|
|
- Ervin Papp
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Törvényjavaslatok véleményezése: - Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról /T-229/; - A házipénztár adóról /T-230/; - Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról /T-231/; I. A törvényjavaslatokról általában: - A javaslatoknak egyetlen céljuk van: a költségvetés bevételeinek mindenáron való növelése. A jogalkotó e célnak mindent alárendel: nincsenek alkotmányossági aggályok, hiányoznak az adószakmai szempontok és érvek, ezáltal az egész csomag esetlegesnek és ötletszerűnek tűnik. - Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat minden olyan hibával rendelkezik, amely korábban a hasonló javaslatokat jellemezte. Az új magyar adórendszer évi bevezetését követő első évtizedben csak kivételes esetekben került sor az adó- és járulékszabályok év közi módosítására. Az utóbbi években azonban egyre elterjedtebbé vált az a nemkívánatos gyakorlat, hogy az adó- és járulékszabályokat év közben többször és jelentős mértékben módosítják. A jelenlegi tervezetek megismeréséig azt hihettük, hogy a évi módosítások mennyiségét és mélységét nem lehet felülmúlni, azonban a T-231-es számú javaslat minden eddigin túltesz: év közbeni hatálybalépéssel új adókötelezettségeket állapít meg, illetve meglévőket tesz terhesebbé. Azt már megszokhattuk, hogy a magyar vállalkozások nem tudnak több évre előre tervezni, de most azzal kell szembesülni, hogy egy teljes adóévre sem lehet felkészülni. A jogalkotó ilyen eljárása sérti a jogrendszerrel szemben támasztott olyan alapkövetelményeket, mint a kiszámíthatóság és a jogbiztonság elve. - Ugyancsak az utóbbi évek rossz gyakorlata, hogy a salátatörvény-csomagok záró rendelkezések című részei egyre terjedelmesebbek. A jelen tervezet záró és hatálybaléptető rendelkezései 35 -nyi terjedelműek /ez az összes 14 %-a/ és mind az adózással foglalkozó szakemberek, mind pedig az adózók számára gyakorlatilag kaotikusak, áttekinthetetlenek. Ennek egyik oka, hogy a jogalkotó számtalan hatálybaléptetési időponttal dolgozik /a teljesség igénye nélkül néhány időpont: a törvény kihirdetésének napja, a kihirdetést követő ötödik nap, szeptember 1., szeptember 15., október 1., április 1., szeptember 1., október 1.,
2 december 31. (!), stb./. A másik ok, hogy a záró rendelkezések között találunk olyan módosításokat, amelyek az egyéb -okból nem következnek. Például: a fő részben nem módosul a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény, a Büntető Törvénykönyv, a büntető eljárásról szóló törvény, stb., ugyanakkor a záró rendelkezések között már az ezekre vonatkozó módosításokat is fellelhetjük. Az ilyen és hasonló jogtechnikai hiányosságok és következetlenségek az önkéntes jogkövetés akadályai, így a jogalkotói gyakorlat sürgős felülvizsgálatra szorul. II. Hatályon kívül helyezett rendelkezések - A választási kampány során az adó csökkentéseket a jövőre vonatkozólag foglalták törvénybe a kormányzati erők. A jelenlegi törvényjavaslatok azonban valamennyi akkor törvényben megfogalmazott adócsökkentési szándékot visszavontak: - Helyi iparűzési adó: Az öt éves adóprogram keretében az iparűzési adót a jogalkotó december 31. napjával megszüntette. A jelen tervezet ezt a rendelkezést hatályon kívül helyezi, következésképp az iparűzési adót 2008-tól is fizetni kell. - Társadalombiztosítási járulék: -A jogalkotó hatályon kívül helyezi az öt éves adóprogram azon rendelkezését, mely szerint az elkövetkezendő két évben a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulék összesen 5 %-kal csökkent volna, így január 1-jétől a társadalombiztosítási járulék mértéke változatlanul 29 % lesz /változik viszont a járulék belső szerkezete/. - Tételes egészségügyi hozzájárulás: november 1-jével tehát nem szűnik meg a munkavállalók után fizetendő, Ft összegű tételes egészségügyi hozzájárulás, sőt annak megemeléséről van szó. III. A tervezett változtatásokról konkrétan: 1. Különadó: szeptember 1-jei hatállyal bevezetésre kerül a különadó, amelyet a magánszemélyeknek, az egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozásoknak kell fizetniük. Az adó mértéke a javaslat szerinti adóalap 4 %-a. A különadóról szóló törvény bevezetője szerint a jogalkotó az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adófizetők szolidaritására alapoz. E megfogalmazás önmagában véve kissé cinikus, hiszen az adózók többlet teher viselési képességét senki nem vizsgálja, azt a
