Információk a dohányzásról és a dohányzás elleni küzdelemről a Ne gyújts rá! világnap alkalmából

Átírás

1 2013. november 18. Információk a dohányzásról és a dohányzás elleni küzdelemről a Ne gyújts rá! világnap alkalmából Világnapok a) November harmadik csütörtöke: Ne gyújts rá! világnap A füstmentes nap ötlete Arthur P. Mullaney nevéhez fűződik, aki 1971-ben arra kérte Randolph (Massachusetts állam) polgárait, hogy egy napig ne gyújtsanak rá, és a cigarettán megspórolt pénzt fordítsák a helyi középiskola támogatására. Azután 1974-ben Lynn R. Smith, a Montelio Times szerkesztője Minnesotában szorgalmazta az állam első füstmentes napját. Az ötlet továbbhömpölygött, és 1976-ban november 18-án az Amerikai Rákellenes Társaság californiai részlege felhívására csaknem 1 millió ember függesztette fel a dohányzást 1 napra. Ezt a kaliforniai eseményt jelölik az első nagy amerikai füstmentes napnak, majd ezt követően nemzetközi szinten is füstmentes nappá nyilvánították november harmadik csütörtökét. E napon arra kérjük a dohányosokat, hogy ne gyújtsanak rá, és ha ez sikerült, akkor másnap és később se nyúljanak a cigarettához. b) Május 31. Emellett óta az ENSZ Egészségügyi Világszervezete is szentel egy kiemelt napot a dohányzásellenes küzdelemnek: minden év május 31-e a nemdohányzók világnapja. A WHO egyébként 8 népegészségügyi téma köré szervez eseményeket és figyelemfelhívó kampányt (vagyis világnapot), melyek a következők: a tbc (márc. 24.), az egészség (ápr. 7.), immunizáció (ápr. utolsó hete), malária (ápr. 25.), nemdohányzók (máj. 31.), véradás (jún. 14.), hepatitis (júl. 28.), AIDS (dec. 1.). A WHO idei kampányának fő célja: a dohánytermékek reklámozásának, népszerűsítésének és ingyenes (termékmintaként való) szétosztásának jogszabályi megtiltása volt (bővebben: 1/12 oldal

2 A évi májusi világnap fő üzenetei: 1. Be kell tiltani a dohánytermékek reklámozásának, népszerűsítésének és ingyenes (termékmintaként való) szétosztásának minden formáját. 2. Az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye (WHO Framework Convention on Tobacco Control /FCTC/) elő is írja ezt kötelezettségként a WHO-tagállamok számára. 3. A dohányipar a nem hagyományos tömegtájékoztatási eszközök felhasználásával folyamatosan újabb és újabb taktikákat alkalmaz, hogy kijátssza a reklámozási és népszerűsítési tilalmakat. 4. A dohányipar reklám- és szponzorálási marketingje a fiatalokat célozza meg. A korábbi évek nemdohányzók világnapjai fő témáinak felsorolását ld. itt: c) Az Európai Unió tevékenysége: Nem világnap keretei között, de az EU is igyekszik mozgósítani polgárait a dohányzásmentes életforma elérése érdekében. Eddigi két kampányt indított e témában: - "Ex-smokers are unstoppable" campaign ( A volt dohányosok megállíthatatlanok, 2011), - "HELP: For a Life Without Tobacco" campaign ( HELP: a dohányfüstmentes életért kampány, ). Adatok, tények A dohányfüst 4000-nél is több vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül legalább 250-ről tudjuk, hogy káros az emberi egészségre, több mint 50 pedig rákkeltő hatású 1. 1) A dohányzás elterjedtsége a) A világ és Európa: A Földön körülbelül 1 milliárd ember dohányzik, ők a Föld lakosságának 16 %-át teszik ki. Közel 80 %-uk alacsony, illetve közepes jövedelmű országban él 1. A világ egészét tekintve emelkedik a dohánytermékek fogyasztása, ugyanakkor néhány magas és magasközepes jövedelmű országban csökkenő tendencia figyelhető meg 1. A dohányzás prevalenciája a WHO egyes régióiban 2011-ben: A kép forrása: 2/12 oldal

