Az ideiglenes foglalkoztatás és a munkahelyi sérülések közötti kapcsolat
|
|
- Sarolta Székely
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY Az ideiglenes foglalkoztatás és a munkahelyi sérülések közötti kapcsolat Tárgyszavak: káros hatás; foglalkozási ártalom; sérülés; statisztika; foglalkoztatás; munkaerőpiac; elemzés. Az alábbiakban ismertetett vizsgálat célja annak meghatározása, hogy az ideiglenesen foglalkoztatott dolgozók körében előforduló munkahelyi sérülések megfigyelt magasabb kockázata a veszélyes munkafeltételeknek való kitettségnek és/vagy a hiányos munkahelyi tapasztalatoknak tulajdonítható-e. A bemutatott felmérésben a Spanyol Munkaügyi és Szociális Minisztérium által a halálos és nem halálos kimenetelű foglalkozási balesetekre vonatkozó, 2000/2001-ben szisztematikusan regisztrált adatokat vizsgálták a foglalkoztatás típusa és a baleset típusa szerint, kiigazítva az analízist nem, életkor, foglalkozás, valamint az adott vállalatnál alkalmazásban eltöltött idő szerint. A vizsgálati időszakban 1500 halálos kimenetelű és nem halálos kimenetelű sérüléses foglalkozási baleset történt a spanyolországi munkahelyeken. A baleseti gyakoriság és az előfordulási arány (RR) becslése a Poisson-féle regressziós modell alkalmazásával történt. Az ideiglenesen foglalkoztatott dolgozók körében a nem halálos kimenetelű sérülések előfordulási aránya RR = 2,94 volt; 95%-os konfidenciaintervallum (CI) 2,40 3,61 mellett, a halálos kimenetelű eseteknél pedig a megfelelő adatok: RR = 2,54 (95%-os CI: 1,88 3,42). Amikor ezeket az összefüggéseket nem, életkor, foglalkozás és különösen az adott vállalatnál történő foglalkoztatás hossza szerint kiigazították, az adatok elvesztették statisztikai szignifikanciájukat: a nem halálos kimenetelű esetekre RR = 1,05 (95%-os CI: 0,97 1,12), a nem halálos végűekre pedig RR = 1,07 (95%-os CI: 0,91 1,26). Ezekből az adatokból az a fő következtetés vonható le, hogy a csekélyebb munkahelyi tapasztalatok és a munkahelyi veszélyek gyengébb ismerete aminek alkalmas mérőszáma lehet az adott munkahelyen foglalkoztatásban eltöltött idő az egyik lehetséges mechanizmus, amely magyarázatot ad az ideiglenes foglalkoztatás és a foglalkozási
2 sérülések közötti konzisztens kapcsolatra. Az ideiglenes foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkahelyi feltételek szerepe azonban még konkrétabb és részletesebb tisztázásra vár. A vizsgálat háttere A jelenlegi globális gazdasági tendenciák növelték a rugalmas új foglalkoztatási formák (például ideiglenes munka, feltételes vagy részmunkaidős szerződés, szabályozatlan munka, otthon végzett munka és más hasonló nem hagyományos megoldások) elterjedését. A legtöbb rugalmas forma bizonytalansági tényezőt jelent a foglalkoztatás szempontjából. A bizonytalan foglalkoztatás komplex munkaerő-piaci helyzetet jelent, amelynek fő jellegzetességei: ideiglenes munkahelyi státus, az állás bizonytalansága, alacsony szintű szociális védelem (például a munkanélküliségi és a betegszabadsági ellátások tekintetében), valamint alacsony jövedelmi színvonal. Az ideiglenes foglalkoztatás a szóban forgó konstrukció jó gyakorlati indikátorának tekinthető, mivel azt rendszerint regisztrálják a munkaügyi statisztikában. Erről a területről gyorsan szaporodtak az ellenőrzött adatok, és a rugalmas foglalkoztatás új formáinak káros egészségi következményeiről hamar beszámoltak. Például az állások időbeli bizonytalanságát gyakran hozták kapcsolatba a gyenge mentális egészségi állapottal, miközben az állásbizonytalanságot a betegszabadságon töltött idő növekedésével kapcsolták össze. Az ideiglenes foglalkoztatás összefüggésben van a munkával való elégedetlenséggel, továbbá a kifáradás, a hátfájás és az izomfájás gyakoribb előfordulásával is az állandó foglalkoztatáshoz képest. Nemrég egy tanulmány arról számolt be, hogy az ideiglenesen foglalkoztatottak körében magasabb a halálozási arány, mint az állandóan foglalkoztatottak között, különösen az alkohollal és a dohányzással összefüggő halálokokra igaz ez. Számos oka van annak, hogy Spanyolország miért játszik fontos szerepet a rugalmas foglalkoztatási formák egészségi hatásainak vizsgálatában. Az Európai Unió 2004 előtti tagállamainak (E-15) összességében az ideiglenesen foglalkoztatottak száma 2002-ben 13,2 millió volt, ami a teljes foglalkoztatott munkaerő-állomány 11,9%-át jelenti. Az E-15 államok között Spanyolországban a legmagasabb: 31,2%- os az ideiglenesen foglalkoztatottak aránya, még a 40 éves és annál idősebb spanyol munkások körében is 17%-ot ér el az ideiglenes foglalkoztatás. Spanyolországban egyúttal az egyik legmagasabb a halálos és
3 nem halálos végű foglalkozási sérülések előfordulási gyakorisága az E- 15-ben. Kutatási előzmények Néhány korábbi tanulmány foglalkozott már az ideiglenes foglalkoztatás és a munkahelyi sérülések közötti kapcsolattal. Egy közelmúltban elvégzett áttekintés szerint a témával foglalkozó 13 tanulmány közül hét azt mutatja, hogy konzisztens kapcsolat van a munkahelyi balesetek és az ideiglenes foglalkoztatás között. Ebben az áttekintésben felvetették, hogy az ideiglenesen foglalkoztatott munkások körében tapasztalt magasabb sérülési gyakoriság nagyobb mértékű tapasztalatlanságuknak és balesetvédelmi képzésük hiányosságainak tulajdonítható, jóllehet ezt a kapcsolatot torzíthatják az általuk betöltött munkakörök jellegzetességei. Egy másik tanulmány azt találta, hogy az ideiglenesen foglalkoztatott dolgozóknál kétszeres vagy még nagyobb a munkahelyi sérülés kockázata, mint az állandóan foglalkoztatottaknál. Ezt a különbséget Spanyolországban már az 1990-es évek eleje óta megfigyelték. Kutatási hipotézis A következő lépésben tehát a különbségeket magyarázó mechanizmusokat kell megvizsgálni. Az alábbiakban kifejtett hipotézis lényege, hogy a munkahelyi sérülések nagyobb gyakorisága az