SZAKMAI BESZÁMOLÓ A KUTATÁSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL

Átírás

1 SZAKMAI BESZÁMOLÓ A KUTATÁSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL A kutatási program címe: Mechatronikai és műszaki kompetenciák fejlesztése, ill. a tanulói tehetséggondozás elősegítése A kutatást vezető mentor neve: Vizi Tibor A kutatócsoport tanulóinak száma: 2 fő Érintett tudományterület (jelölje aláhúzással az érintett tudományterületet): Természettudományok Biológiai tudományok Fizikai tudományok Földtudományok Kémiai tudományok Környezettudományok Multidiszciplináris természettudományok Műszaki tudományok Agrár műszaki tudományok Anyagtudományok és technológiák Építészmérnöki tudományok Építőmérnöki tudományok Gépészeti tudományok Informatikai tudományok Közlekedéstudományok Vegyészmérnöki tudományok Villamosmérnöki tudományok Multidiszciplináris műszaki tudományok Matematika Matematika 1. Kérjük, készítse el a megvalósult kutatási program munkatervét az alábbi szempontok alapján (legalább két A4-es oldal terjedelemben): Mutassa be a kutatási program tartalmát (tervezett és megvalósult elemek); Sorolja fel a kutatási program céljának elérése érdekében alkalmazott kutatási módszereket! Mutassa be, hozott-e új ismereteket és/vagy új eredményeket a megvalósítás. Mutassa be, hogyan hasznosultak a projekt eredményei (pedagógiai eredmények, a projekt eredménye). A projekt (várható) társadalmi-gazdasági hasznosulásának összegzése. A sikeresen megvalósított elemek bemutatása a pályázatban leírt munkatervhez képest. Mutassa be, mit tart a projekt legsikeresebb elemének, illetve legnagyobb eredményének! Mutassa be, mit tart a projekt legkevésbé sikeres elemének! 1

2 Kutatási programunk központi témája egy nyitott labor létrehozása, egy energia hatékony smart tanterem megvalósítása. Ezt a nyitott labort távolról számítógép segítségével lehet monitorozni, továbbá lehetőség nyílik az iskolában tanított tantárgyak oktatása során a real-time szemléltetésre is. Célunk egy olyan tanterem létrehozása volt az intézményen belül, mely színtere lehet a műszaki tehetséggondozásnak, a műszakiinformatikai kutatásoknak és a tudományos megismerésnek. Úgy véljük, hogy a pályázati támogatás segítségével ezt a célt elértük. A pályázatban tervezett célokat és feladatokat megvalósítottuk. Céljaink alapvetően két síkon valósultak meg. Egyrészt a már korábban említett kutatási projekt fizikai megvalósítása, melynek keretében egy új, valós méretű és nem modell értékeket produkáló eszköz jött létre. Ehhez kapcsolódóan kifejlesztésre került a monitorozáshoz egy mérési eszközrendszer is, melyet az iskola tanárai a kísérlet megfigyelésére alkalmazhatnak. A másik irányvonalat a tehetséggondozás, a résztvevő diákok műszaki ismeretinek bővítése, az önálló kutatómunka-végzés elsajátítása jelentette. A projektben részt vevő diákok korábban már elméleti síkon foglalkoztak hasonló kutatásokkal, itt a fő cél az önálló kutatómunka módszereinek, lépéseinek a megismerése, a műszaki-informatikai ismeretek további bővítése. Egyfajta pedagógiai célként jelent meg, hogy a diákokban alakuljon ki az önálló ismeretszerzés képessége, az önképzés igénye. Ezek a tervezett célok szintén sikeresen megvalósultak: a résztvevők több szakmai fórumon mutatták be kutatásukat, egyeztettek vállalati vezetőkkel, valamint a Budapesti Műszaki Egyetemre is látogatást tettek, ahol Dr. Vajta László