BUDAPEST ARCULATÁNAK MEGÍTÉLÉSE ÉPÍTÉSZEK KÖRÉBEN május 31.

Átírás

1 BUDAPEST ARCULATÁNAK MEGÍTÉLÉSE ÉPÍTÉSZEK KÖRÉBEN május 31.

2 Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló A megkérdezettek Legfontosabb konklúziók... 5 II. Módszertan... 7 III. Stílusok, korszakok Budapesten, és azok hatása a városképre A XIX. század előtti stílusok Klasszicizmus Eklektika Városfejlődés a korszakban Érték vagy historizmus? Szecesszió Modern a két világháború között Egy hangsúlytalan példa Egy karakteres negyed Korabeli infrastruktúra Modern a II. világháború után, szocreál Újra modern : ez már nem a szocreál Házgyárak korszaka : magyaros trendek a modernben Az utóbbi 15 év irányzatai Változó környezet Szaporodó trendek Legújabb budapesti trendek Silány átlag Trendek a példák tükrében Budapesti egyéniség IV. A városfejlődés hatása a városképre Budapest megújulása Jelentős lemaradás Alacsony minőségű kivitelezés A rossz eredmények okai Irodaházak, plázák, lakóparkok Bérirodaházak Saját irodaházak Plaza-jelenség Bevásárlóközpontok esztétikája Lakóparkok Gazdasági nyomás Érdektelenség Műemlékvédelem Vaskalaposság Inkább a szigor Néhány példa Az épített környezet további elemei, infrastruktúra

3 4.1. Vízművek Ipari létesítmények Közlekedési infrastruktúra Felszín alatti közlekedés Felszíni közlekedés és gépkocsi forgalom Utcabútorok Monofunkcionalitás és migráció Egyirányú fejlesztések Fluktuáció A migráció irányai Művészet a városban Hagyománytisztelő szobrok Alternatív jelenségek V. Budapest negyedei A negyedekről általánosságban I. kerület, középkori Várnegyed III. kerület, Óbuda V. kerület, kormányzati-hivatali negyed VI. kerület, Andrássy út VII. kerület, Zsidó negyed VIII. kerület, Chicago IX. kerület, elkülönülő területek Tömbrehabilitáció Millenniumi Városközpont XI. kerület, Lágymányos XIII. kerület, Újlipótváros A Duna-szigetek, Duna-part Margit-sziget Hajógyári- és Óbudai-sziget Duna-part Napjainkban alakuló negyedek Magasházak Etnikai, nemzetiségi negyed, jelleg Lakó- és szórakoztató-parkok Spontán fejlődés VI. Adminisztráció, szabályozás, városüzemeltetés Jogszabályi háttér Az önkormányzati törvény ÉTV, OTÉK, BVKSZ, KVSZ, KSZT Hivatalok, hatóságok Hivatalok működése Szakmai felkészültség Budapesti Főépítész Tervtanácsok Koncepciótlanság Legális és illegális gazdasági nyomás Telekspekuláció Korrupció

4 5. Az alkotást akadályozó egyéb tényezők A verseny lenyomja az árakat Építő-maffia VII. Vélemények a jövőről, szakmai önértékelés Vélemények a jövőről Hatóságokkal szembeni elvárások Lakhatóbb város Javuló design Közlekedési problémák A szakma értékelése VIII. Melléklet Az alkalmazott kérdőív Képek és táblázatok jegyzéke 1. kép Két eklektikus pesti homlokzat kép Lechner Ödön: Posta-takarékpénztár kép A Wekerle-telep és a Szabadság tér környéke kép A városszéli lakótelepek és kép...a rózsadombi beton kockák kép Művészetek Palotája kép A Budapesti Sportaréna kép A Graphisoft Park logisztikai épülete kép Épülő Infopark kép Alkotás Point kép Kálvin Center kép Nemzeti Színház táblázat: Az ingatlan-beruházások értékelése

5 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Tanulmányunk célja, hogy képet alkossunk arról: miként látják a budapesti építészek a várost, hogyan ítélik meg arculatát. Az arculat fogalmának megragadásakor a fogalomhoz tartozónak ítéltük a városkép milyenségét, a kultúrtörténet, építészet Budapesten is látható nagy korszakait, a város fejlődésének irányait, az egyes városi negyedek jellegzetességeit és a szakmai működés feltételeit is. 1. A megkérdezettek A kutatás során tizenhét építésszel készítettünk ankétos felmérést. A kutatás jellegéből fakadóan az interjúkban nem mindig ugyanarra a témára esett a hangsúly. A megszólaltatottak mindegyike hosszú ideje gyakorló építész, többen a szakmán belül véleményformáló személyiségek, azonban nem a legismertebb építészek közül kerültek ki. Mindannyian irodájuk vezető építészei, akik közül sokan jelentős épületekkel gazdagították a várost. Jól ismerik kollégáikat és a budapesti viszonyokat is. 2. Legfontosabb konklúziók Az érintett kérdések többségében az építészek két csoportja rajzolódott ki. Felüknél kisebb részük nevezhető általában optimistának. Ők a várost, bár kicsit porosnak, de alapvetően szépnek látják, ahol a fejlődés épp napjainkban kezd jobban megindulni, és látnak pozitív jelenségeket, valamint szívesen élnek Budapesten. Az építészek több mint fele azonban inkább pesszimistán vélekedik a városról. A régi és az új építészetet is színvonaltalannak tartják, a fejlődést pedig határozatlannak, koncepciótlannak vélik, Budapestet élhetetlen városként tartják számon. A megszólalók közül sokan csak a zöldövezetben tudják saját életüket elképzelni. Természetesen voltak átmenetek, vegyes válaszok is. Az építészek többsége szívesen hasonlította Budapestet más európai nagyvárosokhoz a válaszok során, és gyakran hoztak fel külföldi példákat. A megszólalók tehát jól tájékozottnak nevezhetők. Az építészek a Budapesten jelen lévő stílusirányzatokat inkább az azokat megjelenítő épületek minősége alapján értékelték, kevésbé az adott stílusról alkotott szubjektív ízlésük szerint. A megkérdezettek döntő többsége a budapesti városkép legmeghatározóbb irányzatának a belvárosra jellemző eklektikus stílust tartotta, ami az elhangzott vélemények szerint nem képvisel magas művészeti szintet. 5

