Stroke Ne késlekedj kampány Stroke: szomorú tények. Sajtófigyelés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Stroke Ne késlekedj kampány 2010. Stroke: szomorú tények. Sajtófigyelés"

Átírás

1 Stroke Ne késlekedj kampány 2010 Stroke: szomorú tények Sajtófigyelés

2 Stroke: szomorú tények április 1. 20:52 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében A túlélő betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved A szélütés bekövetkezése utáni két évben a betegek közel egyharmada meghal. Többek között ezeken az elkeserítő adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a Stroke Ne késlekedj! Minden perc számít! jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát. Az kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg ezren élnek árnyékában. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában, így a társadalom tájékoztatása elengedhetetlenné vált- hangsúlyozza dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság elnöke. A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélők mintegy 24% meghal az első esztendőben, míg további 5%-uk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezőbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67%-a míg a férfiak 62%-a, a éves korcsoportban a nők 85%-a míg a férfiaknak csak 81%-a maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélők között azonban valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, 24-53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18%-a aphasiás (beszédzavar), 32%-a pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnőtt a vérrögoldások száma ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentőket- tette hozzá a professzor. Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedő időszakra jellemző. Ez legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja.. Azonban mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. A Magyar Stroke Társaság és a szakemberek szerint is a legfontosabb cél az időveszteség minimalizálása lenne. Ebből a szempontból is különösen nagy gondot okoznak azok a stroke esetek,

3 amelyek alvás közben alakulnak ki. Az előírás szerint ilyenkor a stroke kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a stroke-ok 10-25%-a alvás közben következik be, ezért a betegek jelentős része a 3 órás időablak miatt kiesik az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből- tette hozzá az MST elnöke. A Stroke Ne késlekedj kampány a stroke által a társadalomra rótt szociális és anyagi terhek enyhítését is el szeretné érni. A helyzet súlyosságáról sokat elárul az az összehasonlítás miszerint a szélütés miatt közel háromszor több beteg kerül évente kórházba, mint szívinfarktus miatt, ráadásul a kórházi költségek is ugyanezt a különbséget tükrözik. Amíg szívinfarktusban közel 5 milliárd, addig stroke-ban az első évben 15 milliárd Ft az egészségügyi kormányzat kiadása. A stroke társadalmi terheit ennek ellenére még a szakemberek is igen gyakran alábecsülik, pedig az éves kórházi felvételek száma megelőzi az akut szívinfarktusét, szociális és anyagi következményei pedig láthatóan jóval súlyosabbak. A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentősen magasabb a hypertonia, és a dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezők, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni. Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás időablak fontosságával. Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erősítik. További információ: Fadgyas Zsuzsa Havasi Laura mobil: +36 (20) mobil: +36 (30) zsuzsa.fadgyas@diamondagency.hu laura.havasi@diamondagency.hu

4 Stroke: minden perc számít :02:00 "Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!" - ezzel a jelmondattal indította idén is útnak országos edukációs kampányát a Magyar Stroke Társaság. Az kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg ezren élnek a stroke árnyékában. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában, így a társadalom tájékoztatása elengedhetetlenné vált - hangsúlyozza dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke. A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt, és évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében. A túlélő betegek 48 százaléka féloldali bénulásban szenved, a szélütés bekövetkezése utáni két évben pedig a betegek közel egyharmada meghal.

5 Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez többnyire a kórházig terjedő időszakra jellemző. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, a családorvos helyett azonnal hívják a mentőket. A "Stroke - Ne késlekedj" kampány a stroke által a társadalomra rótt szociális és anyagi terhek enyhítését is el szeretné érni. A helyzet súlyosságáról sokat elárul az az összehasonlítás, miszerint a szélütés miatt közel háromszor több beteg kerül évente kórházba, mint szívinfarktus miatt, ráadásul a kórházi költségek is ugyanezt a különbséget tükrözik. A szélütés megfékezésében sokat segíthet, ha a lakosságot tájékoztatják rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról. Ha azonban már megtörtént a baj, nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás "időablak" fontosságával. Évi 42 ezer stroke-os kerül kórházba

6 :00 Ne késlekedj! Minden perc számít! Ezzel a jelmondattal indította ez évben is útjára országos kampányát a Magyar Stroke Társaság. Riasztó adatok támasztják alá ennek fontosságát: hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke (agyi érkatasztrófa, szélütés) miatt, 14 ezren halnak meg a betegség következtében, s a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban szenved. A betegség a harmadik leggyakoribb halálok, hazánkban jelenleg ezren élnek ennek árnyékában mondta Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke. Tudatosítani szeretnék az emberekben, hogy a stroke kimenetele javítható, a leépülés megelőzhető abban az esetben, ha a kezelést három órán belül elkezdik. Mivel a katasztrófa százaléka alvás közben következik be, a betegek jelentős része a háromórás időablak miatt elesik az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségétől. Ezenkívül legtöbbször az okoz időveszteséget, hogy a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja, s mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, értékes idő vész kárba. Éppen ezért a társaság az Országos Mentőszolgálattal együtt igyekszik felhívni az emberek figyelmét, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. A Csúcs hétfőn van Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi napokon jelentősen kevesebben kerülnek kórházba stroke miatt, ezt azonban a hétfői csúcs követi, majd fokozatosan csökken az emiatt kórházba kerülők száma. Ez azt jelenti, hogy az agyi érkatasztrófán átesettek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket, nem kér azonnal szakszerű segítséget, megvárja a következő hét elejét. VG

7 Évente 42 ezer magyar kerül kórházba stroke miatt , 14:40 Országos tájékoztató kampányt kezdeményezett a stroke tüneteinek megismertetése érdekében a Magyar Stroke Társaság. A betegség a harmadik leggyakoribb halálok hazánkban, pedig a jelek felismerésével jelentősen növekedhetne a túlélők aránya. "Minden évben 42 ezer magyar kerül kórházba stroke miatt, és közülük 14 ezren meg is hallnak a betegség következtében" - olvasható a Magyar Stroke Társaság közleményében. "Ezúttal is az a kampány célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. Mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít a betegség, hazánkban pedig ezren élnek jelenleg a betegség árnyékában". "Elengedhetetlenné vált a társadalom tájékoztatása, mivel az elmúlt években is közel háromszor magasabb volt hazánkban a stroke halálozási aránya, mint a környező országokban, például Ausztriában" - hangsúlyozta dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke.

8 A hazai statisztikai adatok alapján a társaság úgy gondolja: tudatosítani kell az emberekben, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető. Azonban mindez csak abban az esetben történhet meg, ha a kezelés legfeljebb három órán belül érkezik. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt kórházba szállított betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. "Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket". Stroke - Életmentő tudnivalók :08:00

9 Évente 14 ezer haláleset írható a stroke számlájára. Éves szinten 42 ezerre tehető e betegség miatt kórházba kerültek száma, 48 százalék azoknak az aránya, akik a stroke bekövetkezése után féloldali bénulásban szenvednek. A szélütés utáni két évben a betegek közel egyharmada halálozik el. Többek között ezeken az elkeserítő adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a Stroke Ne késlekedj! Minden perc számít! jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát. Az kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg ezren élnek árnyékában. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában, így a társadalom tájékoztatása elengedhetetlenné vált - hangsúlyozza dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság elnöke. A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélők mintegy 24% meghal az első esztendőben, míg további 5%-uk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezőbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67%-a míg a férfiak 62%-a, a éves korcsoportban a nők 85%-a míg a férfiaknak csak 81%-a maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélők között azonban valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, 24-53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18%-a aphasiás (beszédzavar), 32%-a pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnőtt a vérrögoldások száma, ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentőket - tette hozzá a professzor. Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedő időszakra jellemző. Ez legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja. Azonban mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. Legfontosabb cél: az időveszteség minimalizálása Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak.

10 A Magyar Stroke Társaság és a szakemberek szerint is a legfontosabb cél az időveszteség minimalizálása lenne. Ebből a szempontból is különösen nagy gondot okoznak azok a stroke esetek, amelyek alvás közben alakulnak ki. Az előírás szerint ilyenkor a stroke kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a stroke-ok 10-25%-a alvás közben következik be, ezért a betegek jelentős része a 3 órás időablak miatt kiesik az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből- tette hozzá az MST elnöke. A Stroke Ne késlekedj kampány a stroke által a társadalomra rótt szociális és anyagi terhek enyhítését is el szeretné érni. A helyzet súlyosságáról sokat elárul az az összehasonlítás miszerint a szélütés miatt közel háromszor több beteg kerül évente kórházba, mint szívinfarktus miatt, ráadásul a kórházi költségek is ugyanezt a különbséget tükrözik. Amíg szívinfarktusban közel 5 milliárd, addig stroke-ban az első évben 15 milliárd Ft az egészségügyi kormányzat kiadása. A stroke társadalmi terheit ennek ellenére még a szakemberek is igen gyakran alábecsülik, pedig az éves kórházi felvételek száma megelőzi az akut szívinfarktusét, szociális és anyagi következményei pedig láthatóan jóval súlyosabbak. Felvilágosító program szükséges A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentősen magasabb a hypertonia, és a dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezők, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni. Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás időablak fontosságával. Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erősítik. (Magyar Stroke Társaság)

11 A betegség a harmadik leggyakoribb halálok miatt :59 Évente 42 ezer magyar kerül kórházba stroke miatt Országos tájékoztató kampányt kezdeményezett a stroke tüneteinek megismertetése érdekében a Magyar Stroke Társaság. A betegség a harmadik leggyakoribb halálok hazánkban, pedig a jelek felismerésével jelentősen növekedhetne a túlélők aránya. "Minden évben 42 ezer magyar kerül kórházba stroke miatt, és közülük 14 ezren meg is hallnak a betegség következtében" - olvasható a Magyar Stroke Társaság közleményében. "Ezúttal is az a kampány célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. Mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít a betegség, hazánkban pedig ezren élnek jelenleg a betegség árnyékában". "Elengedhetetlenné vált a társadalom tájékoztatása, mivel az elmúlt években is közel háromszor magasabb volt hazánkban a stroke halálozási aránya, mint a környező országokban, például Ausztriában" - hangsúlyozta dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság

12 elnöke. A hazai statisztikai adatok alapján a társaság úgy gondolja: tudatosítani kell az emberekben, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető. Azonban mindez csak abban az esetben történhet meg, ha a kezelés legfeljebb három órán belül érkezik. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt kórházba szállított betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. "Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket". "Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!" :21

13 Szélütés miatt évente 42 ezren kerülnek kórházba, 14 ezren halnak meg és a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban szenved. A Magyar Stroke Társaság minél többször szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a tünetek megjelenése után minden perc számít, hiszen a szélütés után alkalmazott legjobb módszer, a vérrögoldás hatékonysága percről percre csökken. A társaság ezért indította el idén is a "Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!" felvilágosító kampányát és kedden eddig még nem közölt adatokat is nyilvánosságra hozott. Például azt, hogy a szélütéssel háromszor többen kerülnek kórházba, mint szívinfarktus miatt A társaság adatai szerint a harmadik leggyakoribb haláloknak számító szélütés halálozási aránya az elmúlt években is csaknem háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában. A szélütés bekövetkezése után a túlélők csaknem negyede meghal az első évben, míg további 5 százalékuk a második évben veszíti életét. A nőknek több az esélye A nők életben maradási esélyei jobbak a férfiakénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67 százaléka, míg a férfiak 62 százaléka maradt életben. De igaz ez a éves korcsoportra is: a szélütést kapott nőknek 85, míg a férfiaknak csak 81 százaléka élte túl a stroke-ot. A túlélők 22 százaléka járásképtelen marad, százaléka részben vagy teljesen mások segítségére szorul, százaléka beszédzavaros lesz, 32 százaléka pedig depresszióssá válik. Az adatok szerint a hétvégi napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel kórházba stroke miatt, ami annyit jelent, hogy a szélütésen átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön orvoshoz. Nem is gondolnak arra, hogy ezzel milyen kárt okozhatnak maguknak, a hozzátartozóiknak és a társadalomnak. Például azért is, mert háromszor több beteg kerül kórházba a szélütés miatt, mint például a szívinfarktusok miatt és az egészségügy kiadása is háromszoros: a szívinfarktusokra 5 milliárd forintot, a stroke-ra az első évben 15 milliárd forintot költenek. A leépülés megelőzhető A társaság közleménye szerint tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele javítható, a leépülés megelőzhető, de csak akkor, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Az időveszteség legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a háziorvost hívja. Mire azonban a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Ráadásul az is nagy gond, hogy a szélütések százaléka alvás közben következik be, ezért esik ki a beteg az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből. A Magyar Stroke Társaság az Országos Mentőszolgálattal együtt felhívja az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket.

