Az átvétel dátuma: április 19. Pierre de BOISSIEU, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, április 20. (02.05) (OR. en) 9350/11 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató TELECOM 48 AUDIO 9 MI 224 CONSOM 63 Az átvétel dátuma: április 19. Címzett: Pierre de BOISSIEU, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Biz. dok. sz.: COM(2011) 222 végleges Tárgy: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Nyílt internet és hálózatsemlegesség Európában A delegációk mellékelten kézhez kapják a Bizottság dokumentumát COM(2011) 222 végleges. Melléklet: COM(2011) 222 végleges 9350/11 DG CIIB HU

2 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2011) 222 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Nyílt internet és hálózatsemlegesség Európában HU HU

3 A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Nyílt internet és hálózatsemlegesség Európában TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés A hálózat semlegességével kapcsolatos vita Az EU szabályozási keretének a hálózat semlegességére vonatkozó rendelkezései Versenyjogi alapelvek A módosított hírközlési keretszabályozás Eddigi megállapítások Blokkolás Forgalomirányítás A fogyasztók és a szolgáltatás minősége A nemzetközi dimenzió Következtetés...3 HU 2 HU

4 1. BEVEZETÉS A évi távközlési reformcsomag elfogadásakor az Európai Bizottság nyilatkozatban 1 erősítette meg, hogy nagy jelentőséget tulajdonít az Internet nyitott és semleges jellege megőrzésének, emellett maradéktalanul figyelembe veszi a társjogalkotóknak azt a kívánságát, hogy mostantól a hálózatsemlegességet a nemzeti szabályozó hatóságok által előmozdítandó ágazatpolitikai célként és szabályozási elvként határozzák meg. A nyilatkozat szerint a hálózat szabadságára vonatkozó rendelkezések végrehajtásának figyelemmel kísérésén kívül a Bizottság nyomon fogja követni a piaci és technológiai fejleményeknek az internetes szabadságjogokra gyakorolt hatását, és 2010 vége előtt jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az esetleges további iránymutatások szükségességéről. E közlemény az említett, és az európai digitális menetrendről szóló közleményben 2 is megerősített kötelezettségvállalást teljesíti, valamint bemutatja, hogy a Bizottság a konzultációs és tényfeltáró folyamatok során milyen értesüléseket szerzett és milyen következtetéseket vont le. Eljárás A közlemény elkészítéséhez szükséges információk megszerzéséhez a Bizottság Nyílt internet és hálózatsemlegesség Európában címmel június 30. és szeptember 30. között nyilvános konzultációt szervezett. A konzultációra több mint 300 hozzászólás érkezett az érintettek széles körétől, beleértve a hálózatüzemeltetőket, internetes tartalomszolgáltatókat, tagállamokat, fogyasztói és civil társadalmi szervezeteket, valamint számos magánszemélyt is. A válaszadók teljes jegyzékét és a nem bizalmas hozzászólásokat a Bizottság a külön erre a célra létrehozott weboldalán 3 tette közé egy általános, nem teljes körű áttekintést nyújtó jelentéssel együtt. Ezenkívül a Bizottság és a Parlament november 11-én közös csúcstalálkozót 4 tartott, amely számos érdekelt félt számára nyújtott lehetőséget a hálózatsemlegességgel kapcsolatos véleményük nyílt és nyilvános fórumon történő kifejtésére és megtárgyalására. 2. A HÁLÓZAT SEMLEGESSÉGÉVEL KAPCSOLATOS VITA Az internet fejlődése Az internet kivételes gyorsasággal vált globális jelenséggé. Az internet-hozzáférések piaca 15 év alatt gyakorlatilag a nulláról fejlődött többmilliárd eurós üzletággá. Az internet fejlődése az e-kereskedelem révén elősegítette a határokon átnyúló kereskedelmet, valamint hozzájárult a belső piac fejlődéséhez és a tagállamok közötti kereskedelmi forgalom előtti akadályok lebontásához is. Az internet a világgazdaság alapvető összetevője, és korábban nem látott mértékű innovációs hullámot indított el HL L 337., december 18. COM(2010) net_neutrality/index_en.htm dex_en.htm HU 3 HU