3 Annak ellenére, hogy jelentős előrelépés történt ezen a területen, a dohányosok száma még mindig nagyon magas az Európai Unióban: a lakosság egészének 28 %-a dohányzik, a év közötti fiataloknak pedig 29 %- a 5. A dohányosok 70 %-a 18 éves kora előtt kezd dohányozni 8. A WHO európai régiójában a nők 22 %-a dohányzik (Afrikában, Ázsiában és a Közel-Keleten 3-5 %-uk). Egyre kisebb a nők és a férfiak esetében mért/becsült prevalencia értékek közötti eltérés Ausztriában, Dániában, Norvégiában, Hollandiában, Svédországban, az Egyesült Királyságban és Írországban. Sőt, Svédországban, Norvégiában, Bulgáriában, Horvátországban, Lengyelországban és Szlovéniában magasabb a minden nap dohányzó nők, illetve lányok száma, mint az ilyen férfiaké, fiúké 2. b) Magyarország: A WHO legfrissebb, 2013-ban kiadott jelentése (WHO report on the global tobacco epidemic, 2013; szerint a felnőtt dohányzók becsült aránya 2011-ben Magyarországon 3 : a felmérés idején b valamilyen dohányterméket fogyaszt (%) a csak cigarettát fogyaszt (%) férfi nő férfi nő napi rendszerességgel c a felmérés idején b napi rendszerességgel c a felmérés idején b napi rendszerességgel c a felmérés idején b napi rendszerességgel c Megjegyzések: a bármilyen dohánytermék (cigaretta, szivarka, szivar, pipa, vízipipa) füstképzéssel járó fogyasztása b a felmérés idején dohányzott (akár napi rendszerességgel, akár ritkábban) c a felmérés idején napi rendszerességgel dohányzott Az adatok forrása: Ezzel a becsült prevalencia értékkel a 23. helyen állunk a világ 137 WHO-tagállamának 15 évesnél idősebb emberekre vonatkozó adatokat tartalmazó listájában: 3/12 oldal

4 A WHO európai régióját tekintve pedig a 14. helyen 4 : 4/12 oldal

5 A képek forrása: Az OEFI adatai 6 szerint a férfiak között 2000 óta csökkenő tendenciát mutat a naponta dohányzók aránya, míg a nők körében nem tapasztalható számottevő változás: A naponta dohányzók gyakorisága nemenként, 2000 és 2012 között forrás: Országos Egészségfejlesztési Intézet: A dohányzás társadalmi terhei Magyarországon, május 2009 óta jelentősen megváltozott a gyári és sodort cigaretták aránya: 2012-re a sodort cigaretták száma majdnem a duplájára növekedett, elérte az elszívott cigaretták mennyiségének egyharmadát 6. A legmagasabb iskolai végzettség növekedésével fordított arányban meredeken csökken a naponta dohányzó férfiak aránya, míg a nőknél a középiskolát végzettek esetében leggyakoribb a rendszeres dohányzás 6. 5/12 oldal

