A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM ÉVI KUTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS STRATÉGIÁJA

Átírás

1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Nyt. sz.:../2011. sz. pld. J ó v á h a g y o m! Budapest, január - n. Dr. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy a rektor jogkörében eljáró főtitkár, a Szenátus elnöke A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM ÉVI KUTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS STRATÉGIÁJA F e l t e r j e s z t e m! Budapest, január - n. Dr. habil Ujj András ezredes tudományos rektorhelyettes mb. dékán

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 I. AZ EGYETEM KUTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE ALAPVETŐ ÉRDEKEK ÉS ÉRTÉKEK STRATÉGIAI CÉLOK ÉS IRÁNYELVEK Fő célkitűzések Kihívások a kutatás, fejlesztés és innováció területén Az egyetem kutatási profilja Stratégiai célok A célkitűzések összegzése A kutatás-fejlesztési és Innovációs program megvalósítása...12 II. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS FEJLESZTÉSE...17 III. A TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSI FELTÉTELEI...18 IV. A TUDOMÁNYOS MŰVEK KIADÁSÁNAK TÁMOGATÁSI FELTÉTELEI...19 V. A TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK HASZNOSÍTÁSA...21 MELLÉKLETEK sz. melléklet: A ÉVRE TERVEZETT KUTATÁSI PROGRAMOK sz. melléklet: A ÉVRE TERVEZETT TUDOMÁNYOS EK sz. melléklet: A ÉVRE TERVEZETT MTA DOKTORI VÉDÉSEK, PHD MŰHELYVITÁK ÉS VÉDÉSEK TERVE sz. melléklet: A ÉVRE TERVEZETT TUDOMÁNYOS MŰVEK KIADÁSI TERVE sz. melléklet: PÁLYÁZATI ELJÁRÁSI REND

3 BEVEZETÉS A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (a továbbiakban: egyetem, ZMNE) kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája (a továbbiakban KFI stratégia) az egyetem átfogó stratégiájának része, az oktatási mellett az intézményi stratégia másik alapvető eleme. A KFI stratégia alapvető célja az egyetem tudományos kutatási tevékenységébe bevont szervezetek, személyek számára alapvető irányok kijelölése, a kutatásifejlesztési-innovációs tevékenységek súlypontjainak és határainak meghatározása, a célok eléréséhez és a fejlesztések megvalósításához szükséges erőforrások elosztása, valamint az intézmény alapvető értékeinek és érdekeinek kifejezése. A KFI stratégiában megfogalmazott célkitűzések 3 éves időtartamra szólnak. Az alapvető célkitűzések ebben a terminusban nem változnak. A felsőoktatási törvény a értelmében: (1) A felsőoktatás kutatási alaptevékenysége magában foglalja az alap-, alkalmazott és kísérleti kutatásokat, fejlesztéseket, a technológiai innovációt, valamint az oktatást támogató egyéb kutatásokat. (2) A felsőoktatási intézmények e törvény rendelkezései szerint gondoskodnak a tehetséggondozásról, a kutatói utánpótlás neveléséről. A képzés során fejlesztik a hallgatók jártasságát a kutatási-fejlesztési munkában, a megszerzett ismeretek gyakorlati hasznosításának készségét, a vállalkozási készséget, a szellemi tulajdon védelmével és hasznosításával kapcsolatos ismereteket. (3) A felsőoktatási intézmény kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiát készít, amelyben különösen a kutatási programokat, a pályázati eljárási rendet, tudományos rendezvényeket, hazai és nemzetközi tudományos együttműködés fejlesztésével kapcsolatos teendőket, a tudományos művek kiadásának, a kutatási tevékenység folytatásának támogatási feltételeit, a tudományos eredmények hasznosításának módját kell megtervezni. (4) A felsőoktatási intézmény kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiájának kialakítását és megvalósítását tudományos tanács irányítja, amelyben egyetemi tanárok, egyetemi docensek, tudományos fokozattal rendelkező kutatók és a doktori képzésben részt vevő hallgatók képviselői vesznek részt. Az Ftv. értelmében a KFI stratégia évente megújuló tartalmát (kutatási programok, tudományos rendezvények, műhelyviták és védések, tudományos művek kiadása stb.) a stratégia mellékletét képezi. A KFI stratégia tartalmazza az egyetem alapvető tudományos kutatási, fejlesztési és innovációs érdekeit, értékeit, mint célokat, az ezek elérését veszélyeztető, illetve korlátozó tényezőket, továbbá a célok megvalósítása érdekében teendő intézkedéseket, mint feladat-meghatározást. A KFI stratégiában az Egyetemi Tudományos Tanács (a továbbiakban: ETT) irányelveket, prioritásokat határoz meg, javaslatokat fogalmaz meg az egyetemi szintű kutatásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatban (tudományos kutatás, doktori képzés és fokozatszerzés, habilitáció és K+F pályázati tevékenység területén). Az ETT a megalkotott KFI stratégiát az egyetem Szenátusa elé terjeszti. A Szenátus által elfogadott KFI stratégia az egyetem minden kutatási és oktatási szervezeti egységére érvényes alapokmány évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról, a továbbiakban: Ftv. 3

4 I. AZ EGYETEM KUTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE 1. ALAPVETŐ ÉRDEKEK ÉS ÉRTÉKEK A ZMNE, mint a védelmi szféra speciális szellemi műhelye, az oktatási tevékenység mellett a rendelkezésére álló szellemi potenciáljával, infrastruktúrájával a védelmi szféra meghatározó regionális és országos jelentőségű kutatóbázisa, tudományos kutatóhelye. Az egyetem kutatási-fejlesztési tevékenysége felöleli az alap-, alkalmazott és fejlesztési kutatások láncolatát. A kutatások kisebb számban intézményünk egyedi helyzetéből, valamint a kutatás tárgyának speciális jellegéből fakadóan állami megrendelésre, továbbá az egyetem karai, intézetei, tanszékei által művelt tudományterület(ek), -ágak és -szakok kihívásaira keresik a tudományosan megalapozott válaszokat, megoldási módokat. Az egyetem KFI tevékenysége zömmel a katonai fejlesztési programokhoz, a központi állami kutatási programokhoz és egyes ipari fejlesztésekhez kapcsolódik. Mivel az egyetem létében meghatározó jelentőségű a honvédelmi tárca támogatása, az egyetem kutatási programjainak a fenntartói, megrendelői igényekhez, irányelvekhez kell elsődlegesen igazodniuk, ami egyben megfelel a Magyar Honvédség fejlesztési koncepciójához történő igazodásnak is. Ezek mellett az egyetem lehetőségeihez mérten kielégíti a védelmi és rendvédelmi szféra más intézményeinek kutatási igényeit is. A stratégiai célok meghatározásánál értelemszerűen figyelembe veendő az 1023/2007. (IV. 5.) kormányhatározattal életbe léptetett középtávú ( ) Tudomány-, Technológia- és Innováció-politikai (TTI) stratégia is. A fenntartói támogatás mellett az egyetem beruházási és fejlesztési tervei megvalósításához elengedhetetlen további financiális források bevonása, ami a csökkenő arányú önköltséges képzések folytatása mellett egyre inkább a pályázati tevékenység kiszélesítését jelenti. Az önállóan vagy más hazai intézményekkel, szervezetekkel, cégekkel, vállalkozásokkal indított közös kutatási pályázatok az egyetem speciális helyzetét és kutatási irányultságát használják ki. A pályázati tevékenység mellett az egyetem oktatói és kutatói szakterületüknek megfelelően rendszeres, kutatásokhoz kapcsolódó szaktanácsadói, lektori, valamint szakértői tevékenységet folytatnak. Az intézmény külföldi tudományos kapcsolatai főleg a NATO-, és EUtagországokra koncentrálódnak. A kiépített kapcsolatok rendszerbe foglalása, az együttműködés elmélyítése, a partnerországok katonai felsőoktatási intézményeivel kötött együttműködési keret-megállapodások tartalmassá tétele, valamint különleges helyzetünk komoly lehetőségeket rejtenek. Ezek kiaknázásához elengedhetetlen az idegen nyelven magabiztosan előadni képes oktatók, illetve az idegen nyelvű tudományos publikációk számának növelése. Újabb perspektívákat nyithat meg az intézmény előtt a megalakuló Nemzeti Közszolgálati Egyetem nyújtotta lehetőségek kihasználása. 4

