SAJTÓANYAG szeptember 21.

Átírás

1 BUDAPEST ÉPÍTÉSZETI ARCULATÁNAK MEGÍTÉLÉSE A STUDIO METROPOLITANA KHT. TANULMÁNYAI SAJTÓANYAG szeptember 21. A Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. két tanulmányt tesz közzé Budapest építészeti arculatának megítéléséről: egy fővárosban élő lakosok körében végzett közvélemény-kutatást, illetve egy vezető építészekkel készített mélyinterjús felmérést. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK A megkérdezett építészek és a fővárosi lakosok egyaránt a Várnegyedet és a történelmi városrészeket tartják a legszebbnek, Újlipótváros Bauhaus stílusú negyedét pedig a legegységesebbnek Budapesten. A két csoport a lakótelepek városképre gyakorolt negatív hatásában is egyetért. A laikusok és az építészszakma a fővárosról alkotott véleményében azonban számos eltérés is tapasztalható. Amíg a lakosság igen nagy súlyt fektet az új épületeknek a meglévő környezetbe illesztésére, az épületek környezetének kialakítására, az építészek erről nem tettek érdemi említést. A II. világháborút követő és a kortárs építészetet a megkérdezettek két csoportja különbözően ítéli meg, illetve az egyedi, újító szellemű építészettel kapcsolatban is a vélemények szembetűnő különbsége látható. 1. LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A város építészeti arculata összességében relatíve kedvező értékelést kapott. Budapest építészeti arculata a válaszadók számára elsősorban a reprezentatív, szimbolikus épületeket jelenti. A budapestiek számára a XIX. századi épületek jelentik az etalont. Mélypontként értékelik a szocreálként aposztrofált 1950-es, 60-as 70-es évek építészetét amelyet lényegében az igénytelenséggel, az unalommal azonosítottak. A 80- as évek után készült épületek megítélése egyre kedvezőbb, viszont a kortárs építményének elfogadottsága jóval alacsonyabb, mint a történeti stílusban megvalósított régi épületeké. A fővárosi épített környezet megítélésekor a megkérdezett lakosok szerint az elsődleges problémát a házak, épületek állapota, leromlottsága jelenti. BUDAPEST ÉPÍTÉSZETI ARCULATA EURÓPAI ÖSSZEHASONLÍTÁS A fővárosiak Rómát és Párizst találták a vizsgált 9 európai nagyváros közül építészetileg leginkább értékesnek. Budapest középmezőny végén, a hatodik helyen szerepel. Bár a válaszok sokszor inkább a városokról kialakult képet, mintsem a valós helyzetet tükrözik (a megkérdezettek kis hányada járt a vizsgált városokban), a felmérés alapján a válaszadók két csoportja rajzolódik ki. Az igényes világvárosok csoportját Párizs, Róma, London és Bécs alkotják, amelyeket a budapestiek világvárosinak, igényesnek találtak (nem tudva, hogy pl. Róma zöldterületek tekintetében elmarad Budapesttől), amelyek ennek megfelelően felújítottak, karbantartottak, tiszták. A hangulatos, szép, harmonikus, egységes építészeti arculatú települések állnak közel a válaszadók szívéhez, sok zöldterülettel. Berlin, Varsó és Budapest azonban a problémás világvárosok közé tartoznak, közös jellemzőik az elhanyagoltság és elmaradottság. 1

