sertéstelep istállói mint diffúz források az alábbi mennyiségben bocsátanak ki légszennyezı anyagokat. NH 3 CH 4 N 2 O PM10 -tól -ig -tól -ig -tól -ig kg/h ÁTLAG Hígtrágyatárolás A keletkezı trágyát a telepi hígtrágya tárolóban és az új trágyatelep tározóiban tárolják. A sertéstartásból keletkezı trágya NH 3 kibocsátásai 2 : Állatfaj kg NH 3 /állat év Összesen, kg NH 3 /h Hízó sertések Anyakocák és malacok ÖSSZESEN A telep eredı kibocsátásai az új trágyateleppel együtt: NH 3 CH 4 N 2 O PM10 kg/h 1 Nele Van Ransbeeck, Dust, ammonia and greenhouse gases in pig fattening facilities: measuring strategies, indoor concentrations and emissions. Institute for Agricultural and Fisheries Research, Mészáros György NVT tanácsadó, Az állattartásban keletkezı szennyezı anyagok kibocsátásának hatása a talajra, az élıvizekre és a levegıre. Tanácsadási füzetek a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv intézkedéseihez. I. Füzet. Gödöllı, 2005.

33 32/ Figyelembe véve a telep (01041/5 hrsz.) m 2 területét, a sertéstartásból eredı átlagos fajlagos emissziók a hígtrágya kezelıvel együtt az alábbiak szerint becsülhetık. NH 3 CH 4 N 2 O PM10 g/s/m E E E E-07 A telep bőzkibocsátása A szagterhelés becslésére a 10-es faktor módszere, ill. a VDI 3782 szabványban elıírt módszer alkalmazható. A módszer a szagimmissziós koncentrációt tízzel szorozva figyelembe veszi a fellépı koncentráció csúcsokat. Ha az így kapott koncentráció nagyobb, mint 1 SZE/m3, az adott helyen és idıszakban >10 % gyakoriságú a túllépés, szagóra bekövetkeztével kell számolni. A jelenlegi állatférıhellyel (malac: 7350 db, hízó+koca: db) Oldenburg 3 alapján számolva a telep bőzkibocsátása SZE/s. Hígtrágya tárolók bőzkibocsátása A hígtrágya tárolók fajlagos bőzkibocsátása a szakirodalom szerint 4 átlagosan mintegy 10 SZE/s/m 2 A 01041/5 hrsz-ú területen lévı hígtrágya tárolók összes területe kb m 2. A tározók bőzkibocsátása: SZE/s. 3 Oldenburg, J Geruchs und Ammoniak Emissionen aus der Tierhaltung KTBL Schrift 333. diss. Herausgegeben vom, Kuratorium für Technik und Bauwensen in der Landwirtschaft e.v Darmstadt Kranichstein, Germany 4 Albert J. Heber et al. Odor and Gas Emission from Anaerobic Treatment of Swine Manure. Final Report,

34 33/173 Az új trágyakezelı területen lévı tárolók összes területe kb m 2. E tározók bőzkibocsátása: SZE/s. A felülvizsgált tevékenységekkel kapcsolatban rendszeresen vagy idıszakosan üzemeltetett mozgó légszennyezı források jellemzı kibocsátási adatainak leírása, a tevékenységhez kapcsolódó szállítás, ill. jármőforgalom hatásai. A telephez kapcsolódó maximális forgalom (oda-vissza): Gépjármő típus Forduló/nap Idıszak Honnan/hová Takarmány (táp) beszállítás IFA 2 naponta Nádudvar Állat kiszállítás kamionnal 4-5 Hetente, Kiskunfélegyháza éjszaka vagy Kaposvár Állat kiszállítás 11 t-ás gépkocsival Keddi 1 (kényszervágásra) napokon Biharnagybajom Állat kiszállítás 11 t-ás gépkocsival (selejt koca) 1 Kéthetente Debrecen, vagy Szeged Savó beszállítás (tartálykocsival) 3-4 Naponta (hétköznap) Nádudvar Dögszállítás (ATEV konténerben) 1 Hetente 3 alkalommal Nyírbátor Gyógyászati készítmények <3.5 t Heti 3 1 gépkocsival alkalommal Nádudvar Kommunális szennyvíz 1 havonta szennyvíztelep Kommunális szemét 11 t. 1 hetente Nádudvar Egyéb anyagok (3.5 t-ás gépkocsi) 1 hetente Nádudvar Szervezett ételszállítás 1 naponta Hajdúszoboszló

35 34/173 Gépjármő típus Forduló/nap Idıszak Honnan/hová személygépkocsival Dolgozói közlekedés szgk., robogó 14 naponta Nádudvar Dolgozói közlekedés motorkerékpár 6 naponta Nádudvar Ha a legkedvezıtlenebb szállítási egyidejőséget feltételezzük, ennek mértéke nem éri el a napi 8 db nehézteher, 3 db teher 6 db motor és 16 db személy kategóriába tartozó jármőforgalmat nappal és 5 nehézteher éjszaka. A belsı forgalom: 2 db. targonca (heti 3 alkalommal) 120 perc többi napon 50 perc MTZ-82 DETK takarmányszállítás 120 perc/nap SCHAFFER 2028 univerzális rakodó 50 perc/nap, csütörtökön 150 perc A szállítások közvetlen útvonala: a és 3405.jelő utak. A vizsgált telephely közvetlen környezetének levegıminıségét e tekintetben a sertéstartás és a útforgalma határozza meg. A és jelő utak jelenlegi forgalmi adatai Az országos közutak évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Budapest, június) alapján: Személygk. Kisteher Autóbusz Tehergépkocskerékpár jmő. Motor- Lassú Út jele km szelvény [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] km m - 14 km m m m Telephellyel kapcsolatos forgalom

36 35/173 Mértékadó órai forgalom nappal, MÓF= 0.92*[j/nap]/16 Személygk. Kisteher Autóbusz Tehergépkocskerékpár jmő. Motor- Lassú Út jele km szelvény [j/óra] [j/óra] [j/óra] [j/óra] [j/óra] [j/óra] km m - 14 km m m m Telephellyel kapcsolatos forgalom Mértékadó órai forgalom éjjel, MÓF= 0.08*[j/nap]/8 Személygk. Kisteher Autóbusz Tehergépkocskerékpár jmő. Motor- Lassú Út jele km szelvény [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] km m - 14 km m m m Telephellyel kapcsolatos forgalom E forgalom magába foglalja a fenti teleppel kapcsolatos forgalmat is. A Közlekedéstudományi Intézet 2006-ban megjelent tanulmánya szerint a fajlagos gépjármő emissziók 50 km/h sebességnél az alábbiak: Jármő CO CH (FID) NO 2 SO 2 PM CO 2 g/km/jármő személygépkocsi autóbusz tehergépjármő >3.5 t A számításokat elvégezve kapjuk a forgalomból eredı kibocsátásokat út nappal Jármő Személy gk + kisteher (<3.5 t) + motorkerékpár nagyteher (>3,5t) + lassú jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m autóbusz ÖSSZESEN

37 36/ út éjjel Jármő Személy gk + kisteher (<3.5 t) + motorkerékpár nagyteher (>3,5t) + lassú jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m autóbusz ÖSSZESEN út nappal Jármő Személy gk + kisteher (<3.5 t) + motorkerékpár nagyteher (>3,5t) + lassú jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m autóbusz ÖSSZESEN út éjjel Jármő Személy gk + kisteher (<3.5 t) + motorkerékpár nagyteher (>3,5t) + lassú jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m autóbusz ÖSSZESEN Telepi közlekedés nappal Jármő Személy gk + kisteher (<3.5 t) + motorkerékpár nagyteher (>3,5t) + lassú jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m ÖSSZESEN

38 37/173 Telepi közlekedés éjjel Jármő Személy gk + kisteher (<3.5 t) + motorkerékpár nagyteher (>3,5t) + lassú jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m ÖSSZESEN Az MSZ 21459/2:1981 szabvány alapján elvégeztük az érintett útvonalon közlekedı jármővek légszennyezı hatásának számításait. A vizsgált útvonal szennyezı anyag kibocsátásainak számítása a következı módon lehetséges: 3 n j eij j= 1 E =, i ahol: E i a vizsgált útszakaszon áthaladó teljes légszennyezı anyag kibocsátása az i- edik szennyezı anyag komponensbıl [mg/s m]; e ij a j-edik jármőfajta kibocsátása az i-edik szennyezı anyag komponensbıl a jármőfolyam tényleges sebességénél [g/km] n j a jármőfolyam jármőszáma az adott jármőtípusból (j=1 - személygépkocsi, j=2-3,5 t-nál nagyobb tömegő tehergépjármő, j=3 - autóbusz) [db/óra]; 1/3.6*10 3 a [g/km óra] és a [mg/s m] közötti váltószám. Folytonos vonalforrás esetén a rövid idejő átlagolási idıtartamra (1 óra) vonatkozó koncentráció számítása az út tengelyétıl szélirányba számított távolság függvényében, felszín közeli receptor pontban, ha eltekintünk az ülepedéstıl és a kémiai átalakulástól (ez a legrosszabb eset), az alábbi egyenlettel történik: Ci = Ei, π sinα u σ zv ahol: C i az i-edik szennyezı anyag koncentrációja [µg/m 3 ]; E i a vonalforrás i-edik szennyezı anyag emissziója [mg/s m]; α a szélirány és az út által bezárt szög [ ]; σ zv folytonos vonalforrás esetén a függıleges turbulens szóródási együttható [m]; σ = 2 σ 2 + σ, zv ( ) z0 z ahol σ z0 a függıleges irányú kezdeti szóródási együttható, gépjármővek esetén σ z0 = 1,5 m σ z a függıleges irányú kezdeti szóródási együttható (MSZ 21457/4-80. Légszennyezı anyagok transzmissziós paraméterei. A turbulens szóródás mértékének meghatározása). [m] és 1.3 H 1.55exp ( 2.35 p) σ z = 0.38 p 8.7 ln x z, 0 ahol H a kibocsátás effektív magassága [m], gépkocsi esetén H=0.3 m; x az út tengelyétıl mért távolság [m];

39 38/173 z 0 a vizsgált területen az érdességi paraméter [m]; p a szélprofil egyenlet kitevıje, értéke a stabilitási indikátortól függ. A számításokat az alábbi paraméterekkel végeztük el: semleges légköri állapot (S=6, p=0,282), 2.94 m/s átlagos évi szélsebesség, kistelepülésre jellemzı felületi érdesség (z0=0,15 m), az úttal bezárt szög 18. Az út tengelyétıl számítva a levegıterheltségeket az alábbi ábrák mutatják be. A terheltség sehol nem lépi túl a jogszabály által meghatározott határértékeket.

40 39/173

41 40/173

42 41/173

43 42/ Légszennyezıanyagok terjedései és hatásterületei A bőz terjedése, hatásterülete Az istállók bőzkibocsátása Beviteli adatok: A SZE/s kibocsátás mellett a hatastavolsag.exe programmal elvégezve a számításokat 5 a bőzterjedés hatástávolsága átlagos légköri stabilitás (normális) esetén 1016 m. E távolságon csökken a várható szagintezitás értéke 1 SZE/m 3 alá. Átlagos légköri viszonyok mellett nem várható, hogy a teleprıl kikerülı rövid idejő bőzterheltség eléri a települést, ill. más lakott területet. 5

44 43/173 Hígtrágya tározó bőzkibocsátása Beviteli adatok: Az ólakból eredı bőz hatástávolsága 1016 m (1 SZE/m 3 ) A SZE/s kibocsátás mellett a hatastavolsag.exe programmal elvégezve a számításokat 6 a bőzterjedés hatástávolsága átlagos légköri stabilitás (normális) esetén 645 m. E távolságon csökken a várható szagintezitás értéke 1 SZE/m 3 alá. Átlagos légköri viszonyok mellett nem várható, hogy a teleprıl kikerülı rövid idejő bőzterheltség eléri a települést, ill. más lakott területet. 6

45 44/173 Az hígtrágya tározóból eredı bőz hatástávolsága 645 m (1 SZE/m 3 )

46 45/173 Trágyatelep hígtrágya tározója bőzkibocsátása Beviteli adatok: A SZE/s kibocsátás mellett a hatastavolsag.exe programmal elvégezve a számításokat 7 a bőzterjedés hatástávolsága átlagos légköri stabilitás (normális) esetén 901 m. E távolságon csökken a várható szagintezitás értéke 1 SZE/m 3 alá. Átlagos légköri viszonyok mellett nem várható, hogy a teleprıl kikerülı rövid idejő bőzterheltség eléri a települést, ill. más lakott területet. 7

47 46/173 A trágyatelep hígtrágya tározójából eredı bőz hatástávolsága 901 m (1 SZE/m 3 ) Az AERMOD View szoftverrel elemeztük a tevékenységbıl eredı bőzterjedés éves eloszlását a telep 2 km sugarú környezetében. A modell alapján a telephely körüli éves szag gyakoriságát mutatja be az alábbi térkép. Pirossal jelöltük a várható maximum értékét és helyét. Éves szinten nem várható, hogy a bőzterheltség a lakott területek határán meghaladja az 1 SZE/m 3 értéket.

48 47/173

49 48/173

50 49/ Épületek főtése, légszennyezı források Kazánkémények Berendezés helye Megnevezése Névleges hıteljesítménye (kw) Kéménymagasság (m) Kéménykeresztmetszet (m 2 ) Kazánház, P1 AKO-25 tip. kazán Kazánház, P16 AKO-25 tip. kazán A kazánok kibocsátásait a BLAUTECH Kft. (8200 Veszprém, Hársfa u. 39.) telephelyen november 9-én végzett mérésekrıl kiadott V. sz. vizsgálati jelentés és M. sz. mintavételi jegyzıkönyv alapján becsülhetjük. A pontforrások számított füstgázáramai: Pontforrás Füstgáz Átlagos Számításba vett Aktuális hımérséklete üzemmenet földgázfelhasználás térfogatáram C % m 3 /h m 3 /h P P A vizsgált kürtıkre és szennyezıanyagokra vonatkozó technológiai határértékek és a mért kibocsátások: Pontforrás P1 P16 Szennyezı anyag Kibocsátási határérték Mért koncentráció átlag (3 v/v% O 2 tartalomra átszámítva) Emisszió mg/m 3 m 3 /h kg/h CO NO x SO 2 35 <5.0 - Szilárd 5 <1.0 - CO NO x SO 2 35 <5.0 - Szilárd 5 <1.0 -

51 50/173 Épületek főtése, diffúz források Berendezés helye Megnevezése Névleges hıteljesítménye (kw) Darab Összes telj. (kw) Szociális épület Használati melegvizet termelı bojler B1 GG-80 hılégfúvó GG-80 hılégfúvó B2 PGL-70 hılégfúvó B3 PGL-70 hılégfúvó B4 PGL-70 hılégfúvó B5 GG-80 hılégfúvó B6 GG-80 hılégfúvó PGL-70 hılégfúvó B7 FRANCO G SPG F1-F3 SPG-1S SPG H1-H22 szükség TURBO esetén FRANCO G ÖSSZESEN 3633 Szakirodalom alapján a gáztüzeléskor becsült emissziók: 8 CO NO x (mint NO 2 ) 0.32 g/m 3 2 g/m 3 Szén-dioxid (CO 2 ) Fizikai normálállapotban (273 K, Pa) 10l g 2 3 CO2 0,4462mol 44 CO 10 m CO ,41l / mol 0,4462molCO 2 g 1tf % CO2 = = = = mol = 19, 63 CO, m füstgáz 1m füstgáz 1m füstgáz 1m füstgáz m azaz CO 2 [g/m 3 ] = 19,63 CO 2 [tf%] A gyakorlatban elıforduló jellemzı értékek gáz esetén: CO 2 (tf%) CO 2 (g/m 3 ) A földgáz 34.0 MJ/m3 főtıértékét figyelembe véve az alábbi gázfogyasztásokkal és 8 H. E. Hesketh, Air Pollution Control. Traditional and Hazardous Pollutants. Revised Edition. Technomic Publishing Co., Inc., Lancaster Basel, pp

52 51/173 kibocsátásokkal számolhatunk: Berendezés Telj. Összesen Gázfogyasztás CO NO Megnevezése db x helye (épület) kw kw m 3 /h g/h CO 2 Szociális épület Használati melegvizet termelı bojler GG-80 hılégfúvó B1-B7 PGL-70 hılégfúvó F1-F3 FRANCO G SPG SPG-1S SPG H1-H22 TURBO szükség esetén FRANCO G A sertéstelep átlagos összes diffúz szennyezı anyag kibocsátásai: ÖSSZESEN NH 3 CH 4 N 2 O PM10 CO NO x CO 2 g/h A levegı védelmérıl szóló, a 292/2015. (X. 8.) Korm. rendelettel módosított 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet (továbbiakban Ltr.) 2. 12a. pontja definiálja a helyhez kötött diffúz forrás hatásterületét: a vizsgált diffúz forrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a diffúz forrás által maximális kapacitáskihasználás, ennek hiányában jellemzı üzemállapot mellett kibocsátott mőszaki becsléssel meghatározható légszennyezı anyag terjedése következtében a légszennyezı diffúz forrás környezetében a talajközeli és magaslégköri meteorológiai jellemzık mellett, a füstfáklya tengelye alatt a vonatkoztatási idıtartamra számított várható talajközeli levegıterheltség-változás a) az egyórás (PM 10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, b) a terhelhetıség 20%-ánál nagyobb, vagy c) az egyórás (PM 10 esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb. A pontja definiálja a helyhez kötött pontforrás hatásterületét: a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyezı anyag terjedése következtében a légszennyezı pontforrás környezetében a talajközeli és magaslégköri meteorológiai jellemzık mellett, a füstfáklya tengelye alatt a vonatkoztatási idıtartamra számított várható talajközeli levegıterheltség-változás a) az egyórás (PM 10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb,

53 52/173 b) a terhelhetıség 20%-ánál nagyobb, vagy c) az egyórás (PM 10 esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb; Légszennyezı anyag mérések a területen nincsenek, ezért az alapterheltségeket az éves határérték (ha van) 15%-ában (CO) tételeztük fel, PM10 esetén 30%-ában határoztuk meg. NOx esetén alapterhelésnek az NO2 éves határérték 30%-át vettük. NH 3 CH 4 N 2 O CO NO x CO 2 PM10 µg/m 3 1 órás határérték (PM10-nél 24 órás) Alapterheltség Terhelhetıség A-feltétel B-feltétel C-feltétel A maximális érték 80%-a Diffúz források NH3 Beviteli adatok: A rövid idejő átlagos ammónia terheltség nem éri el a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben megállapított határértékeket. A fenti A feltétel (200*0,1=20 µg/m 3 )szerint becsült hatástávolság 619 m. Ammóniára alapterhelés nincs, így a B feltétel: 200*0,2 = 40 µg/m 3, amit az NH 3 terheltség 332 m távolságban ér el. A várható maximális rövididejő terheltség 208 µg/m 3 a telephelyen belül marad (28 m). A C feltétel: maximum, 208*0,8 = 166 µg/m 3, amit az NH 3 terheltség 56 m távolságban ér el. A vizsgált 1000 m-es körzetben átlagosan 43.2 µg/m 3 maximális 1 órás ammónia terheltség várható.