6 Több mint a fele (54 %) naponta dohányzik azoknak a férfiaknak, akik úgy vélik, nehéz anyagi helyzetben élnek. Csak fele olyan gyakorisággal (25 %) fordul elő a rendszeres dohányzás azon férfiak között, akik anyagi helyzetüket közepesnek ítélik. A magukat jómódúnak tartó férfiak 45 %-a ugyancsak naponta dohányzik. A nőknél hasonlóak az arányok: 37 % - 19 % - 35 %. Ugyanakkor, ha kiszűrjük az életkor és az iskolai végzettség zavaró hatását, akkor a 2009-ben gyűjtött adatok alapján nőknél és férfiaknál egyaránt egyértelmű összefüggés mutatható ki a dohányzók aránya és a háztartási jövedelem szerint képzett csoportokban: a legalacsonyabb jövedelmi ötödben közel kétszeres a dohányzók aránya, mint a legmagasabb ötödben 6. 2) A dohányzás okozta megbetegedések, halálesetek A nemzetközi standardok szerint a dohányzás 15 diagnózis-csoportban okoz bizonyítottan betegségeket 6 : légcső rosszindulatú daganata (C33 C34), krónikus obstruktív tüdőbetegség (J40+J42, J43, J44), influenza és tüdőgyulladás (J10 J18), egyéb, a perinatális időszakban keletkező légúti megbetegedések (P23 P28), ischaemiás szívbetegség (Ő20 Ő25), egyéb szívbetegségek (Ő00 Ő09, Ő26 Ő51), cerebrovasculáris betegségek (Ő60 Ő69), érbetegségek (Ő70, Ő71, Ő72+Ő78), felső emésztőrendszeri daganatok (C00+C14, C15, C32), hasnyálmirigy rosszindulatú daganata (C259), húgyhólyag rosszindulatú daganata (C67), vese rosszindulatú daganata, kivéve a vesemedencét (C64 C65), méhnyak rosszindulatú daganata (C53), rövid terhességi időtartammal és az alacsony születési súllyal kapcsolatos m.n.o. rendellenességek (P07), újszülött respirációs distress szindrómája (P22). A dohányzók meglepően nagy része nincs tisztában a dohányzás egészségre gyakorolt káros hatásaival, nem ismeri az általa okozott betegségek széles skáláját 1. A dohányzás egészségre gyakorolt hatása általában csak évekkel, évtizedekkel a dohányzás elkezdése után jelentkezik. Éppen ezért a dohányzás okozta megbetegedések járványszerű elterjedése csak az elmúlt évtizedekben kezdődött 1. a) A világ és Európa Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint napjainkban a világon a megelőzhető halálokok között az első helyen a dohányzás áll. A világon minden 10 halálesetből 1-et a dohányzás okoz, és kb. 6 másodpercenként meghal egy-egy ember valamilyen, a dohányzásnak tulajdonítható betegségben 1. A dohányzók több mint fele a szenvedélyükkel összefüggő betegségekben hal meg 1. A világon évente közel 6 millió ember hal meg a dohányzás miatt 1. E 6 millió haláleset közül több mint 5 millió közvetlen összefüggésbe hozható valamely dohánytermék fogyasztásával, míg több mint haláleset nemdohányzók passzív dohányzásának következménye 1. A WHO régiói közül az európai régióban legmagasabb a dohányzásnak tulajdonítható halálesetek aránya: 16 % a 30 évesnél idősebb felnőttek körében. Ez az arány az afrikai és az észak-mediterrán régiókban 3 %, illetve 7 %, a világ egészét tekintve pedig 12 % 2. 6/12 oldal

7 Európában évente csaknem ember hal meg dohányzás következtében. Ennek alapján elmondható, hogy Európában is a dohányfogyasztás a legjelentősebb elkerülhető egészségügyi kockázat 5. A 20. században összesen kb. 100 millió ember halt meg dohányzással összefüggésbe hozható betegségben. Ha ez a tendencia folytatódik, a 21. században összesen akár 1 milliárdra is nőhet ez a szám 1. b) Magyarország Magyarországon is a dohányzás az egyik vezető halálok és a betegségteher egyik fő összetevője ben ember halt meg Magyarországon a dohányzással összefüggésbe hozható betegségben, ami az összes halálozás 1/6-od részét tette ki. A dohányzással összefüggő legfontosabb betegségcsoportok közül - a tüdőrák okozta a dohányzásnak tulajdonítható halálozások több mint 1/3-át (34 %), - az ischaemiás szívbetegség a halálozások közel 1/4-ét (22 %) 6. A tüdőrák okozta halálozást tekintve Magyarország világelső, és ennek a betegségnek a 90 %-a a dohányzás számlájára írandó. Emellett a rák több formája, valamint a szív- és érrendszeri, illetve légúti megbetegedések egy része szintén a dohányfogyasztásnak tudható be, amely több egészségügyi problémát okoz, mint az alkohol- vagy kábítószer-fogyasztás, a magas vérnyomás, a túlsúly vagy a magas koleszterinszint 5. c) Életév-veszteség, munkaév-veszteség A dohányzó férfiak átlagosan legalább 16, a dohányzó nők legalább 19 évet veszítenek az életükből 5,7. A magyarországi korai (65 év előtt bekövetkezett) halálozások közel 1/3-át a dohányzás okozta. A dohányzás miatt elhunytak közül minden második 65 évnél fiatalabb volt 6. Megbetegedésével, idő előtti elhalálozásával a dohányos megfoszthatja családját a jövedelemtől, és növeli az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő terheket. A veszteség kétharmada a gazdasági szempontból legaktívabb életszakaszra, a év közötti időszakra esett Magyarországon 2010-ben 6. A két vezető halálok, a tüdőrák és az ischaemiás szívbetegségek okozták a várhatóhoz képest elveszített életévek 60 %-ának elveszítését 6 A éves foglalkoztatottak dohányzásnak tulajdonítható, 65 éves életkor előtti halálozása miatt ben 25 ezer munkaévet vesztettünk. A munkaév veszteség 3/4-ét a férfiak korai halálozása tette ki, közel 1/4- ét (22 %) pedig a 45 évnél fiatalabbak dohányzásnak tulajdonítható halálozása okozza. A dohányzásnak tulajdonítható munkaév veszteség háromnegyede az érettségivel nem rendelkező népességet sújtja 6. d) A dohányzás okozta társadalmi terhek Az egészségügyi ellátás dohányzásnak tulajdonítható igénybevétele 6 Dohányzással összefüggésbe hozható (azaz a már említett 15 diagnózis-csoport valamelyikébe tartozó) betegség miatt 2010-ben fél millió beteget láttak el a magyar kórházakban fekvőbeteg-szakellátás keretében. Az OEP és az ELEF 2009 felmérés adatain alapuló becslés szerint ezen beteg 1/3-a (36 %; 180 ezer fő) dohányzott. E kórházban kezelt betegek több mint 1/3-a (38 %) krónikus obstruktív tüdőbetegségben, 1/5-e (21 %) érbetegségben, 15 %-uk ischaemiás szívbetegségben szenvedett. Közel 10 % volt a stroke (9 %) és a tüdőrák (8 %) miatt kezeltek aránya. Dohányzással összefüggésbe hozható betegség miatt 2010-ben mintegy 440 ezer beteg jelent meg járóbeteg-szakrendelésen, közel 40%-uk (38 %) dohányzott. E járóbetegek 40 %-a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD), közel 1/5-e (18 %) ischaemiás szívbetegségben, valamivel kevesebben (17 %) érbetegségben szenvedtek. 7/12 oldal

8 A dohányzással összefüggő gazdasági terhek 6 Több mint 441 milliárd forint volt 2010-ben a magyar lakosság dohányzása miatt fellépő közvetlen és közvetett egyéni és állami kiadás, amelyből a közvetlen egyéni és állami kiadások 354 milliárd forintot tettek ki. Ebből az államra háruló kiadások megközelítették a 300 milliárd forintot, aminek 3/4-e, vagyis 225 milliárd az Egészségbiztosítási Alapot (E. Alap) terhelte. A dohányzás E. Alapot terhelő közvetlen kiadásai elérték az E. Alap 15 %-át. A dohányzásnak tulajdonítható közvetett, azaz a korai halálozáshoz és a megbetegedésekhez kapcsolható jövedelemveszteséget magába foglaló kiadások pedig meghaladták a 87 milliárd forintot ben a dohányzással kapcsolatos, az általános forgalmi adóból, a jövedéki adóból és egyéb befizetésekből (személyi jövedelemadó, társasági adó, járulékok) származó állami bevételek meghaladták a 360 milliárd forintot. A magyarországi dohányzás miatt fellépő, egyéni és állami összes kiadás, illetve bevétel szaldója tehát 80 milliárd forint veszteség volt 2010-ben. 3) Passzív dohányzás Biztonságos expozíciós szint nincsen a passzív dohányzás esetében sem 1. Felnőttek esetében a passzív dohányzás súlyos kardiovaszkuláris és légzőszervi megbetegedéseket okozhat, pl. szívkoszorúér-betegséget, tüdőrákot. Várandós nőknél alacsony születési súlyhoz vezethet, kisgyermekeknél pedig akár hirtelen csecsemőhalált is okozhat 1. A világon a gyermekek közel fele rendszeresen ki van téve a passzív dohányzásnak nyilvános helyeken, s a gyerekek több mint 40 %-ának legalább az egyik szülője dohányzik 1. Magyarországon a dohányosok kétharmada (66 %) gyújt rá a saját otthonában is. Így a nemdohányzók 12 %- a szív be dohányfüstöt otthon is. El kellene érni, hogy mindenkinek legyen lehetősége dohányfüstmentes levegőt belélegezni. Ezt a célt, a nemdohányzók védelmét szolgálják a dohányzást tiltó, korlátozó jogszabályok, amelyek népszerűek az emberek nagy része körében, és leszokásra ösztönzik a dohányzókat 1. 4) A dohányzás elleni harc, különböző intézkedések hatásossága Az intézkedések népszerűsége, hatása 6 Az OEFI felméréséből kiderül, hogy a dohányzók és nem dohányzók egyaránt támogatják a dohányzásnak az egészségügyi, közoktatási és más közintézményekben, valamint játszótereken való korlátozását. A nemdohányzók többsége (61 %) egyetért azzal, hogy bárokban, kocsmákban tiltják a dohányzást, és a dohányosok 1/4-e is. Az éttermekre, a közlekedési eszközökre és a munkahelyekre vonatkozóan a nemdohányzók 80 %-a, a dohányosok fele támogatja a tiltást. Az dohánytermékek kötelezően egyforma csomagolásának bevezetésével a dohányosok 20 %-a, a nemdohányzók 40 %-a ért egyet. A dohánytermékek kizárólag erre szakosodott boltokban való árusítását a dohányosok 1/3-a támogatja február-márciusában a zárt légtérre vonatkozó korlátozás ellenére a kocsmákban és a munkahelyen gyújtottak rá a leggyakrabban (18 %). A nyílt légtérre vonatkozó korlátozást leggyakrabban (20 %) a közösségi közlekedéshez tartozó várakozó- és megállóhelyeken szegték meg 6. 8/12 oldal

