A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. J ó v á h a g y o m! Budapest, február - n. Prof. Dr. Szabó János DSc rektor, a Szenátus elnöke

Átírás

1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Nyt.szám: sz. pld. J ó v á h a g y o m! Budapest, február - n. Prof. Dr. Szabó János DSc rektor, a Szenátus elnöke A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM -FEJLESZTÉSI-INNOVÁCIÓS STRATÉGIÁJA F e l t e r j e s z t e m! Budapest, február - n. Dr. Ujj András ezredes mb. tudományos rektorhelyettes

2 TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM...4 I. A ZMNE -FEJLESZTÉSI-INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE A ZMNE TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA TERVEK, JÖVİBELI ELKÉPZELÉSEK Kihívások a kutatás-fejlesztés-innováció területén Az egyetem kutatási profilja Stratégiai célok A célkitőzések összegzése A kutatási-fejlesztési-innovációs program megvalósítása...16 II. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŐKÖDÉS FEJLESZTÉSE...22 III. A TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK TÁMOGATÁSI FELTÉTELEI...24 IV. A TUDOMÁNYOS MŐVEK KIADÁSÁNAK TÁMOGATÁSI FELTÉTELEI...25 V. A TUDOMÁNYOS K HASZNOSÍTÁSA...27 MELLÉKLETEK sz. melléklet: A ÉVRE PROGRAMOK...28 BOLYAI JÁNOS KATONAI MŐSZAKI KAR...30 KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR...60 KATONAI TOVÁBBKÉPZİ KÖZPONT...75 EGYETEMI KÖZPONTI KÖNYVTÁR sz. melléklet: A ÉVRE TUDOMÁNYOS EK...78 BOLYAI JÁNOS KATONAI MŐSZAKI KAR...78 KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR...83 EGYETEMI KÖZPONTI KÖNYVTÁR sz. melléklet: A ÉVRE MTA DOKTORI VÉDÉSEK, PhD MŐHELYVITÁK ÉS VÉDÉSEK TERVE...86 BOLYAI JÁNOS KATONAI MŐSZAKI KAR...86 KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR

3 4. sz. melléklet: A ÉVRE TUDOMÁNYOS MŐVEK KIADÁSI TERVE...94 BOLYAI JÁNOS KATONAI MŐSZAKI KAR...94 KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR...96 OKTATÁSI REKTORHELYETTES TUDOMÁNYOS REKTORHELYETTES REKTOR sz. melléklet: PÁLYÁZATI ELJÁRÁSI REND

4 PREAMBULUM A évi CXXXIX. törvény a felsıoktatásról (Ftv.) 5. -a értelmében: (1) A felsıoktatás kutatási alaptevékenysége magában foglalja az alap-, alkalmazott és kísérleti kutatásokat, fejlesztéseket, a technológiai innovációt, valamint az oktatást támogató egyéb kutatásokat. (2) A felsıoktatási intézmények e törvény rendelkezései szerint gondoskodnak a tehetséggondozásról, a kutatói utánpótlás nevelésérıl. A képzés során fejlesztik a hallgatók jártasságát a kutatási-fejlesztési munkában, a megszerzett ismeretek gyakorlati hasznosításának készségét, a vállalkozási készséget, a szellemi tulajdon védelmével és hasznosításával kapcsolatos ismereteket. (3) A felsıoktatási intézmény kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiát készít, amelyben különösen a kutatási programokat, a pályázati eljárási rendet, tudományos rendezvényeket, hazai és nemzetközi tudományos együttmőködés fejlesztésével kapcsolatos teendıket, a tudományos mővek kiadásának, a kutatási tevékenység folytatásának támogatási feltételeit, a tudományos eredmények hasznosításának módját kell megtervezni. (4) A felsıoktatási intézmény kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiájának kialakítását és megvalósítását tudományos tanács irányítja, amelyben a fıiskolai, egyetemi tanárok, a fıiskolai, egyetemi docensek, továbbá a tudományos fokozattal rendelkezı kutatók és a doktori képzésben részt vevı hallgatók (a továbbiakban: doktorandusz) képviselıi vesznek részt. 4

5 I. A ZMNE -FEJLESZTÉSI-INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE 1. A ZMNE TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA 1 Az egyetem, mint a védelmi szféra speciális szellemi mőhelye, az oktatási tevékenység mellett a rendelkezésére álló szellemi potenciáljával, infrastruktúrájával a védelmi szféra meghatározó regionális és országos jelentıségő kutatóbázisa, tudományos kutatóhelye. Az egyetem a kutatási-fejlesztési tevékenyégét a tudományos tevékenység rendszerében kiemelt területként kezeli. A kutatás-fejlesztés magas színvonalának, hatékonyságának és aktualitásának biztosítása érdekében az egyetem elkészítette jelen kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiáját 2. Az Egyetemi Tudományos Tanács irányelveket, prioritásokat határoz meg, javaslatokat fogalmaz meg az egyetemi szintő kutatásokkalfejlesztésekkel kapcsolatban (tudományos kutatás, doktori képzés és fokozatszerzés, habilitáció és K+F pályázati tevékenység területén). Az egyetem kutatási-fejlesztési tevékenysége felöleli az alap-, alkalmazott és fejlesztési kutatások láncolatát. A kutatások kisebb számban intézményünk egyedi helyzetébıl, valamint a kutatás tárgyának speciális jellegébıl fakadóan állami megrendelésre, továbbá az egyetem karai, intézetei, tanszékei által mővelt tudományterület(ek), -ágak és -szakok kihívásaira keresik a tudományosan megalapozott válaszokat, megoldási módokat. Az egyetemmé válás folyamatában a kutatási tevékenység szervezésével, koordinálásával és végzésével kapcsolatos fı feladataink a következık voltak: a hazai és külföldi tudományos szervezetekkel, társaságokkal való együttmőködés bıvítése, új lehetıségek keresése, közös kutatási témák kidolgozása; a tanszékek mint a tudományos kutatás alapegységei tudományos kutatási tevékenységének a jelentkezı új követelményekhez és feltételekhez történı igazítása; a doktori iskolák mőködésének a folyamatosan erısödı MAB és OD(H)T követelményeket is kielégítı standardizálása; a tudományos kutatási eredmények széles körő megvitatását, megismertetését biztosító tudományos konferenciák megszervezése, megrendezése; az egyetemi tudományos diákköri tevékenység mőködési feltételeinek javítása, a hallgatók tudományos kutatómunkába való bevonásának fokozása; 1 A fejezet alapját a Szenátus által elfogadott Intézményfejlesztési Terv I. fıfejezete képezi. 2 A továbbiakban: K+F+I stratégia. 5

6 a publikációs tevékenység erısítése, színvonalának emelése, az idıszaki kiadványok terv szerinti megjelentetésének biztosítása. A hallgatók bevonása a kutatómunkába alapvetıen a tudományos diákköri pályázatokon és egyéb (szakszolgálatok és fegyvernemek által kiírt) pályázatok keretében történik. A kutatás-fejlesztés kapcsolódik a katonai fejlesztési programokhoz, a központi állami kutatási programokhoz és egyes ipari fejlesztésekhez is (lásd az egykori OMFB, vagy PHARE programokat). A Magyar Honvédség fejlesztési koncepciójának kialakításával és az egyes szakági fejlesztések beindításával a tárcaszintő kutatási tevékenységben való részvételünk megélénkült, és tovább erısödik. Az egyetem több alkalommal nyújtott be pályázatot (hazai, EU/HEFOP, GVOP) a K+F tevékenység támogatása érdekében. Az önállóan vagy más hazai intézményekkel, szervezetekkel, cégekkel indított közös kutatási pályázatok az egyetem speciális helyzete és kutatási irányultsága ellenére változó sikerrel zárultak. A pályázatok megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatok eredményei a következı évi K+F+I stratégia kialakításában meghatározó szerepet játszottak. Az egyetem oktatói és kutatói szakterületüknek megfelelıen rendszeres, kutatásokhoz kapcsolódó szaktanácsadói, lektori, valamint szakértıi tevékenységet folytatnak. A rendszerváltást követıen az intézmény külföldi kapcsolatai gyökeresen megváltoztak, fıleg a NATO-, illetve EU-tagság elnyerését követıen kiszélesedtek, súlypontjuk Keletrıl Nyugatra helyezıdött át. A kiépített új kapcsolatok egy része már megérett az együttmőködés elmélyítésére, többek között a lehetıségek függvényében a NATO és az Európai Unió által indított projektekben való közös részvételre. Több partnerország katonai felsıoktatási intézményével sikerült együttmőködési megállapodást kötni. A megállapodások tartalommal való kitöltését, a kapcsolatok szorosabbá tételét elsırendő feladatként kezeljük. A kutatási eredmények kölcsönös megismertetése, a kapcsolatok elmélyítése a közös konferenciákon, szimpóziumokon, a gyakorlatokon és a napi munkakapcsolatokon keresztül valósul meg. A) INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK 2. TERVEK, JÖVİBELI ELKÉPZELÉSEK 2.1 KIHÍVÁSOK -FEJLESZTÉS-INNOVÁCIÓ ÉN Jelentısen fejlesztenünk kell a kutatási környezetünk infrastrukturális feltételeit. Ki kell dolgoznunk, és be kell vezetnünk az oktatók, kutatók motiválását javító rendszert. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az oktatási, kutatói utánpótlás biztosítására, és ennek érdekében kiemelt figyelmet kell fordítanunk a hallgatók bevonására a kutatási tevékenységbe. B) AZ OKTATÓK TUDOMÁNYOS POTENCIÁLJÁNAK NÖVELÉSE Felismerve azt a tényt, hogy a hazai és a nemzetközi pályáztató szervezetek csak a jól felszerelt, a kutatás élvonalába tartozó kutatócsoportokat finanszírozzák, törekednünk kell az ilyen paraméterekkel rendelkezı teamek, kiválósági központok létrehozására, az oktatók és kutatók tudományos potenciáljának megırzésére, növelésére. 6

7 C) TEHETSÉGGONDOZÁS A jól mőködı egyetem egyik alapkövetelménye a megfelelı i háttér megléte, biztosítása. Ennek érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a kutatói utánpótlás biztosítására, illetve a kiemelkedı teljesítményekre való ösztönzésre, és az azt nyújtó a fiatal oktatók, hallgatók elismerésére. D) TUDOMÁNYOS K PUBLIKÁLÁSA A kutatásfejlesztési eredmények akkor értékesek, ha azok széles körben ismertté válnak. Ez az igény jelentkezik mind a készítık, mind a felhasználók részérıl. Ennek kielégítése a jelenlegi publikációs lehetıségek minıségi változtatásával oldható meg, melyre vonatkozó tervek jelenleg kidolgozás alatt állnak. E) NEMZETKÖZI ÉS HAZAI TUDOMÁNYOS PROGRAMOK A lehetıségek függvényében növelnünk kell a NATO-programokban, valamint az EU-s, illetve hazai kutatási pályázatokban való részesedésünket. Keresnünk kell a közös kutatás-fejlesztési lehetıségeket más hazai és külföldi felsıoktatási intézményekkel, szervezetekkel és gazdasági vállalkozásokkal. Ez lehetıséget teremt az interdiszciplináris és nemzetközi kutatások arányának növelésére is. F) TUDOMÁNYOS IRÁNYOK PONTOSÍTÁSA A megváltozott körülmények között elengedhetetlen a kutatási irányok szükségszerő pontosítása. 2.2 AZ EGYETEM PROFILJA Egyetemünknek a hazai és nemzetközi felsıoktatásban és kutatásban elfoglalt helyére vonatkozó elképzeléseinket csak abban az esetben valósíthatjuk meg, ha a ZMNE megırzi egyetemi, illetve kiépíti és fejleszti kutatóegyetemi státuszát a mővelt tudományágakban, az alapkutatások, a gyakorlati megvalósításra alkalmas, magas szellemi tartalommal bíró alkalmazott, valamint fejlesztési kutatások révén. Az egyetemen folyó kutatási tevékenység fejlesztésével a következı fı célokat kívánjuk elérni: az egyetem szellemi potenciáljának, valamint a tudományos fokozattal rendelkezı egyetemi polgárok számának növelésével, és a rendelkezésre álló intellektuális erı kihasználásával intézményünk nemzetközileg is elismert, színvonalas kutató-fejlesztı-innovációs bázissá, tudáscentrummá való fejlesztése; a kutatóegyetemi jelleg megalapozása; magas presztízs elérése a hazai felsıoktatási és a nemzetközi védelmi felsıoktatási rendszerben, különösen az Európai Kutatási Térségben; tartalmas tudományos együttmőködés kialakítása a hazai és a külföldi partnerekkel; a lehetıségek függvényében csatlakozás a NATO és az Európai Unió tudományos programjaihoz; 7

8 a kutatás-fejlesztés-innováció színvonalának emelése, amelynek érdekében: - erısíteni kívánjuk az informatikai és kommunikációs technológiák széleskörő át; - javítjuk a kutatás infrastrukturális és i feltételeit; - tudás-, illetve kiválósági centrum(ok) létrehozásán és elismertetésén munkálkodunk; az egyetemen oktató, kutató egyetemi tanárok nemzetközi elismertségének növelése; az Egyetemi Központi Könyvtár információs és tájékoztatási szerepének további erısítése; oktatás és a kutatás minıségbiztosításának fokozása, az elvek gyakorlati érvényesítése. A végbemenı változások folyamán is maximálisan figyelembe kell venni a megrendelıi szféra kutatási igényeit. Az együttmőködés az egyetem által mővelt valamennyi tudományszak keretében folyó kutatás és oktatás bármely szegmensében indokolt lehet. Ennek új távlatait jelenti a hazai és nemzetközi projektekben, hálózatokban való részvétel. Az elkövetkezendıkben növelni kell a K+F forrásokból származó bevételeinket. Kutatási tevékenységünk magasabb szintő finanszírozása érdekében a jelenleginél tudatosabban és szervezettebben kell törekednünk az EU, a NATO és egyéb források elnyerésére. Az egyetem alapvetı érdeke a tudományos fokozattal, továbbá az MAB követelményrendszerében rögzített tudományos teljesítménnyel rendelkezı, habilitált oktatói gárda biztosítása, mert ık jelentik a jövıbeni egyetemi tanárok bázisát. A fenti célkitőzések megvalósítása esetén biztosítható, hogy egyetemünk az ország, illetve a NATO egyik meghatározó intellektuális központjává váljon. 2.3 STRATÉGIAI CÉLOK A ZMNE stratégiai céljai a kihívásokra épülnek és a jövıkép elérése érdekében az intézmény küldetése szerint megfogalmazott, átfogó, hosszú távú célkitőzéseket tartalmazzák. A Stratégia keretében a kutatás-fejlesztés-innováció színvonalának emelését, hatékonyságának növelését, a tudományos együttmőködés bıvítését, az oktatók-kutatók motivációjának növelését, a publikációs lehetıségek színvonalának növelését, illetve a fenntartó kutatási igényeinek tökéletesebb kielégítését tervezzük. A -FEJLESZTÉSI-INNOVÁCIÓS STRATÉGIA RÉSZLETES KIBONTÁSA Az egyetem az oktatási tevékenység ellátásán kívül a rendelkezésre álló szellemi potenciáljával, infrastruktúrájával a védelmi szféra meghatározó kutatóbázisa és tudományos mőhelye. A közelmúltban az egyetem életében bekövetkezett kardinális tartalmi és strukturális változások eredményeként a kutatás területén új tudományszakok jelentek meg, illetve a tudományos kutatás spektruma jelentısen kiszélesedett. Küldetéstudatunk és jövıképünk egyik meghatározó eleme a kutatóegyetemi jelleg megalapozása, elérése. Ennek megfelelıen a kutatást segítı stratégiai szegmensek egyetemünk számára kiemelt jelentıségőek éppúgy, mint a kutatások során elért eredmények hasznosítása mind a védelmi szférában, mind az oktatásban. 8

9 Az egyetemi oktatás és kutatás szerves egysége, kölcsönhatása az egyetem folyó tudományos kutatások minıségi színvonalára, innovációs tartalmára közvetlenül ható tényezık. A kutatási eredmények, a hazai és nemzetközi tudományos konferenciákon szerzett ismeretek, tapasztalatok folyamatosan beépülnek az oktatás tantervi szerkezetébe. A sikeres kutatás nélkülözhetetlen feltételeinek tekinthetjük: a kutatáshoz szükséges infrastruktúrát; a kutatás végzésére alkalmas, illetve kutatni vágyó eket; a kutatói ambíciókkal rendelkezık képzését és a képzés anyagi hátterének biztosítását; szakmai-tudományos kiadványok (periodikák, könyvek, stb.) megjelentetését; nemzetközi kapcsolatok fenntartását, fejlesztését. A) AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A kutatáshoz nélkülözhetetlen infrastruktúra a karok, intézetek kutatási-, i-, laboratóriumi- és mőhelyinfrastruktúrájának fejlesztési programjaiban ölt testet. Az egyetem egyedülálló jellegébıl adódóan kiemelkedı lehetıségek nyílnak az egyetem karait és intézeteit átfogó interdiszciplináris kutatásokra a hadtudományok és a katonai mőszaki tudományok területén. Az egyetemi karok közötti kutatási együttmőködés továbbfejlesztése mellett a társadalomtudományi, illetve mőszaki kutatások továbbfejlesztése, továbbá a kölcsönhatások vizsgálata is szükséges az euró-atlanti tagságból fakadó kihívásoknak való megfelelés érdekében. Az említett interdiszciplináris és hagyományos kutatások, továbbá a kutatói utánpótlás kinevelése (tehetséggondozás) érdekében feltétlenül szükséges a karok kutatási laboratóriumai, mőhelyei felszerelésének bıvítése, korszerősítése. A kutatás i feltételeit az egyetem oktatói, kutatói, doktoranduszai, a kutatótevékenység végzésére alkalmas hallgatói, tanszéki, illetve intézeti alkalmazottai, valamint az alkalomszerően felkért külsı szakemberek biztosítják. Az egyetemen a fıállású kutatók száma csekély, ami alapvetıen a közelmúltban végrehajtott szervezeti átalakításokkal magyarázható. Az egyetem telephelyi integrációja kapcsán meg kell vizsgálni a költöztetendı kutatási infrastruktúra áttelepítésének és újbóli rendszerbe állításának, valamint fejlesztésének lehetıségeit a kutatási-fejlesztési célok függvényében. Az egyetem jelenlegi humánerıforrás gazdálkodási lehetıségeire tekintettel a tanszéki kutatói munkakörök létesítésének realitása csekély, ezért a kutatótevékenység hatékonyságának és minıségének fejlesztése a már meglévı belsı kutatói kapacitások hatékonyabb kiaknázásával, és a külsı együttmőködık bevonásával valósulhat meg. Az egyetemen folyó BSc, MSc, PhD képzés, valamint az ezekhez kapcsolódó kutatások a képzési és kutatási feladatok színvonalas végrehajtása érdekében a rendelkezésre álló laboratóriumi és mőhelykapacitás átalakítását és fejlesztését indokolja. Ennek része: a kutatási-fejlesztési-innovációs tevékenységet komplex módon átfogó, koordináló szervezet mőködtetése, illetve mőködési feltételeinek javítása; a tudományos tevékenység rendszerébe tartozó alrendszerek hatékony és célszerő szervezése, tevékenységük koordinálása; 9

10 a kutatást és fejlesztést végzı tudományos mőhelyek hatékonyságának növelés, eredményesebb mőködésének elısegítése, az elért eredmények hasznosításának elısegítése. B) AZ OKTATÓK TUDOMÁNYOS POTENCIÁLJÁNAK NÖVELÉSE A felsıoktatás napjainkban növekvı kihívások elé néz a minıség, a tudományos kutatás és oktatás kiválósági szempontjainak meghatározásakor. A rendszer elmúlt években kezdıdı és a jelek szerint még sokáig zajló folyamatos átalakítása során kell megfelelni olyan kihívásoknak, mint a finanszírozás, az intézmények szakmai autonómiájának elismertetése, a tudományos közösségek és egyének nemzetközi mércével mérhetı teljesítményre való ösztönzése, a kiválóság mérési elveinek kialakítása és elismertetése, továbbá az oktatás és kutatás minıségének javítása. Az információs és tudásalapú társadalom olyan egyetemi szakembereket kíván, akik nyitottak a körülöttük zajló folyamatokra, készek és képesek a hadtudományok és a katonai mőszaki tudományok tudományágakban meghatározott minıségi követelményeknek megfelelni; felkészültek a megváltozott környezet által megkövetelt elméleti és gyakorlati ismeretek átadására, azok hazai viszonyokra történı adaptálására; nyitottak az együttmőködésre más hazai és külföldi oktatási intézményekkel, a Honvédelmi Minisztérium, a HM Honvéd Vezérkar, a Magyar Honvédség, továbbá a védelmi szféra különbözı szervezeteivel, valamint az érintett gazdasági egységekkel. Az oktatói kar fejlesztését a jelen idıszakra kialakult helyzet, a megcélzott változtatások, valamint az individuális igények és kényszerek együttesen határozzák meg. Mindezek figyelembevételével az oktatói kar fejlesztése érdekében az egyetem az alábbi feladatokat kívánja megoldani: az MTA doktora tudományos címmel rendelkezık számának növelése; a habilitált oktatók és az egyetemi tanárok számának növelése, átlagéletkoruk csökkentése mellett; jelentıs hazai és nemzetközi elismertséget szerzett oktatók, kutatók számarányának növelése az egyetem, a karok és a tanszékek még kedvezıbb megítélésének érdekében; a minısített oktatók számának a doktori képzés keretében PhD-fokozatot szerzı fiatalok bevonásával történı növelése; a minısített oktatók tekintetében a karok, tanszékek között fennálló különbségek csökkentése; a tehetséges hallgatók kiemelt figyelemmel kísérése az egyetem tanszékei, oktatói, részérıl a doktori képzés, majd az oktatói, (kutatói) utánpótlás bázisának kialakításához; a nemzetközi szintő tájékozottság, aktivitás és versenyképesség iránti igény erısítése az egyetem oktatói állománya részérıl. Az oktatói kar fejlesztésében jelentıs szerepet kívánunk biztosítani annak az intézményen belüli a tudományos teljesítményen alapuló ésszerő versenynek, amely ösztönzi az egyéni és az intézményi szakmai törekvések érvényesülését és megvalósulását. A tudományos fokozattal bíró oktatók számának növelése nem gyakorolhat negatív hatást a doktori iskolákban folyó munka színvonalára, azaz a kibocsátás üteme nem fokozható a minıség rovására. A kvalifikált, tudományos fokozattal rendelkezı oktatók-kutatók számának növe- 10