14 Stroke- Ne késlekedj, minden perc számít! március 30. Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt. Többek között ezen az elkeserítő adaton szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a "Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!" jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát. Az kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg ezren élnek árnyékában. Évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében. A túlélő betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában, így a társadalom tájékoztatása elengedhetetlenné válthangsúlyozza dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság elnöke. A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélők mintegy 24% meghal az első esztendőben, míg további 5%-uk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezőbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67%-a míg a

15 férfiak 62%-a, a éves korcsoportban a nők 85%-a míg a férfiaknak csak 81%-a maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélők között azonban valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, 24-53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18%-a aphasiás (beszédzavar), 32%-a pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnőtt a vérrögoldások száma ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentőket- tette hozzá a professzor. Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedő időszakra jellemző. Ez legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja.. Azonban mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. A Magyar Stroke Társaság és a szakemberek szerint is a legfontosabb cél az időveszteség minimalizálása lenne. Ebből a szempontból is különösen nagy gondot okoznak azok a stroke esetek, amelyek alvás közben alakulnak ki. Az előírás szerint ilyenkor a stroke kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a stroke-ok 10-25%-a alvás közben következik be, ezért a betegek jelentős része a 3 órás időablak miatt kiesik az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből- tette hozzá az MST elnöke. A "Stroke - Ne késlekedj" kampány a stroke által a társadalomra rótt szociális és anyagi terhek enyhítését is el szeretné érni. A helyzet súlyosságáról sokat elárul az az összehasonlítás miszerint a szélütés miatt közel háromszor több beteg kerül évente kórházba, mint szívinfarktus miatt, ráadásul a kórházi költségek is ugyanezt a különbséget tükrözik. Amíg szívinfarktusban közel 5 milliárd, addig stroke-ban az első évben 15 milliárd Ft az egészségügyi kormányzat kiadása. A stroke társadalmi terheit ennek ellenére még a szakemberek is igen gyakran alábecsülik, pedig az éves kórházi felvételek száma megelőzi az akut szívinfarktusét, szociális és anyagi következményei pedig láthatóan jóval súlyosabbak. A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentősen magasabb a hypertonia, és a dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezők, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni. Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás időablak fontosságával. Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke - kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erősítik.

16 Stroke - Életmentő tudnivalók április 1. csütörtök, 00:08 Évente 14 ezer haláleset írható a stroke számlájára. Éves szinten 42 ezerre tehető e betegség miatt kórházba kerültek száma, 48 százalék azoknak az aránya, akik a stroke bekövetkezése után féloldali bénulásban szenvednek. A szélütés utáni két évben a betegek közel egyharmada halálozik el. Folytatás...

17 Stroke: szomorú tények március 30 20:03:21 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében A túlélõ betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved A szélütés bekövetkezése utáni két évben a betegek közel egyharmada meghal. Többek között ezeken az elkeserítõ adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a Stroke Ne késlekedj! Minden perc számít! jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát. Az kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelõzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg ezren élnek árnyékában. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendõkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában, így a társadalom tájékoztatása elengedhetetlenné vált- hangsúlyozza dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság elnöke.

18 A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélõk mintegy 24% meghal az elsõ esztendõben, míg további 5%-uk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezõbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nõk 67%-a míg a férfiak 62%-a, a éves korcsoportban a nõk 85%-a míg a férfiaknak csak 81%-a maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélõk között azonban valamilyen mértékû kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, 24-53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18%-a aphasiás (beszédzavar), 32%-a pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnõtt a vérrögoldások száma ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentõket- tette hozzá a professzor. Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelõzhetõ, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Idõveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedõ idõszakra jellemzõ. Ez legtöbbször azért fordul elõ, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentõt, hanem a családorvost hívja.. Azonban mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentõszolgálatot, addigra értékes idõt veszít a beteg. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentõszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentõket. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentõsen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfõi csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerû segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. A Magyar Stroke Társaság és a szakemberek szerint is a legfontosabb cél az idõveszteség minimalizálása lenne. Ebbõl a szempontból is különösen nagy gondot okoznak azok a stroke esetek, amelyek alvás közben alakulnak ki. Az elõírás szerint ilyenkor a stroke kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a stroke-ok 10-25%-a alvás közben következik be, ezért a betegek jelentõs része a 3 órás idõablak miatt kiesik az életmentõ vérrögoldó kezelés lehetõségébõl- tette hozzá az MST elnöke. A Stroke Ne késlekedj kampány a stroke által a társadalomra rótt szociális és anyagi terhek enyhítését is el szeretné érni. A helyzet súlyosságáról sokat elárul az az összehasonlítás miszerint a szélütés miatt közel háromszor több beteg kerül évente kórházba, mint szívinfarktus miatt, ráadásul a kórházi költségek is ugyanezt a különbséget tükrözik. Amíg szívinfarktusban közel 5 milliárd, addig stroke-ban az elsõ évben 15 milliárd Ft az egészségügyi kormányzat kiadása. A stroke társadalmi terheit ennek ellenére még a szakemberek is igen gyakran alábecsülik, pedig az éves kórházi felvételek száma megelõzi az akut szívinfarktusét, szociális és anyagi következményei pedig láthatóan jóval súlyosabbak. A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentõsen magasabb a hypertonia, és a

19 dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezõk, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni. Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás idõablak fontosságával. Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erõsítik. További információ: Milliárdokba kerül az adófizetőknek a stroke április 5. 15:45:00 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt, évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében. A túlélő betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved, a szélütés bekövetkezése utáni két évben a betegek közel egyharmada meghal. Többek között ezeken az elkeserítő adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a Stroke Ne késlekedj! Minden perc számít!

20 jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát - tudtuk meg a Magyar Stroke Társaság közleményéből. A kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg ezren élnek árnyékában. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában. A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélők mintegy 24% meghal az első esztendőben, míg további 5%-uk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezőbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67%-a míg a férfiak 62%-a, a éves korcsoportban a nők 85%-a míg a férfiaknak csak 81%-a maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélők között azonban valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, 24-53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18%-a aphasiás (beszédzavar), 32%-a pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnőtt a vérrögoldások száma ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentőket- tette hozzá a professzor. Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedő időszakra jellemző. Ez legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja. Azonban mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. A Magyar Stroke Társaság és a szakemberek szerint is a legfontosabb cél az időveszteség minimalizálása lenne. Ebből a szempontból is különösen nagy gondot okoznak azok a stroke esetek, amelyek alvás közben alakulnak ki. Az előírás szerint ilyenkor a stroke kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a stroke-ok 10-25%-a alvás közben következik be, ezért a betegek jelentős része a 3 órás időablak miatt kiesik az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből- tette hozzá az MST elnöke. A Stroke Ne késlekedj kampány a stroke által a társadalomra rótt szociális és anyagi terhek enyhítését is el szeretné érni. A helyzet súlyosságáról sokat elárul az az összehasonlítás miszerint a

21 szélütés miatt közel háromszor több beteg kerül évente kórházba, mint szívinfarktus miatt, ráadásul a kórházi költségek is ugyanezt a különbséget tükrözik. Amíg szívinfarktusban közel 5 milliárd, addig stroke-ban az első évben 15 milliárd Ft az egészségügyi kormányzat kiadása. A stroke társadalmi terheit ennek ellenére még a szakemberek is igen gyakran alábecsülik, pedig az éves kórházi felvételek száma megelőzi az akut szívinfarktusét, szociális és anyagi következményei pedig láthatóan jóval súlyosabbak. A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentősen magasabb a hypertonia, és a dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezők, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni. Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás időablak fontosságával. Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erősítik.

22 "Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!" március :21 Szélütés miatt évente 42 ezren kerülnek kórházba, 14 ezren halnak meg és a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban szenved. Évi 42 ezer stroke-os kerül kórházba :00 OLVASD EL A TELJES CIKKET AZ EREDETI HELYÉN!

23 Hazai stroke helyzet ápr. 01. Cs. 07:22 "Minden évben 42 ezer magyar kerül kórházba stroke miatt, és közülük 14 ezren meg is hallnak a betegség következtében" - olvasható a Magyar Stroke Társaság közleményében. A helyzet javítása érdekében országos edukációs kampányt indítanak. A kampány célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára". "Mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít a betegség, hazánkban pedig ezren élnek jelenleg a betegség árnyékában". "Elengedhetetlenné vált a társadalom tájékoztatása, mivel az elmúlt években is közel háromszor magasabb volt hazánkban a stroke halálozási aránya, mint a környező országokban, például Ausztriában" - hangsúlyozta dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke. Épp ezek a tények, valamint a hazai statisztikai adatok alapján a társaság úgy gondolja, hogy tudatosítani kell az emberekben, a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető.

24 Azonban mindez csak abban az esetben történhet meg, ha a kezelés legfeljebb három órán belül érkezik. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. "Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket". Forrás: Medipress szerző: Patika Tükör "Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!" március 30., 16:21

25 A Magyar Stroke Társaság minél többször szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a tünetek megjelenése után minden perc számít, hiszen a szélütés után alkalmazott legjobb módszer, a vérrögoldás hatékonysága percről percre csökken. A társaság ezért indította el idén is a "Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!" felvilágosító kampányát és kedden eddig még nem közölt adatokat is nyilvánosságra hozott. Például azt, hogy a szélütéssel háromszor többen kerülnek kórházba, mint szívinfarktus miatt A társaság adatai szerint a harmadik leggyakoribb haláloknak számító szélütés halálozási aránya az elmúlt években is csaknem háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában. A szélütés bekövetkezése után a túlélők csaknem negyede meghal az első évben, míg további 5 százalékuk a második évben veszíti életét. A nőknek több az esélye A nők életben maradási esélyei jobbak a férfiakénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67 százaléka, míg a férfiak 62 százaléka maradt életben. De igaz ez a éves korcsoportra is: a szélütést kapott nőknek 85, míg a férfiaknak csak 81 százaléka élte túl a stroke-ot. A túlélők 22 százaléka járásképtelen marad, százaléka részben vagy teljesen mások segítségére szorul, százaléka beszédzavaros lesz, 32 százaléka pedig depresszióssá válik. Az adatok szerint a hétvégi napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel kórházba stroke miatt, ami annyit jelent, hogy a szélütésen átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön orvoshoz. Nem is gondolnak arra, hogy ezzel milyen kárt okozhatnak maguknak, a hozzátartozóiknak és a társadalomnak. Például azért is, mert háromszor több beteg kerül kórházba a szélütés miatt, mint például a szívinfarktusok miatt és az egészségügy kiadása is háromszoros: a szívinfarktusokra 5 milliárd forintot, a stroke-ra az első évben 15 milliárd forintot költenek. A leépülés megelőzhető A társaság közleménye szerint tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele javítható, a leépülés megelőzhető, de csak akkor, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Az időveszteség legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a háziorvost hívja. Mire azonban a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Ráadásul az is nagy gond, hogy a szélütések százaléka alvás közben következik be, ezért esik ki a beteg az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből. A Magyar Stroke Társaság az Országos Mentőszolgálattal együtt felhívja az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket.