54 53/173 A sertéstelep ammónia kibocsátásának hatástávolsága 619 m

55 54/173 CH4 Beviteli adatok: A diffúz CH4 kibocsátás hatástávolsága a C feltétel (283 µg/m 3 ) távolsága 56 m. A várható maximális egy órás terheltség 354 µg/m 3. A sertéstelep CH4 kibocsátásának hatástávolsága

56 55/173 N2O Beviteli adatok: A diffúz N2O kibocsátás hatástávolsága a C feltétel (5.45 µg/m 3 ) távolsága 56 m. A várható maximális egy órás terheltség 6.81 µg/m 3. A sertéstelep N2O kibocsátásának hatástávolsága

57 56/173 CO Beviteli adatok: A diffúz CO kibocsátás hatástávolsága a C feltétel (3.65 µg/m 3 ) távolsága 56 m. A várható maximális egy órás terheltség 4.56 µg/m 3. A sertéstelep CO kibocsátásának hatástávolsága

58 57/173 NOx Beviteli adatok: A hasonló módon kiszámított diffúz NO x kibocsátás hatástávolsága az A feltétel szerint (20 µg/m 3 ) és a B feltétel szerint (37.6 µg/m 3 ) sem állapítható meg. A C feltétel (7.28 µg/m 3 ) távolsága 56 m. A várható maximális egy órás terheltség 9.1 µg/m 3. A sertéstelep NO x kibocsátásának hatástávolsága

59 58/173 A sertéstelep CH4, N2O, CO, NO x kibocsátásainak hatástávolsága 56 m

60 59/173 Szilárd anyag (PM10) Beviteli adatok: A rövid idejő átlagos PM10 terheltség nem éri el a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben megállapított határértékeket. Az A feltétel (50*0,1=5 µg/m 3 )szerint becsült hatástávolság 112 m. A B feltétel: 38*0,2 = 7.6 µg/m 3, amit a PM10 terheltség 62 m távolságban ér el. A várható maximális rövid idejő PM10 terheltség 11 µg/m 3 a telephelyen belül marad (21 m). A C feltétel: maximum, 118*0,8 = 8.8 µg/m 3, amit a PM10 terheltség 47 m távolságban ér el. A vizsgált 1000 m-es körzetben átlagosan 2.19 µg/m 3 maximális 1 órás szilárd anyag terheltség várható.

61 60/173 A sertéstelep PM10 kibocsátásának hatástávolsága 112 m Pontforrások P1 kazánházi kémény CO Input adatok: A P1 forrás CO kibocsátás hatástávolsága a C feltétel ( µg/m 3 ) távolsága 190 m. A várható maximális egy órás terheltség µg/m 3, 119 m távolságban várható.

62 61/173 NOx Input adatok: A P1 forrás NOx kibocsátás hatástávolsága a C feltétel (0.579 µg/m 3 ) távolsága 190 m. A várható maximális egy órás terheltség µg/m 3, 119 m távolságban várható.

63 62/173 A P1 kazánházi kémény kibocsátásainak hatástávolsága 190 m

64 63/173 P16 kazánházi kémény CO Input adatok: A P16 forrás CO kibocsátás hatástávolsága a C feltétel ( µg/m 3 ) távolsága 183 m. A várható maximális egy órás terheltség µg/m 3, 114 m távolságban várható.

65 64/173 NOx Input adatok: A P16 forrás NOx kibocsátás hatástávolsága a C feltétel (0.55 µg/m 3 ) távolsága 182 m. A várható maximális egy órás terheltség µg/m 3, 114 m távolságban várható.

66 65/173 A P16 kazánházi kémény kibocsátásainak hatástávolsága m A levegıterhelés csökkentését célzó megoldások Az alkalmazott tartási technológia biztosítja káros levegıterhelés megelızését Összefoglaló A telep által kibocsátott légszennyezı anyagok éves terjedésszámítási eredményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze. Diffúz források (sertéstartás, takarmányozás, trágyakezelés) NH 3 CH 4 N 2 O CO NO x PM10 µg/m 3 1 órás (PM100 esetén 24 órás) határérték Alapterheltség A-feltétel B-feltétel Maximális 1 órás terheltség C-feltétel Maximális 1 órás terheltség távolsága A-feltétel távolsága B-feltétel távolsága C-feltétel távolsága A vizsgált terület sugara m µg/m 3 A vizsgált terület átlagos rövid idejő terheltsége

67 66/173 Pontforrások (kazánház) P1 P16 CO NO x CO NO x µg/m 3 1 órás (PM100 esetén 24 órás) határérték Alapterheltség A-feltétel B-feltétel Maximális 1 órás terheltség C-feltétel Maximális 1 órás terheltség távolsága A-feltétel távolsága B-feltétel távolsága C-feltétel távolsága A vizsgált terület sugara m µg/m 3 A vizsgált terület átlagos rövid idejő terheltsége A planetáris határréteg elméletet alkalmazó, az éves szélsebesség és szélirány eloszlásokat és a felszíni viszonyokat figyelembe vevı AERMOD View 8.1 Gauss terjedési modellel elemeztük a sertéstelep 2 km sugarú környezetében a fenti kibocsátások által okozott éves várható eredı terheltségeket (alapterheltségek + a telep tevékenységébıl eredı terheltségek). A modellfuttatások eredményeit az alábbi térképeken mutatjuk be. A várható maximális terheltségeket és helyeiket pirossal jelöltük.

68 Éves NH3 eloszlás NAGISZ Zrt. (KÜJ ) 67/173

69 Éves CH4 eloszlás NAGISZ Zrt. (KÜJ ) 68/173

70 Éves N2O eloszlás NAGISZ Zrt. (KÜJ ) 69/173

71 Éves PM10 eloszlás NAGISZ Zrt. (KÜJ ) 70/173

72 Éves CO eloszlás NAGISZ Zrt. (KÜJ ) 71/173

73 72/173 Éves NOx eloszlás Az elemzések azt mutatják, hogy a telephely levegıterhelése várhatóan nem okoz határérték feletti terheltségeket lakott területeken.

74 73/ VÍZ A jellemzı vízhasználatok, vízi munkák és vízi létesítmények, illetve az arra jogosító engedélyek és az engedélyektıl való eltérések ismertetése A telep Ht. 1275/25/1996. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, vízikönyvi szám: Hortobágy-Berettyó VIII/ A friss víz beszerzésére, felhasználására, a használt vizek elhelyezésére vonatkozó statisztikai adatszolgáltatások bemutatása. A technológiai vízigények kielégítésének, a tevékenység biztonságos végzéséhez tartozó vízigénybevételeknek (vízszintsüllyedés, víztelenítés) és a vízforgalmi diagramnak a bemutatása. A telephelyen éves szinten kb m 3 vizet használnak fel. Ez napi kb. 274 m 3 -es vízfelhasználást jelent. A telepen dolgozók napi 3 m 3 vizet használnak fel szociális célokra. Ennek jelentıs része az állategészségügyi rendszabályok következtében a fehér zónába lépéskor elıírt kötelezı fürdésbıl ered. Az így használt víz kommunális szennyvíz Az ivóvízbeszerzés, ivóvíz ellátás, a kommunális és technológiai célú felhasználás bemutatása Víztermelési technológia A sertéstelep vízigényét 2 mélyfúrású kútra telepített vízellátómő elégíti ki. A kutak HO2 és HO3 típusú búvárszivattyúja a nyers vizet a REGINJEKT-25 gáztalanítóba nyomja. A gáztalanított víz, az alatta lévı térszíni tározóba jut, gravitációsan. A gáztalanító kapacitása 60 m 3 /h. A térszíni tározó hasznos térfogata 100 m 3. Ebbıl szívják a vizet a hálózati szivattyúk és nyomják az üzemi vízhálózatba, illetve a glóbuszba. I. sz. kút Fúrás éve: 1966 Kataszteri száma: K. 398 Kút helyének EOV koordinátái: X = 233,7 km (Kontroll sz.: 5) Y = 805,6 km (Kontroll sz.: 9) Talpmélység: -60,0 m Nyugalmi vízszint: -2,2 m Csövezés: 0,0-38,5 m-ig Ø 165 mm acélcsı 29,0-60,0 m-ig Ø 133 mm acélcsı Szőrızés: 45,0-53,0 m között Állandó üzemben kitermelhetı: 260 l/min Vízkémiai jellemzık: vas: 0,14 mg/l mangán: 0,04 mg/l ammónia: 0,31 mg/l arzén: 0,025 mg/l metán: 32,42 Nl/m 3 II. sz. kút

75 74/173 Fúrás éve: 1973 Kataszteri száma: K. 410 Kút helyének EOV koordinátái: X = 233,7 km (Kontroll sz.: 5) Y = 805,7 km (Kontroll sz.: 0) Talpmélység: -103,0 m Csövezés: 0,0-38,0 m-ig Ø 318 mm acélcsı 32,0-87,0 m-ig Ø 203 mm acélcsı 72,0 103,0 m-ig Ø 133 mm acélcsı Szőrızés: 89,0-98,0 m között Állandó üzemben kitermelhetı: 475 l/min Vízkémiai jellemzık: vas: 0,92 mg/l mangán: 0,06 mg/l ammónia: 1,67 mg/l arzén: 0,004 mg/l metán: 77,54 Nl/m 3 Engedélyezet vízkészlet felhasználás: lekötött vízmennyiség: m 3 /év (35900/750-5/2016.ált) felhasznált vízkészlet: rétegvíz II. vízhasználat jellege: gazdasági célú ivó /R23/ Vízigények részletezése: A vízigények részletezése Sorszám Vízigény helye Éves mennyiség m 3 /év Napi átlag m 3 /d Napi csúcs m 3 /h 1. Szociális Technológiai Összesen Szociális vízellátás: A szociális vízigény csak kommunális jellegő van, a fekete-fehér rendszer átlépésénél a fehérbe kötelezı a tisztálkodás. A vízhasználat helye a szociális épület. Állattartás és takarítás vízigénye: Az itatás önitatós rendszerő. Folyamatban van a rögzített magasságú itatók cseréje az állítható magasságú itatókra. Nem minden istállóban, de napi takarítás során is kerül felhasználásra víz A vízkészlet-igénybevételi adatok ismertetése 5 évre visszamenıleg A Tiszamenti Regionális Vízmővek Zrt. (Debreceni telephely) Laboratóriuma végzi a telep ivóvíz mintavételét és vizsgálatát. A telep szociális célú ivóvíz felhasználása nem haladja meg a 10m3/d mennyiséget, illetve a telepen a dolgozók létszáma nem haladja meg az 50 fıt, így a vizsgálatok gyakoriságát 1 db ellenırzı bakteriológiai és kémiai vizsgálatban határozza meg a 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelete az egészséget nem veszélyeztetı munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeirıl szóló jogszabály. Felhasznált vízmennyiség

76 75/173 Év Lekötött vízmennyiség (m 3 ) Felhasznált vízmennyiség (m 3 ) A szennyvíz keletkezések helyének, a szennyvizek mennyiségi és minıségi adatainak bemutatása a technológiai leírások alapján. Szennyvíz Az egyben iroda, szociális és étkezı épületben keletkezı kommunális jellegő szennyvíz acélfalú földalatti tartályban kerül győjtésre. A szennyvíz győjtését végzı tartály a hígtrágya győjtıcsatorna rendszerrıl le lett választva. Az akna vízzárósági vizsgálatát elvégezték. Hígtrágya A telepen belüli hígtrágya győjtı és kezelı rendszer nem változott. A teleprıl a trágya gravitációs csatornán keresztül, központi vasbeton győjtıaknába (160 m 3 ) folyik, onnan szivattyú nyomja a 0695/13 hrsz. alatti területen lévı vasbeton medencébe, onnan a szeparátorba, a hígfázis valamelyik szigetelt (HDPE) földmedrő tározóba, a szilád fázis a vasbeton tárolóba kerül. Állatkategória Trágyatermelés 2016 évi átlag létszám alapján 59/2008 (IV.29.) FVM rendelet 5. sz. melléklete alapján Telepen tartózkodó éves átlagos létszám Sovány hígtrágya mennyiség Közepes hígtrágya mennyisége Éves hígtrágya mennyisége db kg/állatkategória/hét to/hét to/év Koca + szaporulata , ,608 Utónevelt malac , ,296 Hízó , ,984 Összesen ,888 Az elmúlt években megvalósult a telep mellett m 3 fóliaszigeteléső kétrekeszes földmedrő tározó, valamint a teleppel szemben az út túloldalán 3 db földmedrő fóliaszigeteléső medence (1 db m 3 -es, 1 db m 3 -es és 1 db m 3 -es) 2 db egyenként m 3 -es vasbetontározó (összesen m 3 ), egy a szeparátor által leválasztott szilárd fázis tározására 500 m 3 -es tároló. A rendelkezésre álló tározó kapacitás összesen m 3, amely több mint 8 havi tározást tesz lehetıvé.

