A szociális juttatások rendszeréről szóló 41/2012.(X.18.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban ER.) 2. helyébe a következő rendelkezés lép.

Átírás

1 Belváros Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2013.(XII.12.) önkormányzati rendelete a szociális juttatások rendszeréről szóló 41/2012.(X.18.) önkormányzati rendelet módosításáról Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 26. -ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: 1. A szociális juttatások rendszeréről szóló 41/2012.(X.18.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban ER.) 2. helyébe a következő rendelkezés lép. 2. (1) Ha jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik, a rendelet hatálya kiterjed a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. (1)-(3) bekezdése szerint Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkezőkre, akik életvitelszerűen az V. kerületben élnek, valamint b) az Szt. 6. -a alapján azon hajléktalan személyekre, akik az ellátás igénybevételekor nyilatkozatukban tartózkodási helyként Belváros-Lipótváros V. kerület Önkormányzat illetékességi területét jelölték meg. (2) Azok a hajléktalan személyek, akik bejelentett lakcímmel a Bp. V., József nádor tér 10. II.3. szám alatti női átmeneti hajléktalan szállón rendelkeznek a 7. (2) bekezdés a) pontja és b) pontjának bd) alpontja szerinti ellátások igénybevételére nem jogosultak. 2. Az ER. 6.. (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából az Szt ban foglaltaknak megfelelően országos és helyi nyilvántartást vezet. 3. Az ER. 7. (2) bekezdés a) pontjának ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: ac) eseti támogatás, 4. Az ER. 7. (2) bekezdés a) pontjának af) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: af) önkormányzati segély,

2 5. Az ER. 10. (2) bekezdés b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép: b) az ápoló családban az egy főre számított családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetében annak 250 %-át. Az ER a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép: Eseti támogatás 13. (1) Eseti támogatásban részesülhet az az V. kerületben lakcímmel rendelkező lakos, aki vagy akinek a családja önhibáján kívül átmenetileg létfenntartási gondokkal küzd. (2) Eseti támogatásra az a kérelmező jogosult, akinek a) a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetében 250 %-át, és b) vagyona nincs. (3) Eseti támogatás egy családon belül csak egy személynek állapítható meg. (4) Eseti támogatásban egy naptári éven belül ugyanaz a család/személy legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszereséig részesíthető. (5) Az eseti támogatás egy alkalommal folyósított összege nem lehet kevesebb Ft nál, és nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél. Ettől eltérni csak különösen indokolt esetben lehet. (6) Az eseti támogatás iránti kérelem ügyében átruházott hatáskörben első fokon a polgármester dönt. 7. Az ER. 15. (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A lakás-karbantartási segély háromévenként egyszer vehető igénybe Ft összeghatárig a (4) bekezdésben felsorolt munkák elvégzésére. Az ER a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép: Önkormányzati segély (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére e rendeletben meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt a) halálesetre tekintettel temetési segély, b) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás biztosítása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése érdekében krízis segély c) elemi kár esetében rendkívüli segély formájában.

3 (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben önkormányzati segély temetési segély formájában állapítható meg annak az V. kerületben lakcímmel rendelkező személynek, aki a) a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy b) tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyeztetik, és c) az eltemettető családjában az egy főre eső családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg. (3) Nem állapítható meg temetési segély az Szt. 46. (2) bekezdésében jelzett esetekben. (4) A temetési segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell: a) a temetés költségeiről a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát, b) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, c) a kérelmező és családja jövedelemigazolását. (5) A megállapított temetési segély összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az erről szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell küldeni. (6) A kérelmet a halálesetet követő 60 napon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő. (7) A temetési segély összege az önkormányzati köztemetés mindenkori költségének: a) 80 %-a, ha az eltemettető családjában az egy főre jutó havi átlagjövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, b) 50%-a, ha az eltemettető családjában az egy főre jutó havi átlagjövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, c) 20 %-a, ha az eltemettető családjában az egy főre jutó havi átlagjövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg. (8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben önkormányzati segély krízis segély formájában állapítható meg annak az V. kerületben lakcímmel rendelkező személynek, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetében 200 %-át. (9) A krízis segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása és a gyermek fogadásának előkészítése szakorvos vagy védőnő általi igazolást a várandósság és a terhesgondozás tényéről, b) a gyermek családjával való kapcsolattartás biztosítása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése érdekében igényelt támogatás esetében gyámhivatali határozatot, c) a kérelmező és családja jövedelemigazolását. (10) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben önkormányzati segély rendkívüli segély formájában állapítható meg annak az V. kerületben lakcímmel rendelkező személynek, akinek az V. kerület közigazgatási területén lévő ingatlanát, melyen tulajdoni vagy haszonélvezeti joga áll fenn elemi kár éri, és családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetében 200 %-át. (11) Elemi kárnak minősül e rendelet vonatkozásában a tűz, robbanás, árvíz és belvíz. (12) A rendkívüli segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a) az elemi kárt igazoló szakhatósági jegyzőkönyvet,