9 Felmérések igazolják, hogy a dohánytermékek csomagolásán elhelyezett elrettentő információk, és főként a képek igenis hatnak a dohányosokra, és a leendő (nem)vásárlókra: alkalmazásuk eredményeként csökken a dohányzást kipróbáló gyermekek száma, és nő a leszokást választók, illetve a gyermek jelenlétében otthon zárt térben nem dohányzók száma, valamint emelkedik azok száma, akik ismerik a dohányzás veszélyeit 1. Az is tény, hogy a dohánytermékek reklámozásának, népszerűsítésének, ingyenes (termékmintaként való) szétosztásának jogszabályi tiltása hozzájárul e termékek fogyasztásának csökkenéséhez. Teljes tilalmat a világon 24 ország vezetett be, ezek esetében átlagosan kb. 7 %-ra tehető a dohánytermékek fogyasztásának csökkenése (ám néhány országban a 16 %-ot is elérte) 1. A dohánytermékeket terhelő adók emelése szintén hatásos és egyben a leginkább költséghatékony eszköz a dohányfogyasztás elleni harcban, főként a szegények és a fiatalok esetében. Az adó 10 %-kal történő megemelése kb. 4 %-os visszaesést eredményez a keresletben a magas jövedelmű országokban, és 8 %-osat a közepes és alacsony jövedelmű országokban. Ennek ellenére az államok ritkán élnek ezzel a lehetőséggel: csupán 32 országban (akik a világ népességének 8 %-át képviselik) haladja meg a dohánytermékek adója a kiskereskedelmi ár 75 %-át 1. Prevenció, a leszokás segítése 6 A függőket segíteni kell a leszokásban. Sokan szeretnének leszokni azok közül a dohányosok közül, akik tisztában vannak a dohányfüst káros hatásaival, ám segítség nélkül a próbálkozások jelentős része sikertelenül végződik. Csupán a világ 21 országában áll rendelkezésre ingyenesen vagy elérhető áron leszokást segítő szolgáltatás 1. A dohányzás visszaszorításának két útja van: a prevenció, azaz a dohányzóvá válás megelőzése, valamint a leszokás támogatása. A dohányosok 94 %-a még azelőtt elkezd dohányozni, hogy betöltötte volna 25. életévét 5, ezért a hangsúlyt a megelőzésre kell fektetni: fontos, hogy a fiatalok ne gyújtsanak rá az első cigarettára, hiszen a dohányzás nagymértékű függőséget okoz. Ugyanakkor segítséget kell nyújtani a dohányosoknak is a leszokáshoz, és intézkedéseket kell hozni a passzív dohányzásnak való kitettség visszaszorítására is 5. A megvonási tünetek olyan erősek, hogy a leszokási kísérleteknek alig 3 %-a sikeres, ha a dohányos segítség igénybe vétele nélkül próbálkozik a leszokással. Pedig a dohányosok 80 %-a szeretne leszokni, és minden második dohányos minden évben megpróbálja letenni a cigarettát 9. Ma már rendelkezésünkre állnak hatékony, a leszokást segítő gyógyszerek. Az Új Széchenyi Terv évi, TÁMOP-6.1.2/13/1-2 kódszámú Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok Dohányzásleszokás-támogató pontok kialakítása a tüdőgondozó intézetek bázisán c. pályázati felhívására benyújtott pályázatok elbírálását követően várhatóan a dohányzásról való leszokás csoportos, ingyenes tanácsadással történő támogatását végző egységek kerülnek kialakításra egyes tüdőgondozó intézetekben. Magyarország közel teljes területén elérhetőek lesznek ilyen tüdőgondozók: a konvergencia-régiókban 58 egészségügyi szolgáltató 73 telephelyen, a közép-magyarországi régióban 18 szolgáltató fog 20 telephelyen ilyen tevékenységet végezni. A gondozóknak a csoportos programok mellett egyéni tanácsadási szolgáltatást is kell nyújtaniuk. A csoportos szolgáltatásokat az EU fogja finanszírozni (a rendelkezésre álló támogatási forrás a konvergencia-régiók tekintetében 416 millió forint, Közép-Magyarország tekintetében 70 millió forint), az egyéni leszoktatást pedig az OEP finanszírozza az Egészségbiztosítási Alap terhére. A tüdőgondozók e tárgyban folytatott szakmai munkáját az egy éve létrehozott Országos Dohányzásleszokástámogatási Módszertani Központ koordinálja és támogatja. 9/12 oldal

10 Információforrások adatok: WHO: facts on second-hand smoke 10 facts on gender and tobacco csak az európai régióra vonatkozóan: DG SANCO: OEFI: Demjén T., Kiss J., Lőrik E., Bőti E., Papp N., Kelemen A. (2008): Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés (GYTS), Zárótanulmány, Országos Egészségfejlesztési Intézet, 2008 [Magyar Elektronikus Könyvtár, évesek dohányzási szokásait, attitűdjét vizsgáló Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés3 (Global Youth Tobacco Survey - GYTS) prevenció, leszokás (módszertani útmutatók): e-cigi: a Német Rákkutató Központ elektronikus cigarettával kapcsolatos tanulmányának ( ) kivonata Elektronikus cigaretta GYIK: Electronic Cigarettes; Library of the Euopean Parliament: hazai és nemzetközi jogszabályok: a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló évi XLII. törvény: A tv január 1-jén hatályba lépett módosítását követően főszabályként zárt térben tilos dohányozni, január 1-től pedig a dohánytermékek csak a csomagolásukon szereplő képes egészségvédő figyelmeztetésekkel hozhatók forgalomba. 10/12 oldal

