TANULMÂNYOK ADALEKOK

Átírás

1 T,oRTE,NELMI TANULMÂNYOK 8 ADALEKOK....~

2 31 43 SZILAGYSAGI FALU ZSIDOSAGANAK LELEKSzAMA 1880-BAN Egy tanulmanyb61 mely a Magyar-Zsid6 Szemle I. es II. evfolyamaban, 1884-ben es 1885-ben jelent meg, megtudjuk, hogy mi volt 43 szilagysagi helyseg zsid6saganak lelekszama 1880-ban, tehat 108 evvel ezel6tt. A tanulmany a foly6irat tobb peldanyaban folytatasokban lett kozolve Pal6czy Lip6t tollab61, "A muveltseg allapota Magyarorszagon kiilonos tekintettel a zsid6kra" cim alatt, tamaszkodva az 1880-ban megejtett orszagos szamlalasra"' az irni-olvasni tud6k aranya tekinteteben. Pal6czy hozza a tablazatokat is megyek es kozsegek szerint, de e tablazatok nem terjednek ki az osszes kozsegekre es igy csak 43 szilagysagi kozsegr61 szerziink altala tudomast. Azosszegezes szerint a Szilagysagban a megadott evben 6964 zsid6 lelek lakott, kik koziil 2993 (42,98%) irni-olvasni tudott. Ez egy elmaradott allapotra vall, ha tekintetbe vessziik, hogy a Magyarorszag teriileten el6 zsid6knal az irni-olvasni tud6k 71,93%-ot tettek ki. De a statisztika szerint a Szilagysag abban az id6ben az irni-olvasni tudas szempontjab61 Magyarorszag 13 legelmaradottabb megyei kozott lett feljegyezve. Pal6czy er6s kritikat gyakorol az orszagos statisztikai hivatal felett, mely nem vette tekintetbe es nem szamolta az irni-olvasni tud6k koze azon zsid6kat, kik heberben vagy jiddisben nem voltak analfabetak. A kozzetett eredmeny tehat nem tiikrozte vissza az igazi helyzetet. Azt is kritizalta, hogy tizenharom evvel a zsid6k egyenjogusitasa utan (mely ben tortent) a zsid6 neveles es iskolak nem elveztek semmilyen allami segelyt, ellentetben mas felekezeti iskolakkal. De itt benniinket azon 43 szilagysagi helyseg zsid6saganak lelekszama erdekel, melyek a fent emlftett tablazatokban meg vannak emlftve. Hany zsid6 lakott 1880-ban a kerdeses helysegekben, 108 evvel ezel6tt? - ez a kerdes amire itt feleletet kapunk (A helysegnevek mellett a lelekszamot tiintetjiik fel): Borzova 6, Csiglen 5, Dabjon-Ujfalu 10, Farkasmez6 22, Galg6 31, Kis-Goroszl6 22, Urmez6 9, Szilagy-Paptelek 6, Prodanfalva 4, R6na 4, Hosszu-Ujfalu 4, Kecskesfalva 4, Kis- Nyires 8, Nyirmon 5, Biikk-T6tfalu 7, Kozep- Varcza 15, Vicsa 10, Volcsok 10, Cserese 9, Markaszek 25, Varalja 6, Paliczka 6, Hosszuasz6 5, Fiizes-Paptelek 5, Kraszna-T6tfalu 5, Tusza 5, Ujvagas 4, Orb6 3, Csormol6 8, Mojgrad 3, Nyirsid 5, Vaskapu 6, Naprad 74, Almas 20, Nagy-Derzsida 54, Balazshaza 26, Szamosudvarhely 19, Fels6-Szivagy 14, Kett6smez6 19, Hadad-Gy6rtelek 22, Mos6banya 43, Szelszeg 61, Magyarpatak 19. E listan varosok vagy jarasi szekhelyek nem szerepelnek es e hiany a helyzetkepet suiyosan megcsorbitja. De mint latjuk, a legnepesebb zsid6 kozsegek az emlftettek kozt abban az id6ben Naprad, Szelszeg, Nagy-Derzsida, Mos6banya voltak - s ennek val6szinuleg gazdasagi-tarsadalmi okai lehettek, melyek iolott tortenelmi kutatas hijjan csak feltetelezesekkellehet spekulalni. A Magyar-Zsid6 Szemle 1885-os evfolyama hozza a szilagysagi zsid6 anyakonyvi keriiletek listajat is (t. i. az 1880-as evek elejen..s~abtak meg egesz magyarorszag teriileten a felekezeti anyakonyvvezetes terkepet keriiletek szerint; egesz 1896-ig felekezeti kezelesben volt a sziiletesek, hazassagok es halalozasok bejegyzese s csak azontul valt ez allami funkci6va). A szilagysagi zsid6 anyakonyvek keriileti

3 e;::::. 32 kozpontjai a kovetkez6k voltak: Zsib6, Szihigycseh, Szihigysomly6, Kraszna, Als6-Szopor, Tasmid, Zilah - fgy legalabbis 1885-ben. De koztudomasu, hogy Nagyfalu es Varmez6 (Bucsum) is anyakonyvi jaraskozpontok voltak. Az emlitett foly6iratban fel vannak sorolva azon helysegek, melyek egyes anyakonyvi jarasokhoz tartoztak. igy pi. Als6-Szoporhoz tartoztak: Akos, Kraszna-Szegeny, Nagy- es Kis-Derzsida, Girokuta, Kegye, Korond, Kraszna-Mihalyfalva, Fels6-Szopor, Ujnemet, Zalnok. Tasnddhoz tartoztak: Bajom, Balazshaza, Csan, Csekenye, Csog-Domosz16, Er-Girolt, Erhatvan, Erkavas, Erkisfalu, Erkoros, Ermindszent (a kolt6 Ady Endre sztileteshelye), Erszentmihaly, Erszodor6, Keszi, Kispaczal, Magyar-Csaholy, Nagy-Paczal, Olah-Csaholy, Orb6, Kraszna~Paczalusa, Szilagy-Paczalusa, Peer, Pele-Szarvad, Szakacsi, Szeodemeter, Szilvas, Tasnad-Szarvad, Tasnad- Szant6, Usztat6. A tobbi anyakonyvi kertiletekhez tartoz6 kozsegek nincsenek felsorolva, de koztudomasu, hogy a szilagycsehi rabbi mint anyakonyvvezet6 kezelte a zilahi mint a zsib6i jarasok any a- konyveit is. Az emlitett foly6iratkozol' egy levelezest a varmez6i (Bucsum) anyakonyvvezet6 Paneth Majer rabbi neve ben hivatalos levelezesenek port6mentessege kerdeseben is. Itt meg kell emlitstink egy tortenelmi tenyt, hogy amikor a magyar torvenyhozas az 1880-as evek elejen a zsid6 anyakonyvelest rendeztees megszabta az anyakonyvi kertileteket az egesz orszagban, ezaltal ugyanakkor a hitkozsegek torvenyes statusat is szentesftette, ugymint a hitkozsegek tisztikaranak valasztasi m6djat es felelasseget a hat6sagokkal szemben. A f6 felelasseg a torveny szempontjab6l az anyakonyvvezeta' rabbi vallan volt, kinek kotelez6 vilagi vegzettsege mint polgariiskolai vegzettseg volt megszabva. Ez volt a minimum. A fenti feljegyzeseknek ketsegtelentil tortenelmi ertektik van a szilagysagi zsid6sag szernpontjab6i. De a tortenelmi kep kiegeszftesehez tartozik az 1930-ban megejtett nepszamlalas eredmenye is a szilagysagi zsid6sag lelekszamanak osszegezese tekinteteben. A Szilagysagban 1930-ban zsid6 lelek lakott, beleszamftva 2084 lelket az ermihalyfalvai jarasb6l, mely akkor szinten Szilagy megyehez volt csatolva. Ezek szerint a tortenelmi Szilagysagban 1930-ban csak zsid6 elt, kik csak kb. 2,98%-at tettek, ki a megyei lakossagnak ( lelek). Tehat 1880-t6l 1930-ig, azaz 50 ev alatt, a zsid6k lelekszama a megyeben osszesen csak 4706 szemellyel gyarapodott. Ebb6l ana lehet kovetkeztetni, hogy ebben azso evben sok zsid6 e1vandbrolt a Szilagysagb6l es mashol keresett boldogulast. Mi egyeb lehet a magyarazata e jelensegnek, ha szamolunk a tennyel, hogy a termeszetes szaporulat altalaban megduplazza a lelekszamot minden emberolt6- ben, tehat minden 25 evben. Vagy tal an nepszamlalasi tevedesr6l van sz6, vagy egy aritmetikai eliras krealta a tevedest. Feltetelezhet6, hogy a szambeli eredmeny igen tavol van a va16sagt6i. Ene vall egyeb is. Espedig: az 1947-ben megejtett becslesek szerint abban az evben, ket evvel a maradvanyok visszaterte utan, a Szilagysagban 3369 zsid6 elt. Ez azt jelentene, hogy a Somly6-Csehi gett6b6l eldeportalt 8000 szilagysagi zsid6knak kazel 45 szazaleka megmenektilt. A maradvany zsid6sag j6l tudja, hogy e szameredmeny mennyire teves, megha ide szamft6dnak a visszatert munkaszolgalatosok is, valamint a bukovinai es beszarabiai menektiltek is, kik a Szilagysagban, f6keppen Somly6n talaltak menedeket. Ketseges, hogy' yalaha isilapvilagra fog kertilni a ~zilagysagi zsid6sag reszletes tortenete, melynek utols6 zar6 fejezeteit j6l ismerjtik, de kezdeteit a tortenelem leple fedi be a megyei es jarasi irattarokban es a falvak temet6iben, aho~ moha fedte be es es6 most a el a sfrkovek feliratait.