2 BUDAPEST EGYES VÁROSRÉSZEINEK ÉPÍTÉSZETI ARCULATA A fővárosiak építészeti szempontból elsősorban a történelmi városrészeket kedvelik (Várnegyed, Belváros, Budai hegyvidék, stb.), és a leromlott állagú területeket, házakat valamint a lakótelepeket tekintik problematikusnak. A budapestiek nem feltétlenül ismerik a külső kerületek építészetét, általános véleményüket a történelmi negyedek feltételezett ismeretében alakítják ki, a külső városrészeket sztereotípiák alapján ítélik meg. A vizsgált városrészek imázsuk alapján három csoportba sorolhatóak. A zöld kerületek csoportjába tartozik Zugló, illetve a Budai hegyvidék, a válaszadók e területeket tekintik otthonosnak. A főváros lakói jellemzően olyan környezetbe vágynak, mely városias jellegű, de egyben zöld is. Az e csoportba tartozó városrészeket fiatalosnak, újítónak jellemezték a válaszadók. A történelmi kerületekhez tartozik a Várnegyed illetve a belső kerületek. A kutatási eredmények szerint az építészet esztétikumát leíró szinte összes tulajdonság e területekhez rendelődik hozzá. Ezek a területek a válaszadók szerint egységesek, harmonikusak, különlegesek, kifinomultak, kimunkáltak. A történelmi területek monumentális, reprezentatív épületeit egyaránt ítélik világvárosinak illetve magyarosnak. A válaszadók építészeti ízléséhez a város XIX. századi fénykora áll a legközelebb. Az igényesség, értékesség, szépség, hangulatosság értékein a történelmi kerületek a zöld kerületekkel osztoznak. A pesti külső kerületek közös jellemzője a válaszadók szemében a szegényesség, elmaradottság, elhanyagoltság. A fővárosiak unalmasnak, s egyben zavarosnak látják ezeket a kerületeket, ám érzékelnek némi fejlődést, modernizálódást is. A pesti külső kerületek alaphangulatát azonban számukra egyelőre az elmaradottság, elhanyagoltság határozza meg. Nem illeszthető be a fenti csoportokba a Középső Ferencváros, az új Nemzeti Színház környéke. Ennek oka, hogy a budapestiek még nem rendelkeznek kialakult képpel e területről, tudva, hogy a terület jelenleg is erőteljes átalakuláson megy át. AZ ÉPÍTÉSZETI KORSZAKOK MEGÍTÉLÉSE Válaszadóink számára a XIX. századi épületek jelentik az etalont, e korok építményei tetszenek leginkább, ezek építészeti szempontból megkérdőjelezhetetlenül értékesek. A legnépszerűbb épületeknek a Parlament, a Budai Vár, a Halászbástya, a Nemzeti Múzeum, illetve az Andrássy úti villák bizonyultak. Mindez rávilágít arra is, hogy egy város építészeti arculatát a válaszadók számára elsősorban a reprezentatív, szimbolikus épületeket jelenítik meg. A fővárosiak a 2. világháború után folyamatos hanyatlást érzékelnek, a mélypontot a szocreál, ténylegesen az 1960-as illetve 1970-es évek modern építészete jelenti. A válaszadók (főként a fiatalabb korosztályok) e három évtized építészetét tekintet nélkül a valójában erőteljes stílusbeli különbségekre szocreálként aposztrofálták, s lényegében az igénytelenséggel, a rossz minőséggel, az unalommal és szürkeséggel asszociálták. Az idősebb korosztályok az átlagosnál valamivel kedvezőbben ítélik meg a 70-es, 80-as évek építészetét, az ő életükben építészeti szempontból a 70-es évek nyilván fordulatot jelentettek az 50-es évekbeli tényleges szocreálhoz képest, kortársként differenciáltabban látják e kort, mint a náluk fiatalabbak. Az 1980-as évek építészete már egy kicsit kedvezőbb értékelést kapott, mint a korábbi három évtized építészete, az 1990-től napjainkig tartó korszak megítélése lényegesen kedvezőbb, bár tetszése meg sem közelíti az etalont. A modern korszak meghatározására feltett kérdésre adott válaszok azt mutatják, hogy nincs határozott választóvonal, lényegében minél régebbi egy épület, annál kevesebben tekintik modernnek. A fővárosiak szerint, bár a modern épületek általános jellemzői a korszerű technika, praktikum, a nyugatosság; ezek az új épületek nem képviselnek értéket, nem időtállóak. 2