ideiglenesen foglalkoztatottak körében két egyidejűleg ható mechanizmussal magyarázható: az ideiglenesen foglalkoztatott dolgozók veszélyesebb munkafeltételeknek vannak kitéve, továbbá csekélyebb munkahelyi tapasztalatokkal rendelkeznek, mint az állandóan foglalkoztatottak. Oly módon végezték el ennek a hipotézisnek a vizsgálatát, hogy összehasonlították a halálos, illetve nem halálos kimenetelű sérüléses foglalkozási balesetek előfordulási gyakoriságát az ideiglenes és állandó munkások között Spanyolországban, figyelembe véve a foglalkozási kategóriát (a munkafeltételek indikátoraként) és a foglalkoztatásban eltöltött időt (mint a munkahelyi tapasztalatok indikátorát). A foglalkozási sérülésekre vonatkozó adatok A bérből élő munkások körében előforduló foglalkozási sérüléseket Spanyolországban 1989 óta szisztematikusan regisztrálja a Munkaügyi Minisztérium a kötelező szabályoknak megfelelően. Annak érdekében,
4 hogy a munkások orvosi ellátást és szociális védelmet kapjanak, hivatalos munkahelyi baleseti űrlapot kell kitöltenie egy biztosítótársaság orvosának minden olyan foglalkozási sérülésnél, amelynél legalább egy munkanapkiesés történik. A jelenlegi vizsgálat a legújabban hozzáférhetővé vált es spanyolországi adatokon alapszik, és valamennyi munkahelyen történt foglalkozási sérülésre kiterjed (eltekintve a visszaesésektől és a munkába jövet-menet bekövetkező balesetektől). A minta nagysága foglalkozási baleset volt (ebből 1500 halálos kimenetelű), ezen belül (ebből 773 halálos) 2000-ben, és (ebből 727 halálos) 2001-ben. A foglalkoztatás típusát a sérülés időpontjában regisztrálták a munkahelyi baleset űrlapján, és az állandó (időbeli korlát nélküli állandó munkaszerződés), valamint az ideiglenes (határozott idejű munkaszerződés, munkaközvetítőn keresztül kötött ideiglenes szerződés, ipari tanulói vagy más tréningprogram keretében történő képzés stb.) kategóriákba sorolta a spanyol Nemzeti Statisztika Intézet a szerződés típusa szerint. Minden egyes foglalkozási sérüléshez a következő információkat használták: nem és életkor (hat csoport) mint demográfiai változók, foglalkozás (kilenc kategória) a munkafeltételek indikátoraként, és a vállalatnál alkalmazás időbeli hosszúsága (három kategória), mint a munkahelyi tapasztalatok indikátora az adott munkahelyen. A foglalkozások megnevezését a Nemzetközi Szabványos Foglalkozási Osztályozás (ISCO-88) szerint sorolták kilenc kategóriába. A foglalkozási sérüléseket a baleset típusa szerint kategorizálták, tekintetbe véve, hogy egyes bejelentett foglalkozási sérülések esetleg nem a munkával függnek össze, mivel pihenőidőben is történhettek. A jelen tanulmány céljaira két kategóriát állapítottak meg: egyértelműen munkával kapcsolatos foglalkozási sérülések (lezuhanás magasból, leeső tárgyak okozta sérülések, repülő tárgyak vagy részecskék, tárgyakba vagy közéjük beszorulás, járművek vagy gépek alá kerülés, szélsőséges hőmérsékleteknek kitettség, termikus érintkezés, villamos áram érintése, ártalmas anyagoknak kitettség, maró és korrodáló hatású anyagoknak kitettség, ionizáló sugárzásnak kitettség, robbanások, tüzek) továbbá a munkával esetleg kapcsolatban álló sérülések (elesés ugyanazon a szinten, rálépés valamely tárgyra, álló tárgynak ütközés, mozgó tárgyba ütközés, tárgy vagy szerszám által okozott ütés, túlerőltetés, gyalogos elütése jármű által). A vizsgált időszakban az első csoporthoz tartozott eset, a második csoporthoz pedig eset.
5 A kockázatnak kitett populáció adatai A Nemzeti Statisztikai Intézet munkaerő-piaci áttekintésének munkabérből élő dolgozókra vonatkozó 2000-es és 2001-es adatait használták az elemzés legjobban hozzáférhető közös nevezőjeként. Jóllehet a valóságban kockázatnak kitett populáció a nemzeti társadalombiztosítási rendszerben regisztrált dolgozókból tevődik össze, ez az adatbázis nem hozzáférhető, továbbá nem tartalmaz információt a dolgozók foglalkozásáról. Az említett munkaerő-áttekintés a tapasztalatok szerint jó becsléssel szolgált, kivéve a mezőgazdasági és a halászati szektort. A dolgozók jelentős része ebben a két szektorban az önálló egzisztenciákra vonatkozó különleges társadalombiztosítási rendszerbe tartozik, amely nincs olyan jól reprezentálva a munkaerő-piaci áttekintésben, mint a fizetésből élő dolgozók. Statisztikai analízis Becsléssel megállapították a halálos, illetve a nem halálos kimenetelű foglalkozási sérülések előfordulási gyakoriságát. A pontosság javítása érdekében, főként a halálos kimenetelű foglalkozási sérülésekre, a két vizsgált esztendőt együttesen analizálták, miután megfigyelték, hogy nincs jelentős különbség a két év között. Poisson-féle regressziós modellt használtak a előfordulási arány (RR) becslésére, továbbá 95%-os konfidenciaintervallumot alkalmaztak a vizsgálatok során, miközben a referenciacsoportot az állandó jelleggel foglalkoztatott dolgozók alkották. A nyers becslések kiszámításán túlmenően a szóban forgó arányokat kiigazították nem, (kategória szerinti) életkor, foglalkozás, valamint a vállalatnál foglalkoztatás időtartama szerint. A foglalkozás és az adott vállalatnál eltöltött idő szerinti kiigazítást ezen tényezők közvetítő szerepének felmérése céljából végezték el, mivel ezt a két változót a vizsgálat hipotézise értelmében inkább magyarázó jellegű változónak tekintették, mint zavaró tényezőnek. Elvégezték e két csoportnak a baleset típusa szerinti rétegezett analízisét. A Fisher Snedecor eloszlás szerinti valószínűségarány-tesztet használták a modell illeszkedési jóságának felmérésére, ezen túlmenően a marginális megközelítést a Poisson-többletszórás korrigálására. Az SPS statisztikai szoftvercsomagot használták az adattömeg feldolgozására, a STATA programcsomagot pedig az analízisekhez. (Minden előforduló p érték kétoldali, ahol a 0,05-nél kisebb értékek statisztikai szignifikanciát jeleznek.)