4 I 1 \ CSENGERI FERENC ZSIDO INTEZMENYEK, ZSIDO ELET A SZILAGYSAGBAN..,, - TORTENELMI TANULMANY- A zsid6 elet sok evszazados multra tekint vissza a Szilagysagban, ezen az erdekes, gazdag videken. A kozepkor hagyta rank az elso irasos feljegyzest az itteni zsid6kr61, de szerintem mar a r6maiak idejen eltek itt sz6rvany-zsid6k. A spanyol inkvizici6t61 menekiilve Erdely nyugati reszebe, a Partiumba is, eljutottak iildozottek, akik nagy nehezen gyokeret vertek itt, Eur6pa peremen. Igy, amikor 1840-ben felmertilt Magyarorszagon a torveny. lehetosege, amely biztositana a zsid6k letelepedesi jogat az orszag egesz teriileten, a szilagysagi falvakba tucatjaval erkeztek "folyamodasok" a nagymelt6sagu eloljar6saghoz, hogy "az 1840 evi 29-es - torvenycikkely ertelmeben a faluban' vagy a varoskebeleben val6 lakhatas,megengedtessek". A kerelemlevel melle csatolni kellett legalabb harom bizonysaglevelet j6 magaviseletrol. Nehany ev mulva kezdett kisarjadni a szervezett zsid6 elet a szilagysagi helysegekben. Ktilonosen a falvakban telepedtek Ie zsid6k, ahol kocsmaengedelyt szereztek, palinkafozessel foglalkoztak. De elenk marha-, termeny- es gytimolcskereskedelmet is folytattak. Falusi szat6csboltokat nyitottak, amelyek felelenkitettek a falvak 'ellatasat. A termeny felvasarlasa es ertekesitese, nem volt konnyu muvelet, rengeteg munkat, utanjarast kovetelt, a felsobb kapcsolatokr61 nem is besielve. A "felsobb kapcsolat" pedig a varost jelentette. Igy aztan mind tobben kertek letelepedesi engedelyt a varosban. A zsid6k szambeli novekedesevel fokoz6dott a befolyasuk is. Zsid6 tizletek, muhelyek, sot penzintezmenyek is letestiltek. Ez ut6bbiak nyujtottak hitelt azarufelvasarlashoz, iizlet, muhely alapitasahoz. A szilagysagi zsid6k majdnem minden gazdasagi agban jelen voltak, kiveve a csizmakeszitest, amely kereszteny iparag volt. Az osszes cehek megszunese utan is a "Csizmadia ceh" megmaradt, mukodott. Soraiban nem turt meg zsid6kat. Itt-ott volt azert zsid6 csizmadia is a Szilagysagban, ki tultett szakmai iigyessegben nem- zsid6 kollegain. * * * A Szilagysagban hosszu evszazadokkal azelott letelepedett uttorok kozossege az elso vilaghaboru elott is, de fokeppen utana feltoltodott a lengyel tajakr61, a Galiciab61 menekult zsid6 csaladokkal. Ezek a hithu, erosenkonzervativ es sok tekintetben mas mentalitasu zsid6k eleg hamar beilleszkedtek az itteni eletbe, de nagyon sok idobe telt, amig a kozosseg vegleg befogadta oketo Az elso vilaghaboru utani fellendult gazdasagi eletben mind nagyobb szerepet jatszottak az arucserevel foglalkoz6 zsid6 kereskedok, akik a Szilagysagban termo javakert elhoztak ezekbe' az elmaradt falvakba a XX. szazad civilizaci6janak szamos ipari termeket es igy konnyebbe, szebbe, erdekesebbe tettek az egyhangu falusi eletet. Az arucsere-iigyletben igen fontos szerepet toltottek be a szilagysagi heti- es orszagos vasarok. Minden nagyvasar jelentos esemenye volt az itteni gazdasagi, sot tarsadalmi eletnek is. A zsid6k rogton felfedeztek azokat a lehetosegeket, amelyeket e vasarok nyujtottak. Hetivasarra menni a parasztembernek, eppugy mint a zsid6 vasarosnak es felvasarl6nak elsosorban gazdasagi erdeket jelentett, de ugyanakkor erdekes kornyezetvaltozast is. Ezek a vasarok hoztak ossze az embereket, a legenyeket a lanyokkal, a regi cimborakat egymassal. A vas art a j6kedv, I

5 p 34 " az eszem-iszom, az adomazas jeileme?:te. Szines Wrtenetek jartak szajr61-szajra. Az itt vasarolt mezeskalacs, tiikros sziv, a hangulatot, az erzelmek tolmacsolasat jelkepezte. De a szilagysagiak csak az orszagos vasarokra mentek az egesz csaladdal. Ez volt a hagyomany. Csak ketszer evente. A rendes hetivasarra csak a ferfiember ment, vagy a zoldseget, tejfelt, tojast, gyiimol~ csot arul6 asszony. De ezek alkalmi elad6k voltak, 6stermel6k, nem pedig nagyban felvasarl6 keresked6k. Ki tudja miert, pentek volt a legjobb vasarnap es termeszetesen szombat a legrosszabb a zsid6k szamara. Ez aztan olyan dont6 kihatassal volt, hogy megnyilvanult a zsid6 lakossag elosztasaban is. Peldaul Zilah, amely tulajdonkeppen a kozpont volt, megyeszekhely - tehat a legf6bb vonzasi pont a zsid6sag szamara - a vasar napja miatt azonban nem volt jelent6s hely, mert szombaton tartottak a hetivasart. Ezert a zsid6k szama Zilahon csekely maradt, nem novekedett es a gazdasagi elet is pangott. igy aztan az a furesa tortenelmi-gazdasagi helyzet alakult ki, hogy nem Zilah, hanem Szilagysomly6 volt a Szilagysag val6di, tenyleges gazdasagi kozpontja. Zilah mindinkabb Mtterbe szorult. S6t, Zsiba, Tasnad vagy Szilagycseh, ahol nem szombaton tartottak a vasarokat, sokkal nagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolftott Ie, mint az almos Zilah. Persze, ezt a jelenseget nemcsak a zsid6k vettek eszre, hanem a mindenkori hat6sagok is. igy aztan a piac napjanak megallapitasa mas helyeken is ailand6 zsarolasi eszkozt jelentett a partok, politikai erdekek es hat6sagok reszer6l. Nem egyszer "helyeztek at a vasar napjat" szombatra, hogy ezzel sakkban tartsak a zsid6kat. De majdnem minden esetben sikeriilt visszaailitani a "status qu6t", tehm maradt az eredeti vasarnap. Csak Zilah volt mindvegig kivetel. Az els6 vilaghabonl utani rezsimvaltozast magyarr61 romanra a szilagysagi zsid6k zome korantsem fogadta kiwr6 orommel. A zsid6k mindig felnek (es joggal) a valtozast6l. Szamukra a valtozasok ritkan hoztak j6t, biztonsagot. Az uj rezsimet is nagy bizalmatlansaggal --_. ~ ~fogadtak. Kiilonosen az asszimilans zsid6k, akik igazi "t6sgyokeres" magyaroknak tartottak imm~r magukat, annyira, hogy a legszels6segesebb irredenta korben mozogtak. Ezek a zsid6k a sz6 szoros ertelmeben nem akartak tudomasul venni az ujonnan kialakult helyzetet es val6sagot _ nem hajtottak vegre a roman hat6sagok utasitasail igy tobbek kozott nem valtottak be a magyar koronat roman lejre, mert nem biztak a "megszailas" tart6ssagaban eppugy, mint a magyarsag zome. Kozben persze a lej erteke a konszolidaci6- val parhuzamosan emelkedett es megszilardult, mikozben a'korona erteke a minimumra zuhant. A korona valsagahoz egy erdekes, szines szilagysagi tortenet fiiz6dik. Annal erdekesebb, mivel a f6szerepl6 nem akarki, hanem a kes6bbi vilaghinl filmrendez6 es penzmagnas, Joe Pasternak. Pasternak apja Reb Alter volt, igy ismerte mindenki, a keresztenyek Alter urnak sz6lftottak. 6 volta szilagysomly6i samesz, s egyben az egyik legbefolyasosabb kozeleti ferfiu. De erre meg visszateriink. Kalandos vermersekletii fia gazdasagi palyafutasat nem a "koronabevaltasi akci6val", hanem a "Razol-iiggyel" kezdte. A Razol, mint ismeretes, egy borotval6 por, amit a hithii, vallasos zsid6k hasznaltak, mert az Iras tiltja a kessel val6 borotvalkozast. Az ifju Pasternak "kepviselte" a Razol gyarat, de nagyon-nagyon rosszul ment az eladas. Ekkor berelte fel baratait, cheder-tarsait, hogy jarjak be az osszes iizleteket ahol meg nem volt, vagy gyeren rendeltek Razolt es kerjenek nagyobb mennyiseget? azt a "remhirt" terjesztve, hogy "nem lesz" kaphat6. A keresked6k erzekenyen reagaltak a nagy keresletre es az alhirre. Nagy tetelekben vasaroltak "Joe" -t61 az arut, amely a nyakukon is maradt... Ki tudott annyi J~.azolt elfogyasztani a kis szilagysagi falvakban, kozsegekben, mint amenynyit rajuk s6zott az Alter fiu, azaz Joe Pasternak?! Ennel es mas "stikliknel" komolyabb volt a leend6 vilaghirii ferfiu "korona-akci6ja". Oriasi osszegekben fekiidt a korona az embereknel.be

6 II!!'!!"!!"""""'====~ r kellett szolgaltatni, vagy "bevaltani", ami tulajdonkeppen a korona lepecsetelesebal ailott. Ezzel neverteke tizedreszere csokkent. Joe egy lepecsetelt bank6val a zsebeben felutazott Pestre, ott egy nyomdasz segitsegevel keszittetett egy "hivatalos roman pecsetet" es visszaerkezett Somly6ra. Itt nagy titokzatosan felajanlotta az egyik zsid6 kereskedanek: j6 osszekotteteseivel elintezi a roman hat6sagoknal, hogy a hatarida lejarta utan is lepecseteljek a koronat. Noha a bizalom enyhen sz6lva nem volt teljes, de a kereskedanek immar nem volt veszteni val6ja, odaadta a penzt. Legnagyobb meglepetesere hianytalanul megkapta a lepecsetelt koronai. Kifizette az elare kikotott szazalekot es persze j6 zsid6 szokas szerint "titokban" elmeselte baratainak, rokonainak az "tigylet" reszleteit. Igy azonnal ertesiiltek az erdekeltek. Csak ugy dalt Pasternakhoz a penz. f' 3S Ragyog6an ment a "korona-tigylet", amig egy veletlen folytan fel nem fedeztek a templom padlasan "Joet" munka kozben. Lett is botrany belale, de mivel mindenkinek erdekeben allt melyen hallgatni, a fiatalembernek nem esett semmi bant6dasa. El kellett tunnie azonban a helyszinral! Azt mondjak, hogy a "korona-tigyletbal" keresett osszeggel indult el Amerikaba,.. Berlinen kereszttil, ahol az UF A filmgyar producere lett. Ha nincs "koronalepecseteles", talan sosem valik Joe Pasternakb6l vilaghiru producer, a filmgyartas megbecstilt uttoraje, a legend as hiru hollywoodi figura. * * * De terjek vissza az elsa vilaghaboru utani Szilagysagba. A zsid6k kezdtek megszokni a roman hat6- sagok tigyvitelet, megtanultak szokasaikat, meg- Stern M 61' mauthauseni igazolvanya