a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja fogadta őket. Diákjaink visszaigazolást kaptak arról, hogy jó és hasznosítható koncepciót hoztak lére, valamint kreatív ötleteket és hasznos tanácsokat kaptak a projekt további megvalósításához, továbbfejlesztéséhez. A kutatás primer kutatás, vagyis önálló, saját kutatás. Az önálló kutatómunka elvégzését a szakirodalmi adatgyűjtés, valamint a korábban megszerzett tudás (iskolai tanórák, előadások, szakmai gyakorlatok) rendszerzése és frissítése előzte meg. Ebben a folyamatban kiemelt szerepe volt a mentornak, aki irányította a folyamatot. Ennek eredményeként a tanár és a két kutató együttes tevékenységeként született meg az Elmetérkép és a Gantt diagram. Ezen felül többfajta módszerrel az adott témában információgyűjtésre került sor, így a primer kutatási módszerek megjelennek kvalitatív (feltáró) módon, például interjú készült a műszaki karbantartó csoport vezetőjével. Másrészt kvantitatív (leíró) módon a tanár és diák kérdőívek és azok kiértékelésével. További kutatási módszerek: megfigyelés (természeti, informatikai-elektronikai jelenségek), modellkísérlet. A megvalósítás során törekedtünk arra, hogy diákjaink a meglévő ismereteik mellett új tapasztalatokat is szerezzenek. A kutatócsoport tagjait már korábban is foglalkoztatták az energetikai mérések, illetve ezek szabályozása. Új ismeretként szolgált számukra, hogy ezeket a méréseket hasznosítani lehet a természettudományos tantárgyak (földrajz, 2

3 matematika, fizika, komplex természetismeret) oktatásában. Megismerkedtek ennek módszertani oldalával, melyek új eredményként is értelmezhetők. A diákok számára azonban a legizgalmasabb és a legsokszínűbb új ismeretet és eredményt a LabVIEW grafikus programozási nyelv felhasználói szintű elsajátítása jelentette. Az egyik legfontosabb új eredmény, hogy a kutatócsoport tagjai a gyakorlatban tudták megvalósítani a korábbi elméleti síkon már megtanult ismereteiket, melynek hasznosulása számos tudományterületen (műszaki, informatikai, természettudományos) és a hétköznapi életben (pl. tanórákon) is megjelenik. Fontos továbbá, hogy az ifjú kutatók megtanultak komplex rendszerekben gondolkodni, átlátni a bonyolultabb összefüggéseket és az okokozati viszonyokat. Ezek mind olyan új ismeretek, melyet később hasznosítani tudnak a továbbtanulás során. A projekt szakmai eredményei több téren hasznosultak. Egyrészt egy olyan tantermi felszerelés jött létre, amellyel energia megtakarítás valósítható meg illetve különféle változók együttes hatása tanulmányozható, másrészt olyan modern oktatási környezetet eszközeit sikerült megvalósítani, mely nemcsak a mechatronika-informatika tárgyak oktatásának, hanem a természettudományos tantárgyak tanításának valós vizsgálati eszköze is lehet. Külön sikerként értékeljük, hogy bebizonyítottuk, hogy az ilyen jellegű kutatásoknak van létjogosultsága más tudományterületeken is, ugyanis az informatikai fejlesztések megtérülése rendkívül széles az oktatási tevékenységtől a gazdásági működésig bezárólag. A hasznosulás pedagógiai oldala szintén figyelemre méltó. A projektben kiemelt szerepet kapott a műszaki kompetenciák fejlesztése és a tehetséggondozás. A munkák során a hangsúlyt a diákok önálló munkavégzésének megteremtésére, az önálló gondolkodásra való ösztönzésre helyeztük. A csapat tagjai mind érdeklődő, jó tanulmányi eredményű, szorgalmas diákok, akik a projekt előrehaladása során folyamatosan képezték