26 Stroke- Ne késlekedj, minden perc számít! március 30 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt. Többek között ezen az elkeserítő adaton szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a "Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!" jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát. Az kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg ezren élnek árnyékában. Évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében. A túlélő betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában, így a társadalom tájékoztatása elengedhetetlenné válthangsúlyozza dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság elnöke. A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélők mintegy 24% meghal az első esztendőben, míg további 5%-uk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezőbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67%-a míg a

27 férfiak 62%-a, a éves korcsoportban a nők 85%-a míg a férfiaknak csak 81%-a maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélők között azonban valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, 24-53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18%-a aphasiás (beszédzavar), 32%-a pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnőtt a vérrögoldások száma ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentőket- tette hozzá a professzor. Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedő időszakra jellemző. Ez legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja.. Azonban mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. A Magyar Stroke Társaság és a szakemberek szerint is a legfontosabb cél az időveszteség minimalizálása lenne. Ebből a szempontból is különösen nagy gondot okoznak azok a stroke esetek, amelyek alvás közben alakulnak ki. Az előírás szerint ilyenkor a stroke kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a stroke-ok 10-25%-a alvás közben következik be, ezért a betegek jelentős része a 3 órás időablak miatt kiesik az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből- tette hozzá az MST elnöke. A "Stroke - Ne késlekedj" kampány a stroke által a társadalomra rótt szociális és anyagi terhek enyhítését is el szeretné érni. A helyzet súlyosságáról sokat elárul az az összehasonlítás miszerint a szélütés miatt közel háromszor több beteg kerül évente kórházba, mint szívinfarktus miatt, ráadásul a kórházi költségek is ugyanezt a különbséget tükrözik. Amíg szívinfarktusban közel 5 milliárd, addig stroke-ban az első évben 15 milliárd Ft az egészségügyi kormányzat kiadása. A stroke társadalmi terheit ennek ellenére még a szakemberek is igen gyakran alábecsülik, pedig az éves kórházi felvételek száma megelőzi az akut szívinfarktusét, szociális és anyagi következményei pedig láthatóan jóval súlyosabbak. A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentősen magasabb a hypertonia, és a dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezők, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni. Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás időablak fontosságával. Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke - kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erősítik.

28 Évi 42 ezer stroke-os kerül kórházba :23:03 Ne késlekedj! Minden perc számít! Ezzel a jelmondattal indította ez évben is útjára országos kampányát a Magyar Stroke Társaság. Riasztó adatok támasztják alá ennek fontosságát: hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke (agyi érkatasztrófa, szélütés) miatt, 14 ezren halnak meg a betegség következtében, s a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban szenved - tájékoztat a Világgazdaság. A betegség a harmadik leggyakoribb halálok, hazánkban jelenleg ezren élnek ennek árnyékában mondta Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke. Bővebben: Forrás: Világgazdaság,

29 Stroke: szomorú tények április 8. Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében. A túlélő betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved. A szélütés bekövetkezése utáni két évben a betegek közel egyharmada meghal. Többek között ezeken az elkeserítő adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a Stroke Ne késlekedj! Minden perc számít! jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát. Az kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg ezren élnek árnyékában. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában, így a társadalom tájékoztatása elengedhetetlenné vált hangsúlyozza dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság elnöke.

30 A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélők mintegy 24% meghal az első esztendőben, míg további 5%-uk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezőbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67%-a míg a férfiak 62%-a, a éves korcsoportban a nők 85%-a míg a férfiaknak csak 81%-a maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélők között azonban valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, 24 53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12 18%-a aphasiás, 32%-a pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnőtt a vérrögoldások száma ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentőket- tette hozzá a professzor. Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedő időszakra jellemző. Ez legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja.. Azonban mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. A Magyar Stroke Társaság és a szakemberek szerint is a legfontosabb cél az időveszteség minimalizálása lenne. Ebből a szempontból is különösen nagy gondot okoznak azok a stroke esetek, amelyek alvás közben alakulnak ki. Az előírás szerint ilyenkor a stroke kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a stroke-ok 10-25%-a alvás közben következik be, ezért a betegek jelentős része a 3 órás időablak miatt kiesik az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből - tette hozzá az MST elnöke. Amíg szívinfarktusban közel 5 milliárd, addig stroke-ban az első évben 15 milliárd Ft az egészségügyi kormányzat kiadása. A stroke társadalmi terheit ennek ellenére még a szakemberek is igen gyakran alábecsülik, pedig az éves kórházi felvételek száma megelőzi az akut szívinfarktusét, szociális és anyagi következményei pedig láthatóan jóval súlyosabbak. A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentősen magasabb a hypertonia, és a dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezők, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni. Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás időablak fontosságával.

31 Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erősítik. Stroke: szomorú tények márc :12 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt, évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében, a túlélő betegek 48 százaléka féloldali bénulásban szenved, a szélütés bekövetkezése utáni két évben pedig a betegek közel egyharmada meghal - többek között ezeken az elkeserítő adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a 'Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!'

32 Tények és adatok a szélütéssel kapcsolatban: minden perc számít április 6. 09:11 Stroke Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke, azaz szélütés miatt. Szomorú statisztika, hogy a hétvégi esetekkel nem fordulnak azonnal orvoshoz az emberek. Holott az idő az egyik legfontosabb tényező a gyógyulásban. Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt. Évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében. A túlélő betegek 48 százaléka féloldali bénulásban szenved. A szélütés bekövetkezése utáni két évben a betegek közel egyharmada meghal. Többek között ezeken az elkeserítő adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a Stroke Ne késlekedj! Minden perc számít! jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát. A kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg ezren élnek árnyékában. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában.

33 A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélők mintegy 24 százaléka meghal az első esztendőben, míg további 5 százalékuk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezőbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67 százaléka míg a férfiak 62 százaléka, a éves korcsoportban a nők 85 százaléka míg a férfiaknak csak 81 sázaléka maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélők között azonban valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60 százalékában kimutatható. A betegek 22 százaléka járásképtelen, százaléka részben vagy teljesen mások segítségére szorul, százaléka aphasiás (beszédzavar), 32 százaléka pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnőtt a vérrögoldások száma ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentőket. Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedő időszakra jellemző. Ez legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja. Azonban mire a háziorvos megérkezik, és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Éppen ezért a társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt kórházba felvett betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. A Magyar Stroke Társaság és a szakemberek szerint is a legfontosabb cél az időveszteség minimalizálása lenne. Ebből a szempontból is különösen nagy gondot okoznak azok a stroke esetek, amelyek alvás közben alakulnak ki. Az előírás szerint ilyenkor a stroke kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a stroke-ok százaléka alvás közben következik be, ezért a betegek jelentős része a 3 órás időablak miatt kiesik az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből. A Stroke Ne késlekedj kampány a stroke által a társadalomra rótt szociális és anyagi terhek enyhítését is el szeretné érni. A helyzet súlyosságáról sokat elárul az az összehasonlítás miszerint a szélütés miatt közel háromszor több beteg kerül évente kórházba, mint szívinfarktus miatt, ráadásul a kórházi költségek is ugyanezt a különbséget tükrözik. Amíg szívinfarktusban közel 5 milliárd, addig stroke-ban az első évben 15 milliárd forint az egészségügyi kormányzat kiadása. A stroke társadalmi terheit ennek ellenére még a szakemberek is igen gyakran alábecsülik, pedig az éves kórházi felvételek száma megelőzi az akut szívinfarktusét, szociális és anyagi következményei pedig láthatóan jóval súlyosabbak. A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentősen magasabb a magas vérnyomás és a dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezők, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni. Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás időablak fontosságával.

34 Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erősítik. Stroke: minden perc számít március 31. szerda, 00:02 "Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!" - ezzel a jelmondattal indította idén is útnak országos edukációs kampányát a Magyar Stroke Társaság. Az kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azon... Folytatás...

35 Szélütéssel háromszor többen kerülnek kórházba, mint szívinfarktus miatt március 31. Szélütés miatt évente 42 ezren kerülnek kórházba, 14 ezren halnak meg és a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban szenved. A Magyar Stroke Társaság minél többször szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a tünetek megjelenése után minden perc számít, hiszen a szélütés után alkalmazott legjobb módszer, a vérrögoldás hatékonysága percről percre csökken. A társaság ezért indította el idén is a "Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!" felvilágosító kampányát és kedden eddig még nem közölt adatokat is nyilvánosságra hozott. Például azt, hogy a szélütéssel háromszor többen kerülnek kórházba, mint szívinfarktus miatt. A társaság adatai szerint a harmadik leggyakoribb haláloknak számító szélütés halálozási aránya az elmúlt években is csaknem háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában. A szélütés bekövetkezése után a túlélők csaknem negyede meghal az első évben, míg további 5 százalékuk a második évben veszíti életét.

36 A nők életben maradási esélyei jobbak a férfiakénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67 százaléka míg a férfiak 62 százaléka maradt életben. De igaz ez a éves korcsoportra is: a szélütést kapott nőknek 85 míg a férfiaknak csak 81 százaléka élte túl a stroke-ot. A túlélők 22 százaléka járásképtelen marad, százaléka részben vagy teljesen mások segítségére szorul, százaléka beszédzavaros lesz, 32 százaléka pedig depresszióssá válik. Az adatok szerint a hétvégi napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel kórházba stroke miatt, ami annyit jelent, hogy a szélütésen átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön orvoshoz. Nem is gondolnak arra, hogy ezzel milyen kárt okozhatnak maguknak, a hozzátartozóiknak és a társadalomnak. Például azért is, mert háromszor több beteg kerül kórházba a szélütés miatt, mint például a szívinfarktusok miatt és az egészségügy kiadása is háromszoros: a szívinfarktusokra 5 milliárd forintot, a stroke-ra az első évben 15 milliárd forintot költenek. A társaság közleménye szerint tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele javítható, a leépülés megelőzhető, de csak akkor, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Az időveszteség legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a háziorvost hívja. Mire azonban a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Ráadásul az is nagy gond, hogy a szélütések százaléka alvás közben következik be, ezért esik ki a beteg az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből. A Magyar Stroke Társaság az Országos Mentőszolgálattal együtt felhívja az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket.

37 Stroke: szomorú tények március 31. Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében. A túlélő betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved. A szélütés bekövetkezése utáni két évben a betegek közel egyharmada meghal. Többek között ezeken az elkeserítő adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a Stroke Ne késlekedj! Minden perc számít! jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát. Az kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg ezren élnek árnyékában. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában, így a társadalom tájékoztatása elengedhetetlenné vált hangsúlyozza dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság elnöke.

38 A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélők mintegy 24% meghal az első esztendőben, míg további 5%-uk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezőbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67%-a míg a férfiak 62%-a, a éves korcsoportban a nők 85%-a míg a férfiaknak csak 81%-a maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélők között azonban valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, 24 53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12 18%-a aphasiás, 32%-a pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnőtt a vérrögoldások száma ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentőket- tette hozzá a professzor. Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedő időszakra jellemző. Ez legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja.. Azonban mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. A Magyar Stroke Társaság és a szakemberek szerint is a legfontosabb cél az időveszteség minimalizálása lenne. Ebből a szempontból is különösen nagy gondot okoznak azok a stroke esetek, amelyek alvás közben alakulnak ki. Az előírás szerint ilyenkor a stroke kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a stroke-ok 10-25%-a alvás közben következik be, ezért a betegek jelentős része a 3 órás időablak miatt kiesik az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből - tette hozzá az MST elnöke. Amíg szívinfarktusban közel 5 milliárd, addig stroke-ban az első évben 15 milliárd Ft az egészségügyi kormányzat kiadása. A stroke társadalmi terheit ennek ellenére még a szakemberek is igen gyakran alábecsülik, pedig az éves kórházi felvételek száma megelőzi az akut szívinfarktusét, szociális és anyagi következményei pedig láthatóan jóval súlyosabbak. A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentősen magasabb a hypertonia, és a dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezők, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni. Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás időablak fontosságával.