7 ,.. 36 ismertek mentalitasukat. Penzzel sok mindent el lehetett intezni Bukarestben. Igaz, kicsit meszszebb volt mint Budapest, de az iigyintezes konnyebben ment. A rezsimvaltozassal megsziiletett egy uj es sulyos problema Erdelyben: a nemzetisegi kerdes, pontosabban a magyar es zsid6 nemzetiseg problemaja. Ennek a problemanak a kielezodese egyiittjart a nacionalizmus fellangolasaval. es ez az ontudatosodas atterjedt a zsid6sagra is. A cionizmus eszmeje bekopogtatott a szilagysagi hazak kapujan. Eleinte bizony gyenge eredmennyel. Az uj eszme terjedese sok okb61lassu folyamatnak bizonyult. A martfrhalalt halt Ofszagos hiru szilagysomly6i forabbi. Ehrenreich Slomo Zalman z. c. 1. negativ allaspontot foglalt el a cionista eszmekkel kapcsolatban. Ez pedig nagy mertekben befolyasolta a hivoket. Az evi vilagvalsag sulyosan erintette ezt a videket is. Es kii16nosen a zsid6kat, akiknek a lete a gazdasagi es penziigyi elet alakulasat61 fiiggott. A legsulyosabb csapas a somly6iakat erte. Ehhez tudni kell, hogy Szilagysomly6 es a tobbi varos es falu zsid6lak6inak tarsadalmi osszetetele, sot vilagnezete is jelentosen eltero volt. Somly6n nem volt dzsentri-zsid6, aki a magyar fourakat akarta leutanozni eletviteleben es eletfelfogasaban. Itt nem volt Fischerkuria, mint Tasnacton, de nem volt nagy gyaros sem. Noha itt is eltek gazdag es szegeny zsid6k, mint mindeniitt, az elteres koztiik nem volt athidalhatatlan. AOlegszegenyebbnek, is bejarasa volt a leggazdagabbhoz. A keresztenyek es zsid6k kozotti viszonyt is egy iratlan torveny igazgatta. Bekes egymas mellett elesnek nevezhetnenk - a magyar csapatok bejoveteleig - de korantsem "egyiittelesnek". A tavolsag azert orokre megmaradt. A vallasos zsid6k es a nem hithu zsid6k kozott ugyan felfogasbeli nezetelteres volt - de ez soha sem nyilvanult meg szelsoosegesen es foleg nem "kifele", a kereszteny tarsadalom fele. A nezetelteresek szigoruan "beliigynek" szamitottak. A sulyos gazdasagi valsag meg kozelebb hozta egymashoz a zsid6kat. A nagy bajban szolidarisak voltak. Igy aztan a hitkozseg szerepe is megnott. Ime, e fontos intezmeny tevekenysegi g6cpontjai: 1. Nagytemplom (volt meg ket kis magantemplom, espedig a Weisz-, Lowbeerfele es a Heimlich-templom 2. Chaszid templom (Klauz) - Po ale Cedek iparos templom 3. Fiu es leany elemi iskola 4. Talmud T6ra 5. Chevra Kadisa 6. Mikve (ritualis fiirdo) 7. Noegylet 8. K6ser vag6hid A nagytemplom, a chaszid-templom, az elemi iskola es a mikve a hitkozseg kozvetlen vezetese alatt mukodtek. A Talmud T6ra, a Chevra Kadisa, valamint a Noegylet a saj<it alapszabalyai szerint folytatta tevekenyseget. Leteztek meg ugynevezett "Gemilesz Cheszed" egyesiiletek, azonban ezek inkabb amolyan adhoc csoportosulasok voltak, alapszabaly nelkiil mukodtek es a templomok hivei korebol alakultak. Egy erosebb Gemilesz Cheszed egylet a Chaszid-templomban alakult: ktilon adomanyaival, ilietve kolcsoneivel, a chaszid templomban imadkoz6kat reszesitette elonyben. Itt meg kell jegyeznem azt a fontos tenyt, hogy Somly6n a chaszidok soha nem torekedtek ona1l6sagra es igy nem alkalmaztak sajat saktert sem. Igen lojalisan viselkedtek, tokeletesen beilieszkedtek a hikozsegi eletbe. A chaszid-templom fenntartasa azonban a hitkozsegre harult. Emlekszem viszont, hogy a T6rahoz val6 felhivasb61 szarmaz6 kiilon beveteleket engedelyeztek a szamukra. Itt szeretnem elmondani azt is, hogy minalunk harom "miseberach" kotelezo volt mindenkinek, akit a T6rahoz felhivtak. Csak a hitkozseg vezetosege altai megallapitott intezmenyek szamara lehetett "sn6derolni". A sorrendet is - a sziiksegletek szerint - allapitotta meg a vezetoseg. Ez a sorrend megvaltozhatott, ha sz6tobbseggei megszavaztak. A harom kotelezo "miseberach" utan a felhivott sajat

8 31 valasztasa szerint sn6derolhatott barmelyik engedelyezett intezmenynek, barmilyen osszeget, fuggetlentil att61, hogy mennyit ajanlott fel a "kotelezonek" kijelolt intezmenyeknek. fgy aztan nem lehetett mas, vagyis tiltott intezmenynek sn6derolni, mint peldaul a Keren Kajemetnek. Es nemesak a nagytemplomban, de a tobbi templomban sem. Ez iratlan t6rveny volt es nem hiszem, hogy valamikor is megszegte volna valaki. A hitkozsegi eletet tiszteltiik, segitettiik, torvenyeit betartottuk. Persze erdekes lenne itt felsorolni a hitkozseg valamennyi vezeto szemelyiseget, mivel azonban esak nagyon hianyosan erplekszem viszsza erre az idoszakra, nines m6domban a pontossagra t6rekedni. Ennek az intezmenynek a meehanizmusat azonban j61 ismertem, megpr6ba- 10mleirni. A hitkozseg, amely ortodox volt, az orszagos ortodox hitkozsegek alapszabalyai szerint dolgozta ki a sajat miikodesi szabalyzatat, ame- Iyet a miniszterium j6va kellett hagyjon. Az alapszabaly ertelmeben a hitkozseg legmagasabb f6ruma a kozgyiiles volt. A kozgyiilesen valasztottak meg titkos szavazassal az ugynevezett valasztmanyt, (ha j61 emlekszem, 21 tagot). A sziikkorii vezetoseget is itt valasztottak meg, azaz: az elnokot, alelnokot, penztarnokot es ket gondnokot (gabet). Minden kultuszad6t fizeto ferfinak jogaban volt valasztani es megvalaszthat6 volt. A kultuszad6 kiveteset egy 5-7 tagu ad6kiveto-bizottsag vegezte. Ebbe az ad6kivetobizottsagba bevontak rendszerint egy-ket kiviilall6 "ellenzeki" tagot, hogy ilyenforman biztositsak a bizottsag partatlansagat. Az ad6kivetes ellen lehetett fellebbezni. Az ad6t meltanyosan, az iileto jovedehne, vagyona es esaladi-rokoni kotelezettsegei alapjan vetettek ki. Peldaul mindig tekintetbe vettek, ha valaki szegeny rokonait tamogatta. Az alapszabalyok ertelmeben - melyek koriili idobol szarmaztak - leteztek ugynevezett "virilistak" (azokat neveztek virilistaknak, akik olyan magas ad6t fizettek, hogy ez a hozzajarulas automatikusan feljogositotta oket a valasztmanyban val6 reszvetelre). A gyakorlatban ez ugy tortent, hogy a rendes ad6kivetes utan megszabtak egy, a legmagasabb kivetesnel szazalekkal nagyobb osszeget. Aki ennek az osszegnek a kifizeteset onkent vallalta, az virilista volt. Emlekezetem szerint, az ot legmagasabb ad6fizeto is virilista volt. A gyakorlat azt mutatta, hogy a leggazdagabbakat mindig bevalasztottak es igy nem kellett alkalmazni a "virilista-paragrafust". Volt egy iigyved, aki mindig onkent vallalta ezt az osszeget. A gyakorlati iigyeket az elnok, iiletve alelnok, penztarnok es gondnok inteztek, szigoruan a valasztmany altai elfogadott elvek szerint. Es itt vissza kell ternem Joe Pasternak apjanak ktilonleges szerepere a szilagysomly6i zsid6 eletben. Egyedtila1l6 jelenseg volt! Reb Alter hivatalosan samesz, magyarul: templomszolga, latinul minister volt. Barki is lett volna a hitkozseg elnoke, achevra Kadisa vezetoje, vagy a Talmud T6ra elso embere, Reb Alter velemenye minden iigyben donto volt. Szavazati joga tulajdonkeppen nem is volt, de szava sulyosan nyomott a latban. Ugyanis rendkivtilien eszes, intelligens, 6riasi tapasztalattal rendelkezo, objektiv ember volt, aki mindig fejen talalta a szoget. Reb Alter meresz kiallasu ferti volt. Velemenyet mindig nyiltan megmondta, akkor is, ha a hitkozsegi elnok, vagy maga a rabbi mas velemenyt nyilvanitott. Akarmilyen furesan is hangzik, Reb Alter vezette a mindenkori szilagysomly6i hitkozseget! Meg sziirke emineneiasnak sem lehetett nevezni,' mert aligalig volt rangja, de hatalma annal nagyobb. Minden elnok azt hitte, hogy 0 hataroz, de tulajdonkeppen esak vegrehajtotta Reb Alter elgondohisat, hataro,zatat. Egy ktilonleges ember teremtette ezt a kiilonleges helyzetet. * * * A szilagysomly6i hitkozseget tulajdonkeppen harom korosztalyra lehetett osztani: az oregekre akiket tisztelettel meghallgattak, de a legtobbszor nem vettek figyelembe velemenyiiket, a kozepkoruakra akik a hitkozseget tenyle-

9 a.' 38 gesen iranyitottak es a fiatalokra, akik igyekeztek behatolni az uralkod6 retegbe. Mintha magam el6tt Iatnam 6ket! Az oregek koztil Czeizlert, aki a Kozgazdasagi Bank igazgat6ja volt es miutan a bank a nagy gazdasagi valsagban Wnkrement es eluszott a kispenzii zsid6k minden betetje - val6saggal belebetegedett a cs6dbe. Egyik napr61 a masikra megrokkant. Persze a rossz nyelvek azt mondtak, hogy (tettette) magat, de nem igy volt. Egyik szombaton betegen totyogva, csuromvizesen allitott be a templomba, latszott rajta, hogy a veget jarja. Nem birta elviselni azt a gondolatot, hogy a kispenzu zsid6 emberek biztak benne es eluszott a penzlik es csalatkoztak benne. Nemsokara meghalt. Egy masik erdekes figura volt az oreg Benedek, aki val6saggalleste, amikor a T6rat betettek a frigyszekrenybe, hogy 6 kialtsa els6nek: "Uvnoch6 j6mart", (hacsak az oreg Csengeri meg nem ei6zte.) Ha tul nagynak tiint neki a zaj, hirtelen felugrott, a padra csapott es ezt kiabalta: "Ha nem lesz csend, azonnal elmegyek a Klauzba (a chaszid templomba) imadkozni!" Ami az 6 szemeben a kiteressellett volna egyenl6. Weisz Arnold, aki a t6ramutat6kat faragta, gyakran mondogatta:,;a libat az Isten rosszul teremtette, mert egy embernek sok, kett6nek pedig keves". Nezzlik meg, hogy milyen anyagi terhek harultak a mi hitkozsegiinkre? - A mikvek lizemeltetese mindig deficites volt. Tehat p6tolni kellett azosszeget; - Az iskolakat is a hitkozseg tartotta fenn; - Szubszidiumot fizetett a Talmud T6ranak; - Szubszidiumot adott a' Chevra Kadisanak; - A hitkozsegre harult a templom fenntartasa; - KiilOnsegelyeket fizetett; - A vag6hid tizemeltetese penzbe kertilt; - A paszkaslitest is a hitkozseg penzelte. A mikvek lizemeltetesere sziikseg volt egy karbantart6 gepeszre. Hivatasos kazankezel6i engedellyel rendelkez6 szakembert alkalmaztak erre a feladatra. A fiird6 tulajdonkeppen a nem-zsid6k szamara is rendelkezesre kellett hogy ailjon. A yaros ugyanis csak ebben a formaban engedelyezte letesiteset. Ezert egy nagy kazan latta el meleg vizzel a husz egyeni fiird6kadat. A fiird6nek ferfi es n6i reszlege es egy-egy kozos nagy medenceje is volt (ez a ritualis el6irasoknak is megfelelt). A csucsidenyben negy ember latta el itt a szolgalatot. A mikve epitese kortil annak idejen igen viharos vitak zajlottak Ie, amelyek val6saggal ketteosztottak a hitkozseget. Ugyanis a mikve az eredeti tervek szerint modern g6zfiird6kent kellett volna miikodjon. Az utols6 pillanatban a rabbi megvet6zta ezt a tervet. Lett is bel6le vita, veszekedes, vihar! Ugyanis a rabbi velemenye szerint a tul nagy modernseg ellentmond a vallasos el6irasoknak es a mikve nem felelt volna meg hivatasanak. fgy aztan csak a kadfiird6k mukodtek, a kozos g6zfiird6 nem. Ezert valt deficitesse a mikve. Ugyanis a kazan ilyen koriilmenyek kozott tulmeretezett volt, a munkaer6 draga, a belepti dij viszont alacsony. fgy aztan tulajdonkeppen a zsid6 hitkozseg tartotta fenn a varosi kozfiird6t. A ket zsid6 iskola is eleg sokba kertilt. Nemcsak az eptiletet kellett fenntartani, hanem a tanit6kat is fizetni. A ket-ket tanit6n kivtil a fiuiskolaban volt meg egy ugynevezett hittantanar is. A Talmud T6ra tulajdonkeppen a chedert p6tolta, ezt intezmenyesitette. Itt kizar61ag a judaizmus alapjaival es a talmud tanitasaval foglalkoztak. Sok-sok szilagysagi ferti k6stolt itt bele az has szepsegeibe es indult -el a hit utjan. Ugyanis a Talmud-T6raban kitiint fiuk keriiltek kes6bb a jesivakba es lett bel6liik "tanult ember". A Talmud T6ranak sajat eptilete volt, amelynek egy reszeben a takarit6 lakott, mig a pincet es a raktarhelyiseget kiadtak. ' A Chevra Kadisa, termeszetenel fogva jelent6s szerepet toltott be. A halottak elfoldeiesevel foglalkozott es ugyanakkor emberbarati te-