11 a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló évi CXXXIV. törvény: a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet: az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének kihirdetéséről szóló évi III. törvény: az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye = WHO Framework Convention on Tobacco Control (FCTC): 2005 februárjában lépett hatályba 176 állam csatlakozott az egyezményhez; 2012 nyarán a WHO 53 európai tagja közül 50 (köztük az Európai Közösség) részes fél volt az Egyezményben ez a világ első globális közegészségügyi tárgyú nemzetközi szerződése célja: jogi szabályozás útján kezelni az aktív és a passzív dohányzás pusztító egészségügyi, társadalmi, környezeti és gazdasági hatásait (pl. adóemelés, áremelés, dohányzási tilalmak, a reklámozásra, csomagolásra, forgalmazásra vonatkozó szabályok útján) az Európai Parlament és a Tanács 2001/37/EK irányelve (2001. június 5.) a tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről Az irányelv által javasolt intézkedések: - képes és szöveges figyelmeztetés az elő- és hátlap 75 %-án [3.2; 9. cikk] - a kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-szintek eltávolítása a csomagolásról, egyéb, szemléletesebb információk megjelenítésének érdekében [3.2, 12. cikk] a kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-szintek megjelenítése a cigaretta csomagolás oldalán félrevezetőek és azt a hatást kelthetik a vásárlókban, hogy néhány dohánytermék biztonságosabb, vagy kevésbé ártalmas, mint mások. Ez valótlan információ, ugyanis az alacsony kátránytartalmú cigaretták semmivel sem kevésbé ártalmasak, mint a magas kátránytartalmúak - a vékony [ slim ] cigaretták betiltása [3.2, 12. cikk] Ezek a csomagolások félrevezetőek és jelentősen vonzóbbak a fiatal nők számára. Az ilyen csomagolások erősíthetik azt a hitet, hogy a dohányzás segít az étvágy kontrollálásában, megelőzi a súlygyarapodást, valamint hogy az ilyen cigaretták kevésbé ártalmasak. - minimum 20 szál cigaretta egy csomagolásban, és téglatest alakú csomagolási követelmény [13. cikk] A cigaretta átlagos csomagárának növelése segít a fiatalok rászokási arányának csökkentésében, mivel a fiatalok kifejezetten árérzékenyek, és magasabb árak mellett letesznek a cigaretta vásárlásról. A kevesebb, mint 19 szálat tartalmazó csomagolások a 27 tagországból már 16-ban be vannak tiltva. Az egészségügyi figyelmeztetések úgy vannak kialakítva, hogy a legjobb hatásukat négyszögletes hasáb alakú csomagolásokon fejtik ki. - Összetevők és emissziós értékek jellegzetes ízek betiltása [3.1, 6. cikk] Tilos a cigaretta ízét kiemelő ízesített dohánytermékek (pl. csokoládé, menta, vanília, cseresznye, barack és szőlő) előállítása. Ezek az ízek javítják a dohánytermék ízét és könnyebbé teszik a letüdőzést, különösen azok között a fiatalok között, akik éppen elkezdtek dohányozni. az Európai Unió Tanácsának Ajánlása (2009. november 30.) a dohányfüstmentes környezetről (2009/C 296/02): /12 oldal

12 Felhasznált irodalom, az adatok és képek forrásai Országos Egészségfejlesztési Intézet: A dohányzás társadalmi terhei Magyarországon, május a november 20. Összeállította: dr. Ecsedi Gabriella (Országos Tisztifőorvosi Hivatal Népegészségügyi, Szakmai Elemzési és Stratégiai Főosztály) 12/12 oldal