39 Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erősítik. Milliárdokba kerül az adófizetőknek a stroke :45 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt, évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében...

40 Stroke: szomorú tények :10 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt, évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében, a túlélő betegek 48 százaléka féloldali bénulásban szenved, a szélütés bekövetkezése utáni két évben pedig a betegek közel egyharmada meghal - többek között ezeken az elkeserítő adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a Stroke Ne késlekedj! Minden perc számít! jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát. Az kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg ezren élnek árnyékában. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában, így a társadalom tájékoztatása elengedhetetlenné vált- hangsúlyozza dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság elnöke.

41 A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélők mintegy 24% meghal az első esztendőben, míg további 5%-uk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezőbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67%-a míg a férfiak 62%-a, a éves korcsoportban a nők 85%-a míg a férfiaknak csak 81%-a maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélők között azonban valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, 24-53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18%-a aphasiás (beszédzavar), 32%-a pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnőtt a vérrögoldások száma ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentőket- tette hozzá a professzor. Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedő időszakra jellemző. Ez legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja.. Azonban mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. A Magyar Stroke Társaság és a szakemberek szerint is a legfontosabb cél az időveszteség minimalizálása lenne. Ebből a szempontból is különösen nagy gondot okoznak azok a stroke esetek, amelyek alvás közben alakulnak ki. Az előírás szerint ilyenkor a stroke kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a stroke-ok 10-25%-a alvás közben következik be, ezért a betegek jelentős része a 3 órás időablak miatt kiesik az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből- tette hozzá az MST elnöke. A Stroke Ne késlekedj kampány a stroke által a társadalomra rótt szociális és anyagi terhek enyhítését is el szeretné érni. A helyzet súlyosságáról sokat elárul az az összehasonlítás miszerint a szélütés miatt közel háromszor több beteg kerül évente kórházba, mint szívinfarktus miatt, ráadásul a kórházi költségek is ugyanezt a különbséget tükrözik. Amíg szívinfarktusban közel 5 milliárd, addig stroke-ban az első évben 15 milliárd Ft az egészségügyi kormányzat kiadása. A stroke társadalmi terheit ennek ellenére még a szakemberek is igen gyakran alábecsülik, pedig az éves kórházi felvételek száma megelőzi az akut szívinfarktusét, szociális és anyagi következményei pedig láthatóan jóval súlyosabbak. A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentősen magasabb a hypertonia, és a

42 dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezők, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni. Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás időablak fontosságával. Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erősítik. Forrás: OrientPress Hírügynökség 42 ezren kerülnek kórházba szélütéssel évente :37 Szélütés miatt évente 42 ezren kerülnek kórházba, 14 ezren halnak meg és a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban szenved. A Magyar Stroke Társaság minél többször szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a tünetek megjelenése után minden perc számít, hiszen a szélütés után alkalmazott legjobb módszer, a vérrögoldás hatékonysága percről percre csökken. A társaság ezért indította el idén is a Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít! felvilágosító kampányát és kedden eddig még

43 nem közölt adatokat is nyilvánosságra hozott. Például azt, hogy a szélütéssel háromszor többen kerülnek kórházba, mint szívinfarktus miatt. A társaság adatai szerint a harmadik leggyakoribb haláloknak számító szélütés halálozási aránya az elmúlt években is csaknem háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában. A szélütés bekövetkezése után a túlélők csaknem negyede meghal az első évben, míg további 5 százalékuk a második évben veszíti életét. A nők életben maradási esélyei jobbak a férfiakénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67 százaléka míg a férfiak 62 százaléka maradt életben. De igaz ez a éves korcsoportra is: a szélütést kapott nőknek 85 míg a férfiaknak csak 81 százaléka élte túl a stroke-ot. A túlélők 22 százaléka járásképtelen marad, százaléka részben vagy teljesen mások segítségére szorul, százaléka beszédzavaros lesz, 32 százaléka pedig depresszióssá válik. Az adatok szerint a hétvégi napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel kórházba stroke miatt, ami annyit jelent, hogy a szélütésen átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön orvoshoz. Nem is gondolnak arra, hogy ezzel milyen kárt okozhatnak maguknak, a hozzátartozóiknak és a társadalomnak. Például azért is, mert háromszor több beteg kerül kórházba a szélütés miatt, mint például a szívinfarktusok miatt és az egészségügy kiadása is háromszoros: a szívinfarktusokra 5 milliárd forintot, a stroke-ra az első évben 15 milliárd forintot költenek. A társaság közleménye szerint tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele javítható, a leépülés megelőzhető, de csak akkor, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Az időveszteség legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a háziorvost hívja. Mire azonban a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Ráadásul az is nagy gond, hogy a szélütések százaléka alvás közben következik be, ezért esik ki a beteg az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből. A Magyar Stroke Társaság az Országos Mentőszolgálattal együtt felhívja az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket.

44 Stroke: szomorú tények :57 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt... évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében... A túlélő betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved... A szélütés bekövetkezése utáni két évben a betegek közel egyharmada meghal. Többek között ezeken az elkeserítő adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít! jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát. A kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg ezren élnek árnyékában. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában, így a társadalom tájékoztatása elengedhetetlenné vált- hangsúlyozza dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság elnöke.

45 A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélők mintegy 24% meghal az első esztendőben, míg további 5%-uk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezőbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67%-a míg a férfiak 62%-a, a éves korcsoportban a nők 85%-a míg a férfiaknak csak 81%-a maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélők között azonban valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, 24-53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18%-a aphasiás (beszédzavar), 32%-a pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnőtt a vérrögoldások száma ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentőket - tette hozzá a professzor. Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedő időszakra jellemző. Ez legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja. Azonban mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. A Magyar Stroke Társaság és a szakemberek szerint is a legfontosabb cél az időveszteség minimalizálása lenne. Ebből a szempontból is különösen nagy gondot okoznak azok a stroke esetek, amelyek alvás közben alakulnak ki. Az előírás szerint ilyenkor a stroke kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a stroke-ok 10-25%-a alvás közben következik be, ezért a betegek jelentős része a 3 órás időablak miatt kiesik az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből - tette hozzá az MST elnöke. A Stroke - Ne késlekedj kampány a stroke által a társadalomra rótt szociális és anyagi terhek enyhítését is el szeretné érni. A helyzet súlyosságáról sokat elárul az az összehasonlítás miszerint a szélütés miatt közel háromszor több beteg kerül évente kórházba, mint szívinfarktus miatt, ráadásul a kórházi költségek is ugyanezt a különbséget tükrözik. Amíg szívinfarktusban közel 5 milliárd, addig stroke-ban az első évben 15 milliárd Ft az egészségügyi kormányzat kiadása. A stroke társadalmi terheit ennek ellenére még a szakemberek is igen gyakran alábecsülik, pedig az éves kórházi felvételek száma megelőzi az akut szívinfarktusét, szociális és anyagi következményei pedig láthatóan jóval súlyosabbak. A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentősen magasabb a hypertonia, és a

46 dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezők, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni. Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás időablak fontosságával. Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke - kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erősítik. Stroke: szomorú hazai tények március 31. szerda, 11:46 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt... évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében... A túlélő betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved... A szélütés bekövetkezése utáni két évben a betegek közel egyharmada meghal. Stroke Ne késlekedj! Minden perc számít! Többek között ezeken az elkeserítő adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a Stroke Ne késlekedj! Minden perc számít! jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát.

47 Az kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg ezren élnek árnyékában. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában, így a társadalom tájékoztatása elengedhetetlenné vált - hangsúlyozza dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság elnöke. A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélők mintegy 24% meghal az első esztendőben, míg további 5%-uk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezőbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67%-a míg a férfiak 62%-a, a éves korcsoportban a nők 85%-a míg a férfiaknak csak 81%-a maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélők között azonban valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, 24-53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18%-a aphasiás (beszédzavar), 32%-a pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnőtt a vérrögoldások száma ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentőket- tette hozzá a professzor. A stroke kimenetele javítható, a leépülés megelőzhető Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedő időszakra jellemző. Ez legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja.. Azonban mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak.

48 42 ezren kerülnek kórházba szélütéssel évente március :37 Szélütés miatt évente 42 ezren kerülnek kórházba, 14 ezren halnak meg és a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban szenved. A Magyar Stroke Társaság minél többször szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a tünetek megjelenése után minden perc számít, hiszen a szélütés után alkalmazott legjobb módszer, a vérrögoldás hatékonysága percről percre csökken.

49 Évente 42 ezer magyar kerül kórházba stroke miatt , 14:40 Országos tájékoztató kampányt kezdeményezett a stroke tüneteinek megismertetése érdekében a Magyar Stroke Társaság. A betegség a harmadik leggyakoribb halálok hazánkban, pedig a jelek felismerésével jelentősen növekedhetne a túlélők aránya. "Minden évben 42 ezer magyar kerül kórházba stroke miatt, és közülük 14 ezren meg is hallnak a betegség következtében" - olvasható a Magyar Stroke Társaság közleményében. "Ezúttal is az a kampány célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. Mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít a betegség, hazánkban pedig ezren élnek jelenleg a betegség árnyékában". "Elengedhetetlenné vált a társadalom tájékoztatása, mivel az elmúlt években is közel háromszor magasabb volt hazánkban a stroke halálozási aránya, mint a környező országokban, például Ausztriában" - hangsúlyozta dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke.

50 A hazai statisztikai adatok alapján a társaság úgy gondolja: tudatosítani kell az emberekben, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető. Azonban mindez csak abban az esetben történhet meg, ha a kezelés legfeljebb három órán belül érkezik. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt kórházba szállított betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. "Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket". 42 ezren kerülnek kórházba szélütéssel évente :38 Szélütés miatt évente 42 ezren kerülnek kórházba, 14 ezren halnak meg és a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban szenved. A Magyar Stroke Társaság minél többször szeretné felhívni a figyelmet

51 arra, hogy a tünetek megjelenése után minden perc számít, hiszen a szélütés után alkalmazott legjobb módszer, a vérrögoldás hatékonysága percről percre csökken. A társaság ezért indította el idén is a Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít! felvilágosító kampányát és kedden eddig még nem közölt adatokat is nyilvánosságra hozott. Például azt, hogy a szélütéssel háromszor többen kerülnek kórházba, mint szívinfarktus miatt. A társaság adatai szerint a harmadik leggyakoribb haláloknak számító szélütés halálozási aránya az elmúlt években is csaknem háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában. A szélütés bekövetkezése után a túlélők csaknem negyede meghal az első évben, míg további 5 százalékuk a második évben veszíti életét. A nők életben maradási esélyei jobbak a férfiakénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67 százaléka míg a férfiak 62 százaléka maradt életben. De igaz ez a éves korcsoportra is: a szélütést kapott nőknek 85 míg a férfiaknak csak 81 százaléka élte túl a stroke-ot. A túlélők 22 százaléka járásképtelen marad, százaléka részben vagy teljesen mások segítségére szorul, százaléka beszédzavaros lesz, 32 százaléka pedig depresszióssá válik. Az adatok szerint a hétvégi napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel kórházba stroke miatt, ami annyit jelent, hogy a szélütésen átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön orvoshoz. Nem is gondolnak arra, hogy ezzel milyen kárt okozhatnak maguknak, a hozzátartozóiknak és a társadalomnak. Például azért is, mert háromszor több beteg kerül kórházba a szélütés miatt, mint például a szívinfarktusok miatt és az egészségügy kiadása is háromszoros: a szívinfarktusokra 5 milliárd forintot, a stroke-ra az első évben 15 milliárd forintot költenek. A társaság közleménye szerint tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele javítható, a leépülés megelőzhető, de csak akkor, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Az időveszteség legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a háziorvost hívja. Mire azonban a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Ráadásul az is nagy gond, hogy a szélütések százaléka alvás közben következik be, ezért esik ki a beteg az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből. A Magyar Stroke Társaság az Országos Mentőszolgálattal együtt felhívja az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket.