3 A BUDAPESTI ÉPÜLETEK IMÁZSA Az imázsvizsgálatok alapján Budapest épületei szinte funkciótól függetlenül szintén a korábban említett három csoportba oszthatók. Történelmi, polgári épületek ezen épületek közös jellemzője a válaszadók szerint, hogy minden szempontból szépek, esztétikusak, magyarosak, szemben a modernnek tartott házakkal. Az 1960-as, 1970-es, sőt némely esetben az 1980-as évek a modern stílusjegyeit magukon hordozó épületei taszítóak a válaszadók számára: egységesen szocreálnak aposztrofálják őket. Tipikus példái ennek a lakótelepi panelházak, melyek meghatározó jellemzői a monumentalitás, a szegényesség és a zsúfoltság. A kortárs épületeket újító szellemű, modern, építményeknek látják a budapestiek. A modernnel összekapcsolják a nyugatiasságot, lakóépületek esetében a praktikumot, a középületeknél jellemzően a monumentalitás, világvárosiasság is e szegmens jellemzője. A fővárosiak azonban legalábbis a történelmi épületekkel szemben nem kedvelik ezeket az épületeket, nem azonosulnak velük. E csoportba tartozik például az Alkotás Point, az East- West Center, az ING székház. BUDAPESTI ÉPÍTÉSZET AKTUÁLIS KÉRDÉSEK Zöldterületek növelése alapvető igény A fővárosiak több mint fele a zöldterületek nagyságának növelését támogatná az új lakóépületek építésével szemben. A zöldterületek növelése tehát alapvető igény a fővárosban. Leromlott belvárosi házak hogyan tovább? A fővárosiak több mint negyede teljes mértékben elzárkózik a leromlott állagú belvárosi házak lebontásától, további majdnem harmaduk pedig csak akkor tartja ezt elfogadhatónak, ha az épület felújítása aránytalanul sokba kerülne. Válaszadóink további harmada ebben az esetben úgy véli, hogy a lebontás elfogadható, de csak akkor, ha olyan építészeti megoldást találnak, amely valamennyire megőrzi a régi házat (pl. megtartja a régi homlokzatot). Mi a teendő a rossz állapotú belvárosi házakkal? csak akkor lenne szabad lebontani, ha aránytalanul sokba kerülne a felújításuk 30% mindenképpen meg kellene őrizni és fel kellene újítani ezeket 26% NT 2% 7% le kellene bontani őket, így új házak épülhetnének a helyükön N=teljes minta 35% olyan építészeti megoldást kellene találni, amely valamennyire megőrzi a régi házat (pl. a homlokzat megtartásával), de lehetőséget ad új építésére is 3

4 Panellakótelepek A budapestiek megosztottak a panelházak további sorsának kérdésében. A megkérdezettek fele szerint le kellene bontani e házakat. Valamivel kevesebben, 44 százalékuk megtartásukra és felújításukra szavaz. Más kutatások szerint a lakótelepek külső megítélése sokkal rosszabb, mint az ott élők véleménye. Ön szerint mit kellene tenni a romló állagú panellakótelepekkel? NT 6% 50% lebontani őket 44% felújítani és megtartani a házakat N=teljes minta Toronyházak Régóta folyik vita arról, hogy legyenek-e toronyházak (10 emeletesnél magasabb házak) Budapesten. A válaszadók nagy többsége, háromnegyede a 60 év feletti korosztályban több mint négyötöde ellenzi a toronyházak építését. Legyenek-e toronyházak Budapesten? legyenek toronyházak 26% NT 1% 73% ne legyenek toronyházak N=teljes minta 4