6 Eredmények Az állandó foglalkoztatású dolgozókkal összehasonlítva az ideiglenesen foglalkoztatottaknál a sérüléses foglalkozási balesetek lényegesen magasabb arányban (RR) fordultak elő (1. és 2. táblázat). Az arány csaknem háromszoros volt a nem halálos kimenetelű sérüléseknél (RR = 2,94; 95%-os CI: 2,40 3,61), továbbá mintegy két és félszeres a halálos kimenetelűeknél (RR = 2,54; 95%-os CI: 1,88 3,42). Ez különösen szembetűnő volt férfiaknál és az idősebb korcsoportokban. A legmagasabb előfordulási arányokat a nem halálos kimenetelű foglalkozási sérüléseknél mind az állandó, mind az ideiglenes foglalkoztatottaknál, az adott vállalatnál kevesebb mint hat hónapja dolgozó alkalmazottak körében figyelték meg (156,3/1000, illetve 185,4/1000). A legalacsonyabb előfordulás azoknál volt megfigyelhető, akik már több mint 24 hónapot töltöttek el a vállalatnál (35,4/1000, illetve 67,2/1000). Azon dolgozók között azonban, akik több mint 24 hónapja álltak alkalmazásban a vállalatnál, az ideiglenesen foglalkoztatottak körében magasabb volt az előfordulási arány, mint az állandó foglalkoztatottaknál (RR = 1,90; 95%-os CI: 1,20 3,03). Hasonló helyzetet figyeltek meg a halálos végű foglalkozási sérüléseknél is. Minden foglalkozási kategóriában az ideiglenesen foglalkoztatott dolgozóknál a nem halálos kimenetelű foglalkozási sérülések lényegesen magasabb kockázatát lehetett tapasztalni, mint az állandó foglalkoztatottak körében. A halálos kimenetelű foglalkozási sérülések esetében azonban csak a kétkezi dolgozók kategóriájában lehetett szignifikáns kapcsolatot megállapítani: a kézműves és hasonló dolgozóknál, a berendezés- és gépkezelőknél, valamint a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozásokban. A szolgáltatási ágazatokban, valamint a szakképzett mezőgazdasági és halászati dolgozóknál volt a legmagasabb a halálos kimenetelű sérülések kockázata az állandó munkások körében. Ezek a nyers relatív kockázatok figyelemre méltó csökkenést mutattak a foglalkozás, és különösen a foglalkoztatás hossza szerinti kiigazítás után (3. táblázat), ezen túlmenően nem voltak többé szignifikánsak a nem, életkor, foglalkozás és az alkalmazás hossza szerinti együttes kiigazítást követően. Amikor azonban az elemzést megismételték a baleset típusa szerint (4. táblázat), szignifikáns kapcsolat mutatkozott az egyértelműen a munkához köthető baleseteknél (RR = 1,30; 95%-os CI: 1,08 1,57).
7
8
9
10
11 3. táblázat A foglalkoztatás típusa és a foglalkozási sérülések közötti összefüggés (referenciacsoport: állandó foglalkoztatottak). Előfordulási arányok (RR) és 95%-os konfidenciaintervallum (CI) esetén, kiigazítva nem, (kategória szerinti) életkor, foglalkozás és a foglalkoztatás időtartama szerint Spanyolországban ben Nyers Egyedileg kiigazítva: nem szerint életkor szerint foglalkozás szerint a foglalkoztatás időtartama szerint Együttesen kiigazítva nem, életkor, foglalkozás és a foglalkoztatás időtartama szerint Nem halálos Halálos RR 95% CI p-érték RR(*) 95% CI (*) p-érték 2,94 2,40 3,61 2,54 1,88 3,42 3,06 2,95 2,21 1,35 1,04 2,56 3,65 2,37 3,66 1,94 2,50 1,04 1,74 0,97 1,12 0,023 0,276 2,71 3,40 2,22 1,15 1,07 2,16 3,39 2,52 4,59 1,76 2,81 0,77 1,72 0,91 1,26 0,490 0, táblázat A foglalkoztatás típusa és a foglalkozási sérülések osztályozása a baleset típusa szerint: egyértelműen, illetve esetlegesen munkával összefüggő (referenciacsoport: állandó foglalkoztatottak). Előfordulási arány (RR) és 95%-os konfidenciaintervallum (CI) mellett, kiigazítva nem, (kategória szerinti) életkor, foglalkozás és a foglalkoztatás időtartama alapján, Spanyolországban ben Nem halálos Nyers Egyedileg kiigazítva: nem szerint életkor szerint foglalkozás szerint Együttesen kiigazítva nem, életkor, foglalkozás és a foglalkoztatás időtartama szerint Halálos Nyers Egyedileg kiigazítva: nem szerint életkor szerint foglalkozás szerint Együttesen kiigazítva nem, életkor, foglalkozás és a foglalkoztatás időtartama szerint Egyértelműen munkával összefüggő Esetlegesen munkával összefüggő RR 95% CI p-érték RR(*) 95% CI (*) p-érték 3,13 3,27 3,14 2,32 1,39 1,05 3,14 3,36 4,42 2,38 1,60 1,30 2,50 3,91 2,72 3,93 2,48 3,97 2,02 2,67 1,05 1,84 0,98 1,13 2,28 4,32 2,64 4,28 3,23 6,04 1,86 3,04 1,04 2,47 1,08 1,57 0,022 0,184 0,034 0,006 2,87 2,98 2,88 2,16 1,33 1,04 1,95 2,08 2,45 2,04 0,77 0,84 2,36 3,51 2,50 3,55 2,33 3, ,44 1,04 1,71 0,96 1,12 1,40 2,72 1,58 2,73 1,74 3,46 1,58 2,62 0,50 1,18 0,69 1,04 0,024 0,327 0,229 0,110