52

53 Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít! április 11. Magyarországon évente 42 ezren kerülnek kórházba, s 14 ezren halnak meg stroke agyvérzés következtében A túlélők 48 százalékánál féloldali bénulás lép fel, e betegek harmada két esztendőn belül meghal. Szélütés miatt csaknem háromszor többen kerülnek fekvőbeteg-gyógyintézménybe, mint szívinfarktus következtében, s ezt különbséget a kórházi költségek is a tükrözik. Amíg szívinfarktus kezelésére az egészségbiztosító évi 5 milliárd forintot költ, addig stroke-betegek ellátására az első esztendőben 15 milliárd forintot fordít. Sajnos a szélütés társadalmi terheit még a szakemberek is gyakorta annak ellenére nem a helyén kezelik, hanem alábecsülik, hogy az éves kórházi felvételek száma az akut szívinfarktusét megelőzi, a sokkal súlyosabb szociális és anyagi következményekről nem is szólva. A döbbenetes megbetegedési mutatókon kíván a Magyar Stroke Társaság a Stroke Ne késlekedj! Minden perc számít! országos edukációs kampányával változtatni. A cél ezúttal is az, hogy a lakosságot a stroke tüneteire, az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára

54 figyelmeztessen. A stroke legtöbbször a reggeli-délelőtti órákban jelentkezik, az esetek többségében a következő fenyegető tünetei és előjelei lehetnek: féloldali végtaggyengeség, bénulás, átmeneti látásvesztés az egyik szemen, kettős-látás, látótérkiesés, beszédmegértési gondok, szóformálási nehézségek, zavartság, szédülés, fejfájás, hirtelen fellépő eszméletvesztés E tünetek lehetnek múló jellegűek vagy maradandóak, együtt vagy külön-külön is előfordulhatnak. A szélütés világszerte sajnos hazánkban is a harmadik leggyakoribb halálok. Magyarországon jelenleg ezer a stroke-beteg. Számukra és a közeljövőben érintetteknek csekély vigasz, hogy az utóbbi évtizedekben még így is fokozatosan csökken a szélütés miatti megbetegedés, hiszen a stroke-halálozás az utóbbi években csaknem háromszorosa volt nálunk, mint például a szomszédos Ausztriában, így a lakosság további felvilágosítása rendkívül sürgős hazánkban mondta Prof. Dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke. Maradjunk még egy percre a szomorú statisztikai adatoknál, nevezetesen, hogy a szélütést elszenvedettek csaknem 24 százaléka már az első esztendőben meghal, 5 százaléka pedig a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei a férfiakénál kedvezőbbek. Az utóbbi állítást bizonyítja, hogy két évvel a stroke után a 65 év feletti nők 67, a férfiak 62, a éves érintettek körében az előbbiek 85 százaléka, az utóbbiaknak csak 81 százaléka maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélők között valamilyen mértékű testi hanyatlás az esetek több mint 60 százalékában kimutatható, 22 százalékuk járásképtelenné vált, százalékuk részben vagy teljes egészében mások segítségére szorul, százalék beszédzavaros, 32 százalék pedig depressziós lett. Visszautalva a Magyar Stroke Társaság lakosságfelvilágosító kampányára, annak eredményességét az elmúlt évi kezdeményezés sikeressége bizonyítja, ami után megnőtt a vérrögoldások száma, s ami szintén biztató, hogy a családtagok a szélütés tünetei-nek észlelésekor bátrabban hívták a mentőt, mint korábban tette hozzá a professzor. A szakember hangsúlyozta, nem lehet elégszer elmondani, hogy ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető. Az akut stroke ellátása során ugyan előfordulhat időveszteség, de az elsősorban nem a kórházban, hanem az azt megelőző szakaszban gyakori, mégpedig azért, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja, aki bármennyire igyekezzék is, azonnal nem ér oda a beteghez, a mentőre szintén valamenynyit várakozni kell. Ezek a késedelmek a következmény nélküli felépülést nagyban nehezítik. Ennek tudatában igyekszik a Magyar Stroke Társaság az Országos Mentőszolgálattal összefogva próbálják a lakosság körében tudatosítani, a szélütés tüneteinek észlelésekor azonnal hívják a mentőt. Mikor történik kevesebb, illetve több stroke-esemény? Az Országos Egészségbiztosító Pénztár öt évvel ezelőtti adatai szerint szombaton és vasárnap érzékelhetően kevesebb az új beteg, a csúcs hétfőre esik, majd a következő napokon fokozatosan csökken az akut stroke miatt kórházba kerülők száma. Miért ez a meglepő napi váltás? A jelenséget a szakember azzal magyarázza, hogy az agyi érkatasztrófán átesettek nagy része nem figyel oda a jelekre, a tünetekre, s nem fordul azonnal szakszerű segítségért, inkább kivárja a hétfőt, amikor felkeresheti a háziorvost Akkor még meg sem említettük az időveszteség szempontjából milyen gondot jelent, ha a stroke alvás közben következik be. A szakemberek szerint ilyenkor a szélütés kezdetének a legutolsó, még jó

55 állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a betegség százaléka ekkor történik, a páciensek az úgynevezett 3 órás időablak amikor a szakszerű ellátás segítség lehetne miatt kiesnek az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből hangsúlyozta az MST elnöke. A magyar betegek körében végzett vizsgálatok szerint a stroke-páciensek anamnézisében az európai átlaghoz képest lényegesen több a magas vérnyomásban szenvedő és a dohányzó, márpedig mindkettő olyan rizikótényezővel jár, amelyen nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatos élettel változtatni lehet. Milliárdokba kerül az adófizetőknek a stroke er%c3%bcl%20az%20ad%c3%b3fizet%c5%91knek%20a%20stroke/y2010/m04/d április 5. 15:57 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt, évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében

56 Évi 42 ezer stroke-os kerül kórházba A cikk a Világgazdaság honlapján olvasható el.

57 Stroke: szomorú tények Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében. A túlélő betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved. A szélütés bekövetkezése utáni két évben a betegek közel egyharmada meghal. Többek között ezeken az elkeserítő adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a Stroke Ne késlekedj! Minden perc számít! jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát. Az kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg ezren élnek árnyékában. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában, így a társadalom tájékoztatása elengedhetetlenné vált hangsúlyozza dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság elnöke.

58 A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélők mintegy 24% meghal az első esztendőben, míg további 5%-uk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezőbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67%-a míg a férfiak 62%-a, a éves korcsoportban a nők 85%-a míg a férfiaknak csak 81%-a maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélők között azonban valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, 24 53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12 18%-a aphasiás, 32%-a pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnőtt a vérrögoldások száma ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentőket- tette hozzá a professzor. Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedő időszakra jellemző. Ez legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja.. Azonban mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. A Magyar Stroke Társaság és a szakemberek szerint is a legfontosabb cél az időveszteség minimalizálása lenne. Ebből a szempontból is különösen nagy gondot okoznak azok a stroke esetek, amelyek alvás közben alakulnak ki. Az előírás szerint ilyenkor a stroke kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a stroke-ok 10-25%-a alvás közben következik be, ezért a betegek jelentős része a 3 órás időablak miatt kiesik az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből - tette hozzá az MST elnöke. Amíg szívinfarktusban közel 5 milliárd, addig stroke-ban az első évben 15 milliárd Ft az egészségügyi kormányzat kiadása. A stroke társadalmi terheit ennek ellenére még a szakemberek is igen gyakran alábecsülik, pedig az éves kórházi felvételek száma megelőzi az akut szívinfarktusét, szociális és anyagi következményei pedig láthatóan jóval súlyosabbak. A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentősen magasabb a hypertonia, és a dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezők, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni. Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás időablak fontosságával.

59 Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erősítik. Milliárdokba kerül az adófizetőknek a stroke :45.00 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt, évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében

60 Milliárdokba kerül az adófizetőknek a stroke :47 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt, évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében...

61 Magyar Stroke Társaság: Stroke: szomorú tények esults= Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt... évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében... A túlélő betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved... A szélütés bekövetkezése utáni két évben a betegek közel egyharmada meghal. Többek között ezeken az elkeserítő adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a "Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!" jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát.

62 Magyar Stroke Társaság kampánya Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében A túlélő betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved A szélütés bekövetkezése utáni két évben a betegek közel egyharmada meghal. Többek között ezeken az elkeserítő adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a Stroke Ne késlekedj! Minden perc számít! jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát. Az kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg ezren élnek árnyékában. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendőkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában, így a társadalom tájékoztatása elengedhetetlenné vált- hangsúlyozza dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság elnöke. A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélők mintegy 24% meghal az első esztendőben, míg további 5%-uk a

63 második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezőbbek férfi társaikénál. Az agyi érkatasztrófát túlélők között azonban valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, 24-53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18%-a aphasiás (beszédzavar), 32%-a pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnőtt a vérrögoldások száma ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentőket- tette hozzá a professzor. Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Időveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedő időszakra jellemző. Ez legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja... Azonban mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentőszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. A stroke-ok 10-25%-a általában alvás közben következik be. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfői csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerű segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak. A Stroke Ne késlekedj kampány a stroke által a társadalomra rótt szociális és anyagi terhek enyhítését is el szeretné érni. A helyzet súlyosságáról sokat elárul az az összehasonlítás miszerint a szélütés miatt közel háromszor több beteg kerül évente kórházba, mint szívinfarktus miatt, ráadásul a kórházi költségek is ugyanezt a különbséget tükrözik. A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentősen magasabb a hypertonia, és a dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezők, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni. Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás időablak fontosságával. Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erősítik.

64 Stroke: szomorú tények 03/31/2010 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt... évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében... A túlélõ betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved... A szélütés bekövetkezése utáni két évben a betegek közel egyharmada meghal.

65 Milliárdokba kerül az adófizetőknek a stroke április 5. hétfő, 14:45 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt, évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében Folytatás...

66 Stroke: szomorú tények :57 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt... évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében... A túlél? betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved... A szélütés bekövetkezése utáni két évben a betegek közel egyharmada meghal.

67 Milliárdokba kerül az adófizetőknek a stroke :45:00 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt, évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében

68 Szélütéssel háromszor többen kerülnek kórházba, mint szívinfarktus miatt A társaság ezért indította el idén is a "Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!" felvilágosító kampányát és kedden eddig még nem közölt adatokat is nyilvánosságra hozott. Például azt, hogy a szélütéssel háromszor többen kerülnek kórházba, mint szívinfarktus miatt. A társaság adatai szerint a harmadik leggyakoribb haláloknak számító szélütés halálozási aránya az elmúlt években is csaknem háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában. A szélütés bekövetkezése után a túlélők csaknem negyede meghal az első évben, míg további 5 százalékuk a második évben veszíti életét. A nők életben maradási esélyei jobbak a férfiakénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67 százaléka míg a férfiak 62 százaléka maradt életben. De igaz ez a éves korcsoportra is: a szélütést kapott nőknek 85 míg a férfiaknak csak 81 százaléka élte túl a stroke-ot. A túlélők 22 százaléka járásképtelen marad, százaléka részben vagy teljesen mások segítségére szorul, százaléka beszédzavaros lesz, 32 százaléka pedig depresszióssá válik. Az adatok szerint a hétvégi napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel kórházba stroke miatt, ami annyit jelent, hogy a szélütésen átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és

69 nem fordul rögtön orvoshoz. Nem is gondolnak arra, hogy ezzel milyen kárt okozhatnak maguknak, a hozzátartozóiknak és a társadalomnak. Például azért is, mert háromszor több beteg kerül kórházba a szélütés miatt, mint például a szívinfarktusok miatt és az egészségügy kiadása is háromszoros: a szívinfarktusokra 5 milliárd forintot, a stroke-ra az első évben 15 milliárd forintot költenek. A társaság közleménye szerint tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele javítható, a leépülés megelőzhető, de csak akkor, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Az időveszteség legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a háziorvost hívja. Mire azonban a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Ráadásul az is nagy gond, hogy a szélütések százaléka alvás közben következik be, ezért esik ki a beteg az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből. A Magyar Stroke Társaság az Országos Mentőszolgálattal együtt felhívja az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket. Stroke: szomorú tények április 01.