4 b) a kérelmező és családja jövedelemigazolását. (13) Az (1) bekezdés b) és c) pont alapján megállapított támogatásban egy naptári éven belül ugyanaz a család/személy legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszereséig részesíthető. (14) Az önkormányzati segély iránti kérelem ügyében átruházott hatáskörben első fokon a polgármester dönt. 9. Az ER. 19. helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A polgármester közgyógyellátásban részesíti azt az V. kerületi lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen is az V. kerületben élő személyt, aki az Szt. 50. (1) és (2) bekezdésében foglalt közgyógyellátásra nem jogosult, és akinek a) családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 370 %-át, egyedül élő esetében annak 420 %-át, 90. életévét betöltött személyek esetében 500 %-át, 95. életévüket betöltött személyek esetében 700 %-át nem haladja meg, és b) havi gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %- át, a 75 éven felüliek esetében 5 %-át meghaladja. (2) A kérelemhez csatolni kell a havi rendszeres gyógyító ellátás szükségletének igazolását, melyet a háziorvos ad ki. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy az igazolványt posta útján vagy a Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervnél (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) személyesen kívánja átvenni. A kérelemhez formanyomtatvány áll rendelkezésre. (3) A polgármester a kérelmet a szakigazgatási szervhez továbbítja abban az esetben, ha a (1) bekezdésben előírt feltételek fennállnak. (4) A szakigazgatási szerv az egyéni gyógyszerkeretről a törvényi előírásoknak megfelelően tájékoztatja a polgármestert, aki az egyéni gyógyszerkeretet egy évre állapítja meg. Megállapító határozatát megküldi a szakigazgatási szervnek, ahonnan ezt követően kerül postázására a közgyógyellátási igazolvány. (5) A méltányossági közgyógyellátás után fizetendő éves költséget az önkormányzat viseli. (6) A közgyógyellátás megállapításáról első fokon a szakhatóság véleményének figyelembevételével az Szt. 50. (4) bekezdés alapján a polgármester dönt. (7) Amennyiben a kérelmező havi rendszeres gyógyszerköltsége az Szt. 50/A. (8) bekezdésében meghatározott értékhatárt meghaladja, a Polgármester kivételes méltányosságból megállapítja a különbözetet. Abban az esetben, ha a gyógyszerköltség legalább Ft-tal meghaladja a törvényben megállapított értéket a megállapított közgyógyellátás időtartamára, gondoskodik a gyógyszerkeret támogatás folyósításáról. 10. Az ER. 27. helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A kedvezményes élelmiszer vásárlási jogosultság igénybevételére azok az V. kerületben lakcímmel rendelkező, életvitelszerűen a kerületben élő lakosok jogosultak, akik a) a 17. (1) bekezdésben felsorolt ellátások valamelyikében részesülnek, és a család jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, egyedülálló esetében 450 %-át,

