Gödöllôi Dohányzásmegelôzési Program: dohányzás és prevenció tizenéves fiatalok között

Átírás

1 eredeti közlemények Gödöllôi Dohányzásmegelôzési Program: dohányzás és prevenció Bevezetés A WHO adatai szerint a nem idôskori megbetegedések, illetve a korai halálozás vezetô oka a világ fejlett országaiban a dohányzás; Európában 1999-ben például a halálesetek több mint 14-ának hátterében e szenvedély állt (1). Az emberek a dohányzást általában csupán rossz szokásnak, esetleg káros szenvedélynek tartják. A dohányzásra való rászokás, a nikotinfüggôség azonban teljes mértékben megelôzhetô, azaz senkinek sem kellene meghalnia a dohányzás következményei miatt. Bár a megbetegedések és a halálesetek túlnyomó többsége a középkorúakat és az idôseket érinti, mégis a dohányzási szokások kialakulásában kétségtelenül a serdülôkor játssza a legfontosabb szerepet, hiszen a felnôtt dohányosok túlnyomó többsége 18 2 éves kora elôtt szokik rá a dohányzásra ezért kiemelkedôen fontos, hogy a dohányzás prevenciója elég határozott legyen már jóval a rászokás várható ideje, a kamaszodás elôtt annak érdekében, hogy minél kevesebb fiatal váljon a nikotin rabjává az iskolai évek során. Célok Célunk, hogy a nem dohányzó életforma legyen a követendô a fiatalok körében, és ezáltal lényegesen kevesebb dohányzó, nikotinfüggô fiatal kerüljön ki az iskolapadból, és a munkába lépés után is képesek legyenek füstmentes életet élni. Célunk a dohányzás, a dohányfüst elkerülése, és nem a dohányosok elítélése, megbélyegzése. A 1 18 éves diákok számára eddig nem volt olyan, hazai dohányzásprevenciós program, amely a diákok mellett a szülôk és a pedagógusok képzését is magában foglalta volna. A helyi fiatalok dohányzási szokásainak, a dohányzásról alkotott véleményének figyelembevételével szerettünk volna olyan oktatási programot összeállítani, amely megfelelt a fenti elvárásoknak. Ebben a közleményben a felméréseink eredményeinek egy részét mutatjuk be, és utalunk azok gyakorlati felhasználása során nyert elsô próbálkozásainkra is. Módszer A nemzetközi, illetve a hazai források áttekintése alapján saját felmérést készítettünk a 1 18 éves gödöllôi diákok dohányzási szokásairól, illetve számos demográfiai és életmódot érintô kérdésrôl. Az elsô felmérésben 26. december 12-én 2982 diák vett részt a város valamennyi általános és középiskolájából, amelyet 27 októberében egy kisebb, elsôsorban az érettségi elôtt álló éves tanulók dohányzással kapcsolatos véleményével foglalkozó felmérés követett, ezúttal már a kutatásba bekapcsolódó diák segítségével. A kérdôívek kiosztásában az iskolák pedagógusai és diákjai egyaránt részt vettek; a kérdôíveket a diákok önkéntesen és névtelenül töltötték ki. Az elsô kérdôív feldolgozása SPSS for Windows programmal készült dr. Urbán Róbert (ELTE Pszichológiai Tanszék) programja segítségével. A második kérdôív összeállítása, a felmérés megszervezése és az adatok feldolgozása a kutatásban aktívan részt vevô diák segítségével történt. Nem dohányzónak tekintettük azokat a diákokat, akik egyetlen egyszer sem dohányoztak a felmérések elôtti 3 nap során. Az alkalmi dohányosok a