5 2. STRATÉGIAI CÉLOK ÉS IRÁNYELVEK 2.1. Fő célkitűzések Az egyetem hazai és nemzetközi felsőoktatásban, kutatásban elfoglalt helyére vonatkozó elképzelések csak akkor valósíthatók meg, ha a ZMNE a művelt tudományágakban, az alapkutatások, a gyakorlati megvalósításra alkalmas, magas szellemi tartalommal bíró alkalmazott, valamint fejlesztési kutatások révén megőrzi egyetemi státuszát, illetve erőforrásait a kutatóegyetemi (a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakítása esetén kutató kar ). Ennek érdekében az egyetem: a tárca tudományos tevékenységekről szóló irányelveihez igazodva meghatározza az egyetem oktatási és kutatási szervezeteinél végzendő tudományos tevékenységek alapelveit, követelményeit; biztosítja a hadtudomány, valamint a katonai műszaki tudományok hazai művelésének és más tudományterületekhez kapcsolódásának feltételeit; tudományos tevékenysége hatékonyságának növelése révén elősegíti a hadtudomány, valamint a katonai műszaki tudományok általános fejlődését, a kutatások eredményeiből származó következtetések, javaslatok hasznosítását; tudományos tevékenysége eredményeit az elmélet és gyakorlat egysége megteremtésével az ország biztonságának, illetve védelmének szolgálatába állítja; tovább szélesíti és tartalommal tölti meg a hazai és külföldi tudományos együttműködést; elősegíti a társtudományok védelmi vonatkozású eredményeinek megszületését és alkalmazásba vételét; az erőforrások hatékony felhasználásával biztosítja a követelmények, és célkitűzések közötti összhang megteremtését; ösztönzi a döntéshozókat a tudományos kutatások eredményeinek mielőbbi gyakorlati hasznosítására Kihívások a kutatás, fejlesztés és innováció területén Az egyetem a kutatás-fejlesztés és innováció területén felmerülő kihívások kezelésével összefüggő célkitűzéseit hat súlyponti kérdés köré csoportosítja. A) Infrastrukturális fejlesztések Jelentős fejlesztésre szorul az egyetem kutatási infrastruktúrája. A kor színvonalának megfelelően felszerelt kutatólaborok kialakítása a szűkös saját források mellett elsődlegesen pályázati úton, konzorciális együttműködésben valósítható meg. Továbbra is kiemelt jelentőséget kapnak a HM és az MH szervezetekkel folytatott együttműködések (kísérleti fejlesztések, csapatpróbák, tesztek stb.) Elengedhetetlen az együttműködés kiszélesítése a hazai és a külföldi polgári és katonai felsőoktatási intézményekkel is. B) Az oktatók tudományos potenciáljának növelése Az elkövetkező időszakban a minősített oktatói, kutatói utánpótlás biztosításának kérdése meghatározó jelentőségűvé válik, mely szükségszerűen felveti a hallgatók még szélesebb bevonását az egyetemi kutatási tevékenységekbe. Alapvető igény mutatkozik egy, az oktatók és tudományos kutatók motiválását javító rendszer kidolgozása és beve- 5

6 zetése iránt. Minthogy a hazai és a nemzetközi pályáztató szervezetek elsősorban a jól felszerelt, a kutatás élvonalába tartozó kutatócsoportokat finanszírozzák, az egyetem egyik fő törekvése az ilyen paraméterekkel rendelkező kutatócsoportok, kiválósági központok létrehozása, az oktatók és kutatók tudományos potenciáljának megőrzése, növelése. C) Tehetséggondozás A jól működő egyetem egyik alapkövetelménye a megfelelő személyi háttér megléte, biztosítása. Ennek érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a kutatói utánpótlás biztosítására, illetve a kiemelkedő teljesítményekre való ösztönzésre, és az azt nyújtó fiatal oktatók, hallgatók elismerésére. E) Nemzetközi és hazai tudományos programok Az előző pontokban rögzítettek megvalósításával együtt, a lehetőségek függvényében az egyetemnek erősítenie kell a NATO-, az EU-, illetve a hazai kutatási pályázatokban való részvételt. Keresni kell a közös kutatás-fejlesztési lehetőségeket más hazai és külföldi felsőoktatási intézményekkel, szervezetekkel és gazdasági vállalkozásokkal. Ez lehetőséget teremt az interdiszciplináris és nemzetközi kutatások arányának növelésére is. F) Tudományos kutatási irányok pontosítása A fentiek alapján, figyelemmel a humán és anyagi-technikai lehetőségekre elengedhetetlen a kutatási irányok és programok szükségszerű fókuszálása, pontosítása, a kapacitások koncentrálása. D) Tudományos eredmények publikálása A kutatás-fejlesztési eredmények akkor képviselnek igazi értéket, ha széles körben ismertté válnak, vagy a gyakorlatban is hasznosulnak. Ez az igény mind a készítők, mind a felhasználók részéről jelentkezik, kielégítése pedig csak a publikációs lehetőségek minőségi fejlesztésével oldható meg Az egyetem kutatási profilja Az egyetemen folyó kutatási tevékenység fejlesztéséhez a következő fő célok iránymutatók: az egyetem szellemi potenciáljának, valamint a tudományos fokozattal rendelkező egyetemi polgárok számának növelésével, és a rendelkezésre álló intellektuális erő kihasználásával az intézmény nemzetközileg is elismert, színvonalas kutató-fejlesztő-innovációs bázissá, tudáscentrummá alakítása; a kutatóegyetemi jelleg megalapozása; magas presztízs elérése a hazai felsőoktatási és a nemzetközi védelmi felsőoktatási rendszerben, különösen az Európai Kutatási Térségben; tartalmas tudományos együttműködés kialakítása a hazai és a külföldi partnerekkel; a lehetőségek függvényében csatlakozás a NATO és az Európai Unió tudományos programjaihoz; a kutatás-fejlesztés és az innováció színvonalának emelése, amelynek érdekében szükség van: 6