10 vekenyseget is folytatott. A hatramaradt esaladnak nemesak vallasi, hanem sziikseg eseten anyagi megsegitesevel is foglalkozott. Bevetelei t6bb forrasb61 eredtek: tagsagi dijakb61, sn6derolasb61, a temetkezesi helyek eladasab61, a sirkaallitasi dijakb61, stb. A Chevra Kadisa tagoknak joguk volt temetkezesi helyre. A dijakat elare megszabtak. Kiilon dijakat esak akkor lehetett kovetelni, ha a esalad nem akarta elfogadni a Chevra Kadisa altai felajanlott sirhelyet es kiilonleges kivansaga volt. Ezt bizony borsosan meg kellett fizetnie. Egy kiilon bizottsag allapitotta meg a valasztott sirhely arat es a dijat. Kinos helyzetbe keriiltek azoknak a hatramaradottai, akik nem voltak tagjai a Chevra Kadisanak. Hosszualkudozas kezdadott ilyenkor, kellemetlen, meltatlan eivakodas. A kozfelfogas ugyanis az volt, hogy aki eleteben kivonta magat a k6telezettsegek a161,azert a hozzatartoz6knak kellett kifizetniiik a hatralekot, az elmaradt tagdijakat. A Chevra Kadisa nem volt szegeny intezmeny. Az elet torvenyeihez hozzatartozik a halal s a temetes penzbe keriil. A Chevra Kadisa jovedelmi forrasainak aranyaban magara vallalta a raszorul6 kisemberek segelyezeset.. 6 nyujtotta - foleg a hitkozsegi alkalmazottaknak' - a rendkiviili segelyeket. De az orvosi kiadasokat, gy6gyszereket is fizette a raszorul6 betegeknek. Teny az, hogy ennek az intezmenynek anyagi helyzete - akarmilyen furesan is hangzik - jobb volt, mint a hitkozsege. Kevesebb kotelezettseg, tobb jovedelem. Nem egyszer kolcsonzott penzt a Chevra Kadisa a hitkozsegnek, aztan vagy visszakapta, vagy nem. Egy masik kerdes, amely eleg gyakran okozott konfliktust: milyen sir~ovet allitsanak a halottnak? A megboldogult farabbi elve az volt, hogy nem szabad 5000 lejnel dragabb sirkovet allitani. Ha valaki - mondotta a forabbi - melt6 m6don akarja megorokiteni szeretettjenek emleket, allitson neki emleket a hitkozseg kiilonboza intezmenyeinek tamogatasaval. Ez a tamogatas t6bbet er, mint a legdragabb mar- vanyoszlop - hangoztatta. "Legalabb a temetaben legyiink egyenlak!" Nem keriilt tul sokba a templom fenntartasa, sem a hitkozsegi alkalmazottak fizetese. A vag6hid penzt hozott, ugyanis nem volt olyan zsid6 haz Szilagysomly6n, amely ne vetette volna ala magat a k6sersag t6rvenyenek. Mindenki, meg az is, aki nem vezetett k6ser haztattast, a zsid6 vag6hidra kiildte vagatni a majorsagot. A vagast sakter vegezte az "iigyfelek" nagy megelegedesere, vagy panaszaival elhalmozva... Ha elofordult, hogy valamelyik rokon vendegsegbe jott es veletleniil ket levagott tyukot hozott magaval, a szilagysagi vendeglat6ja megkoszonte az a]andekot, de kotelessegenek tartotta ket gabellajegy (vagasra jogosit6 szelveny) megsemmisiteset, nehogy a hitkozseget megkarositsa. Ez rna furesanak tunik, de akkor ez volt a torvenynel is erasebb szokas. * * * De a zsid6k nemesak a vallasi t6rvenyeket tartottak be, hanem a vilagiakat is. Peldaul az oreg Csengeri (a Vaskalapos), ba egy levelet kiildott valamelyik aut6buszsofarrel Zilahra, akkor rogton vasarolt es megsemmisitett egy megfelela dmletu postabelyeget. Mert ugyebar, a postanak nem szabad karosulnia. Ez volt a regi Osztrak - Magyar Monarehia szelleme. Egy masik fontos gazdasagi tenyeza a paszkasiites volt. A hitkozsegnektermeszetesen monopolhelyzete volt. A paszkasiites - tudtommal - nem hozott hasznot, megis fontos tarsadalomszabalyoz6 szerepet t6ltott be. A paszka arat ugyanis a hitkozseg a jovedelmi fokozatok, vagyis a kultuszad6 szerint allapitotta meg. Volt aki dragan vasarolta meg a paszkat, masok pedig ingyen kaptak. Mivel azonban sokgyermekes szegeny esalad t6bb volt mint j6m6du, a hitkozseg nem egyszer defieittel zarta a paszkaiigyletet, teljesitve vallasi es szocialis feladatat. A paszkat egy kozponti raktarb61, Reb Alter feliigyelete alatt osztottak ki. Az oreg hivatalosan nem ertesiilt arr61, hogy ki mennyiert kapja a paszkat. De a, mivel nagyon j61 ismerte a hiveket es mindegyikiik anyagi helyze- 39 ~..

11 p 40 tet, igazftott egy kicsit az igazsagos elosztason... A jobbik minosegbol adott. Elofordult reklamaci6 is s a vezetoseg meg is r6tta ezert, de ebben maradtak. Az oregnek megvolt a maga elkepzelese, torvenye mindenrol es eszerint cselekedett. Nem volt apellata... A hitkozseg tehat nem volt gazdag. A bevetelek j6reszet az alkalmazottak fizetese emesztette fel. A kovetkezo alkalmazottai voltak a hitkozsegnek: forabbi, rabbihelyettes-dajan, sakterek (egyikuk a chazan szerepet is betoltotte, ha kellett), masgiach aki fokeppen a marhahust ellenorizte, jegyzo, templomszolga-samesz, takarft6no. A tobbi tisztseg tiszteletbeli volt. Epp ezert a hitkozseg vezetesevellegtobbszor idosebbeket bfztak meg, akik megengedhettek maguknak, hogy ezt a tisztseget ingyen is ellassak. Lassankent kialakult egy csoport, amelynek tagjai ugysz6lvan egymast valtva vezettek a hitkozseg.ugyeit. Amennyire emlekszem: Dr. Keller Samu, Dr. Samuel Vilmos, Samuel Sandor, Weisz Arnold, Lowbeer Arnold, Farkas Ignac, M6zes Lazar, M6zes Hermann, Hirsch Salamon, Engel Samuel, Feiger Salamon, Csengeri Mihaly, Weisz a bazaros, Weisz a rezes, Dr. Szekely Sandor, Br6d Ferenc, Dr. Weisz Samu - tartoztak ebbe a csoportba. A Talmud-T6ranaI es a Chevra Kadisanal nem volt ilyen nagy a valasztmany. Ahogy viszszaemlekszem, Csengeri Mihaly vezette a Chevra Kadisat es Feiger Salamon meg Engel Samuel felvaltva a Talmud- T6rat. Koriilbeliil ez volt a hitkozsegi elet keresztmetszete az elso vilaghaboru utan, a harmincas evek elejeig. * * * A hitlerizmus eur6pai ternyerese kezdte ereztetni hatasat Romaniaban is. Szele eljutott a mi Szilagysagunkba es mind gazdasagi, mind pedig kulturalis teren valtozasokat okozott. Az antiszemitizmus tarsadalmi es politikai szerepenek megvan a szilagysomly6i vonatkozasa. Maniu Gyula volt miniszterelnokot meg ellensegei is nagy hazafinak es demokratanak tekintettek. Az egesz orszag csodalkozassal, a zsid6k megdobbenessel vettek tudomast hirhedt szebeni antiszemita beszederol, amelyben fokent az ellen kelt ki, hogy a kereskedelem _ szerinte - majdnem teljesen zsid6 kezben van. Ilyen kijelentest Maniut61 senki sem ~art. Elozmenye volt azonban ennek. Maniu, akinek szoloje es gazdasaga Badacsonyban, Szilagysomly6 kozvetlen kozeleben volt, a somly6i Engel Samuel vas- es fiiszer-nagykereskedonel vasarolt. Onnepnap, vagy talan szombat volt, amikor a templom elott megjelent Engelek kocsisa es kerte a templom elott acsorg6kat, hogy hfvjak ki Engel Samuelt. Mi, akik a templom elott aldogaltunk, mindjart eszrevettuk, hogy szemben, Engelek nagy kapuja elott - amely zarva volt - lovasszeker all, amelyrol mint kesobb kitud6- dott, a Maniue volt. A kocsist bevasarolni kiildtek. Onnep leven, Engelne nem akarta a kaput kinyittatni es kiadni az arut. Ezert jottek a ferjet megkeresni a templomban. Engel hajlott arra, hogy kiszolgalja a neves vevot, s ugy 0 mint a gyerekei pr6baltak meggyozni az asszonyt. Engelne azonban hajthatatlan maradt, azt hajtogatta, hogy jojjenek vasarnap. Semmi rabeszeies nem hasznalt, a kocsi Uresen tert vissza. Igy kezdodott. A Cuza-Goga kormany amely 1937-ben kerult hatalomra, nem volt hosszu eletu, megis mely nyomokat hagyott mindennapi eletunkben. Allampolitikava valt az antiszemitizmus! Es mint mindig, az antiszemita hullam elsosorban a kiszsid6kat erintette. Minalunk is mind magasabb lett a segelyre raszorul6k szama. Az addigi penzforrasok elegtelennek bizonyultak. Ekkor kezdtek szervezkedni a fiatalok: Friedmann Nandor,Lowbeer Nyuszi, Weisz Ezra, Marmorstein Mikl6s, Rosenberg Bela, Csengeri Ferenc es Stern Majsi. A fentiek koziil Rosenberg Bela, Friedmann Nandor, Lowbeer es Stern mar ismertek a hitkozsegi munkm, dolgoztak a vezetosegben. A fiatalok egy bizottsagot alakftottak, amelyet "SzociaIis Bizottsagnak" neveztek el (voltak olyanok is, akik kisse gunyosan szocialista bizottsagnak neveztek, mert tag- I.