felmérés idôpontját megelôzô 3 napon legalább egyszer, de nem mindennap gyújtottak rá, a rendszeres dohányzók közé pedig azok kerültek, akik minden egyes napon dohányoztak. A 26 decemberében végzett városi felmérés kérdôívét, illetve a hozzá kapcsolódó programot elfogadta a gödöllôi Tormay Károly Egészségügyi Központ Kutatásetikai Bizottsága, a prevenciós program megva- Mucsi János dr. 1 Mucsi Anna 2 1 Tormay Károly Egészségügyi Központ Tüdôbeteg-gondozó Intézete* 2 Török Ignác Gimnázium, Gödöllô * tel: 6 28/41 415

2 1. ábra A dohányzást már kipróbált osztályos gödöllõi diákok aránya (n = 2948) ,4 fiúk 14 8,2 21,3 17,2 lányok 36,4 35,5 53,4 47,6 54,4 58, ,8 7,1 67, >18 életkor (év) 2. ábra Az alkalmi és a nem dohányzó gödöllôi diákok aránya korcsoportonként a megkérdezett diákok között ábra A dohányzásban már egyenjogúság van Az elmúlt 3 napban dohányzó osztályos gödöllõi diákok aránya (n = 2966) fiúk 3,7 3,1 lányok 2,3 3,6 7,6 1,4 12,8 14,8 8,9 76,9 (n=56) (n=334) (n=351) (n=429) (n=422) (n=42) (n=365) (n=319) (n=34) (n=2982) >18 totál = nem válaszolt = nem dohányzott az elmúlt 3 napban = dohányzott, de nem mindennap az elmúlt 3 napban = mindennap rágyújtott az elmúlt 3 napban) >18 életkor (év) 19,6 24,8 38,2 37,6 46,6 33,1 49,6 44,7 lósításában aktívan részt vettek az ÁNTSZ helyi szervezetének orvosai és a Török Ignác Gimnázium pedagógusai és diákjai is. A felmérés számítógépes feldolgozásának anyagi hátterét a Tormay Károly Közalapítvány biztosította, a prevenciós program elsô évének megvalósítását pedig széles körû városi támogatás tette lehetôvé. Eredmények A közel 3 gödöllôi diák válaszaiból kiderült, hogy évfolyamonként kb. 1-kal nô a cigarettát kipróbálók aránya, a 18 évesek között már eléri a 78,7-ot. A mai gödöllôi diákoknál cigarettafronton teljes az egyenjogúság: a 16 éves lányoknak és fiúknak egyaránt a 72-a van túl az elsô szál cigaretta elszívásán (1. ábra). Minden tizedik 1 18 éves korú gödöllôi diák tekinthetô alkalmi vagy rendszeresen dohányzónak, azonban amíg 13 éves kor alatt szinte senki sem cigarettázik, addig az elmúlt hónapban dohányzó fiatalok aránya 13 éves korban már megközelítette a 1-ot! A 14 évesek 9,5-a vallotta magát alkalmi dohányosnak, 4,5-uk pedig már minden nap rágyújtott. A rendszeres és alkalmi dohányosok együttes aránya a 16 éveseknél megközelítette a 4-ot, minden hetedik (14,5) dohányzott napi rendszerességgel. A végzôs 18 évesek közül pedig a megkérdezettek közel fele volt dohányos (23, rendszeres, 23,7 alkalmi), a válaszolók között viszont már 52-nak adódott az elmúlt hónapban dohányzó végzôs diákok aránya (2. ábra). A felmérés kitöltését megelôzô 3 napon belül alkalomszerûen vagy napi rendszerességgel dohányzók között 1-11 éves korban még csak néhány fiú dohányzott; a 12 és 15 éves életkorúak között a lányok közül gyújtottak rá többen. A fiúk 16 éves korban érték utol a lányokat (38,2 és 37,5), majd az utolsó két évfolyamon már át is vették a vezetést: a 18 évesnél idôsebb fiúk 49,6-a dohányzott egy hónapon belül, 24,8-uk pedig mindennap rágyújtott. A 18 évesnél idôsebb diáklányok 44,7-a dohányzott a felmérés kitöltését megelôzô 3 napban, minden ötödik végzôs diáklány pedig napi rendszerességgel dohányzott (21,7) (3. ábra). l 2 8 á p r i l i s l 2. é v f o l y a m l 4. s z á m