77 76/173 A teleppel szembe megvalósult híg- és szilárd trágya tározók A szennyvíz összegyőjtésére, tisztítására és a tisztított (vagy tisztítatlan) szennyvíz kibocsátására, elhelyezésére vonatkozó adatok, az ipari és egyéb szennyvízcsatornák, a szennyvíztisztító telep jellemzıi, továbbá az iszapkezelés, iszapminıség és elhelyezés adatainak ismertetése A telepen éves szinten m 3 fázisbontott hígtrágya keletkezik A csapadékvíz-rendszer bemutatása A telepen kiépített csapadékvíz elvezetı/szikkasztó árok rendszer van, amely a Holt-Kösely rendszerébe vezeti nincs önálló csapadékvíz rendszer. A csapadékvíz elvezetı csatornák nagy

78 77/173 része földmedrő. A csapadékvíz elvezetı rendszer elkülönült a hígtrágya szállító rendszertıl, így a csapadékvíz nem szennyezıdhet a hígtrágyától A vízkészletre gyakorolt hatásokat vizsgáló monitoring rendszer adatainak és mőködési tapasztalatainak bemutatása, beleértve mind a vízkivételek, mind a szennyvízbevezetések hatásának vizsgálatát, hatásterületének meghatározását, értékelését A Zrt. a telepen 2 db és a telep hígtrágya kezelı és hígtrágya kiöntözı telepe körül kialakított 7 db talajvízminıség-észlelıkútból álló monitoring rendszert. Talajvízminıség-észlelıkutak adatai Kutak száma Y X Terepszint (mbf) Kútfej magasság (mbf) HL1. sz HL2. sz sz , ,35 87,84 88,44 2. sz , ,03 88,19 88,82 3. sz , ,57 87,74 88,39 4. sz , ,38 87,71 88,30 5. sz , ,97 87,80 88,40 6. sz , ,41 87,46 88,06 7. sz , ,42 87,64 88,29 Trágyatelep Trágyatelep Telepen lévı talajvízminıség-észlelıkutak elhelyezkedése

79 78/173 Talajvízminıség-észlelıkutak elhelyezkedése

80 79/173 A trágyatelepen lévı talajvízminıség-észlelıkutak elhelyezkedése

81 80/173 A 1. számú talajvízminıség-észlelıkút elmúlt évek vizsgálati eredményeinek ábrázolása (az értékek µg/l mértékegységben szerepelnek)

89 88/173 Az 5. számú talajvízminıség-észlelıkút elmúlt évek vizsgálati eredményeinek ábrázolása (az értékek µg/l mértékegységben szerepelnek)

90 89/173 Az 5. számú talajvízminıség-észlelıkút elmúlt évek vizsgálati eredményeinek ábrázolása (az értékek µg/l mértékegységben szerepelnek)

95 94/173 A HL1 talajvízminıség-észlelıkút elmúlt 5 év vizsgálati eredményeinek ábrázolása (az értékek µg/l mértékegységben szerepelnek)

96 95/173 A HL1 talajvízminıség-észlelıkút elmúlt 5 év vizsgálati eredményeinek ábrázolása (az értékek µg/l mértékegységben szerepelnek) A HL2 talajvízminıség-észlelıkút elmúlt évek vizsgálati eredményeinek ábrázolása (az értékek µg/l mértékegységben szerepelnek)

97 96/173 A HL2 talajvízminıség-észlelıkút elmúlt évek vizsgálati eredményeinek ábrázolása (az értékek µg/l mértékegységben szerepelnek)

98 97/173 A trágyatelep 1. talajvízminıség-észlelıkút elmúlt évek vizsgálati eredményeinek ábrázolása (az értékek µg/l mértékegységben szerepelnek)

99 98/173 A trágyatelep 1. talajvízminıség-észlelıkút elmúlt évek vizsgálati eredményeinek ábrázolása (az értékek µg/l mértékegységben szerepelnek) A trágyatelep 2. talajvízminıség-észlelıkút elmúlt évek vizsgálati eredményeinek ábrázolása (az értékek µg/l mértékegységben szerepelnek)

100 99/173 A trágyatelep 2. talajvízminıség-észlelıkút elmúlt évek vizsgálati eredményeinek ábrázolása (az értékek µg/l mértékegységben szerepelnek) A talajvízminıség-észlelıkutak elmúlt 11 évben vett mintáinak vizsgálati eredményeibıl tendencia nem olvasható le, hígtrágya eredető szennyezésre nem utal semmi Összefoglaló A sertéstartás zárt technológiával valósul meg. A telepen keletkezı kommunális szennyvíz és hígtrágya szivárgás mentes körülmények között kerül összegyőjtésre és tározásra. A szennyezetlen csapadékvíz elkülönített elvezetése és szikkasztása megoldott. A hígtrágya épületen belüli és épületek közötti összegyőjtés és kezelés rendszere nem változott. A hígtrágya tározása mőszaki védelemmel megoldottan történik.

101 100/ HULLADÉK A hulladékképzıdéssel járó technológiák és tevékenységek bemutatása, technológiai folyamatábrák készítése A tenyésztés során minden munkafázisban azonos típusú hulladékok keletkeznek. Veszélyes hulladékok keletkezése egységes a munkarészek között, a gyógykezelésbıl, az állat elhullásból, valamint a karbantartásból termelıdik. A nem veszélyes hulladékok keletkezése az étkeztetéstıl eltekintve szintén egységesen jelentkezik a tenyésztés során. A takarmányozás folyamatos, míg a telepen folytatott felújítás, tisztítás idıszakos hulladékképzıdéssel jár A technológiai és tevékenység során felhasznált anyagok megnevezése, éves felhasznált mennyiségük. Anyagmérleg készítése a hulladék keletkezésével járó technológiákról Az anyag mérleget mellékeljük A keletkezı hulladékok mennyiségének és összetételének ismertetése (veszélyes hulladék esetében az azonosító számát, veszélyességi osztályát és a veszélyességi jellemzıit is meg kell adni technológiánként és tevékenységi bontásban) A telepen keletkezı nem veszélyes hulladékok mennyisége kb kg havonta. Ennek a kommunális jellegő hulladéknak a változó arányú fı összetevıi: - zsák, csomagolóanyag, göngyöleg, bálazsineg, - étkeztetésbıl származó hulladékok, csomagolóanyagok. E hulladéknak az elszállítását a telep végzi saját szállító jármővel a nádudvari szilárdhulladéklerakó telepre. A Zrt. a veszélyes hulladékok ártalmatlanítását az arra a megfelelı engedélyekkel rendelkezı külsı vállalkozókkal végezteti (Kristály-99 Kft.). Az üzemi győjtıben elhelyezett hulladékok bérártalmatlanításra történı átadása, szállítása a keletkezés mértékének és ütemének függvényében történhet. Az elmúlt 5 év során keletkezett veszélyes hulladékok mennyiségi adatait az azt követı. táblázat mutatja be.

102 101/173 A években keletkezett veszélyes hulladék mennyiségek Hulladék kódszáma és neve kg/év Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómő- és kenıolajok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómő- és kenıolajok Veszélyes anyagot tartalmazó vagy azzal szennyezett csomagolási hulladék Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémbıl készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szőrıanyagok (ideértve a közelebbrıl nem meghatározott olajszőrıket), törlıkendık, védıruházat kg/év kg/év kg/év kg/év Ólomakkumulátor Azbeszt tartalmú hulladék Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Elemek és akkumulátorok, amelyek között , vagy a kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók A hulladékok győjtési módjának ismertetése Veszélyes hulladékok győjtése Az egyéb veszélyes hulladékok győjtése a keletkezés helyén munkahelyi győjtıbe kerül, tovább tárolásra a kialakított tárolótérbe kerül. Ártalmatlanításra a Kristály99 Kft. megállapodás értelmében, elıre egyeztetett idıpontban saját gépjármővel szállítja el. Nem veszélyes hulladékok győjtése A nem veszélyes hulladékok győjtése 120 l-es kukákba történik. A hulladékok elszállítását a telep saját mezıgazdasági vontatójával oldja meg. A telepen keletkezı állati hullákat erre rendszeresített győjtıedényzetbe győjtik össze. Minden héten, kedden és pénteken a Bátortrade Kft. gépjármővével győjtıjáratban átveszi, és telephelyére szállítja ártalmatlanításra az állati eredető hulladékot. A szennyvíz győjtése vasbeton aknába történik, amelybıl szippantókocsival szállítják el. A folyékony hulladék a Nádudvari Élelmiszer Kft. Nádudvar Mihályhalmi útfélen lévı szennyvíztisztító telepre kerül beszállításra.

103 102/ A hulladékok telephelyen belül történı kezelésének, tárolásának, az ezeket megvalósító létesítmények és technológiák részletes ismertetése, beleértve azok mőszaki és környezetvédelmi jellemzıit A nem veszélyes hulladéktelephelyen 120 literes kukákban kerül győjtésre, tárolásra az elszállításig. A kukák elhelyezése a szociális épület mellett van. A telepen 1 db munkahelyi győjtıhely van kialakítva. Az egy idıben győjthetı hulladék maximális mennyisége kb kg. A hulladék elszállítás félévente történik. A győjtıhelyen a hulladékok fajtánként elkülönítve kerülnek győjtésre és tárolásra. A tárolóhely kitáblázott, fedett betonaljú, zárható A telephelyrıl kiszállított (export is) hulladékot szállító, átvevı szervezet azonosító adatai, a hulladék szállítás folyamatának (eszköze, módja, útvonala) ismertetése. A veszélyes és nem veszélyes hulladék elszállítását engedéllyel rendelkezı szervezetek végzik. Az állati tetemek a Bátortrade Kft.-vel kötött megállapodás értelmében hetente 2 alkalommal kerül beszállításra. A szállítás a Kft. tulajdonában lévı tehergépjármővel történik, begyőjtı járattal, Nyírbátor - Balmazújváros útvonalon. A szolgáltató adatai: Bátortrade Kft. (4300 Nyírbátor, Árpád u. 156/A, adószáma: ). Átvevı adatai: Bátortrade Kft. (4300 Nyírbátor. Árpád u. 156/A., kezelési engedély száma. 426/002/SzBer/2006). A veszélyes hulladékok átvételére a Nagisz Zrt. a Kristály99 Kft.-vel kötött megállapodást. A konkrét szállítások elıtt egyeztetés történik a hulladék fajtákról, mennyiségekrıl és a pontos idıpontról. A szállítást a Kristály99 Kft. (1096 Budapest, Sobieski János u. 27/A, adószáma: ) végzi saját szállítójármővével, Debrecen Balmazújváros útvonalon. A szolgáltató adatai: Kristály99 Kft. (begyőjtési engedély száma: 14/4257-9/2006, szállítási engedély: 14/4617/15/2005). A nem veszélyes hulladékokat a telep saját szállító jármővel hetente szállítja be Nádudvarra a városi szilárdhulladék lerakóba. A szolgáltató adatai: Nádudvar Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft. (4181 Nádudvar, Petıfi u. 13., adószáma: ). A veszélyes nem veszélyes hulladék elszállítását engedéllyel rendelkezı szervezetek végzik A hulladékgazdálkodási terv, a keletkezı hulladékok mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentésére tett intézkedések ismertetése A keletkezı hulladékok meghatározó része az állati hulla, melynek csökkentése a telep elemi gazdasági érdeke. Ennek érdekében úgy alakította ki a tartás technológiát, hogy az állati tetemek mennyisége a lehetı legkevesebb legyen. Ennek már mőködı eleme a szigorú állategészségügyi szabályok szigorú betartása. A tartás technológia fejlesztése, korszerősítése, a dolgozók megfelelı oktatása alapot jelenthet a keletkezı hulladékok mérséklésére Más szervezettıl átvett (import is) hulladékok minıségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése Nem történik más szervezettıl hulladék átvétel.

104 103/ A begyőjtéssel átvett hulladékok minıségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése Begyőjtéssel sem történik hulladék átvétel Összefoglaló A telephelyen keletkezı hulladékok és veszélyes hulladékok kezelése (győjtés, tárolás, elszállítás, átadás) a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen történnek. Meg van teremtve mind a tárgyi, mind a személyi feltételei a jogszabályi elıírásoknak való megfeleléshez. A munkautasítások szabályozzák a veszélyes anyagok felhasználásának rendjét, valamint a keletkezı hulladékok kezelésére vonatkozó feladatokat. A munkautasítások betartása mellett a hulladékgazdálkodásból nem történhet környezet terhelés. Havária esetén bekövetkezı környezet veszélyeztetés megszüntetésére a kárelhárítási üzemi terv ide vonatkozó részei irányt mutatóak TALAJ A terület-igénybevétel és a terület használat megváltozásának adatai Az elmúlt 5 évben változás nem történt A talaj jellemzése a multifunkcionális tulajdonságai alapján, különös tekintettel a változásokra (vegyi anyagok, hulladékok, stb.) A terület elhelyezkedése, topográfiája Nincs változás. A telephely felszíni és felszín alatti vizekkel való viszonya Nincs változás Geológiai és földtani áttekintés Nincs változás. A vizsgált telephely és közvetlen környezetének földtani viszonyai Nincs változás A tevékenységbıl származó talajszennyezések és megszüntetési lehetıségeinek bemutatása A sertéstelepen folytatott eddigi tevékenységgel talajszennyezést nem okoz. A telephely környékén található kötött agyagtalaj igen jó folyadékzáró képességgel rendelkezik, a nagy kolloid felület következtében nagy a puffer képessége. Vizsgált paraméterek Mértékegység Talaj vizsgálati eredménye Vizsgálati eredmény (JKSZ: ) Szennyezettségi

105 104/173 0,00-0,50 0,50-1,00 1,00-1,50 határérték (B) ph 6,89 7,46 7,96 Arany-féle kötöttség Humusz (%) 3,0 1,5 0, 5 Réz mg/kg 10,9 4,6 2,4 75 Cink mg/kg 40,3 11,9 0,8 200 A fenti adatokból kiderül, hogy a telepen talajszennyezés nem történt Prioritási intézkedési tervek készítése A telepen folytatott technológiából és vízfelhasználás mértékébıl kifolyólag a 21/1999. (VII. 22.) KHVM-KTM együttes rendelet hatálya alá tartozó vízminıségi kárelhárítási üzemi tervet készíttetett. Ami tartalmazza az esetlegesen bekövetkezı talajszennyezések megelızése céljából, valamint bekövetkezése esetén teendı intézkedéseket. A tervet felül kell vizsgálni Remediációs megoldások bemutatása Nincs szükség talaj remediációra Összefoglaló A sertéstartás teljesen zárt technológiával valósul meg. A telepen keletkezı szennyvíz és hígtrágya szivárgás mentes körülmények között kerül összegyőjtésre és tározásra. A hígtrágya szántóföldi hasznosítása talajvédelmi terv lapján valósul meg. A vizsgálati eredmények szerint a telepen nincs talajszennyezésre utaló eredmény ZAJ ÉS REZGÉS Az egységes környezetvédelmi felülvizsgálatnak kötelezıen tartalmaznia kell a 284/2007. (10.29.) Korm rendelet 5.. szerinti hatásterület vizsgálatát. A hatásterület lehet közvetlen és közvetett. A zajvédelmi szempontú közvetlen hatásterület a telekhatártól számítottan az a távolság, ahol a hangnyomásszint 10 db-el kisebb, mint a zajterhelési határérték. Zajvédelmi szempontból nem védett gazdasági területen ennek értéke nappal 55 db éjjel 45 db. Lásd hiv. Korm rendelet 6.. (e.) Egyéb esetekben a létesítmények vélelmezett hatásterülete az 5.. az ingatlanok telekhatárától számított 100 m távolságon belüli területe. A közvetett hatásterület definiálása a 314/2005.(XII.25.) korm. rendelet 7. sz. mellékletében található. Lényegében annak vizsgálatát tartalmazza, a vizsgált létesítmény milyen mértékben módosítja a távolabbi környezetet. Zajvédelem esetében ez a közlekedés zajhatásainak vizsgálatát jeleni.

106 105/ A helyszín leírása A NAGISZ Zrt. Hegedős-Lóré sertéstelepe a Mihályhalmára vezetı út mellett található Nádudvar településszélétıl Ny-ra légvonalban mintegy 2 km távolságban. Környezetében: DK-i irányban a telephely kerítésén túl erdısáv, mezıgazdasági hasznosítású terület található, melybe kb. 560 m-re a NAGISZ cégcsoport pulykatelepe ékelıdik. Ny-i irányban mezıgazdasági hasznosítású terület található. ÉK-i irányban mezıgazdasági hasznosítású terület szántó, erdısáv húzódik. Távolabb mintegy 770 m-re ÉNy-ra van a NAGISZ cégcsoport másik sertéstelepe van. ÉNy-i irányban mezıgazdasági hasznosítású terület található. A telepen 41 db. folyamatosan használatban lévı sertésól van. Ezek kocaszállások, malacnevelık, és hizlaldák. Ezen túlmenıen van két olyan ól a K-i végében, amit alkalomszerően használnak, illetve a Ny-i végében két náddal fedett ól, ami használaton kívüli. Az ólak különbözı alapterületőek, m közötti hosszúságúak. Magasságuk a tetıvel együtt átlagosan 6 m. A telep drótszövetkerítéssel körbekerített. A sertéstelepen egymőszakos munkarend van, kivéve a fiaztatót, ahol éjjel-nappal tartózkodik ügyeleti jelleggel személyzet A Telephely zajforrásai Állandó zajforrások Az állattartó telep állandó zajforrási a ventilátorok mőködése és a táp betárazás. Elszívó ventilátorok Az ólak elszívói automata üzemmódban mőködnek, a belsı hımérséklet függvényében kapcsolnak ki-be, amit befolyásol az állatok száma, tömege, mozgása, (hı leadása) a külsı levegı hımérséklete, szélsebesség. Adatközlés szerint a nyári idıszakban elıfordul, hogy nappal és éjjel egyaránt üzemel valamennyi ventilátor. Az elszívó ventilátorok és a légbeejtı nyílások az ólak egy részénél (fiaztatók, hizlaldák) az épületek tetıszerkezete fölé nyúlik. A Battériáknál a ventilátorok az ólak oldalán vannak. A levegı utánpótlás másik útja az épületek oldalfalán lévı bukóablakok megnyitásával lehetséges. (K1-K8 épületeknél) A fotón a fiaztatók épületei láthatók)

107 106/173 A helyszíni bejárás, illetve mérés idıszakában az alacsony hımérséklet miatt (4 0 C) csak kis száma üzemelt elszívóknak. Elszívó ventilátorok Az ólak elszívói automata üzemmódban mőködnek, a belsı hımérséklet függvényében kapcsolnak ki-be, amit befolyásol az állatok száma, tömege, mozgása, (hı leadása) a külsı levegı hımérséklete, szélsebesség. Hizlalda (22 db.) épületek zajforrásai: 4 db. Big Dutchman 31 kw teljesítményő ventilátor épületenként Kocaszállás K9 jelő zajforrásai 2 db. Big Dutchman 31 kw teljesítményő ventilátor Fiaztatók (3 db.) 12 db. Woods típusú tetıventilátor épületenként Battéria B1-tıl B6-ig (6 db.) 9 db. befúvó és 9 db. elszívó ventilátor van épületenként, de csak 3-3 üzemel Battéria B7 jelő épület 5 db. Woods típusú ventilátor van. (az épület másik fele garázs) A ventilátorok pontszerő zajforrásnak tekinthetık. A hizlaldák, fiaztatók szellıztetését biztosító ventilátorok vagy a tetı két oldalán, vagy a gerincen helyezkednek el. A Battériáknál faláttöréses (oldalt elhelyezett) ventilátorok vannak. Project 012 db :38:03-10:38: Méréseim szerint 6,5 m távolságban az L Aeq = 53.5 db ,50 31, A C Hz LZeq LZFmax LZFmin Cursor: 200 Hz LZeq=56,0 db LZFmax=61,3 db LZFmin=52,6 db Silók A táptároló silók zöme az ólak telephely belsejében vezetı utak mentén vannak elhelyezve, így a táptöltés telekhatáron mérhetı zaját nemcsak a távolság, hanem az épületszerkezetek hanggátlása is akadályozza. Kivétel a battéria épületei (B1-B6), ahol az É-i oldalon is találhatók silók.