7 az informatikai és kommunikációs technológiák széleskörű alkalmazásának erősítésére; a kutatás infrastrukturális és személyi feltételeinek javítására; tudás-, illetve kiválósági centrum(ok) létrehozására és elismertetésére; az egyetemen oktatók, kutatók nemzetközi elismertségének növelése; az Egyetemi Központi Könyvtár tudástár jellegének, valamint információs és tájékoztatási szerepének további erősítése; oktatás és a kutatás minőségbiztosításának fokozása, az elvek gyakorlati érvényesítése. A végbemenő változások folyamán is maximálisan figyelembe kell venni a megrendelői szféra kutatási igényeit. Az együttműködés az egyetem által művelt valamennyi tudományszak keretében folyó kutatás és oktatás bármely szegmensében indokolt lehet. Ennek új távlatait jelenti a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakulása, illetve a hazai és nemzetközi projektekben, hálózatokban való részvétel. Az egyetem alapvető érdeke a tudományos fokozattal, továbbá az MAB követelményrendszerében rögzített tudományos teljesítménnyel rendelkező, habilitált oktatói gárda biztosítása, mert ők jelentik a jövőbeni egyetemi tanárok bázisát Stratégiai célok A Stratégia keretében a kutatás-fejlesztés-innováció színvonalának emelését, hatékonyságának növelését, a tudományos együttműködés bővítését, az oktatókkutatók motivációjának növelését, a publikációs lehetőségek javítását, illetve a fenntartó kutatási igényeinek tökéletesebb kielégítését tervezzük. Az egyetem az oktatási tevékenység ellátásán kívül a rendelkezésre álló szellemi potenciáljával, infrastruktúrájával a hon- és rendvédelmi szféra meghatározó kutatóbázisa, tudományos műhelye. Az elmúlt években bekövetkezett kardinális tartalmi és strukturális változások eredményeként a tudományos kutatás spektruma jelentősen kiszélesedett. Jövőbeni feladataink egyik meghatározó eleme a kutatóegyetem/kutató kar jelleg megalapozása, vagyis a humán és infrastrukturális elemek biztosítása. Az egyetemi oktatás és kutatás szerves egysége, kölcsönhatása az egyetemen folyó tudományos kutatások minőségi színvonalára, innovációs tartalmára közvetlenül ható tényezők. A kutatási eredmények, a hazai és nemzetközi tudományos konferenciákon szerzett ismeretek, tapasztalatok folyamatosan beépülnek az oktatásba. A sikeres kutatás nélkülözhetetlen feltételeinek tekinthetjük: a kutatáshoz szükséges infrastruktúrát; a kutatás végzésére alkalmas személyeket; a kutatással foglalkozók megfelelő anyagi -erkölcsi motivációs rendszerét; a kutatói ambíciókkal rendelkezőket; szakmai-tudományos kiadványok megjelentetését; nemzetközi kapcsolatok fenntartását, fejlesztését. A) Az infrastruktúra fejlesztése A kutatáshoz nélkülözhetetlen infrastruktúra a karok, intézetek kutatási-, személyi-, laboratóriumi- és műhelyinfrastruktúrájában ölt testet. Az egyetem egyedülálló jellegéből adódóan kiemelkedő lehetőségek nyílnak a karokat és intézeteket átfogó interdiszciplináris kutatásokra a hadtudományok és a katonai műszaki tudományok, valamint a védelem problémáit érintő határtudományok területén. Az említett interdiszciplináris és hagyományos kutatások, továbbá a kutatói utánpótlás kinevelése, a tehetséggondozás érdekében feltétlenül szükséges az intézmény kutatási laboratóriumai, műhelyei felszerelésének bővítése, korszerűsítése. A kutatás személyi feltételeit az egyetem oktatói, kutatói, doktoranduszai, a kutatótevékenység végzésére alkalmas hallgatói, tanszéki, illetve intézeti alkalma- 7

8 zottai, valamint az alkalomszerűen felkért külső szakemberek biztosítják. Az egyetemen a főállású kutatók száma sajnálatosan alacsony és - tekintettel az egyetem jelenlegi humánerőforrás gazdálkodási lehetőségeire - a tanszéki kutatói munkakörök létesítésének realitása továbbra is csekély. Éppen ezért a kutatótevékenység hatékonyságának és minőségének fejlesztése a már meglévő belső kutatói kapacitások hatékonyabb kiaknázásával és a külső együttműködők bevonásával valósulhat meg. A fentieken túl az egyetemen folyó BSc, MSc, PhD képzés, valamint az ezekhez kapcsolódó kutatások rendszere is a rendelkezésre álló laboratóriumi és műhelykapacitás átalakítását és fejlesztését indokolja. Ennek elemei: a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet komplex módon átfogó, koordináló szervezet működtetése, illetve működési feltételeinek javítása; a tudományos tevékenység rendszerébe tartozó alrendszerek hatékony és célszerű szervezése, tevékenységük összehangolása; a kutatást és fejlesztést végző tudományos műhelyek hatékonyságának növelése, az elért eredmények hasznosításának elősegítése. B) Az oktatók tudományos potenciáljának növelése A felsőoktatás rendszere újabb nagy kihívás előtt áll a minőség, a tudományos kutatás és oktatás kiválósági szempontjainak meghatározásakor. A rendszer elmúlt években kezdődő és a jelek szerint még sokáig zajló folyamatos átalakítása során kell megfelelni olyan kihívásoknak mint a finanszírozás, az intézmények szakmai autonómiájának elismertetése, a tudományos közösségek és egyének nemzetközi mércével mérhető teljesítményre való ösztönzése, a kiválóság mérési elveinek kialakítása és elismertetése, továbbá az oktatás és kutatás minőségének javítása. Az információs és tudásalapú társadalom olyan egyetemi szakembereket kíván, akik: nyitottak a körülöttük zajló folyamatokra, készek és képesek a hadtudományok és a katonai műszaki tudományok tudományágakban meghatározott minőségi követelményeknek megfelelni; felkészültek a megváltozott környezet által megkövetelt elméleti és gyakorlati ismeretek átadására, azok hazai viszonyokra történő adaptálására; nyitottak és képesek az együttműködésre más hazai és külföldi oktatási intézményekkel, a Honvédelmi Minisztérium, a HM Honvéd Vezérkar, a Magyar Honvédség, továbbá a védelmi szféra különböző szervezeteivel, valamint az érintett gazdasági egységekkel. Az oktatói kar fejlesztését a jelen időszakra kialakult helyzet, a tervezett változtatások, valamint az egyéni igények és kényszerek együttesen határozzák meg. Mindezek figyelembevételével az oktatói kar fejlesztése érdekében az egyetem az alábbi feladatokat kívánja megoldani: a hivatásos és szerződéses állományú katona-oktatók karriermodelljének kidolgozása; az MTA doktora tudományos címmel rendelkezők számának növelése; a habilitált oktatók és az egyetemi tanárok számának növelése; a minősített oktatók, kutatók korfájának javítása; jelentős hazai és nemzetközi elismertséget szerzett oktatók, kutatók számarányának növelése; a minősített oktatók számának PhD-fokozatot szerző fiatalok bevonásával történő növelése; a minősített oktatók tekintetében a karok, tanszékek között fennálló különbségek csökkentése; a tehetséges hallgatók kiemelt figyelemmel kísérése az egyetem tanszékei, oktatói, részéről a doktori képzés, majd az oktatói, (kutatói) utánpótlás bázisának kialakításához; a nemzetközi szintű tájékozottság, aktivitás és versenyképesség iránti igény erősítése az egyetem oktatói állománya részéről. Az oktatói kar fejlesztésében jelentős szerepet kívánunk biztosítani annak az intézményen belüli a tudományos teljesítményen alapuló ésszerű versenynek, amely ösztönzi az egyéni és az intézményi szakmai törekvések érvényesülését és megvalósulását. 8