12 Az eredmények elemzése A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a foglalkozási sérülések kockázata egyenlőtlenül oszlik el az ideiglenes és az állandó foglalkoztatottak között: az ideiglenes dolgozóknál magasabb, mint az állandó foglalkoztatottaknál. A foglalkozás és különösen az adott vállalatnál való foglalkoztatás időtartama szerinti kiigazítás után azonban a foglalkozási sérülések kockázata az ideiglenes dolgozók körében közelít az állandó dolgozókéhoz. Ezek a megállapítások valamelyest bizonyítékkal szolgálnak a foglalkoztatás típusa és a foglalkozási sérülések kockázata közötti kapcsolatra. Az eredmények megerősítik azokat a korábbi vizsgálatokat, amelyek úgy találták, hogy az ideiglenesen foglalkoztatottak körében fokozottabb a foglalkozási sérülések kockázata. A mostani vizsgálat új bepillantást enged ennek a kapcsolatnak a mechanizmusába. Ezeket a megállapításokat azonban újabb vizsgálatoknak kell megerősíteniük, mielőtt bizonyítottnak lehetne tekinteni őket. A szóban forgó összefüggés vizsgálata más országokban különösen azokban, ahol alacsonyabb az ideiglenesen foglalkoztatottak részaránya lehetne a következő logikus lépés, mivel semmi sem garantálja, hogy az ideiglenes foglalkoztatásnak ugyanaz a jelentéstartalma és ugyanazok az egészségügyi következményei különböző országokban. A vizsgálat korlátai Jóllehet a foglalkozási sérülések statisztikáját teljes körűnek tekintik Spanyolországban, bizonyos konkrét tételek (például a foglalkoztatás típusa vagy időtartama) pontossága ismeretlen, és megtörténhet, hogy az ideiglenesen foglalkoztatott dolgozóknak nagyobb valószínűséggel pontatlanok az adataik, mint az állandó foglalkoztatottaké. Ezen túlmenően az ideiglenesen foglalkoztatottak körében esetleg hiányosan jelentik a foglalkozási sérüléseket, a megbélyegzéstől vagy az elbocsátástól való félelem miatt. Ez pedig a tárgyalt kapcsolat erősségének alábecsüléséhez vezet. Elsődleges adatgyűjtésre van szükség az ideiglenes foglalkoztatás mérésének javítására és a fentebb kifejtett megállapítások megerősítésére. Tekintettel arra, hogy az ideiglenesen foglalkoztatott dolgozók nagyobb valószínűséggel dolgoznak le kevesebb munkaórát, a valódi kockázatot ténylegesen alábecsülheti a fenti vizsgálatban használt közös populációs nevező.
13 A vizsgálat keresztmetszeti tervezése a bemutatott kapcsolat erősségének túlbecsüléséhez vezethet, mivel egy fordított viszony is lehetséges: azok a munkások, akiknél nagyobb gyakorisággal fordulnak elő foglalkozási sérülések, elveszthetik lehetőségüket foglalkoztatási státusuk állandóvá tételére. Ezt a hipotézist egy longitudinális (hosszmetszeti) vizsgálat keretében kellene tesztelni, jóllehet valószínű, hogy ennek a kiválasztási torzításnak csekély a befolyása. A legfontosabb összefüggések A tárgyalt hipotézis szerint az ideiglenes foglalkoztatás és a foglalkozási sérülések közötti kapcsolat kétféle mechanizmussal magyarázható. Először, az ideiglenesen foglalkoztatott dolgozók veszélyesebb munkafeltételeknek vannak kitéve, mint az állandóan foglalkoztatottak. Miként a dolgozók foglalkozás szerinti megoszlásából megfigyelhető, az ideiglenesek 26,1%-a szakképzettség nélküli és egyszerű munkát végző dolgozó, az állandóan foglalkoztatottak 12,2%-ával szemben. A munkafeltételekkel foglalkozó ún. harmadik európai felmérés korábban azt mutatta meg, hogy a nem állandó szerződéssel foglalkoztatott dolgozók nagyobb valószínűséggel kerülnek kedvezőtlenebb (például monoton ismétlődő mozdulatokat, fárasztó vagy fájdalmas testhelyzeteket igénylő, diszkriminációval járó, és/vagy a pihenőidő kivételénél kevesebb választási lehetőséget adó) munkafeltételek közé. A munkafeltételeket vizsgáló spanyolországi felmérések hasonló állapotokat mutatnak, különösen az ergonómiai és a pszichoszociális kockázati tényezőkkel összefüggésben. Következtetésként egészében véve levonható, hogy az ideiglenes jelleggel foglalkoztatott dolgozók többnyire veszélyesebb munkafeltételek között végzik munkájukat. Az egyes foglalkozási csoportokon belül azonban az ideiglenesen foglalkoztatott dolgozóknak lényegesen magasabb a kockázatuk, mint az állandó szerződésűeknek. Csaknem minden foglalkozásban ez a helyzet, különösen a nem halálos kimenetelű sérülések terén. Ennek a figyelemre méltó megállapításnak az egyik lehetséges magyarázata az lehet, hogy az ideiglenesen foglalkoztatottaknak csekélyebb tapasztalatuk és ismeretük van a munkahelyről, mint az állandó dolgozóknak. Valójában, amikor az adott munkahelyen való foglalkoztatás időtartamát is tekintetbe veszik az elemzésnél, a megfigyelt kapcsolat minden egyes csoportban eltűnik, kivéve a szakképzett mezőgazdasági és halászati dolgozókat.