70 Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében A túlélő betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved Évi 42 ezer stroke-os kerül kórházba Ne késlekedj! Minden perc számít! Ezzel a jelmondattal indította ez évben is útjára országos kampányát a Magyar Stroke Társaság. Legtöbbször az okoz időveszteséget, hogy a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja, s mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, értékes idő vész kárba. Éppen ezért a társaság az Országos Mentőszolgálattal együtt igyekszik felhívni az emberek figyelmét, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket.

71 "Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!" Szélütés miatt évente 42 ezren kerülnek kórházba, 14 ezren halnak meg és a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban szenved. A Magyar Stroke Társaság minél többször szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a tünetek megjelenése után minden perc számít, hiszen a szélütés után alkalmazott legjobb módszer, a vérrögoldás hatékonysága percről percre csökken. A társaság ezért indította el idén is a "Stroke - Ne késlekedj! Minden perc számít!" felvilágosító kampányát és kedden eddig még nem közölt adatokat is nyilvánosságra hozott. Például azt, hogy a szélütéssel háromszor többen kerülnek kórházba, mint szívinfarktus miatt A társaság adatai szerint a harmadik leggyakoribb haláloknak számító szélütés halálozási aránya az elmúlt években is csaknem háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában. A szélütés bekövetkezése után a túlélők csaknem negyede meghal az első évben, míg további 5 százalékuk a második évben veszíti életét. A nőknek több az esélye A nők életben maradási esélyei jobbak a férfiakénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67 százaléka, míg a férfiak 62 százaléka maradt életben. De igaz ez a éves

72 korcsoportra is: a szélütést kapott nőknek 85, míg a férfiaknak csak 81 százaléka élte túl a stroke-ot. A túlélők 22 százaléka járásképtelen marad, százaléka részben vagy teljesen mások segítségére szorul, százaléka beszédzavaros lesz, 32 százaléka pedig depresszióssá válik. Az adatok szerint a hétvégi napokon jelentősen kevesebb beteget vettek fel kórházba stroke miatt, ami annyit jelent, hogy a szélütésen átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön orvoshoz. Nem is gondolnak arra, hogy ezzel milyen kárt okozhatnak maguknak, a hozzátartozóiknak és a társadalomnak. Például azért is, mert háromszor több beteg kerül kórházba a szélütés miatt, mint például a szívinfarktusok miatt és az egészségügy kiadása is háromszoros: a szívinfarktusokra 5 milliárd forintot, a stroke-ra az első évben 15 milliárd forintot költenek. A leépülés megelőzhető A társaság közleménye szerint tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele javítható, a leépülés megelőzhető, de csak akkor, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Az időveszteség legtöbbször azért fordul elő, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a háziorvost hívja. Mire azonban a háziorvos megérkezik és értesíti a mentőszolgálatot, addigra értékes időt veszít a beteg. Ráadásul az is nagy gond, hogy a szélütések százaléka alvás közben következik be, ezért esik ki a beteg az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből. A Magyar Stroke Társaság az Országos Mentőszolgálattal együtt felhívja az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentőket.

A stroke ellátás helyzete Magyarországon

A stroke ellátás helyzete Magyarországon A stroke ellátás helyzete Magyarországon Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika Magyar Stroke Társaság Agyi érbetegségek kórházi kezeléseinek esetszáma és a kezelt személyek száma 160 000 140 000 120

Részletesebben

Sajtófigyelés. Óránként 700 kilométer idegrost pusztul el 2009.március 31. Hír TV

Sajtófigyelés. Óránként 700 kilométer idegrost pusztul el 2009.március 31. Hír TV Sajtófigyelés Óránként 700 kilométer idegrost pusztul el 2009.március 31. Hír TV Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően egyre több betegséget élnek túl az emberek, egyre tovább élnek, viszont emiatt

Részletesebben

Szívhang Egerben. Egri online 2011.04.14. http://www.egri-hirhatar.hu/hirek/szivhang-egerben

Szívhang Egerben. Egri online 2011.04.14. http://www.egri-hirhatar.hu/hirek/szivhang-egerben Szívhang Egerben Egri online 2011.04.14. http://www.egri-hirhatar.hu/hirek/szivhang-egerben Magyarországon 65 ezer ember hal meg szív- és érrendszeri betegségekben. Közel 2,5 millió ember szenved magas

Részletesebben

Stroke Ne késlekedj kampány. Kampánynyitó sajtóközlemény. Sajtófigyelés

Stroke Ne késlekedj kampány. Kampánynyitó sajtóközlemény. Sajtófigyelés Stroke Ne késlekedj kampány Kampánynyitó sajtóközlemény Sajtófigyelés Ne késlekedj kampány az életért - Minden perc számít http://www.kormend.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=19391 2010. február 11.

Részletesebben

Sajtóközlemény azonnali közlésre

Sajtóközlemény azonnali közlésre Sajtóközlemény azonnali közlésre Stroke - Minden perc számít Évente 18 ezer haláleset, 50 ezer új beteg 2009. június 10. Egyre többen hívják a mentőket, amikor a szélütés tüneteit észlelik. A Magyar Stroke

Részletesebben

Veszprémben is megszólalt a Szívhang

Veszprémben is megszólalt a Szívhang Betegszoba 2011.04.28. http://www.betegszoba.hu/cikkek/sziv_es_errendszer/veszpremben_is_megszolalt_a_szivhang/ A Szívhang program a következő állomásán is elérte célját, hiszen a Petőfi Színház színészeinek

Részletesebben

Acut stroke ellátás a következő 5 év feladatai. Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST

Acut stroke ellátás a következő 5 év feladatai. Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST Acut stroke ellátás a következő 5 év feladatai Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST A 60 ÉV ALATTIAK ARÁNYA 27%!! Százezer lakosra egy év alatt jutó halálestek száma Fél óránként Másfél óránként

Részletesebben

VIII. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2017.

VIII. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2017. VIII. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2017. Pécsvárady Zsolt Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság Központi Rizikófelmérési Kérdőív 2012-2016. évi eredmények, és a visszérbetegség kockázat összefüggésének

Részletesebben

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja Sajtóközlemény 2011. Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 144 helyszín, közel fél millió vizsgálat, elkeserítő szűrési adatok, ez a 2010 év statisztikája. Tovább folytatódik

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján

Részletesebben

stroke betegekben Intervenciós eljárások eredményei

stroke betegekben Intervenciós eljárások eredményei Intervenciós eljárások eredményei stroke betegekben dr. Vrancsik Nóra, dr. Tóth Judit, dr. Hofgárt Gergely, prof. dr. Csiba László, Savvas Nikolaides Tampouris, Shayan Assadinia Diagnoscan kft., Debreceni

Részletesebben

Az agyi infarktus (más néven iszkémiás stroke) kialakulásának két fő közvetlen oka van:

Az agyi infarktus (más néven iszkémiás stroke) kialakulásának két fő közvetlen oka van: Szívvel a stroke ellen! - Háttéranyag Az agyi érkatasztrófa (szélütés) okai Tünetei bár hasonlóak, mégis két jól elkülöníthető oka van: az agyi infarktus, melynek hátterében az agyat ellátó ér elzáródása

Részletesebben

Nagyító alatt a szélütés - a stroke

Nagyító alatt a szélütés - a stroke Nagyító alatt a szélütés - a stroke A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint 2020-ra a szívbetegségek és a stroke lesznek világszerte a vezetõ okok úgy a halálozás, mint a rokkantság területén. Az elõrejelzések

Részletesebben

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI NAPI SZEMLE 2009.NOV. 18

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI NAPI SZEMLE 2009.NOV. 18 NÉPEGÉSZSÉGÜGYI NAPI SZEMLE 2009.NOV. 18 NÉPEGÉSZSÉGÜGYI NAPI SZEMLE TARTALMA 2009.NOV. 18... 1 KÖRNYEZET, BIZTONSÁG... 2 Legalább fél évet csúszik a klímaalku... 2 A HuMuSz a köztársasági elnökhöz fordul

Részletesebben

ÉLEN A STROKE ELLEN PÁLYÁZATI FELHÍVÁS SZÍVVEL A STROKE ELLEN Program 2015 A STROKE MEGELŐZÉS ÉVE

ÉLEN A STROKE ELLEN PÁLYÁZATI FELHÍVÁS SZÍVVEL A STROKE ELLEN Program 2015 A STROKE MEGELŐZÉS ÉVE ÉLEN A STROKE ELLEN PÁLYÁZATI FELHÍVÁS SZÍVVEL A STROKE ELLEN Program 2015 A STROKE MEGELŐZÉS ÉVE A Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Stroke Társaság a Boehringer Ingelheim magyarországi képviseletének

Részletesebben

DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN XIII.) 2013. május 30.

DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN XIII.) 2013. május 30. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN XIII.) 2013. május 30. Miért kell kiemelt figyelemmel kezelni a stroke ellátást? Európában évente 1.2 millió stroke 300,000 halott 300,000 rokkant 15 millió

Részletesebben

2014. évi Betegelégedettségi vizsgálat kiértékelése Sürgősségi Betegellátó Osztály (feldolgozott kérdőívek száma: 88 db) Átlagéletkor 47,61 év

2014. évi Betegelégedettségi vizsgálat kiértékelése Sürgősségi Betegellátó Osztály (feldolgozott kérdőívek száma: 88 db) Átlagéletkor 47,61 év MAGYAR HONVÉDSÉG EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT Nyt. szám: 2014. évi Betegelégedettségi vizsgálat kiértékelése Sürgősségi Betegellátó Osztály (feldolgozott kérdőívek száma: 88 db) sz. példány 1. Az Ön neme 1. férfi

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2012.01.02 1 oldal. Összesen: 3 Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2012.01.02 2 oldal. Összesen: 3 Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2012.01.02 3 oldal. Összesen:

Részletesebben

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR az OkTaTÓaNyag a magyar DiabeTes Társaság vezetôsége megbízásából, a sanofi TámOgaTásával készült készítette a magyar DiabeTes Társaság edukációs

Részletesebben

Az acut stroke ellátása minőségi szempontok. Dr. Sipos Ildikó Minőségügyi vezető Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika

Az acut stroke ellátása minőségi szempontok. Dr. Sipos Ildikó Minőségügyi vezető Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika Az acut stroke ellátása minőségi szempontok Dr. Sipos Ildikó Minőségügyi vezető Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika Százezer lakosra egy év alatt jutó halálestek száma Fél óránként Másfél óránként

Részletesebben

Az agyműködés globális vagy fokális zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, melynek. nincs más bizonyítható oka,

Az agyműködés globális vagy fokális zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, melynek. nincs más bizonyítható oka, Stroke Az agyműködés globális vagy fokális zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, melynek nincs más bizonyítható oka, mint az agy vérkeringésében kialakult kóros eltérés (WHO) Stroke

Részletesebben

Stroke Ne késlekedj! Kampányzáró sajtófigyelés

Stroke Ne késlekedj! Kampányzáró sajtófigyelés Stroke Ne késlekedj! Kampányzáró sajtófigyelés Stroke- Minden perc számít 2009.06.10 http://www.sajttaj.hu/index.php?page=tajekoztato&item=5156 Egyre többen hívják a mentıket, amikor a szélütés tüneteit

Részletesebben

A szív- és érrendszeri megbetegedések

A szív- és érrendszeri megbetegedések A szív- és érrendszeri megbetegedések A szív- és érrendszeri betegségek mind a megbetegedések számát, mind a halálozást tekintve vezető helyet foglalnak el a fejlett ipari országokbanköztük hazánkban is.