12 jainak nagy resze szoeialista felfogasu volt). Ez az uj bizottsag azt a feladatot tuzte maga ele, hogy eloteremtse a penzt, amellyel fedezni lehetett volna az arra raszorul6k minimalis sztiksegleteit. Ezzel megszunt a "magangyujtes" es megszunt az igazsagtalan elosztas is. A Szocialis Bizottsag ugyanis az eddigi szokasokt61 elteroen, eloszor a terepen merte fel a helyzetet es esak a val6ban raszorul6knak utalt ki segelyt. Nem az igenyloket tartotta szamon, hanem elsosorban a raszorul6kat. Kettagu bizottsag vegezte a felmerest es terjesztette elo java~latat. Egy masik, igen j61 bevalt elve volt a bizottsagnak, hogy termeszetben utalta ki a segelyeket. Minden het esiitortoken egy kozponti raktarb61 osztottak ki a segelyt (liszt, olaj, bab, krumpli, hus). 'Ez a m6dszer nagyon hasznosnak bizonyult, mert az alapveto megelhetesi felteteleket biztositotta. A hust a k6ser meszarszekben lehetett egy utalvany alapjan kivaltani. A meszarszek a hitkozseg tulajdona volt, de berbe adta. Csak ritual is szempontb61 ellenorizte, kereskedelmi ~zempontb61 nem avatkozott az iizletvezetesbe. Az ellenorzest a hitkozseg altai fizetett "masgiaeh" vegezte. A hitkozseg azonban "javasolta" az eladasi arakat s azokat mindenkor elfogadtak. Az alapszabalyok szerint a meszarosok arveres utjan kellett volna berbe vegyek az iizleteket, a gyakorlatban azonban a berlok nem valtoztak, "jogaik voltak", amelyeket esaladi oroksegnek tekintettek. A hitkozseg javaslatait azonban mindenkor elfogadtak, mert tisztaban voltak azzal, hogy a hitkozseg barmikor arverest rendezhet. Sokat jelentett az is, hogy a Szoeialis Bizottsag munkaalkalmat keresett a raszorul6knak. Elfogadta azt a regi jelsz6t: "nem szabad snorrerokat nevelni". Minden munkakepes munkanelkiilinek igyekezett valamilyen elfoglaltsagot talalni a j6m6du zsid6 hivek segitsegevel Ok alkalmaztak - nem mindig szivesen - a bizottsag altai ajanlott embereket. Ugyanesakez a bizottsag esinaltatott tiz "bakot", azaz a kezi favagashoz hasznalt alkalmatossagot s ezeket a raszorultak rendelkezesere boesatotta. Ezzel a "bakkal" a gazdagabb zsid6 esaladok tiizelofajat haznal felvagtak. Igy jutott meleg etel es nemi penz is a munkaert. Nehezebben ment a zsid6 munkanelktiliek foglalkoztatasa a szoleszetben. A szoleszet ugyanis szaktudast igenyel es epp ezert a szolotulajdonosok esak kepzett embereket alkalmaztak. A bizottsag tagjai itt is j6 peldat mutattak: ok alkalmaztak elsonek a zsid6 munkasokat, szemelyesen iranyitottak munkajukat es a gyakorlatban kidertilt, hogy nehany nap alatt ugy elsajatitottak a mesterseg titkait, hogy semmiben sem maradtak el a regi szoiomunkasokt6l A szakmunkasok legtobbje fiatal idealista ehalue volt, aki meg akarta mutatni, hogy a zsid6 erre a munkara is igen alkalmas. Persze legtobbjiik azzal a gondolattal tanulta meg ezt a mesterseget, hogy miutan kivandorolt, hasznat vegye az uj hazaban. Mert akkor mar kesztilodtek alijjara. Kezdtek megerteni, hogy a Szilagysagban nines mit keresniiik, a jovot Eree-Jiszraelben kell felepitenitik. Amikor lattak a kereszteny szolotulajdonosok, hogy a zsid6 szolosgazdak alkalmazzak. _ ezeket az ifjakat, ok is munkat adtak nekik. A bizottsag pedig a kikepzettekkel egyiitt mindig elhelyezett egy-ket ujoneot is. Igy aztan lassan kieptilt a bizottsag keretein beltil a munkakozvetito alosztaly. A keresztenyek bizalmatlansaga ellenere mind tobb fiatal kapott munk<h es ez jelentos erkolcsi es anyagi gyozelmet jelentett a hitkozseg szamara. Ugyanesak ennek a szorgalmas, ontudatos, fejlett szoeialis erzekkel megaldott kornek koszonheto, hogy a penzgyujtest is szervezett m6don inteztek, ugy, hogy a gazdagabbak nagyobb osszeggel jaruljanak hozza, mint a szerenyebb jovedelmu zsid6k. A szocialis bizottsag tevekenysegerol sz6lva hangsulyoznunk kell Weisz Ezra munkassagat, aki szemelyesen vegezte az elelemkiosztast es nagyon sokszor maga talieskazta az elelmet az eloszt6 helyre. 41 _?~ \

13 f 4% Kozel masfel evig dolgozott felfele fvelo sikerrel a bizottsag, amikor eredmenyeik meltanylasakent bevalasztottak tagjait a hitkozseg vezetosegebe. Ez a teny sulyt adott munkajuknak. Gyakorlatilag pedig azt jelentette, hogy konnyebben ment az inkassz6 es nem egyszer erkezett onkentes adorn any (liszt, olaj, stb.) a vasarra jovo videki zsid6k reszerol. Termeszetesen a Szoeialis Bizottsag munkaja nem volt zokkenomentes, nem egyszer vitara kertilt sor, sot egyes tagokat meg is ragalmaztak. De mindez nem esokkentette munkajuk erteket. Nagyobb baj volt az, hogy h6napr61 h6- napra novekedett a raszorul6k szama. Az antiszemita politika malmai lassan, de biztosan oroltek. A gazdasagi krfzis kovetkezmenyei is nehezen multak el. Kik szenvedtek meg a legjnkabb a gazdasagi nehezsegeket? Termeszetesen a szegeny soru zsid6k. Oket boesatottak el a leghamarabb, oket alkalmaztak a legnehezebben. Honnan vegyen penzt a Szoeialis Bizottsag, amikor a forrasok apad6ban voltak? - egyre gyakrabban ez volt a donto kerdes. A hitkozseg sietett a bizottsag segftsegere. Kolcsonoket nyujtou, majd a 20 szazaiekos hozzajarulasat felemelte 50 szazalekosra. A zsid6 kozosseg segftett a raszorul6kon. Nem hagyta eserben oketo Mert a szilagysagi zsid6sag egesz Iete alatt peldamutat6an viselkedett hitsorsosaival. A zsid6 szolidaritasnak olyan bizonyftekar61 tett tanusagot, amilyenre nem volt pelda az egesz orszagban. Az a teny, hogy a zsid6 hitkozseg vezetosege es a valasztmany megszavazta a kultuszad6 otven szazalekanak, tehat a felenek szoeialis eelokra val6 fordftasat - paradan hatarozat volt. Egyetlen hitkozseg sem biiszkelkedhetett ilyen emberbaniti hozzaallassal. * * * A hitkozseg vezetese nem volt konnyu IJlUnka ben elnoknek lenni nagy k6ved volt, de nagy megterhelest is jelentett. A hat6sagok zaklatasa nem akart veget erni. Egyre ujabb vadakat emeltek a hitkozseg ejlen: a vag6hfd tul kozel fekszik a lak6negyedekhez; a meszarszekek nem eieg tisztak;az iskola nem mukodik a miniszterium rendelete szerint, es fgy tovabb. Mindenbe belekotottek. Es ki kellett mindezt kivedje? Elsosorban az aktiv elnok. Abban az evben, a viharos valasztasokon Dr. Samuel Vilmost elnoknek, az alelnoki tisztsegre pedig a Szoeialis Bizottsag tagjakent e sorok fr6jat jeloltek. A valasztasok szepen Ie is zajlottak, megvalasztottak benniinket. Ugy tunt, hogy minden rendben van, de sulyos valsag jott hirtelen: Dr.Samuel Vilmos lemondott tisztsegerol. Hosszu vita utan dr. Keller Samut valasztottak a helyebe, de 0 kijelentette, hogy nem tud es nem is akar aktivan resztvenni ennek a felelossegterhes vezeto kozossegnek a tevekenysegeben es esak proforma vallalja az elnoki tisztseget. fgy aztan a gyakorlati vezetes, azaz a "hatalom" az alelnokon kereszttil automatikusan a fiatalok kezebe ment at. Nemesak uj, friss erokkel gyarapodott a hitkozseg vezetosege, de a munkastflusa is megvaltozott. Dinamikusabban, eredmenyesebben dolgoztak es kozben nem feledkeztek meg "az oreg garda" tiszteleterol sem es minden vonalon egyiittmukodtek vele. De az is igaz, hogy az oregek megadtak a fiatal vezetoknek is a tiszteletet. A hitkozsegben ragaszkodtak hozza, hogy minden hivatalosan kijar6 megtiszteltetes az elnokseget illeti, amit a "fffitalok" nagyon nehezen vettek tudomasul. Peldaul Szimehcit Torakor a T6raval val6 kormenetnel az elso szent T6ra-tekeres a rabbit illette, utana kovetkezett a hitk07- segi elnok, az alelnok, a penztarnok stb. Szornyen furesa erzes volt mindannyiunk szamara, hogysztileink e~ott tiszteltek meg benniinket a T6ra korbehordozasaval. Boldogan lemondtunk volna errol, azonban "az oregek" hatarozottan' kijelentettek: ez jar nektek, el kell fogadjatok.. Aki ismeri ezeket a torvennye valt szabalyokat, meg fogja erteni jelentosegiiket. A kevesbe jartasak kedveert megpr6balom felidezni az akkori legkort. Szimehat Torakor ketszer van kormenet a T6raval (Hakafot), Szimchat Tora eloestejen a Maariv-ima utan, majd masnap delelott a Sachrit-ima utan. Szilagysomly6n, akaresak sok mas (.