9 A tudományos fokozattal bíró oktatók számának növelése nem gyakorolhat negatív hatást a doktori iskolákban folyó munka színvonalára, azaz a kibocsátás üteme nem fokozható a minőség rovására. A kvalifikált, tudományos fokozattal rendelkező oktatók-kutatók számának növelése és a doktori (PhD) képzés színvonalának megtartása ösztönző erővel hat a szükséges feltételekkel rendelkező egyetemi polgárokra a tudományos fokozat megszerzése, valamint a kiemelkedő teljesítmények elérése szempontjából. A tehetséges fiatal oktatók, kutatók számára vonzóvá kívánjuk tenni a tudományos kutatást, illetve az oktatói pályát azzal, hogy a pénzügyi lehetőségek függvényében ösztöndíjat alapítunk és publikációs tevékenységet támogató pénzügyi alapot hozunk létre. A kinevezési gyakorlatban érvényesíteni kell a minőségbiztosítási rendszer objektív mutatóit. Hosszú távú célkitűzésként el kell érni, hogy az oktatók, kutatók karrierjébe meghatározó elemként épüljön be a minőségügyi követelmények teljesítésének eredményessége. Nagy hangsúlyt kell fektetni az MTA doktora tudományos fokozat megszerzésének támogatására. Ennek érdekében az MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottsága, illetve az egyetem menedzsmentje által létrehozott ad-hoc bizottság az alábbi támogatási rendszer bevezetésére tett javaslatot: a fokozat megszerzésére esélyes jelölt meghatározott időre szóló, munkavégzés alól történő mentesítése (munkaidő kedvezmény biztosítása); anyagi támogatás a publikáláshoz, a hazai és nemzetközi konferenciákon való részvételhez; az együttműködés lehetőségeinek kiaknázása más hazai és nemzetközi egyetemekkel, kutatóintézetekkel. C) A hallgatók bevonása a kutatómunkába, tehetséggondozás A hallgatók kutatómunkába történő bevonásának fő területe a tudományos diákköri tevékenység. Ebben meghatározó jelentőségű az Országos Tudományos Diákköri Tanács Had- és Rendészettudományi Szekciójának fenntartása, illetve az egyetem súlyának megőrzése az OTDK-n belül. A tudományos diákkörök építése, szervezeti életük koordinálása, a külföldi partnerekkel kiépített együttműködés és a közös pályázatok megfelelő bázist képeznek a jövő hadtudományi kutatásaihoz. A tudományos diákköri tevékenység jelenlegi eredményességét tükrözik az országos konferenciákon elért eredményeink, illetve helyezéseink magas száma. Az eredményesség kérdéséhez viszont az is hozzátartozik, hogy az elkészített pályamunkák száma, aránya karonként jelentősen elérő. Fontos célkitűzésünk és feladatunk a tehetséggondozás terén, hogy: a kiemelkedő képességű hallgatók esetében teremtsünk lehetőséget a különböző ösztöndíjak elnyerésére, esetleges külföldi részképzésben való részvételre, különös tekintettel az Erasmus és a Katonai Erasmus programokra; a tudományos együttműködés kiszélesítése révén lehetőséget biztosítsunk arra, hogy a legkiemelkedőbb eredményeket elérő hallgatók pályázatukat bemutathassák a külföldi társintézmények diákköri konferenciáin, illetve az egyetem által kezdeményezett nemzetközi katonai tudományos diákköri konferenciákon; az átlagon felüli teljesítményt nyújtó hallgatók esetében lehetőséget biztosítsunk a kutatott témakörökben való elmélyült munkára, illetve demonstrátorként az adott tanszék munkájába való bekapcsolódásra; elősegítsük a kiemelkedő hallgatók tudományos továbbfejlődését, doktori (PhD) képzésben való részvételét. Az oktatói munka értékelésében kiemelt szerepet szánunk a tehetséges hallgatókkal való foglalkozásnak, a tutori tevékenység elismerésének, a tudományos diákköri munka során végzett konzulensi feladatok ellátásának. A tutori, mentori tevékenység eredményessége a rendszer kiépítettségétől függ. Ennek érdekében infrastrukturális és módszertani alkalmazhatósági vizsgálatok eredményeire alapozva növelni kívánjuk a fejlett oktatástámogatási rendszerek részarányát az egyetemi képzésben. A hallgatók bevonásának másik fontos területe a doktori képzés. Ennek keretében napjainkra már állandónak tekinthető, hogy átlagosan 70 új doktorandusz hallgató kezdi meg tudományos kutatási tevékenységét minden oktatási évben. Az egye- 9