108 107/173 A battériák, fiaztatók elıtt egy-egy táptároló siló áll. Ezekbe 10 m 3 -es tartálykocsiból töltik be a tápot. A kocaszállások egy része elıtt van csak siló, egy részébe egy MTZ- 82-es traktor által vontatott DETK takarmányszállítóval juttatják be a tápot, melyet a takarmánykonyha körül elhelyezett silókból töltenek fel. A hizlaldánál nincsenek silók. A silók feltöltése pneumatikus úton történik. A táp betárazás idıtartama silónként perc annak függvényében mekkora a befogadó képessége, illetve mennyire ürült ki. A helyszínen végzett mérés során a kibocsátott zaj egyenértékő zajszintje a tartálykocsitól fluid géptıl 7 m-rıl mérve: L Aeq betárazás = 77,4 db.

109 108/173 Project 061 db :24:28-12:25: A 8 órára jutó zajimmisszió egy-egy pontban abban az esetben lenne 77,4 db nagyságú, ha a táp betárazás 8 órán keresztül folyamatosan történne ,50 31, A C LZeq Cursor: 500 Hz LZeq=66,8 db LZFmax=75,4 db LZFmin=63,0 db Hz A vizsgálati pontot érı zajterhelés az egyes technológiai zajforrások zajszintjének összegzésével határozható meg n 0.1Li L Aeq = 10 lg 10 i= 1 L Aeq...megítélési hangnyomásszint L i Az egyes zajforrások hangnyomásszintje db-ben, i.. az egyes zajforrások száma r L2 20lg 2 = L1 (pontforrásnál) r1 jelmagyarázat: L Aeq...megítélési hangnyomásszint L i...az egyes zajforrások hangnyomásszintje db-ben, i...az egyes zajforrások száma r 1...a zajforrás távolsága a mérés helyétıl r 2...a zajforrás távolsága a vizsgálat helyétıl illetve a védendı ingatlanoktól L 1...a mérés helyén mért hangnyomásszint L 2...a vizsgálati pontot, védendı lakószobát terhelı hangnyomásszint Az egyedülálló silók feltöltése (0,5 óra) 8 órára jutó zajimmissziója 7 m távolságban : L Aeq betárazás = 65,4 db. A három silótömb feltöltése (2 óra/tömbönként) 8 órára jutó zajimmissziója egyenként: L Aeq betárazás = 71,4 db.

110 109/173 Egyéb állandó zajforrások Sterimob nagynyomású mosóberendezést az ólak fertıtlenítésének idıszakában használják. (zajkibocsátása elhanyagolható, mivel épületen belül történik) Takarmánykonyha zajforrásai épületben belül találhatók, hasonló helyszínen történt belsıtéri hangnyomásszintje mintegy 80 db. Az épület hanggátlása figyelembe vételével zaja a vizsgálatból kihagyható Változó zajforrások Változó zajjal jár a közúti szállítás és telephelyi jármőközlekedés, amit táblázatban foglaltunk össze. A telephez kapcsolódó maximális forgalom Gépjármő típus Forduló/nap Idıszak Honnan/hová Takarmány (táp) beszállítás IFA 2 naponta Nádudvar Állat kiszállítás Hetente Kiskunfélegyháza 4-5 kamionnal éjszaka vagy Kaposvár Állat kiszállítás 11 t-ás Keddi 1 gk-val (kényszervágásra) napokon Biharnagybajom Állat kiszállítás 11 t-ás Debrecen, vagy 1 Kéthetente gk-val (selejt koca) Szeged Savó beszállítás Naponta 3-4 (tartálykocsival) (hétköznap) Nádudvar Dögszállítás (ATEV Hetente 3 1 konténerben) alkalommal Nyírbátor Gyógyászati Heti 3 1 készítmények 3,5 t. gk. alkalommal Nádudvar Kommunális szennyvíz 1 havonta szennyvíztelep Kommunális szemét 11 t. 1 hetente Nádudvar Egyéb anyagok (3,5 t-ás gk.) 1 hetente Nádudvar Szervezett ételszállítás szgk. 1 naponta Hajdúszoboszló Dolgozói közlekedés szgk., robogó 14 naponta Nádudvar Dolgozói közlekedés mkp 6 naponta Nádudvar Ha a legkedvezıtlenebb szállítási egyidejőséget feltételezzük, nem éri el a napi 8 db. nehézteher, 3 db. teher, 6 db. motor és 16 db. személy kategóriába tartozó jármőforgalmat nappal és 5 nehézteher éjszaka mértéket. Természetesen ezeket a számokat kettıvel szorozni kell, mivel a jármővek oda-vissza közlekednek.

111 110/173 Telephelyi jármőközlekedés Munkagép típus idıtartam Idıszak MTZ-82 traktor DETK tápszállítóval 120 perc naponta Targonca (2 db.) 120/50 perc Heti 3 alkalommal 2 óra, többi napon 50 perc SCHAFFER Universal Csütörtökön 150 perc, a 150/50 rakodógép többi napon 50 perc A szállítás, jármőközlekedés fı nyomvonala a battériák kocaszállás-takarmánykonyha-szociális épület-kijárat közötti út, de kisebb forgalom van a hízó ólak körül és a battéria épületek mögöttközött is. Az éjszakai szállítás útvonala ettıl különbözik, a zajtérképen megjelenítettük A létesítmény hatásterületének meghatározása KÖZVETLEN HATÁSTERÜLET A környezeti zajforrás hatásterületét a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) szerint a 6. szerinti méréssel, számítással kell meghatározni. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (6) szerint a környezetvédelmi hatóságnak a tevékenység, illetve létesítmény jellegétıl függetlenül 6. szerint mért, számított területet kell hatásterületnek tekinteni, ha ennek nagyságát az eljárás során a kérelmezı bemutatja. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. meghatározza a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterület megállapításának módját. A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 db-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 db-lel alacsonyabb, mint a határérték, b) egyenlı a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 db, c) egyenlı a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték, d) zajtól nem védendı környezetben gazdasági területek kivételével egyenlı a zajforrásra vonatkozó, üdülıterületre megállapított zajterhelési határértékkel, e) gazdasági területek zajtól nem védendı részén nappal (6:00 22:00) 55 db, éjjel (6:00 22:00) 45 db. (2) A környezeti zajforrás hatásterületének megállapítása során a) beépítetlen területen a számítást, illetve a mérést másfél méteres magasságra kell elvégezni, b) beépített területen a számítást, illetve a mérést arra a magasságra kell elvégezni, ahol a legnagyobb hatásterület mérhetı, illetve számítható, és van zajtól védendı homlokzat. (3) A környezeti zajforrás hatásterületének lehatárolásakor azt a napszakot kell figyelembe venni, amely alapján a legnagyobb hatásterület mérhetı, illetve számítható. A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterülete az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés értéke azonos a hivatkozott 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet szerint megállapított hangnyomásszinttel.

112 111/173 Hatásterület határa nappal Zajtól védendı terület Hatásterület határa [db] Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerő beépítéső), különleges területek = 40 közül az oktatási létesítmények területei, a temetık, a zöldterület Gazdasági terület 55 Hatásterület határa éjszaka Zajtól védendı terület Hatásterület határa [db] Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerő beépítéső), különleges területek = 40 közül az oktatási létesítmények területei, a temetık, a zöldterület Gazdasági terület 45 Nappal a domináns zaj a silók feltöltése. Éjszaka nincs tápszállítás egyéb jármőmozgás, csak a ventilátorok üzemelnek a keddi nap kivételével, amikor a vágósertéseket elszállítják. (a zajtérképen ezt a napot jelenítettük meg) A hatásterület nagyságára vonatkozó számításokat az ISO /2. számítási szabvány alapján (ami lényegében nem tér el a MSZ 15036:2002 szabványtól) a PREDICTOR 7810 V.3.00 szoftver segítségével készítettük el. A programba a jelenlegi telephelyen belüli szállítás nyomvonalán történı közlekedés és az egyéb technológiai zajforrások zajimmissziója hatásával egyesítettük. A hatásterület térképei a mellékletben találhatók. Közvetett hatásterület A közvetett hatásterület meghatározásának célja a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet szerint az, hogy a szállítási tevékenységbıl származó hangnyomásszint növekedés mértéke alatta marad-e a 3 db-nek az érintett útvonalakon. A fellépı üzemi zajok hatásterülete a 284/2007. (XII.28.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdés d) pontja alapján határoltuk le, a zajtól nem védendı gazdasági területek irányában az 55/45 dba izophon mentén (nappal/éjszaka). A hatásterületen zajtól védendı területek vagy épületek nincsenek.

113 112/173 Gépjármő fajta út út Jármő/nap szelvény (km+m) 10 km m - 14 km m 0 km m - 7 km m Személygépkocsi Kis tehergépkocsi (<3,5 t) Összesen Tehergépkocsi (>3,5 t) közepes nehéz pótkocsis 21 1 nyerges speciális 0 0 Összesen Autóbusz egyes 31 4 csuklós 1 0 Összesen 32 4 Motorkerékpár Lassú jármő ÖSSZES GÉPJÁRMŐ A közlekedési eredető zajterhelés meghatározása az ÚT :2003 Mőszaki Elıírás alapján történt. -A számítási útszakasz végtelen hosszú egyenes vonalforrásnak tekintendı, -A számítási útszakaszon belül meghatározott útszakaszokra érvényes, hogy a Q/v hányados kisebb, mint 43 mindhárom jármőkategória esetén Jármőkategória A számításokat az alábbi táblázatok tartalmazzák Állattartó telep forgalma (jármő/nap) Összes zajterhelés (db) 7,5 m-re I. jármőosztály 16 x 2 51,1 II. jármőosztály 9 x 2 50,6 III. jármőosztály 8 x 2 53,1 összesen 66 56,5

114 113/173 Az utakon 80 km/ó személygépkocsi 70 km/ó közepes és nehézteher jármősebességgel számoltunk, d minıségő úton. A sertéstelep jármőforgalmának hatása a 3405-ös és es sz. út zajhatására Elégséges csak a nappali forgalmat vizsgálni, mivel éjszaka szállítás nem lesz. Út megnevezés/db jármő I-es jármőosztály óraforgalma II-es jármőosztály óraforgalma III-as jármőosztály óraforgalma sz. út a km szelvény között 16,6 4,0 1,3 62, ös út a km. szelvény között 109,9 9,7 6,6 70,2 Sertéstelep es út 18,6 5,1 2,3 63,8 Sertéstelep ös út 111,9 10,8 7,6 70,3 A közúti szállítás a es út forgalmát 1 db-el a 3405-ös út lakóterületi 0,1 db-el növeli meg, ha feltételezzük, hogy az összes forgalom egy irányra terhelt. L Aeq Összefoglalás értékelés A modellvizsgálatok során az üzemeléséhez közvetlen kapcsolódó zajforrások hatásterületét a nappali és éjszakai üzemvitel feltételei mellett térképen ábrázoltuk. Az éjszakai állapotot a keddi napra készítettük, amikor hízósertés kiszállítás történik. A domináns zajforrás nappal a silók feltöltésének zaja, éjszaka a ventilátorok üzemelése, illetve részben a sertések telephelyen belüli szállítása. A modellszámítás azt a speciális állapotot vizsgálta, amikor az éjszakai hımérséklet aránylag magas, így valamennyi elszívó mőködik. Ez egy év 1-3 hetében fordulhat elı. Megállapítható, az állattartó telep által lesugárzott zaj hatásterületének határa nappal a telekhatáron belül van és csak mintegy 15 m-rel van távolabb az É-i kerítéshatárnál. Éjszaka a hatásterület határa É-i irányban a kerítésvonaltól 51 m-re a telekhatártól és kb. 95 m-re van D-i irányban a telekhatártól. (Ezt sávos térképen is megjelenítettük.) A másik két irányban telekhatáron belüli a zajimmisszió mértéke AZ ÉLİVILÁGRA VONATKOZÓ KÖRNYEZETTERHELÉS ÉS IGÉNYBEVÉTEL BEMUTATÁSA A területhasználattal érintett életközösségek (növény- és állattársulások) felmérése és annak a természetes, eredeti állapothoz, vagy környezetében lévı, a tevékenységgel nem érintett területekhez való viszonyítása A táj jellegzetességei A telep a Hortobágy kistájon terül el (tájkataszter szám ). Földtani adottságok, talajok A terület 3 hordalékkúp által közrezárt mélyedését 100m-t meghaladó vastagságú finom hordalék rétegsorát néhány méter vastagságban iszapos lösz borította be, amelynek az amúgy is gyengén differenciált domborzatát az óholocénban a Tisza öntésanyagaival tovább egyengette. Így alakult ki az Alföld domborzatilag legegyhangúbb területe, amelynek 74 %-át mélyben sós

115 114/173 és szikes talajok alkotják. A kistáj tájértékét a szikes termıhelyek növény- és állatvilága, a sziki legelıkhöz kötıdı néprajzi értékek alkotják, amelynek ırzésére és ápolására létesült a Hortobágyi Nemzeti Park. A löszös üledékeken, a felszín közeli 2-2,5 m átlagos mélységő szikes talajvíz hatása következtében jellegzetes mozaikos szerkezetben változatos szikes talajkomplexek képzıdtek. Legnagyobb területi rész aránnyal réti szolonyec, amelyek többnyire szikes legelık, sztyepesedı réti szolonyec talajok, amelyek szintén fıként legelık. A kedvezıbb termıhelyet képviselı szolonyeces réti talajok legelıként, kaszálóként, esetleg gyenge szántóként hasznosíthatók. A kiemelkedések, kunhalmok löszön képzıdött talajai kedvezı termékenységő csernozjomok. Kis kiterjedéső foltjaik értékes sztyepnövények termıhelyei, nagyobb területen pedig szántóként hasznosíthatók. Növényzet A növényföldrajzi térbeosztás tekintetében a kistáj a Tiszántúli flórajárásba (Crisium) tartozik. Minimális területi kiterjedéső potenciális erdıtársulásai a tatásjuharos-lösztölgyesek (Acerei tatarici-quercetum), a sziki tölgyesek (Pseudovino-Quercetum roboris) és a tölgy-kıris-szil ligeterdık (Querco-Ulmetum hungaricum). A szolonyec szikesek társulásai uralkodók, azok teljes palettájával. Leggyakoribb legelı társulásai az ürmös és cickafarkos szikes puszták, a réttársulásokból az ecsetpázsitos és a hernyópázsitos a legjellemzıbb. Jellemzı fajok a füves és kopár sziki élıhelyeken Bassia sedoides, Gagae szovitzii, Heliotropium supinum, Salicornia prostata, Salsola soda, Suaeda salinaria, Verbena supina. Iszapnövényzetben az Elatine hungarica. Szikes réteken az Elymus elongatus, Armoracia macrocarpa, Myosotis sicula. Sziki erdıssztyepeken a Calamagrostis canescens, Doronicum hungaricum, rumex pseudonatronatus, Scilla drunensis. Száraz gyepekben az Achilleanobilis, Inula germanica, Linaria biebersteinii, phlomis tuberosa, Taeniatherium asperum, trifolium vesiculosum, A tevékenység következtében történı igénybevétel módjának, mértékének megállapítása. A biológiailag aktív felületek meghatározása A mőködı, hígtrágyás technológiájú sertéstelep közvetlenül a Nádudvar és Mihályhalma közötti mőút dél, dél-keleti oldalán terül el, a település belterületétıl légvonalban mintegy 2,00 km-re nyugatra. A közúttal aszfaltozott bekötıút köti össze. A telep északi oldalán a tenyész rész található, majd a közút, azt követıen a Zrt központi trágya telepe, ahol a hígtrágyatározók is épülnek, a telep többi oldalról gyepmővelési ágú mezıgazdasági területekkel határos. A tágabb környezetben is kizárólag gyep, elvétve szántó mővelési ágú területek találhatók, melyeket legfeljebb egy-egy keskenylevelő ezüstfa, akác, nyárfasor, facsoport, illetve bodza, kökény, galagonya, vadrózsa alkotta bokros rész tör meg. Ezek a gyep területek szolgálnak egyben a hígtrágya elhelyezésére. Élıvízfolyás. egyéb természeti érték (pl.: kunhalom) a telep tágabb környezetében nem található. A rendezett képet mutató telepet kerítés határolja. Az utak, a nagy lebetonozott területek, kerítések mellett, a taposott helyeken, a depóniák helyén és a telep belsejében kizárólag különbözı gyomtársulások találhatók. A fás növényzetet a telepen a telepített pusztaszil képviseli.

116 115/173 A telep mögött található két medencéjő földmedrő hígtrágya tározó, melyet gyomsáv övez. A z újberuházás során lehelyezett 2 db flexibilis zsák a gyomok tápanyag ellátását is kiküszöböli. Idınként a hígtrágyát kiöntözik. A telepet középfeszültségő elektromos vezeték látja el energiával, a vezetéken madárvédelmi szigetelés nincsen, de nem is indokolt, mivel a közelben nincs olyan madár élıhely, mely ezt szükségessé tenné. Az állategészségügyi elıírások betartása miatt a rágcsálók irtása szervezett keretek között folyik a telepen. A rágcsálóirtást az Agrárius Kft (4030 Debrecen, Diószegi út 36.) végzi. Olyan készítménnyel, ami 3-6 nap után belsı vérzést okoz, és az üregben pusztul el a rágcsáló. Döglött egyedeket nyílt területen nem találtak, nem veszélyeztettek ragadozó madarakat. Élıhelyek (Á-NÉR besorolás szerint) és társulások (a Simon-féle természetességi jelleggel) Közvetlen hatásterület A közvetlen hatásterületnek tekintjük magát a telepet. Ez teljes egészében mesterségesen kialakított terület épületekkel, utakkal, és ruderális növényzettel. Á-NÉR besorolás: U4 Telephelyek, roncsterületek O13 Taposott gyomnövényzet Társulás: Atriplicetum tataricae GYT Lolio-Plantaginetum GYT Onopordetum acannthii GYT Conietum maculati GYT Teljes hatásterület A felmérések során három fı élıhely típus különíthetı el a vizsgált kb. 200 m-es hatáskörzetben. 1. A telepet övezı szántóterület A telepet tulajdonképpen minden oldalról szántóföldek határolják, melyekben jellemzı módon egy éves kultúrákat termelnek. Á-NÉR besorolás: T1 Egyéves szántóföldi kultúrák 2. Utak, árokpartok mezsgyéi A telepet határoló utak mellett és a töltéseken, mezsgyéken ruderális, taposott, útszéli gyomtársulásokat találunk Á-NÉR besorolás: O13 Taposott gyomnövényzet Ruderális taposott, útszéli, erdei, mezsgye gyomtársulások: Lolio-Plantaginetum GYT Arctio-Ballotetum nigrae GYT Agropyro Convolvuletum arvensis GYT Malvatum neglectae GYT Atriplicetum tataricae GYT Elıforduló jellegzetes (karakter fajok) listája Botanikai adatok Közvetlen hatásterület

117 116/173 A terület gyakorlatilag ruderális állapotban van, kizárólag egyéves és évelı gyomnövények valamint telepített facsoportok találhatók. Közvetett hatásterület A felmérések során a fent felsorolt élıhely típusok társulásainak regisztrált, gyakoribb fajai (védett fajt a területen nem találtunk): Fák, fasorok: Populus x Euamericana Populus alba Salix alba Acer platanoides Platanus bybride Robinia pseudo-acacia Ruderalia, árokpartok, mezsgyék, taposott területek: Achilles millefolium Agropyron repens Amarathus retroflexus Ambrosia elatior Arctium lappa Artemisia vulgaris Atriplex tatarica Oirsium arvense Cirsium vulgere Conium maculatum Orepia tectarum Oonvolvulus arvensis Dactylis glomerata Datura stramonium Dipsacus laciniatus Ecbinocbloa orus-galli Echium vulgare Erifferon calladensis Galium aperina Gleobome bederscee Lomium purpureum Malva neglecta Matricaria inodora Biota orientalis Picea abies Rubus caesius Rosa canina Sambucus nigra Bromus sterilis Cannabis sativa Capsella bursa-pastoris Carduus acanthoides Chelidonium majus Chenopodium album Cichorium inthybus Plantago major Poa ennua Polygonum eviculare Rumex crispus Sambucus ebulus Senecio vulguris Sataria pumila Sataria verticillata Silena vulgaris Solanum nigrum Taraxacum officinale Tritolium pratense Urtica dioica Verbascum phlomoides Xanthium spinosum Tágabb hatásterületben, a lehetséges hígtrágya elhelyezı területen kisfészkő aszat (Cirsium brachycephalum), mint védett növény található. Zoológiai adatok A védett fajokat csillaggal jelöltük, védettségi kategóriájuk és eszmei értékük feltüntetésével. Fokozottan védett faj a vizsgált területen nem található. A közvetlen hatásterületen állatok élıhelye néhány közönséges, urbanizált élı1ény kivételével nem regisztrálható, viszont a környezı területek állatvilág a táplálkozás, kóborlás során itt is megfordul. Védett, épületlakó

118 117/173 fajok (baglyok, denevérek) jelenlétét nem tapasztaltuk. Több alkalmú terepbejárás, és irodalmi adatok alapján a telephely és környéke faunájának néhány jelentısebb faja a következı Táplálkozó, ill. itt gyakrabban átvonuló madárfajok: Madarak /Aves/ balkáni gerle Streptopelia decaocto kenderike Acanthis cannabina* barázdabillegetı Motacilla alba* mezei veréb Pesser montana* dolmányos varjú Covus corone cornix molnárfecske Delichon urbica" egerészölyv Buteo buteo* seregély Sturnus vulgaris fácán Phasianus colchicus szarka Pica pica feketerigó Turdus merula* széncinege Paros major* füsti fecske Hirundo rustica" tengelic Carduelis carduelis* házi rozsdafarkú Phoenicurus ochrurus vetési varjú Corvus frugilegus* házi veréb Passer domestica vörös vércse Falco tinnunculus* Emlısök /Mammalia/ mezei cickány Crocidura leucodon* vakond Talpa europaea* sün Erinaceus concolor* mezei pocok Microtus arvalis házi egér Mus musculus nyest Martes foina róka Vulpes vulpes ız Capreolus capreolus vándorpatkány Rattus norvegicus A tágabb hatásterületben a lehetséges hígtrágya elhelyezı területen korábbi irodalmi adatok alapján és megfigyelések észlelései alapján is a fokozottan védett túzok (Otis tarda) tartózkodási területe. A telep a Hortobágyi Nemzeti Park és Natura 2000 területek közelében található. A védett területek a teleptıl Nyugatra 2,1 km, északra 1,2 km távolságban helyezkednek el. A Hortobágyi Nemzeti Park A Hortobágy hektáros területe 1979 óta szerepel a Nemzetközi jelentıségő vizes élıhelyek jegyzékén. A térség, az egyik legnagyobb diverzitással rendelkezı vizes élıhely, Magyarország legfontosabb madárélıhelye. Számos fokozottan védett faj költ a területen, de ritkaságnak számító madarak is felbukkannak itt. Téli idıszakban a Hortobágy vizes élıhelye kiemelt táplálkozó- és pihenıhely az ide érkezı vízimadarak és ragadozó madarak számára. A terület értékét emeli az itt található Halas mocsár, mely a térség legmélyebben fekvı mocsara, és Tiszafüredi Bioszféra Rezervátum, mely a cigányréce (Aythya nyroca) elıfordulás központi területe. Számos, endemikus növényfaj is magas értéket képvisel a területen, elıfordul itt az erdélyi útifő (Plantago schwarzenbergiana), a magyar sóvirág (Limonium gmelini), és a magyar sóballa (Suaeda pannonica) is. A vándorlási idıszakban daruk (Grus grus) tízezrei pihennek a területen, számuk évrıl-évre nı, mára mintegy milliós állománnyal számolnak. Mivel a terület kiemelten fontos vizes élıhely, ezért számos védett és fokozottan védett növényés állatfaj található itt meg.

119 118/173 Növények által képviselt természeti érték többek között a tündérrózsa (Nymphea alba), a tündérfátyol (Nymphoides peltata), a sulyom (Trapa natans). A Hortobágy halastó parti zónáiának állományalkotó faja a keskenylevelő gyékény (Typha angustifolia), a bodnározó gyékény (Typha latifolia) és a nád (Phragmite australis). Elıforduló vízinövényei a virágkáka (Butomus umbellatus), a védett nyílfő (Sagittaria sagittifolia), és a sárga nıszirom (Iris pseudocorus) is. A Hortobágy területén lévı tölgy-kıris-szil ligeterdık kiváló fészkelı helyet nyújtanak a madarak számára. A térség, ragadozó fajai között megtalálható a rétisas (Haliaeetus albicilla), fészkel a kék vércse (Falco vespertinus), a kerecsensólyom (Falco cherrug), a hamvas rétihéja (Circus pygargus). A Hortobágy területén található vizes élıhelyek számos védett és fokozottan védett vízimadarat is vonzanak a területre, mind költés, mind táplálkozás okán. Így elıfordul bakcsó (Nycticorax nycticorax), búbos vöcsök (Podiceps cristatus), feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis), vörös gém (Ardea purpurea), nagy kócsag (Egretta alba), törpegém (Ixobrychus minutus), fekete gólya (Ciconia nigra). A Hortobágy nyíltvizes területeit körülölelı pusztai élıhely számos védett növényritkaságnak, mint az agárkosbor (Orchis morio), a henye kunkor (Heliotropium supinum), a macskahere (Phlomis tuberosa), biztosít életteret. A talaj szikes jellegét jelzi a védett a sziki ballagófő (Salsola soda), sziki sóvirág (Limonium gmelini), az orvosi székfő (Matricaria recutita). A környezı területek intenzív mezıgazdasági használata negatívan hat a Hortobágy védett területeire. A Hortobágyi Nemzeti Park területe az UNESCO MAB területként tartja számon, valamint a Világörökség része is. Natura 2000 területek A Hortobágyi Nemzeti Park a NATURA 2000 programon belül az EU Madárvédelmi irányelvének (92/43/EEC, Wild Bird Directive) értelmében az ún. SPA, tehát a Különleges Madárvédelmi Területek közé jelölt ki ha területet. Az EU Vadon élı állat- és növényfajok élıhelyeinek védelmérıl szóló irányelve (79/409/EEC, Habitats Directive) ún. SCI területeket közé ha területet hirdetett ki. Ezeken területeken vadon élı fajok, és élıhelyeik megırzése, illetve a hosszú távú fenntartható használat feltételeinek megteremtése a feladat.

120 119/173 Natura2000 terület határa A telep távolsága a HNP és Natura területektıl A kiemelt jelentıségő természet-megırzési és madárvédelmi terület bemutatása HUHN20002 Hortobágy kódú és elnevezéső, kiemelt jelentıségő természet-megırzési terület Élıhelyek: Fajok: 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel 6250 Síksági pannon löszgyepek 91I0 Euro-szibériai erdısztyepp tölgyes Vidra (Lutra lutra)

121 120/173 Molnárgörény (Mustela eversmanni) Csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis) Ürge (Spermophilus citellus) Mocsári teknıs (Emys orbicularis) Vöröshasú unka (Bombina bombina) Tarajos gıte (Triturus cristatus /dobrogicus/) Halványfoltú küllı (Gobio albipinnatus) Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) Réti csík (Misgurnus fossilis) Vágó csík (Cobitis taenia) Széles durbincs (Gymnocephalus baloni) Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzeri) Sztyepplepke (Catopta thrips) Nagy tőzlepke (Lycaena dispar) Nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata) Szarvasbogár (Lucanus cervus) Nagy hıscincér (Cerambyx cerdo) Kisfészkő aszat (Cirsium brachycephalum) Mételyfő (Marsilea quadrifolia) HUHN10002 Hortobágy SPA - Különleges madárvédelmi terület A terület neve: HORTOBÁGY A terület kódja: HUHN10002 A madártani jelentıséggel bíró terület nagysága: ,13 hektár Tengerszint feletti magasság: méter A terület átlagos tengerszint feletti magassága: 88 méter

122 121/173 A terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül: Különleges Madárvédelmi Terület - SPA Egyéb védettség: Fontos madárélıhely (Important Bird Area - IBA) Hortobágy és Tisza-tó IBA; ha Különleges természetmegırzési terület (Natura 2000) Országos jelentıségő védett terület Helyi jelentıségő védett terület Hortobágy Ramsari terület; ha Általános leírás: A Hortobágy a folyószabályozások elõtt hatalmas árterület volt. Ma vizes- és száraz szikes társulások, löszgyepek, természetes mocsarak, halastavak és a közéjük ékelıdı szántók jellemzik. Legeltetéses állattartás, kaszálás, nádgazdálkodás, halastavi gazdálkodás, szántóföldi mővelés folyik a területen. Földhasználat: mezõgazdaság (szántómûvelés, gyep- és nádgazdálkodás), erdõgazdálkodás, haltenyésztés, vízgazdálkodás, turizmus, kivett terület. Madártani jellemzés: Magyarország legfontosabb madárélıhelye, amelyet a legnagyobb számú kritériumfaj jelenléte is bizonyít. Egyaránt fontos fészkelıhelye a pusztai és vízimadaraknak, gémféléknek, de kiemelt vonulóhely is. Az északi területeken található gyepszántó mozaikok fontos fészkelıhelyek a szalakóta, a kis ırgébics és a parlagi pityer számára, egyben kiemelt táplálkozóterületek az átvonuló libák és darvak csapatainak (utóbbi faj legnagyobb európai csoportosuló helye a terület). A területen és határain található falvakban pár fehér gólya költ (1999-ben 372 pár). Összesen 37 faj fészkelõ, telelõ, táplálkozó vagy vonuló állománya éri el a kritériumszintet. A vonuló és telelı ragadozó madarak számára is fontos terület. Földhasználat: mezıgazdaság (szántómővelés, gyep- és nádgazdálkodás), erdıgazdálkodás, haltenyésztés, vízgazdálkodás, turizmus, kivett terület. Veszélyeztetı tényezık: A Hortobágyon az egyik legfontosabb probléma a hagyományos legeltetı állattartás felhagyása, felváltása kaszálással. Az állatállomány csökkenése miatt a gyepek kevésbé alkalmasak a madarak táplálkozására a magasabb növényzet és a kisebb táplálékmennyiség miatt. Több helyen vizesélıhely-rekonstrukció történt. Speciális gyepgazdálkodási elıírások biztosítják a csíkosfejő nádiposzáta fészkelıhelyének, valamint a daru és a kis lilik ıszi pihenıhelyének védelmét. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és állományuk: Kód Név (tudományos név) Fészkelı Telelı Átvonuló állomány állomány állomány A021 Bölömbika (Botaurus stellaris) pár A A022 Törpegém (Ixobrychus minutus) pár B A023 Bakcsó (Nycticorax nycticorax) pár 1500 pd. A A024 Üstökösgém (Ardeola ralloides) pár A A026 Kis Kócsag (Egretta garzetta) pár <460 pd. A A027 Nagy kócsag (Egretta alba) pár 1000 pd. A A029 Vörös gém (Ardea purpurea) pár A A032 Batla (Plegadis falcinellus) 0-20 pár A A034 Kanalasgém (Platalea leucorodia) pár <600 pd. A A060 Cigányréce (Aythya nyroca) pár B A075 Rétisas (Haliaeetus albicilla) 3-6 pár pd. B A081 Barna rétihéja (Cicrus aeruginosus) pár B A084 Hamvas rétihéja (Circus pygargus) pár A A097 Kék vércse (Falco vespertinus) pár A Kritérium