magukat a kutatásvezető tanár instrukciói alapján. Érdeklődésüket folyamatosan sikerült fenntartani, ugyanis önállóan is egyre gyakrabban konzultáltak más szakmai szervezetekkel, személyekkel. A diákok fejlődése és önállóssága mellett a másik pedagógiai eredmény, hogy a projekt végtermékét az iskolai oktatásban széles körben lehet használni: tanórákon, szakmai gyakorlatokon, laborgyakorlaton valós idejű szemléltető eszközként működik, a műszaki-tudományos jelenségek bemutatásához. A projekt társadalmi hasznosulása szempontjából az iskolai közösséget, a diákokat és a pedagógusokat vizsgáljuk. A pedagógusok szempontjából egy olyan új oktatási környezet jött létre, mely túlmutat a hagyományos tankönyvi, esetlegesen számítógépes vizuális szemléltetéstől. Jelen környezetben a diákok real-time megtapasztalhatják a tanórán tanult folyamatokat, jelenségeket. Ezáltal könnyebben befogadhatóbbá vállnak az összetettebb műszaki-informatikai folyamatok. Emellett egy olyan élménnyel gazdagodhatnak tanulóink, mely eredményezheti a továbbtanulást felsőoktatási intézményben. A fejlesztés növeli iskolánk presztízsét, az oktatás minőségét. Gazdasági 3

4 oldalon mindenképp az energiamegtakarítás jelenik meg, mely csökkenti a közüzemi számlák költségét (távhő, áram). Ez inkább hosszú távon, az iskolai tanítási időszakban jelenik meg. A megvalósítás során megvizsgáltuk és elkészítettük a tanterem működésének tervét, felmértük az erőforrásokat. Ezek után a tervekre és az előzetes vizsgálatokra alapozva meghatározásra kerültek a megvásárolandó eszközök, alkatrészek. Minden esetben figyeltünk a költségtakarékosságra és a környezetbarát felhasználhatóságra. Az eszközök megvásárlása után ezek beszerelésre kerültek, közben a kutatócsapat tagjai a hazai és nemzetközi szakirodalmat tanulmányozták a témát illetően. A szenzorok beépítése után a számítógépes rendszer összeállítására került sor. A szenzorok érzékelik a külső környezet jeleit, melyet aztán az áramkörök segítségével továbbít a (központi) adatgyűjtő felé, mely adatai a központi számítógépen kerül feldolgozásra, majd tárolásra. Beépítésre kerül a Smart kapcsoló mely az előbbi funkciókat hordozza és irányítja a világítást. A rekupátor elkészítésével kialakításra került a hővisszanyerős szellőző. Ezek eredményeként a szellőztetés és a világítás automata rendszerben működik, az adatokat a központi adatgyűjtő folyamatos tárolja és továbbítja a számítógépre. A projekt legsikeresebb eleme, hogy egy olyan modern tanterem jött létre mely az iskolában, ill. a közvetlen környezetében egyedinek számít. Sikerült bizonyítanunk, hogy a mechatronika tantárgycsoport oktatásának fontos szerepe van a műszaki képzésterületen. Ebben a környezetben a diákok sokkal motiváltabban tanulnak, nőtt az érdeklődésük a téma iránt, a kutatásban részt vevő diákok pedig szakmailag tovább fejlődtek. A kommunikációs folyamatot (reklám, social jelenlét) szerettük volna még intenzívebben megvalósítani, azonban az (anyagi) feltételeink nem mindig voltak adottak ehhez. 2. Mutassa be, hogy a kutatási program megvalósítása milyen ütemezés szerint történt! Hónap Elvégzett feladatok Részt vevő diákok neve Elért eredmények Alakuló gyűlés, megbeszélések, a kutatási téma meghatározása. Kutatási téma és cél (Smart tanterem) meghatározása, kutatási menetrend kialakítása Időütemezés, GANTT diagram elkészítése, a kutatási környezet vizsgálata, szakirodalmi adatgyűjtés. Időütem-terv elkészült, pontos leírásra és jellemzésre került a kutatási környezet; bővültek a műszakimechatronikai ismeretek. 4