3 A 1 18 év közötti gödöllôi diákok tizede (9,7) próbált már ki valamilyen drogot. A 1-11 évesek között még senki, utána szórványosan néhányan egészen 14 éves korukig; 15 éves kortól, azaz nagyjából a 9. osztályban azonban már minden nyolcadik diák (12,6), a végzôsöknek pedig már több mint a negyedének (28,6) volt már saját tapasztalata valamilyen kábítószerrel (4. ábra). Az általános iskolások (1 14 évesek) között az elmúlt 3 napban rágyújtó fiatalok 17,1-a, a napi rendszerességgel dohányzó diákoknak pedig közel harmada (29) van túl az elsô kábítószeres élményén (5. ábra). A középiskolások (15 18 évesek) között lényegesen gyakoribb a kábítószereket kipróbáló fiatalok aránya. Akik még sohasem dohányoztak, azok a kábítószert sem szokták kipróbálni (1,5). Azok között, akik már dohányoztak, de az elmúlt 3 napban egyszer sem gyújtottak rá, már ötször gyakrabban (7,3) fordult elô, hogy valamilyen drogot is kipróbáltak. Az elmúlt 3 napban nem minden nap dohányzó diákok 28,8-a, a napi rendszerességgel dohányzóknak pedig már több mint a fele (54) szerzett saját tapasztalatokat valamilyen droggal, amely a sohasem dohányzókhoz képest 19-szeres, illetve 36- szoros kockázatot jelent (6. ábra). A diákoknak a dohányzásról alkotott véleményére vonatkozó kiegészítô vizsgálatot a program központi iskolájában, a gödöllôi Török Ignác Gimnáziumban végeztük diákkutató bevonásával, amely a prevenciós program szerves része is volt egyben, hiszen célunk a fiatalok aktív részvétele a dohányfüst elleni küzdelembe. A felmérést osztályos fiatalok részvételével végeztük, összesen 235 diák bevonásával mivel a 8. osztályosok között senki sem dohányzott, a felsôbb évfolyamok összesen 24 diákjának a válaszait önállóan is elemeztük. Azokat a diákokat tekintettük nem dohányzónak (n = 137), akik az elmúlt 3 napban egyáltalán nem gyújtottak rá, a dohányosokat pedig a korábbi csoportosításnak megfelelôen alkalmi dohányosokra (n = 45) és rendszeres dohányosokra (n = 22) osztottuk. Mindhárom csoportban drogot kipróbálók aránya eredeti közlemények Gödöllôi Dohányzásmegelôzési Program: dohányzás és prevenció 4. ábra Valamilyen kábítószert kipróbáló diákok aránya korcsoportonként (n = 295) drogot kipróbálók aránya (n=54) (n=323) (n=343) (n=425) (n=413) (n=39) (n=348) (n=312) (n=297) >18 totál Életkor (év) 5. ábra Valamilyen kábítószert kipróbáló fiatalok aránya a dohányzási anamnézis függvényében (1 14 éves gödöllôi diákok, n = 1556) , , ,7,9 Dohányzás: soha 3 napja nem nem mindennap napi (függô) Kipróbálta Nem Fogyasztottál-e valaha drogot, kábítószert (Extasy, marihuána [ fû ], kokain, heroin stb.)? drogot kipróbálók aránya 6. ábra A kábítószert kipróbálók aránya nem dohányos és dohányos fiatalok között (15 19 éves gödöllôi diákok, n = 1328) 28,8 54, 1 7,3 1,5 nem cigizett 3 napja nem nem mindennap napi (függô) Kipróbálta Nem próbálta ki Fogyasztottál-e valaha drogot, kábítószert (Extasy, marihuána [ fû ], kokain, heroin stb.)?