123 122/173 A511 Kerecsensólyom (Falco cherrug) 5-10 pár B A129 Túzok (Otis tarda) példány B A132 Gulipán (Recurvirostra avosetta) pár B A193 Küszvágó csér (Sterna hirundo) pár C A196 Fattyúszerkı (Chlidonias hybridus) pár A A197 Kormos szerkı (Chlidonias niger) 300 pd. A A272 Kékbegy (Luscinia svecica) pár pd. B A294 Csíkosfejő nádiposzáta (Acrocephalus pár A paludicola) A339 Kis ırgébics (Lanius minor) pár C A429 Balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) pár C A140 Aranylile (Pluvialis apricaria) pd. B A119 Pettyes vízicsibe (Porzana porzana) pár B A166 Réti cankó (Tringa glareola) pd. B A127 Daru (Grus grus) pd A A068 Kis bukó (Mergus albellus) pd B A151 Pajzsoscankó (Philomachus pugnax) 0-5 pár pd. A A159 Vékonycsırő póling (Numenius 0-3 példány D tenuirostris) A293 Fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon) pár A A042 Kis lilik (Anser erythropus) példány A A089 Békászó sas (Aquila pomarina) 5-10 pd. B A404 Parlagi sas (Aquila heliaca) 5-10 pd. B A133 Ugartyúk (Burhinus oedicnemus) 1-5 pár pd. B A222 Réti fülesbagoly (Asio flammeus) 0-50 pár pd. B A255 Parlagi pityer (Anthus campestris) pár C A403 Pusztai ölyv (Buteo rufinus) 0-2 pár pd. A A396 Vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) 50 pd. A A030 Fekete gólya (Ciconia nigra) 1-3 pár C A031 Fehér gólya (Ciconia ciconia) pár B A080 Kígyászölyv (Circaetus gallicus) pd. B A082 Kékes rétihéja (Circus cyaneus) pd. B A139 Havasi lile (Charadrius morinellus) pd. A A072 Darázsölyv (Pernis apivorus) 1 pár C A073 Barna kánya (Milvus migrans) 2-3 pár C A122 Haris (Crex crex) 0-50 pár B A131 Gólyatöcs (Himantopus himantopus) 0-20 pár B A231 Szalakóta (Coracias garrulus) pár B A236 Fekete harkály (Dryocopus martius) pár D A339 Tövisszúró gébics (Lanius collurio) pár C A120 Kis vízicsibe (Porzana parva) pár B A094 Halászsas (Pandion haliaetus) 2-8 pd. B A121 Törpevízicsibe (Porzana pusilla) 0-5 pár A A098 Kis sólyom (Falco columbarius) pd. B A083 Fakó rétihéja (Circus macrourus) 2-5 pd. D Kritériumrendszer magyarázata: A megadott kritériumok a Madárvédelmi Irányelv I. mellékletében szereplı területek kijelölésekor kötelezıen figyelembe vett fajok állományméretét az országos állományhoz viszonyítva (p) jelezik. Az egyes kódok ennek értelmében: A 100 > p > 15%, B 15 > p > 2%, C 2 > p > 0%, D nem jelentıs A telepen folytatott tevékenység hatása a jelölı élıhelyre és jelölı fajokra A telep környékén védendı élıhelyek:

124 123/ Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Pannon szikes sztyeppék és mocsarak A növényzet elsıdleges meghatározója a talaj. A sótartalom mellett a talaj nedvességtartalma (és a belvizek, árvizek tartamossága) szabja meg, hogy milyen gyeptípus alakul ki, és azt is, hogy milyen minıségő és mennyiségő a gyep biomasszája. Érdemes megkülönböztetni a belvizet (régi, igen találó kifejezéssel: a föld árját) és az árvizet (a víz árját). Egykor mindkettı jellemzıje volt a tájnak, ma az árvizek a hullámtérre szorultak, de a belvizek még mindig nagy területeket borítanak. A várható klímaváltozás miatt e belvizek visszatartása elsırendő érdek. Meg kell oldani, hogy azok a gazdák, akiket ez helyileg súlyosan érint, kompenzációt kapjanak. A talajvízszint a 19. századi folyószabályozások óta lassan csökken, emiatt a szikes talajok kilúgzódnak, sót veszítenek. Ez gazdálkodási szempontból kedvezı (nı a termıréteg vastagsága, javul a talaj minısége), de a természetes élıvilág jellegtelenedését okozza (a szikesek fajait kiszorítják a gyomok és a generalista fajok). A szikesekre igen jellemzıek a felszíni vízfolyások miatt kialakuló apró ún. szikformák, mint pl. a szikpadka, marokkal rakott fıd, szikér. Ezek élıvilága egyedi, sok olyan faj él itt, ami a Kárpátmedencén kívül sehol. A szikesek növényzeti típusai a talaj erıs stresszelı hatása miatt - gyakran kevés fajból állnak, így viszonylag kevés faj ismeretében is biztosan azonosíthatók. A zonáció tetején csak a mélyben (1-1.5 méternél mélyebben) sós talajú löszgyepeket találunk, amelyek a Mongóliától a nyugat-magyarországi Lajta folyóig tartó erdıssztyepp-öv képviselıi. A csenkeszcsomók között jellemzıek a zsályák és az ökörfarkkórók és más széleslevelő kétszikő fajok, a gyomosabb változatokban a tarackbúza-fajok mellett a bogáncsok és aszatok (szamártöviskek) szaporodnak fel. A zonáció másik végén mocsarakat és szikes réteket találunk. A víz részben semlegesíti a só hatását, így nem sziki fajok is gyakran elıfordulnak. A növényközösségek sokfélék, de általában kevés fajúak. Jellemzı az ecsetpázsit, fehér tippan, nád, gyékény, tavi káka, zsióka. Gyakori a zsombékosodás, amit nem a tızeg felhalmozódásának, hanem az iszapgiliszta építımunkájának köszönhetı. A löszgyepek és a vizes növényzeti típusok között találjuk az igazi szikes társulásokat. A felsıbb zónában, a szikpadkák (juhászpadkák) tetején a felszín közelében nem szikes rövidfüvő gyepeket, amelyeket a veresnadrág csenkesz (tippan, veresnadrág) ural. Társfajai a szikesebb változatban a sziki üröm (bárányüröm), ezt ürmöspusztának hívjuk, a kevésbé szikes löszgyepekhez közelibb - változatban a mezei és a pusztai cickafark (cickórós füves puszta). E társulások a szikesek legjobb legelıi. A zonációban lejjebb, a rétek felé találjuk a legszikesebb foltokat (szikfolt, vakszik, szikfok, szik ér): jellemzıjük, hogy évente több hónapig is vizesek-nedvesek, de nyárra csontkeményre száradnak. A növényzet ritkás, sokszor szinte hiányzik, kevés fajú, de ezek a fajok specialisták, gyakran bennszülöttek, azaz kimagasló természeti értékőek (pl. kamilla, bárányparéj, mézpázsit, vékonyka útifő, tırfő). A Hortobágyon a puszta erısebben szikes részeit (ürmöspuszta, vakszik, szikfok, szikér) bíbicbaszta fıd -nek nevezik, ami jelen esetben a szó több száz évvel ezelıtti jelentésére utalhat (szeretkezni), hiszen a bíbic ezeken a részeken szeret párosodni, fészkelni. A szikesek növényzete általában stabil, lassan változik, ún. szukcessziós végállomás, amelyet talajának stabilitása okoz, valamint hogy a fás vegetáció nem tud megtelepedni ezen a termıhelyen. Évezeredek óta ürmöspuszták és vakszikek jellemzik a mai szikes területeket, még a fajkészlet is sokban hasonlíthat az évezredekkel ezelıttihez. Túl- vagy alullegeltetés, lecsapolás hatására csak lassan degradálódik, de a helyes kezelés is csak lassú javulást eredményez. Gyors változások váltakozó vizes és aszályos években tapasztalhatóak, amikor a rétek és mocsarak, valamint a vakszikes, szikfokos részek növényzete átalakul, egyes fajok lejjebb vagy feljebb

125 124/173 mozdulnak a zonáció mentén. Gyorsabb változásokat nyilván beszántás vagy halastóvá alakítás során tapasztalhatunk, ugyanakkor ha a mővelést felhagyják, a regeneráció is gyorsabb, mint hazánk legtöbb vegetációtípusa esetén. A sziki gyepgazdálkodást tekintve a legnagyobb, betakarítható fitomassza hozamot a tápanyaggazdag, jó vízgazdálkodású termıhelyen álló, öntözhetı gyepeken lehet elérni. Viszont ezek a gyepek az eke nyomán mára szinte eltőntek. A sorvadó kérıdzı állattartás miatt egyre inkább presztízsét veszti a gyepgazdálkodás is. A sors ironiája, hogy a tájkép, az állattenyésztési hagyományok és a biodiverzitás megırzése szempontjából azok a szikes növényzeti típusok vannak a legnagyobb biztonságban, melyek a legmostohább termıhelyen díszlenek. A többi szikes termıhely növényzeti típusának létét az aktuális támogatási rendszer nagyban meghatározza. A telep környékén védendı fajok: Ürge (Spermophilus citellus) Nagy tőzlepke (Lycaena dispar) Nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata) Ürge (Spermophilus citellus) A közönséges ürge elterjedési területe viszonylag szők: Közép- és Kelet-Európában, Lengyelország egyes részein, Csehországban és Ausztriában fordul elı. Keleten a Balkánfélszigetig, Oroszországban a Volgáig található meg. Magyarországon szórványosan, de sokfelé elıfordul. Megmővelt pusztákon is megél, ha kellıen rövid füvő mezık, legelık vagy domboldalak állnak rendelkezésére. A középhegységekben csak helyenként, a napos legelıkön telepszik meg, inkább a tágas síkságokon él. A nem túl magas és nem túl sőrő, de nem is túl gyér füvet igényli. Talajlakó, nappal aktív kisemlıs. Nagyjából 5 évig élhet. Táplálékai főfélék, magok és rovarok, néha a terményekre is rájár. A táplálékot ügyesen, a kezével ragadja meg, és gyors rágó mozdulatokkal fogyasztja el. A parlagi sas és a kelet-európai puszták más ragadozó madarai szívesen vadásznak az ürgére Magyarországon éppen azért védett 1982 óta, mert ezek fontos táplálékállata. A hermelin és a molnárgörény is szívesen megfogja. Az intenzív mezıgazdasági mővelés sokfelé jelentısen csökkentette számát. Késı ısztıl tavasz elejéig téli álmot alszik. A közös földalatti járatokban társas, de külön vackában magányos. Az üreg bejáratát kis földsánc veszi körül. Az üregek hosszú járatként húzódnak a talajban, és egy kamrában végzıdnek. Itt az ürge jól kipárnázott fészket épít magának, ahová behúzódik éjszakára, és itt alussza téli álmát is, tartalék táplálék nélkül. A két méternél is mélyebb üreg, aminek bejáratát téli álma elıtt betömi, megvédi a fagytól, eközben zsírtartalékaiból nyer energiát. Testfolyamatait takarékra állítja, hımérséklete 2 Celsius-fokra süllyed. Beleibıl minden tápanyagot felszív. Szíve csak néhányat ver percenként. Rendszerint laza telepekben él, lehetıleg a rendszeresen legeltetett füves pusztákon Nagy kocsordbagoly (Nagy szikibagolylepke) Gortyna borelii lunata (Freyer, 1838)

126 125/173 Méret: mm. Repülési idı: Tápnövény: Magyarországon kizárólag a sziki kocsord (Peucedanum officinale) Védettség: Fokozottan védett: egyedeinek pénzben kifejezett értéke Megjegyzés: A lepkefaj Magyarország legszebb éjszakai lepkéi közé tartozik, amely feltőnı, változatos színe és nagy mérete miatt mindig is a lepkészek figyelmének középpontjában volt. A Gortyna boreliit Pierret írta le 1837-ben a Párizsi-medencében talált példányok alapján, míg a ssp. lunata néven ismert alfajt Freyer írta le 1938-ban Bánságból származó példányok alapján. Az alfaji önállóság az utóbbi idıkben erısen vitatott, de még érvényes. A lepkefaj európai elterjedéső, kárpátmedencei súlyponttal. Ugyan Európa több országában (Nagy-Brittania, Franciaország, Spanyolország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Magyarország, Románia, ex- Jugoszlávia, Bulgária, Ukrajna és Oroszország) is megtalálható, mégis igazi?hungaricumnak? tekinthetı, mivel a legnagyobb és legerısebb populációi Magyarország területén élnek, az Alföld keleti részén. Ezek a populációk (mintegy kétszáz populációról van szó!) bizonyos esetekben még mind a mai napig metapopulációs hálózatot alkotnak. Az egyes populációk Magyarországon stabilnak tőnnek; általában viszonylag kis egyedszámúak (néhány száz példány), de egyes nagyobb kiterjedéső kocsordosokban (Hetefejércse, Nagybagota, Újszentmargita, Bélmegyer, Nagykereki stb.) több ezres nagyságrendő lepkepopuláció is megél. A lepke Magyarországon nem ragaszkodik kifejezetten egy adott élıhelytípushoz, növénytársuláshoz, mindenhol megjelenhet, ahol hazai tápnövénye, a sziki kocsord (Peucedanum officinale, L.) elıfordul.

127 126/173 Ennek megfelelıen a legutóbbi kutatások során nem csupán szikespusztákról, szikes erdıssztyeppek tisztásairól (bár kétségtelen, hogy a lepkefaj a Peucedano-Asteretum sedifolii növénytársulás karakterfaja) került elı, hanem megtalálták kiszárított árterek erdıssztyep területein (Márokpapi: Börcsök-gacsa), pusztafüves lejtısztyeppeken, sıt szilikát sziklagyepekben (pl. Gyöngyös: Sár-hegy) is Magyarországon. A lepke ökológiája szinte a legapróbb részletekig ismert. Az imágó augusztustól november elejéig repül, a rajzás csúcspontja október elsı két hetében van. A lepkék a reggeli órákban (7-8 óra körül) kelnek ki, napközben a gyepszintben bújnak meg, majd a sötétedés kezdetétıl kezdenek repülni. A lepkék az éjszaka második felében, a hajnali órákban (3-5 óra között) párosodnak. A megtermékenyített nıstények általában nem a sziki kocsordra, hanem mindig valamilyen erıs szálú fő-féle (Poaceae/Graminae) levélhüvelyeibe tojják a tojásaikat. A nıstények akár tíz napon keresztül is rakhatják tojásaikat úgy, hogy naponta mintegy tojást raknak le, sokszor nagy távolságokra elkóborolva. A lepkefaj tojás formában telel át. A picinyke, eleinte sokat mozgó hernyócskák a következı év áprilisának végén, májusának elején kelnek ki, majd rövidesen a tápnövényük, a sziki kocsord legközelebb esı tövét kezdik keresni. A kicsiny hernyók az elsı három hétben (a harmadik vedlésig) a növény fiatal hajtásain, illetve a szárában élnek a föld felett. Ezt követıen lefúrják magukat a növény gyökérzetébe és ott endofág életmódot folytatnak egészen augusztus végéig, szeptember elejéig. A lepkefaj jelenlétét egy adott területen a hernyó speciális, csak erre a fajra jellemzı sajátossága alapján lehet a legegyszerőbben és legbiztosabban megállapítani. A sziki kocsord gyökerén táplálkozó lárva ugyanis az általa fúrt járaton keresztül a felszínre löki a feleslegessé vált rágását és ürülékét, amely a felszínen egy tenyérnyi mérető 1-2 cm magas sárgásfehéres, granulátumszerő anyagból képzıdött kupacot alkot. Ez a Gortyna borelii csalhatatlan jele, amely kis gyakorlattal félreismerhetetlen! A hernyók augusztus és szeptember folyamán bábozódnak be, a föld alatt, legtöbbször a sziki kocsord gyöktövében. A Gortyna borelii nagyon erısen kötıdik a tápnövényeihez. Olyannyira igaz ez, hogy nagy bizonyossággal megállapíthatjuk: minden élıhelyen, ahol tápnövényei relatíve nagyobb számban (Magyarországon minimum tı) elıfordulnak, megtalálható a lepkefaj is. Ezzel az a ritka szerencsés helyzet állt elı, hogy az éjszakai lepkék felméréseihez általánosan alkalmazott személyes lámpázás módszerét szinte teljes mértékben helyettesíteni lehet a hernyórágás-keresés módszerével. Hatalmas elırelépést jelent ez, hiszen a hernyórágáskeresés módszerével elvégzett felmérések eredményeként négyzetméter pontossággal lehatárolhatók a lepkefaj élıhelyei; valamint nagy pontossággal meg lehet becsülni az adott élıhely Gortyna borelii populációjának egyedszámát. A Gortyna borelii mind a hazai, mind az európai természetvédelem szempontjából kiemelten fontos faj. Állománya Nyugat-Európában radikálisan lecsökkent, így például a nomenklatúrai törzsalak kipusztult a Párizsi-medencébıl; Németországban pedig jelentıs mértékő csökkenés észlelhetı. Általános meggyızıdés, hogy a legveszélyeztetettebb európai lepkefajok közé tartozik. A lepkefaj kiemelkedı természetvédelmi jelentısége hazánkban vitathatatlan, hiszen a faj megırzése érdekében a magyarországi erıfeszítések életbevágóan fontosak. Ennek megfelelıen a nagy szikibagoly-lepke fokozottan védett faj, a 13/2001. (IV. 9.) KöM rendelet alapján egyedeinek pénzben kifejezett értéke Ft; valamint szerepel az Európai Közösségek Tanácsának a természetes élıhelyek és a vadon élı növény- és állatvilág megırzésérıl szóló 92/43. számú EGK Irányelvének (élıhelyvédelmi irányelv) II. és IV. számú mellékletében; illetıleg az irányelv magyarországi implementációját szolgáló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 2.A) számú mellékletében. A lepke a magyar Vörös Könyv (VARGA, 1989) szerint aktuálisan veszélyeztetett; a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) minimális programjában szerepel. Magyarországi fajmegırzési tervét pedig

128 127/173 Baranyi Tamás és Varga Zoltán dolgozta ki 2003-ban. A lepkefaj hazai Natura2000 koordinátora Baranyi Tamás. Reszletesebben lasd: A nagy tőzlepke (Lycaena dispar) A rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a valódi lepkék (Glossata) alrendjéhez és a boglárkalepkék (Lycaenidae) családjához tartozó faj. A nagy tőzlepke nedves rétek és lápok lakója. A nagy tőzlepke elülsı szárnya 1,8-2,4 centiméter hosszú. A hátulsó szárnyakra fekete szegély jellemzı, fonákjuk világos kékesszürke. A nıstény lényegesen sötétebb színő, elülsı szárnyain számos fekete pont, hátulsó szárnyain egy-egy sötét mezı található. A nagy tőzlepkének két alfaja van: Lycaena dispar rutilus A hím szárnya felül tőzvörös. Szigetszerő foltokban fordul elı Közép-Európában. Lycaena dispar batava Az elülsı szárnyakon csak egy-egy fekete pont található. A telepen folytatott tevékenység zárt rendszerben, istállón belül folyik. A telepen belül lévı gyepterületek kezelését úgy kell végezni, hogy a meglévı, jó állapotú gyepek jelenlegi állapotának fenntartását, különös tekintettel a megfelelı sziki legelıtársulások rövidfüvő állapotának biztosítását ellássa. A jelölı fajok közül a telepen, illetve közvetlen szomszédságában egyik sem fordul elı. A szomszédos gyep területeken a nagy tőzlepke elıfordul, a nagy szikibagolylepke tápnövényének (sziki kocsord) hiányában nem fordul elı. Az ürge a távolabbi érintetlen legeltetéssel hasznosított legelırészeken fordul elı A tevékenység káros hatásaira legérzékenyebben reagáló indikátor szervezetek megjelölése A sertéstenyésztés szakmai feltételeinek biztosítása, valamint a megfelelı szakmai alázattal, odafigyeléssel végzett tevékenység során a tevékenységnek nincs olyan káros hatása, amelyet indikátor szervezetek jelezni tudnának. Havária esetén feltételezett hígtrágya elfolyása esetén, a telephely környékén lévı csatornában élı halak pusztulása jelezheti a szennyezés megvalósulását Az eddigi károsodás mértékének meghatározása Nincs eddigi károsodás.