5 Hazai és külföldi szakirodalom tanulmányozása, beépítési-szerelési tervek készítése. A diákok megismerkedtek a témában a legfrissebb kutatásokkal, a tervek elkészültek A számítógépes adatbázis elkészítése, pályázat benyújtása a 25. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyre. Az adatok a számítógépes adatbázisban gyűlnek. A pályázat benyújtása megtörtént Eszközbeszerzések megtervezése, a beszerzések megkezdése. Smart kapcsoló elkészítése. BME meglátogatása. A Smart kapcsoló elkészült, tesztüzem. Az elektronikai eszközök megvásárlásra kerültek Rekupátor elkészítése. Félévzáró beszámoló, eredmények, tapasztalatok összegzése, konzultáció az NI Hungary Kft. szakértőivel A hővisszanyerős szellőző beépítésre került, az első szellőzési adatok előállnak. Tapasztalatszerzés A központi adatgyűjtő, áramkörök, chipek beszerzése, beszerelése. A szellőztetési, világítási rendszer automatikusan működik, az adatok folyamatosan gyűlnek Vezérlőeszközök beszerzése, a vezérlés dobozolása. Szakmai egyeztetés az NI szakértőivel. A dobozolás megtörtént, a rendszer biztonságosan működik. Tapasztalatok összegzése A rendszer finomhangolása, esetleges hibák kijavítása. Felhasználói és energetikai tapasztalatok gyűjtése. Az első éles, tesztüzem megtörténik. A módosítások, korrekciók elvégzésre kerültek Beszámolók, bemutatók elkészítése. Tapasztalatok összegzése, jövőbeli tervek és feladatok meghatározása, kijelölése. Projektzárás. A szélesebb pedagógus és diákközösség megismerkedik a fejlesztéssel. Tapasztalatcsere. A projekt szakmai és fizikai lezárása. 5

6 3. Amennyiben a program megvalósítása során a pályázatban szereplő ütemezéstől eltértek, vagy a program a tervezetthez képest megváltozott, mutassa be az eltérést, és indokolja a módosítás okát!. (maximum 1000 karakter) Mivel a projektünk finanszírozása támogatási előleg formájában került kifizetésre, ezért az eszközök tényleges beszerzésére a támogatói döntés meghozatala és az összeg kiutalás után kezdődött el nagyobb ütemben. Az előzetes ütemtervben nem szerepelt a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán tett látogatás. Ennek oka, hogy a pályázat benyújtásakor még a találkozót nem sikerült megszervezni, de az Innovációs Versenyen elért eredmények alapján ez szükségessé vált. 4. Kérjük, válaszoljon az alábbi kérdésekre: Mutassa be, hogy a kutatási projekt hogyan segítette elő a programban résztvevő tanulók fejlődését, továbbtanulását, tehetségük kibontakoztatását? (max karakter) A projekt témája illeszkedett a diákok érdeklődési területéhez, valamint a korábbi kutatási tevékenységükhöz. A megvalósulás során a résztvevők irányítottan megismerkedtek a legfrissebb kutatási eredményekkel, megtanultak önálló kutató tevékenységet végezni, szakmai kapcsolatokat kialakítani. Jelentős fejlődést értek el az idegen nyelvű szakirodalmi források feldolgozásának és megértésének terén is. A projekt lehetőséget teremtett számukra a gyakorlatban is megvalósítani az elméleti síkon megszerzett tudást, nőtt a munkatapasztalatuk és az önállóságuk. Olyan tapasztalatokra tettek szert, mely megerősítette a továbbtanulási szándékukat. A tehetséggondozó munka során törekedtünk arra, hogy mindkét diák célzottan olyan fejlesztőtevékenységben vegyen részt, mely a saját érdeklődésének legjobban megfelel, illetve azok a