4 Gödöllôi Dohányzásmegelôzési Program: dohányzás és prevenció 7. ábra Milyennek tartod a dohányzást? ( osztályosok) 8. ábra Minek tartod a dohányzást? ( osztályosok) válaszok aránya () büdös menô/trendi drága vonzó kínos szexi egészségtelen nap 1 29 nap 3 nap (n = 137) (n = 45) (n = 22) betegség szokás szenvedély szórakozás unalomûzés nap 1 29 nap 3 nap (n=137) (n=45) (n=22) 9. ábra 25 év múlva milyennek képzeled magad? ( osztályos alkalmi és rendszeres dohányosok, n = 61) válaszok aránya () nem dohányzó dohányzó n=3 n=11 n=7 n=13 alkalmi (lány) alkalmi (fiú) rendszeres (lány) rendszeres (fiú) a legtöbben egészségtelennek tartották a dohányzást (82, 69 és 55). Büdösnek elsôsorban a nem dohányzók tartották a dohányzást (69, 33 és 23). Némileg meglepô módon a rendszeresen dohányzó, így valószínûleg a cigarettára legtöbbet költô fiatalok közül vélték a legkevesebben úgy, hogy a dohányzás drága (62, 6, 32). A nem dohányzók között szinte senki sem tartotta a dohányzást trendinek, vonzónak vagy szexinek (2, 1 és 4), míg az alkalmi dohányosok 19-a már szexinek tartotta a dohányzást; a rendszeresen dohányzó fiatalok viszont már sokkal nagyobb arányban vélték úgy, hogy a dohányzás menô/trendi (18), vonzó (14) vagy szexi (27) (7. ábra). A diákok leginkább szenvedélynek tartják a dohányzást (66, 51 és 55), de sokan vélték szokásnak is (39, 49 és 32). Betegségnek csak kevesen tartják a dohányzást, leginkább a nem dohányzók (21, 9, 14). Szórakozásnak viszont szinte kizárólag a dohányzó fiatalok jelölték a dohányzást (4, 24 és 32) (8. ábra). A dohányos fiatalok többsége (75,4) átmenetinek tartja életében a dohányzást. Elsôsorban a még nem függô alkalmi dohányosok, illetve a lányok gondolják úgy, hogy 25 év múlva már nem fognak dohányozni (9. ábra). A megkérdezett alkalmi és rendszeres dohányos fiataloknak a fele válaszolta azt, hogy máris le szeretne szokni a cigarettázásról. Megbeszélés A dohányzás a második leggyakoribb halálok a Földön. Minden tizedik, azaz évente mintegy 5 millió ember halálának dohányzás az oka. Amennyiben a jelenlegi trendek folytatódnak, 22-ra már évente 1 millióan veszítik életüket a dohányzás miatt. A jelenleg dohányzó kb. 65 millió embernek a fele fog a dohányzás áldozatául esni, amennyiben nem hagynak fel szenvedélyükkel (2). Pierce és Gilpin becslése szerint a serdülôkorukban dohányos fiúk fele fog legalább 16 éven át dohányozni, míg a dohányos lányok fele legalább 2 éven át fog cigarettázni (3). Hazánkban 2-ben 28 6 személy, l 2 8 á p r i l i s l 2. é v f o l y a m l 4. s z á m

5 eredeti közlemények azaz minden ötödik honfitársunk a dohányzás következtében kialakult betegség miatt vesztette életét (4). A GKI és Szilágyi számításai szerint 24-ben több mint 22 ezren haltak meg Magyarországon a dohányzás következtében (5). Az emberek a dohányzást általában rossz szokásnak, esetleg káros szenvedélynek tartják. A dohányzás okozta nikotinfüggôség azonban már betegségnek tekinthetô, a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában az F17-es csoport foglalja össze a dohányzással kapcsolatos kórképeket. Közülük például az F172 a dohányzás okozta dependencia tünetegyüttesét, az F173 pedig a dohányzás okozta megvonási szindrómát jelöli. A dohányzásnak eddig elsôsorban a következményeit próbáltuk csökkenteni, kezelni. A tüdôrák, a COPD, a coronariabetegség a négy leggyakoribb halálok között van. A dohányzás okozta pszichés, illetve nikotinfüggôség is kezelhetô. Az orvosi tanácsadás, a pszichoterápia és a nikotinpótló szerek, valamint az antidepresszánsként felírható bupropion mellett végre lehetôvé vált a nikotinfüggôség gyógyszeres csökkentése vagy akár a megszüntetése is a vareniklin bevezetése óta. Míg 1984-ben a férfiak 47-a, a nôknek pedig a 21-a dohányzott (6), addig egy 27 áprilisában készült felmérés szerint a felnôtt magyar lakosság harmada (férfiak 42, nôk 