A szerkesztő előszava

Átírás

1 A szerkesztő előszava Mi történik? Velünk? Az országgal? Európával? Mi az újdonság, amelyben a régi kérdés visszhangzik? Milyen új válaszokat lehet rá adni, háromnegyed évszázad után? A régi grund és az elmaradt z betű június: megjelenik a Szép Szó Mi a magyar most? című száma, József Attila Hazám című versével a kezdőoldalakon. Hétéves vagyok. A Korong utcai grund kétszáz lépés az otthonunktól. Focizhatok az idősebb fiúk csapatában. Körülbelül a Korong utca 6. előtt. Néha elzakatol a közelben a Mexikói úton túli töltésen egy vonat. Vasútnál lakom. Erre sok / vonat jön-megy írják a focipálya melletti manzárdszobában. A Korong utcai ház előtt azóta is két-három naponta elmegyek. A focipálya helyén gyepes sétány. A manzárdszoba ablaka a régi. A Szép Szó júniusi száma roncsolt borítóval a könyvespolcomon. Mellette a Szekfű Gyula szerkesztette 1939-es Mi a magyar? és József Attila válogatott versei 1943-ból. Ez az év a magyar világháborús részvétel harmadik esztendeje. Túl az első kamenyec-podolszki deportáláson. Túl a Don- 7

2 kanyari pusztuláson. Cserépfalvi kiadás. Barna bársonykötés. Borítóján a Pegazus. Már nem lehet benne a Hazám. Nem lehet benne a Thomas Mann üdvözlése sem. A Hazám soraiban: régi történet. A Thomas Mann üdvözlésében: régi esemény. A Szép Szó címkérdése: régi kérdés. Valóban régiek? Nyolc évtizede hallgatom a vonatzakatolást. Akár egy Bach-fúga véget nem érő alapmotívuma. Benne a régi történetek, események, kérdések. A Szép Szó főszerkesztője: Fejtő Ferenc. Szerkesztők: Ignotus Pál és József Attila. Németh Andor a szerkesztők és a szerzők egyike. Második feleségének gyermeke, akit nevelt fiának tekint, a harmincas évek végén, nevelőapjához hasonlóan, Párizsba emigrál. A háború után hazatér: Kassai György. Fél évszázada újra Párizsban él: Georges Kassai. Nagy műfordító nyarán írja: ha vállalnám a Szép Szó hajdani számának emlékére egy hasonló mai kötet szerkesztését és találnék hozzá kiadót, akkor a megjelentetést támogatná. Hamarosan csatlakozik hozzá hasonló felajánlással Diener Péter ötvenhatos emigráns, a Toulouse-i Egyetem nyugalmazott tanára, hajdani gimnáziumi osztálytársam. Vissza 1937 júniusa elé. Januárban a Szép Szó estje az idelátogató Thomas Mann tiszteletére a Magyar Színházban. József Attila megírja a Thomas Mann üdvözlése című versét. Köszönt a fehérek között egy európait. A rendőrség nem engedélyezi a vers felolvasását. Eltelik egy esztendő. Thomas Mann megírja az Európa vigyázz! című kiáltványt, miközben befejezi a Lotte Weimarbant, és dolgozik a József és testvérein. A kiáltványban írja: A tömegek megszervezhetők, s kiderül, hogy még hálásak is mindenféle 8

3 megszervezésért, tekintet nélkül arra, milyen szellemű az, még ha az erőszak szelleme is hatja át. Az Európa vigyázz! csak megírása után hét évvel, 1945 nyarán jelenhet meg Magyarországon. (Fordítója a deportálásból hazatért gimnáziumi magyartanárom, Komlós Aladár.) Eltelik újabb hét évtized. A magyar nyelv ereje: egyetlen szó egyetlen betűjében háromnegyed évszázad változásai. 1938: Európa vigyázz! 2011: Európa vigyáz Három könyv és az Idő változó szerkezete Kevesen vették észre írja Szekfű Gyula az 1939 nyarán megjelent Mi a magyar? kötet előszavában a láthatáron felvonuló felhőket. A nagy tekintélyű szerzők írásai a korábbi évben születtek, de Szekfű előszava már a világháború kitörése előtti hónapokban óv a tévelygésektől, az illúziók ingoványától. A Mi a magyar? különböző válaszokat próbál adni a címben feltett kérdésre. A tanulmányok abban közösek, hogy centrumukban a nemzetkarakterológiai vizsgálódás áll. Az első világháború utáni két évtizedben ez általános kortünet és kórtünet. Összefügg a korábban is érvényesülő befelé fordulással, modernitáskritikával. Babits Mihály a kevesek között fogalmazza meg: a nemzetkarakter az idők folyamán a történelmi változások hatására módosul, változhat. Szekfű Gyula zárótanulmányában nyomatékosan jelenti ki: Nekünk, a szellem embereinek kell a kötelességünket megtenni, még akkor is, ha végül is bele is hullunk nyitott szemmel Kölcsey, Vörösmarty, Arany sötét kétségbeesésébe. 9