Részletesebben

MedHelp Betegségbiztosítás 2012

MedHelp Betegségbiztosítás 2012 MedHelp Betegségbiztosítás 2012 Helyzetkép Kincsünk Egészséges vagyok Ha nem. Mit tennék meg érte? Privát egészségbiztosítás Ausztriában Az UNIQA Ausztria piacvezető betegségbiztosítója a 8,2 m osztrák

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

Forrás Internet-helye: 3. A lakosság egészségi állapota

Forrás Internet-helye:   3. A lakosság egészségi állapota A svájci egészségügy statisztikai zsebkönyve 2017 egységes szerkezetben Gesundheit. Taschenstatistik 2017 Bundesamt für Statistik 14 Gesundheit, Neuchâtel 2018 (44 p.), megj. 2018. 01. 30. Forrás Internet-helye:

Részletesebben

Vezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak?

Vezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Vezető betegségek Magyarországon Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Megválaszolandó Kérdések Melyek azok a betegségek amelyek a ranglistát vezetik? Mennyire vagyunk felelősek

Részletesebben

Stroke napja sajtófigyelés

Stroke napja sajtófigyelés Stroke napja sajtófigyelés STROKE napja 2009 Rajzpályázat 2009. április 20. sulinet.hu A tavalyi évhez hasonlóan a Magyar Stroke Társaság égisze alatt a Városligetben megrendezésre kerül a Stroke napja.

Részletesebben

LEVÉLÍRÓ MARATON 2014 DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG: A TERHESSÉG NE LEGYEN HALÁLOS ÍTÉLET!

LEVÉLÍRÓ MARATON 2014 DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG: A TERHESSÉG NE LEGYEN HALÁLOS ÍTÉLET! LEVÉLÍRÓ MARATON 2014 DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG: A TERHESSÉG NE LEGYEN HALÁLOS ÍTÉLET! A nők és a lányok a Mpumalanga tartományban található Mkhondóban számtalan veszélynek vannak kitéve, különösen az anyasági

Részletesebben

Nőtt a súlyos munkabalesetek száma Csongrád megyében is

Nőtt a súlyos munkabalesetek száma Csongrád megyében is Nőtt a súlyos munkabalesetek száma Csongrád megyében is Munkavédelmi nyílt napot tartanak a partnerség jegyében a Munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak nemzetközi emléknapja alkalmából Kedvezőtlenül

Részletesebben

Elsősegélynyújtás. Nagy Ferenc, dr. Erőss Attila

Elsősegélynyújtás. Nagy Ferenc, dr. Erőss Attila Elsősegélynyújtás Nagy Ferenc, dr. Erőss Attila Elsősegélynyújtó Tanfolyam Mentőápoló Tanfolyam 3. előadás 2011. október 19. Elsősegélynyújtás Betegek / sérültek számára nyújtott azonnali ellátás, amíg

Részletesebben

Az egészség a legfontosabb

Az egészség a legfontosabb KEDVES BETEG! Önnek orvosa a Plavix tablettát rendelt. Ezzel a tájékoztatóval az aterotrombózis veszélyeire, és a gyógyszer szedésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókra szeretnénk felhívni a figyelmét.

Részletesebben

Stroke Szövetség Európáért Nyilatkozat. Egy olyan világért, ahol kevesebb a stroke, és akit érint a stroke, minden szükséges segítséget megkap.

Stroke Szövetség Európáért Nyilatkozat. Egy olyan világért, ahol kevesebb a stroke, és akit érint a stroke, minden szükséges segítséget megkap. Stroke Szövetség Európáért Nyilatkozat Egy olyan világért, ahol kevesebb a stroke, és akit érint a stroke, minden szükséges segítséget megkap. Kindly supported by The Stroke Alliance for Europe retains

Részletesebben

Egészség határok nélkül

Egészség határok nélkül Egészség határok nélkül Best Doctors Smart, Bónuszos Egészségbiztosítás Szeretné, ha a saját területükön szaktekintélynek számító orvosok gyógyítanák a világ számos pontján? Magyarország egészségügyi mutatói

Részletesebben

Az Egészségügyi Centrumok működése

Az Egészségügyi Centrumok működése ellátásáért a gazdasági válság árhullámaival szemben Az Egészségügyi Centrumok működése Dr. Kass Ferenc MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT - magyar katolikus jótékonysági hálózat, kiemelkedően közhasznú szervezet,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ lobbitevékenységről a 2006. évi XLIX. törvény 30. alapján

TÁJÉKOZTATÓ lobbitevékenységről a 2006. évi XLIX. törvény 30. alapján TÁJÉKOZTATÓ lobbitevékenységről a 2006. évi XLIX. törvény 30. alapján Lobbista neve: Nagy Ákos Lobbiigazolvány sorszáma: 07116 A tájékoztató időszaka: 2010. 1. negyedév 1. Egészségügyi Minisztérium az

Részletesebben

Egészség, versenyképesség, költségvetés

Egészség, versenyképesség, költségvetés Egészség, versenyképesség, költségvetés Banai Péter Benő Pénzügyminisztérium 2018. december 7. Az elmúlt időszakban folytatódott a magyar gazdaság felzárkózása az EU átlagához GDP növekedés nemzetközi

Részletesebben

Magyar ILCO Szövetség. 7400 Kaposvár, Szent Imre u. 14. Alapítva 1983.

Magyar ILCO Szövetség. 7400 Kaposvár, Szent Imre u. 14. Alapítva 1983. Magyar ILCO Szövetség 7400 Kaposvár, Szent Imre u. 14. Alapítva 1983. Komplex kezelés Szűrés A felismert daganatos beteg kivizsgálása Labor Colonoscópia Szövettan RTG UH CT MR Neoadjuvans kezelés Komplex

Részletesebben

Reanimáció Újraélesztés Sürgős esetek

Reanimáció Újraélesztés Sürgős esetek Reanimáció Újraélesztés Sürgős esetek Dr. Sirák András Családorvos, mentőorvos Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Kalabay László egyetemi tanár Sirák Reanimáció 1 Miért fontos?

Részletesebben

Nemzeti Szívinfarctus Regiszter. A kardiológiai ellátás minőségbiztosításának eszköze.

Nemzeti Szívinfarctus Regiszter. A kardiológiai ellátás minőségbiztosításának eszköze. Nemzeti Szívinfarctus Regiszter. A kardiológiai ellátás minőségbiztosításának eszköze. Prof.Dr. Jánosi András Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Nemzeti Szívinfarktus Regiszter Budapest; Multicentrikus

Részletesebben

A lépések 1. Shock. A lépések 3. A lépések 2. Gyermek reanimáció. Köszönöm megtisztelő figyelmüket 2012.03.03.

A lépések 1. Shock. A lépések 3. A lépések 2. Gyermek reanimáció. Köszönöm megtisztelő figyelmüket 2012.03.03. Miért fontos? Reanimáció Újraélesztés Dr Sirák András Családorvos, mentőorvos Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék Tanszékvezető: Dr Kalabay László egyetemi tanár 1 Alapfogalmak Eszköz nélküli újraélesztés

Részletesebben

ELŐZETES EGÉSZSÉGÜGYI RENDELKEZÉS CSELEKVŐKÉPTELENSÉG ESETÉRE

ELŐZETES EGÉSZSÉGÜGYI RENDELKEZÉS CSELEKVŐKÉPTELENSÉG ESETÉRE ELŐZETES EGÉSZSÉGÜGYI RENDELKEZÉS CSELEKVŐKÉPTELENSÉG ESETÉRE Alulírott Személyigazolvány szám: bizonyos egészségügyi ellátások igénybevételéről / elutasításáról helyettes döntéshozatalról az egészségügyről

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Egészségügyi Informatikai Konzultációs Rendszer

Egészségügyi Informatikai Konzultációs Rendszer Egészségügyi Informatikai Konzultációs Rendszer A fejlesztést indokolta A kedvezőtlen morbiditási és mortalitási adatok A magas idő előtti elkerülhető halálozás A kedvezőtlen gazdasági helyzet Az orvosi

Részletesebben

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke dr. Nagy Attila, Csenteri Orsolya, Szabó Edit, Ungvári Tímea, dr. Sándor János DE OEC Népegészségügyi Kar DEBRECENI

Részletesebben

Vezetői összefoglaló a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) évi adataiból készült jelentésről

Vezetői összefoglaló a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) évi adataiból készült jelentésről Vezetői összefoglaló a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) 2010. évi adataiból készült jelentésről Veleszületett Rendellenességek Országos Felügyeleti Osztálya Magyarországon

Részletesebben

A 4-14 éves korosztály tévénézési szokásai január 1 - október 31.

A 4-14 éves korosztály tévénézési szokásai január 1 - október 31. A 4-14 éves korosztály tévénézési szokásai 2010. január 1 - október 31. A felnövekvő generáció, de közülük is elsősorban a 4-14 éves korosztály tévénézési szokásait számos aspektusból érdemes megvizsgálni.

Részletesebben

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 98/1. SPSS állomány neve: Könyvtári dokumentum sorszáma: 287. Budapest, 1998.

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 98/1. SPSS állomány neve: Könyvtári dokumentum sorszáma: 287. Budapest, 1998. TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 98/1 SPSS állomány neve: d58.sav Könyvtári dokumentum sora: 287 Budapest, 1998. Omnibusz 98/1 2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETÉS 3 A MINTA ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

AMIT A STROKE-RÓL TUDNI KELL

AMIT A STROKE-RÓL TUDNI KELL AMIT A STROKE-RÓL TUDNI KELL A stroke kifejezés angol szó, amely ütést, csapást jelent, a magyar köznyelv sem véletlenül hívja a betegséget gutaütésnek, szélütésnek. Nevezik még agylágyulásnak, agyvérzésnek

Részletesebben

Rendben van a vérnyomása?

Rendben van a vérnyomása? Rendben van a vérnyomása? A magas vérnyomás jelei lehetnek a szédülés, a fejfájás, a fáradtságérzet, nehézlégzés, orrvérzés, látászavarok, mellkasi fájdalom és idegesség is. De előfordul az is, hogy semmilyen

Részletesebben

Mennyi D-vitamint ajánlott szedni? ÉRTHETŐEN, HASZNÁLHATÓ TÁBLÁZATTAL!

Mennyi D-vitamint ajánlott szedni? ÉRTHETŐEN, HASZNÁLHATÓ TÁBLÁZATTAL! Mennyi D-vitamint ajánlott szedni? ÉRTHETŐEN, HASZNÁLHATÓ TÁBLÁZATTAL! Az influenza ellen nem a C-, hanem a D-vitamin véd. A magyarok több mint 90 százaléka azonban tél végére D-vitaminhiányos. A tél végére

Részletesebben

T S O S. Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika

T S O S. Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika T S O S I Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika A Miért kell beszélni a TIA-ról? Mert TIA után 90 napon belül a betegek 10-20%-a ischaemiás stroke-ot szenved. Mert a stroke betegek 25%-ban

Részletesebben

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Pádár Katalin

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Pádár Katalin III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei Pádár Katalin Programstatisztika 2010-2011 Összesen 332 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 192 1 229 616 átfogó vizsgálat

Részletesebben

Fókuszban a Megelőzés éve A SZŰRŐVIZSGÁLAT ÉLETET MENTHET!

