1. A dohányzás epidémiája: aktuális helyzet a világ országaiban

Átírás

1 1. A dohányzás epidémiája: aktuális helyzet a világ országaiban A dohányzás okozta halálesetek nemzetközi trendje A dohányzás jelenlegi elterjedtségének fennmaradása esetén 500 millió ma életben lévő ember halálát végül is a dohánytermékek használata okozza majd. E jövendő áldozatok több mint fele ma még gyermek vagy tizenéves. Becslések szerint 2030-ra a dohányzás lesz a legfontosabb önmagában ható halálok a világon. Világbank, 1999 A dohányzás a világon már ma is tíz felnőttből egyet megöl ban várhatóan hatból egyet, évente pedig összesen több mint tízmillió halálesetet okoz majd a dohányzás. Tíz halálesetből hét alacsony vagy közepes gazdasági fejlettségű országban következik majd be. Egy 1990-ben készült, a világ 44 fejlett ipari államára kiterjedő felmérés szerint a férfiak össz-halálozásának átlagosan 24%-a volt tulajdonítható a dohányzásnak. E halálesetek 35%-a középkorú, a éves korosztályba tartozó férfiakban következik be. Nőknél a dohányzás a halálesetek 7%-áért volt felelős. Az Egyesült Államokban viszont, ahol a nők nagyobb hányada dohányzik, ez az adat 17%. A dohányosok átlagosan nyolc évvel élnek rövidebb ideig, mint a nemdohányzók. A középkorúaknál bekövetkező halálesetek esetén ez akár 22 elvesztett életévet is jelenthet. A rendszeresen dohányzók körülbelül fele végül a dohányzás következtében fog meghalni. A dohányosok száma a világon A férfiak körülbelül 47%-a, a nők 12%-a dohányzik (EVSZ, 1997) Bár a fejlett országokban a dohányzás prevalenciája csökken, a jelen trendek mellett a dohányosok száma a jelenlegi 1,1 milliárdról 2025-re 1,6 milliárdra nő majd a világon. 1

2 2 Dohányzás: a világveszély Fejlett országokban a dohányosok többsége tizenévesen kezd el dohányozni. A szegényebb országokban a hozzászokás főként a húszas évek elején következik be, de a dohányzás elkezdése ott is egyre fiatalabb korban következik be. Az országok többségében a szegények többet dohányoznak, mint a gazdagok. A dohányzás a szegényt még szegényebbé teszi, hiszen ők a pénzt dohánytermékre költik élelmiszer vagy családjaik egyéb szükségleteinek kielégítése helyett. Röviden: a szegények egészsége kétszeresen is veszélyben van. Néhány kommentár a nemzetközi adatokhoz A dohányzással kapcsolatos halálozásra vonatkozó alapvető adatok valóban zord képet festenek. Emlékeznünk kell arra is, hogy sok dohányos élete milyen nyomorúságossá válik halála előtt. Mi több, a várandós nők terhesség alatti dohányzása hosszú távú fizikai és szellemi károsodást okoz a születendő gyermekben (3. fejezet). Mindkét szülő dohányzása betegséget okozhat gyermekükben (3. fejezet). A dohányosok gyermekei valószínűbben lesznek dohányosok ők maguk is, és szüleikhez hasonlóan meghalhatnak dohányzás miatt (6. fejezet). A kutatások azt mutatják, hogy mások dohányfüstjének belélegzése rosszindulatú daganatot és más egészségügyi problémákat okozhat (3. fejezet). Ez a felismerés számos országban erősítette a füstmentes közterületek, közlekedési eszközök és munkahelyek iránti igényt. Ez a dohányzást kevésbé divatossá teszi: kevesebben szoknak majd rá a dohányzásra, és több dohányos akar majd leszokni a dohányzásról (3. fejezet). A későbbiekben tárgyaljuk majd ennek jelentőségét a dohányzás visszaszorítását célzó küzdelemben (10. fejezet) és a dohányzásellenes kampányok tervezésében (12. fejezet). Számos országban a női dohányosok alacsony száma csábító piac lehetőségét tárja a dohányipar elé (5. fejezet). A dohánycégek jelentős erőfeszítéseket tesznek e fogyasztók megszerzésére (9. fejezet). Azok a kampányok, melyek ezt megelőzhetik, különösen fontosak (10. és 12. fejezet). Regionális különbségek a dohányzás előfordulásában A Világbank 1999-es jelentése alapján készült 1.1 ábra a felnőttek dohányzási prevalenciáit, illetve a dohányosok számát a mutatja régiók szerint. Látható, hogy a világ dohányosainak jelentős hányada (48%) a kelet-ázsiai és csendes-óceáni, valamint a kelet-európai és közép-ázsiai régiókban él, ahol a dohányos férfiak aránya rendkívül magas. Szintén megjegyzésre méltó a dohányos nők alacsony száma a kelet-ázsiai és csendes-óceáni régiókban, a Távol-Keleten és Észak-Afrikában, illetve