11 lése és a doktori (PhD) képzés színvonalának megtartása ösztönzı erıvel hat a szükséges feltételekkel rendelkezı egyetemi polgárokra a tudományos fokozat megszerzése, valamint a kiemelkedı teljesítmények elérése szempontjából. A tehetséges fiatal oktatók, kutatók számára vonzóvá kívánjuk tenni a tudományos kutatást, illetve magát az oktatói pályát azzal, hogy ösztöndíjakat hozunk létre a pénzügyi lehetıségek függvényében. A kinevezési gyakorlatban érvényesíteni kell a minıségbiztosítási rendszer objektív mutatóit. Hosszú távú célkitőzésként el kell érni, hogy az oktatók, kutatók karrierjébe meghatározó elemként épüljön be a minıségügyi követelmények teljesítésének eredményessége. Nagy hangsúlyt kell fektetni az MTA doktora tudományos cím megszerzésének támogatására. Ennek érdekében az MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottsága, illetve az egyetem menedzsmentje által létrehozott ad-hoc bizottság az alábbi támogatási rendszer bevezetésére tett javaslatot: a cím megszerzésére esélyes jelölt meghatározott idıre szóló, munkavégzés alól történı mentesítése (munkaidı kedvezmény biztosítása) a HM Oktatási és Tudományos Tanács állásfoglalása alapján; anyagi támogatás a publikáláshoz, a hazai és nemzetközi konferenciákon való részvételhez; hazai és nemzetközi együttmőködés más egyetemekkel, kutatóintézetekkel. C) A HALLGATÓK BEVONÁSA A KUTATÓMUNKÁBA, TEHETSÉGGONDOZÁS A hallgatók kutatómunkába történı bevonásának fı területe a tudományos diákköri tevékenység. Ebben meghatározó jelentıségő az Országos Tudományos Diákköri Tanács Hadtudományi Szekciójának fenntartása, illetve az Egyetem szerepének megırzése az OTDK-n belül. A tudományos diákkörök építése, szervezeti életük koordinálása, a külföldi partnerekkel kiépített együttmőködés és a közös pályázatok megfelelı bázist képeznek a jövı hadtudományi kutatásaihoz. A tudományos diákköri tevékenység jelenlegi eredményességét tükrözik az országos konferenciákon elért eredményeink, illetve helyezéseink magas száma. Az eredményesség kérdéséhez viszont az is hozzátartozik, hogy az elkészített pályamunkák száma, aránya karonként változó. Fontos célkitőzésünk és feladatunk a tehetséggondozás terén, hogy: a kiemelkedı képességő hallgatók esetében lehetıséget teremtsünk a különbözı ösztöndíjak elnyerésére, esetleges külföldi részképzésben való részvételre; a tudományos együttmőködés kiszélesítése révén lehetıséget biztosítsunk arra, hogy a legkiemelkedıbb eredményeket elérı hallgatók pályázatukat bemutathassák a külföldi társintézmények diákköri konferenciáin; az átlagon felüli teljesítményt nyújtó hallgatók esetében lehetıséget biztosítsunk a kutatott témakörökben való elmélyült munkára; elısegítsük a kiemelkedı hallgatók tudományos továbbfejlıdését, doktori (PhD) képzésben való részvételét. A hallgatók bevonásának másik fontos területe a doktori képzés. Ennek keretében napjainkra már állandónak tekinthetı, átlagosan 70 fı új doktorandusz hallgató kezdi meg hivatásszerően tudományos kutatás tevékenységét minden oktatási évben. Az egyetemen folyó doktori képzés alapvetı formája a munka melletti levelezı képzés. Az utóbbi években jellemzı tendenciává vált a védelmi szférán kívüli jelentkezık 11

12 számarányának növekedése. A minıségbiztosítás, illetve a követelménytámasztás szempontjából nagy jelentıséggel bír a doktori iskolákba felvettek és az abszolutóriumot szerzık, illetve ez utóbbiak és a doktori fokozatot elnyerık aránya. Míg az elıbbi nagyjából megfelel a magyar doktori képzés átlagának, addig az utóbbi magasan felülmúlja azt. Ez a közeli jövıben komolyabb intézményi szintő elemzést igényel majd. A tanári, oktatói munka értékelésében kiemelt szerepet szánunk a tehetséges hallgatókkal való foglalkozásnak, a tutori tevékenység elismerésének, a tudományos diákköri munka során végzett konzulensi feladatok ellátásának. A tutori, mentori tevékenység eredményessége a rendszer kiépítettségétıl függ. Ennek érdekében infrastrukturális és módszertani alkalmazhatósági vizsgálatok eredményeire alapozva növelni kell a fejlett oktatástámogatási rendszerek részarányát az egyetemi képzésben. D) TUDOMÁNYOS K PUBLIKÁLÁSA Az Egyetem az Ftv. vonatkozó rendelkezéseivel összhangban polgárai számára biztosítja a tudományos tevékenység szabadságát, és biztosítja ennek feltételeit. A tudományos testületek által elfogadott kutatási eredmények közzétételében jelentıs helyet foglalnak el az egyetem tudományos folyóiratai. Ezek a periodikák azzal, hogy publikációs lehetıséget biztosítanak az egyetem polgárai számára, elısegítik az oktatók és hallgatók széles körő tájékozódását, továbbá jelentıs mértékben hozzájárulnak az oktató-nevelı, a kidolgozói és a tudományos tevékenység hatékonyabbá tételéhez. A kiadványok megjelentetése azonban számos problémát rejt magában. Mivel az Egyetem nem rendelkezik kiadóval, ezen idıszaki kiadványok jelentıs idıcsúszásokkal jelennek meg, aminek következtében elıfordul, hogy a többnyire színvonalas cikkek is aktualitásukat veszthetik. Ezen a problémán segíthet a már meglévı hagyományos, papíralapú tudományos folyóiratok kiadásának felülvizsgálata, és a már létezı Hadmérnök elnevezéső, a doktori iskolák igényeit is figyelembe vevı online, ISSN-számmal ellátott tudományos folyóirathoz hasonló, online kiadványok alapítása. Ezek maximálisan elısegítik a lektorált tanulmányok gyors megjelenését, továbbá biztosítják a széleskörő nyilvánosságot. Ennek természetesen alapvetı feltétele a lektori tevékenység erısítése. Fontos célkitőzésünk a hazai és nemzetközi tudományos együttmőködés keretében a publikálási lehetıségek kiszélesítése az egyetem polgárai részére. Az egyetemen megjelenı tudományos kiadványok bevezetésérıl, fenntartásáról kiadványozási stratégia készül. E) NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS PROGRAMOK A NATO-tagországok közötti tudományos együttmőködés széleskörő támogatást élvez, azonban a legnagyobb prioritással az alábbi kiemelt területek rendelkeznek: leszerelési technológiák kimunkálása; csúcstechnológiai kutatások katonai a; biztonságpolitikai kutatások; környezetbiztonsági kutatások; tudományos és technológiai politika összehangolása; számítógépes hálózatok fejlesztése; a fenntartható fejlıdéshez kapcsolódó kutatások; 12

13 a haderı átalakítással és a NATO transzformációval kapcsolatos kutatások. A fentieken túl, idırıl-idıre indíthatók úgynevezett speciális programok, amelyek az erıforrásokat egy-egy sürgısen megoldásra váró probléma kutatására összpontosítják. Kiemelt helyet foglal el a tudományos programok sorában A NATO Tudomány a Békéért és Biztonságért Program 1 (Science for Peace and Security SPS). A program együttmőködési lehetıségeket biztosít a NATO tagállamok és a partnerségi viszonyban álló országok tudományos kutatói számára elsıdleges kutatási területeken. Lehetıségek nyílnak továbbá a partnerországok tudományos közösségének támogatására számítógépes alaphálózati infrastruktúra kialakítására és optimalizálására az e-kommunikáció érdekében. A program bizottsága (SPS Committee) nemzeti kezdeményezésekbe is bekapcsolódik a nemzetek legszükségesebb igényeinek gyors megválaszolása és gyakorlati javaslatok kidolgozása céljából a felhasználók meghatározott köre számára. A NATO Kutatási és Technológiai e (Research and Technology Organisation RTO) 2 tevékenységének fı célja a tagországok között folyó védelmi célú kutatási és technológiafejlesztési együttmőködés (R&T) elmélyítése, amely révén a Szövetség védelmi funkciójának érvényesítése érdekében mind a tagországokban, mind a NATO szintjén erısödik az R&T tudásbázis. Az RTO tehát nem kutatási tevékenységet folytat, hanem annak tagországok közötti harmonizálásáért, irányításáért és a prioritások kidolgozásáért felelıs testületein keresztül érvényesíti a szervezet elvárásait. Ennek érdekében szemináriumokat, szimpóziumokat, munkatalálkozókat, közös kísérleti programokat szerveznek, amelynek nyomán kialakul a tagországok konkrét védelmi-kutatási együttmőködésének gerince. Ezt követıen a konkrét védelmi kutatás és fejlesztési tevékenység a tagországokban folyik. Az RTO felügyelete alatt hat panelt hoznak létre: tanulmányok, elemzések és szimuláció (Studies, Analysis and Simulation [SAS]); rendszerkoncepciók és integráció (System Concepts and Integration [SCI]); szenzorok és elektronikai technológia (Sensors and Electronics Technology [SET]); információs rendszerek technológiája (Information Systems Technology [IST]); alkalmazott jármőtechnológia (Applied Vehicle Technology [AVT]); emberi tényezık és orvostudomány (Human Factors and Medicine [HFM]). A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy egyetemünk számára alapvetıen az RTO által felügyelt védelmi célú kutatás- és technológiafejlesztési programok területén nyílik lehetıség az együttmőködésre. Ennek sikere érdekében olyan programorientált csoportokat kell létrehozni, amelyek szellemi potenciáljukkal, a kutatás magas színvonalú infrastrukturális hátterével csatlakozhatnak a kezdeményezésekhez, illetve iniciálhatják azokat. A sikeres együttmőködés során intézményük az alábbi fı támogatási elemekbıl részesülhet:

14 szakértıi látogatások támogatása, melynek során a NATO és az együttmőködı partnerországok tudósainak finanszírozzák a jelenleg is folyó kutatási projektekkel kapcsolatos konzultációk végrehajtását, illetve a további támogatási pályázatok részletes kimunkálásához szükséges konzultációs utazásokat; a kapcsolattartási támogatás, amelyet a NATO és a partnerországok kutatócsoportjai számára engedélyeznek abból a célból, hogy fedezni tudják a hosszú távú kutatás és együttmőködés elısegítése érdekében szervezett rövid, kölcsönös látogatások költségeit; együttmőködési kutatási támogatás, amely a tudósok látogatásainak költségeit fedezi. Azon látogatásokról van szó, amelyek lehetıvé teszik a közös kutatási projektekben való részvételt; fejlett kutatóintézetek részére szóló támogatás, amely lehetıvé teszi, hogy az intézetek tanfolyamokat szervezzenek, ahol a speciális területeken dolgozó, a posztdoktori tevékenységben részt vevı tudósok kaphatnak további képzést, ismereteket. Az ilyen támogatást rendszerint a partnerországok kutatóintézetei kapják, minthogy az ilyen jellegő képzés helyszíneként ezen országokat határozzák meg; a fejlett kutatómőhelyek (workshop) támogatása, amely lehetıvé teszi az információk es kicserélését biztosító összejövetelek szervezését és finanszírozását; a számítógépes hálózati infrastruktúra fejlesztésének támogatása, amely lehetıséget teremt a kutatólaboratóriumok, illetve kutatóhelyek közötti elektronikus kommunikáció feltételeinek kialakítására. F) A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK Fİ EI ÉS IRÁNYAI A kutatási stratégia részét képezi a kutatási fıirányok rögzítése, a kutatás i és infrastrukturális feltételeinek biztosítása, illetve a kutatási eredmények hasznosítása, a kutatás menedzselése és a kutatási együttmőködések kialakítása. Az egyetem tudományos kutatási stratégiája felöleli azokat a fı kutatási területeket és irányokat, amelyekben: lehetıség van a csatlakozásra a hazai és külföldi pályázatokhoz, projektekhez; kapcsolódnak a védelmi, illetve a polgári szféra hazai kutatási irányaihoz; egy témát komplexen több kar, több tanszék részvételével lehet kutatni; magas szinten megvalósítható a doktori iskolákban a doktori eljárás folytatása, a különbözı tudományszakok mővelése; biztosítva van egy-egy szak vagy szakirány tudományos megalapozása. A kutatási fıirányok meghatározásának további fontos szempontja az is, hogy az egyetemen folyó képzés országos jelentıséggel bír, ugyanis egyes képzési szakok tekintetében Magyarországon kizárólagosan itt folyik felsıfokú oktatás. Ezeken a területeken a kutatások jelentıs része olyan, amelyekhez az egyetem országos tekintetben is kutatási bázisként szolgál. Az elızı megállapításoknak megfelelıen az intézmény a doktrinális elvek kialakításával, szükség szerinti korrekciójával, valamint a haderıreformmal és korszerősítéssel kapcsolatos kutatásokat tekinti a felhasználó számára legfontosabbaknak. 14

15 2.4 A CÉLKITŐZÉSEK ÖSSZEGZÉSE Az intézmény legfontosabb célkitőzései a kutatás-fejlesztés-innováció területén az alábbiak: a kutatás-fejlesztés-innováció színvonalának emelése, hatékonyságának növelése, amelynek érdekében az egyetem kiemelt feladatként kezeli: - a magas színvonalú, hazai és nemzetközi szinten elismerhetı kutatási tevékenység végzését; - az eszköz- és infrastrukturális feltételek megteremtését, fejlesztését; - NATO által elismert kiválósági központ(ok) létrehozása feltételeinek megteremtését; - a kutatóegyetemi szint eléréséért tett erıfeszítéseket; - az oktatói kar tudományos potenciáljának növelését; - a hallgatók kutatási tevékenységbe történı bevonását, az eredményes tehetséggondozást; 15