10 temen folyó doktori képzés alapvető formája a munka melletti levelező képzés. Az utóbbi években jellemzővé vált a védelmi szférán kívüli jelentkezők számarányának növekedése. A minőségbiztosítás, illetve a követelménytámasztás szempontjából nagy jelentőséggel bír a doktori iskolákba felvettek és az abszolutóriumot szerzők, illetve ez utóbbiak és a doktori fokozatot elnyerők aránya. Míg az előbbi nagyjából megfelel a magyar doktori képzés átlagának, addig az utóbbi magasan felülmúlja azt. Ennek egyik legfontosabb oka az a figyelem és törődés, ami általában a doktorandusz és témavezetője kapcsolatát jellemzi egyetemünkön. D) Tudományos eredmények publikálása Az egyetem az Ftv. vonatkozó rendelkezéseivel összhangban polgárai számára biztosítja a tudományos tevékenység szabadságát és törekszik biztosítani ennek feltételeit is. A tudományos testületek által elfogadott kutatási eredmények közzétételében jelentős helyet foglalnak el az egyetem tudományos időszaki kiadványai. Ezek a periodikák azzal, hogy publikációs lehetőséget biztosítanak az egyetem polgárai számára, elősegítik az oktatók és hallgatók széles körű tájékozódását, továbbá jelentős mértékben hozzájárulnak az oktató-nevelő, a kidolgozói és a tudományos tevékenység hatékonyabbá tételéhez. A hagyományos, papíralapú folyóiratok mellett nagy hangsúlyt fektetünk az elektronikus kiadványok fejlesztésére is. Mivel az egyetem nem rendelkezik kiadóval, a hagyományos időszaki kiadványok gyakran jelentős időcsúszással jelennek meg, aminek következtében fennáll a veszélye, hogy a publikált eredmények aktualitásukat vesztik. E probléma hatását enyhíti a doktori iskolák igényeit is figyelembe vevő, ISSN-számmal ellátott online elektronikus tudományos folyóiratok kiadása, melyek elősegítik lektorált tanulmányok gyors megjelentetését, továbbá még szélesebb körű nyilvánosságot biztosítanak. A tudományos folyóiratok működtetésének alapvető feltétele a lektori tevékenység erősítése. Az egyetemen megjelenő tudományos kiadványok bevezetéséről, fenntartásáról kiadványozási stratégia készül. E) Nemzetközi tudományos programok Az egyetem részvétele a különféle tudományos programokban lehetővé teszi, hogy olyan technológiai fejlesztéseket, tudásbázis-bővítéseket hajtson végre, amelyek növelik az Európai Unió keretprogramjaiban való részvétel lehetőségét, a nemzetközi tudományos kapcsolatok kiterjesztését, mely közvetetten a tudományos kutatás és oktatás területén több EU-forrás megszerzését eredményezheti. Az egyetem a NATO-tagországok és a NATO-partnerországok közötti tudományos együttműködés fejlesztését alapvetően a többnemzeti kutatási programokban történő részvételben látja megvalósíthatónak. Az egyetem befogadásra és együttműködésre alkalmas tudományos műhelyeit meg kell nyitni az említett országokból érkező kutatók előtt. Az Észak-Atlanti Tanács által 2006 júniusában létrehozott Tudomány a Békéért és a Biztonságért (SPS) program célja, hogy a tagországok, a békepartnerek, a Mediterrán Dialógus, valamint az Isztanbuli Kezdeményezés országai számára teret biztosítson a tudományos együttműködésre és a tapasztalatcserére a biztonsággal összefüggő kutatások, környezeti kérdések területén, mind katonai, mind pedig polgári vonatkozásban. Az SPS cselekvési program főbb prioritási területei: a közlekedésbiztonság, a robbanószerek detektálása, a környezetszennyezés problémái, a terrorizmus pszichológiai, szociológiai konzekvenciái, az CBRN 2 -védelem, valamint a határbiztonság és az energetikai infrastruktúra biztonságának kérdése. A fentieken túl, időről-időre indíthatók úgynevezett speciális programok, amelyek az erőforrásokat egy-egy sürgősen megoldásra váró probléma kutatására összpontosítják. Szövetségi szinten az egyetem számára alapvetően a NATO RTO 3 által felügyelt védelmi célú kutatás- és technológiafejlesztési programok területén nyílik lehetőség az együttműködésre. Ennek sikere érdekében olyan programorientált csoportokat kell létrehozni, amelyek szellemi potenciáljukkal, a kutatás magas színvonalú infrastruktu- 2 Chemical, Biological, Radiological, and Nuclear. 3 NATO Research & Technology Organisation. 10

11 rális hátterével csatlakozhatnak a kezdeményezésekhez. Sikeres együttműködés esetén az intézmény az alábbi fő támogatási elemekből részesülhet: szakértői látogatások támogatása (kutatási projektekkel kapcsolatos konzultációk, illetve a kimunkálásához szükséges utazások); a kapcsolattartási támogatás (hosszú távú kutatás és együttműködés elősegítése érdekében szervezett rövid, kölcsönös látogatások); együttműködési kutatási támogatás (közös kutatási projektekben való részvételhez szükséges látogatások); fejlett kutatóintézetek részére szóló támogatás (tanfolyamok szervezése, posztdoktori tevékenységben részt vevő tudósok továbbképzése); fejlett kutatóműhelyek támogatása (információcserék, összejövetelek szervezésével); számítógépes hálózati infrastruktúra fejlesztésének támogatása (kutatólaboratóriumok, illetve kutatóhelyek közötti elektronikus kommunikáció feltételeinek kialakítása). F) A tudományos kutatások fő területei és irányai A kutatási stratégia részét képezi a kutatási főirányok kitűzése, a kutatás személyi és infrastrukturális feltételeinek biztosítása, illetve a kutatási eredmények hasznosítása, a kutatás menedzselése és a kutatási együttműködések kialakítása. Az egyetem tudományos kutatási stratégiája felöleli azokat a fő kutatási területeket és irányokat, amelyekben: lehetőség nyílik hazai felsőoktatási intézményekkel, valamint kis és közepes vállalkozásokkal (KKV) közös kutatási projektekben részt venni és külföldi pályázatokhoz, projektekhez csatlakozni; kapcsolódnak a védelmi, illetve a polgári szféra hazai kutatási irányaihoz; egy témát komplex módon, több oktatási szervezeti egység részvételével lehet kutatni; biztosítva van egy-egy szak, vagy szakirány tudományos megalapozása. biztosíthatók a doktori képzés és fokozatszerzés folyamatának, a különböző tudományszakok művelésének minőségi elvárásai; A kutatási főirányok meghatározásának további fontos szempontja az is, hogy az egyetemen folyó képzés országos jelentőséggel bír, ugyanis egyes képzési szakok tekintetében Magyarországon kizárólag a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen folyik felsőfokú oktatás. Az e témákban folyó kutatások jelentős részét illetően az egyetem országos tekintetben is kutatási bázisként működik. Az előző megállapításoknak megfelelően az egyetem a doktrinális elvek kialakításával, szükség szerinti korrekciójával, valamint a haderő korszerűsítésével kapcsolatos kutatásokat kiemelt jelentőségűnek tekinti A célkitűzések összegzése Az egyetem legfontosabb célkitűzései a kutatás-fejlesztés-innováció területén a színvonal és hatékonyság növelése, melynek érdekében kiemelt feladatként kezeli: a tudományos tevékenység eddig elért színvonalának fenntartását az átalakítás időszakában is; a magas szintű, hazai és nemzetközi szakmai körökben is elismerhető kutatási tevékenység folytatását; az eszköz- és infrastrukturális feltételek megteremtését, fejlesztését; kiválósági központ(ok) létrehozását a szükséges feltételek megteremtésével; a kutatóegyetemi/kutatókari szint elérését; az oktatói kar tudományos potenciáljának növelését; a hallgatók kutatási tevékenységbe történő bevonását, az eredményes tehetséggondozást. 11

12 2.6. A kutatás-fejlesztési és Innovációs program megvalósítása A) Infrastrukturális fejlesztések Feladat Tevékenység Résztvevők Felelősök A kutatással összefüggő laboratóriumi és műhely-infrastruktúra fejlesztése A kutatási infrastruktúra fejlesztési irányainak, az alkalmazható módszerek és eszközök körének meghatározása. GI, KV, TV, SVKI F, TRH A tudományos kutatást támogató szakirodalmi és dokumentációs háttér biztosítása Kockázatok Szakkönyvek, folyóiratok, szabályzatok (hagyományos, elektronikus hordozón történő) beszerzése, könyvtári szolgáltatása. Internet hozzáférés biztosítása, könyvtárközi kapcsolatok fejlesztése. EKK TRH A költségvetési támogatásból, bevételekből és pályázatokból finanszírozott infrastrukturális beruházások elmaradása azzal a veszéllyel jár, hogy csökken az alapkutatások száma, lehetetlenné válik az alkalmazott és fejlesztési kutatások folytatása. EKK TRH B) Az oktatói kar tudományos potenciáljának növelése Feladat Tevékenység Résztvevők Felelős A kutatás személyi feltételeinek javítása. TRH, KV, SZMO F Az MTA doktora cím megszerzésére irányuló tevékenység ösztönzése. KV, MTAD TRH Az oktatói kar tudományos potenciáljának növelése Az MTA doktora cím megszerzésére irányuló segítői (tutori) tevékenység hatékonyságának javítása. KV, MTAD Hazai és nemzetközi pályázati tevékenység támogatása. PI SIRH TRH Fiatal oktatók felkészítése önálló pályázásra, tanfolyamok szervezése, írásos segédletek kiadása. PI, ETT, PT, DT, HB SIRH TDK témavezetői tevékenység motivációs rendszerének kialakítása. TKI, KV, ETDT TRH Kockázatok A kutatási tevékenység humán kockázati tényezője a kutatási személyzet kívánatosnál lényegesen alacsonyabb létszáma. Ezt a tevékenységet döntően az oktatói állomány végzi. A tudományos fokozattal rendelkező oktatók életkori megoszlása az elkövetkező években tovább romlik. A közeljövőben (5 év) előreláthatólag 8 fő egyetemi tanár vonul vissza életkora miatt, a katonai képzési területen dolgozó hivatásos katona-oktatók átlagéletkora pedig meghaladja az ötven évet A kutatás-fejlesztés terén kockázati tényezők jelentkeznek a potenciális megrendelők és a kutatók együttműködésének kialakítása, illetve a meglévő kapcsolatok erősítése tekintetében. E problémák kezelése érdekében nagyobb hangsúlyt kell fektetni a KFI tevékenységgel összefüggő PR-munkára. 12

13 C) A hallgatók bevonása a kutatómunkába, tehetséggondozás, TDK tevékenység Feladat Tevékenység Résztvevők Felelős A kiemelkedő képességű hallgatók lehetőségeinek kiszélesítése ösztöndíjak, külföldi részképzés elnyerésére. TKI, ETDT, KRO TRH A hallgatók bevonása a kutatómunkába, tehetséggondozás Kockázatok A nemzetközi tudományos együttműködés elmélyítése érdekében a legkiemelkedőbb eredményeket elérő hallgatók pályázatainak bemutatása a külföldi társintézmények diákköri konferenciáin. Az átlagon felüli teljesítményt nyújtó hallgatók esetében nagyobb lehetőség biztosítása a kutatott témakörökben való elmélyült munkára (kutatási idő, infrastruktúra, konzultáció stb.). TKI, KV, ETDT, KRO TKI, KV, ETDT A kiemelkedő eredményt felmutató hallgatók tudományos továbbfejlődésének elősegítése. TKI, KV, ETDT TRH Hatékony motivációs rendszer kialakítása az oktatók aktivizálására a tudományos diákköri témavezetői munkában való részvételre. A kiemelkedő tudományos diákköri munkát végző hallgatók támogatása, elismerési rendszerének fejlesztése. TKI, KV, ETDT TKI, KV, ETDT A tudományos kutatói utánpótlás biztosítása nélkül az egyetem hosszabb távon nem tud megfelelni a szakmai kihívásoknak. TRH TRH TRH TRH D) A tudományos eredmények publikálása Feladat Tevékenység Résztvevők Felelős Tudományos folyóiratok gondozása, a kiadványok elismertségének növelése a hazai és nemzetközi tudományos közéletben. TKI, KV, ETDT TRH Az egyetemen rendezett, a képzési rendszerhez illeszkedő konferenciák, egyéb tudományos rendezvények írásos, képi és prezentációs anyagának feldolgozása és közzététele. RSZ, TK, EISZK TRH, KV A tudományos eredmények közzététele Publikálási lehetőségek kiszélesítése a hazai, valamint a külföldi tudományos folyóiratokban. TKI, KRO, EKK, KV, HDI, HMDI TRH Egyetemi publikációs alap létrehozása és motivációs rendszer kidolgozása az oktatók publikációs tevékenységének ösztönzésére. TKI, KV TRH A tudományos eredmények hasznosulásának növelése. A publikációs nyilvántartó rendszerek kialakítása, a publikációs térre jellemző hatástényezők kimutatása, vezetése. KV, HDI, HMDI, TKI, EKK TRH Kockázatok A tudományos eredmények közzétételének elmaradása, a publikációs színvonal csökkenése azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a legújabb kutatási eredmények nem épülnek be az oktatásba, és nem válnak elérhetővé a szélesebb szakmai nyilvánosság számára. 13

14 E) Nemzetközi és hazai tudományos programok Feladat Tevékenység Résztvevők Felelős A nemzetközi és hazai tudományos programokban való részvétel fokozása A nemzetközi és hazai tudományos programokban való részvétel fokozása Kockázatok A pályázati információs rendszer fejlesztése, K+F kapacitások adatbázisának létrehozása és gondozása, a pályázati információk célzott terjesztése. PI, TKI, KV, EISZK Pályázatkészítés támogatása. PI, TKI, KV, EISZK, EKK, GI SIRH Külföldi partnerintézményekkel, illetve a NATO-programok keretében benyújtandó pályázatok támogatása. PI, TKI, KV, KRO, HDI, HMDI Nemzetközi szintű közös tudományszakok kialakítása a doktori képzésben. KV, HDI, HMDI TRH SIRH F, SIRH A pályázatkészítés és benyújtás pénzügyi feltételeinek biztosítása. PI, GI, KV F, TRH Pályázatkövető képesség és rendszer kialakítása. PI, GI, EISZK SIRH A K+F eredményekkel kapcsolatos PR-munka javítása. TKI, KV TRH Pályázati motivációs rendszer kidolgozása. GI, KV, TKI SIRH A hazai és nemzetközi pályázatok terén kockázatot jelent, hogy az egyetem speciális (hadtudományi, katonai műszaki tudományi) kutatási jellege miatt csak korlátozott mértékben aspirálhat a meghirdetett pályázatok elnyerésére. A hazai kapcsolat szélesítésével, más felsőoktatási intézményekkel, illetve a gazdasági és civil szférával közösen indított programokkal, konzorciumi részétellel ez a kockázat csökkenthető. 14

15 F) A tudományos kutatás szervezése, támogatása, fő területeinek és irányainak pontosítása Feladat Tevékenység Résztvevők Felelős Az intézményen belüli kutatások összehangolása. TK, KV TRH A tudományszervezéssel megbízott szervezet képességeinek fejlesztése A tudományos tevékenység rendszerét komplex módon átfogó szervezetek működési feltételeinek javítása. TKI, KV TRH Tudományos Információs Rendszer (nyilvántartó, tájékoztató, elemző- és értékelő informatikai rendszer) létrehozása. TK, GI, EISZK TRH Pályázatkészítés támogatása; belföldi pályázatok beadásához szükséges elektronikai segédletek biztosítása. A pályázati tevékenység erősítése, fejlesztése Tanácsadás nemzetközi pályázatok megírásához már sikeres pályázók, illetve külső szakemberek bevonásával. Konzorciumi pályázatok támogatása. PI, EISZK SIRH Pályázatkövető rendszer kidolgozása. TK, GI, EISZK A pályázati információs rendszer kiépítése. PI, EISZK A tudományos kutatás fő területeinek és irányainak pontosítása Kockázatok A megrendelések alapján külső közreműködőkkel kutatási tevékenység hatékonyságának fokozása. TKI, KV, SVKI TRH A kutatási tevékenység hatékonyságát befolyásoló külső és belső tényezők folyamatos monitorozása. TKI, KV TRH A karközi kutatások összehangolása. TKI, KV TRH Az egyetem szervezeti felépítése meghatározza a stratégiai döntések részleteinek kidolgozását és azok végrehajthatóságát. A karok kutatási laboratórium és műhely-infrastruktúrájának fejlesztése terén, elsősorban pénzügyi okokra visszavezethetően, a fejlesztések vontatottan haladnak. 15

16 Alkalmazott rövidítések: DT Doktori Tanács SZMO Személy- és Munkaügyi Osztály EISZK Egyetemi Információs Szolgáltató Központ EKK Egyetemi Központi Könyvtár ETDT Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács ETT Egyetemi Tudományos Tanács GI Gazdasági Igazgató HB Habilitációs Bizottság HDI Hadtudományi Doktori Iskola HMDI Hadmérnöki Doktori Iskola KRO Kommunikációs és Rendezvényszervező Osztály KV Kari vezetés MTAD MTA doktorok NYI PI PT F RSZ SIRH SVKI TDK TKI TRH TV Nyelvi Intézet Pályázati Iroda Professzori Tanács Főtitkár (a rektor jogkörében) Rendezvényszervezők Stratégiai és Intézményfejlesztési rektorhelyettes Stratégiai Védelmi Kutatóintézet Tudományos Diákkör Tudományszervező Központ Igazgató Tudományos rektorhelyettes Tanszékvezetők 16

17 II. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS FEJLESZTÉSE Az Ftv. és a vonatkozó jogszabályok alapján az egyetem a tisztképzés kivételével, az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátása céljából, a vonatkozó jogszabályok előírásainak figyelembevételével együttműködési megállapodást köthet bármely, a feladatai ellátásában érdekelt hazai vagy külföldi szervezettel, illetve természetes személlyel. Az együttműködés irányulhat különösen: képzési vagy más programok, tantervek kidolgozására; a képzés, gyakorlati képzés megszervezésére; a tanulmányok beszámítására; pályázatok kidolgozására, lebonyolítására; kutatási és fejlesztési feladatok megoldására. Az egyetem megállapodásokat köthet elsősorban: a Magyar Tudományos Akadémiával, annak intézményeivel és más kutató intézetekkel közös kutatási, képzési feladatok ellátására; más felsőoktatási intézményekkel közös képzésre és közös oklevél kiadására; gazdálkodó szervezettel, alapítvánnyal, kamarával oktatási, tudományos kutatási tevékenység, szervezeti egység finanszírozására, támogatására, továbbá ösztöndíj létesítésére. Az egyetem kapcsolatot tarthat és együttműködhet külföldi polgári, illetve katonai felsőoktatási intézményekkel. Az együttműködés az egyetem által művelt valamennyi tudományág és tudományszak keretében folyó kutatás és oktatás bármely szegmensében indokolt lehet, új távlatait pedig a hazai és nemzetközi projektekben, hálózatokban aktuálisan az Erasmus programban való részvétel jelenti. A tudományos együttműködés fejlesztése érdekében az egyetem kiemelt feladatként kezeli: a különböző szintű hazai és nemzetközi kapcsolatok kiszélesítését, a tartalmas tudományos együttműködés kialakítását; a NATO tudományos projektjeiben való részvételt. Az egyetem a hazai és nemzetközi tudományos együttműködés kiszélesítése révén megvalósítandó céljai: közös tudományos kutatások folytatása; tudományos publikálási lehetőségek biztosítása az egyetem polgárai részére, tudományos kiadványok cseréje nyilvános felhasználás céljából; közös K+F pályázatok készítése és benyújtása; közös tudományos konferenciák szervezése, illetve az érintett szakértők részvételének biztosítása egymás tudományos rendezvényein; a doktori képzésben résztvevő hallgatók konzultációs lehetőségének biztosítása/támogatása; a kiemelkedő eredményeket elérő hallgatók TDK pályázatának bemutatása külföldi társintézmények diákköri konferenciáin; oktatók, kutatók és hallgatók nemzetközi csereprogram-rendszerének kiépítése és működtetése. 17

18 III. A TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSI FELTÉTELEI A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem szervezeteinél tudományos kutatást felkészült, megfelelő tudományos minősítéssel, illetve szakmai képesítéssel rendelkező személyek végezhetnek önkéntesen, vagy hivatásszerűen. A tudományos kutatás akkor támogatható, amennyiben az alábbi alapvető személyi, tárgyi, anyagi feltételeknek eleget tesz: a) személyi feltételnek kell tekinteni az adott szervezeti egységnél az ott dolgozó vagy az adott kutatási feladatra más külső szervtől bevonható, tudományos fokozatot már elnyert személyeket (kutatókat, oktatókat), illetve tudományos fokozattal nem rendelkező, de a témában és a kutatómunkában jártas, jól felkészült szakembereket, akik képesek a kutatási feladat megfogalmazására, komplex és részkutatások irányítására, végzésére, továbbá a kutatási eredmények összefoglalására, publikálására; b) tárgyi feltételnek kell tekinteni az adott szervezeti egységnél azokat az eszközöket, berendezéseket, amelyek a kutatás feltételeit biztosítják; c) anyagi feltételnek kell tekinteni az adott szervezeti egységnél, ha a költségvetés tartalmazza a kutatásra fordítható (felhasználható) pénzösszegeket. A kutatások fedezetét biztosíthatja alapítvány, pályázati alap, egyéb finanszírozó (megrendelő), illetve támogató szervezet. A támogatási feltételek meglétét a jelenlegi struktúrában és az érvényes szabályozók szerint kari szinten a kari tudományos testület, míg egyetemi szinten az Egyetemi Tudományos Tanács bírálhatja el. 18