5 2. FELMÉRÉS VEZETŐ ÉPÍTÉSZEK KÖRÉBEN A Budapest építészeti arculatával kapcsolatos kérdésekben az építészek két csoportja különíthető el. Az optimisták a várost, bár kicsit porosnak, de alapvetően szépnek látják, ahol a fejlődés épp napjainkban kezd jobban megindulni. Az építészek több mint fele a pesszimisták azonban a régi és az új építészetet is színvonaltalannak tartják, a fejlődést pedig határozatlannak, koncepciótlannak vélik, Budapestet élhetetlen városként tartják számon. Budapest lakosságát több építész is konzervatívnak tartotta. A megkérdezett építészek nagy többsége elégedetlen a városfejlesztéssel. A vélemények alapján a jogszabályi háttér, a vezetés erélytelensége, illetve a forráshiány egyaránt felelőssé tehető a kialakult problémákért. A válaszadók véleménye szerint a legújabb hazai trendeket a változó környezet és a stílusok keveredése határozza meg. STÍLUSOK, KORSZAKOK BUDAPESTEN ÉS AZOK HATÁSA A VÁROSKÉPRE A megkérdezett építészek szerint a gótika és a budai reneszánsz korszaka után az építészeti stílusok megkésve érkeztek Budapestre, gyakran másolás formájában ez a barokkra, valamint a klasszicizmusra, a romantikára, az eklektikára, a modernre és napjaink építészetére egyaránt igaz. Kivételt képez Budapesten a szecessziós stílus, amely a szakemberek szerint magas művészeti értéket képvisel, eredeti és igényes. Egybehangzó vélemények szerint az eklektika a városképet leginkább befolyásoló stílus. Interjúalanyaink többsége szerint az eklektika irányzatai közül elsősorban az Ybl Miklós által is képviselt neo-reneszánsz az Operaház, az Andrássy út épületei vagy a Lipótváros belső része testesíti meg a legmagasabb művészeti színvonalat. A korszak épületeinek nagyobb része azonban nem éri el ezt a szintet. A szecesszió utáni korszakkal, a modern megjelenésével megszakadt a korábban jellemző, egymást követő stílusirányzatok közti egymásra épülés, kontinuitás, és új szakasz kezdődött, mely mind a mai napig tart. A modern stílus jellegzetes például az újlipótvárosi Bauhaus és kevésbé erőteljes formákban Wekerle-telep jelent meg Budapesten. A kispesti Wekerle-telep tudatos területrendezésével és kis családi házaival egyéni hangulatot sugároz. A megkérdezett építészek egy része szerint igen egységes és élhető területe ez a városnak. A Bauhaus stílusú épületek a legnagyobb koncentrációban az Újlipótvárosban találhatók meg. Az as években beépült, újjáépült negyed nagyszabású befektetések eredménye. A XIII. kerület e részét az építészek Budapest legegységesebb negyedének tartják. Az 1960-as években tanúi lehetünk a modern egyfajta visszatérésének, bár a politika még mindig befolyást kíván gyakorolni a művészetekre. A 60-as években, a korabeli építészek által annyira kívánt modern szellemiségének újbóli megjelenése néhány pozitív példát is eredményezett. Ilyen példa a XI. kerület lágymányosi beépítése, mely a vélemények szerint jól illeszkedik a korabeli európai trendekhez. A es években sorra jelentek meg a magyar városok, így Budapest peremén is az öt- és tízszintes panelházakból álló lakótelepek. A válaszadó építészek többsége egybehangzóan a peremkerületek panel-övezeteit jelölte meg mint Budapest legcsúnyább városrészeit. A megkérdezettek egy része azonban emlékeztetett arra, hogy a lakótelepek valós társadalmi igényt elégítettek ki a korban, akárcsak a mai lakásberuházások. 5