16 A) INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK 2.5 A -FEJLESZTÉSI-INNOVÁCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA Feladat Tevékenységek Szereplık Felelısök A karok, intézetek kutatási i, laboratóriumi és mőhely infrastruktúrájának fejlesztése A tudományszervezı szervezet infrastruktúrájának fejlesztése Intézményfejlesztési és Pályázati Iroda infrastruktúrájának fejlesztése Az alapkutatások arányának növelése, illetve az alkalmazott és fejlesztési kutatási színvonalának emelése érdekében a laboratórium- és mőhely-infrastruktúra felújítása és koncentrálása A kutatás i feltételeinek javítása A kutatási PR-munka fokozása magyar nyelvő egyetemi kutatói katalógus kiadása; angol nyelvő egyetemi kutatói katalógus kiadása; az elızı kiadványok megjelentetése az Interneten. A karközi kutatások magas színvonalú koordinálása A tudományos tevékenység rendszerét komplex módon átfogó szervezet mőködési (infrastrukturális) feltételeinek javítása Tudományos nyilvántartó, tájékoztató, elemzı- és értékelı informatikai rendszer létrehozása Pályázatkészítés támogatás belföldi pályázatok beadásához elektronikai segédletek biztosítása nemzetközi pályázatok megírásához tanácsadás már sikeres pályázók, illetve külsı szakemberek bevonásával a többszereplıs konzorciumi pályázatok támogatása Pályázatkövetési rendszer kidolgozása A pályázati információs rendszer építése K+F kapacitások adatbázisának létrehozása interjúk alapján gazdasági igazgató kari vezetık tanszékvezetık SVKI vezetıje tudományos rektorhelyettes; kari vezetık - és munkaügyi igazgató Tudományszervezı Központ (TK) igazgató Külkapcsolatok Irodája (KI) vezetıje Nyelvi Intézet igazgatója Egyetemi Informatikai Szolgáltató Központ (EISZK) vezetıje TK igazgató kari vezetık TK igazgató kari vezetık TK igazgató gazdasági igazgató EISZK vezetıje Intézményfejlesztési és Pályázati Iroda (IPI) vezetıje EISZK vezetıje TK igazgató gazdasági igazgató EISZK vezetıje IPI vezetıje EISZK vezetıje rektor tudományos rektorhelyettes rektor tudományos rektorhelyettes tudományos rektorhelyettes tudományos rektorhelyettes tudományos rektorhelyettes stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes 16

17 Kockázatok Az infrastrukturális beruházások elmaradása azzal a veszéllyel fenyeget, hogy csökken az alapkutatások aránya, az alkalmazott és fejlesztési kutatások színvonala. Amennyiben ezek a fejlesztések egészben nem kivitelezhetıek, úgy az egyetem költségvetésére alapozva hosszabb távon kell megvalósítani. B) AZ OKTATÓI KAR TUDOMÁNYOS POTENCIÁLJÁNAK NÖVELÉSE Feladat Tevékenységek Lebontás szereplıkre Felelısök Az oktatói kar tudományos potenciáljának növelése Kockázatok Az MTA doktori cím megszerzésére irányuló tevékenység ösztönzése Az MTA doktora cím megszerzésére irányuló segítıi (tutori) tevékenység fokozása Pályázatkészítés támogatása belföldi pályázatok beadásához elektronikai segédletek biztosítása Fiatal oktatók felkészítése önálló pályázásra tanfolyam szervezése, írásos segédletek kiadása Új motivációs rendszer kialakítása az oktatók aktivizálására a tudományos diákköri dolgozatok témavezetése terén kari vezetık MTA doktorok kari vezetık MTA doktorok IPI vezetıje IPI, ETT, PT, DT, HB vezetıi TK igazgató kari vezetık TDT elnöke tudományos rektorhelyettes tudományos rektorhelyettes stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes tudományos rektorhelyettes A kutatási tevékenység humán kockázati tényezıje a kutatási zet kívánatosnál lényegesen alacsonyabb létszáma. Ezt a tevékenységet döntıen az oktatói állomány végzi. További kockázatot jelent az a tény, hogy a tudományos fokozattal rendelkezı oktatók életkori megoszlása az elkövetkezı néhány évben még kedvezıtlenebbé válik. Az elkövetkezı öt évben mintegy 8 fı egyetemi tanár vonul vissza az egyetemrıl életkora miatt. Az ebbıl fakadó problémák egy része a tehetséges fiatal oktatók képességeinek kibontakoztatásával, illetve az oktatói kar tudományos potenciáljának növelésével orvosolható. A kutatás-fejlesztés terén kockázati tényezıként jelentkezik a megrendelı és a kutatók együttmőködésének kialakításával, illetve a meglévı kapcsolatok elmélyítésével kapcsolatos problémák sora. Ennek megoldása érdekében nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a kutatási PRmunkánkra. 17

18 C) A HALLGATÓK BEVONÁSA A KUTATÓMUNKÁBA, TEHETSÉGGONDOZÁS, TDK TEVÉKENYSÉG Feladat Tevékenységek Lebontás szereplıkre Felelısök A hallgatók bevonása a kutatómunkába, tehetséggondozás Kockázatok A kiemelkedı képességő hallgatók esetében lehetıség teremtése a különbözı ösztöndíjak, esetleges külföldi részképzés elnyerésére. A tudományos együttmőködés kiszélesítése révén lehetıség arra, hogy a legkiemelkedıbb eredményeket elérı hallgatók pályázatukat bemutathassák a külföldi társintézmények diákköri konferenciáin. Az átlagon felüli teljesítményt nyújtó hallgatók esetében lehetıséget biztosítása a kutatott témakörökben való elmélyült munkára. A kiemelkedı hallgatók tudományos továbbfejlıdésének elısegítése. Új motivációs rendszer kialakítása az oktatók aktivizálására a tudományos diákköri dolgozatok témavezetése terén. TK igazgató TDT elnöke KI vezetıje TK igazgató kari vezetık TDT elnöke Nemzetközi kapcsolatok osztály vezetıje TK igazgató kari vezetık TDT elnöke TK igazgató kari vezetık TDT elnöke TK igazgató kari vezetık TDT elnöke tudományos rektorhelyettes tudományos rektorhelyettes tudományos rektorhelyettes tudományos rektorhelyettes tudományos rektorhelyettes A tudományos kutatói utánpótlás biztosítása az egyetemi lét egyik meghatározó alappillére. Ennek hiányában az egyetem nem tud megfelelni a szakmai kihívásoknak, és nem lesz képes megvalósítani stratégiai célkitőzéseit sem. 18

19 D) A TUDOMÁNYOS K PUBLIKÁLÁSA Feladat Tevékenységek Lebontás szereplıkre Felelısök A tudományos eredmények publikálása Az egyetemi tudományos folyóiratok megreformálása Publikálási lehetıségek kiszélesítése a hazai, valamint a külföldi tudományos folyóiratokban A már meglévı folyóiraton túl egy új hadtudományi elektronikus tudományos folyóirat létesítése és mőködtetése az Interneten Új motivációs rendszer bevezetése az oktatók ösztönzésére Új motivációs rendszer kialakítása az oktatók aktivizálására a tudományos diákköri dolgozatok témavezetése terén TK igazgató kari vezetık TDT elnök TK igazgató KI vezetıje TK igazgató kari vezetık; EISZK vezetıje TK igazgató TK igazgató kari vezetık TDT elnöke tudományos rektorhelyettes tudományos rektorhelyettes tudományos rektorhelyettes tudományos rektorhelyettes tudományos rektorhelyettes A kiemelkedı tudományos diákköri munkát végzı hallgatók támogatása, elismerési rendszerének fejlesztése TK igazgató kari vezetık TDT elnök tudományos rektorhelyettes Kockázatok A tudományos eredmények publikálási színvonalának csökkenése azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a legújabb kutatási eredmények nem épülnek be az oktatásba, és nem válnak elérhetıvé a szélesebb nyilvánosság számára. Amennyiben a publikálási lehetıségeken nem tudunk javítani, úgy az egyetem megítélése romlani fog. A publikálási lehetıségek kiszélesítését a periodikák rendszerének átalakításával kell biztosítani. 19