5 Az internet sikere nagyrészt annak köszönhető, hogy internet-hozzáférés birtokában a felhasználók könnyen elérhetik a nyitott hálózatot. Ahhoz, hogy tartalmat tudjanak szolgáltatni vagy szolgáltatást tudjanak nyújtani, a magánszemélyek és vállalatok nem szembesülnek olyan magas belépési költségekkel és más akadályokkal, mint a többi hagyományos hálózati ágazatban. Pont ezeknek az akadályoknak a hiánya tette lehetővé azoknak az alkalmazásoknak az elterjedését, amelyeket már mindennapunk részeinek tekintünk. A kezdeti időszakban az internet-hozzáférést telefonvonalon keresztül, betárcsázós kapcsolattal valósították meg, de a fogyasztók számára vonzó a szélessávú hozzáférések által biztosított egyre növekvő sebességgel elérhető alkalmazások miatt az internet hamar túllépte a hagyományos telefonvonal által szabott korlátokat. A hálózatok hálózata átalakította kommunikációs és üzletviteli szokásainkat, valamint munkavégzésünket, hatalmas lehetőségeket nyitva meg az oktatás, a kultúra, a kommunikáció, a társas érintkezés, a tudományos és technológiai fejlődés előmozdítása terén, továbbá széles körben támogatta a véleménynyilvánítás szabadságát és a média pluralitását. Több milliárd eurós beruházásokat hajtottak végre az infrastruktúra korszerűsítésére annak érdekében, hogy alacsonyabb áron jobb szolgáltatások legyenek elérhetők a fogyasztók számára. Ez a hozzáférések nagykereskedelmére vonatkozó, versenyt elősegítő uniós szabályozással és az EU versenyszabályainak alkalmazásával együtt hozzájárult a szolgáltatási lánc alacsonyabb szintjein folyó versenynek a szélessávú hozzáférési csomagok versenyképes kínálatát eredményező fokozásához, amely a vonzó tartalmak és szolgáltatások kombinációjával együtt növelte a fogyasztói keresletet. További beruházásokra van szükség azonban, hogy lépést tartsunk az adatforgalom robbanásszerű növekedésével. Egyes adatforgalmi előrejelzések szerint a forgalom a helyhez kötött hálózatok esetében évi 35%- kal, a mobilhálózatok esetében pedig 107%-kal fog nőni. Az internet a mai társadalom alapvető fogyasztási cikkévé vált, de egyelőre még nincs kiaknázva a benne rejlő összes lehetőség. A hálózatsemlegességről folytatott vita főbb pontjai Bár a hálózatsemlegesség fogalma nincs meghatározva, a keretirányelv 8. cikke (4) bekezdésének g) pontja 5 szerint a nemzeti szabályozó hatóságoknak elő kell segíteniük, hogy a felhasználók hozzáférhessenek az információkhoz és terjeszthessék azokat, valamint használhassák az általuk választott alkalmazásokat és szolgáltatásokat, ezáltal előmozdítva az Európai Unió polgárainak érdekeit. Ezt természetesen a alkalmazandó jogszabályok által lehetővé tett mértékben, és az illegális tevékenységek elleni uniós vagy nemzeti, különösen a bűnözés elleni küzdelmet szolgáló intézkedések sérelme nélkül kell megvalósítani. A hálózatsemlegesség alapelve és a vita során felmerülő kérdések elsősorban az internet mint platform nyitottságának megőrzésével foglalkoznak és azzal, miként lehetne biztosítani a mindenki számára elérhető jó minőségű szolgáltatások rendelkezésre állását és serkenteni az innovációt, valamint emellett gyakorolni és tiszteletben tartani az olyan alapvető jogokat, mint amilyen a véleménynyilvánítás és a vállalkozás szabadsága. A hálózat semlegességével kapcsolatos vita nagy része a forgalomirányítás és azon belül is az ésszerű forgalomirányítás kereteinek meghatározása körül zajlik. Széles körben elfogadott 5 Az Európai Parlament és a Tanács március 7-i 2002/21/EK irányelve (keretirányelv). HU 4 HU