6 Ezen kívül nem volt teljes egyetértés a budapesti stílusok megítélését illetően, jó és rossz példákat minden korszakból megemlítettek. Budapest legújabb kori fejlődését markáns vélemények szerint a monofunkcionális beruházások jellemzik. Az építészek többsége úgy látja, hogy a jelenlegi fejlesztések rossz minőségi és esztétikai nívót képviselnek, bár az utóbbi években észlelnek bizonyos pozitív elmozdulást. Az építészek sokszor hozták szóba a megváltozott gazdasági környezetet, ami miatt kiszolgáltatottakká váltak megrendelőiknek. Az építészek a városban folyó migrációt normális jelenségnek minősítették, ami egyébként is jellemző a nagyvárosokra. A folyamatot a városépítészet azonban véleményük szerint jobban is tudná kezelni. Az elhangzott vélemények szerint az infrastruktúra és az épített környezet egyéb elemeinek rossz állapota legalább annyira, vagy jobban befolyásolja negatív irányba Budapest városképét, mint a leromlott állagú épületek. Az infrastruktúra elhanyagoltságát a városi közlekedésre kifejtett hatása miatt is aggasztónak találta a megkérdezettek többsége. Sok építész megállapítása szerint Budapest nagyváros és nem világváros. Noha a kultúra jelen van a városban, szükség lenne multikulturális fejlődésre. Budapest lakosságát ellenben több építész is konzervatívnak és kevésbé befogadónak tartotta. Budapest kerületeinek, negyedeinek önálló arculatát az interjúalanyok többsége kiemelte. Általában utaltak a Duna fontosságára is a város életében, mely jobb kihasználtságát sürgették, tekintettel arra, hogy az igen lényeges eleme Budapest városképének. A megkérdezett építészek nagy többsége elégedetlen a városüzemeltetéssel, bár működésének hibáit különböző okokban látják. A vélemények alapján a jogszabályi háttér, a vezetés erélytelensége, illetve a forráshiány egyaránt felelőssé tehető a problémákért. Az interjúalanyok a jövőben magasabb művészi és technikai színvonalat látnának szívesen Budapesten, ami, elvárásaik szerint egyre élhetőbb várost eredményezhetne. 6

7 II. MÓDSZERTAN A kutatás során április között 17 építésszel készítettünk interjút Budapest arculatának megítéléséről. A megkérdezettek képesítésüket Magyarországon (is) szerezték, Budapesten élnek, és építészeti tevékenységüket is itt folytatják. Egy kivételével mindannyian vezető építészek, a legfiatalabb 10, a legtapasztaltabb 35 éves gyakorlattal rendelkezik. A kérdéseket félig strukturált formában tettük fel, így olyan témák is szóba kerülhettek, melyekre vonatkozó kérdés a kérdőíven nem szerepelt; az interjúfelvétel hozzávetőleg egy órát vett igénybe. A félig strukturált interjúinkhoz használt kérdőív a Mellékletben található. 7

8 III. STÍLUSOK, KORSZAKOK BUDAPESTEN, ÉS AZOK HATÁSA A VÁROSKÉPRE A vélemények összefoglalása Az építészeti stílusok a történelem folyamán megkésve érkeztek Magyarországra, Budapestre. A budai oldal legmeghatározóbb pontja a középkori Várnegyed. Budapest legmeghatározóbb stílusa az eklektika, mely egyben a város fejlődésének is nagy korszaka, de eredményei vitatottak. A város az eklektika korszakában történt rendezés folyamán lett Bécshez, Párizshoz hasonlítható. Budapesten a szecessziós stílus testesíti meg a legmagasabb művészeti értéket, mely eredeti és igényes is. Az Újlipótváros a Bauhausnak köszönhetően a főváros legegységesebbnek tartott negyede. A városszerkezetre ma is érzékelhető hatással volt a szocreál várostervezés. A 60-as évek peremkerületi lakótelepei és rózsadombi beépítése súlyosan negatív elemei a városképnek. A legújabb kor építészeti trendjei csak pontokban, szórványosan vannak jelen Budapesten. A rendszerváltás utáni időszak ingatlanfejlesztéseire az igénytelenség, és az alacsony nívó a jellemző, kevés a jó példa. A város mai arculatát a megkérdezett építészek általánosnak tekinthető véleménye szerint az elmúlt 150 év építészeti stílusai határozzák meg. Többségüknek határozott véleménye volt a városban fellelhető irányzatokról. Egyes építészek szerint azonban Budapestnek nincs is stílusa, esztétikai értéket nem hordoz. Ez utóbbi válasz csak két alkalommal született. 1. A XIX. század előtti stílusok A XIX. századot megelőző korok stílusait reprezentáló épületek alacsony számban és szórványosan vannak jelen a városban. Ezek az épületek koruknál fogva történeti emléknek minősülnek, műemlékvédelmi oltalom alatt állnak. Azonban több építész is 8

9 felhívta a figyelmet arra, hogy pusztán korából kifolyólag egy épület nem képvisel értéket. Bár a késő gótikának és a budai reneszánsznak a Mátyás templom kivételével szinte nincsenek látható nyomai a városban, a magyarországi építészet történetében fontos korszakról van szó. Több építész egybehangzó véleménye szerint ez az időszak volt a szellemi frissesség utolsó nagy korszaka Magyarországon építészeti szempontból. Ami később következett, több évtizedes csúszással érkezett Nyugatról, gyakran másolás formájában. Igaznak tartják ezt a megkérdezettek a barokkra, ami kifejlett formájában ide sem ért igazán, valamint a klasszicizmusra, a romantikára, az eklektikára, egészen a modernig és napjainkig. A középkor jelentősen hozzájárult Budapest mai városképének kialakulásához. A Budai Vár általános vélemény szerint a város egyik legszebb negyede, több megkérdezett építésznek személy szerint is kedvelt helye. Körükben is volt azonban olyan vélekedés, miszerint a várbeli épületek kevés kivételtől eltekintve már a saját korukban is egyszerűek, szerény kivitelezésűek voltak. A Várnegyedre jellemző korai barokk stílus évet késett és nehezen mérhető a Nyugat-Európaihoz. Ezzel együtt a Vár több egybehangzó vélemény szerint is egyéniséget kölcsönöz a városnak. Ebből a szempontból a megkérdezettek egy része Prágához is hasonlította Budapestet. 2. Klasszicizmus Az 1770 és 1830 közt igazán jellemző klasszicista stílus korszakából még állnak, főként a pesti oldalon, jelentős számban magán- és középületek, mégpedig olyan minőségben, melyet több építész interjúalanyunk is kiemelendőnek tartott. A Pollack Mihály által tervezett Nemzeti Múzeum vagy a Ludovika épülete, illetve Hild József némely belvárosi épülete a klasszicizmus kései, de eklatáns példái. Általános vélemény szerint azonban a klasszicizmus városképi jelentősége csekély, ma már csak foltokban látható Budapesten. 9

10 3. Eklektika Interjúalanyaink szinte kivétel nélkül az eklektikát jelölték meg, mint a városképet leginkább befolyásoló stílust. Arról, hogy ez inkább jó vagy rossz, megoszlanak a vélemények Városfejlődés a korszakban A budapesti városképre tehát a vélemények szerint az eklektika döntően rányomta a bélyegét. Közvetlen előzménye a bécsi Ring kiépítése volt, ami az eklektikus építészet egyik legnagyobb vállalkozása volt. Így érthetően a megkérdezett építészek nagy része is Béccsel rokonította Budapestet. De az előbbivel azonos súllyal nevezték meg Párizst is, hiszen e város építészete, rendezése, Hausmann-féle sugárútjai is nyilvánvaló példaképül szolgáltak a főváros szerkezeti nagyvonalúságának kialakításakor a korszakban. Megjegyzendő, hogy az építészek mindegyike igen markáns véleménnyel rendelkezett az eklektika korszakáról és a századfordulós városfejlesztésről. Arra a kérdésre, hogy miért pont az eklektika a legmeghatározóbb stílus a városban, viszonylag egyszerű és szinte egyöntetű volt az építészek válasza. Az közötti időszakban Budapest fejlődése óriási lendületet kapott, amihez foghatót azóta sem tapasztalhattak az itt élők, és ebben az időszakban ez volt az egységesülő Európa meghatározó stílusa. A nagyvonalú városrendezési terveknek köszönhetően hatalmas építési boom lett úrrá a városon, és az egyik vélemény szerint nem Európa, hanem a világ legfejlettebb építőipara működött a korszakban Budapesten. A város fejlesztését ebben az időben, mint azt egyik beszélgetőtársunk találóan illette, a nagyratörés illúziója határozta meg. Nagyberuházások érdekében egész tömböket tüntettek el, és az így megtisztított területeken új negyedek épültek fel a két körút között és azon kívül, megszüntetve a korábbi klasszicista városképet Érték vagy historizmus? Budapesten az eklektika nagy mennyiségben van jelen és annyira sokrétű, hogy a műfajon belül is indokolt különbséget tennünk. Az építészek véleménye szerint az eklektikán irányzatai közül elsősorban az Ybl Miklós által is képviselt neoreneszánsz irány testesíti meg a legmagasabb művészeti színvonalat, és 10

11 kivitelezése is gyakran jobb minőségű, mint az eklektika többi irányzata esetében. Legszebb példája az Operaház, amely korabeli és jelenlegi vélemények szerint is túltesz a mintakép Garnier-féle Párizsi Operán, de ebbe a kategóriába sorolható az egész Andrássy út is. A Lipótváros belső része, mely ma inkább kormányzati, hivatali negyed, szintén pozitív vonásokat mutat. Az említett területeken az eklektika nemcsak művészileg igényes, de a megkérdezettek többsége szerint kivitelezése is színvonalas. 11

12 Szinte mindegyik építész kiemelendőnek tartotta, hogy a Budapesten épült korabeli épületek, bár stílusukban nemzetköziek, európaiak voltak, minőségükben nem mindig, ami ma is látható. A fővárosban kőfaragás helyett vakolatépítészet folyt, de ebben világszínvonalút alkottak a korabeli építők, mint azt megemlítették. 1. kép Két eklektikus pesti homlokzat Az egyik vakolatból, ma már menthetetlen, a másik időtállóbb, kőből. Néhány építész, akik egyébként pozitívnak értékelték a budapesti eklektikát, azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a városfejlődés ezen időszakában volt igény európai tekintélynek számító építészek foglalkoztatására, mint Gustav Eiffel (Nyugati Pályudvar) vagy Otto Wagner (Andrássy út, Dohány utcai zsinagóga), akikhez mérhető európai építész azóta sem tervezett Budapesten. Bár kisebbségi vélemény, néhány megkérdezett teljesen értéktelennek tartja a budapesti eklektika egészét, mely szerintük mindig is korszerűtlen volt, és másoláson alapult. Több építész is megemlítette, hogy az eklektika az építészeti historizálás stílusa, és ez a historizmus mind a mai napig meghatározza a fővárosiak életét. Beszélgetőpartnereink némelyike éles kritikával illette ezt a hozzáállást. Interjúalanyaink egyikének szavai jól összefoglalják az építészek e csoportjának véleményét, mely szerint a budapestiek ízlését az eklektika határozza meg, az a stílus, amit már a kortárs kritikusok is gyakran zagyvának, műveletlennek és összehordottnak minősítettek. Ez, kiegészülve a magyarok másolás iránti olthatatlan vágyával, illetve, hogy mindent összehordjanak, összekeverjenek, valamint az újítással szembeni ellenállásukkal, a konzervatív ízlés genetikus kódoltságához vezetett. De mit mondhat 12

13 az ember a genetikus kódjára? Hogy ez hagyomány Mivel ez a fajta parvenü mintalenyúlás időben egybeesett a nagy gazdasági fellendüléssel, Budapest nagy korszakával, ma is ehhez nyúlunk vissza. Mások véleménye szerint is a konzervatív közízlés gátolja a modern befogadását napjainkban is. 4. Szecesszió A szecessziót a történetiség és a historizmus, illetve a majd hamarosan mindent felforgató modern közti kapocsként jellemezték egyes megkérdezettek, amely radikálisan szakított a megelőző korok hagyományaival. Ez lehet az indoka annak, hogy igen gyorsan végigsöpört Európán. Azt a megkésettséget, mely - mint fentebb említettük - a magyarországi építészet egyik jellemzője, a szecesszió esetében kevésbé érzékelték a megkérdezettek. 2. kép Lechner Ödön: Posta-takarékpénztár A budapesti szecesszió talán legkiemelkedőbb példája Interjúalanyaink nem említettek meg olyan negyedet, nagyobb területi egységet Budapesten, melynek összképét ez a stílus szabná meg. Ellenben szóba került több, kiemelkedő szecessziós épület. Még Budapesttel szemben legkritikusabb beszélgetőtársunk is európai színvonalúnak nevezte Lechner Ödön munkásságát, főként a Postatakarékpénztár és az Iparművészeti Múzeum épületét, melyeket mások sem mulasztottak el kiemelni, mint a kor legjobban sikerült épületeit. A többség a szecessziót értékelte olyan stílusirányzatnak, mely a városban a legmagasabb művészeti fokon reprezentált. Kiemelték ezen kívül a szecesszió igényességét és eredetiségét, mely távolabb áll a más korszakokra jellemző másolástól. 13

14 5. Modern a két világháború között Egyes vélemények szerint a szecesszió utáni korszakkal, a modern megjelenésével megszakadt a korábban jellemző, egymást követő stílusirányzatok közti egymásra épülés, kontinuitás, és új szakasz kezdődött, mely mind a mai napig tart. A modernizmus irányzatait érintő kérdéseinkre interjúalanyainktól alig kaptunk egybevágó válaszokat. A De Stijl, a konstruktivizmus vagy a Bauhaus egymással egy időben létezett, mind saját eszköztárral, saját filozófiával Egy hangsúlytalan példa Budapestre a modern is kissé megkésve érkezett, akárcsak a megelőző korszakok stílusai, mint azt többen megjegyezték. A megkérdezettek egyike erre példaként hozta fel a korszak egyik legnagyobb beruházását, a kispesti Wekerletelepet. Bár érdekes, tudatos területrendezésével és kis családi házaival egyéni hangulatot sugároz, építészeti szempontból nem volt túl haladó. Stílusa nehezen helyezhető el az irányzatok közt, inkább általános, provinciális népi jegyek fedezhetők fel rajta, talán még az erdélyi kisvárosok némely stíluseleme is. Az biztos, hogy az ebben az időszakban Nyugat-Európában kibontakozó modernhez semmi köze nincs. Ennek ellenére a megkérdezett építészek egy része szerint igen egységes és élhető területe ez a városnak, topográfiájához pedig talán csak a belvárosi Szabadság tér és környéke hasonlatos. 3. kép A Wekerle-telep és a Szabadság tér környéke Ritka Budapesten az ennyire speciális topográfia 14

15 5.2. Egy karakteres negyed Budapesten a klasszikus modern első sorban a Gropius-féle Bauhaus formájában jelent meg. Bár Bauhaus stílusú épületek sokfelé fellelhetőek a városban, legnagyobb koncentrációban az Újlipótvárosban láthatunk ilyet. Ez a negyed az as években épült be, illetve épült újjá, nagyszabású befektetések sorozata által. A XIII. kerület nevezett részét az építészek Budapest legegységesebb negyedének tartják. Hogy milyen építészeti színvonalat képvisel Újlipótváros, arról differenciáltak a vélemények. Míg a megkérdezettek kisebb csoportja szerint semmi különöset nem nyújt, átlagosnak nevezhető, másik részük szerint világszínvonalat testesít meg. Összességében inkább pozitív véleményeket halhattunk Korabeli infrastruktúra A 40-es évek modernje az interjúk során alig került szóba. A kevés ma is látható mű közül emellett némely építész kiemelt a korra igen jellemzőnek tekinthető egy-egy épületet. Az egyik az Erzsébet téri buszpályaudvar, mely műemléknek minősül, így felújítási munkálatai is vontatottan haladnak. Bár designja vitathatatlanul a korszaké, a megszólaló szerint nem olyan magas kvalitású épület, amely megtartását abszolút módon indokolná. A másik jelentős épület a Ferihegyi repülőtér 1-es terminálja, melynek megújulása, részben az eredeti tervek szerint, szintén épp napjainkban van folyamatban. Ez már a vélemények alapján magasabb művészi fokon áll, nem beszélve turisztikai, városképi jelentőségéről, hiszen ilyen régi terminál szinte sehol máshol nincs üzemben Európában. 6. Modern a II. világháború után, szocreál A második világháborút követő újjáépítés hozzájárult a modernen belüli újabb trendek, irányzatok kialakulásához, és egyben lehetőséget kínált régóta húzódó városrendezési feladatok elvégzésére is az európai nagyvárosokban, Budapesten is. Ahogy egyes megkérdezett építészek fogalmaztak, a szocializmus erőltetett iparosítása mellett kevés erőforrás maradt a város és a lakókörnyezetek rendbetételére, olyannyira, hogy néhány ház helyenként még ma is viseli a háború nyomait, az 50-es évek végén pedig ez a kép általánosnak volt tekinthető. 15

16 A beszélgetések során az építészek elvétve említették az 50-es évek hivatalos irányzatát, a szocialista realista stílust az épületekkel kapcsolatban. Azok a megkérdezettek, akik megemlítették az irányzatot, inkább a várostervezéssel kapcsolatban hozták szóba. A Rákosi-rendszer alakította ki Nagy-Budapestet és struktúráját, ami egyes építészek szerint a mai napig húzódó városfejlesztési és városképi problémákat indukált. Ekkor vált Budapest olyan elterülő várossá, amilyen ma is. A egyik megszólaló építész szerint a szocreál építészet utolsó nyomai, mint például a Dózsa György úti MÉMOSZ-székház, épp napjainkban tűnnek el. 7. Újra modern Az 1960-as években tanúi lehetünk a modern egyfajta visszatérésének, bár a politika még mindig befolyást kíván gyakorolni a művészetekre. A modernnek ezt a fajta, kissé torzított formáját nevezte néhány megszólaltatott építész szocmodernnek : ez már nem a szocreál Egyik interjúalanyunk jegyezte meg, hogy a közmegítélésben mennyire pontatlan a szocreál fogalma. A laikusok szocreálként tartanak számon szinte mindent, ami az as években épült, a már említett MÉMOSZ-székháztól a lakótelepekig, pedig szerinte ennél árnyaltabb a kép. A 60-as években, a korabeli építészek által annyira kívánt modern szellemiségének újbóli megjelenése néhány pozitív példát is eredményezett. Ilyenként említette meg néhány megkérdezett a XI. kerület beépítését, mely véleményük szerint jól illeszkedik a korabeli európai trendekhez. 16

17 7.2. Házgyárak korszaka Az időszak kevésbé pozitív példái a vélemények szerint feltűnőbbek a városban. A es években sorra jelentek meg a magyar városok, így Budapest peremén is az ötés tízszintes panelházakból álló lakótelepek. Az építészek többsége, akik hajlandóak voltak válaszolni arra a kérdésre, melyik Budapest legcsúnyább negyede, területe, egybehangzóan a peremkerületek panel-övezeteit jelölték meg. Szociális, funkcionális oldalról megítélésük nem ennyire egyértelmű. A megkérdezettek egy része emlékeztetett arra, hogy a lakótelepek valós társadalmi igényt elégítettek ki a korban, akárcsak a mai lakóparkok. A korszak visszatérő modernizmusára hozta fel több építész ugyancsak negatív példaként a Rózsadomb beépítését. Az itt lévő, 4-8 lakásos kocka, beton társasházak színvonalát mind építészeti, mind technikai oldalról silánynak nevezték. A II. kerület geográfiai helyzete folytán ez az elhibázottnak tekintett beépítés a városból szinte mindenhonnan jól látható, így jelentősen befolyásolja a városképet. 4. kép A városszéli lakótelepek és kép...a rózsadombi beton kockák. Ugyanannak a házgyárnak a termékei : magyaros trendek a modernben Az 1970-es években határozott szellemi arculattal rendelkező csoportok, szellemi műhelyek alakultak és a magyar építészetben újra lehetett áramlatokról, 17

18 irányzatokról beszélni. Ebben az évtizedben tűntek fel a magyar építészetet máig meghatározó főbb irányzatok és alkotók, első jelentősebb munkáik is ekkor készültek. Több építész is kiemelte, hogy a legújabb kori modern stílust inkább egyéniségek határozzák meg, kevésbé irányzatok. Magyarország is fel tud mutatni iskolateremtő építészeket. A legnyilvánvalóbb talán Makovecz Imre munkássága, az ő neve sok interjúban szerepelt. Noha megítélése szélsőséges az építésztársak körében (a néhány fenyőgerenda kövek közt még nem stílus -tól az egészen remek -ig), szinte mindenki elismerte, hogy az általa meghatározott trend igazán egyéni, és a modern elvárásainak megfelelően tiszta ideológia támogatja. Néhány épülete, mint például a Hattyú-ház, vagy a Farkasréti temető ravatalozója kitüntetett helyet kapott a városban, minden megfigyelőt véleményalkotásra késztetve. 8. Az utóbbi 15 év irányzatai 8.1. Változó környezet Az 1990-es évek eleje nem jelentett éles cezúrát a világ építészetében. Magyarországon azonban fontos megemlékezni erről az évtizedről, amely az interjúalanyok szerint jelentős változásokat hozott és újszerű helyzetet eredményezett a szakmabeliek számára. A rendszerváltással megvalósuló piacgazdaság és a gazdasági szükségszerűség átalakította az ingatlanfejlesztések szempontrendszerét. A megszólaltatottak általános véleménye szerint az igénytelenség uralkodik a jelenkori Budapesten, mégpedig olyan mértékben, ami hosszú távon is meghatározza mind a városképet, mind a városfejlesztést. Megjegyezendő, hogy a legújabb kori építések alacsony esztétikai és technikai nívójáról általában nem az építészek, mérnökök tehetnek. A megkérdezettek közül többen megjegyezték, hogy az építtetők, illetve a tág értelemben vett közönség, tehát az építészeti termékek fogyasztói részéről csupán az elmúlt másfél-két évben tapasztalható az esztétikai értékek előrébb sorolása. Eddig az általános igénytelenség számított meghatározónak, és a fő szempont az olcsóság volt. 18

19 8.2. Szaporodó trendek Mint fent említettük, a modern építészet mai irányzatainak meghatározásakor az interjúkon alig születtek egybehangzó válaszok. Mégis megkíséreljük összefoglalni mindazt, ami ezzel kapcsolatban elhangzott, a felhozott példákkal megvilágítva. Számon tartott az organikus irányzat, melyről fentebb már volt szó, s melyet leginkább Makovecz Imre munkásságához köthetünk Magyarországon. A dekonstruktivizmus fő képviselője itthon Rajk László. Egyik legutóbbi munkája, a Lehel téri piac nem csak laikusok közt, de szakmai körökben is éles bírálatokat váltott ki. Egyes építészek szerint tetszetős, haladó munkáról van szó, mások szerint inkább teljesen kusza, széteső alkotás. Az expresszív-konstruktív trendhez sorolhatjuk Virág Csaba Kálvin téri irodaházait vagy Keller-Hőnich-Cságoly-Nagy Alkotás-pointját. A kritikai regionalizmus az a trend, mely az organikusoktól és a dekonstruktivistáktól is távol kívánja tartani magát, és próbál ideológia-mentes maradni, miközben törekszik a környezettel, kultúrával való összhangra is. Nagyléptékű épület nem képviseli ezt az irányzatot Budapesten, de Karácsony Tamás óbudai családi háza jó példa lehet. A fent említett trendek nem abszolút jellegűek, és a felsorolás sem kimerítő. Egyrészt, mert a trendek állandó mozgásban, keveredésben vannak, folyamatosan új megoldások születnek, másrészt túl frissek az irányzatok ahhoz, hogy a művészettörténet egyértelműen tisztázhatta volna a fogalmakat, megnevezéseket. Az előbb soroltakon túl a megkérdezett építészek említést tettek még egyfajta high-tech irányzatról, mely a technikai lehetőségek maximális kihasználására törekszik, gyakran vegyítve azt a helyi kultúra által meghatározott jegyekkel. Szintén többen kiemelték egy minimalista téglaépítészet jelenlétét a világban. Lehetne ezt svájci design -ként is említeni, az utóbbi évek több lakópark beruházása is ezt próbálja meg követni. A vélemények szerint vitatható eredménnyel, mely inkább provincialista-minimalista vagy egyszerűen gagyi posztmodern. A modern barokk -ra is adtak példákat interjúalanyaink. Ez nem a XVII. század formáihoz való visszanyúlást jelenti, hanem a barokk funkcionalitásának, dinamikájának, három dimenziós plasztikusságának a felelevenítését modern eszközökkel. Erick van Egeraat Dózsa György úti ING bankszékháza ilyennek is tekinthető. 19

20 9. Legújabb budapesti trendek 9.1. Silány átlag A válaszadók domináns véleménye szerint a legújabb kori trendek csak szórványosan, foltokban vannak jelen a városban. A kortárs építések zöméről igen lesújtó véleménnyel voltak a megkérdezettek. Néhány elszigetelt példától eltekintve, amikor a megrendelő kellően igényes és a megfelelő építészt is megtalálja, az elmúlt évtized épületei gyenge esztétikai és minőségi szinten állnak. A növekvő számú pláza és lakópark döntő többsége is ebbe a csoportba soroltatott. Nem meglepő ez, hiszen, ahogy az egyik megszólaló fogalmazott, a modern építészet már nem nevezhető globálisan művészetnek, mert a megrendelő igényeit elégíti ki. A megrendelő pedig olcsó, funkcionális épületet akar. Többségi vélemény szerint a pláza-építészet nem az örökkévalóságnak tervez, így az interjúalanyok lehetségesnek tartják, hogy ezen épületek egy része a jövőben átalakításra kerül vagy funkció-váltáson megy keresztül. A lakóparkok azonban, esetenként több száz kistulajdonossal, még bizonyosan sokáig megmaradnak. Előremutató jel, hogy több megkérdezett szerint is az elmúlt egy-két évben mintha előrelépés történt volna az építészeti igényesség terén, természetesen a megrendelők részéről. 9.2.Trendek a példák tükrében A legújabb budapesti irányzatok illusztrálására célszerűnek látszik kitérni néhány épületre, melyről a megkérdezetteknek markáns véleményük volt. Ezek közül első helyen kell említeni a frissen megépült Művészetek Palotáját (Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda). Ez az elmúlt évek legeredményesebb beruházása építészeti szempontból, a szakma megítélése egyöntetűen pozitív. Több megkérdezett ellenben vitatta, hogy a gazdasági racionalitás szempontjából is eredményesnek tekinthető-e ez a fejlesztés. 31 milliárd forintot Magyarországon egy épületre még nem költöttek el. De az építészek döntő többsége az épületet előremutatónak tartotta, bár egyesek szerint a Palota a 60-as évek modernjét tükrözi, hozzátéve, hogy nincs is szükség a high-tech kényszerítő frissességére. 20

21 6. kép Művészetek Palotája Mindenkinek tetszik a 60-as évek designja A leégett Budapest Sportcsarnok helyén épült új Aréna, vagy ahogy nevezni szokták, A Kavics (KÖZTI Rt.) szintén jóindulatú reflexiókat váltott ki a megkérdezettekből. Azt is előremutatónak tartották, hogy nem csak az épület kialakítása, de a környező tér rendezése is jól sikerült. Az épületet nehéz lenne adott irányzat alá besorolni, lényegre törően futurisztikus ikon -nak is nevezték. 7. kép A Budapesti Sportaréna Legújabb építészeti trend a futurisztikus ikonalkotás. forrás: A több építész, területrendező, parképítész munkája nyomán megépült Graphisoft-park (Lukács és Vikár Építészstúdió) szintén pozitívan értékelt példája a kortárs magyar építészetnek, általános megítélés szerint európai színvonalút alkotás. 21

22 8. kép A Graphisoft Park logisztikai épülete Jó területrendezés és haladó design forrás: 22

23 Szembeállítható ezzel egy kevésbé sikeres, hasonló beruházás, a lágymányosi Infopark (Assmann GmbH., Artonic Design, JSK Architekten, MÉRTÉK Építészeti Stúdió). Néhány vélemény szerint itt az épületek kommerszek és silányak, és a terület rendezése sem megfelelő. 9. kép Épülő Infopark Még lehet az e-szektor központja. forrás: Az irodaházak közül ki kell még emelnünk az Alkotás Pointot (Építész Stúdió Kft.). A város bevezető főútvonala mellett magasodó, szimbolikus kapukra vagy hajóorrokra utaló komplexum szintén kiváltotta az építész szakma szimpátiáját, és maradandó alkotásnak minősítették. 10. kép Alkotás Point Városkapu vagy hajóorr? forrás: 23

24 Ezzel szemben a Kálvin Center hármas épülete (Virág Csaba & Z.H.J. Építésziroda) iránti szakmai lelkesedés nem ennyire töretlen. Az irodaház a hozzáértő közönséget is súlyosan megosztja, de maguk a tervező építészek sem mentesek az önkritikától. 11. kép Kálvin Center Nem érti a közönség Meg kell emlékeznünk a kortárs magyar építészet egyik rendkívül negatívnak tartott példájáról. Az új Nemzeti Színházat az összes válaszadó, kivétel nélkül, az elmúlt 15 év legrosszabbul sikerült középületének nevezte. A beruházást megelőző méltatlan politikai huzavona sem segítette elő a pozitív fogadtatást. A posztmodern környezetszennyezés szókapcsolat nem egy interjúban hangzott el az épülettel kapcsolatban. 12. kép Nemzeti Színház Giccsesnek találták. forrás: Az eredetileg a Nemzeti Színház számára kiszemelt telken később megvalósított Gödör komplexum (FIRKA Építész Stúdió) jó szakmai visszhangot kapott, a vélemények szerint a komplexum a kialakult szituációhoz is jól alkalmazkodott. A hasonló funkciót 24

25 betöltő Millenáris Parkról (Céh Rt.) szintén kedvezően nyilatkoztak az interjúalanyok, azt is hangsúlyozva, hogy az sikeres példája volt egy barna-övi gyártelep rehabilitációjára. 10. Budapesti egyéniség A kérdőívben arra is kerestük a választ, hogy függetlenül a fővárosi építészet egészének minőségi megítélésétől -, vajon érezhető-e az építészetben sajátos budapesti jelleg, van-e egyénisége a budapesti építészetnek, vagy az inkább másoláson, külföldi irányzatok követésén alapul. A megkérdezett építészek legnagyobb csoportja inkább egyéninek minősítette a budapesti építészet egészét, mint másolónak. Egy részük szerint szükségszerűen egyéni, hiszen magyar építészekről van és volt szó, akik befogadják a világ irányzatait, de adaptálják azokat a hazai viszonyokra. Szintén pozitív megfogalmazás szerint a budapesti építészet jó követője az európai trendeknek, és az már önmagában sem kis dolog. A negatívabb vélemények szerint Budapestre inkább a másolás a jellemző. Ha volt is valaha egyénisége, az inkább a múltra igaz, nem a jelenre. Jelenleg a magyar építészet a helyét keresi, még a jó példákat sem veszik át az építészek külföldről. 25

26 IV. A VÁROSFEJLŐDÉS HATÁSA A VÁROSKÉPRE A vélemények összefoglalása Budapest megújulása rendkívül vontatottan halad, alacsony esztétikai és technikai színvonallal kísérve. A magánbefektetők ingatlanfejlesztései, saját logikájukból adódóan, ritkán hozzák az elvárt nívót. A városban az ingatlanfejlesztések három hulláma jól tapintható: irodaházak, bevásárlóközpontok, lakóparkok. Mindhárom beruházási formára jellemző a profitmaximalizáló hozzáállás, és ezzel együtt az olcsó technológia, valamint a terület minél nagyobb arányú beépítése. A műemlékvédelmi hatóságok nehézkesen egyensúlyoznak az értékmegőrzés és a bigott konzerválás között. Az infrastruktúra megítélése, bár vannak értékelhetőnek tartott elemei, döntően negatív. A nagy közlekedési csomópontok kapacitásuk határára értek, új típusú forgalomszervezésre erőforrások és akarat hiányában nincs esély. Az utcabútorzat elhasznált, elavult; stílusát, akárcsak a budapestiek ízlését, a historizálás határozza meg. A köztéri műalkotások az akadémizmus szellemiségét képviselik, kevés hely jut a modernnek. A happeningek életet visznek élettelen környékekre. A monofunkcionális városfejlesztés növekvő fluktuációhoz, migrációhoz és gépkocsiforgalomhoz vezet. 1. Budapest megújulása A megkérdezett építészek általánosnak mondható véleménye szerint Budapest koszos, elhasználódott, lelakott, lepukkant, város, ahol a változás, haladás alig van jelen. Bár a városban folyik néhány látványos beruházás, több építész ezeket inkább ingatlanspekulációnak nevezte, semmint építkezésnek. Példaként hozták fel a Spenót-ház, illetve a Vörösmarty téri irodaház esetét, melyek megújulását egybehangzó vélemények szerint nem esztétikai, hanem kizárólag gazdasági okok 26

27 indokolják. A mai technológiával nagyobb hasznos területet lehet kialakítani ezeken a különösen értékes ingatlanokon Jelentős lemaradás A város megújulásának dinamikáját vizsgáló kérdéseinkre kifejezetten negatív eredményeket kaptunk. A megkérdezettek - ötfokozatú skálán - döntően 1-re illetve 2-re értékelték a dinamikát. Tehát a város megújulásának üteme: észrevehetetlen. Aki ezek után még válaszolt a következő kérdésekre, nagyon hasonló választ adott a fejlesztések esztétikai minőségét illetően. Az interjúk során arra is megkértük alanyainkat, hogy megadott szempontok alapján, szintén ötfokozatú skálán értékeljék napjaink ingatlan-beruházásait, aszerint, hogy azok mennyire felelnek meg a legújabb kor elvárásainak. Az értékelések alapján az újépítéseket környezetbarátnak, környezettudatosnak aligha nevezhetjük, a megkérdezettek ebből a szempontból találták az újépítéseket a legkevésbé kielégítőnek. Az energiatakarékosságot szintén nem tartották jellemzőnek a napjainkban épülő épületekre. Többen megemlítették, hogy a gazdasági kényszer miatt a beruházók nem veszik jó néven, ha az építészek újszerű, modern anyagokkal és megoldásokkal kísérleteznek. Az előrelátás hiányát is okolták, hiszen a többletráfordítás az üzemeltetés során megtérülne. Azonban, mint az egyik interjúalany utalt rá, Magyarországon jellemzően elválik egymástól az építési és épületüzemeltetési tevékenység, így az építőket kevéssé érdekli a költség-hatékony jövőbeni üzemeltetés. Az akadálymentesség oldaláról már pozitívabb a kép, bár a megkérdezettek közepesnél rosszabbnak értékelték a helyzetet. A megszólalók egy része kiemelte, hogy a jogszabályi kényszer miatt e téren történt némi előrelépés az elmúlt években. Néhány megkérdezett eleve túldimenzionáltnak tartotta az akadálymentesség problémáját, szerintük ez Magyarországon nem akkora gond, mint Nyugat-Európában. A legpozitívabban a funkcionalitásról vélekedtek a megkérdezettek. Itt az interjúalanyok általában azt emelték ki, hogy az építészek legalább az épületek beosztásában próbálnak meg minőségit nyújtani, ha már más elvek érvényesítésekor annyira meg van kötve a kezük. 27

28 A közlekedéssel való összhangot, tehát a tömegközlekedéses kapcsolatok, parkolási lehetőségek meglétét szintén közepesnél jobbra értékelték. Értékelési dimenziók Átlagpontszám Környezettudatosság 1,9 Energiatakarékosság 2,2 Akadálymentesség 2,6 Funkcionalitás 3,7 Összhang a közlekedéssel 3,1 1. táblázat: Az ingatlan-beruházások értékelése Az 1-es a legnegatívabb, az 5-ös a legpozitívabb véleményt tükrözi Alacsony minőségű kivitelezés Az újépítésű magán- és középületek kivitelezésének minőségét átlagosan közepesnél valamivel rosszabbra értékelték az interjúalanyok, azt is hozzátéve ugyan, hogy az egyre javul, és ma már nincs olyan technika, amely elvben ne lenne elérhető Magyarországon. Ugyanakkor úgy vélik, a kivitelezők közt sok a hozzá nem értő, aki még pénzért sem tud megfelelő minőséget produkálni, és ha az építész ilyennel találkozik, kénytelen megalkudni, terveit átdolgozni A rossz eredmények okai A legújabb ingatlanfejlesztések eredményinek visszásságaiért az építészek a beszélgetések során a befektetőket kordában tartani nem tudó budapesti adminisztrációt, a fővárosi központi akarat hiányát, az általános forráshiányt és a sivár, igénytelen közízlést egyaránt megemlítették. Az a kevés, ami épül, átalakul, mind a magánbefektetések eredménye. Mint arra többen is utaltak, a magánforrásokból megvalósuló befektetések esetén meglehetősen kicsi arra az esély, hogy a fejlesztésnél a városrendezési, gazdasági, esztétikai, technikai, netán szociális szempontokat azonos súllyal vegyék figyelembe. 28

29 2. Irodaházak, plázák, lakóparkok A rendszerváltást követő időszakban, egészen napjainkig jól észrevehető módon, a magánbefektetések alapvetően a bérirodaházak, a plázák és a lakóparkok köré csoportosultak. Egyik beszélgetőtársunk kategorizációja nyomán az építési boom három hullámáról beszélhetünk. A 90-es évek elején az irodaház-építés, második felében a bevásárlóközpont-fejlesztés, az új évszázadban pedig a lakópark beruházások a legjellemzőbbek. A megkérdezettek általános véleménye mindhárom fejlesztési irányról meglehetősen negatív, és általában elítélik a monofunkcionális fejlesztéseket Bérirodaházak A bérirodaházak építése rögtön a rendszerváltozás után megkezdődött. Magyarországon ebben az időben egyáltalán nem állt rendelkezésre megfelelő számú és minőségű irodaház, ezért a multinacionális vállalatok maguk építették fel irodaházaikat vagy - és ez a jellemzőbb - a kíséretükben érkező más külföldi befektetők szolgálták ki igényeiket. Az eredmény az elhangzott vélemények alapján ellentmondásokkal terhes. Az elmúlt évtizedben jelentős irodapiac alakult ki Budapesten. A beruházók kétségkívül meghonosították a korszerű, modern irodai munkavégzéshez nélkülözhetetlen technikai hátteret. Ebből a szempontból tehát az irodaházak valós igényeket elégítettek ki. Több interjúalany megjegyezte azonban, hogy bár jelentős technikai előrelépést jelentettek a hazai viszonyokhoz képest, nyugat-európai társaikhoz hasonlítva ezek az épületek messze vannak az élbolytól. A megkérdezettek domináns véleménye szerint ennek az az oka és ezt más típusú fejlesztések esetében is észrevehetőnek vélték - hogy a nyugati fejlesztők kettős mércével mérnek. Nem ugyanazokat a minőségi, technikai, esztétikai elvárásokat érvényesítik egy Kelet-Európában megvalósuló fejlesztés során, mint Nyugaton. Ugyanazért a pénzért kevesebbet nyújtanak, és többet engednek meg maguknak Keleten, de ez a megállapítás a gazdaság szinte minden szektorára érvényes. Több megkérdezett építész is panaszkodott arra, hogy ahelyett, hogy civilizáltabb gazdasági, illetve jelen esetben építészeti, ingatlanfejlesztési kultúrát honosítottak volna meg, inkább akklimatizálódtak a körülményekhez. Ehhez tevődött még hozzá a budapesti építőipar gazdasági és szakmai fejletlensége az évtized elején, ami további magyarázatul szolgál az alacsony színvonalra. 29

30 A bérirodaházak átlagának építészeti megítélése a megkérdezettek válaszai alapján egyöntetűen negatívnak értékelhető. Építészeti stílusuknak szinte nincs is közük az újabb trendekhez, inkább valamiféle rosszul értelmezett posztmodernt testesítenek meg, ha egyáltalán van stílusuk. Ami a szerkezeti sajátosságokat illeti, leginkább a spórolós anyaghasználat és a befektetői igényeknek megfelelő hasznos alapterület maximálás a jellemző, ami a területek kizsákmányolásához és a városkép rombolásához vezet. Az építészek, az elmondottak alapján, kénytelenek kielégíteni a befektetői igényeket. 30

31 2.2. Saját irodaházak Érdemesnek tűnik a piacot kettéválasztani. A bérirodaházakra a fent leírtak alapján az igénytelenség a jellemző, érthető gazdasági racionalitás alapján. Kicsit jobb a helyzet azonban, ha egy vállalat teljesen vagy részben a saját maga részére építtet vagy alakíttat át irodaházat. Ebben az esetben a spórolás kevésbé látványos. Az utóbbi néhány év igényesebbé váló esztétikai hozzáállása, melyről több építész is beszámolt, már jónak tartott példákat is eredményezett. Egy sikeres vállalat már elvárja a gyakran szimbólumaként is ismert épülettől, hogy az kívül-belül igényes legyen. Ilyen pozitív példaként említették meg az óbudai Graphisoft Parkot, az ING Dózsa György úti székházát, szintén az ING Andrássy úti épületét, az MKB Tiszti-kaszinó rekonstrukcióját az új Váci utcában, vagy a Matáv székházat az Infoparkban. Az Alkotás Point viszont éppen a bérirodaházak legújabb generációjának kiemelkedő példája, elnyerte a megkérdezettek általános elismerését Plaza-jelenség A beruházói nyomás második hullámában leginkább bevásárlóközpontok épültek. Az építészek ezekről alkotott véleménye meglehetősen összetett. A legkritikusabb vélekedések szerint a plázák elszaporodása a város centrumában és a hipermarketek megjelenése az agglomerációban önpusztító jelenség. Véleményük szerint Budapest is beleesett abba a csapdába, amibe sok Nyugat-Európai város. A bevásárlóközpontok elszívják a vásárlóerőt a belvárosból, ami így haldoklik, és egyre inkább a megnövekedett forgalom elvezetése válik egyetlen funkciójává. A beruházók agresszivitását, adminisztrációs elégtelenségeket, valamint a főváros és az agglomeráció közti együttműködés hiányát egyaránt felelőssé tették a jelenségért. A megkérdezettek nagyobbik fele azonban nem értékelte ennyire negatívan a folyamatot. Ennek a csoportnak a hozzáállása inkább pragmatikusnak tekinthető. Véleményük szerint a bevásárlóközpontok szükségesek, praktikusak. Figyelembe kell venni a közönség igényét, és a plázák forgalma arról tanúskodik, hogy a budapestiek jelentős hányada az építészek egy részének bevallása szerint beleértve saját magukat és családjukat is - igenis szeret ilyen környezetben, egyszerűen, gyorsan vásárolni. 31

32 2.4. Bevásárlóközpontok esztétikája A plázák építészeti értékei viszont minden megszólaló szerint kétesek. Ahogy említették, igen furcsa a külvárosi design a belvárosban. A plázák funkciójukból kifolyólag vak épületek, tehát nincs ablakuk, ami nagyon elütővé teszi őket a környezetüktől. Ugyanakkor, mivel pusztán funkcionalista épületekről van szó, több építész szerint alig van esztétikai minőségük. Azt is megjegyezték, hogy azért ezt is lehetne jobban csinálni, jobb építészekkel kellene terveztetni, főként, mivel ilyen fontos szerepet töltenek be a budapestiek életében. Több egybehangzó vélekedés szerint a bevásárlóközpontok, városszéli hipermarketek esetében egy hazánkban újfajta irányról van szó, mégpedig ideiglenes építészetről. Ezeket az épületeket napjainkban csak évre emelik, később az ingatlanok más módon fognak hasznosulni. A plázák ugyan magukkal hoztak néhány technikai újítást, de az átlagos minőséget rossznak tartották a megkérdezettek Lakóparkok A lakóparkok hasonlóan megosztották a megszólalókat. Először is, már az elnevezéssel is sokuknak problémája volt. Mint kifejtették, ezek többségének nem sok köze van a parkhoz, inkább fennhéjázó nevű lakótelepekről van szó, melyek tömegigényeket szolgálnak ki. A megszólaltatott építészek hozzávetőleg felének a véleménye teljesen negatív. Szerintük a lakóparkok rossz minőségű, egészségtelen lakásstruktúrát alakítottak ki, és egyben hosszú időre konzerválják is azt. Ugyanolyan szociális és városképi problémákat indukálnak majd a jövőben, mint a panellakótelepek napjainkban. A lakótelepeken azonban gyakran több a zöldfelület, és legalább a területrendezésük megfelelőnek tekinthető. A megkérdezettek döntő többsége azonban kiemelte a szükségszerűséget is, akárcsak a plázák esetében. Budapesten jelenleg növekvő kereslet van újépítésű, minőségi lakóingatlanra, és a beruházók ezeket az igényeket próbálják meg kielégíteni, gazdasági racionalitások figyelembevételével. Az optimistább építészek ugyanakkor megemlítették, hogy a lakóparkok javítottak valamelyest a leromlott budapesti lakásállományon. Továbbá hatékonyan 32

33 üzemelnek, hiszen a társasházak működési szabályait már a beköltözések előtt kialakítják, így nincs vita. A kisebb lakóparkok ezen kívül közösségszervező erőként is működhetnek. Az építészeti igényesség területén is pozitív elmozdulást érzékelnek az építészek az elmúlt években Gazdasági nyomás A legtöbb megkérdezett a beruházói hozzáállást jelölte meg a lakóingatlan-fejlesztések legnagyobb problémájaként. A befektetők profitmaximalizálásra törekednek, pedig az építészek általános véleménye szerint a haszon már így is Nyugat-Európában ismeretlen léptékű, közel 50 százalékos. Az építészek szerint a nagyobb haszon érdekében minden költséget próbálnak lefaragni, olcsó építésszel terveztetnek és kevésbé minőségi anyagokat használnak, a területet pedig kizsigerelik, kevés zöld felületet hagyva Érdektelenség A vásárlók magatartását is többen hibásnak tartották. Egy igényesebb keresleti piac megváltoztathatná a beruházások szellemiségét, de ilyen jelenleg csak elvétve található Magyarországon, már a luxus kategóriájában. A közízlés, domináns vélemény alapján alacsony fokon áll hazánkban, így nincs is igény magasabb esztétikai kvalitásra. Technikai minőségre még inkább lenne érdeklődés, ennek azonban a vásárlók anyagi lehetősége szab határt. Azt is többen kiemelték, hogy a minőséget és az átlagos lakásnagyságot az aktuálisan felvehető hitel mértéke szabja meg Budapesten. Ennek megfelelően, az elhangzott vélemények alapján napjainkban átlagosan 35 négyzetméteres lakások épülnek esetenként olyan technológiával, mely később sem teszi lehetővé lakások egybenyitását. 3. Műemlékvédelem A főváros igen gazdag történelmi örökségben, azonban annak megítélése, hogy jól bánik-e a rábízott értékekkel, ellentmondásos. A műemlékvédelem anomáliái a szakmai és civil közösségeket is megosztják. Az ezzel kapcsolatos fejlemények a budapesti sajtóban is időről-időre feltűnnek, sokakat véleményalkotásra késztetve. Ez a differenciáltság az interjúk során is tükröződött. 33

34 3.1. Vaskalaposság A hatályos műemlékvédelmi szabályozást és kezelést a megkérdezettek hozzávetőleg kétharmada negatívan értékelte. Véleményük szerint a szabályozás túl szigorú, és ez gyakran a városfejlődést is akadályozza. A megfogalmazott kritikák szerint Budapesten betegesen elterjedt a műemlékvédelem, ami gyakran a civilek közti játszmák eszközéül szolgál. A műemlékvédelmi hatóságokat bigottnak, vaskalaposnak tartják, mely túlhatalmával gyakran visszaél, akadályozza az innovációt. A döntéseket gyakran egyéni előadók, referensek hozzák meg, és egyedül az ő ízlésüktől függ, hogy adott terv megvalósulhat-e vagy sem, nem tudják, hol van az egészséges határ aközött, hogy hozzányúlnak valamihez vagy nem. Ezek a problémák az élhetetlen lakókörnyezetek konzerválásához is hozzájárulnak. A műemlékek kezelése is sok bírálatot kapott. Mint említették, a műemlékvédelmi hatóságoknak nincs megfelelő iránytűjük, szakmai hozzáértésük ahhoz, hogy megítéljék, mi az igazi érték és mi nem az. A történeti emlékek bemutatását sok interjúalany szintén problémásnak tartotta, véleményük szerint hosszú ideig csak a romok védelméről volt szó, ami nem mutat meg semmit, értve ez alatt, hogy a feltáráskori állapothoz való túlzott ragaszkodás és a rekonstrukció elutasítása nem sok informatív erővel bír az adott történelmi korszakról a látogatók számára Inkább a szigor A megkérdezett építészek másik, kisebbik csoportjának jobb a véleménye a műemlékvédelemről. Bár a szabályozást közülük is sokan szigorúnak tartják, szerintük a szigor még mindig jobb megoldás, mint a lazaság, amely befektetői nyomásnak kevésbé ellenállva könnyen pusztításhoz vezethetne. Azért is szükségesnek tartják a szigort, mert nem bíznak építésztársaik, illetve a kivitelezők jó ízlésében. Véleményük szerint gyakran a hatóságok fellépésén, kurázsiján múlik, hogy egy-egy műemlék megmenekül. Pozitív jel, hogy mindkét csoporton belül volt több olyan vélemény, miszerint az utóbbi néhány évben javult a hatóságok működése és hozzáállása, és egyfajta konstruktív, értékőrző szellemiség van kialakulóban. Különösen jónak értékelték azokat a felújításokat, ahol a fejlesztők sikeresen meg tudnak állapodni a műemlékvédelmi hatóságokkal. 34