14 Egy alternatív magyarázat szerint csupán kilenc foglalkozási csoportot vettek figyelembe ennél a vizsgálatnál, és minden egyes kategórián belül különböző típusú munkák vannak. Ez pedig hiányos kiigazításhoz vezethet a foglalkozás jellegéhez kapcsolódó munkafeltételek szerepét illetően. Az ideiglenes foglalkoztatás makacsul jelentkező hatása viszonylag homogén foglalkozási rétegekben azonban arra enged következtetni, hogy az első magyarázat lényeges elemei helytállóak. A munkafeltételek szerepét a megfigyelt kapcsolatban tovább kell vizsgálni a munkaszervezetre és a munkahelyi veszélyekre vonatkozó részletesebb információk alapján. Egy váratlan, fordított kapcsolatot figyeltek meg az állandó szolgáltatási dolgozók, továbbá a szakképzett mezőgazdasági és halászati munkások, és a halálos kimenetelű foglalkozási sérülések között. Egy kézenfekvő magyarázat erre az lehet, hogy sok ideiglenes dolgozó ezekben a foglalkozásokban önálló, és ezért nem is regisztrálja az elszenvedett foglalkozási sérüléseket. További megállapítások A foglalkoztatás hossza által játszott jelentős szerepet óvatosan kell kezelni, mivel tekintettel a bemutatott vizsgálat keresztmetszeti konstrukciójára és a foglalkoztatás hosszának idővel összefüggő jellegére, felettébb valószínű, hogy bizonyos potenciális torzítások befolyásolhatják az eredményt. Például a hat hónapnál rövidebb ideje foglalkoztatott munkások, ahol a foglalkozási sérülések valószínűsége a legmagasabb, kisebb valószínűséggel kerülnek bele egy keresztmetszeti vizsgálatba, mint a már több mint 24 hónapja foglalkoztatottak. Ez a torzító hatás azonban, ha valóban fennáll, alábecsülheti a tárgyalt kapcsolat erősségét. Végezetül lényeges kapcsolat mutatkozott az egyértelműen a munkatevékenység által okozott halálos kimenetelű sérüléseknél, a foglalkozás és a foglalkoztatás hossza szerinti kiigazítás után. Más mechanizmusok magyarázhatják ezt a többletkockázatot az ideiglenesen foglalkoztatottak körében. Egy új hipotézis szerint az ideiglenesen foglalkoztatottak erősebben stresszes körülményeknek vannak kitéve állásuk sebezhetősége miatt, mint az állandó szerződéssel dolgozók. A közelmúltban megfigyelték, hogy a pszichoszociális kockázati tényezők és a betegség miatti távolmaradás közötti kapcsolat erősebb a nem állandó foglalkoztatottak körében, mint az állandóaknál. Ez a kap-
15 csolatot az erőfeszítések és a termelékenység növekedésével magyarázták. Elképzelhető tehát, hogy az ideiglenesen foglalkoztatottaknál azért nagyobb a foglalkozási sérülések kockázata, mert felgyorsultabb munkatempóval dolgoznak. Időt kell megtakarítaniuk, ezenkívül a szorosabb ütemtervek amelyek lényeges hatással vannak az alvállalkozókra is a kockázati tényezők közé sorolhatók, amint azt 99 súlyos foglalkozási sérülés elemzésénél nemrég megállapították. A bemutatott vizsgálatban talált kapcsolatot amely az ideiglenes foglalkoztatással összefüggő többszörös sebezhetőségnek tulajdonítható a jövőben még konkrétabban és részletesebben kell elemezni. A bizonytalan foglalkoztatással összefüggő más mechanizmusok, például a munkahely strukturális jellemzői (a szakszervezetek vagy a szociális juttatások hiánya, illetve megléte), vagy a munkafelügyelők, illetve az állandó munkások részéről megnyilvánuló diszkrimináció az ideiglenesekkel szemben, szintén olyan szempont, amelyet tekintetbe kell venni a későbbi elemzések során. Következtetés gyanánt kimondható, hogy az állandó foglalkoztatás magasabb szintjének előmozdítása annak valamennyi előnyével és hasznával együtt egyértelműen egyik módja annak, hogy megelőzzék, illetve csökkentsék a foglalkozási sérülések kockázatát, különösen azokban az országokban, ahol az ideiglenes foglalkoztatás magas arányú. A kutatás fő üzenetei A megállapítások megerősítik, hogy az ideiglenesen foglalkoztatottak körében lényegesen magasabb a kockázata, hogy halálos vagy nem halálos kimenetelű foglalkozási sérüléseket szenvedjenek, mint az állandó foglalkoztatottaknál. Az ideiglenes dolgozók alacsonyabb munkatapasztalata részben magyarázhatja, hogy náluk miért magasabb a foglalkozási sérülések elszenvedésének kockázata. Konkrétan vizsgálni kell a munkafeltételek szerepét az ideiglenes foglalkoztatás és a foglalkozási sérülések közötti összefüggést illetően. Az állandó foglalkoztatás magasabb szintjének előmozdítása, annak minden előnyös velejárójával együtt, fontos módszer a foglalkozási sérülések megelőzése felé vezető úton.