14 43 erdelyi hitkozsegben, az esti kormenet a Chevni Kadisae volt, a masnapi pedig a hitkozsege. A fo.kormenet azonban az esti volt, amikor a nagytemplomban osszevontak a varosban talalhat6 osszes T6ra-tekereset, hogy minel tobb hitkozsegi tagot tudjanak reszesiteni ebben a megtiszteltetesben. Meg is jelent mindenki az esti imadkozasnal. Nemesak azok, akik rendszeresen a nagytemplomban imadkoztak, hanem a tobbi templom hfvei is, mindazok, akik szamftottak arra, hogy nekik is jut majd egy T6ra a kormenetben. Mi tobb, az olyan templomlatogat6k is jelen voltak, akiket esak "jom-kipuriakkent" tartottak szamon. Jelen voltak es igenyt tartottak arra, hogy nev szerint felsz6lftsak oket, vegyenek reszt a T6ra kortilhordozasaban. Tudni kell, hogy het Hakc'ifa (korjaras) van, es termeszetesen minel elobb sz6lftottak fel valakit, annal nagyobb volt a megtiszteltetes. Minden evben sertodesekre is sor keriilt, mert mindenki mar hetekkel azelott kiszamftotta, hogy melyik Hakc'ifaban koriilbeltil melyik helyet kapja. A hitkozseg vezetoi bizony sokat dolgoztak a lista megszerkesztesen, hogy a sorrendlegalabbis a lehetosegek szerint minel objektfvebb legyen. Elore nem latott bonyodalmak azonban mindig akadtak: valaki varatlanul nem johetett el, vagy ellenkezoleg, megjelent egy tiszteletre melt6 idegen vendeg. Ilyenk~r az egesz sorrend megvaltozott, elore- vagy hatrato- 16dott. Ha az elto16das ugyanabban a kormenetben tortent, meg nem volt olyan nagy a baj. Ha azonban valaki emiatt egy kesobbi Hakc'ifaba "- keriilt, ez mar katasztr6fa volt. Baj volt az is, ha valaki egy elobbibe jutott be, mert a tobbiek meltanyta1annak talaltak, hogy a szereneses egyen elejiik keriilt. Ma mar nehez ezt megerteni. Annak idejen azonban a Szimehat Tora, a szertartas, zsid6 tarsadalmi esemeny volt Somly6n, utana megh6napokig vitatkoztak r6la, aszerint, hogy ki mennyire volt megelegedve a. helyezessel. Annyira vitatott kerdes volt, hogy meg a keresztenyek egy resze is ismerte, es hozzasz6lt. Mint mar emlftettem, az esti f6 Hakc'ifa a Chevra Kadisae volt. Az udvariassagi szabc'ilyok megkoveteltek, hogy a Chevra Kc'idisaelsonek a hitkozsegi elnokot, a vezetoseget, az e16ljar6sag tagjait tisztelje meg a T6ra koriilhordozasaval. Masnap viszont a hitkozseg tisztelte meg a Chevra Kc'idisat, vagyis annak elnoket, vezetoseget, eloljar6sagi tagjait. Mivel azonban a f6 kormenet este volt, s ilyenkor minden zsid6 jelen volt asszonyaival, gyermekeivel, mi tobb, keresztenyek is megjelentek, gyakorlatilag "a fiatalok" reszestiltek elsokent a legnagyobb elismeresben, s ezert mindannyian elfogultak voltunk, kenyelmetleniil ereztiik magunkat. Hihetetl~ntil fmesa erzes volt szamunkra, hogy oregeink es sajat sziileink elott haladtunk a templomi sorban, es mindenki minket nezett, eves fiatalembereket. be mivel ez volt az osi rend, osi szokas - mi is betartottuk. Es valljuk be, nagyon-nagyon biiszkek voltunk. Hiszen a templomi sorrend nagy megtiszteltetesnek szamftott minden egyes zsid6 szamara. Nem egyszer tortent meg az, hogy az "elobbrekeriilesert", tehat azert, hogy masokat megelozve hfvjak fel a T6rahoz, sok hitkozsegi tag nagy anyagi,udozatot hozott. A zsid6k szamara a tarsadalmi elismeres mindig nagy jelentoseggel bfrt. Mi, a fiatalok, termeszetesen igyekeztiink a magunk m6djan meghalalni az idosebb nemzecdek erofeszfteseit es az iranyunkban mutatott j6indulatot, megpedig azzal, hogy sokat es eredmenyesen dolgoztunk, mind nehezebb koriilmenyek kozott, de fgy is igyekeztiink teljesiteni feladatainkat. A legsiirgosebb volt a segelyakei6 folytatasa, fejlesztese. Adminisztratfv nehezsegeink is voltak, de mivel az egyesftett penztar immar a Szoeic'ilis Bizottsag kezeben osszpontosult, minden kiilonosebb formalitas es biirokracia nelkiil utalhattuk ki a megszavazott segelyeket. Hazudnek, ha azt mondanam, hogy mindig tele volt a penztar es minden hitkozsegi tag kifizette tartozasait. De igyekeztiink athidalni a nehezsegeket, es a lehetosegekhez kepest megoldani a legsiirgosebb es legindokoltabb segelykerelmeket. Itt esak zar6jelben jegyeznem meg, hogy a

15 r "t 44 kes6bbi, a magyar tarvenykezes megkonnyitette szamunkra a penzbehajtast, mert egyszeruen ailami kezelesbe ment at ez a munka. A vegrehajt6 hivatal vegezte ezt a feladatot is. Ebb61 a szempontb61 job ban ment nekiink, marmint a Szocialis Bizottsagnak. De csak ebb61... Inkasszaltuk a teljes osszeget, es ez fedezte a foly6 kiadasokat, nem kellett kapkodnunk. Ki hitte volna, hogy mindez nem tart sokaig. A normalis helyzet nemsokara felborult es tragediaba torkollt. Teny az, hogy a rezsimvaltozas - Eszak-Erdely magyar megszallasa - nagy csal6- dast okozott, es sok megalaztatast hozott szamunkra mar az elejen. * * * A hivatalos fogadtatas a magyar katonai parancsnoksagjavaslatara-utasitasara tortent. A fogadtatason koteles volt megjelenni a teljes vezet6seg es a valasztmany minden tagja. Epp fgy kotelez6 volt piros-feher-zold kokardat kituzniink a gomblyukunkba. Tobb mint fel6ras varakozas utan, nem a varosparancsnok, vagy valamely jelent6s magyar szemelyiseg erkezett meg, hanem egy rend6rfogalmaz6. Rossz jel volt, ereztiik, hogy val ami kesziil. A tragedia el6revetette arnyekat. Nehany nap mulva letart6ztattak 40 zsid6t meg 40 romant, es Zilahra kisertek 6ket gyalog. Hiaba ajanlottak fel tabben is aut6t, teherkocsikat a szallftasukra, a magyar parancsnoksag mindent elutasftott. Gyalogolniuk kellett, megpedig a Vars6ci-tet6n keresztiil. Ez is balj6s jel volt. Ugyanis itt 16ttek Ie nehany nappal ezel6tt egy Olteanu nevu rom ant es a zsid6 Moskovitsot, akit ket fiaval egyiitt szinten beideztek Zilahra (Moskovits egyik fia, goly6val a lababan megme-. nekiilt). Mondanom sem kell, hogy ~ilyen nagy riadalom keletkezett. Rettegtiink a ~;lahra kiildott emberek eleteert. Att61 feltiink, hogy utkozben vegeznek veliik. Szerencsere nem ez tartent. Tul nagy lett volna a felzudulas. Az igazsaghoz tartozik, hogy Koblos zilahi reformatus pap bator kiailasa is segftett. TiltakolOtt es kozbenjart kiszabadftasuk erdekeben. igy aztan lassankent valamennyien hazakeriiltek. Igaz, nem egyszerre es nem izgalommentesen. Ugy latszott, hogy az akci6 els6sorban megfelemlftesre szolgalt, mert az igazi "akci6" meg hatravolt ben megkezd6dott a zsid6k behivasa munkaszolgalatra. Naivak voltunk, amikor azt hittiik, hogy csupan hathetes szolgalatr61 van sz6, valahol az orszag teriileten. Ki hitte volna, hogy Oroszorszag h6mez6ire kiildik 6ket - meghalni. Volt olyan, aki szerencsesen tuielte, de volt olyan, akinek ez a "hat het" 1945 tavaszaig tartott, vagy meg ennel is kes6bb keriilt haza. Sokan pedig odavesztek. A behivasok nagy resze nem tortent legaiisan, hanem gonoszsag es besugas kovetkezmenye volt. Behivtak a hitkozseg vezet6it es a Szocialis Bizottsag tagjait is. Ezek koziil csak Lowbeert hagytak otthon, mert rokkant volt es Friedmann Nandort, akinek valamikeppen sikeriilt elinteznie a leszerelteteset. A helyi magyarok j61 kihasznaltak ezt a lehet6seget es rengeteg "javaslat" futott be a parancsnoksagra. igy peldaul behiv6t kapott Schreiber Bimbi is, aki mindossze 16 eves volt. Ki tudja, kinek a bosszujab61 keriilt fel arra a listara, amit nem is ellen6riztek, kiilonben lathattak volna, hogy egy gyerekr61 van sz6.. Mivel a gett6zast megel6z6 h6napokr61, a gett6r6les a deportalas szornyusegeir61 masok szamolnak be e konyvben, a veszkorszak utani evekkel folytatom, amikor a beke els6 eveiben ismet sarjadni kezdett a zsid6 elet a Szilagysagban. * * *.Lassan, nagyon lassan, kezdtek hazaszalling6zni az eletben maradtak, f6leg munkaszolgalatosok. Igyekeztek visszaszerezni a zsid6k elrabolt ing6sagait. Ezeket egy kozponti raktarban gyujtottek es sziikseg szerint kiosztottak a ninestelen hazater6k kozott. Ebben az id6szakban a halalb61 menekiiltek, a visszater6k, meg nem ismertek a magantulajdont: kozosen laktak, etkeztek, nem jegyeztek fel, hogy kie a holmi, amit kiosztanak azoknak, akiknek semmijiik