3 3 jogalkotó eleve meglévőnek tekinti. A társas vállalkozás esetében az adó alapja a beszámoló szerinti adózás előtti eredmény, módosítva a különadóról szóló törvényben meghatározott növelő és csökkentő tételekkel. Ebből következőleg a különadó alapja és a társasági adó alapja nem egyezik meg /előfordulhat tehát, hogy egy vállalkozás társasági adót nem fizet, de különadót igen/. A megkülönböztetés adószakmai szempontból nem érthető, nem beszélve arról, hogy a vállalkozás számára az eltérő adóalap többlet adminisztrációs terhet is jelent. - A tervezetből nem állapítható meg egyértelműen, hogy a társas vállalkozás csak a pozitív adóalap után köteles-e a különadó megfizetésére /egyértelmű rendelkezés hiányában akár a negatív adóalap adóztathatósága is levezethető a törvényből/. 2. Házipénztár adó: A javaslat szerint a társas vállalkozás január 1-jétől 20 %-os különadót állapít meg és fizet a törvényben meghatározott adóalap után. Az adó alapja az átlagos napi készpénz záróegyenleg átlagos napi készpénzforgalom kétszeresével csökkentett összege. A házipénztár adó bevezetését megalapozatlannak tartjuk a következők miatt: - Rögzíteni kell, hogy a társas vállalkozás házipénztárában felgyülemlett készpénz önmagában nem jogellenes és nem jelenti azt, hogy adózatlan pénzről volna szó. Tény viszont, hogy a vállalkozások egy kisebb hányadánál papíron jelentős összegű készpénz mutatható ki és a gond az, hogy ez a pénz valóban csak papíron létezik, a valóságban a pénzt már elköltötték, vagy saját, személyes célokra használták /használják/ fel. Ez az állapot jogellenes, de a jogellenes állapotot nem a házipénztár magadóztatásával kell felszámolni /az adóztatás csak látszatintézkedés, hiszen a jogellenes helyzetet nem szünteti meg, csak eléggé el nem ítélhető módon a sápszedés ellenében hallgatólagosan tudomásul veszi és konzerválja a jogellenes állapotokat/. - A házipénztár probléma rendezése tehát nem adóztatási, hanem ellenőrzési feladat. Az adóhatóságnak az ellenőrzés során kell megállapítania a házipénztárban felgyűlt összeg nagyságát és azt, hogy a pénz valóban megvan-e. Ha nincs, úgy ennek büntetőjogi konzekvenciái lehetnek /pl. sikkasztás alapos gyanúja/, továbbá adózásiak is /pl. természetbeni juttatásként lehetne megadóztatni a hiányzó pénz után kalkulálható kamatot, stb./. - A házipénztár adó bevezetése azért sem támogatható, mivel a szabályokat betartó, jogellenes magatartást nem tanúsító társaságokat is sújtja /többlet
4 4 adminisztrációs teher, többlet adóteher, ha a vállalkozás sajátosságai miatt az adózó nem tudja a jogalkotó által tipikusnak, átlagosnak tekintett paramétereket teljesíteni/. 3. Egyszerűsített vállalkozói adó /EVA/: október 1-jétől az EVA adókulcsa 15 %-ról 25 %-ra emelkedik /66,6 %-os (!) adónövekedés/. Bár a jogintézmény a fuvarozó vállalkozásokat nem érinti, az EVA története jól példázza, miként nem lehet és szabad kezelni adózási kérdéseket. Az EVA a évi bevezetéskor a jogalkotó büszkesége volt és általa is bevallottan több bevételt hozott, mintha az EVÁ-t választó vállalkozások a normál adózási szabályok szerint adóztak volna. Ehhez képest az eltelt 3 és fél évben a mostani már a harmadik adóemelés, amelynek mértéke szinte példa nélküli a legújabb kori magyar adózás történetében. Ezzel a jogalkotó is tisztában van, mivel az EVÁsoknak felajánlja az EVÁ-ból való kilépés soron kívüli lehetőségét. 4. Személyi jövedelemadó: 4./a A munkáltatót, kifizetőt érintő változások: január 1-jétől az önkéntes biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás adómentesen adható mértéke a jelenlegi, a minimálbér 100 %- ában, illetve 130 %-ában meghatározott mértékről - 20 %-ra csökken. Ebből következőleg az a munkáltató, aki most Ft-nál magasabb összegű munkáltatói hozzájárulást teljesít, jövőre ha nem csökkenti a hozzájárulást az adómentes szintre többlet adóteherre számíthat. A módosítást nem tartjuk megalapozottnak és elfogadhatónak, mivel az öngondoskodást nem visszafogni, hanem támogatni kellene. A munkáltatói hozzájárulás mértékének megnyirbálása helyett javasoljuk inkább a tandíj adókedvezményének eltörlését, mivel ez utóbbi jogintézmény jelenleg már nem kívánatos társadalmi célokat szolgál /bizonyos diplomák esetében jelentős túlképzés mutatható ki, ezt nem célszerű adókedvezménnyel támogatni/. - A természetbeni juttatások adómértéke szeptember 1-jétől 44 %-ról 54 %-ra emelkedik /kivéve a reprezentáció utáni adókötelezettséget, amelynél az emelkedés január 1-jén lép hatályba/. Az év közbeni emelést a már hivatkozott jogbiztonság és kiszámíthatóság követelményeivel ellentétesnek tartjuk. Emellett célszerű a jogalkotó figyelmét felhívni arra, hogy az adómérték emelése nem biztos, hogy a bevételek emelkedését is jelenti. Nevezetesen 100 Ft bruttó értékű juttatás után a jövőbeni szabályok szerint cca. 100 Ft adót és járulékot kell fizetni. A 18 %-os SZJA kulccsal adózók esetében már most sem éri meg természetbeni juttatást adni, mivel
5 5 ugyanannyi pénzbeli juttatás esetén a munkáltató és a munkavállaló együttesen kevesebb közterhet fizet a természetbeni juttatáshoz képest. A legmagasabb kulccsal adózóknál még van némi előnye a természetbeni juttatásnak, de ez az előny igen csekély, ráadásul elképzelhető, hogy a munkavállaló a 100 Ft értékű természetbeni juttatás helyett inkább a 90 Ft értékű pénzbeli juttatást fogja választani /ez utóbbi mégiscsak kézzel foghatóbb és szabadon felhasználható/. Következtetés: a jogalkotónak az adó- és járulék terheket nem érdemes az ésszerűség határán túlra emelnie január 1-jétől 44 %-ról 54 %-ra emelkedik az adóköteles béren kívüli juttatások adóterhe. Megjegyzés: a hatályba lépés időpontjára tekintettel feltehető a kérdés, hogy a jogalkotó milyen rendező elvet követett akkor, amikor a természetbeni juttatás adójának emelését szeptember 1-jétől rendelte el, az adóköteles béren kívüli juttatásét pedig az új adóév kezdetétől? szeptember 1-jétől természetbeni juttatásnak minősül a telefonszolgáltatás /helyi- és távolsági távbeszélő szolgáltatás, mobiltelefonszolgáltatás, Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel/ magáncélú használata miatt keletkező adóköteles bevétel. Ha a munkáltató /kifizető/ nem vállalja a hivatali cél és a magáncél elkülönítésével járó adminisztrációs terheket, úgy választhatja, hogy telefonszolgáltatás esetén a számlaérték 20 %-át tekinti a természetbeni juttatás adóalapjának. Az intézkedés egyértelmű tehernövekedést jelent, amelyet csak részben mérsékel, hogy egyidejűleg a telefonszolgáltatás le nem vonható ÁFÁ-jának mértéke 50 %-ról 30 %-ra csökken január 1-jétől az egyéni vállalkozók esetében bevezetik az elvárt adó jogintézményét. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozó az SZJA törvény szerint megállapítja az adóalapját és amennyiben az így megállapított jövedelem nem éri el az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett vállalkozói bevétel 2 %-át, akkor legalább az utóbbi után meg kell fizetnie a vállalkozói személyi jövedelemadót. Másképp fogalmazva: szűk körű kivételektől eltekintve a veszteséges vállalkozásoknak is adót kell fizetniük az előzőekben meghatározott módon és mértékkel. Álláspontunk szerint az új jogintézménnyel szemben alkotmányossági aggályok fogalmazhatóak meg /a jogintézmény a magyar adórendszer elveivel ellentétes, a jövedelem helyett a bevételt adóztatja, stb./ 4./b. Magánszemélyeket érintő változások: szeptember 1-jétől 20 %-kal adóztatják a kamatból származó jövedelmet, míg január 1-jétől ugyanezen adókulccsal a tőzsdei ügyletből származó jövedelmet. Ezen jövedelemtípusok megadóztatása eredetileg szerepelt az öt éves adóprogramban is /10 %-os adómértékkel,
6 6 egységesen január 1-jei hatálybalépési időponttal/. Álláspontunk szerint a két jövedelemtípus megadóztatása a megtakarítási hajlandóság szempontjából nem szerencsés. A 20 %-os adókulcsot túlságosan magasnak tartjuk, különös tekintettel arra, hogy a kamatjövedelem egy része nem valóságos jövedelem, hanem az inflációt ellensúlyozza január 1-jétől a törvényben meghatározott adókedvezmények igénybevételére jogosító értékhatár 2,6 millió Ft-tal csökken. Megszűnik a felnőttképzés és a számítógép vásárlás adókedvezménye, a szellemi tevékenység adókedvezménye, valamint a lakás célú hiteltörlesztéshez kapcsolódó adókedvezmény. Ez utóbbival kapcsolatosan megjegyezendő, hogy a megszüntetés viszonylag méltányosan és elegáns módon, türelmi idő meghagyásával történt meg. Az intézkedésekkel figyelemmel a költségvetés jelenlegi helyzetére egyet lehet érteni azzal, hogy az egyes adókedvezmények igénybevételére jogosító értékhatár csökkentése túlságosan drasztikusra sikerült, így megfontolandónak tartjuk ennek korrekcióját. - Az öt éves adóprogram keretében a közötti adóévekre megállapított sávhatárok és adókulcsok tekintetében a jogalkotó csak a évre tervezett szabályokat tartotta fenn. A jogalkotó hatályon kívül kívánja helyezni a külön adózó jövedelmekre megállapított rendelkezést is, mely szerint 2010 január 1-jétől ezen jövedelmek egységes adókulcsa 18 % lett volna. A tervezett módosítások a jogalkotó hitelét, hitelességét nem erősítik. 5. Társasági adó: január 1-jétől a társasági adóalanyoknál is hatályba lép az elvárt adó jogintézménye. A szabályozás a személyi jövedelemadónál ismertetettekhez hasonló, így az ott kifejtett véleményünk értelemszerűen a társasági adó elvárt adójára is igaz. 6. Általános forgalmi adó: szeptember 1-jétől a telefonszolgáltatás le nem vonható ÁFÁ-jának mértéke 50 %-ról 30 %-ra csökken. Az intézkedés nem a jogalkotó jószívűségére, hanem arra vezethető vissza, hogy az Európai Bizottság áprilisában kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az 50 %-os levonási tilalom miatt szeptember 1-jétől az ÁFA 15 %-os kedvezményes kulcsa 20 %-ra emelkedik, ezáltal Magyarországon a szuperkedvezményes kulcstól /5 %/ eltekintve lényegében egy egykulcsos rendszer jön létre.
7 7 7. Jövedéki adó: A törvényjavaslat szerint a dízel üzemanyag jövedéki adója nem változik, az alkohol- és a cigaretta termékeknél viszont az adó emelkedik. 8. Illetékek: szeptember 1-jétől a gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén a cm3- kénti adó 15 Ft-ról 18 Ft-ra /20 %-os növekedés/ emelkedik, míg a pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért kg-ot meg nem haladó össztömeg esetén Ft-ot /7 500 Ft helyett; 20 %-os emelés/, más esetekben Ft-ot / Ft helyett; cca. 22 %-os emelés/ kell fizetni. Álláspontunk szerint a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök /tehergépjármű, pótkocsi, autóbusz/ esetében az illeték emelése nem indokolt, sőt az kifejezetten akadályozná a járműpark megújítására vonatkozó törekvéseket. 9. Gépjárműadó: január 1-jétől a jogalkotó eltérő adófilozófia alapján adóztatja a tehergépjárműveket /autóbuszokat/ és a személygépkocsikat /motorkerékpárokat/. Az előbbieknél a jelenlegi rendszer változatlanul fennmarad, míg utóbbiaknál az adó alapja a gépjármű hatósági nyilvántartásban KW-ban kifejezett teljesítménye lesz. Tehergépjárművek esetében, ha az adóalap és az adómérték nem is változott, az adókedvezményeket a jogalkotó átalakította. Ennek lényege, hogy 2007-től az EURO-2-es járművek nem részesülnek kedvezményben, az EURO-3-as járművek kedvezménye a jelenlegi EURO-2-esek kedvezményével fog megegyezni, illetve az EURO-4-es és 5-ös járművek kedvezménye a jelenlegi EURO-3-as kedvezménnyel lesz egyenlő. Az adókedvezmények csúsztatása /és ezáltal csökkentése/ a fuvarozói szakma számára elfogadhatatlan. Célszerű lenne továbbá annak kezdeményezése, hogy a pótkocsik és a félpótkocsik ne képezzék az adó tárgyát /nem gépes szerelvényekről van szó/. 10. Adózás rendje: Az adózás rendjéről szóló törvény a legkülönbözőbb hatályba lépési időpontokkal jelentős mértékben módosul. A módosítások közül néhány: - Ismételten növekednek a vállalkozások adminisztrációs terhei /bejelentési, adatszolgáltatási, bevallási szabályok módosulása miatt/. - Bevezeti a jogalkotó az adószám felfüggesztésének jogintézményét. Megjegyezendő, hogy a szabályozás rendkívül bonyolultra sikeredett.
8 8 - Az illetékhivatalok, továbbá a Szerencsejáték Felügyelet integrálódik az APEH szervezetébe, amely maga is változni fog /a megyei igazgatóságok helyett regionális igazgatóságok jönnek létre/. - A törvény hatályba lépését követően december 31-ig a jogalkotó rendkívüli lehetőséget biztosít az adózók számára, hogy korábbi adókötelezettségeiket önellenőrzéssel helyesbítsék. Mindezt az adózók önellenőrzési pótlékmentesen tehetik meg azzal, hogy a törvény erejénél fogva a vállalkozásokat az önellenőrizendő összeg nagyságától függő időtartamra késedelmi pótlékmentes részletfizetés illeti meg. A mindegy hogy hogyan, de jöjjön a pénz elve jegyében született rendelkezés sérti a tisztességes, az adókötelezettségeik teljesítésére gondot fordító adózókat és jutalmazza szélsőséges esetben az adócsalókat. 11.Társadalombiztosítási járulék és egészségügyi hozzájárulás: 11./a. A munkáltatókra vonatkozó változások: január 1-je után a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás 10 %-os egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet /5 % baleseti járulék helyett/. - A módosító törvény hatályba lépésétől, illetve január 1-jétől a munkáltató az alkalmazott után, a társas vállalkozás a személyesen közreműködő tagja után, továbbá az egyéni vállalkozó /normál és EVÁ-s egyaránt/ a társadalombiztosítási járulékot legalább Ft /idén/, illetve Ft /2007-től/ után köteles megfizetni, akkor is, ha ennél a ténylegesen fizetett jövedelem kevesebb. Másképp fogalmazva: a minimálbér kétszerese a járulék alapja a Ft-ot, illetve a Ft-ot el nem érő bér és díjazás esetén. Ugyanakkor viszont a fizetőt járulékkedvezmény illeti meg, ha a foglalkoztató /egyéni vállalkozó, társas vállalkozás/ az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adóhatóságnál bejelenti, hogy a biztosított járulékalapot képező jövedelme ténylegesen nem éri el a Ft-ot, illetve a Ft-ot. A járulékkedvezmény összege a Ft, illetve Ft után fizetendő járulék és a ténylegesen fizetett jövedelem szerinti járulék különbözete. Az utóbbi évek egyik legszürreálisabb rendelkezése az új szabály, amelynek valószínűsíthető célja, hogy az állami költségvetés az adózók pénzét átmenetileg ingyen használhassa. Álláspontunk szerint a rendelkezés még a járulékkedvezményre figyelemmel is alkotmányellenes /a jogalkotó egy fiktív járulékalap után állapít meg járulékkötelezettséget/, nem