16 A munkások ismereteinek növelése a munkahelyi veszélyekről, különösen az ideiglenesen foglalkoztatottak körében, egy további módja a foglalkozási sérülések kockázata csökkentésének. Összeállította: Molnár László Gábor Benavides, F. G.; Benach, J. stb.: Associations between temporary employment and occupational injury: what are the mechanisms? = Occupational and Environmental Medicine; 63. k. 6. sz p Virtanen, M.; Kivimäki, M. stb.: Sickness absence as a risk factor for job termination, unemployment, and disability pension among temporary and permanent employees. = Occupational and Environmental Medicine; 63. k. 3. sz márc. p Virtanen, M.; Kivimäki, M. stb.: Temporary employment and health: a review. = International Journal of Epidemiology, 34. k p
A betegállományban töltött idő hatása a közszolgálati dolgozók munkaerő-piaci helyzetére
FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY.6 A betegállományban töltött idő hatása a közszolgálati dolgozók munkaerő-piaci helyzetére Tárgyszavak: foglalkozás-egészségügy; betegállomány; munkaerőpiac; foglalkoztatás; közszolgálat;
RészletesebbenMunkavégzés személyes feltételei
Munkavégzés személyes feltételei z A munkavégzéshez előírt szakmai végzettség, szakmai jártasság, munkaköri orvosi alkalmasság, munkaképes állapot, a munkavédelmi oktatáson való részvétel és a biztonsági
RészletesebbenA biológiai tényezők expozíciójával járótevékenységek munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feltételei a munkavédelmi célvizsgálatok alapján
A biológiai tényezők expozíciójával járótevékenységek munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feltételei a munkavédelmi célvizsgálatok alapján Nédó Ferenc munkafelügyeleti referens NGM Munkavédelmi Főosztály
RészletesebbenFüggelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke
Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok trendek 1. táblázat: Havi bruttó átlagkereset régiónként... 32 Közelkép 1.1. táblázat: Foglalkoztatás a 15 59 éves, nem tanuló népességben különböző meghatározások
RészletesebbenAz ipari termelés visszaszorulása és a halálos üzem balesetek csökkenése közti kapcsolat az USA-ban
MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.1 Az ipari termelés visszaszorulása és a halálos üzem balesetek csökkenése közti kapcsolat az USA-ban Tárgyszavak: munkabaleset; statisztika; ipartalanítás.
Részletesebben3.2. MANIFESZT HIÁNYHELYZETEK BETÖLTETLEN ÁLLÁSOK ÉS KIHASZNÁLATLAN KAPACITÁSOK
1 A Magyar Munkaerőpiaci Prognózis a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet közös, országos munkaerőpiaci adatfelvételének online adatbázisa. 2 Az MKIK GVI irányításával
RészletesebbenINFORMÁCIÓK A RÖVID TÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZISHOZ 2005 szeptember (Az adatszolgáltatás nem kötelező!)
FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL INFORMÁCIÓK A RÖVID TÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZISHOZ 2005 szeptember (Az adatszolgáltatás nem kötelező!) Az adatszolgáltató megnevezése:....
RészletesebbenÜgyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára
Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági
RészletesebbenTÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint
TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő
RészletesebbenSTATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy
STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok
RészletesebbenA szabadban dolgozók és ennek egészségügyi kockázata
2010/81 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 81. szám 2010. július 16. A szabadban dolgozók és ennek egészségügyi kockázata A szabadban dolgozók számára nagy és növekvő
RészletesebbenA közeljövő legfontosabb fizikai kockázatai a munkahelyeken
FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY 3.3 A közeljövő legfontosabb fizikai kockázatai a munkahelyeken Tárgyszavak: káros hatás; veszélyfelmérés; előrejelzés; kutatás; megelőzés; tájékoztatás. Emelkedő kockázatok kutatása
RészletesebbenBUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK
BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi
Részletesebben147. sz. Ajánlás. a rákkeltő anyagok és hatóanyagok által előidézett foglalkozási ártalmak elleni védekezésről és ezek ellenőrzéséről
147. sz. Ajánlás a rákkeltő anyagok és hatóanyagok által előidézett foglalkozási ártalmak elleni védekezésről és ezek ellenőrzéséről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a
Részletesebben1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása
HIPOTÉZIS VIZSGÁLAT A hipotézis feltételezés egy vagy több populációról. (pl. egy gyógyszer az esetek 90%-ában hatásos; egy kezelés jelentősen megnöveli a rákos betegek túlélését). A hipotézis vizsgálat
RészletesebbenFelmentési nappal járt munkabalesetek száma
Tűzoltó 2006-ban Mutnyánszki Tibor tű. főhadnagy 2006-ban 10216 napot töltöttek a sérültek betegállományban. Ebből 2006-ban a katasztrófavédelem hivatásos szervei és a hivatásos önkormányzati tűzoltóság
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.6. COM(2014) 332 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az Európai
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenA es évek gyalogos és kerékpárosok részvételével bekövetkezett balesetek kutatása
A 2013-2014-es évek gyalogos és kerékpárosok részvételével bekövetkezett balesetek kutatása Előadó: Dr. habil Lakatos István PhD dékánhelyettes, tanszékvezető Széchenyi István Egyetem, Közúti és Vasúti
RészletesebbenMunkavédelem - kockázatértékelés
Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4
Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM OSAP nyilvántartási szám: 1485/03 JELENTÉS A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ALAPSZOLGÁLAT MUNKÁJÁRÓL
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM OSAP nyilvántartási szám: 1485/03 JELENTÉS A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ALAPSZOLGÁLAT MUNKÁJÁRÓL 2008. év Adatszolgáltatók: Foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatók Küldendő:
RészletesebbenÉs rajtuk ki segít? A foglalkozás-egészségügyi orvosok pszichoszociális kockázatai OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály
És rajtuk ki segít? A foglalkozás-egészségügyi orvosok pszichoszociális kockázatai OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály Gábor Edina, Budapest, 2016.04.13 SZÉP ÚJ VILÁG A munkaadók hajkurásszák
RészletesebbenA munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba
MUNKAVÉDELEM 1.2 A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba Tárgyszavak: munkavédelem; egészségvédelem; oktatás; képzés; esettanulmány; biztonság; tájékoztatás. Az Európai Unió munkavédelmi
RészletesebbenA MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal
RészletesebbenÖsszefüggés a több műszakban végzett munka és a metabolikus szindróma között
MUNKAVÉDELEM 1.4 Összefüggés a több műszakban végzett munka és a metabolikus szindróma között Tárgyszavak: váltott műszakos munka; nappali műszak; metabolikus szindróma; szérumlipid; vércukor; elhízás;
RészletesebbenA társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*