6 vélemény, hogy a hálózat hatékony felhasználásának érdekében a hálózatüzemeltetőknek valamilyen forgalomirányítási megoldást kell alkalmazniuk, és bizonyos IP-alapú szolgáltatások, mint például a valós idejű IPTV és videokonferencia-szolgáltatások az előre meghatározott szolgáltatási minőség teljesítése érdekében speciális forgalomirányítást igényelnek. Az azonban, hogy egyes szolgáltatók nem forgalomirányítási okokból blokkoljanak vagy csökkentett minőségi színvonalon nyújtsanak az adott szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásokkal versenyző jogszerű szolgáltatásokat (például internetprotokollon keresztüli hangtovábbítás), ellentétben áll az internet nyitott jellegével. Az átláthatóság is a hálózatsemlegességi vita fontos részét képezi. A lehetséges korlátozásokkal vagy forgalomirányítással kapcsolatos megfelelő információk ismerete teszi lehetővé a felhasználók számára a tájékozott fogyasztói döntések meghozatalát. A forgalomirányítás, blokkolás és a szolgáltatási színvonal csökkentése, a szolgáltatási minőség és az átláthatóság jelentik a főbb megoldandó kérdéseket. 3. AZ EU SZABÁLYOZÁSI KERETÉNEK A HÁLÓZAT SEMLEGESSÉGÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEI 3.1. Versenyjogi alapelvek Az EU szabályozási kerete a hatékony verseny előmozdítását célozza, mivel ezt tartja a legjobb módnak arra, hogy a fogyasztók számára jó minőségű áruk és szolgáltatások álljanak rendelkezésre elérhető áron. Ahhoz, hogy a verseny működjön, a fogyasztóknak több, egymással versenyző ajánlat közül kell tudniuk egyértelmű és hasznos információk alapján választani. A fogyasztóknak hatékonyan kell tudniuk szolgáltatót váltani abban az esetben, ha jobb szolgáltatási minőséget és/vagy kedvezőbb árat találnak, illetve ha nincsenek megelégedve a számukra nyújtott szolgáltatás színvonalával, pl. ha szolgáltatójuk korlátozásokat vezet be bizonyos szolgáltatásokra vagy alkalmazásokra vonatkozóan. Egy versenyképes környezetben mindez arra ösztönzi a szolgáltatókat, hogy kiigazítsák árképzésüket és tartózkodjanak a felhasználók körében népszerű alkalmazásokra, mint például internetprotokollon keresztüli hangtovábbításra vonatkozó korlátozásoktól. A hálózat semlegességéről folytatott viták során felmerülő problémák típusainak jelentősége a piacon folyó verseny mértékével áll kapcsolatban. Európában a szabályozási keret azzal segítette a versenyt, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező hálózatüzemeltetők számára előírta a nagykereskedelmi hozzáférés nyújtását és a frekvenciaspektrumnak a versenyt elősegítő módon történő kiosztását. A mobilhálózatokhoz való nagykereskedelmi hozzáférést [nagyrészt?] liberalizálták, mégpedig az alapján, hogy az ilyen hozzáférést kereskedelmi feltételekkel nyújtják virtuális hálózatüzemeltetők számára, akik kiskereskedelmi szinten gazdagítják a kínálatot. Az előzetes szabályozási kerettel párhuzamosan a versenyjogi szabályok is hozzájárultak a hatékony piaci belépéshez azáltal, hogy felléptek a szabályozott szolgáltatók piaci erőfölényéből adódó visszaélések ellen. Ennek eredményeképpen a helyhez kötött és vezeték nélküli internet-hozzáférés kiskereskedelmi ára nem szabályozott az EU-ban, és a fogyasztók számos különböző árú, igényeikhez igazított (pl. adatmennyiség, sávszélesség) szolgáltatás közül választhatnak. Ugyanakkor az internet nyitottságát garantáló versenyjogi környezet megfelelőségét a piac esetleges hiányosságai, oligopolisztikus gyakorlatok, a jó minőségű szolgáltatásoknak a fogyasztókhoz eljuttatásában tapasztalható szűk keresztmetszetek és az információs aszimmetria is befolyásolhatják. HU 5 HU

7 3.2. A módosított hírközlési keretszabályozás A 2009-ben elfogadott módosított hírközlési keretirányelv az internet nyitott és semleges jellegének megőrzése mellett foglal állást. A módosított szabályok szerint a nemzeti hírközlési szabályozó hatóságok elősegítik, hogy a felhasználók hozzáférhessenek az információkhoz és terjeszthessék azokat, illetve használhassák az általuk választott alkalmazásokat és szolgáltatásokat (a keretirányelv 8. cikke (4) bekezdésének g) pontja). Ezt a fogyasztókkal szembeni átláthatóság követelménye is megerősíti (az egyetemes szolgáltatási irányelv 21. cikke). A fogyasztókat konkrétan a következőkről kell tájékoztatni egy új szolgáltatásra való előfizetéskor és