4 A Szép Szó megközelítése nem a nemzetkarakterológiára, hanem címében is az akkori valóságos helyzetre irányítja a figyelmet. Előhangja József Attila Hazám című verse, miközben a jelenére, hosszú időkre előre is mutat. A szerzők megegyeznek abban, hogy a magyar társadalomfejlődés kulcskérdése utólag pótolva megteremteni, ami a történelem visszásságai és megszakításai miatt nem teremhetett meg: a magyar polgárságot mert e nélkül [a közgondolkodás] minden bonyolult, kificamodott népboldogító ötletet hajlandó komolyan fontolóra venni, csak a számtalanszor kipróbált és bevált világos és demokratikus megoldást nem (Ignotus). A két kötet közötti különbözőség színvonalában a Szekfű-könyv, kérdésfeltevéseiben a Szép Szó-szám javára szól. Pontosnak tekinthetjük Poszler György tizennégy évvel ezelőtti nagy tanulmányának összefoglalását: a Szép Szó-kötetben jó kérdés hoz jó vagy kevésbé jó eredményeket, a Mi a magyar?-kötetben a nem jó kérdés hoz jó vagy kevésbé jó eredményeket. A Szép Szó-kötetben ami igazán jó, a kérdésekből jó. A Szekfű-kötetben ami igazán jó, a kérdés ellenére jó kérdezni kell a magyar valóságra szüntelenül. De nem a Mi a magyarra, azaz a magyar jellemre. Mert a kérdés tartalmilag és módszertanilag megválaszolhatatlan. De a Mi a magyar mostra, azaz a magyar jelenre. Mert a kérdés tartalmilag és módszertanilag megválaszolható. Miért? Mert a jelen megragadható, a jellem pedig csak absztrakt közhelyekben ragadható meg. Nem statikus, hanem dinamikus tényező, nem eleve változatlanul, hanem mozgásban adott. A Romsics Ignác és Szegedy-Maszák Mihály által szerkesztett igen jelentős kötetet a Habsburg Történeti Intézet és a Rubicon adja ki 2005-ben. Az alapos előszót Gerő András írja. Értelmezi a hajdani Szekfű-előszót. a különbségek okán láttuk értelmét egy ilyen kötet megjelentetésének. Az első és talán legfontosabb különbség, írja, Európa és Ma- 10

5 gyarország történelmi helyzete. Magyarország ma a NATO és az Európai Unió tagja. Politikai rendszerét tekintve nyugati típusú demokrácia akkor a történelem leendő veszteseinek, ma a történelem győzteseinek oldalán állunk. S a továbbiakban: ez a könyv a nyitott, minőségérzékeny vélemények közlésében gondolkodik Úgy véljük, hogy évenként azért érdemes feltenni a kötet címéül szolgáló kérdést, mert egy dologra biztos választ kapunk: miben vagyunk mások, mint egykori elődeink. Azóta mindössze hat év telt el. Egy újabb könyv megjelentetését kizárólag az eltelt idő változásai, újabb történelmi összefüggések, újabb tények és horizontok igazolhatják. Kérdés: vannak-e ilyenek. Kötetünk szerzői arra mutatnak rá, hogy ilyen rövid idő alatt is történtek alapvető változások, amelyekre a szellemnek kötelessége rámutatni.

6 Tartalom A szerkesztő előszava (Sándor Iván)...7 GYÁNI GÁBOR Sorskérdések és az önmegértés nemzeti diskurzusa a globalizáció korában...21 BAUER TAMÁS Magyarok, romokon...47 HALMAI GÁBOR A jogállami forradalomtól az illiberális demokráciáig...74 PATAKI FERENC A magyar lelkiállapot VÁSÁRHELYI MÁRIA Roncstársadalom ZÁVADA PÁL Írok haza UNGVÁRY RUDOLF Mikor magyar a magyar? SPIRÓ GYÖRGY Az áfium POSZLER GYÖRGY Hol vagy, Mario?