129 128/ Összefoglaló A sertéstelepen folyó tevékenység védett, vagy védendı természeti értéket nem érint. A telephelyet több évtizede alakították ki, az eredeti növénytársulás a telephelyen és környékén megszőnt, tágabb környezetében zömében kaszált gyepterületeket találunk. A telep a hígtrágya kijuttatás során érinthet védett növény- és állatfajt, valamint élıhelyét. A védett növény- és állatfajok és a hígtrágya kijuttatási tevékenység összehangolhatóságára tanulmányt készített a Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület (melléklet). A tározók töltésén és a töltés melletti mezsgyén ruderális és útszéli valamint vetési gyomtársulás tenyészik AZ ALKALMAZOTT LEGJOBB ELÉRHETİ TECHNIKA ISMERTETÉSE BAT technika a takarmányozás területén CÉL A takarmány tápanyagtartalmát úgy kell meghatározni, hogy az még biztosítsa az állatoknak az elıirányzott termelési szint eléréséhez szükséges tápanyagmennyiséget, de a lehetı legkevesebb tápanyag jusson ki a trágyába. A takarmánykeverék fehérjetartalmat meghatározó komponenseit úgy kell kialakítani, hogy abban az állatok igénye szerint optimálisan kerüljön felhasználásra az aminosav-kiegészítés. Törekedni kell a trágya nitrogén tartalmának csökkentésére. Törekedni kell a trágya foszfor tartalmának csökkentésére. A folyékony takarmányok tárolásakor meg kell akadályozni a csöpögést, elfolyást. Száraz takarmányok esetében meg kell akadályozni a takarmány kiszóródását. BAT A termelési ciklus különbözı fázisaiban más-más takarmánykeveréket kell etetni az állatokkal Olyan etetési technológiát kell alkalmazni, amely lehetıvé tesz a kiadott takarmánykeverékek pontos mennyiségének nyomon követését A fenti alapelvekrıl, valamint a hulladék kiszóródás megakadályozásának fontosságáról, az etetést végzı dolgozókat oktatás keretében tájékoztatni kell A takarmánykeverékekben a nyers fehérje tartalmat csökkenteni kell, helyette aminosav kiegészítést célszerő alkalmazni. Elı kell segíteni a foszfor minél tökéletesebb felszívódását, pl. fitáz alkalmazásával. Az állatok tápanyagszükségletét még kielégítı, de alacsony foszfor tartalmú takarmányokat kell használni A takarmány szerves foszfor tartalmát a szükségelt szintjéig kell ásványi foszforral kiegészíteni. A folyékony takarmány kezelése során folyamatosan törekedni kell a csöpögések és elfolyások megakadályozására A fenti alapelvekrıl a folyékony takarmányokat kezelı dolgozókat oktatás keretében tájékoztatni kell Száraz takarmányozás esetében olyan etetı-berendezést kell alkalmazni, mellyel a kiszóródás okozta takarmány veszteség a minimumra szorítható Titkos receptura alapján készülnek a takarmányok. Titkos receptura alapján készülnek a takarmányok Titkos receptura alapján készülnek a takarmányok A telep megfelel A telep megfelel

130 129/ BAT technikák az energiagazdálkodás területén Villamos energia vonatkozásában a legnagyobb fogyasztók: a levegıcserét végzı ventilátorok és a világítás rendszer. A ventilátorok üzemeltetését korszerő fordulatszám-szabályozással végzik, a hımérséklet függvényében. Ez szintén energiatakarékos mőködést eredményez. Főtést csak a fiaztatókban és a battériás malacnevelıkben alkalmaznak. Idıszakonként, nagy hideg esetén szükséges lehet a hizlaldák főtésére is, ekkor mobil főtıeszközöket helyeznek üzembe. CÉL Csökkenteni kell a főtés és szellıztetés során felhasznált energiamennyiséget Csökkenteni kell a világításra felhasznált energiamennyiséget Csökkenteni kell a takarmány elıkészítéséhez és kiosztásához felhasznált energiamennyisége Hosszabb távon meg lehet célozni az önellátás megközelítését energiafogyasztás tekintetében BAT technikák az energiagazdálkodás területén BAT A főtési és szellızı rendszerek tervezését integrálni kell az épületek tervezési folyamatába Energia hatékony főtıberendezéseket kell alkalmazni A legjobban hasznosuló energiaforrást kell használni Megfelelıen magas hıterhelhetıségő szigetelést kell alkalmazni Automatizálni kell a főtés és szellızés szabályozását Amennyiben az állategészségügyi követelményeknek megfelel, törekedni kell a természetes szellıztetés alkalmazására Amennyiben az állategészségügyi követelményeknek megfelel, törekedni kell a természetes megvilágítás alkalmazására Izzólámpa helyett törekedni kell a kompakt fénycsövek használatára A világítótesteket mindig tisztán kell tartani Ahol összeegyeztethetı a zajra vonatkozó elıírásokkal, a takarmány keverését az alacsony energiaigényő idıszakokban kell elvégezni Alacsony zajszintő berendezésekkel kell a takarmány elıkészítését és kiosztását elvégezni. A takarmány továbbítására a leghatékonyabb (energiatakarékos) berendezéseket kell használni Ahol a helyi sajátos körülmények és a gazdaságosság megengedik, anaerob fermentáció/biogáz termelése megfontolható A telep megfelel A telep megfelel A telep megfelel Nem cél BAT technikák a levegıtisztaság-védelemben Számításaink szerint a sertéstelepek bőzhatása nem éri el a környezı érzékeny hatásviselıket, az istállóból származó bőzhatás csökkentését célzó intézkedések nem szükségesek az üzemeltetıtıl. (Érzékeny hatásviselıknek tekintendık jellemzıen a parkok és közterek, iskolák, kórházak, valamint lakóövezet.)

131 130/173 A bőzhatás csökkentési technikák mellett fontos a gondos gazdálkodás/takarítás, az istállók megfelelı tervezése, a telep helyszínének gondos kiválasztása, valamint a természetes bőzfogók (védısávok) lehetıség szerinti alkalmazása is. BAT technikák tömör illetve rácspadozatos tartás esetében az ammónia kibocsátás csökkentésére CÉL BAT Rácspadozat A padozatot úgy kell megtervezni, hogy a rácsozás elısegítse az ürülék és vizelet minél nagyobb mértékő leszivárgását az elvezetı csatornákba Az elvezetı csatornákat a padozat alatt úgy kell kialakítani, hogy azok ne tárolják a hígtrágyát, hanem elvezessék a megfelelı tárolókba Az ürítı helyeken és az elválasztott malacok óljaiban öntisztító fém vagy mőanyag bevonatú rácspadozatot kell alkalmazni A koca ólakban a rácspadozatot úgy kell kialakítani, hogy az etetı területtıl távol, az állat háta mögött helyezkedjen el a hígtrágya elvezetıje. Egy kisebb rácsozott részt (esetleg egy vályút) kell kialakítani az itató alatt, hogy az felfogja mind a kicsöpögı vizet és takarmányt, mind a malacok trágyáját Az elválasztott malacok óljait megfelelı szellızéssel kell ellátni, 29 hogy a hígtrágya hımérséklete alacsony maradjon Ahol a növendék és hízó sertések óljaiban részben rácspadozatot alkalmaznak, a tömör padló részt vagy enyhén lejtısre kell alakítani, vagy el kell látni elfolyó nyílásokkal a vizelet számára. Kiszóródásmentes etetıket kell alkalmazni. A fiatal sertések helyes ürítési viselkedésének kialakításában nagy szerepet játszhat a padló alatti főtés alkalmazása A sertések férıhelyszükségletét pontosan ki kell számolni, mert amennyiben a tömör padozatú pihenıtér nagyobb vagy kisebb az optimálisnál, a helytelen ürítési szokások kialakulásához vezethet. (Részletek: a 32/1999. (III.31.) FVM rendeletben, módosította a 20/2002 (III.14.) FVM rendelet a mezıgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól) A trágya szárazanyag tartalmának maximalizálására kell törekedni, a minél gondosabb vízgazdálkodással A telep megfelel

132 131/173 Tömör padozat Víz permetezı vagy csöpögtetı rendszerek alkalmazhatóak a rácspadozatok felett, egyrészt meleg idıszakokban az állatok hatékony hőtésére, másrészt a helyes ürítési magatartás kialakítására. Amennyiben ilyen rendszerek kerülnek beépítésre, ezek mőködtetése során nagy figyelmet kell fordítani a karbantartásra, hogy megakadályozható legyen az elfolyás illetve a felesleges vízfelhasználás Az alomanyagokra vonatkozó, már bemutatott technikákat kell alkalmazni Az elválasztott malacok óljait, amennyiben nagy, közös épületekben kerülnek kialakításra, megfelelı szellızéssel kell ellátni, hogy a hígtrágya hımérséklete alacsony maradjon A telep megfelel. BAT technikák az ammónia kibocsátás csökkentésére a telephelyen belül és kívül CÉL BAT Telephelyen belül Csökkenteni kell az épületekbıl A takarmánykeverékekben a nyers fehérje származó bőz és gáz kibocsátásokat tartalmat csökkenteni kell, elsısorban szintetikus aminosavak alkalmazásával Minimálisra kell csökkenteni a trágya érintkezését a levegıvel az alábbi módszerek segítségével: Minimálisra kell csökkenteni az idıt, amit a trágya az istállóban tölt, rendszeresen el kell azt távolítani, akár úsztatásos, akár leöblítéses, akár mechanikus módszerrel. A lehetı legkisebb felületen szabad hagyni a levegıvel érintkezni a hígtrágyát, a rácspadozat arányának megfelelı megválasztásával valamint gyors trágya győjtési technológia alkalmazásával Minél nagyobb szárazanyag-tartalom elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelı vízcsöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni Az épületekben lévı tárolókban a hígtrágyát 30 nem szabad felkeverni. A hígtrágyát kizárólag a mezıgazdasági területre való kijuttatást megelızıen szabad felkeverni, és csupán addig, amíg eléri a megfelelı homogenitást. Fontos ügyelni a tevékenység végzése során a munkabiztonsági elıírásokra, hogy elkerüljék az emberek vagy állatok Csökkenteni kell a trágya tárolásából származó bőz és gáz kibocsátásokat esetleges sérüléseit. A külsı hígtrágya tárolókat megfelelı fedéllel, takarással kell ellátni a levegıbe történı kibocsátások megakadályozása céljából (lásd még 2.8. alfejezet) A tárolókban a hígtrágya felületét a lehetı A telep megfelel A telep megfelel

133 132/173 Csökkenteni kell a trágya kijuttatásakor keletkezı bőz- és gázkibocsátásokat. Amennyiben a telephely bőzhatás szempontjából érzékeny környezetben van, az épületekbıl származó bőzös kibocsátásokat tisztítani kel legkisebbre kell csökkenteni A trágya hımérsékletét csökkenteni kell. (Megjegyzés: Exponenciális függvénykapcsolat áll fenn a trágya hımérséklete és az anyagcsere sebessége között. A hígtrágya hımérsékletének lecsökkentése 20 C-ról 10 C-ra, mintegy 50%-kal csökkenti a kibocsátásokat a 20 C-os állapothoz képest.) A tárolók ürítését és feltöltését a folyadék felszín alatt kell elvégezni, és amennyiben biztonságosan megvalósítható, a trágyaszállító jármővekbıl a szennyezett levegıt vissza kell sajtolni a tárolókba Telephelyen kívül talajtani szakvélemény alapján, injektorral vagy sávszóró berendezéssel kell elvégezni a trágya kijuttatását A trágyát a mezıgazdasági területekre szivárgásbiztos jármővel kell kiszállítani A bőzhatásra érzékeny helyekhez képest széllel szemben kell végezni a trágyázást. Ha lehetséges, a kijuttatást száraz, szeles idıszakban kell elvégezni, a kora reggeli órákban, kerülve a vasár- és ünnepnapokat. Biofilter, gázmosó berendezés, vagy egyéb, hatékony bőzhatás csökkentı technológia alkalmazásával kell megakadályozni a bőz kibocsátást. A telep megfelel BAT technikák a vízgazdálkodás területén A sertéstenyésztés technológiája ivóvíz minıségő vizet igényel. Erre a célra felszín alatti vízbázist vesznek igénybe. Az itatás olyan berendezésekkel történik, amellyel elkerülhetı minden vízveszteség. Így csak a szükséges mennyiséget kell kiadni. A legjobban bevált az ún. csészés itató, amely veszteség nélkül higiénikus viszonyokat eredményez. A ciklikusan változó vízigény a jelenlegi vízellátó rendszerrel és elosztóhálózattal kielégíthetı. Szennyvíz a szociális tevékenységbıl keletkezik. A kommunális szennyvizet zárt mőanyag aknában győjtik és tározzák elszállításig. A hígtrágya és a szilárd fázis ártalmatlanítását szántóföldre történı kijuttatással oldják meg. A csapadékvizek a zárt tartásmód miatt nem szennyezıdnek. Felszíni csapadékvíz győjtırendszerbe kerül felfogásra és a belvíz elvezetı rendszeren keresztül elvezetésre, elszikkasztásra. CÉL Csökkenteni kell a vízvezetékekbıl származó elfolyást, szivárgást BAT technikák a vízgazdálkodás területén BAT A felszín feletti vízvezetékeket megfelelıen védeni kell a fagy ellen, pl. szigeteléssel A tömlıkön biztonsági elzárókat (pl. A telep megfelel

134 133/173 Csökkenteni kell a tisztítás során használt víz mennyiségét Csökkenteni kell az etetés és itatás során használt víz mennyiségét Meg kell akadályozni az elfolyást, csöpögést a takarmány keverése során El kell kerülni az etetı-berendezés takarítására használt víz ellenırizetlen elfolyását, illetve csöpögését szelepeket) kell alkalmazni A használaton kívüli vezeték szakaszokat ki kell üríteni és le kell zárni A víztárolókat le kell fedni Ravasszal kell ellátni minden tömlıt és egyéb mosó berendezést Levakarással vagy kefével kell elıtisztítani a felületeket lemosás elıtt Minimálisra kell csökkenteni a takarmányba kevert víz mennyiségét Folyékony takarmány alkalmazása esetén a megfelelı mérető szivattyúkat és csıvezetékeket kell alkalmazni Víztakarékos itató berendezéseket kell használni E célból megfelelı berendezést kell használni, és az alkalmazottakat ki kell képezni a berendezés használatára Megfelelı karbantartási programot kell kidolgozni a berendezésre, és azt végre is kell hajtani Amennyiben a tisztítás vizes mosással történik, meg kell akadályozni a csöpögést, valamint gondoskodni kell a szennyezett mosóvíz újra felhasználásáról, vagy megfelelı tárolótartályban történı felfogásáról A telep megfelel A telep megfelel A telep megfelel A telep megfelel BAT technikák a vizekbe történı elszivárgások illetve pontszerő kibocsátások minimalizálására CÉL BAT Felszín alatti mőtárgyak Burkolatok Elszivárgások El kell készíteni a felszín alatti vezetékek teljes feltérképezését El kell készíteni a felszín alatti aknák és tárolótartályok teljes feltérképezését Megfelelı mőszaki megoldásokkal biztosítani kell, hogy a vezetékekbıl az elszivárgások lehetısége a minimumra csökkenjen, és ha mégis ilyen történik, az rögtön észlelhetı legyen Minden felszín alatti mőtárgyra kiterjedı ellenırzési és karbantartási programot kell kidolgozni és végrehajtani (pl. nyomáspróba, szerkezet vizsgálat) Be kell mutatni a termelési terület egészére vonatkozóan a különbözı burkolatokat, leírva azok tulajdonságait és állapotát is A vízzáró burkolatokra és a másodlagos védelemként funkcionáló felfogó terekre (tárolótartályok körüli kávák, szegélyek, koszorúk) ellenırzési és karbantartási programot kell kidolgozni és végrehajtani Indokolni kell, amennyiben egyes termelési területek nincsenek ellátva: A telep megfelel A telep megfelel

135 134/173 Gátak, töltések (másodlagos mőszaki védelem) Pontszerő kibocsátások vízzáró burkolattal, másodlagos védelemként funkcionáló felfogó terekkel, tömített munkahézagokkal, illesztésekkel, bekötéssel egy szivárgás felfogó csatornarendszerbe Minden tárolótartályt, mely a környezetre kifolyása esetén ártalmas folyékony anyagot tartalmaz, másodlagos mőszaki védelemmel (gáttal, töltéssel, stb.) kell ellátni. Ez a védelem: Legyen vízzáró, és a tárolt folyadék szempontjából ellenálló, Ne legyen kieresztınyílás rajta (csap vagy lefolyócsı) és egy elvezetés nélküli győjtıbe legyen csak kifolyása, A töltésen belül futó vezetékek úgy legyenek kiképezve, hogy ellenálljanak a szennyezett felszínrıl történı esetleges beszivárgásnak, Képes legyen felfogni a tárolótartályból illetve a szerelvényekbıl (csövekbıl) történı elcsöpögéseket, Kapacitása haladja meg a legnagyobb tartályban tárolható maximális mennyiség 110%-át vagy a teljes tartályrendszer kapacitásának 25%-át, A területek rendszeres ellenırzése legyen megoldott szemrevételezéssel vagy, ha ez nem lehetséges, legyen beépítve egy érzékeny szonda és riasztó, Legyenek átbukók, vagy más felfogó terek a terület körül, ha lehetséges, Rendszeresen ellenırizzék a gát/töltés vízzáróságát (általában szemrevételezéssel, de ha kérdés merül fel a vízáróságot illetıen, akkor szivárgáspróbával is) Be kell mutatni, hogyan törekszik a létesítmény a vízbe illetve talajba kibocsátó pontforrásainak számát csökkenteni, valamint Amennyiben a keletkezı szennyvíz tisztítása a telephelyen kívül történik, azt is be kell mutatni Be kell mutatni a keletkezı szennyvíz ellenırzésére, illetve esetleges tisztítására vonatkozó eljárásokat, ismertetni kell a szennyvízben található fıbb szennyezıket (KOI összetevıit is) és ezek hatását a környezetre Amennyiben környezetre káros anyagok vagy mérgezı anyagok kerülnek a szennyvízbe, be kell mutatni ezek eredetét, és az intézkedéseket, melyekkel ezek potenciális hatásait csökkenteni A telep megfelel -

136 135/173 igyekeznek Be kell mutatni, hogy a kibocsátott szennyvíz minısége megfelel a vonatkozó hazai jogszabályoknak CÉL A hígtrágya gazdálkodás javítása BAT a hígtrágya gazdálkodásra vonatkozóan BAT A helyi sajátosságoktól függıen különbözı kezelési módszerek javasolhatók. A hígtrágya kezelését nem szabad úgy tekinteni, mint az élıvízbe vezetés elıkészítését. A kezelés azt a célt szolgálja, hogy a hígtrágya felhasználhatósága javuljon illetve a hozzá kapcsolódó potenciális környezeti hatások csökkentjenek. A megfelelınek ítélt kezelési technikák a következık: Fázisszétválasztás Anaerob fermentáció, biogáz készítése Komposztálás, a levegıbe történı kibocsátások megfelelı kezelésével kombinálva A telep megfelel BAT technikák a hulladékgazdálkodás területén A sertéstenyésztés hulladéka legnagyobb tömegben a hígtrágya, illetve ettıl jóval kisebb tömegben az elhullott állati tetemek. A hígtrágya mennyiségét elsısorban az istálló kialakításának és a hígtrágya elvezetésének rendszere határozza meg. Az állati tetem a termelt élıállat mennyiséghez képest rendkívül kis mennyiségben keletkezik. Ezt a telep saját égetı berendezésében semmisítik meg. Egyéb hulladékok és veszélyes hulladékok nem jelentıs mennyiségben keletkeznek. Látható, hogy a technológia sajátossága az, hogy a keletkezı hulladék mennyisége egyrészt a késztermék mennyiségét csökkenti (állati tetem), másrészt a késztermék elıállítás gazdaságosságát befolyásolja (hígtrágya mennyisége), így a gazdaság elementáris érdeke a technológiai fegyelem betartása, ezáltal a hulladék mennyiség csökkentése. A legjobb elérhetı technika elvével összhangban a két legnagyobb tömegben keletkezı hulladékhasznosításra kerül BAT technikák a zaj kibocsátások csökkentésére A telepen a jelentıs zajforrások a takarmány beszállításának, kezelésének és elosztásának eszközei, a ventillátorok mőködése, az állatok, a hulladék, a szippantott szennyvíz kiszállításának eszközei. A telep határain teljesül a kibocsátási határérték. A szállításokhoz a zajkibocsátási normáknak megfelelı és érvényes mőszaki vizsgával rendelkezı szállítójármőveket használnak. A ventillátorokat hımérséklet és páratartalom függvényében vezérlik. A zajforrások minimális idıtartalmú mőködése nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági kérdés. Így a telephely zajkibocsátása a lehetı legkisebb. CÉL BAT technikák a zaj kibocsátások csökkentésére BAT A termelési épületekbıl származó Megfelelı minıségő ventilátort kell A telep megfelel

137 136/173 zaj kibocsátások csökkentése Az etetésbıl származó zaj kibocsátások csökkentése A takarmány elıkészítésébıl és kiosztásából származó zaj kibocsátások csökkentése Az állatok mozgatásából származó zaj kibocsátások csökkentése választani a szellıztetéshez. Az épületeket úgy kell megtervezni, hogy azokon belül a levegı áramlása minél könnyebb legyen, így kevesebb szükség lesz mesterséges ventilációra. Természetes szellızést, illetve a természetes és mesterséges szellızés kombinációját kell alkalmazni. Megfelelıen tervezett épületekhez jól szigetelı építıanyagokat kell használni Az épületek körül zajcsökkentı akadályokat (pl. zajvédı falat, védı növénysávot) kell 33 elhelyezn Ahol lehetséges, önetetıt kell alkalmazni. A takarmány elıkészítéséhez és kiosztásához szükséges berendezéseket lehetıség szerint akkor kell mőködtetni, amikor a környezeti zajszint magas. Vagy rövid idıszakokra kell mőködtetni a takarmányt szállító csıvezeték rendszer motorjait, vagy alacsony sebességgel mőködı, megfelelı (nem túlméretezett) kapacitású rendszert kell alkalmazni. Az állatokat lehetıség szerint akkor kell mozgatni, amikor a környezeti zajszint magas. A ki- és berakodási területeket a környezı érzékeny befogadóktól természetes vagy mesterséges zaj védısávval kell elválasztani A takarmány szállításából származó A lerakodási idıt a lehetı legkisebbre kell zaj kibocsátások csökkentése csökkenteni. Ennek érdekében biztosítani kell a takarmány tárolók könnyő megközelíthetıségét a szállítójármővek számára. A takarmánytárolókat a környezı érzékeny befogadóktól épületekkel vagy természetes zaj védısávval kell A trágya kezelésébıl származó zaj kibocsátások csökkentése Állatok szállításából származó zaj kibocsátások csökkentése elválasztani. A trágya kezelésére szolgáló mőtárgyakat a környezı érzékeny befogadóktól minél messzebb kell elhelyezni, a befogadóktól természetes vagy mesterséges zaj védısávval kell elválasztani. A szállításokat akkor kell végezni, amikor a környezeti zajszint magas. A telep megfelel A telep megfelel A telep megfelel A telep megfelel A telep megfelel A telep megfelel 4. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK 4.1. A RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, ILLETVE ÜZEMZAVAR MIATT A KÖRNYEZETBE KERÜLT VAGY KERÜLİ SZENNYEZİ ANYAGOK, VALAMINT HULLADÉKOK

138 137/173 MINİSÉGÉNEK ÉS MENNYISÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA KÖRNYEZETI ELEMENKÉNT A telephelyen folytatott tevékenység során a dolgozók szakszerő közremőködése mellett nem léphet fel olyan üzemzavar, amely következtében a környezetbe szennyezıanyag, vagy hulladék kerülhetne. Elıre nem látható természeti csapás esetén a tározott hígtrágya elfolyásából keletkezhet komolyabb környezet szennyezés A MEGELİZÉS ÉS A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS ELHÁRÍTÁSA ÉRDEKÉBEN TEENDİ INTÉZKEDÉSEK, HAVÁRIATERVEK, KÁRELHÁRÍTÁSI TERVEK BEMUTATÁSA A szakszerő munkavégzés mellett bekövetkezı rendkívüli események, haváriák esetére, a telephelyre kárelhárítási üzemi terv készült. A kárelhárítási üzemi tervet a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság jóváhagyta /Ht. 4349/226/2001. sz./, valamint a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelıség elfogadta /3692/03/2000. sz./. 5. ÖSSZEFOGLALÓ 5.1. A KÖRNYEZETRE GYAKOROLT HATÁS ÉRTÉKELÉSE, BEMUTATVA A KÖRNYEZETI KOCKÁZATOT IS Levegı Az elemzések azt mutatják, hogy a telephely levegıterhelése várhatóan nem okoz határérték feletti terheltségeket lakott területeken. Víz A sertéstartás zárt technológiával valósul meg. A telepen keletkezı kommunális szennyvíz és hígtrágya szivárgás mentes körülmények között kerül összegyőjtésre és tározásra. A szennyezetlen csapadékvíz elkülönített elvezetése és szikkasztása megoldott. A hígtrágya épületen belüli és épületek közötti összegyőjtés és kezelés rendszere nem változott. A hígtrágya tározása mőszaki védelemmel megoldottan történik. Hulladékgazdálkodás A telephelyen keletkezı hulladékok és veszélyes hulladékok kezelése (győjtés, tárolás, elszállítás, átadás) a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen történnek. Meg van teremtve mind a tárgyi, mind a személyi feltételei a jogszabályi elıírásoknak való megfeleléshez. A munkautasítások szabályozzák a veszélyes anyagok felhasználásának rendjét, valamint a keletkezı hulladékok kezelésére vonatkozó feladatokat. A munkautasítások betartása mellett a hulladékgazdálkodásból nem történhet környezet terhelés. Havária esetén bekövetkezı környezet veszélyeztetés megszüntetésére a kárelhárítási üzemi terv ide vonatkozó részei irányt mutatóak.

139 138/173 Talaj A sertéstartás teljesen zárt technológiával valósul meg. A telepen keletkezı szennyvíz és hígtrágya szivárgás mentes körülmények között kerül összegyőjtésre és tározásra. A hígtrágya szántóföldi hasznosítása talajvédelmi terv lapján valósul meg. A vizsgálati eredmények szerint a telepen nincs talajszennyezésre utaló eredmény. Zaj-rezgés A modellvizsgálatok során az üzemeléséhez közvetlen kapcsolódó zajforrások hatásterületét a nappali és éjszakai üzemvitel feltételei mellett térképen ábrázoltuk. Az éjszakai állapotot a keddi napra készítettük, amikor hízósertés kiszállítás történik. A domináns zajforrás nappal a silók feltöltésének zaja, éjszaka a ventilátorok üzemelése, illetve részben a sertések telephelyen belüli szállítása. A modellszámítás azt a speciális állapotot vizsgálta, amikor az éjszakai hımérséklet aránylag magas, így valamennyi elszívó mőködik. Ez egy év 1-3 hetében fordulhat elı. Megállapítható, az állattartó telep által lesugárzott zaj hatásterületének határa nappal a telekhatáron belül van és csak mintegy 15 m-rel van távolabb az É-i kerítéshatárnál. Éjszaka a hatásterület határa É-i irányban a kerítésvonaltól 51 m-re a telekhatártól és kb. 95 m-re van D-i irányban a telekhatártól. (Ezt sávos térképen is megjelenítettük.) A másik két irányban telekhatáron belüli a zajimmisszió mértéke. Élıvilág A sertéstelepen folyó tevékenység védett, vagy védendı természeti értéket nem érint. A telephelyet több évtizede alakították ki, az eredeti növénytársulás a telephelyen és környékén megszőnt, tágabb környezetében zömében kaszált gyepterületeket találunk. A telep a hígtrágya kijuttatás során érinthet védett növény- és állatfajt, valamint élıhelyét. A védett növény- és állatfajok és a hígtrágya kijuttatási tevékenység összehangolhatóságára tanulmányt készített a Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület (melléklet). A tározók töltésén és a töltés melletti mezsgyén ruderális és útszéli valamint vetési gyomtársulás tenyészik KÖRNYEZETVÉDELMI ENGEDÉLLYEL RENDELKEZİ TEVÉKENYSÉG ESETÉN AZ ENGEDÉLYKÉRELEMHEZ ELKÉSZÍTETT TANULMÁNYOK HATÁS- ELİREJELZÉSEINEK ÖSSZEVETÉSE A BEKÖVETKEZETT HATÁSOKKAL A tevékenység megkezdése elıtt nem készültek hatás elırejelzést tartalmazó tanulmányok.

140 139/ A FELÜLVIZSGÁLAT ÉS A KORÁBBI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI, ILLETVE HATÁROZATOK ALAPJÁN MEG KELL HATÁROZNI AZOKAT A LEHETSÉGES INTÉZKEDÉSEKET, AMELYEKKEL AZ ÉRDEKELT A VESZÉLYEZTETÉS MÉRTÉKÉT CSÖKKENTENI, ILLETVE A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS MEGSZÜNTETÉSE ÉRDEKÉBEN, VAGY A KÖRNYEZET TERHELHETİSÉGÉNEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL ANNAK ELFOGADHATÓ MÉRTÉKŐRE VALÓ CSÖKKENTÉSÉT ÉRHETI EL. A hígtrágya tározás mőszaki védelemmel való megoldása megvalósult, valamint folyamatban van a felhagyott földmedrő tározók rekultivációja HA AZ ENGEDÉLY NÉLKÜLI TEVÉKENYSÉGET ÚJ TELEPÍTÉSI HELYEN VALÓSÍTOTTÁK MEG, AKKOR ISMERTETNI KELL A TELEPÍTÉS HELYÉN AZ ÖKOLÓGIAI VISZONYOKBAN ÉS A TÁJBAN VALÓSZÍNŐSÍTHETİ, VAGY BIZONYÍTHATÓ VÁLTOZÁSOKAT, ÉS AZ ESETLEGES KÁROS HATÁSOK ELLENSÚLYOZÁSÁRA BEVEZETETT INTÉZKEDÉSEKET Nem új telepítési helyen folyik a tevékenység JAVASLATOT KELL ADNI A SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁSOKRA, ÁTALAKÍTÁSOKRA, EZEK SÜRGİSSÉGÉRE, IDİBELI ÜTEMEZÉSÉRE Nincs szükség beavatkozásra KIEMELTEN KELL FOGLALKOZNI A KÖRNYEZETSZENNYEZÉSRE, - VESZÉLYEZTETÉSRE UTALÓ JELENSÉGEKKEL, ÉS SZÜKSÉG ESETÉN JAVASLATOT KELL TENNI AZ ÉRINTETT TERÜLET FELTÁRÁSÁRA, AZ ÉSZLELİ, MEGFIGYELİ RENDSZER KIALAKÍTÁSÁRA Jelen állapotban nincs olyan szennyezés, amelyet fel kellene tárni, és le kellene határolni. Ki van építve 11 db talajvízminıség-figyelıkútból álló monitoring, észlelı-megfigyelı rendszer (2 db a telepen belül, 2 db a trágyatelepen és 7 db az öntözı terület körül).

141 140/ MELLÉKLETJEGYZÉK 6.1. FELÜLVIZSGÁLATRA JOGOSÍTÓ ENGEDÉLY

142 141/173

143 142/173

144 143/173

145 144/ TALAJ- ÉS TALAJVÍZ VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

146 145/173

147 146/173

148 147/173

149 148/173

150 149/173

151 150/173

152 151/173