16 1 45 sem maradt, azoknak a vagyomib61, akik meg nem voltak otthon. A haborus biinosoket is partizan m6don igyekeztek leleplezni es megbtintetni, sok esetben eredmenyesebben, mint ahogyan a kesobb alakult NeptOrvenyszek csinalta augusztusaban a felszabadulas utan, egy kortilbeltil 20 tagu csoport erkezett ktilonbozo lagerekbol, munkaszolgalatb61. Magam is hozza tartoztam, akarcsak a hitkozseg egykori szocialis bizottsaganak tobb aktivistaja. Ekkor mar letezett az ugynevezett Zsid6 Nepkozosseg, mely kore csoportosultak a visszaerkezok. Azok a volt deportaltak, illetve munkaszolgalatosok, akik mar h6napok 6ta otthon voltak, kereskedtek, sokan koztiltik jelentos jovedelemre tettek szert. Nem voltak megszervezve, s igy lass an eltavolodtak a kozossegtol, egyenileg pr6baltak megoldani problemaikat. Az ujonnan erkezok csoportjaban azonban mar tapasztalatokkal rendelkezo vezetok voltak, akik a felszabadulas elott is sikeresen miikodtek a hitkozseg bizottsagaiban. S most uj alapokra fektettek a kozossegi eletet. Dinamikus gondolkodasu, tettrekesz emberek, akik elkepzelesekkel, tervekkel erkez~ tek. melyek hosszu egytittlettik alatt kikristalyosodtak. Else osszejoveteltik alkalmaval felvetodtek a kovetkeze fo problemak: 1. A haborus biinosok felkutatasa es torveny ele allitasa; 2. A zsid61akasok visszaszerzese; 3. A zsid6 vagyonok visszajuttatasa ajelentkezo tulajdonosoknak; - 4. A zsid6 vagyonok megorzese a meg tavol levo jogos tulajdonosok reszere;. 5. Tavoli orokosok felkutatasa es a vagyon atvetelevel jar6 jogi procedurak intezese; 6. A kereszteny magyar lakossaggal szembeni allasfoglalas, magatartas; 7. Az aktualis problemak megoldasa, mint peldaul a Nepkozosseg megszervezese, mikve, templom rendbehozatala, miikodtetese, koz- eptiletek (iskola stb.) visszajuttatasa a hitkozseg tulajdonaba. A fentiek megoldasara elengedhetetlen volt, hogy a zsid6k egy resze felvetelet kerje a Kommunista Partba. Egyreszt azert, mert elvi szempontb61 ez alit hozzank legkozelebb. Ezuton velttik megtalalni az egyenjogusitas lehetoseget, amit sohasem elvezttink. Masreszt a partba igyekeztek befeszkelodni a fasiszta multu vagy gondolkodasu magyarok,. akik a szilagysomly6i Kommunista Partban nagy tobbsegben voltak es ezt mar lehetett erezni. Ki akartak sajatitani peldaul dr. Keller Samu hazat, akinek a fia megmenektilt, de nem tert vissza. Gyermekotthont akartak letesiteni benne. Ugyanakkor Brandt l6ska, aki fasiszta volt, - a NeptOrvenyszek haborus biinoskent elitelte, - egy hasonl6 lakasban haboritatlanul elt, notlen ember letere 6riasi lakterben. Igy ertheto, hogy a zsid6k letszamukhoz kepest aranytalanul sokan leptek be a Kommunista Partba, amit Nagy Dezso orommel fogadott, a megyei partbizottsag magyar kiktildottjenek minden ellenkezese dacara. A Nepkozosseg uj titkara Weisz Ezra lett, a partban mar szavunk volt, es komolyan hozzafogtunk az ujszerii szervezkedeshez. Nem letesitetttink kollektivat, mindenkit visszajuttattunk lakasaba, de pelda nelktili kollektiv szellemet sikertilt bevinni a kozossegbe. A teljesen vallastalanok ugyanoly'aril",tnertekben tamogattak a hitkozseget a mikve fenntartasaban, vagy a sakter fizeteseben, ahogy a legszelsosegesebb vallasosak sem vontak ki magukat. a futballpalya epitesehez val6 hozzajarulas a161.nehany hetre eljott dr. Speter Baba, aki a Tudor Vladimirescu had test komisszarja volt. Tekintelye es tudasa segitett abban, hogy szervezetten intezztik osszes tigyeinket. Eloszor is el kellett inditani az orokosodesi eljarasokat. A roman jog dicseretere legyen mondva, 6riasi segitseget jelentett ezen a teren az a talan egyedtila1l6 torveny, amelyet kizar6lag a deportaltak problemainak a megoldasara szavaztak meg. Ez a torveny kimondta: a deportaltakhalala nemre es korra val6 tekintet nelktil egy es ugyanazon idopont-

17 46 ban val6 elhalchozasnak tekintend6. Az altai a- nos jog szerint ugyanis, ha peldaul apa es fia egytitt hal meg aut6balesetben, mindig az id6- ~ebb elhunyta tekintend6 els6nek. Ami azt jelenti, hogy a fiu orokli az apja vagyonat, s ennek megfelel6en kell levezetni az orokosodesi eljarast. Szinte elkepzelhetetlen nehezsegeket okozott volna a deportalasb61 visszatertek orokosodesi eljarasanak levezetese, amikor sok esetben csak otodagu orokos letezett es az osszes el6z6k neveben Ie kellett volna vezetni ktilon-ktilon az eljarast, igazolni rokoni kapcsolatukat, annak szintjet, az elhunytak kor szerint kovetkez6 sorrendjet stb. Az orokosodesi eljarast dr. Speter Baba intezte. Miutan a hat6sagoknal sikertilt az orokl-esijogot megallapitani, elkezd6dtek az orokosok egymas kozti vitai. Ekkor a Nepkozosseg kereten beltil valasztott bir6sag letestilt, amelynek tiz tagja megvizsgalta a vitas eseteket. A felek mindegyike valasztott maganak egy bir6t a tiz koztil, a ket bir6 pedig egy elnokot. LegtObbszor Baba volt az elnok, s nagyreszt Ezra es j6magam voltunk a birak. A targyalasok gyakran a kes6 ejszakaba nyultak. Egyetlenegyszer sem fordult el6 azonban, hogy a felek ne fogadtak volna el e valasztott bir6sag donteset. Ez az altalunk letesltett intezmeny dontott az tizleti nezetelteresek teren is es sok esetben nemcsak a zsid6k egymas kozotti, hanem a zsid6k es a keresztenyek kozott felmertilt vitakban is. Miikodesenek csucspontjat akkor erte el a valasztott bir6sag, amikor a bujdos6 Szab6, aki a leventekkel egytitt kegyetlenkedett, azt tizente nektink, hogy amennyiben vallaljuk az itelkezes szerepet es nem adjuk at a Neptorvenyszeknek, on kent jelentkezik bir6sagunk el6tt. Ugy dontotttink, hogy elvallaljuk. A targyalas - a vad es a vedelem tanuinak a kihallgatasa napokig tartott. A vadlott szabadon valaszthatott maganak ved6t. Bir6sagunk iteletet hozott: A vadlottat egyevi kenyszerlakhelyre itelttik es minden vasarnap delutan, amikor a yaros parkja;az ugynevezett Varkert, tele volt setal6kkal, negy 6rat kellett dolgoznia, gondozni a parkot, majd onnan egyenesen hazatert es nem hagyhatta el a lakast. Apjanak teglagyara volt es a fia btintetesehez tartozott, hogy bizonyos mennyisegii teglat es cserepet szallitson a mikve es a futballpalya oltoz6jenek renovalasara. Az elftelt az itelet minden pontjat szigoruan betartotta. Rendkivtili jelent6segii erkolcsi siker volt ez szamunkra. Nem allt mogotttink semmilyen hatalom, nem gyakoroltunk semmilyen nyomast senkire, a varosban akkor osszesen szaz zsid6 csalad elt, slam, ez a kis csoport megis ilyen autoritast tudott kivivni maganak. A haborus biinosokkel kapcsolatban viszont azt az elvet fogadtuk el, hogy azok btintetesere kizar61ag a NeptOrvenyszek hivatott. A mi feladatunk a biinosok felkutatasaban val6 reszvetelre, bir6sag ele allitasukra korlatoz6dott. A magyarokkal szembeni magatartasunkat azjellemezte, hogy 6vakodtunk az altalanositast61. Aki nem volt fasiszta es kezet nyujt nektink, annak a kozeledeset elfogadjuk, de mi nem kezdemenyeztink. Sokak szamara csabit6 volt egytitt tilni es inni valamelyik dzsentrivel, akihez az illet6 aze16tt meg csak nem is kozeledhetett, de onerzettink es btiszkesegtink felszinen tartasaval megakadalyoztuk az ilyen megalaz6 megnyilvanulasokat. A magyarok egy resze baratsagos rokonszenvet mutatott irantunk, nyilvanosan sajnalkoztak, de lelktikben nem tudtak megemeszteni azt, hogy a deportaltak koztil nehanyan visszatertek. Erre nem szamitottak. Nehezen baratkoztak meg a val6saggal. EgyOmaskozt sajnaltak, hogy akar egy zsid6 is visszatert. Mi tudtuk ezt es figyelembe vetttik a kozhangulat szamunkra nehezen erzekelhet6 jelensegeitis. * * * Emellett szamos uj problema mertilt fel. Ilyen volt a Iasi-i arvagyerekekr61 val6 gondoskodas feladata. Orszagos akci6 indult, hogy elhelyezzek a gyerekeket csaladoknal ad dig is, amig alijjazasukat megszervezik. Somly6ra is erkezett egy ktildott. Osszehivtunk egy gyiilest az iskolaban es a delegatus, miutan ismertette az

18 arvagyerekek helyzetet, javasolta, hogy minden esalad fogadjon be egyet koztiliik. Ellenvetes nelktil fogadtak el az egybegyultek a javaslatot, amelyet azok is kotelezoen magukeva tettek, akik nem voltak jelen a gyulesen. Szaz zsid6 esalad volt a varosban, szaz arva gyereket vallaltunk. Val6ban ennyi erkezett. Egyetlen esalad akadt, amely nem vallalt gyereket, s mikor ez kitud6dott, azonnal jelentkezett egy masik esalad, es ket gyermeket fogadott be. Igy mindegyik otthonra tahllt. Nem volt erre pelda egesz Romaniaban. Biiszkek voltunk arra, hogy mi, a tegnapi deportaltak, mar masokat segithetiink. Aztan felmeriilt a bukovinai esaladok elhelyezesenek a kerdese. Bukovina ekkor mar a Szovjetuni6hoz tartozott, de az ottani hat6sagok bizonyos kortilmenyek figyelembevetelevel egyes zsid6 esaladoknak megengedtek, hogy Romaniaba koitozzenek. Kozossegiink koztiliik is vallalt kb. 35 esaladot. Egy pentek delutan erkeztek meg teheraut6kba zsufolva, porosan, piszkosan, mindenfele szegenyes holmival, aminek az elhozatalat a hat6sagok engedelyeztek. Az iskolaudvarba iranyftottuk oket: a mikve be volt futve, a kadakban meleg viz varta a menektilteket, az udvaron meleg etel, friss kalaes. Megfiirodtek, j611aktak, es meg aznap mindegyikiik egy frissen meszelt lakasban rendezkedhetett be. Nem volt palota az ilyen lakas, de ok mindennel tobbre beestiltek, mert lattak, hogy szinte az egesz zsid6 kozosseg kortilottiik forgol6dik, osszefogott az erdektikben. Szombaton meg esaladoknal etkeztek; de mar,;:asarnap elindultak munkat keresni. Nagyon szorgalmas emberek voltak, nem akartak senkinek terhere lenni. Kivetel nelktil mindannyian alijjaztak a roman hat6sagok segftsegevel, iiiegalisan, hiszen meg nem letezett Izrael ~mama. A hitkozseg is dolgozott mar, s megsztiletett az ugynevezett Zsid6 Nepk6z6sseg helyi esoportja, amely az uj rend kreaci6ja volt. A hazaerkezett zsid6k ezeket a kereteket igyekeztek kihaszmllni arra, hogy beindftsak a zsid6 kozossegi eletet, torvenyszek ele kiildjek a haborus bunosoket, megmentsek a meg fellelheto zsid6 vagyonokat, haztartasi holmikat, emlektargyakat, kegyszereket. Ekkor zajlott Ie a bunosok egyeni megbiin-' tetese, amely egy-egy veresben mertilt ki, vagy panasztetelben a rendorsegen. Akkor meg nem indult be a hivatalos felelossegrevonas folyamata. A Zsid6 Nepkozosseg olyan keret volt, ami lehetoseget nyujtott az ujrakezdes akadalyainak elharftasara. Tapasztalt kozossegi aktivistak vettek at a vezetest es fgy sikertilt nehany igen eredmenyes akei6t lefolytatni. Ktilonosen a haborus bunosok felkutatasaban ertek. el figyelemre melt6 eredmenyeket. Megtalaltak nehany bunost es atadtak a Nepbir6sagnak. Felkutattak a bizonyftekokat es a tanukat, es igyekeztek ellenorizni az eljarast, amit a bunosok einkosaik segftsegevel gyakran el akartak ganesolni. Ez is nehez hare volt. Hiszen maga a torvenyszek osszetetele sem volt alkalmas arra, hogy megertse a rettento bunoket. A politikai uralomert kiizdo "tortenelmi partok" eppugy, m~nt a szoeialdemokrata es a kommunista part, nepszerusegre torekedett. S bizony nem volt tul nepszeru a bunosok megbiintetese. Furesa m6don a kozvetlentil erdekelt felnek, a zsid6 kozossegnek, nem volt kepviseloje a torvenyszek tagjai kozott. Azzal az tirtiggyel utasftottak vissza a zsid6k felvetelet, hogy a Nepkozosseg nem part, marpedig esak a partok kepviseltethetik magukat a Nepbir6sag kereteben. Igy aztan nem egybunosnek sikertilt kibujni a felelossegrevonas al6i. Elbujtak, elmenektiltek. A mi sztileink, testvereink, rokonaink viszont elpusztultak. Mind! De nem hagytuk magunkat. Amikor a magyarok szabotalni akartak, visszaiitottiink. Ha j61 emlekszem, egyik haborus bunos kolozsvari targyalasa alkalmab61, a fasisztak megvettek az osszes aut6buszjegyet, hogy a tanuk ne erhessenek idejeben ~ targyalasra. A vedelem magyar tanuinak azonban boven jutott hely. Termeszetesen azonnal atlattunk a 47