25) dohányzik napi rendszerességgel. Az ODE Dohányzás Monitor adatai szerint 27-ben minden harmadik felnôtt napi rendszerességgel dohányzott hazánkban, ami a fiatalabbakkal együtt mintegy 3 millió aktív dohányost jelent (7). A Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés (Global Youth Tobacco Survey GYTS) elnevezésû év közötti diákok között végzett kutatás 23. évi magyarországi adatai szerint tíz tanulóból hét már kipróbálta a cigarettázást, sôt 17,7-uk ezt még 1 éves kora elôtt megtette. A tanulóknak mintegy harmada aktív dohányos volt (az elmúlt hónapban legalább egyszer rágyújtott). A dohányosnak tekintett tanulók közül majdnem minden hatodiknál (17,4) kialakult már a függôség, és a még soha nem próbálkozó tanulóknak több mint ötöde (22,1) fogékonynak volt tekinthetô a dohányzás elkezdésére a következô év folyamán. Majdnem kétszer annyi nem dohányzó lány (27,9) számolt be arról, hogy a jövôben valószínûleg dohányozni fog, mint ahány fiú (15,) vallotta ezt. A GYTS adatai szerint a magyar tanulóknak kevesebb mint fele (48,7) részesült oktatásban iskolai óra keretében az elmúlt tanévben a dohányzás ártalmairól, és csak 38,6-uk számolt be arról, hogy szintén iskolai órán beszélgettek arról, miért dohányoznak a hasonló korú fiatalok. Hasonlóképpen, mindössze 41,2-uk vett részt olyan órán, ahol a dohányzás hatásairól (például sárgára színezi a fogakat, rossz leheletet okoz) beszélgettek (8). A gödöllôi diákok között a nemi éréssel együtt kezdôdik a dohányzás térhódítása, a prevenciós programoknak tehát legkésôbb 1 12 éves korban (azaz 5 6. osztályban) el kell érniük azt az intenzitást, hogy a hormonok által erôsen befolyásolt kamaszok ellent tudjanak állni a környezetükbôl érkezô dohányzásra késztetô befolyásnak. A dohányzás, bár kezdetben sokkal kevésbé tûnik veszélyesnek, mint az alkoholizmus, mégis számos korai egészségügyi problémához vezethet: köhögés, asztmatikus panaszok, a terhelhetôség csökkenése, a légzésfunkció romlása, a légúti fertôzésekre való hajlam fokozódása, és nem utolsósorban a súlyosabb fertôzések elôfordulása is gyakoribbá válhat. A dohányosok tisztában vannak azzal is, hogy a dohányzás számos súlyos, akár halálos betegséget is okozhat, ennek ellenére gyakran úgy vélik, hogy a dohányzás elfogadható, felnôttes és divatos. Adataink arra utalnak, hogy a dohányzás megváltoztatja a fiatalok véleményét a dohányzásról. Míg a nem dohányzó diákok tartották leginkább büdösnek, drágának és egészségtelennek a dohányzást, addig a rendszeresen dohányzók gyakrabban vélték úgy, hogy a dohányzás az menô, trendi, vonzó vagy szexi. Mivel a megkérdezett diákoknak csak a tizede tartozott a napi dohányosok közé, a többségétôl jelentôsen eltérô véleményével mintegy korlátok közé kényszerítik magukat a dohányos fiatalok, amely a késôbbiekben a várakozásaikkal ellentétben éppen a kapcsolatteremtésben, az érvényesülésben fogja ôket korlátozni, és Irodalomjegyzék 1. HEALTH21: the health for all policy framework for the WHO European Region. Copenhagen, WHO Regional Offi ce for Europe, 1999 (European Health for All Series, No. 6; euro.who.int/informationsources/publications/catalogue/21911 _ 38, letöltve 28. jan. 1.) 2. en/ 3. Pierce JP, Gilpin E. How long will today s new adolescent smokers be addicted to cigarettes? American Journal of Public Health, 1996; 86: Dohányzásról leszokást segítô program. A Tüdôgyógyászati Szakmai Kollégium és a Megelôzô Orvostani és Népegészségtani Szakmai Kollégium Módszertani Levele, Tompa T, Szilágyi T, Bartha J. A dohányzás közgazdasági vonatkozásai és a dohánytermékek adóemelésének hatása a magyar lakosság egészségére. Medicina Thoracalis 27; febr.: Kovács G, Vernes R. Medicus Universalis 25; 38: Országos Dohányfüstmentes Egyesület és Magyar Gallup Intézet: Dohányzás Monitor, Németh Ágnes: Global Youth Tobacco Survey (GYTS) Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés Magyarországi Kutatási jelentés. OEK-OGYK, Carvajal S et al. Psychosocial determinants of the onset of escalation of smoking: cross sectional and prospective findings in multiethnic middle school samples, J Adolesc Health, 2; 27:

6 Gödöllôi Dohányzásmegelôzési Program: dohányzás és prevenció 1. Engels R et al. Antecedents of smoking cessation among adolescents: who is motivated to change? Preventive Medicine, 1998; 27: Kandel DB, ed. Stages and pathways of drug involvement: examining the gateway hypothesis. New York, Cambridge University Press, MMWR, 1994; 43:No. RR Monitoring the Future is a continuing study of American youth data/pr7cig1.pdf, letöltve 28. január 1-én. vagy a lényegesen kisebb dohányos populációból fog párt találni magának, vagy állandó konfliktusokkal kell szembenéznie nem dohányzó és a dohányfüstöt visszataszítónak tartó partnerével. A fiatalok általában azonnali vagy rövid távon, észlelhetô elônyök vagy hátrányok miatt döntenek úgy, hogy kipróbálják a dohányzást, vagy elutasítják azt. Az egészségkárosító hatásról mindenki tud, de sokak számára nem elég visszatartó erejû az általában csak hosszú évek múlva és számukra csak esetlegesen bekövetkezô tüdôrák vagy szívinfarktus. A cigaretta bûze és a dohányzás ára azok a legfontosabb hátrányok, amelyek miatt a legtöbb fiatal nem akar dohányossá válni, vagy éppen le szeretne szokni. A dohányossá váláshoz az egyéni hajlam (stressz, szorongás, depresszió) mellett a szülôi és a családon kívüli környezet egyaránt fontos szerepet játszik. A dohányos szülôk, de még inkább a dohányos nagy testvér komoly rizikótényezô. A legnagyobb kockázatot mégis a dohányos baráti társaság, iskolai vagy munkahelyi környezet jelenti. A fiatalok nagyobb eséllyel szoknak rá a dohányzásra ott, ahol az általánosan elfogadott tevékenység (9, 1). A rendszeresen dohányzó európai fiatalok között a 21/22. évi HBSC-vizsgálat szerint háromszor volt gyakoribb a rendszeres alkoholfogyasztók, és nyolcszor a marihuánát használók aránya. Összességében elmondható volt, hogy a dohányzás a kábítószer-fogyasztás egyik legfontosabb kockázati tényezôje (11). A gödöllôi felmérés adatai sokkal rosszabbak: a rendszeresen dohányzó fiatalok fele kipróbált már valamilyen kábítószert életében, a sohasem dohányzókhoz képest pedig 36-szor nagyobbnak bizonyult e kockázat a drogfogyasztást illetôen. A Gödöllôi DohányzásMegelôzési Program A CDC 1994-ben adta ki az Amerikai Egyesült Államokban máig irányadónak tekinthetô ajánlását az iskolák számára a dohányzásmegelôzési programok megtervezéséhez ennek legfontosabb elemei (12): A dohányzásra vonatkozó iskolai házirend megalkotása és betartása A dohányzás rövid és hosszú távon jelentkezô hatásainak bemutatása, a viszszautasítás, a nem -et mondás képességének elsajátítása, erôsítése Az életkornak megfelelô képzés az óvodától az érettségiig A dohányzással kapcsolatos speciális képzés pedagógusoknak A szülôk és a családok bevonása a prevenciós programba A dohányzásról leszokás támogatása mind az iskolai dolgozók, mind a diákok között A dohányzás prevenciós programok rendszeres értékelése, fejlesztése Az Egyesült Államokban az 1997-es dohányzási csúcsot követôen 7-kal emelték a dohánytermékek fogyasztói árát, országszerte iskolai prevenciós programot indítottak a CDC irányelveinek megfelelôen, és széles körû, a fiataloknak szóló médiakampányba kezdtek. Ezzel párhuzamosan egyre több tagállamban vezették be a zárt közterületeken a dohányzás teljes tilalmát, így a fiatalok is csak füstmentes helyekre járhattak szórakozni. Ezek után 1 év alatt szinte a felére csökkent a fiatalok között a dohányosok aránya (13)! A prevenciós program célja, hogy minél kevesebben gyújtsanak rá az iskolai éveik alatt, illetve minél kevesebben váljanak diákként nikotinfüggôvé. Amenynyiben 18 éves korukig sikerül megvédeni fiataljainkat, illetve elkötelezettekké tennünk ôket a füstmentes életmód mellett, akkor jó esélyeik lesznek arra, hogy felnôttkorukban sem válnak dohányossá. A rendelkezésünkre álló források alapján olyan komplex oktatási programot állítottunk össze, amely a diákok mellett l 2 8 á p r i l i s l 2. é v f o l y a m l 4. s z á m