2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1
RészletesebbenTájékoztató a évi munkabalesetek országos alakulásáról
Tájékoztató a 2017. évi munkabalesetek országos alakulásáról A Tájékoztató a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 15. b) pontja alapján készült, és csak a munkavédelmi hatóság hatáskörébe
RészletesebbenRövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú munkaerőpiaci
RészletesebbenMintavétel fogalmai STATISZTIKA, BIOMETRIA. Mintavételi hiba. Statisztikai adatgyűjtés. Nem véletlenen alapuló kiválasztás
STATISZTIKA, BIOMETRIA. Előadás Mintavétel, mintavételi technikák, adatbázis Mintavétel fogalmai A mintavételt meg kell tervezni A sokaság elemei: X, X X N, lehet véges és végtelen Mintaelemek: x, x x
Részletesebben(EGT-vonatkozású szöveg)
2016.6.1. L 144/27 A BIZOTTSÁG (EU) 2016/863 RENDELETE (2016. május 31.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti
RészletesebbenMelyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013
Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.11.13. C(2018) 7433 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE az 577/98/EK tanácsi rendelet szerinti mintavételes munkaerő-felmérés
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenA kockázatértékelés során gyakran elkövetett hibák. Európai kampány a kockázatértékelésről
A kockázatértékelés során gyakran elkövetett hibák Európai kampány a kockázatértékelésről Megelőzés jogi háttér A jogszabály szerint az EU-ban a munkáltatók kötelesek megakadályozni, hogy a munkavállalókat
RészletesebbenKerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap
Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap Budapesti kerékpáros balesetek elemzése 2006 2009 Kertesy Géza vezető tervező, ügyvezető A baleseti adatok változása az elmúlt 10 évben A kerékpáros balesetek számának
Részletesebben11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot
11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata
RészletesebbenEU 2020 és foglalkoztatás
EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci
RészletesebbenA harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-piaci helyzetére és beilleszkedésre vonatkozó II. negyedéves KSH adatgyűjtés
A harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-piaci helyzetére és beilleszkedésre vonatkozó 2014. II. negyedéves KSH adatgyűjtés 2016. március 18. Szikráné Lindner Zsófia Központi Statisztikai Hivatal 1.
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6
RészletesebbenA karbantartási tevékenység pszichoszociális kockázata
Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet A karbantartási tevékenység pszichoszociális kockázata Dr. Plette Richárd Osztályvezető Foglalkozás-egészségügyi Fórum, 2011. március 9. - Budapest
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 1 Budapest, 2006. augusztus 21. A II. negyedévben az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a hitelintézeteket magába foglaló egyéb monetáris intézmények
RészletesebbenHazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)
Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.
RészletesebbenEPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak
EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak TANULJON EPIDEMIOLÓGIÁT! mert része a curriculumnak mert szüksége lesz rá a bármilyen tárgyú TDK munkában, szakdolgozat és rektori pályázat írásában mert szüksége lesz rá
RészletesebbenA biztonság, az ergonómia és a kényelem szempontjai a védőcipőknél
MUNKABIZTONSÁG 2.7 5.1 A biztonság, az ergonómia és a kényelem szempontjai a védőcipőknél Tárgyszavak: munkabiztonság; lábvédelem; védőcipő; személyi védőfelszerelés; kényelem; ergonómia. Követelmények
RészletesebbenI. melléklet. Az Európai Gyógyszerügynökség által beterjesztett tudományos következtetések, valamint az elutasítás indokolása
I. melléklet Az Európai Gyógyszerügynökség által beterjesztett tudományos következtetések, valamint az elutasítás indokolása Az Európai Gyógyszerügynökség által beterjesztett tudományos következtetések,
RészletesebbenLovics Gábor (KSH) Szőke Katalin (MNB) Tóth G. Csaba (MNB) Ván Bálint (PM) 1. Megugrott a kis cégek bejelentett forgalma az online pénztárgépektől
Lovics Gábor (KSH) Szőke Katalin (MNB) Tóth G. Csaba (MNB) Ván Bálint (PM) 1 Megugrott a kis cégek bejelentett forgalma az online pénztárgépektől Az online pénztárgépek bevezetésének hatására a kis cégek
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)
Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási
RészletesebbenReagálni a változásokra
Reagálni a változásokra A beavatkozás lehetősége és szükségszerűsége a villamosközlekedés biztonságának javítása érdekében Előadó: Berhidi Zsolt BKV Zrt., Forgalombiztonsági és Üzemeltetési Szolgálat szolgálatvezető
RészletesebbenJobbak a nők esélyei a közszférában?
Közgazdasági Szemle, LX. évf., 2013. július augusztus (814 836. o.) Lovász Anna Jobbak a nők esélyei a közszférában? A nők és férfiak bérei közötti különbség és a foglalkozási szegregáció vizsgálata a
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenMódszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!
BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22
Részletesebben197. sz. Ajánlás a munkavédelemről
197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik
RészletesebbenVálság, élénkítő csomag és migráció Kínában
Kínai álom - kínai valóság PPKE BTK Budapest 2014. november 22. Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában Csanádi Mária (MTA KRTK) Nie Zihan (BNU SEBA) Li Shi (BNU SEBA) Kérdések és hipotézisek Kérdések:
RészletesebbenFábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet
Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai
RészletesebbenA nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK
MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská
RészletesebbenAktualitások a minőségirányításban
1 Aktualitások a minőségirányításban Önálló területek kockázatai Előadó: Solymosi Ildikó TQM Consulting Kft. ügyvezető TQM szakértő, munkavédelmi szakmérnök, vezető auditor A) A munkahelyi egészségvédelemmel
RészletesebbenAz ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA
1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK
Részletesebben4. Foglalkozás és iskolai végzettség ( )
4. Foglalkozás és iskolai végzettség ( ) A probléma, amelyet vizsgálunk, az egyes iskolai végzettségi csoportok különböző foglalkozásokba kerülési esélyei, illetve az esélyek változása az időben. Az és
Részletesebben[Biomatematika 2] Orvosi biometria
[Biomatematika 2] Orvosi biometria 2016.02.08. Orvosi biometria (orvosi biostatisztika) Statisztika: tömegjelenségeket számadatokkal leíró tudomány. A statisztika elkészítésének menete: tanulmányok (kísérletek)
RészletesebbenJELENTÉS A BETÖLTÖTT ÉS AZ ÜRES ÁLLÁSHELYEK SZÁMÁRÓL
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 24. és 26. -a alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 2009 JELENTÉS A BETÖLTÖTT ÉS AZ ÜRES ÁLLÁSHELYEK
RészletesebbenNemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31.
Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 3. Részjelentés: 2003. November
RészletesebbenFoglalkoztatási modul
Foglalkoztatási modul Tóth Krisztián Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság A mikroszimulációs nyugdíjmodellek felhasználása Workshop ONYF, 2014. május 27. Bevezetés Miért is fontos ez a modul? Mert
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL
TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék
RészletesebbenJELENTÉS A BETÖLTÖTT ÉS AZ ÜRES ÁLLÁSHELYEK SZÁMÁRÓL
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 24. és 26. -a alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 2009 JELENTÉS A BETÖLTÖTT ÉS AZ ÜRES ÁLLÁSHELYEK
RészletesebbenMunkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon
Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire
RészletesebbenFluazinam és klórthalonil gombaölő szerek okozta foglalkozási asztma
MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.2 Fluazinam és klórthalonil gombaölő szerek okozta foglalkozási asztma Tárgyszavak: gombaölő szer; asztma; foglalkozási betegség. A tanulmány két foglalkozási
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
RészletesebbenÖregedés és nyugdíjba vonulás
7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség
RészletesebbenMUNKAKÉPESSÉGI INDEX FELMÉRÉS A HAZAI KUTATÁS EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése MUNKAKÉPESSÉGI INDEX FELMÉRÉS A HAZAI KUTATÁS EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA Előadó: dr. Kudász Ferenc
RészletesebbenAdatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei
Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei 1. a. Egy- vagy kétváltozós eset b. Többváltozós eset 2. a. Becslési problémák, hipotézis vizsgálat b. Mintázatelemzés 3. Szint: a. Egyedi b. Populáció
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos
RészletesebbenStatisztikai mutatók leírása
Munkaerő-piaci monitoring EURES-T Pannonia Statisztikai mutatók leírása 1. Népesség Forrás: Központ Statisztikai Hivatal Lakónépesség az adott területen lakóhellyel rendelkező és másutt tartózkodási hellyel
RészletesebbenBiomatematika 2 Orvosi biometria
Biomatematika 2 Orvosi biometria 2017.02.05. Orvosi biometria (orvosi biostatisztika) Statisztika: tömegjelenségeket számadatokkal leíró tudomány. A statisztika elkészítésének menete: tanulmányok (kísérletek)
RészletesebbenSTATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy
STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga letölthető
Részletesebbenbiometria II. foglalkozás előadó: Prof. Dr. Rajkó Róbert Matematikai-statisztikai adatfeldolgozás
Kísérlettervezés - biometria II. foglalkozás előadó: Prof. Dr. Rajkó Róbert Matematikai-statisztikai adatfeldolgozás A matematikai-statisztika feladata tapasztalati adatok feldolgozásával segítséget nyújtani
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
RészletesebbenSTATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit
STATISZTIKAI ADATOK Szerkesztette Bálint Mónika Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkapiaci folyamatokat
RészletesebbenA vasárnapi munkavégzés korlátozásának hatása
A vasárnapi munkavégzés korlátozásának hatása A vasárnapi zárva tartás bevezetését megelőző egyeztetéseken az ellenzők érvei között kiemelt hangsúlyt kapott a negatív foglalkoztatási következmények előrejelzése.
RészletesebbenKözalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben!
Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben! Többen jelezték, hogy véleményük szerint nem megfelelő a fizetési osztályba sorolásuk. Az alábbi cikk közérthetően magyarázza
Részletesebben146. sz. Ajánlás I. NEMZETI POLITIKA
146. sz. Ajánlás a foglalkoztatás alsó korhatáráról a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanács hívott össze Genfbe, és amely 1973.
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
RészletesebbenA munkavédelmi hatóság ellenőrzési tevékenysége
A munkavédelmi hatóság ellenőrzési tevékenysége Jogszabályok betartásának ellenőrzése Szervezett munkavégzés Helyszíni ellenőrzés Előzetes értesítést nem alkalmazunk A közigazgatási hatósági eljárás és
RészletesebbenDr. Páldy Anna, Málnási Tibor, Stier Ágnes Országos Közegészségügyi Intézet
Melanoma és nem melanoma (BNO-X C43, D03) megbetegedés és halálozás Magyarországon Dr. Páldy Anna, Málnási Tibor, Stier Ágnes Országos Közegészségügyi Intézet Az IPCC V. jelentése megállapítja Hogy a napsütés
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI
6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenAz ipari munkások munkahelyi biztonsággal kapcsolatos viselkedését meghatározó tényezők
MUNKAVÉDELEM 1.1 Az ipari munkások munkahelyi biztonsággal kapcsolatos viselkedését meghatározó tényezők Tárgyszavak: munkavédelem; munkahelyi légkör; munkahelyi viselkedés; vállalati kultúra; képzés;
RészletesebbenA munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.
Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.
Részletesebben3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( )
3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) Tárgyunk szempontjából kitüntetett jelentősége van a különféle iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének. Ezen belül külön
RészletesebbenWageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja
WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április
RészletesebbenKettőnél több csoport vizsgálata. Makara B. Gábor
Kettőnél több csoport vizsgálata Makara B. Gábor Három gyógytápszer elemzéséből az alábbi energia tartalom adatok származtak (kilokalória/adag egységben) Három gyógytápszer elemzésébô A B C 30 5 00 10
RészletesebbenA MIDAS_HU modell elemei és eredményei
A MIDAS_HU modell elemei és eredményei Tóth Krisztián Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság A MIDAS_HU mikroszimulációs nyugdíjmodell eredményei további tervek Workshop ONYF, 2015. május 28. MIDAS_HU
Részletesebben7655/14 ek/agh 1 DG B 4A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései
RészletesebbenA gyakorlati képzés a szakképzésben
MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó
Részletesebben[Biomatematika 2] Orvosi biometria
[Biomatematika 2] Orvosi biometria 2016.02.29. A statisztika típusai Leíró jellegű statisztika: összegzi egy adathalmaz jellemzőit. A középértéket jelemzi (medián, módus, átlag) Az adatok változékonyságát
Részletesebben