az ezt követő esetleges módosítások során: a szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz való hozzáférésre és/vagy azok használatára vonatkozó korlátozások feltételei az uniós joggal összhangban; valamint a szolgáltató által az egy hálózati linken átmenő forgalom mérésére és alakítására létrehozott bármely eljárás, valamint arra vonatkozó tájékoztatás, hogy ezek az eljárások milyen hatással lehetnek a szolgáltatás minőségére. Ezek az átláthatósági követelmények szükségesek ahhoz, hogy a fogyasztók megfelelő tájékoztatást kapjanak a szolgáltatás várható színvonaláról. Ami a szolgáltatóváltást illeti, a fogyasztóknak meglévő számuk megőrzése mellett lehetőségük lesz egy munkanapon belül szolgáltatót váltani. A szolgáltatóknak fel kell ajánlaniuk a felhasználóknak azt a lehetőséget, hogy legfeljebb 12 hónapra szóló szerződést írjanak alá. Az új szabályok arról is gondoskodnak, hogy a szerződés felmondására vonatkozó feltételek és eljárások ne tartsák vissza a fogyasztókat a szolgáltatóváltástól (az egyetemes szolgáltatási irányelv 30. cikkének (6) bekezdése). Ezen túlmenően a nemzeti szabályozók a Bizottsággal folytatott konzultációt követően a szolgáltatás minőségével kapcsolatos minimumkövetelményeket is előírhatnak (az egyetemes szolgáltatási irányelv 22. cikkének (3) bekezdése), ezáltal garantálva szolgáltatás minőségének megbízhatóságát. A módosított uniós szabályozási keret imént említett rendelkezéseit a tagállamoknak május 25-ig kell átültetniük. Mindemellett az uniós jog 6 védelmet nyújt a magánszemélyeknek személyes adataik feldolgozásával kapcsolatban, ideértve azt is, amikor a magánszemélyeket jelentős mértékben érintő döntéseket hoznak személyes adataik automatikus feldolgozása alapján. Az adatforgalom ez alapján történő blokkolásának és korlátozásának ezért meg kell felelnie az adatvédelmi követelményeknek. Végezetül a tagállamoknak az uniós jog végrehajtása során az Európai Unió Alapjogi Chartájának rendelkezéseivel összhangban kell eljárniuk, és ez a felülvizsgált hírközlési szabályozási keretek esetlegesen több alapjog gyakorlását is érintő végrehajtására is vonatkozik. 6 Például az adatvédelmi irányelv (95/46/EK) és az elektronikus adatvédelmi irányelv (2002/58/EK). HU 6 HU

8 4. EDDIGI MEGÁLLAPÍTÁSOK 4.1. Blokkolás A nyilvános konzultációs és a hálózatsemlegességgel foglalkozó csúcstalálkozón felmerült fő témák egyike a jogszerű adatforgalom blokkolása és a szávszélesség-szabályozás. A blokkolás az egyes internetes szolgáltatások vagy weboldalak elérésének megnehezítésétől egyenesen azok letiltásáig terjedhet. Ennek klasszikus példája, amikor mobilinternetszolgáltatók blokkolják az internetprotokollon keresztüli hangtovábbítást (VoIP). A hálózati forgalomirányításhoz és torlódáscsökkentéshez alkalmazott sávszélesség-szabályozási technika az adatforgalom bizonyos típusainak lassítására is felhasználható, és így az adattartalom minőségét is befolyásolhatja, például a versenytársak által nyújtott videoadatfolyam-átvitel esetén. Európai szinten az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) 2010 elején felmérést végzett tagjai között az egyes tagállamokban fennálló helyzet értékelése érdekében. Ezen túlmenően a Bizottság nyilvános konzultációját megelőzően a franciaországi ARCEP 7 és az egyesült királyságbeli OFCOM 8 szabályozó hatóság is saját nemzeti szintű konzultációt indított. A nyilvános konzultációra reagálva a BEREC megjegyezte, hogy egyes szolgáltatók egyenlőtlen bánásmódot alkalmaztak az adatok tekintetében. A BEREC jelentésében a felhasználók és tartalomszolgáltatók több aggodalmuknak is hangot adtak: A társközi (P2P) fájlmegosztó vagy videoadatfolyam-átviteli szolgáltatásokra egyes franciaországi, görögországi, magyarországi, litvániai, lengyelországi és egyesült királyságbeli szolgáltatók sebességkorlátot (sávszélesség-szabályozást) szabnak ki; Egyes ausztriai, németországi, olaszországi, hollandiai, portugáliai és romániai mobilszolgáltatók blokkolják vagy csak felárral nyújtanak mobilhálózatukon az internetprotokollon keresztüli hangtovábbítást (VoIP). A BEREC azonban nem tett különbséget a teljes blokkolás és az olyan megoldások között, ahol a szolgáltatók az adott szolgáltatásokat felár ellenében nyújtják, és nem részletezte ezeknek a többletszolgáltatási díjként beszedett összegek gazdasági jelentőségét. Ezek olyan alapvető kérdések, amelyek tisztázni kell. Ennélfogva fontos lenne egy részletesebb tényfeltáró tevékenység eredményekképpen részletesebb képet kapni az EU-n belüli helyzetről. A fogyasztói és civil társadalmi szervezetek is számos vélelmezett blokkolási és sávszélesség-szabályozási gyakorlatra hívták fel a figyelmet. A BEREC megállapításai azt mutatják, hogy e problémák közül sokat gyakran az NRA vagy a médiában megjelenő negatív visszajelzések nyomására önkéntes alapon már megoldottak. Aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a jelenleg főként a VoIP-re korlátozódó blokkolást a jövőben más szolgáltatásokra, köztük az internetes televízió-sugárzásra is kiterjeszthetik. A válaszadók által a konzultáció során hangsúlyozott további potenciális problémák közé tartozik annak kockázata, hogy a díjszabási struktúrák azokat a jelentős piaci szereplőket részesítenék előnyben, akik megengedhetik, hogy fizessenek az adatforgalmuk magasabb prioritásáért, míg az új belépők az információs szupersztráda lassítósávjába HU 7 HU

9 szorulnak, ezáltal is korlátozva az innovációs ösztönzést. Említetésre került még az a veszély is, hogy ha az egyes szolgáltatók más-más szolgáltatásokat blokkolnak vagy lassítanak, a fogyasztók nem tudják majd egyetlen internet-előfizetés keretein belül elérni az általuk igényelt összes szolgáltatást. A Bizottságnak egyelőre még nem áll rendelkezésére elegendő bizonyíték annak megállapításához, hogy ezek az aggodalmak indokoltak-e, de a részletesebb tényfeltárás során ezekre a vonatkozásokra is figyelmet kell fordítani Forgalomirányítás A szélessávú hálózatokkal szemben támasztott egyre növekvő igények, valamint a különböző, folyamatos adatcserét igénylő szolgáltatások és alkalmazások következtében forgalomirányításra van szükség annak érdekében, hogy a végfelhasználók felhasználói élményét ne szakítsák meg hálózati torlódások. Több különböző forgalomirányítási technika áll rendelkezésre: Az adatcsomagok differenciált kezelése teszi lehetővé a különböző típusú adatok különböző módon történő kezelését az adatforgalmon belül, például az olyan valós idejű kommunikációt igénylő szolgáltatások esetében, mint amilyen az élőben történő hangvagy videoadatfolyam-átvitel és VoIP. Ez a különbségtétel megadott minőségi minimumfeltételeket garantál a végfelhasználók számára. Az IP-útválasztás lehetővé teszi az internetszolgáltatók számára az adatcsomagok különböző kommunikációs útvonalon történő továbbítását a hálózati torlódás elkerülése és jobb minőségű szolgáltatás érdekében. Az internetszolgáltató például olyan kiszolgáló felé továbbíthatja az adatcsomagokat, amely a saját hálózaton vagy egy közeli helyen található és a tartalmazza a lekért adatok másolatát. A szűrés teszi lehetővé az internetszolgáltatók számára a biztonságos és káros forgalom közötti különbségtételt és az utóbbi típusú adatforgalom blokkolását, még mielőtt az elérné a rendeltetési helyét. A fogyasztó minőségérzetét nem befolyásolja, ha egy az elküldését követően pár másodperccel később érkezik csak meg, míg a hangkommunikáció hatásfokát egy ilyen késés jelentősen rontja, sőt akár teljes mértékben lehetetlenné is teheti azt. A hálózat semlegességével kapcsolatos vita nagy része a forgalomirányítás és az ésszerű forgalomirányítás kereteinek meghatározása körül zajlik. A forgalomirányítás biztosítja a forgalom zökkenőmentes áramlását, különösen hálózati torlódás idején. A nyilvános konzultáció során több válaszadó is egyetértett azzal, hogy a forgalomirányítás nem új keletű megoldás az elektronikus hírközlésben. A szolgáltatók például különösen a mobilkommunikáció esetében alkalmazzák azt a módszert, hogy magasabb prioritási osztályba sorolják a hangforgalmat. Egyes résztvevők szerint ha megfelelően alkalmazzák őket, az ilyen forgalomirányítási technikák kifejezetten pozitív hatással vannak a felhasználói minőségérzetre. Még a nyilvános konzultáció azon résztvevői is egyetértettek a forgalomirányítás szükségességével és annak az internet hatékony működtetésében játszott alapvető szerepével, akik alapvetően ellenzik a P2P vagy VoIP szolgáltatások blokkolását. Ők is egyetértenek azzal, hogy a torlódások elkerülése és a biztonság szempontjából alkalmazott forgalomirányítás teljesen jogszerű és nem áll ellentétben a hálózat semlegességének elvével. HU 8 HU

10 Számos válaszadó aggodalmának adott hangot a forgalomirányítással való esetleges visszaéléssel kapcsolatban, például ha ezáltal egy szolgáltatást a többi szolgáltatásnál előnyösebb bánásmódban részesítenek, mivel ez hasonló jellegű szolgáltatások esetében nem indokolt. Széles körű egyetértés alakult ki azzal kapcsolatban, hogy az internetszolgáltatók és hálózatüzemeltetők számára engedélyezni kell a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kialakított saját üzleti modellek és kereskedelmi megállapodások alkalmazását. Egyes válaszadók a nemzeti szabályozó hatóságok és hálózatüzemeltetők együttműködését tartják kívánatosnak annak érdekében, hogy a forgalomirányítási gyakorlattal kapcsolatos átláthatóság a felhasználók szempontjából hatékony és érdemi módon valósuljon meg. Többen azon a véleményen voltak, hogy a forgalomirányításnak mind a helyhez kötött, mind a mobilhálózatok esetében az EU elektronikus hírközlési szabályozásának sarokkövét képező technológiai semlegesség alapelvével összhangban kell megvalósulnia. A Bizottság a BEREC együttműködésével továbbra is figyelemmel kíséri ezeket a kérdéseket annak érdekében, hogy az ésszerű és átlátható forgalomirányítás az EU távközlési keretszabályozásában foglalt célkitűzésekkel összhangban valósuljon meg A fogyasztók és a szolgáltatás minősége Az átláthatóság a hálózatsemlegességi vita fontos részét képezi. A lehetséges korlátozásokkal vagy forgalomirányítással kapcsolatos megfelelő információk ismerete teszi lehetővé a felhasználók számára a tájékozott fogyasztói döntések meghozatalát. A BEREC szerint a nemzeti szabályozó hatóságok többsége fogyasztói panaszokat kapott az internet-hozzáférések reklámokban szereplő és tényleges sebessége közötti eltérések miatt. Konszenzus alakult azzal kapcsolatban is, hogy alapvető fontosságú a szolgáltatás minőségének átláthatósága. Az internet-hozzáférések kínálatának sokszínűsége, komplexitása és a szolgáltatás paramétereinek erősen műszaki jellege miatt számos válaszadó szerint egyensúlyra kellene törekedni a tájékoztatás egyszerűsége és annak érthetően megformált és kellően részletes tartalma között. Egyes érdekeltek rámutattak, hogy a meglévő szabályozási keretrendszer is rendelkezik már az internet nyitott és semleges jellegének megőrzésére szolgáló biztosítékokról, valamint a nemzeti szabályozó hatóságoknak is az egyetemes szolgáltatási irányelv 22. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell eljárniuk, azaz a szolgáltatás minőségével kapcsolatos minimumkövetelményeket kell meghatározniuk, amelyek kitérnek a csökkentett szolgáltatásra és a hálózati forgalom akadályozásával vagy lassításával kapcsolatos megoldásokra. A novemberi csúcstalálkozó során az Európai Parlament képviselői további intézkedéseket sürgettek a szolgáltatás minőségi mutatóival kapcsolatban és a BEREC-től várják a további munka irányának kijelölését A nemzetközi dimenzió Több EU-n kívüli országban mélyreható vita alakult ki számos kérdésben: az internetszolgáltatók különböző tartalmakra vonatkozóan megállapíthatnak-e eltérő prioritási szintet, illetve eltérő szabályok vonatkozzanak-e a mobil- és helyhez kötött hálózatokra. HU 9 HU

11 Az Egyesült Államokban a Szövetségi Távközlési Bizottság (Federal Communications Commission FCC) rendszeresen kinyilvánítja az internet nyitottságának megőrzése melletti elkötelezettségét. E célból az FCC 2005-ben négy alapelvet fogadott el, amelyek az internetet használó fogyasztók számára lehetővé teszik az általuk kívánt tartalom, alkalmazások, szolgáltatások és eszközök használatát, valamint előmozdítják a hálózatüzemeltetők, internetszolgáltatók és tartalomszolgáltatók közötti versenyt. Ez a koncepció nagyrészt megfelel a felülvizsgált EU keretszabályozásban foglalt nyílt internet elvének decemberében az FCC új szabályokat vezetett be az átláthatósággal, valamint a helyhez kötött és mobil szélessávú hozzáférések esetében engedélyezhető szolgáltatásblokkolás típusaival kapcsolatban. A helyhez kötött szélessávú hozzáféréseket nyújtó szolgáltatók elviekben nem blokkolhatják a jogszerű tartalmakat, szolgáltatásokat, a veszélyt nem jelentő eszközöket és alkalmazásokat, beleértve a saját hang- vagy videotelefon szolgáltatásaikkal versenyző termékeket és szolgáltatásokat is. A mobil szélessávval kapcsolatban fokozatos megközelítés alkalmazandó, jelenleg a szolgáltatók számára csak a jogszerű weboldalak, valamint a saját hang- vagy videotelefon szolgáltatásaikkal versenyző VoIP vagy videotelefon szolgáltatások blokkolása tiltott. Más országok nem kötelező iránymutatásokat fogadtak el a hálózat semlegességére vonatkozóan. Norvégiában a norvég postai és távközlési hatóság (NPT) számos érdekelt féllel együttműködve 2009 februárjában önkéntes megállapodást fogadott el, amely a felhasználók számára jogot biztosít i. előre meghatározott kapacitású és minőségű; ii. a felhasználók által kívánt tartalmak, szolgáltatások és alkalmazások használatát lehetővé tevő; és iii. az alkalmazásokra, szolgáltatásokra és tartalmakra vonatkozó hátrányos megkülönböztetéstől mentes internetkapcsolat igénybe vételére. Kanadában a kanadai rádió-televíziós és hírközlési bizottság (CRTC) 2009 októberében adott ki új keretszabályozást a hálózat semlegességéről, amely fokozott átláthatósági előírásokat tartalmaz az internetszolgáltatókra vonatkozóan és csak végső megoldásként engedélyezi számukra a forgalomirányítás alkalmazását. A rendelkezésre álló információk alapján Chile az első olyan ország, ahol jogszabályban közvetlenül foglalkoznak a hálózat semlegességével augusztusában a chilei parlament a hálózat semlegességéről szóló új jogszabályt fogadott el, amely alapvetően leszűkíti az internetszolgáltatók jogait a tartalom szűrésére vonatkozóan és egyúttal fokozza a tartalomszolgáltatók és az internet-felhasználók védelmét. A Bizottság szorosan nyomon követi ezeket a nemzetközi fejleményeket, és azokat figyelembe veszi a hálózat semlegességére vonatkozó lehetséges megközelítések kidolgozása során. 5. KÖVETKEZTETÉS Az internet nyitott jellegének a Bizottság nyilatkozatában is hangsúlyozott fenntartása a nyilvános konzultáció és a közös bizottsági-parlamenti csúcstalálkozó során is széles körű támogatást kapott. A Bizottság továbbra is elkötelezi magát e célkitűzés mellett és törekedni fog egy robosztus, mindenki által hozzáférhető internet fenntartására. A Bizottság azon a véleményen van, hogy az átláthatósággal, a szolgáltatók közötti váltással és a szolgáltatás minőségével kapcsolatos, a felülvizsgált uniós elektronikus hírközlési HU 10 HU

12 szabályozási keretekbe illeszkedő szabályoknak hozzá kellene járulniuk a versenyképesség növekedéséhez. Mivel a tagállamokban még mindig folyamatban van a felülvizsgált uniós elektronikus hírközlési szabályozási keretek nemzeti jogba való átültetése, fontos lenne kellő időt hagyni e rendelkezések végrehajtására és gyakorlati működésük vizsgálatára. Ezen túlmenően, ahogy korábban említésre került, a nyilvános konzultáció során végzett adatgyűjtés több az Európai Unióban fennálló jelenlegi helyzet megértéséhez alapvetően szükséges szempontból is hiányos vagy pontatlan volt. Ezért a Bizottság és a BEREC jelenleg is számos, a konzultációs folyamat során felmerült kérdést vizsgál, különösen a szolgáltatók közötti váltás előtt álló akadályokat (például, hogy átlagosan mennyi idő után engedélyezik a fogyasztóknak az előfizetési szerződés felmondását, és esetlegesen milyen kötbérekkel szembesülnek ebben az esetben), a szolgáltatás- és alkalmazásblokkolási, sávszélesség-szabályozási és ezzel egyenértékű hatással járó más kereskedelmi gyakorlatokat, az átláthatóságot és a szolgáltatás minőségét, valamint a hálózat semlegességéhez kapcsolódó versenyjogi kérdéseket (pl. erőfölénnyel rendelkező piaci szereplő általi hátrányos megkülönböztetés). Erre vonatkozóan a Bizottság fenntartja a jogot, hogy az EUMSZ és 102. cikke alapján vizsgáljon minden olyan forgalomirányítási intézkedést, amely korlátozhatja vagy torzíthatja a piaci versenyt. További teendők A Bizottság az év végéig közzéteszi a BEREC által végzett vizsgálatok megállapításait, beleértve az adatforgalom bizonyos típusainak blokkolására vagy sávszélesség-szabályozására vonatkozó eseteket. A feltárt tények és a távközlési keretszabályozás rendelkezéseinek végrehajtása alapján a Bizottság sürgősségi eljárás keretében dönt a hálózat semlegességével foglalkozó további iránymutatások közzétételéről. Amennyiben súlyos és tartós problémák fennállására derül fény, és a több szolgáltatós rendszer sem képes biztosítani azt, hogy a fogyasztók az általuk kívánt tartalmakat, szolgáltatásokat és alkalmazásokat egyetlen internet-előfizetés keretében tudják elérni és terjeszteni, a Bizottság megvizsgálja szigorúbb intézkedések esetleges bevezetésének szükségességét a verseny fokozása és a fogyasztók által igényelt választási lehetőségek rendelkezésre állása érdekében. Az átláthatóság és az szolgáltatók közötti egyszerű váltás kulcsfontosságú tényezők a fogyasztók számára az internetszolgáltatók kiválasztása és a közöttük való váltás során, de ezek az eszközök elégtelennek bizonyulhatnak a jogszerű szolgáltatásokra vagy alkalmazásokra vonatkozó általános korlátozások kezelésére. A további intézkedések iránymutatások vagy általános jogszabályi intézkedések lehetnek a verseny fokozása és a fogyasztók választási lehetőségeinek többek között a szolgáltatók közötti váltás további egyszerűsítésével történő növelése érdekében, például a internetszolgáltatókra azok piaci erejétől függetlenül vonatkozó, az interneten zajló adatforgalmon belüli indokolatlan különbségtételre vonatkozó konkrét rendelkezések formájában. Ez magában foglalhatja a jogszerű szolgáltatások blokkolásának tilalmát is. HU 11 HU

13 A hálózat semlegessége az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt számos jogot és alapelvet érint, különösen a magánélet és családi élet tiszteletben tartását, a személyes adatok védelmét, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát. Ezért az ehhez kapcsolódó jogalkotási javaslatokat részletesen meg fogják vizsgálni azok alapvető jogokra gyakorolt hatása és az Európai Unió Alapjogi Chartájával 9 való összhangjuk tekintetében. A további szabályozásnak ügyelnie kell arra, hogy ne riassza el a beruházásokat és az innovatív üzleti modellek alkalmazását, ösztönözze a hálózatok hatékonyabb használatát és új üzleti lehetőségeket hozzon létre az internetes értéklánc különböző szintjein, megőrizve ugyanakkor a fogyasztók számára az igényeikhez igazított internet-hozzáférési termékek választékából adódó előnyöket. Ezzel párhuzamosan a Bizottság fenntartja a tagállamokkal és az érdekelt felekkel folytatott párbeszédet a szélessávú hozzáférések gyors fejlesztése érdekében, ami az adatforgalomra nehezedő nyomást is csökkenti fogja. 9 Az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatékony végrehajtására irányuló stratégiáról szóló, október 19-i COM (2010)573 végleges jelzetű közleménnyel összhangban. HU 12 HU