kompetenciáik kerültek fejlesztésre, melyekben hiányosságok mutatkoztak. A megvalósulás során olyan tevékenységet végeztek, melyben sikerélmények születtek. Ez növelte önbizalmukat és motivációjukat a továbbtanulásban, az önfejlesztésben. Mi alapján választották ki a kutatási programban részt vevő tanulókat? (max. 500 karakter) A pályázatban olyan diákok vettek részt, akik már korábban is részt vettek hasonló munkákban. Fontosnak tartottuk, hogy egy olyan összeszokott párost válasszunk, akik hatékonyan, egymást kiegészítve tudnak érdemi munkát végezni. Másik szempont, hogy ismerjék a kutatásvezető mentort: ez szintén teljesült, hiszen a két tanuló Vizi Tibor mentorral napi szinten kapcsolatban állnak a tanítási órák által, így egy összeszokott, egymást ismerő és segítő team állt fel. Milyen egyéni fejlődési célokat értek a tanulókkal, és milyen tapasztalatokat szereztek a projekt során? (Amennyiben lehetséges, kérjük tanulónként megadni.) (maximum 500 karakter) Mindkét tanuló esetében a fejlődési cél a mélyebb természettudományos, mechatronikai-műszaki ismeretek elérése volt. Pedagógiai célként a csapatban való dolgozás képességét, a hatékony feladat- és tudásmegosztást tűztük ki. Ezen célokat sikerült megvalósítani, mely hasznos tapasztalatokat is adott a gyerekeknek a 6

7 továbbtanulás terén, ösztönzőleg hatott a jövőbeli munkájukhoz. esetében sikerült javítani az időgazdálkodásban felmerült problémáit, míg Havrilla Attilánál fejlesztettük a programozói ismereteket és a kommunikációs képességeket. Mi volt a tanulók konkrét feladata a projektben? (Amennyiben lehetséges, kérjük tanulónként megadni.) (maximum 500 karakter) Közös feladatuk a tervezés, a szakirodalmi adatgyűjtés, az önálló kutatómunka és a szakmai konzultáció volt (NI Hungary Kft., BME, stb.). A tesztelés a mentor irányításával szintén a tanulók feladata volt. feladata az áramköri tervezés, a mérőszoftverek kialakítása és a kommunikáció (Facebook, honlap) volt. felelt a dokumentációért, az adatgyűjtésért, a felhasználói felület kialakításáért és a tervezésért. Miben fejlődtek a tanulók az adott tématerületen? (Kérjük tanulónként megadni.) (maximum 500 karakter) a projekt megvalósítása során sokat fejlődött az időgazdálkodás tekintetében. Megtanulta beosztani az egyes feladatok elvégzésére fordítandó időt, megfelelő időbeosztást készíteni. Ezen túl sokat fejlődött az áramkörök építése, valamint a szaknyelvi és idegen nyelvi tudás terén. esetén javultak a programozási ismeretek, hatékonyabban tudja alkalmazni a programozási nyelveket. A kommunikációs képességek terén is hasonló fejlődésen ment keresztül, melyet a megtartott előadásoknak és a folyamatos szakmai egyeztetéseknek köszönhető. Részt vett-e valamely tanuló hazai vagy nemzetközi versenyen a projekt eredményeivel? Amennyiben igen, röviden mutassa be! (maximum 500 karakter) A tanulók a projekt eredményével részt vettek a 25. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen. Ezen a megmérettetésen olyan iskolai projektekkel, lehetett részt venni, melyek új eszközök, eljárások létrehozását tűzték ki célul. Csapatunk a Iskolai energetikai fejlesztés című pályamunkájuk az első fordulóból továbbjutott a döntőbe. A döntő végeredménye alapján diákjaink elismerő oklevélben részesültek, valamint számos tapasztalattal és ötlettel gazdagodtak. Nevezze meg a kutatási program során felhasznált hazai és külföldi és/vagy idegen nyelvű szakirodalmat. Amennyiben kizárólag hazai irodalmat használtak, indokolja meg, miért! (maximum 500 karakter) - NI myrio Project Essentials Guide; - PIC 16F1459 Datasheet; - CCS Compiler Manual; - Számítógépes mérések vezérlőszoftverei; - A világ meg is mérhető. Röviden ismertesse, sikerült-e a kutatást befejezni. (maximum 500 karakter) A kutatást az előzetes terveknek megfelelően sikerült befejezni. Az előzetes vállalásokat teljesítettük, korrekcióra, módosításra csak ritkán került sor. 7