20 E) NEMZETKÖZI ÉS HAZAI TUDOMÁNYOS PROGRAMOK Feladat Tevékenységek Lebontás szereplıkre Felelısök A nemzetközi és hazai tudományos programokban való részvétel fokozása A nemzetközi és hazai tudományos programokban való részvétel fokozása A pályázati információs rendszer fejlesztése K+F kapacitások adatbázisának létrehozása a pályázati információk célzott terjesztése Pályázatkészítés támogatása nemzetközi pályázatok megírásához tanácsadás már sikeres pályázók, illetve külsı szakemberek bevonásával Külföldi partnerintézményekkel, illetve a NATO-programok keretében benyújtandó pályázatok elısegítése A doktori képzésben közös tudományszak kialakítása visegrádi keretek között A pályázatkészítés és benyújtás pénzügyi feltételeinek biztosítása IPI vezetıje TK igazgató kari vezetık EISZK vezetıje IPI vezetıje kari vezetık TK igazgató könyvtárigazgató gazdasági igazgató IPI vezetıje TK igazgató kari vezetık KI vezetıje doktori iskolák vezetıi kari vezetık doktori iskolák vezetıi IPI vezetıje gazdasági igazgató kari vezetık stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes rektor; stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes tudományos rektorhelyettes rektor; tudományos rektorhelyettes Pályázatkövetési rendszer kidolgozása A K+F eredményeket bemutató és propagáló rendezvények szervezése A pályázati kedv növelése érdekében motivációs rendszer kidolgozása IPI vezetıje gazdasági igazgató EISZK vezetıje TK igazgató kari vezetık gazdasági igazgató kari vezetık TK igazgató stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes tudományos rektorhelyettes stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes Kockázatok A hazai és nemzetközi pályázatok terén kockázatot jelent, hogy az egyetem speciális (hadtudományi. katonai mőszaki tudományi) kutatási jellege miatt csak korlátozott mértékben aspirálhat a meghirdetett pályázatok elnyerésére. A hazai kapcsolat szélesítésével, más felsıoktatási intézményekkel, illetve a gazdasági és civil szférával közösen indított programokkal ez a kockázat csökkenthetı. 20

21 F) A TUDOMÁNYOS KUTATÁS Fİ EINEK ÉS IRÁNYAINAK PONTOSÍTÁSA Feladat Tevékenységek Lebontás szereplıkre Felelısök A tudományos kutatás fı területeinek és irányainak pontosítása Kockázatok A megrendelıkkel folytatott kutatási tevékenység egyetemi szintő koordináció hatékonyságának fokozása A gyenge kutatási pontok, illetve hiányosságok feltárása, kezelése. A kutatási tevékenység rendszeres önértékelése A karközi kutatások magas színvonalú koordinálása TK igazgató kari vezetık SVKI vezetıje TK igazgató kari vezetık TK igazgató; kari vezetık tudományos rektorhelyettes tudományos rektorhelyettes tudományos rektorhelyettes Az egyetem szervezeti struktúrája, mőködése átalakulása meghatározza a stratégiai döntések részleteinek kidolgozását és azok végrehajthatóságát. A karok kutatási laboratórium és mőhely-infrastruktúrájának koncentrálása, illetve fejlesztése terén az elızetes tervekben foglaltakhoz képest elsısorban financiális okokra visszavezethetıen negatív változások következhetnek be. 21

22 II. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŐKÖDÉS FEJLESZTÉSE Az Ftv. és az erre vonatkozó jogszabályok alapján az egyetem, mint önálló jogi, autonómiájából eredıen, alaprendeltetését nem sértve, jogosult kapcsolatot tartani, illetve együttmőködési megállapodásokat kötni a vonatkozó jogszabályok szerint. Az egyetem a honvédtiszt-képzés kivételével az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátása céljából, a vonatkozó jogszabályok elıírásainak figyelembe vételével együttmőködési megállapodást köthet bármely, a feladatai ellátásában érdekelt hazai vagy külföldi szervezettel, illetve természetes személlyel. Az együttmőködés irányulhat különösen: a képzési programok vagy más programok, tantervek kidolgozására, a képzés, gyakorlati képzés megszervezésére, a tanulmányok beszámítására, pályázatok kidolgozására, lebonyolítására, kutatási és fejlesztési feladatok megoldására. Az egyetem megállapodhat különösen a Magyar Tudományos Akadémiával, annak intézményeivel és más kutató intézetekkel közös kutatási, képzési feladatok ellátására; más felsıoktatási intézményekkel közös képzésre és közös oklevél kiadására; gazdálkodó szervezettel, alapítvánnyal, kamarával, oktatási, tudományos kutatási tevékenység, szervezeti egység finanszírozására, támogatására, továbbá ösztöndíj létesítésére. Az egyetem kapcsolatot tarthat és együttmőködhet külföldi polgári, illetve katonai felsıoktatási intézményekkel. Az egyetemmel szemben támasztott követelményeknek megfelelıen maximálisan figyelembe kell venni a megrendelıi szféra kutatási igényeit, emellett azonban meg kell ırizni nyitottságunkat. Az együttmőködés az egyetem által mővelt valamennyi tudományág és tudományszak keretében folyó kutatás és oktatás bármely szegmensében indokolt lehet. Az együttmőködés új távlatait jelenti a hazai és nemzetközi projektekben, hálózatokban való részvétel. A tudományos együttmőködés fejlesztése az egyetem kiemelt feladatként kezeli: a különbözı szintő hazai és nemzetközi kapcsolatok kiszélesítését, azaz tartalmas tudományos együttmőködés kialakítása a hazai, valamint a külföldi partnerekkel; a NATO tudományos projektekben való részvételét; a tanszékek, valamint a Magyar Hadtudományi Társaság, az Stratégiai és Védelmi Kutatóközpont együttmőködésének erısítését. A hazai és nemzetközi tudományos együttmőködés kiszélesítése révén az alábbi célokat kívánja megvalósítani: közös tudományos kutatások végzése; tudományos publikálási lehetıségek biztosítása az egyetem polgárai részére; tudományos kiadványok cseréje nyilvános felhasználás céljából; 22

23 közös K+F pályázatok készítése és benyújtása; közös tudományos konferenciák szervezése, illetve az érintett szakértık részvételének biztosítása egymás tudományos rendezvényein; a doktori képzésben résztvevı hallgatók konzultációs lehetıségének biztosítás/támogatása; lehetıség biztosítása arra, hogy a legkiemelkedıbb eredményeket elérı hallgatók tudományos diákköri pályázatukat bemutathassák a külföldi társintézmények diákköri konferenciáin. Megjegyzés: A tudományos együttmőködés részletes lehetıségeit a stratégia 2. Tervek, jövıbeli elképzelések címő fejezete tartalmazza 23