19 f r 48 szandekukon. Weinberger Pali, aki a legaktfvabb volt, szerzett egy 6cska, de hasznalhat6 motorbiciklit es Zeliggel meg e sorok ir6javal, Csengeri Ferivel elindult Kolozsvarra. A targyalas mar folyt es a ved6 tanuk, azaz a cinkosok ragyogtak az oromt61, hogy ismet tuljartak a zsid6k eszen. Amikor belepttink a terembe, Pali el6vette a jegyzetftizetet es felirta a jeleniev6k nevet. Csengeri az tigyesszel Iepett osszekottetesbe es elmondta, hogy mi tortent. Az tigyesz jelentette az esetet a bir6sagnak, a torvenyszek tagjai pedig kihallgattak a harom tanut. Vegtil elhataroztak, hogy lehet6seget adnak a vad tanuinak, hogy elmondjak a tortenteket. Az uj terminus alkalmab61 a bir6sag legnagyobb meglepetesere a vedelem tanui nem jelentek meg. Feltek, megijedtek. Az igazsag gy6zedelmeskedett, de meg kellett verekedni erte. Semmilyen eredmenyt nem erhetttink el harc nelktil. Hiaba mondtak, hogy mi vagyunk "a hatalom birtokosai", ez csak a latszat volt. A fasiszta er6k, a hitlerista csokevenyek meg nagyon er6sek voltak. A fenti tortenet csak peldazza a ktizdelmet, amelyet az igazsagszolgaltatasert kellett vivnunk. A biinosok felkutatasanak es bir6sag ele allitasanak legkimagasl6bb eredmenyei koze tartozik a ket f6biinos, Lazar J6ska es Krasznai gett6parancsnok elfogatasa. Lazar J6skat Budapestr61, Krasznait pedig Moszkvab61 hozattak haza! Ugy hiszem, erdemes felidezni a haborus biinos Krasznai elfogatasanak kortilmenyeit. * * * Krasznai f6szolgabir6 volt, de annyira szels6jobboldali es olyan "megbizhat6", hogy a magyar beltigyminiszterium.a somly6i gett6 megszervezesevel bizta meg es annak parancsnokava nevezte ki. Mint ismeretes, a szilagysomly6i gett6ban igen rosszak voltak a kortilmenyek, kegyetlentil megkinoztak a zsid6kat. Krasznai nagymertekben felel6s volt az embertelen magatartasert es a zsid6k tomeges elpusztftasaert. Termeszetes tehat, hogy a hazatert sz6rvany zsid6sag mindent elkovetett, hogy elfogja es atadja a torvenyszeknek ezt a kegyetlen, szadista, antiszemita gyilkost. De nem tudtuk, merre sodorta 6t a haboru, hova menektilt. Kerdez6skodttink, kutattunk. Egyesek azt mondtak, hogy kiszokott az orszagb61, masok, hogy meghalt. Senki nem tudott r6la semmi biztosat. Nem hagytunk fel a 'nyomozassal. Egy nap az a hir terjedt el, hogy valaki latta 6t a Focsani-i (Moldova) gyiijt6taborban. Utanajartunk a hirnek. Veletlentil raakadtunk arra a volt hadifogolyra, aki elmondta nektink is, hogy a saj<it szemevel latta Krasznait a taborban. Megtaviratoztuk a gyanunkat a Nepbir6sagnak es ugyanakkor elkezdtiink gondolkozni azon, hogy mit tehetnenk az elfogatasaert. Gyotort a tudat, hogy esetleg kicsuszik a keztink koztil. Szukkot els6 napjan szen - a templomban vetettem fel azt a gondolatot, hogy tildoz6be vessztik a gyilkost. Mi lenne, ha elmennek Focsaniba? Igaz, hogy a hely messze volt, de nem olyan lehetetlen el6kesziteni es vegrehajtani ezt az tildozest. Elhataroztuk, hogy Berkovics Jumi aut6j<it hasznaljuk fel az utra (vonattal szinte lehetetlen lett volna megkozeliteni a meszsze fekvovarost), es osszeadunk valami penzt az akci6 koltsegeine"k fedezesere. Fischmann Sandorral egytitt beutaztunk Zilahra, hogy megnyerjtik az tigynek Varnai Miskat, aki az Allambiztonsag helyi parancsnoka volt. Kerttik, hogy utazzon veltink, s igy hivatalos jelleget adjunk az tigynek. Nehezen tudtuk ravenni, mert azt mondta, hogy ez a hat6sagok dolga, nem pedig a mi~nk, civileke. De nem tagadta meg, hogy. veltink utazzon Kolozsvarra es ott a Nepbir6sagon megbeszelje valamelyik tigyesszel a dolgot. fgy is tortent. Kolozsvaron bejutottunk egy hatarozott jellemii tigyeszhez, aki megertette, mir61 van sz6, es kiallitott szamunkra hivatalos kiser6leve- ~ let. fgy aztan Varnai is veltink tartott. Nem volt konnyii ut. Nem volt konnyii feladat. De fiitott az eltokelt szandek, hogy ne hagyjunk futni egy szadista haborus biinost, aki a sajat sztileinket kinozta meg.

20 49 A hat6sagi engedelytinkmegvolt, most mar csak Krasznait kellett el6keritentink. Kidertilt, hogy Focsanib61 eltunt. Erintkezesbe lepttink a Kommunista Part helyi vezet6ivel es a fogolytabor parancsnokaval is. A parancsnok nagy j6indulatot mutatott iranyunkban es mindannyiunkat fogadott, de nem tudta el6allftani Krasznait. A nevlistakb61 kidertilt, hogy val6ban hetekig ott volt, de nehany nappal azel6tt egy szallitmannyal a Szovjetuni6ba ktildtek munkara. Remenytelennek latszott az eset. Azokbah az id6kben ezreket - tlzezreket ktildtek Keletre. Ki tudja, hova? Ki tartja szamon 6ket? Hogy jussunk Krasznai nyomara abban az irdatlan nagy orszagban? A parancsnok, miutan elmond~uk, hogy' kir61 van sz6, s hogy Krasznait tlivolleteben halalra itelte a NeptOrvenyszek, mozg6sitotta a vezet6segi gardat es megigerte, hogy ha egy m6d van ra, utanajar az tigynek es kiszolgaltatja nektink a gyilkost. Nem nagyon hitttink benne. Hogyan kerft el6 egy porszemet a homoktengerb61? Ugy erezttik, hogy csak nektink szivtigytink a Krasznaikerdes, es elkeseredetten vetttik tudomasul a kudarcot. Keseru szemrehanyasokat tetttink onmagunknak, hogy miert nem indultunk azonnal a nyomaba, miert haboztunk, halogattuk a felkutatasat. Mert teny: ha hamarabb erkeztink, siman ment volna minden. Bizonyitek, itelet, ajanl6level, minden a keztinkben volt - es igy a keztinkbe kertilt volna Krasznai is. Karacsony masnapjan varatlan telefonertesitest kaptunk a NeptOrvenyszekt61, hogy a keresett haborus bunos Krasznai el6kertilt, kiszolgaltattak Romanianak es mar meg is erkezett Kolozsvarra, ahol bortonben van. Fantasztikusnak tunt a hir. Az els6 pillanatokban nem is hitttik: lehetseges, hogy a beles ktilfoldi hat6sagok ilyert lelkesen segitettek volna? A hir igaznak bizonyult, es 6riasi visszhangot valtott ki nemcsak a zsid6k, hanem a szilagysagi keresztenyek koreben is. Gy6zedelmeske- dett az igazsagszolgaltatas! Ugy erezttik, hogy ez is resze a felszabadulasunknak. Nem vagyunk orok vesztesek, akiket a sors tildoz minduntalan. Es ezt a gy6zelmet mi, zsid6k vivtuk ki. A bunosok, akiket meg nem sikertilt bir6sag ele allitani es valahol bujdostak, lesujtva hallottak a hirt: lam, a zsid6k keze messze eler, egeszen Moszkvaig! Mert ott vettek Ie a vonatr61. A szilagysagi magyar lakossag ugyanis - keyes kivetellel - Krasznainak "drukkolt", azt szerette volna, ha egerutat nyer, mint annyi mas bunos. Megcsak annyit err61: rogton, tobbedmagunkkal beutaitunk Kolozsvarra, es engedelyt kerttink arra, hogy szemelyesen olvassuk Krasznai fejere buneit. Szemt61 szembe kivantunk allni sztileink, rokonaink, gyermekeink gyilko-' sava1. A taiaikoz6 ugy zajlott Ie, mint val ami abszurd szindarabban: Krasznai artatlansagat hangoztatta. Nem erzi magat bunosnek - allftotta. Nem tett mast, csak a fels6bb parancsokat teljesitette G61ismert formula). Tobbek kozott a kovetkez6ket mondta nektink: "Megbocsassanak az urak a hasonlatert, de ugy viselkednek, mint a kutya, akit k6vel dobalnak meg, s a kutya ahelyett, hogy azt tamadna meg, aki megdobta a k6vel, dtihosen tamad a k6re... " Erre Moraru tigyesz a kovetkez6ket valaszolta: "Teved Krasznai, mi megtalaljuk azt is, aki a k6vel hajigalt, de elpusztitjuk magat a kovet is, nehogy akadjon egy uj bolond, aki ismet hasznalni akarja a gonosz kovet, hogy artatlanokat sebesitsen meg". A tobbi ugy folyt Ie, mint ahogy szokasos volt: izgalmakkal teli bir6sagi targyalasok es a vad teljes beigazolasa. MiuHin Romaniaban akkor halalos itelet nem volt, Krasznait eletfogytiglani fegyhazra iteltek, ami 30 evet jelentett. Az6ta mar biztosan kiszabadult es elvezi az oregkorat; talan nyugdijat is, hiszen allamif6hivatalnok volt! Sokszor elgondolom, hogyha nem hozattuk volna haza, talan kemenyebb megpr6baltatas-