7 eredeti közlemények 2 diák vett részt. A fiatalok érdeklôdési területüknek megfelelôen diákkutatási témául is választhatják a dohányzást, eredményeikrôl a kutató diákok konferenciáján számolnak be, egyikük eredményeit ebben az írásban adjuk közre. a szülôk és a pedagógusok képzésére is kiterjed. Az egyes elemeket a program központi intézményében, a gödöllôi Török Ignác Gimnáziumban próbáltuk ki, majd a város több iskolájában is bemutattuk. A programban való részvétel minden iskola részérôl önkéntes. A részt vevô diákokkal, pedagógusokkal és szülôkkel már az elsô találkozás alkalmával elfogadtattuk, hogy programunkat nem a dohányosok, hanem a dohányzás és a dohányfüst ellen, egy dohányfüstmentes életért indítottuk el. Megalkottuk az iskola dohányzással kapcsolatos házirendjét; osztályfônöki órákon és különbözô tantárgyakhoz kapcsolódóan foglalkozunk a dohányzással. Számos fiatal elsôsorban valós vagy látszólagos pillanatnyi elônyök miatt gyújt rá egy-egy cigarettára. Van, aki ezzel fejezi ki, hogy ô is ahhoz a társasághoz tartozik, akad, aki ezzel segíti elô a kapcsolatteremtést a másik nem képviselôivel, és különösen a lányok, a dohányzástól várják, hogy fogyjanak, illetôleg ne hízzanak el. A nem dohányzás rövidtávon érezhetô elônyeit, illetve a dohányzás ugyancsak szinte azonnal érezhetô hátrányaira koncentráltunk. Bár említést teszünk a dohányzás miatt kialakuló betegségekrôl is, a program nem az elrettentésre, hanem a meggyôzésre, a sikerre, a szeretetre épít. A cigarettafüst bûze és a dohányzás magas költségei mellett kiemelten foglalkozunk a dohányzással kapcsolatos tévhitekkel, a nikotinfüggôség miatti szabadságvesztéssel és a passzív dohányzás ártalmaival is. A programhoz internetes támogatás, az iskolai és a városi nyomtatott sajtóban megjelenô hírek, tudósítások, városi szintû versenyek, vetélkedôk kapcsolódnak, amelyeken az elsô évben mintegy Következtetés Az amerikai diákok körében, 1 2 évvel korábban folytatott vizsgálatok hasonlóak a hazai felmérésekhez: a magyar fiatalok véleménye szerint szinte minden diák még 18 éves kora elôtt kipróbálja a cigarettát, továbbá jelentôs részük számára elfogadható, sôt kívánt életforma a dohányzás. A dohányzás, különösen a rendszeres dohányzás többszörösére növeli a kábítószerek kipróbálásának esélyét. A dohányzás olyan betegség, amelynek eddig elsôsorban súlyos következményeit próbáltuk kezelni, ám ma már lehetôségünk van a betegség gyógyítására, a nikotinfüggôség eredményes megszüntetésére is. A legjobb megoldást azonban a megelôzés jelenti. Amennyiben a dohányzást tekintik a fiatalok a követendô életformának, és ezzel sikerül megakadályozni, hogy 1 2 éves korukig ne szokjanak rá a cigarettára, jó esélyünk van arra, hogy késôbb se váljanak nikotinfüggôvé. Az eredményes dohányzásprevenciós programok megvalósításának három legfontosabb feltétele a szakmailag elfogadott oktatási anyagra épülô megvalósítási terv, valamint az annak végrehajtásához szükséges anyagi és személyi feltételek biztosítása. A helyi programokhoz jelentôs állami szintû támogatásnak kell társulnia. Minél elôbb be kell vezetni a zárt közterületeken a dohányzás teljes tilalmát, a dohányáruk fogyasztói árát jelentôsen meg kell emelni, hiszen az önálló jövedelemmel nem rendelkezô diákok így nehezebben tudnak cigarettát vásárolni a zsebpénzükbôl. Csak egy jól megtervezett, rendszeresen jelentkezô, a fiatalokat a nem dohányzó életforma irányában hangsúlyozottan motiváló médiakampány segíthet csökkenteni a dohányipar eddigi és aktuális marketingaktivitását. n