24 III. A TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK TÁMOGATÁSI FELTÉTELEI A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem szervezeteinél tudományos kutatást felkészült, megfelelı tudományos minısítéssel, illetve szakmai képesítéssel rendelkezı ek végezhetnek önkéntesen vagy hivatásszerően. A tudományos kutatás akkor támogatható, amennyiben az alábbi alapvetı feltételeknek eleget tesz: A. i feltételnek kell tekinteni az adott szervezeti egységnél az ott dolgozó vagy az adott kutatási feladatra más külsı szervtıl bevonható, tudományos fokozatot már elnyert eket (kutatókat, oktatókat), illetve tudományos fokozattal nem rendelkezı, de a témában és a kutatómunkában jártas, jól felkészült szakembereket, akik képesek a kutatási feladat megfogalmazására, komplex és részkutatások irányítására, végzésére, továbbá a kutatási eredmények összefoglalására; B. tárgyi feltételnek kell tekinteni az adott szervezeti egységnél azokat az eszközöket, berendezéseket, amelyek a kutatás feltételeit biztosítják; C. anyagi feltételnek kell tekinteni az adott szervezeti egységnél, ha a költségvetés tartalmazza a kutatásra fordítható (felhasználható) pénzösszegeket. Esetenként és feladatonként a kutatások fedezetét biztosíthatja alapítvány vagy más szerv, szervezet támogatása is. A támogatási feltételek meglétét kari szinten a kari tudományos testület, míg egyetemi szinten az Egyetemi Tudományos Tanács bírálhatja el. 24

25 IV. A TUDOMÁNYOS MŐVEK KIADÁSÁNAK TÁMOGATÁSI FELTÉTELEI A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tudományos tevékenységi rendszerében kiemelt helyet foglal el a tudományos publikálási lehetıségek biztosítása. Intézményünk a Felsıoktatási törvény szellemében, lehetıségeihez mérten biztosítja az egyetemi polgárok azon jogát, hogy az elért tudományos eredményeiket közzétegyék. A tudományos kutatómunka eredményeinek megjelentetésében jelentıs helyet foglalnak el az egyetem tudományos folyóiratai. Ezek a periodikák elısegítik az oktatói és hallgatói állomány tájékozódását, eligazodását az általános és az egyes tudományszakokat érintı témákban, továbbá publikációs lehetıséget biztosítanak az egyetem polgárai számára. A jelenleg megjelenı idıszaki tudományos kiadványaink: Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények Társadalom és Honvédelem Hallgatói Közlemények Bolyai Szemle Repüléstudományi Közlemények AARMS Kard és Toll 1 Védelmi Tanulmányok SVKK Elemzések Hadmérnök Katonai Mőszaki Közlöny Hadtudományi Hírlevél 2 Az egyetem reorganizációja során elkerülhetetlenné vált az intézményi tudományos folyóiratok rendszerének átalakítása. Fontos kihangsúlyozni, ez az átalakítás nem jelenti az egyetemi periodikák terén elért eredmények, értékek felszámolását. Az idıszaki tudományos kiadványok racionalizálása, profiltisztítása révén, azok színvonalának, minıségének emelését, továbbá ismertségének és elismertségének növelését kívánjuk elérni. Az elért eredmények és értékek figyelembevételével a év kezdettel végrehajtjuk a tudományos folyóirataink tudományági profiltisztítását, tematizálását, valamint a kiadványozási tevékenység optimalizálását. A tudományági periodikák a karok kutatásaihoz és oktatásához kapcsolódhatnak, ennek megfelelıen a szerkesztıségek is kari szinten jönnek létre. A Kossuth Lajos Hadtudományi Kar (KLHTK) tudományos folyóirata TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM címmel jelenik meg negyedévente. A folyóirat elnevezésének megırzése jelzi, hogy a mővelt hadtudományi kutatások eredményei mellett szélesebb területeket is lefednek a megjelentetni kívánt rovatok. A Bolyai János Katonai Mőszaki Kar (BJKMK) részérıl katonai mőszaki tudományági periodikáként megjelentetett BOLYAI SZEMLE folyóirat címe sem változik. A Hallgatói Közlemények periodika megszőnésével ugyanakkor mindkét kari kiadvány felvállalja a hallgatók és a doktoranduszok publikálási lehetıségeinek biztosítását, az adott szakmai rovatban, vagy önálló hallgatói rovatban. 1 Közös kiadvány a Honvédelmi Minisztériummal. 2 Alapítva, de technikai okok miatt nem jelenik meg. 25

26 A részben a hagyományos (papíralapú) kiadványokra jellemzı terjedelmi korlátok miatt, részben a nyilvánosság biztosíthatósága okán mindkét kar lektorált, ISSN számmal rendelkezı, elektronikus (online) folyóiratot kíván fenntartani. Ezek további elınye a gyors és operatív megjelenés, valamint a Web2 technológiából fakadó magasabb fokú interaktivitás, mely a tudományos tézisek, eredmények megvitatásában, értelmezésében nyújt a korábbiaknál szélesebb lehetıségeket. Ennek jó példája a BJKMK által létesített Hadmérnök címő elektronikus folyóirat, melynek mőködtetése jelenleg költségelszámolás és díjazás nélkül történik. A KLHTK Hadtudományi Szemle címmel indítja elektronikus tudományos periodikáját a hadtudományok tudományágban. Az egyetem az angolul megjelentetni kívánt publikációkhoz a továbbiakban is fenn tartja az AARMS (Academic and Applied Research in Military Science) címő folyóiratát. Lényeges kívánalom a magyar nyelvő publikációkkal szemben is, hogy az egyes cikkek angol nyelvő absztrakttal jelenjenek meg. Ez lényegesen megnövelhetné a tudományos publikációkra történı hivatkozások számát. A lektorálási díjak kifizetésének megoldása elengedhetetlen a magyar és az angol nyelvő publikációk szakmai/tudományos színvonalának megtartása érdekében. Az egyetem kiadványozási stratégiájában a tudományos publikációk lektorálása a korábbiaknál hangsúlyozottabban jelenik meg. Összességében az egyetem a 2008-as évtıl kezdıdıen az alábbi tudományos folyóiratokkal rendelkezne: Megnevezés Tudományág, tematika Szerkesztıség Nyelv Forma Megjelenés Terjedelem Finanszírozás Bolyai szemle Társadalom és Honvédelem katonai mőszaki tudományi BJKMK magyar nyomtatott 4 szám / év 8~10 ív BJKMK/ZMNE hadtudományi KLHTK magyar nyomtatott 4 szám / év 8~10 ív KLHTK/ZMNE AARMS vegyes ZMNE angol nyomtatott 4 szám / év 8~10 ív ZMNE Hadmérnök katonai mőszaki tudományi BJKMK magyar online folyamatos korlátlan BJKMK Hadtudományi Szemle hadtudományi KLHTK magyar online folyamatos korlátlan KLHTK A fenti célok megvalósítása során át kell dolgozni az élı periodikák Alapító Okiratait; ki kell dolgozni azok egységes finanszírozási rendjét; javaslatot kell tenni az új szerkesztıbizottságokra; ki kell dolgozni az egységes szerkesztési elveket; az Egyetemi Tudományos Tanács elé kell vinni azokat véleményeztetés céljából; a Szenátus jóváhagyását kell kérni. Hosszú távú fejlesztési célként a kiadványok piacosítása jelölhetı meg, ez viszont a magas tartalmi minıségő folyóiratok formai színvonalának emelését kívánja meg. 26