Fókuszban a Megelőzés éve A SZŰRŐVIZSGÁLAT ÉLETET MENTHET! Fókuszban a Megelőzés éve 2018-2019 A SZŰRŐVIZSGÁLAT ÉLETET MENTHET! Az elmúlt esztendők nagyszabású munkája és sikerei után 2018- ban ismételten országjáró körútjára indul Magyarország átfogó egészségvédelmi

Részletesebben

Művészek a Szívhang programban

Művészek a Szívhang programban Művészek a Szívhang programban Népszava Online 2011.03.30. http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=409665&referer_id=friss Szívhang néven országos kampányt indított a Magyar Kardiológusok Társasága

Részletesebben

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18.

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Dr. Surján

Részletesebben

családon belüli erőszak elleni

családon belüli erőszak elleni ábrák családon belüli erőszak elleni tárcaközi kampány a lelki elsősegély telefonszolgálatok hozzájárulása 23. december 1. 24. február 29. 24. A kampányt megelőző, a kampány-időszak, valamint az azt követő

Részletesebben

Tények hazugságok helyett

Tények hazugságok helyett Tények hazugságok helyett Azt állítja a FIDESZ: hogy nyomorog az ország, szétporladóban van a szociális biztonság. A GDP hány százalékát költjük a fontosabb jóléti kiadásokra idén, és mennyit költöttünk

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Kaposi Mór Oktató Kórház Sürgősségi Betegellátó Centrum- Kaposvár Ballai Adrienn- Buni Roland- Wirtz Nikoletta

Kaposi Mór Oktató Kórház Sürgősségi Betegellátó Centrum- Kaposvár Ballai Adrienn- Buni Roland- Wirtz Nikoletta Kaposi Mór Oktató Kórház Sürgősségi Betegellátó Centrum- Kaposvár Ballai Adrienn- Buni Roland- Wirtz Nikoletta Kincs ami nincs avagy az egészségkultúra a sürgősségi ellátásban Veszélyeztető állapotok Közvetlen

Részletesebben

Népegészségügyi szűrővizsgálatok jelentősége, különös tekintettel az emlőszűrésre

Népegészségügyi szűrővizsgálatok jelentősége, különös tekintettel az emlőszűrésre Népegészségügyi szűrővizsgálatok jelentősége, különös tekintettel az emlőszűrésre Dr. Beke Gabriella megyei tiszti főorvos Rózsáné Rigó Éva megyei szűrési koordinátor Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Részletesebben

A myocardium infarktus különböző klinikai formáinak összehasonlítása

A myocardium infarktus különböző klinikai formáinak összehasonlítása A myocardium infarktus különböző klinikai formáinak összehasonlítása Infarktus Regiszter adatok Dr. Ofner Péter Cél: A STEMI és NSTEMI diagnózissal kezelt betegek demográfiai adatainak, a társbetegségeknek

Részletesebben

ELŐZETES EGÉSZSÉGÜGYI RENDELKEZÉS CSELEKVŐKÉPTELENNÉ VÁLÁS ESETÉRE

ELŐZETES EGÉSZSÉGÜGYI RENDELKEZÉS CSELEKVŐKÉPTELENNÉ VÁLÁS ESETÉRE ELŐZETES EGÉSZSÉGÜGYI RENDELKEZÉS CSELEKVŐKÉPTELENNÉ VÁLÁS ESETÉRE az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 16. -a és 22. -a, valamint az egyes egészségügyi ellátások visszautasításának részletes

Részletesebben

Termékismertető Csoportos személybiztosítás

Termékismertető Csoportos személybiztosítás www.allianz.hu Termékismertető Csoportos személybiztosítás Allianz Hungária Zrt. Biztosítási tartam A biztosítási tartam 1 év, mely évente, további 1 évvel automatikusan meghoszszabbodik, vagy egy évnél

Részletesebben

Szombathely, a segítés városa

Szombathely, a segítés városa Szombathely Megyei Jogú Önkormányzata (polgármester: Dr. Puskás Tivadar) OMSZ Nyugat-Dunántúli Mentőszervezet (igazgató: Dr. Lórántfy Mária) Vas Megyei Mentésügyi Alapítvány (elnök: Kovács Ferenc) Szombathely,

Részletesebben

Reanimáció, Újraélesztés

Reanimáció, Újraélesztés Reanimáció, Újraélesztés Dr. Sirák András Családorvos, mentőorvos Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Kalabay László egyetemi tanár Miért fontos? Naponta Magyarországon átlag 14

Részletesebben

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Stroke kezelésének alapelvei Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Hogyan kezelhetı a stroke? Primer prevenció a stroke rizikójának csökkentése STROKE Akut kezelés Szekunder

Részletesebben

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas

Részletesebben

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas

Részletesebben

Védelem a kritikus élethelyzetekben! ERGO Számlabiztosítás

Védelem a kritikus élethelyzetekben! ERGO Számlabiztosítás Azonnali kockázatvállalással! Védelem a kritikus élethelyzetekben! ERGO Számlabiztosítás Védelem és biztonság Önnek és számlájának Sokan tartunk a szívinfarktustól, a daganatos megbetegedések kialakulásától

Részletesebben

Négy művésznő pólót árult

Négy művésznő pólót árult Póló 2010 Médium: Életforma Dátum: 2010.03.14. Négy művésznő pólót árult Március 8-án, 15.00 órától 18.00 óráig az Összefogás támogató művészei és arcai, Sebestyén Márta, énekesnő, Oroszlán Szonja, Tallós

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 62.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 62. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 62. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt ISSN 0236 736 X ISBN 963

Részletesebben

ÚJSÁGÍRÓ ISMERETTERJESZTŐ/PROMÓCIÓS HONLAP A MÉHNYAKRÁK MEGELŐZÉSÉÉRT

ÚJSÁGÍRÓ ISMERETTERJESZTŐ/PROMÓCIÓS HONLAP A MÉHNYAKRÁK MEGELŐZÉSÉÉRT ISMERETTERJESZTŐ/PROMÓCIÓS HONLAP A MÉHNYAKRÁK MEGELŐZÉSÉÉRT Dömötörfy Zsolt PÁLYÁZÓ Dömötörfy Zsolt Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum www.hpv-mehnyakrak.hu A méhnyakrák áldozatai Magyarországon napjainkban

Részletesebben

Orvosi hibák és tévedések kommunikációja

Orvosi hibák és tévedések kommunikációja Orvosi hibák és tévedések kommunikációja Dr Pilling János Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Milyen gyakoriak az orvosi hibák? Az USA-ban évente 44000-98000 halál következik be káros orvosi

Részletesebben

PSZICHIÁTRIAI OSZTÁLY

PSZICHIÁTRIAI OSZTÁLY PSZICHIÁTRIAI OSZTÁLY Ágyszám: Akut ágy 116, Alkohológia ágy10, Krónikus ágy 10, Pszichiátriai Rehabilitációs ágy 34. Évi átlagos fekvő betegforgalom: 3200 fő ( 2010. évi adat ) Évi átlagos járó / ambuláns

Részletesebben

Vizsgálataink. EKG (Elektrokardiogramm) A míg az lész, a mi vagy. (Goethe)

Vizsgálataink. EKG (Elektrokardiogramm) A míg az lész, a mi vagy. (Goethe) Kardiológiai Szakrendelés Dr. Füsi Gabriella Kardiológus Főorvos Élni való minden élet, Csak magadhoz hű maradj. Veszteség nem érhet téged, A míg az lész, a mi vagy. (Goethe) Vizsgálataink EKG (Elektrokardiogramm)

Részletesebben

A légszennyezettség egészséghatásai Magyarországon: tények és kihívások

A légszennyezettség egészséghatásai Magyarországon: tények és kihívások A légszennyezettség egészséghatásai Magyarországon: tények és kihívások Dr. Szigeti Tamás Nemzeti Népegészségügyi Központ 2019.03.20. A levegőminőségről sokat lehet hallani főleg a kültéri levegő kapcsán

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó A év szűrővizsgálatainak eredményei. Dr. Barna István

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó A év szűrővizsgálatainak eredményei. Dr. Barna István IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Dr. Barna István A részvevők nemek szerinti megoszlása (n=19865) 11755 nő 8110 férfi 41% Férfi Nő 59% A felnőtt

Részletesebben

A SZÁZ LEGNAGYOBB SZERVEZET KAPJA AZ ADÓEGYSZÁZALÉKOK HARMADÁT

A SZÁZ LEGNAGYOBB SZERVEZET KAPJA AZ ADÓEGYSZÁZALÉKOK HARMADÁT A SZÁZ LEGNAGYOBB SZERVEZET KAPJA AZ ADÓEGYSZÁZALÉKOK HARMADÁT A NÉZŐPONT INTÉZET ELEMZÉSE 2017.05.17. www.nezopontintezet.hu +36 1 269 1843 info@nezopontintezet.hu A SZÁZ LEGNAGYOBB SZERVEZET KAPJA AZ

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

DR. IMMUN Egészségportál

DR. IMMUN Egészségportál A skizofrénia A skizofrénia A skizofrénia kifejezést szinte mindenki hallotta már valahol. Az emberek zöme azonban mégsem tudja biztosan, mi is ez, mi az oka, és hogyan gyógyítható. Mit jelent a skizofrénia

Részletesebben

Gurály Zoltán. A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége. 2002. február 3.

Gurály Zoltán. A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége. 2002. február 3. Gurály Zoltán A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége 2002. február 3. Bevezetés 1999-től kezdődően a Menhely Alapítvány és a Twist Olivér Alapítvány megbízásából szociális munkások minden év február

Részletesebben

Győri Péter: Hajléktalanság. romák. gyermekszegénység. (Tévhiteket oszlató tények )

Győri Péter: Hajléktalanság. romák. gyermekszegénység. (Tévhiteket oszlató tények ) Győri Péter: Hajléktalanság romák gyermekszegénység (Tévhiteket oszlató tények ) Hajléktalanügyi országos konferencia Balatonföldvár, 2017. szeptember A Február Harmadika Munkacsoport (F3) 1999 óta minden

Részletesebben

Az Alzheimer Café mozgalom célja jelene és jövője Dr. MENYHÁRT MIKLÓS. ALZHEIMER VILÁGNAPI rendezvény szeptember 8-án

Az Alzheimer Café mozgalom célja jelene és jövője Dr. MENYHÁRT MIKLÓS. ALZHEIMER VILÁGNAPI rendezvény szeptember 8-án Az Alzheimer Café mozgalom célja jelene és jövője Dr. MENYHÁRT MIKLÓS ALZHEIMER VILÁGNAPI rendezvény 2017. szeptember 8-án ALZHEIMER CAFÉ a világ nagyobb részén kisebb településeken is megszokottak az

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI Az erekben keringő vér nyomást fejt ki az erek falára: ez a vérnyomás. Szabályozásában részt vesz a szív, az erek, az agy, a vesék és

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

2016. évi... törvény Érkezett 2016 MÁRC A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény módosítása

2016. évi... törvény Érkezett 2016 MÁRC A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény módosítása Országgy űlés Hivatal a lrományszám :T) 9 6-4- 2016. évi.... törvény Érkezett 2016 MÁRC 16. az egyes törvényeknek a nehéz körülmények között él ő nők helyzetének javítását célz ó módosításáró l 1. A szociális

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0584. Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0584. Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP A dohányzás a burgonyafélék családjába tartozó dohánynövény leveleinek élvezete. Valószínűleg először Kolumbusz és társai találkoztak

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés HODEF2008 Dr. Vitrai József EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. Kutatási cél, kutatási kérdések Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt.

AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt. AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt. regos@szazadveg.hu 2018 AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA DEMOGRÁFIA FOLYAMATOK HATÁSA AZ EGÉSZSÉGFINANSZÍROZÁS HELYZETE NEMZETKÖZI

Részletesebben

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával.

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával. Az inkontinencia az altesti záróizmok záróképtelenségét jelenti, mind a húgycső, mind a végbél vonatkozásában. Következménye akaratlan vizeletelcsöppenés, -elfolyás, illetve -székletürités. Az inkontinencia

Részletesebben