8 Mutassa be a kutatásra vonatkozó további terveit, tervezi-e a projekt folytatását. (maximum 500 karakter) A projektet, illetve a kutatást tovább kívánjuk folytatni, a meglévő csapattal. További céljaink között szerepel, hogy a tanterem energiahatékonyságát növeljük műszaki-mechatronikai fejlesztésekkel. Az automatizálás terén további fejlesztéseket szeretnék végrehajtani. Távlati cél, hogy optimalizáljuk a téli fűtési szezonban az hőmennyiség felhasználását. A kutatási tevékenység elősegítette-e/hogyan segítette elő, hogy a részt vevő tanulók a természet-, a műszaki tudományok és a matematika területén folytassák tanulmányaikat a felsőoktatásban? (maximum 500 karakter) A projekt megkezdésekor a részt vevő tanulók már tervezték a továbbtanulást. Ez az elhatározás aztán a projekt megvalósítása során tovább erősödött. Ehhez azonban szükség volt a mentor, az NI Hungary Kft. és a pedagógusok ösztönzésére is. A sikerélmények, a folyamatos ösztönzés és megerősítés hozzájárult a diákok önbizalmának növeléséhez, a megszerzett új tudással kiegészülve magabiztosabban látják jövőjüket, felsőoktatási céljaikat. A projekt témájának megfelelően a továbbtanulási tervek között villamosmérnöki, ill. mérnök informatikus tanulmányok szerepelnek. Segített-e a továbbtanulási döntésben a tanulóknak a kutatásban való részvétel? (maximum 500 karakter) A kutatásban való részvétel mindenképpen segítette a tanulókat a továbbtanulási döntésben. Itt kaptak igazi megerősítést abban, hogy amit csinálnak az hasznos társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt, illetve a megyében/régióban van kereslet az ilyen szakemberek munkájára. Munkavállalási esélyek a megfelelő szakképzettség birtokában magasabbak. A kutatócsoport tagjai közül hány tanuló kíván felsőoktatási intézményben továbbtanulni? Amennyiben igen, adja meg, mely tudományterületen kívánnak továbbtanulni. (maximum 500 karakter) Mivel a két diák még egy évig az iskola tanulói lesznek, ezért 100%-os továbbtanulási döntésről még korai beszélni. Jelenleg egy tanuló folytatni kívánja tanulmányait felsőoktatási intézményben, műszaki-villamosmérnöki (villamosmérnök, gépészmérnök képzések) vagy informatika tudományterületeken (mérnök informatikus). 7. Röviden mutassa be, hogy jelen kutatásban való részvétel hogyan és milyen mértékben segítette elő a természettudományok, a műszaki tudományok és a matematika iránt kiemelt érdeklődést mutató tanulók tehetséggondozását. (maximum 1000 karakter) A kutatás felépítése és megtervezése során igyekeztünk a tehetséggondozást a megvalósítás központjába helyezni. Mivel a projekt műszaki irányultságú, ezért a műszaki tehetséggondozást, a műszaki-mechatronikai kompetenciák fejlesztését tűztük ki célul. Az előrehaladás során a diákok célzott feladatokat kaptak, melyek a saját fejlődésüket szolgálták. Ezek a specifikus feladatok differenciáltan fejlesztették azokat a 8

9 kulcsterületeket, melyek fejlesztésre szorultak (korábban már bemutatásra kerültek). Olyan reális célokat tűztünk ki, melyek elérhetők a tanulók számára. Fontosnak tartottuk, hogy mentálisan és lelkileg is olyan nyugodt, alkotói környezetet teremtsünk számukra, ahol produktív munkavégzésre lesznek képesek. A tehetséggondozó folyamat fontos része volt, hogy nem támasztottunk a diákok felé olyan elvárásokat, melyeket ne tudtak volna teljesíteni. Nagy hangsúlyt helyeztünk a saját tapasztalatszerzésre, az önálló megismerés és tudásfeldolgozás folyamatára. Ezek együttesen hozzájárultak a tehetségfejlesztéshez, továbbá olyan hasznos módszertani ismereteket is kaptak, melyet akár saját maguk is alkalmazni tudnak. 8. Foglalja össze, hogy a kutatási tevékenység hogyan segítette elő, hogy a részt vevő tanulók természettudományos és/vagy műszaki kompetenciái fejlődjenek, illetve műszaki kompetenciáinak gyakorlatorientált fejlesztése megvalósuljon. (maximum 1000 karakter) Az elméleti tudásszerzés mellett a legnagyobb hangsúlyt a gyakorlatorientált fejlesztésre fordítottuk. A kutatás alapvetően a korábbi iskolai tanulmányokon alapult, mellyel a diákok a tanórákon (Matematika, Fizika, Mechatronika, Gépészeti alapozó feladatok, PLC Programozás) már megismertek. Erre alapozva a projekt során a gyakorlatban is megvalósíthatták a tanultakat. A műszaki kompetenciák fejlesztése több síkon valósult meg. Első lépésként a szakirodalom megismerésével pótoltuk a még hiányzó ismereteket. Az idegen nyelvű munkák során a műszaki szaknyelvi ismeretek is fejlődtek. Második lépésként a gyakorlatban a tanulók megépítették a szükséges áramköröket, berendezéseket. Ekkor tapasztalták meg, hogy a gondolati szinten megjelenő rendszerek és tervek a gyakorlatban gyakran módosulnak. Végül pedig a számítógépes ismeretek kerültek fejlesztésre. Itt elsősorban a szoftveres ismereteik bővítésére és gyakorlására helyeztük a hangsúlyt. Ez a kompetencia fejlesztést nagyon fontosnak tartjuk, ugyanis a mechatronika, az automatika és az informatika tárgykörben ezek nélkülözhetetlen ismeretek. 6. Mutassa be a kutatással összefüggésben keletkezett publikációt/tanulmányt/előadást (amennyiben releváns). (maximum 500 karakter) A 25. Ifjúsági Tudományos Innovációs és Tehetségkutató Versenyen a diákok Iskolai energetikai fejlesztés című pályaművel vettek részt. Ennek témája megegyezik jelent projekt témájával. A pályamű bemutatta a Smart tanterem energiahatékony fejlesztésének megvalósulását műszaki-mechatronikai módszerekkel. Ez később kibővítésre került táblázatokkal, diagramokkal. Ehhez a rendezvényhez kapcsolódóan ppt. előadásra is sor került. Az NI Hungary Kft. által szervetett Mentori Konferencián a diákok előadás és kiállítás formájában beszámoltak a kutatási eredményeikről. 6. Mutassa be a költségvetésben tervezett költségek felhasználását, különös tekintettel a tárgyi eszközökre. (maximum 500 karakter) Az USB rádiós modul a jeltovábbítást szolgálja. A vezérlő készülék az automata rendszer működését szabályozza. A központi adatgyűjtő a szenzorok által érzékelt jelek tárolására szolgának. Az elektronikai alkatrészek (áramkörök, kapcsolók, lámpák) által az elektronikai rendszert építettük ki. Az optimális működéséhez, a rendszer túlmelegedésének megakadályozásához ventilátor beszerelése történt. A lemezek, szűrők 9

10 a kapcsolási folyamat biztosításához, az áramkörök működéséhez szükségesek. A szigetelő anyagok, műszerdobozok a kapcsolók dobozolásához szükségesek. 10