3 A dohányzás epidémiája: aktuális helyzet a világ országaiban 3 Férfiak (%) Nők (%) A dohányosok száma (férfiak és nők) (millió fő) Kelet-Ázsia és a csendes-óceáni régió Kelet-Európa és Közép-Ázsia Latin-Amerika és a karibi államok Közép-Kelet és Észak-Afrika Dél-Ázsia Szub-szaharai Afrika ábra. A dohányzás regionális jellegzetességei. (A Világbank 1999-es jelentése nyomán átdolgozva. Az Egészségügyi Világszervezet 1997-es adatainak alkalmazásával 15 év feletti lakosokra számítva.) Megjegyzés: A dél-ázsiai adatok az iparilag előállított cigarettát és a bidit (levélbe tekert kis kézzel sodort cigaretták) egyaránt magukba foglalják. Dél-Ázsiában. Sajnálatos módon a női dohányzás egyre inkább terjed ezen országok némelyikében is (5. fejezet). Amint azt a fentiekben már említettük, a fejlett országokban a dohányosok többsége gyermekkorban kezd el dohányozni. A dohányzás miatt meghaltak helyett a dohányipari cégeknek új fogyasztókat kell szerezniük. A dohánycégek tagadják, hogy gyermekeknek reklámoznának, sőt e cégek ma gyakran állítják, hogy ők megvédeni szeretnék a gyermekeket. A dohányzás felnőttkori szokás. Várjatok, amíg felnőttök. Milyen jó módszer arra, hogy megkísértsék a gyermekeket, hogy azok rászokjanak e felnőttkori szokásra. (Lásd a 6. fejezetet.) Ahogy a felnőttkori dohányzás elharapódzik a fejlődő országokban, mind több és több gyermek kezdi utánozni a felnőtteket, és szokik rá a dohányzásra egyre fiatalabb életkorban. Dohányzás és jövedelem Az állam jövedelme Az 1.2 ábra a dohányzás prevalenciáját és a dohányosok számát mutatja az ország gazdasági fejlettsége, illetve a költségvetés bevétele szerint. A gazdaságilag legfejlettebb országok többségében a dohányosok száma

4 4 Dohányzás: a világveszély Férfiak (%) Nők (%) A dohányosok száma (férfiak és nők) (millió fő) Alacsony/közepes jövedelem Magas jövedelem Egész világ ábra. A dohányzás előfordulása az ország gazdasági fejlettsége szerint. (A Világbank 1999-es jelentése nyomán átdolgozva. Az Egészségügyi Világszervezet 1997-es adatainak alkalmazásával 15 év feletti lakosokra számítva.) folyamatos csökkenést mutat (EVSZ, 1997). Másrészről, ezen országok többségében újabban egy kedvezőtlen fordulat következett be: a dohányzás nyugtalanítóan terjed fiatal nők körében. A világ dohányosainak 82%-a azonban ma alacsony és közepes GDP-jű országokban él. Az EVSZ jelentése szerint ezekben az országokban a cigarettafogyasztás évente 1,4%-al nő. Az egyén jövedelme A magas GDP-jű országok többségében a férfiak dohányzási aránya csökken a tehetős, magasabb iskolai végzettségűek körében, de magas marad a szegények körében. A legújabb kutatások szerint számos közepes és alacsony GDP-jű országban szintén gyakoribb a dohányzás a szegények körében (Világbank, 1999). Indiában például a gazdagabbak gyárilag előállított cigarettát fogyasztanak, a szegényebbek pedig bidit (levélkébe tekert házilag sodort cigaretta) szívnak. A teljes délkelet-ázsiai régióra vonatkoztatva, az összes férfi dohányosok mintegy fele bidit szív. Füst nélküli dohánytermékek Az EVSZ számításai szerint a világon körülbelül 400 millió ember, főként Közép- és Dél-Ázsiában, füstképződéssel nem járó dohányterméket fogyaszt (például dohányt rág). E dohánytermékek fogyasztásának is van egészségügyi kockázata: évente hozzávetőleg 100 ezer rákos megbetegedést okoz férfiakban és 50 ezret nőkben. A fent jelzett régió egyes országaiban a fogyasztás nő (Lásd a 4. fejezetet.)