9 9 beszélve arról, hogy a folyamat adminisztrálása, nyilvántartása mind az adóhatóságnál, mind az adózóknál jelentős kapacitást igényel. 11./b. Munkavállalókat, magánszemélyeket érintő változások: - A munkáltatói fiktív járulékalaphoz hasonlóan, ugyanazon elvek és összegek alapján a munkavállaló is a minimálbér kétszerese után fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, mely után járulékkedvezmény illeti meg a tényleges bére, díjazása erejéig szeptember 1-jétől a munkavállaló az eddigi 4 % helyett 6 % egészségbiztosítási járulékot fizet, mely mérték január 1-jétől 7 %-ra emelkedik. - A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott szeptember 1-jétől tehát 4 %, január 1-jétől 5 % természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet /a természetbeni egészségbiztosítási járulék az egészségbiztosítási járulék része/ szeptember 1-jétől a magánszemély az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényben meghatározott külön adózó jövedelmek után 14 %-os egészségügyi hozzájárulást fizet /az eddig 4 % helyett/. 12. Munkavállalói járulék: szeptember 1-jétől a munkavállalói járulék mértéke 1 %-ról 1,5 %-ra emelkedik. dr.vereczkey Zoltán elnök
Új egyensúly. Sikerek és kihívások
Új egyensúly Sikerek és kihívások Felzárkózik a gazdaság GDP évenkénti növekedési üteme az Európai Unióban és Magyarországon (az előző időszak %-ában) 4,9 5,2 4,2 4,5 4,5 4,3 3,9 3,8 3,4 3,0 3,0 2,4 1,9
RészletesebbenA SZJA TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI Mi változik 2019-ban? Készítette: Szűcs Krisztina
A SZJA TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI Mi változik 2019-ban? Készítette: Szűcs Krisztina Adómentes juttatások 2019- ben MEGSZŰNIK az adómentes juttatások közül: - munkáltatói lakáscélú támogatás, - mobilitási célú
RészletesebbenVÁLTOZÁSOK AZ ADÓJOGSZABÁLYOKBAN
VÁLTOZÁSOK AZ ADÓJOGSZABÁLYOKBAN SZJA 1. 2007.01.01-től: ha valaki nyugdíj mellett szerez jövedelmet, akkor a nyugdíj és a szerzett jövedelem együttes összege után kell az SZJA-t megállapítani, majd az
RészletesebbenTB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia
TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához
ADÓVÁLTOZÁSOK 2011 KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához Budapest, 2011 Adozas_kieg_2011.indd 1 2011.04.05. 10:46:11 Szerző: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál Kézirat lezárva: 20.03.31.
RészletesebbenT/230. számú. törvényjavaslat. a házipénztár adóról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/230. számú törvényjavaslat Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter Budapest, 2006. június 2 2006. évi. törvény A készpénzforgalom visszaszorítása érdekében az Országgyűlés
RészletesebbenA százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása
EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben - ADÓBEVALLÁS 2014 - Adó 2014 - Adó 1 sz EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben, EHO (egészségügyi hozzájárulás) fizetési kötelezettség
RészletesebbenAz Új egyensúly program legfőbb pontjai a munkavállalókat érintően
Az Új egyensúly program legfőbb pontjai a munkavállalókat érintően ÁLLAMÁZTARTÁSI EGYENSÚLYT JAVÍTÓ KÜLÖNADÓ - Magánszemélyek különadója 2007-től. Az éves összevont jövedelem egyéni nyugdíjjárulék-fizetési
RészletesebbenHivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/625.) Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. A bizottság MSZP frakcióhoz tartozó tagjainak javaslata.
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/625.) A bizottság MSZP frakcióhoz tartozó tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási
RészletesebbenAz átmeneti szabályok szerint három adózói csoport
Az elektronikus adó- és járulékbevallások szabályai 2006-2007 dr Zsohár Istvánné Az Art. 31. (2) bekezdése szerinti bevallás benyújtására kötelezett minden kifizető és munkáltató (ideértve az egyéni vállalkozónak
RészletesebbenKönyvelői Praktikum ( :34:29 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva.
Munkabér előleg Időállapot: 2017-01-01-2017-12-31 Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2017-01-03 14:57:11 Tartalomjegyzék: 1. A munkabérelőleg elszámolásának gyakorlata 2. Adózás 3.
RészletesebbenBiharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról
Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a
RészletesebbenCéges telefon használat, adó és elszámolás 2011-ben - BÉRKALKULÁTOR Nettó bér számítása március 23. szerda, 15:54
Céges telefon használat, adó és elszámolás 2011ben. A munkáltatónak a telefonhasználattal kapcsolatban komoly döntéseket kell hoznia, hogy a dolgozó és a maga számára is a legkedvezőbb módszert tudja alkalmazni.
RészletesebbenEgyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália
Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott
RészletesebbenA járulékfizetési kötelezettség alapja, a fizetendő kötelezettségek: Járulékalapot képező jövedelem [Tbj. 4. k) pont 1-2. alpont]
Adóbevallás 2011: így kell az adószámos magánszemélynek adózni - BÉRKALKULÁTOR 2018 - Nettó bér Adóbevallás 2011: így kell az adószámos magánszemélynek adózni. Ha Ön adószámos magánszemélyként végzi munkáját,
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról
RészletesebbenA különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.
A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási
RészletesebbenKISADÓK, EGYÉB ADÓK VÁLTOZÁSAI Mi változik 2018-ban? Készítette: Szűcs Krisztina
KISADÓK, EGYÉB ADÓK VÁLTOZÁSAI Mi változik 2018-ban? Készítette: Szűcs Krisztina KATA: KATA, KIVA VÁLTOZÁSOK A KATA adómértéke nem változik, a főállású kisadózó után továbbra is 50.000 forint, míg a nem
RészletesebbenKISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség
KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati
RészletesebbenK I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.
SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési
RészletesebbenI. Általános szabályok
Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.
RészletesebbenSzőc község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2009. (XII.22.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról
Szőc község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2009. (XII.22.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Hatályos: 2014. január 1. Szőc 2013 A hirdetőtáblára kifüggesztve: 2013. november 29.
RészletesebbenSzociális hozzájárulási adó változás Egészségügyi hozzájárulás megszűnése
Szociális hozzájárulási adó változás 2019. 2018.évi LII. törvény Egészségügyi hozzájárulás megszűnése 2019. január 1-jétől kibővül a szociális hozzájárulási adó kötelezettség és megszűnik az egészségügyi
RészletesebbenTársasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november
Társasági adó változások 2010-2011, 2013 2010. november Adómérték A kedvezményes 10 %-os adókulcs változása 2010- ben átmenettel, új 29/K és 29/L -ok 2011-től minden adózóra 500 millió forint adóalapig
RészletesebbenKafetéria juttatások változása január 01-től
Kafetéria juttatások változása 2017. január 01-től Az előző évekhez hasonlóan megmaradt a három csoport, ebben nincs változás. A kedvezményesebben adózó csoport neve a béren kívüli juttatások, a magasabb
RészletesebbenSzemélyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal
Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.
RészletesebbenVaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)
Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:
RészletesebbenEgészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség január 1-jétől
EHO 2011: egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2011-ben. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a munkáltatót, kifizetőt az általa magánszemélynek juttatott
RészletesebbenMunkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás
Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály
RészletesebbenIromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: WSTT3BRL0001
Iromány száma: T/17776. Benyújtás dátuma: 2017-10-10 16:08 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: WSTT3BRL0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
Részletesebbenbizottsági módosító javaslato t
i rw Irornáays.;i. 5/M 2 9 Érkezett : 2011 DE ' 1 5. Az Országgy ű lés Számvev ő széki és költségvetés i bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László úrnak az Országgyűlés elnökéne k Helyben Tisztelt
RészletesebbenT/229. számú. törvényjavaslat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/229. számú törvényjavaslat az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról Előadó: Dr. Veres
RészletesebbenHatározza meg a munkavállaló február havi nettó keresetét! (adatok forintban)
SZJA 1.példa Egy munkaviszonyban lévő elvált nő, havi rendszeres keresete 180 000 Ft. A munkáltatójától havi 8 000 Ft értékben kap élelmiszervásárlásra jogosító Erzsébet utalványt. Más juttatása az adott
RészletesebbenÉlethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adózási szabályainak változása jétől
Élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adózási szabályainak változása 2018.01.01-jétől Azon kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére
RészletesebbenÁlmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról
Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében
RészletesebbenKörösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.
Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
RészletesebbenAdónaptár 2006. 2006. január
Adónaptár 2006 2006. január jan. 12. jan. 15. (jan. 16.) jan. 20. az igazoláson szereplő, a kifizető által le nem vont adó, adóelőleg megfizetése a magánszemély, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő
RészletesebbenA 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
Részletesebbenkukta.hu Tbj Járulékalapot képező jövedelem: Tbj. 4. k) pont 2. alpont helyébe
kukta.hu Tbj. 2015. 1. Járulékalapot képező jövedelem: Tbj. 4. k) pont 2. alpont helyébe 2014. 12. 31-ig az 1.) alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér, ha a munkát
RészletesebbenTársadalombiztosítás
Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI
RészletesebbenADÓZÁS Budapest, 2008
ADÓZÁS Budapest, 2008 Szerző: Sztanó Imréné dr. Alkotó szerkesztő: Dr. Sugár Katalin Lektor: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 280 3 ISSN 1789-5103 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Felelős
RészletesebbenÓcsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet
Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1 I.Fejezet 1.. 2 A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2. -a, valamint a Helyi önkormányzatokról szóló
RészletesebbenSZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére
RészletesebbenAkasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)
Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban
RészletesebbenVENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI január 1-től
VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2017. január 1-től Személyi jövedelem adókulcs: 15 % Minimálbér, bruttó: 127 500 forint Garantált bérminimum,
RészletesebbenATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)
ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
RészletesebbenVeresegyház Nagyközségi Önkormányzat módosított 5/1991.(IV.01.)számú rendelete az iparűzési adóról, egységes szerkezetben
Veresegyház Nagyközségi Önkormányzat módosított 5/1991.(IV.01.)számú rendelete az iparűzési adóról, egységes szerkezetben (A rendeletet módosították a 10/2000. (XII.28.), 12/2003. (XII.17.), 11/2002. (XII.
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához
TÁJÉKOZTATÓ a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2015. szeptember 2 Tisztelt Ügyintéző! Az alábbiakban a jövedelemkiegészítés összegének
RészletesebbenDombrád Város Önkormányzata 14/2003.(XI.27.) Ör. RENDELETE. Helyi adókról. - egységes szerkezetben - I. Fejezet. Adóalany, adókötelezettség 1..
Dombrád Város Önkormányzata 14/2003.(XI.27.) Ör. RENDELETE Helyi adókról - egységes szerkezetben - Dombrád Város Önkormányzata a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Ht.)
RészletesebbenBér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft.
Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft. Könyvelés- Bérszámfejtés www.eurotantusz.hu MINIMÁLBÉR SZAKKÉPZETTEK GARANTÁLT BÉRMINIMUMA M E G J E G Y Z É S Besorolási bér 2011 2012 2011 2012 78 000 93
Részletesebbena helyi iparűzési adóról
Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.
Részletesebbenönkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés
Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..
RészletesebbenAdózási általános elmélet. EKF Csorba László
Adózási általános elmélet EKF Csorba László A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) 42 (2010)% az államháztartáson folyik keresztül Visegrádi országok:
RészletesebbenAz, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
IPARŰZÉSI ADÓ ( nyomtatvány ) Adókötelezettség: Adóköteles Szerencs Város illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett v állalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
RészletesebbenA rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség
Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel
Részletesebbentenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL
tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:
RészletesebbenAz egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség
Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás
RészletesebbenSzja bevallás a 2012-es évről
Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság
RészletesebbenCAFETERIA Dr. Andrási Jánosné NAV KI ÜTF osztályvezető
CAFETERIA 2017 Dr. Andrási Jánosné NAV KI ÜTF osztályvezető A cafeteria szerepe a személyi jövedelemadóban A cafeteria adózás szempontjából nem önálló juttatási jogcím. Szerepe a személyi jövedelemadóban
RészletesebbenTársadalombiztosítási változások 2011.
Társadalombiztosítási változások 2011. A./ Járulékmértékek Foglalkoztatói járulék Változatlanul 27 százalék, felső határ nélkül. Belső megoszlása továbbra is ugyanaz: 24 százalék a nyugdíjbiztosítási,
RészletesebbenTársadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai
Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai Dr. Kiss Mariann Bővül a biztosítottak köre a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
RészletesebbenÖsszehasonlító példák. 2016/2017 II. Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I
Összehasonlító példák Hol tartunk? Családi állapothoz igazodó kedvezmények Adójóváírások és hitelek Ki mennyit fizet? Kína Egyéni vállalkozók személyi jövedelemadózása Példa bér adójának kiszámítására
Részletesebben1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:
Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község
Részletesebben61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó
z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenA kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei
A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva
RészletesebbenHivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/13268) Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata.
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/13268) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság
RészletesebbenSZJA, Cafeteria
SZJA, Cafeteria 2016-2017 2016. évi változások A személyi jövedelemadó mértéke 16%-ról 15%-ra csökkent Családi adókedvezmény: 2016-tól 4 év alatt fokozatosan duplájára (10.000 Ftról 20.000 Ft-ra) nő Első
RészletesebbenAz EVA, a KATA, a KIVA és az iparűzési adó évi évközi és évi változásai. Készítette: Ferenczi Szilvia
Az EVA, a KATA, a KIVA és az iparűzési adó 2018. évi évközi és 2019. évi változásai Készítette: Ferenczi Szilvia Az egyszerűsített vállalkozói adó változásai (2018. évi évköz változások) 1. Az egyszerűsített
RészletesebbenOr«Ággyülés Hivatala. irornányszám :
irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)
RészletesebbenHAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról
1508A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az állami adóhatósághoz
RészletesebbenCsávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról
Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete
RészletesebbenMérk Nagyközség Képviselő-testületének. 13/2003/XII.31./ kt. rendelete. A helyi iparűzési adóról
Mérk Nagyközség Képviselő-testületének 13/2003/XII.31./ kt. rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő testület! Mérk Nagyközség Önkormányzata a helyi adókról szóló 2003. évi XCII. Tv. felhatalmazása
RészletesebbenKapcsolt vállalkozások
Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások
RészletesebbenCAFETERIA 2016. Béren kívüli és más juttatások
CAFETERIA 2016 Béren kívüli és más juttatások A cafeteria szerepe a személyi jövedelemadóban A cafeteria nem önálló juttatási jogcím. Szerepe a személyi jövedelemadóban csak annyi, hogy nem nevesített
RészletesebbenAz egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség
Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás
Részletesebben.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat. Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Helyben T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t
i s tlivaetal a SZÁMVEVŐSZÉKI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére Helyben Z ).crfcc ( 4z9,(.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! Az egyes adótörvények
RészletesebbenKészítette: Nagypál Imre Pécs, november 29.
A kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó 2014. évi változásai Készítette: Nagypál Imre Pécs, 2013. november 29. Jogszabályi hely A 2012. évi XCLVII. tv. a kisadózó vállalkozások tételes
RészletesebbenMegváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása
SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása 1. Rehabilitációs hozzájárulás A rehabilitációs hozzájárulást a megváltozott munkaképességű
RészletesebbenNem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik.
A személyi jövedelemadó változásai 2019-től Családi kedvezmény A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként: -egy eltartott
RészletesebbenKÜLÖNÖSEN FONTOS HATÁRIDŐKET:
Tisztelt Ügyfelünk! Üdvözlöm hírlevelünk december havi számának megjelenése alkalmából! Ismételten jelezzük Önnek az alábbi, KÜLÖNÖSEN FONTOS HATÁRIDŐKET: Az EVÁSoknak az evát december 20-ig fel kell tölteniük!
Részletesebben3. NAPIREND Ügyiratszám: 2/140-5 /2014. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2014. február 13. -i nyilvános ülésére. Dr.
3. NAPIREND Ügyiratszám: 2/140-5 /2014. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. február 13. -i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: A Képviselő-testület tájékoztatása a helyi adók 2013.
Részletesebben(Egységes szerkezetbe foglalva és lezárva, december 2. napjával.) I. fejezet. Általános rendelkezések
Siójuti Önkormányzat Képviselő-testületének 15./2008. /XII. 15./ számú rendelettel módosított 16./2004./XII.13./ rendelettel módosított 15/2003. (XII.15.)számú rendelete Egységes szerkezetben A HELYI ADÓZÁS
RészletesebbenBudapest, 2013. június
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11563. számú törvényjavaslat egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2013. június 1 2013.
RészletesebbenAz adókötelezettség, az adó alanya
Iszkaszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2003. (XII. 30.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról szóló 18/2002 (XII. 20.) számú rendelettel módosított 17/1999 ( XII. 22. ) számú
RészletesebbenEGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012.
EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. Egyes juttatások adózásának szabályai 1. Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, XIII. fejezet Az adó a kifizetőt terheli. [69. ] Az adó alapja:
RészletesebbenGYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)
GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK
RészletesebbenA gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.
A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)
Részletesebben2010. ÉVI ADÓ ÉS JÁRULÉK VÁLTOZÁSOK
2010. ÉVI ADÓ ÉS JÁRULÉK VÁLTOZÁSOK 1.) SZJA - Az adókulcsok: 5.000 eft- ig 17%, 5.000 eft felett 850 eft + feletti 32% - 4% különadó megszűnt. - Adóalap a 27%-al növelt jövedelem (szuperbruttósítás!)
RészletesebbenNÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL
NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról
Részletesebben4.1. Étkezési hozzájárulás
4.1. Étkezési hozzájárulás 4.2.1. Jogszabályi háttér Az Szja. tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja alapján adómentes a munkáltató által a munkavállaló részére: vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi
RészletesebbenMezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról
1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított
RészletesebbenKÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS
KÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS REPREZENTÁCIÓ, ÜZLETI AJÁNDÉK ÉS A TERMÉSZETBENI JUTTATÁSOK 2011-ES VÁLTOZÁSAI A korábbi években megszokott természetbeni juttatások fogalma 2011-től megszűnt,
RészletesebbenRicse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének
1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete
RészletesebbenPáty Község Önkormányzat Képviselı-testületének 24/2005. (IX. 16.) Kt. számú rendelete a helyi iparőzési adóról
Páty Község Önkormányzat Képviselı-testületének 24/2005. (IX. 16.) Kt. számú rendelete a helyi iparőzési adóról Páty Önkormányzat Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
RészletesebbenDTM Hungary Tax Intelligence
VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
RészletesebbenCafeteria 2015. Adómentes juttatások. Sportrendezvény
Cafeteria 2015 Adómentes juttatások Sportrendezvény 2015-től a sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet juttatása továbbra is korlátlan értékben lesz adómentes, amennyiben az adott sportrendezvény a
RészletesebbenPetőfibánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2010. (XI.11.) önkormányzati rendelete a helyi adókról
1 Petőfibánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2010. (XI.11.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Petőfibánya Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi
RészletesebbenPéldák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2016/2017. I. félév Adóoptimalizálás
Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására Hol tartunk? Természetbeni juttatások Adók és közterhek Ingóság értékesítése Miről lesz szó? Példák a bér személyi jövedelemadójának kiszámítására Tax wedge
RészletesebbenJárulékok, biztosítási kötelezettség
Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból
Részletesebben19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról
19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)
Részletesebben