5 b) a gyermeküket egyedül nevelő szülők, és a tartós beteg vagy fogyatékkal élő gyermeket aki után emelt szintű családi pótlékot folyósítanak nevelő szülők, ha a család egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, c) a három vagy több gyermeket nevelő szülő/k ha a család egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 900 %-át, d) minden más igénylő, ha a család egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át. (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kedvezményben egy családban egy szülő részesülhet. (3) A kedvezményes élelmiszer vásárlási jogosultságot az Önkormányzat vásárlásra jogosító igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) formájában biztosítja. Az igazolvány a személyazonosságot igazoló okmánnyal együtt érvényes. Az igazolvány csak az Önkormányzattal szerződésben álló üzletekben használható fel, amelyek címéről, elérhetőségéről a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztálya ad tájékoztatást. (4) Az igazolvány (1) bekezdés a), b), d) pont szerint megállapított jogosultság esetében havi Ft vásárlási keretösszegre 30 %-os kedvezményt biztosít, az (1) bekezdés c) pont szerint megállapított jogosultság esetében az igazolvány havi Ft vásárlási keretösszegre 100 %-os kedvezményt biztosít, amelyek nem gyűjthetőek össze. (5) A kedvezményes élelmiszervásárlási jogosultság igénylésére irányuló eljárás kérelemre indul. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele egy családban élő személyek jövedelemigazolását. (6) A kedvezményes élelmiszervásárlási jogosultság a kérelem benyújtását követő hónap 01. napjától, kerül megállapításra, egy évre. (7) A kedvezményes élelmiszervásárlási jogosultság megállapításáról átruházott hatáskörben első fokon a polgármester dönt. 11. Az ER. 28. a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A Szociálpolitikai Kerekasztal részeként működik a Helyi Esélyegyenlőségi Fórum. Hatályát veszti az ER. a) 3. (2) bekezdése, b) 10. (2) bekezdés c) pontja, 12. Záró rendelkezések 13. (1) Ez a rendelet január 1-én lép hatályba. (2) Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyeknél is alkalmazni kell. Rogán Antal polgármester Dr. Sélley Zoltán jegyző

6 Kihirdetési záradék: A rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2013.december 12. napján kihirdetésre került. A kihirdetés időtartalma 30 nap. Dr. Sélley Zoltán jegyző

7 I n d o k o l á s 1. Az általános rendelkezések között rögzítésre került, hogy a rendelet hatálya az V. kerület közigazgatási területén életvitelszerűen élő személyekre terjed ki. Indokolt volt szabályozni a kerületi hajléktalan szállón élő személyek e rendelet alapján nyújtott szociális ellátásokra való jogosultságát tekintettel arra, hogy a fővárosban ha a fővárosi és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg a hajléktalanok önkormányzati segélyezése a fővárosi önkormányzat feladata. 2. Az Szt. módosítása alapján az adatok nyilvántartásának változásait vezeti át. 3. Az Szt. módosítása alapján az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önkormányzati segély néven összevonásra került. Az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályozás a három korábbi ellátás sajátosságait figyelembe véve került kidolgozásra. Önként vállalt feladatként eseti támogatás néven új ellátás kerül bevezetésre. 4. Ugyanaz az indok, mint a 3. esetében. 5. Az ápolási díj esetében a jogosultsági értékhatár 50 %-os megemelése vált indokolttá, továbbá a vagyonvizsgálat eltörlése. 6. A 3. esetében részletezett indokok alapján az új önként vállalt ellátási forma jogosultsági feltételeit, eljárási szabályai tartalmazza. 7. A lakásberendezési tárgyak árainak megemelkedése tette indokolttá a lakáskarbantartási segély összegének Ft-tal történő emelését. 8. Az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önkormányzati segély néven összevonásra került. Az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályozás a három korábbi ellátás sajátosságait figyelembe véve került kidolgozásra. Az egységes jövedelmi értékhatár meghatározása során áttekintésre került az összevonásra kerülő segélyek funkciója és jogosulti köre. 9. Az Szt. 50. (3) bekezdése szerinti közgyógyellátás január 1-től polgármesteri hatáskörbe kerül, ezért szükséges volt a törvényi változások rendeleti átvezetése. További módosítás a jogosultsági értékhatárok 50 %-os emelése, valamint a 90., illetve a 95. életévüket betöltött jogosultak esetében a jövedelmi értékhatárok további differenciálása. 10. Az ER ának újraszabályozása szükséges, mivel a módosítás több rendelkezést érint. A kedvezményes élelmiszervásárlási jogosultság megállapításánál az ER. a jogosultság feltételeinek meghatározásakor az egy háztartásban élők jövedelméből indul ki, mely nem minden esetben mutat valós képet az együtt élők jövedelmi viszonyait illetően, ezért indokolt a háztartás jövedelme helyett a család jövedelmének alkalmazása. A jogosultsági értékhatárok tekintetében pozitívan tér el az új szabályozás a korábbi méltányossági jogkört megszüntetve. 11. A helyi esélyegyenlőségi program folyamatosan szakmai figyelemmel kísérését szolgálja az évi egy alkalommal megrendezésre kerülő Szociálpolitikai Kerekasztal részeként működő Helyi Esélyegyenlőségi Fórum. 12. Hatályon kívül helyezendő rendelkezés. 13. Hatályba léptető rendelkezések.