5 A dohányzás epidémiája: aktuális helyzet a világ országaiban 5 Következtetések Számos magas GDP-jű országban az összehangolt dohányzás elleni fellépés eredményeként gyakorlatilag folyamatosan csökkenő dohányzási prevelancia bíztató jel. Ez a csökkenés több tényezőnek tudható be. Ide tartoznak az orvosok és más egészségügyi dolgozók segítő beavatkozása (8. fejezet); fokozott segítségnyújtás a leszokni vágyóknak (7. fejezet); a közvélemény változása és az egészségre gyakorolt hatások alaposabb ismerete (12. fejezet); jogi eszközök (11. fejezet); számos országban több dohányzásellenes intézkedést magába foglaló nemzeti dohányzásellenes programok kidolgozása (10. fejezet). Ugyanakkor a dohányzók arányának növekedése fiatal nők körében aggodalomra ad okot. Másrészt viszont a dohányzás riasztó mértékben terjed számos szegény országban. Ez a dohánycégek erőszakos marketingtevékenységének következménye (lásd a 9. fejezetet). Néhány ázsiai országban a növekvő lakossági jövedelmek szintén hozzájárulhatnak e változáshoz. Ezen országok némelyikében a nők alacsony dohányzási prevalenciája hatalmas piac lehetőségét jelenti a dohányipari cégek számára. A cégek jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy kihasználják ezt a piaci lehetőséget (lásd az 5. fejezetet). E tendencia, amennyiben nem fordul meg a jövőben, rendkívüli mértékben fokozza majd a nyomort, halált és gazdasági veszteséget (lásd a 2. fejezetet). Hatékony országos és nemzetközi szintű dohányzásellenes intézkedések bevezetése ezért sürgős prioritásként kezelendő. Szerencsére az Egészségügyi Világszervezet felismerte ennek szükségességét (lásd a 10. fejezetet). Irodalom World Bank Curbing the epidemic. Governments and the economics of tobacco control. Washington: World Bank. Remek, rövid és olvasmányos beszámoló a dohányzás elterjedtségéről a világban. Foglalkozik a a dohánytermékek használatának globális és helyi trendjeivel, az egészségügyi hatásokkal, és a dohányzás, illetve a dohányzás visszaszorításának közgazdasági vonatkozásaival. World Health Organization Tobacco or health. A global status report. Geneva: WHO. Átfogó áttekintés a világ cigarettafogyasztásáról, a dohányzási arányszámokról, a dohányipar és a nemzeti dohányzásellenes mozgalmak tevékenységéről ig. Értékes referencia munka.

6 6 Dohányzás: a világveszély Magyar vonatkozások A legutóbbi hazai, a dohányzási szokásokra vonatkozó felmérés a Magyar Gallup Intézet Országos Lakossági Egészségfelméréséből származik (2000. november-december). Eszerint a 18 év feletti populációban magyar nők 26,3%-a, a férfiak 40,7%-a tartozott a dohányosok közé. Közülük a napi rendszerességgel dohányzók aránya 23%, illetve 38,3%. Anők 9,4%-a, a férfiak 25%-a pedig naponta legalább 20 szál cigarettát szívott el. A hasonló definíciókkal dolgozó korábbi adatfelvétel 1999 novemberében történt (FACT Intézet, Pécs). Akkor a 15 év feletti férfiak 44,1%-a és a nők 21,1%-a vallotta, hogy naponta dohányzik. További 9% a férfiaknál és 9,3% a nőknél alkalmi dohányos volt. Az adatok változása megfelel a dohányzás epidémiájának harmadik stádiumában levő országnak: csökken, de még mindig magas a dohányosok aránya a férfiak körében, és terjed a nők dohányzása ben egy átlag magyar dohányos forintot költött cigarettára. Napjainkban a magyar lakosság körülbelül 400 milliárd forintot ad ki évente dohánytermékekre. Ha a dohányos a cigarettára költött pénzt élelmiszerre költené, akkor (1999-es adatokat használva) egy évig naponta 30 deka disznóhúst, 40 deka csirkehúst, 1,4 kg almát, 3 kg burgonyát, 3,7 kg lisztet vásárolhatott volna. A GKI Gazdaságkutató Rt. számításai szerint 1998-ban a magyar társadalomnak 272 milliárd forint vesztesége (közvetlen és közvetett költségek) keletkezett a dohányzás miatt, míg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ugyanabban az évben bevételeinek 9,8%-át fizette ki dohányzás okozta betegségek gyógyításával összefüggésben. Irodalom Barta J (szerk.) A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítását célzó intézkedéseknek a lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatásának vizsgálata. Dohányzás. GKI Gazdaságkutató Rt. Budapest, június. FACT Intézet. Dohányzás és alkoholfogyasztás. Tények és vélemények a magyar közvéleményben. Pécs, november. URL: Research címszó alatt. OLEF Országos Lakossági Egészségfelmérés. Kutatási jelentés. Országos Epidemiológiai Központ július. URL: Világbank. Economics of tobacco in Hungary. URL: Hungary.pdf

7 A dohányzás epidémiája: aktuális helyzet a világ országaiban 7 Világbank. A világméretű járvány megfékezése. Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet URL: