REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

Átírás

1 REGIONÁLIS GZDSÁGTN

2

3

4 ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan FÖLDRJZI KÖZGZDSÁGTN: EMPÍRI Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s: Békés Gábor július

5 Vázlat 1

6 Empirikus Földrajzi Közgazdaságtan Krugman típusú modellek empírikus BGM 5.4, 5,5, 6.2.1, 6.5 Box Head, K., and T. Mayer (2004), The empirics of agglomeration and trade, in J. V. Henderson and J.-F. Thisse (eds.), The Handbook of Regional and Urban Economics, vol. IV, Cities and Geography, msterdam: North Holland, Mai témák 1 tesztelhet 2 modell és valóság 3 sokkok hatása Vállalatok jöv hét

7 Tesztelhet Öt tesztelhet eredmény 1 Hazai piac méret hatás (HME) nagyobb hazai kereslet (növekv skálahozadékú iparágban az arányosnál magasabb arányú kínálat, nettó export 2 Magas piaci potenciál emeli a helyi tényez árakat ha közelben magas jövedelm régiók vannak, relatív árak alacsonyabbak, és magasabb (reál)bér 3 Magas piaci potenciál termelési tényez (pl. munkaer ) áramláshoz vezet, és a cégek is odaköltöznek 4 Nem lineráris reakció a változásra, érzékenység sokkokra 5 Szállítási költség változása (csökkenése) meghatározza az agglomerációs egyensúlyakat. (i) T csökkenése (B(T ) után) agglomerációhoz vezet. (ii) T csökkenése agglomeráció majd megosztott egyensúly

8 Fontosabb cikkek 1 Hazai piac méret hatás (HME) Davis D.R. D.E Weinstein (1999), Economic geography and regional production structure: an empirical investigation, European Economic Review, 43: és Hanson, G.H (2005), Market potential, increasing returns, and geographic concentration, J. of International Economics, 67: Bér egyenlet: Head, K., and T. Mayer (2004), The empirics of agglomeration and trade, in J. V. Henderson and J.-F. Thisse (eds.), The Handbook of Regional and Urban Economics 3 Sokkok hatása: Davis Weinstein (2002), Bones, bombs and breakpoints: the geography of economic activity, merican Economic Review, 92: Szállítási költségek csökkentése több régiós modellben Krugman, P-.Venables (1995) Globalization and the inequality of nations, Quarterly Journal of Economics, 110: dózás: Baldwin, R. E., and P. R. Krugman (2004), gglomeration, integration and tax harmonization, Eur Econ Rev 48: 123.

9 Tesztek (1): HME HME (5.4) Komparatív el nyök vs. növekv skálahozadék megkülönböztet korábbi modellekt l HME: Egy ország/régió magas kereslet egy termékb l, akkor nemcsak nettó export r lesz, de a méretaránynál jobban n a kibocsátása Iparágon belüli specializáció (Krugman video) Davis D.R. D.E Weinstein (1999), Economic geography and regional production structure: an empirical investigation, European Economic Review, 43: Becslés alapja: r ország, n iparág g termék

10 DaviesWeinstein-modell Becslés alapja: r ország, n iparág g termék X gnr = k gnr + α 1 SH gnr + α 2 IDIODEM gnr + END + err gnr (1) X = kibocsátás (r, n, g) SH=r ország részesedése a világ (n, g) kibocsátásában ez az alapfeltevés IDIODEM= országspecikus kereslet = keresleti különbség r vs többi ország (n, g) ez a HME változó END= tényez ellátottság (r ) * g termék input együtthatója n iparágban ez a neoklasszikus kereskedelem elmélet k a konstans, err a hibatag

11 DaviesWeinstein Becslés alapja: r ország, n iparág g termék X gnr = k gnr + α 1 SH gnr + α 2 IDIODEM gnr + END + err gnr (2) Els menet (1996, 1997) OECD országok földrajz semmi! gyenge Második menet (1999) Japán régiók, országok helyett közepes Harmadik menet (2003) OECD országok, de IDIODEM már földrajzi változókkal is kiegészül: szállítási költségek gyelembe véve elég jó

12 Tesztek : HME értékelés Vegyes és gyenge Modell gyenge? feltételezések fontosak... Szállítási költség, valós földrajz fontos... kutatás folyamatban van...

13 Tesztek: bérek és lokáció BGM 5.5 Neoklasszikus kereskedelem-/növekedés-elméletben nincs erre vonatkozó el rejelzés gglomeráció externália amely lehet vé tesz magasabb béreket Hanson (1997) Mexico nagy területi különbségek (Észak vs. Dél 3x) gglomeráció 1: Mexico City a központ gglomeráció 2: US Id beni hatás: NFT

14 Mexikó

15 Tesztek: bérek Hanson Mexikó béregyenlet egyszer modell csak a szállítási költség számít Teszt: ln(w it /W ct ) = α + α 1 ln(t it ) + α 2 ln(tf it ) + err it (3) W it i-régió, W ct a központ Mexico City bére t it régió-mexico City szállítási költsége =f(távolság) US határmexico City szállítási költsége = f(távolság) tf it a nem központi régiók relatív bére (Mexico City) alacsonyabb, amikor az US-Mexikó kereskedelmi költség magas (α 1 < 0, α 2 < 0) Kereskedelmi liberalizáció csökkentette a bér különbségeket id beni hatás nem nulla

16 Tesztek: bérek Hanson Mexikó Hanson (1997) a terület számít, a távolság csökkenti a béreket de a nyolcvanas/kilencvenes évek intergációja csak a határmenti régióra hat 20 év integráció, er sebb hatás

17 Tesztek: bérek piaci potenciál Piaci potenciál nemcsak a hazai piac mérete, hanem a szomszédos/környez piacok mérete is számít Béregyenlet a modellb l, k régióra: Mit jelent ez? W j = k (Y k I ɛ 1 T 1 ɛ ) 1/ɛ (4) k jk Ha közelebb (alacsony T ) lév Y k magasabb, n W is Hogyan lehet tesztelni? Egyszer bb verzió kell T jk = T D jk log(wj) = α 0 + α 1 log( (Y k e α 2D jk ) + err j (5) k = Nominális piaci potenciál (árindex nincs benne)

18 Tesztek: bérek piaci potenciál (folyt.) Nominális piaci potenciál fv árindex nincs benne könnyen becsülhet földrajzi gazdaságtanra épül (távolság, költség) de nem kapcsolható direkt a modellhez Brakman et al. (2005), EU régiók van területi bér hatás α 1 magas er s keresleti hatás alacsony vagyis a hatás a távolsággal er sen csökken α 2

19 Tesztek: bérek Hanson-becslés Vissza a modellbeli béregyenletre hogyan lehet becsülni? Hanson (2005) mez gazdaság helyett lakások ez segít elkerülni a nagyon er s koncentrációt árszintek belülr l becsülve modellb l következ feltételek Y j = λ j LW j (6) P j H = (1 δ)y j (7) W j /(P 1 δ I δ) = W j j k /(P 1 δ I δ) k (8) k Vagyis: (i) a jövedelem = a munkajövedelem összege (ii) lakásra költött összes forrás = nem-ipari termékre költött jövedelem (iii) a reálbérek kiegyenlít dnek (hosszú távon)

20 Tesztek: bérek Hanson-becslés Béregyenlet továbbra is W j = k modellb l következ feltételek (Y k I ɛ 1 T 1 ɛ ) 1/ɛ (9) k jk P j H = (1 δ)y j (10) W j /(P 1 δ I δ) = W j j k /(P 1 δ I δ) k (11) k Árindex helyett lakásmennyiség: log(wj) = α ɛ log( k Y ɛ+(1 ɛ)/δ k H (1 δ)(ɛ 1)/δ k W (ɛ 1)/δ T (1 ɛ)d jk ) + e k j (12) Bérek= f(jövedelmek, lakások mennyisége, bérek távolsággal súlyovba)

21 Tesztek: bérek Hanson-becslés (folyt.) US adatok, megyeszint (3 ezer megye), vs datok: bérek, lakások mennyisége, távolság

22 Tesztek: bérek Hanson-becslés (folyt.) US adatok, megye szint (3 ezer megye), vs datok: bérek, lakások mennyisége, távolság modellb l három paraméter: δ, ɛ, T mindegyik szignikáns. T emelkedett (agglomerációs el nyök n ttek) ɛ csökkent monopolisztikus ereje a vállalatoknak/markup n tt Nincs feketelyuk-feltétel és a Hanson-eredmény

23 Tesztek: bérek Hanson-becslés (folyt.) fenti becslés szerint T magas, vagyis 200 km számít a bérek esetében Nominális piaci potenciál becslés ua. adatokon km...összességében a keresleti földrajzi hatása nem magas Sokféle kritika lehet (l. BGM )

24 Tesztek: bérek piaci potenciál távolság Németország, 10% GDP növekedés Münchenben 0.8% béremelkedes Münchenben, 0.81% a környezetben, km, 400 km után 0

25 modell, szállítási költségek Láttuk a modellben a szállítási költség többféle módon meghatározza az ipar megoszlásást. Többféle alakzat is lehet... modell függvénye, pl: a régiók egyformák-e a munkaer mobilitás milyen (szektor/régiók között) a mez gazdaságban milyen a mérethozadék vertikális kapcsolatok paramétere értéke mennyi régió van

26 világ története egy történet KrugmanVenables 1995 textil nglia és India történet alapja a szállítási költségek csökkenése (vitorlás, g zhajó, nagy hajó, vasút, konténer hajó, repül gép stb.) XIX. század el tt a szállítási költségek magasak, jelent s indiai textilipar (nagyobb mint nglia) szállítási költségek csökkennek agglomeráció ngliában Véletlen > innováció India textil-/ruhaimport r lesz XX század a szállítási költségek csökkennek India elég olcsó, megéri onnan importálni ngliába Kiegyenlít dés

27 Haranggörbe Puga (1999) továbbfejlesztette a Krugma modellt Becslések Head, K., and T. Mayer (2004), The empirics of agglomeration and trade Hogyan lehet adatokat szerezni: (l. HeadMayer 2004 ppendix) φ : Kereskedelem szabadása a szállítási költség függvénye, φ = T 1 σ ahol: (teljes izolácó) 0 < φ < 1 (nincs költség) Becsül modelladatokat, vissza a modellbe, és egyes iparágra megmutatja, hol lehetnek az ábrán vonal, ahol agglomeráció várható Pontbecslés, ahol most vagyunk francianémet (pont) és USCanada adatok (háromszög)

28 Haranggörbe (folyt.) Puga (1999) b vített modell, vertikális kapcsolatok és munkaer piaci módosítok: megosztott egyensúly agglomeráció megosztott egyensúly

29 HeadMayer (2004) adatok µ = δ (ipar arány), σ = ɛ (helyettesítés), α félkész termékek aránya

30 Haranggörbe (folyt.)

31 Haranggörbe Mit mutat az ábra? Modell elég magas T (alacsony φ) esetén már agglomerációt mond, amely a legtöbb iparágban T 1 tart Legtöbb iparágra magas költség nincs agglomeráció USCanada kisebb becsült költség Gépgyártás, repül gép, autó USCanada már agglomeráció

32 Becslés valóság z et meghatározhatja az adatok kezelése és az egyes alkalmazott függvényforma is. Pl. meggyelési egység deálás kontrollváltozók ökonometria (logs, OLS, panel, dif-in-dif, nem lineáris tagok, stb.) szállítási költség modellezése

33 Becslés valóság (folyt) Szállítási költség modellezése (box 9.4)

34 Becslés valóság (folyt.) szállítási költség modellezése (box 9.4) D = két f város, középpont közötti távolság utazási id a területek közötti átlagos távolság + border dummy Függvényforma milyen kapcsolat: lineáris, log. Gravity Eredmények eltérhetnek

35 Sokkok hatása BGM Sokkok hatása a város/régió méretére. Kiindulás 1 városi gazdaságtan (von Thünen) van egy optimális méret, mean reversion földrajzi gazdaságtan (Krugman) növekv skálahozadék + externáliák, agglomerációs er k egy sokk új egyensúlyba vezethet Kiindulás 2 többféle egyensúly van, ezekb l van nem stabil. Hogyan lehet ilyet találni? Vegyünk egy egyensúlyi helyzete és eresszünk rá egy (i) nagy, (ii) exogén és (iii) átmeneti sokkot. hogyan lehet ilyet találni?

36 Sokkok hatása: DavisWeinstein (2002) Japán városok szövetségesek általi bombázása a 2. VH-ban Lehetséges reakciók: küls hatás/földrajz meghatározza az optimális funkciókat (pl. kiköt, klíma) Növelv mérethozadék lehet permanens hatás új egyensúly Véletlen növekedési modell megváltozó pálya Kérdés: a sokk után visszatér-e az eredeti egyensúlyba ha nem: Krugman igaz ha igen: akkor vagy Krugman igaz, és egy stabil egyensúly volt, vagy Krugman nem igaz

37 Sokkok hatása: DavisWeinstein (2002) (folyt.) Teszt: eltünt-e a 2. világháború hatása év alatt Japán: nincs hatás, teljen visszatértek az eredeti pályára Németország (hasonló modell) Nyugat-Németország részleges visszatérés Kelet-Németország nincs visszatérés l. BGM Extra kérdés: Mennyi egyensúly van? (ez már egy másik cikk témája, akit érdekel )