19 IV. A TUDOMÁNYOS MŰVEK KIADÁSÁNAK TÁMOGATÁSI FELTÉTELEI A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tudományos tevékenységi rendszerében kiemelt helyet foglal el a tudományos publikálási lehetőségek biztosítása. Intézményünk a Felsőoktatási törvény szellemében, lehetőségeihez mérten biztosítja az egyetemi polgárok azon jogát, hogy az elért tudományos eredményeiket közzétegyék. A tudományos kutatómunka eredményeinek megjelentetésében jelentős helyet foglalnak el az egyetem tudományos folyóiratai. Az egyetem évi átszervezése során elkerülhetetlenné vált az intézményi tudományos folyóiratok rendszerének átalakítása is. Fontos hangsúlyozni, hogy ez az átalakítás nem jelentette a tudományos eredmények közzététele terén korábban elért eredmények, értékek felszámolását. Az időszaki tudományos kiadványok racionalizálása, profiltisztítása révén azok színvonalának, minőségének emelését, továbbá ismertségének és elismertségének növelését kívántuk elérni. Az elért eredmények és értékek figyelembevételével a év folyamán végrehajtottuk tudományos folyóirataink tudományági profiltisztítását, tematizálását, valamint a kiadványozási tevékenység optimalizálását. A tudományági időszaki kiadványok a karok kutatásaihoz és oktatási tevékenységéhez kapcsolódnak, ennek megfelelően a szerkesztőségek is kari szinten jöttek létre. A Kossuth Lajos Hadtudományi Kar (KLHTK) tudományos folyóirata negyedévente jelenik meg Társadalom és honvédelem címmel. A rovatok számának növelése jelzi, hogy a már korábban is művelt hadtudományi kutatások mellett szélesebb területeket is le kívánnak fedni. A Bolyai János Hadmérnöki Kar (BJHMK) katonai műszaki tudományági időszaki kiadványként továbbra is kiadja a Bolyai Szemlét. A Hallgatói Közlemények periodika megszűnésével ugyanakkor mindkét kari kiadvány felvállalta a BSc, MSc és PhD hallgatók publikálási lehetőségeinek biztosítását szakmai, vagy önálló hallgatói rovatban. Részben a hagyományos (papíralapú) kiadványokra jellemző terjedelmi korlátok miatt mindkét kar lektorált, ISSN számmal rendelkező, elektronikus (online) folyóiratot jelentet meg. Az Internetről is elérhető kiadványok előnye a gyors és operatív megjelenés, valamint a Web2 technológiából fakadó magasabb fokú interaktivitás, mely a tudományos tézisek, eredmények megvitatásában, értelmezésében nyújt a korábbiaknál szélesebb lehetőségeket. Ennek jó példája a BJHMK által létesített Hadmérnök című elektronikus folyóirat, melynek működtetése jelenleg költségelszámolás és díjazás nélkül történik. A KLHTK Hadtudományi Szemle címmel indította elektronikus tudományos periodikáját a Hadtudományok tudományágban. Az egyetemi időszaki kiadványok között meghatározó jelentőséggel bír az idegen (angol) nyelvű publikációk megjelenésének teret adó AARMS (Academic and Applied Research in Military Science) című folyóirat. A papíralapú kiadvány elektronikusan is szabadon elérhető a világhálóról. A magyar nyelvű időszaki kiadványokkal szembeni lényeges kívánalmat sikerült teljesíteni, amikor az írások nemzetközi elérhetőségének megkönnyítése, a publikációra mutató hivatkozások számának növelése érdekében az egyes publikációk angol nyelvű összefoglalóval (absztrakt) jelennek meg. Az egyetemi tudományos kiadványokkal szemben alapkövetelmény továbbá, hogy azok lektoráltak legyenek. E követelménynek az egyetem tudományos periodikái eleget tesznek. 19

20 Alapvető elvárás, hogy a es tanulmányi év során végrehajtandó átszervezéskor a publikációs lehetőségek ne sérüljenek, a jelenlegi kiadványszerkezet fenntartható maradjon. Az egyetem, a karok és az intézetek gondozásában, az alábbi tudományos folyóiratok, kiadványok jelennek meg rendszeresen: Sz. Megnevezés Tudományág, tematika Szerkesztőség Nyelv Forma Megjelenés Terjedelem Finanszírozás 1. Bolyai Szemle katonai műszaki tudományi BJHMK magyar nyomtatott 4 szám / év 8~10 ív BJHMK 2. Társadalom és Honvédelem hadtudományi KLHTK magyar nyomtatott 4 szám / év 8~10 ív KLHTK 3. AARMS vegyes ZMNE angol nyomtatott 4 4 szám / év 8~10 ív TRH és online 4. Hadmérnök katonai műszaki tudományi BJHMK magyar online 5 4 szám / év ~ 20 ív 5. Műszaki Katonai Közlöny katonai műszaki tudományi BJHMK magyar online 4 szám / év 8 BJHMK 6. Hadtudományi Szemle hadtudományi KLHTK magyar online 6 folyamatos korlátlan KLHTK 7. Repüléstudományi Közlemények repüléstudományi RLI 7 magyar online 8 4 szám / év korlátlan 8. Nemzet és biztonság biztonság és védelempolitika SVKI magyar nyomtatott 10 szám /év 4~5 ív/szám HM, SVKI 9. Nemzet és biztonság biztonság és védelempolitika SVKI angol nyomtatott 2 szám /év 4~5 ív/szám SVKI 10. Védelmi Tanulmányok nemzetvédelem-hadászat és rendészet SVKI magyar nyomtatott 4 szám /év 8~10 ív SVKI, TRH Repülő és Légvédelmi Intézet

21 V. A TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK HASZNOSÍTÁSA A tudományos tevékenység hasznosításának elsődleges színtere az egyetemi oktatás kell legyen. Ennek érdekében az oktatási egységek az Egyetemi Központi Könyvtár adta lehetőségek felhasználásával elektronikus és papíralapú változatban elérhetővé teszik a diplomamunkákat, a szakdolgozatokat és a tudományos diákköri dolgozatokat az opponensi és konzulensi véleményekkel együtt, továbbá a PhD doktori értekezéseket és azok szerzői ismertetőit. A tudományos kutatási eredmények széleskörű megismertetésének, a tudományos közélettel való elfogadtatásának eszközei az egyetemi és a külső szakmai, tudományos kiadványok. Az egyetemen születő tudományos eredmények, vagy más néven szellemi tulajdon hasznosításának fő kérdéseit az egyetem Szellemitulajdon-kezelési szabályzata tartalmazza. A legújabb eredmények megismerése, adaptálása érdekében a külföldi szakmai utakon, szemináriumokon, tudományos konferenciákon részt vett oktatók jelentései elektronikus úton elérhetők. A beszámolók anyagát kiegészíthetik az e helyekről hozott szakmai anyagok, melyekből 1-1 példány a Központi Könyvtárba kerül. A konferenciák, szimpóziumok, tudományos előadások anyagának megjelentetésében fő médiumként az egyetem honlapját kell tekinteni. A webes konferenciaanyagok nem csak a költségkímélőbbek, de a papír alapú kiadványokkal szemben lényegesen szélesebb körben biztosítanak lehetőséget az előadások anyagainak megismerésére. A korszerű technológiákból fakadó magasabb fokú interaktivitásnak köszönhetően az adott kérdéskörben az eredmények, tézisek azonnali és folyamatos megvitatása, értelmezése is lehetővé válik. A tudományos részeredmények minél szélesebb körű megvitatása alapvető érdeke a tudományos kutatóknak eredményeik véglegesítésében, a feladatok sikeres végrehajtásában. 21