6 Az 1970-es években határozott szellemi arculattal rendelkező csoportok, szellemi műhelyek alakultak és a magyar építészetben újra lehetett áramlatokról, irányzatokról beszélni. Ebben az évtizedben tűntek fel a magyar építészetet máig meghatározó főbb irányzatok és alkotók, első jelentősebb munkáik is ekkor készültek. Nyilvánvaló példa Makovecz Imre munkássága, melynek kapcsán szinte minden megkérdezett elismerte, hogy az általa meghatározott trend az organikus építészet egyéni, és megfelel a kor elvárásainak. Néhány épülete, mint például a Farkasréti temető ravatalozója, vagy a szntén az organikus épületekhez sorolható Nagy Ervin által tervezett Hattyúház kitüntetett helyet kapott a városban, minden megfigyelőt véleményalkotásra késztetve. VÁROSFEJLŐDÉS: IRODAHÁZAK, PLÁZÁK, LAKÓPARKOK A megkérdezettek szerint a rendszerváltás utáni budapesti ingatlan-beruházásoknak három meghatározó hulláma, az irodaházak, a plázák és a lakások építése rajzolódik ki. Az általános vélemény mindhárom fejlesztési irányról, illetve a monofunkcionális fejlesztésekről meglehetősen negatív. Az építészek szerint mindhárom beruházási formára jellemző a profitmaximalizáló hozzáállás, és ezzel együtt az olcsó technológia, valamint a terület minél nagyobb arányú beépítése. A megkérdezett építészek szerint a bérirodaházak állaga rossz, nincs stílusuk. A székház jellegű irodaházak esetében jobb a helyzet, az építtetők igényesebbek, kevésbé látszik a spórolás. A plázákkal kapcsolatban megosztott az építészszakma: némelyek önpusztító jelenségnek, mások szükségesnek, praktikusnak találják ezeket. A lakásépítés megítélése szintén ellentmondásos. Egyes építészek szerint rossz minőségű lakásstruktúra alakul ki, mások szerint szükség van a lakásállomány javítására. ÉPÍTÉSZ KRITIKÁK Műemlékvédelem A hatályos műemlékvédelmi szabályozást és kezelést a megkérdezettek hozzávetőleg kétharmada negatívan értékelte a szabályozás túl szigorú, és ez gyakran a városfejlődést is akadályozza. A műemlékvédelmi hatóságokat, rugalmatlannak tartják, mely hatalmával gyakran visszaél, akadályozza az innovációt. Az építészek másik, kisebb csoportjának kedvezőbb a véleménye a műemlékvédelemről. Szerintük a szigor még mindig jobb megoldás, mint az engedékenység, amely befektetői nyomásnak kevésbé ellenállva könnyen pusztításhoz vezethetne. Válasz: A műemlékvédelem országos szinten jogszabály szerint működik, a fővárosnak nincs közvetlen ráhatása. Korábban láthattuk, hogy a lakosság és az építészek harmada is inkább konzervatív, ugyanúgy, mint a hatóságok. Infrastruktúra Az infrastruktúra megítélése döntően negatív, bár vannak értékelhetőnek tartott elemei, mint a Duna-hidak, a Millenniumi földalatti vasút vagy a rakpartok. Ennek oka leginkább a felszíni közlekedés és az ahhoz kapcsolódó műtárgyak, amelyeket egyöntetűen negatívan értékeltek. A főváros a szocializmusban kiépített, funkcióját tekintve elégtelen, alacsony esztétikai nívót megtestesítő nagy közlekedési csomópontjai kapcsán a többség megemlítette, hogy a fővárosi gépkocsiforgalom megöli a várost. Ez mind az autósoknak, mind a gyalogosoknak, mind a lakóknak sok kellemetlenséget okoz. Az építészek, városrendezők úgy látják, hogy az infrastruktúra fejlesztésének vannak határai, amely után már a forgalom csökkentésére kell koncentrálni. A jövőbeni változásra azonban az interjúalanyok kevés esélyt látnak egyrészt a forráshiány másrészt a politikai akarat hiánya miatt. 6

7 Válasz: A korábbiakhoz képest lényeges változást hozott a nyáron jóváhagyott Podmaniczky-program, amely kifejezetten előnyben részesíti az autóforgalom csökkentésére és a kötöttpályás tömegközlekedés fejlesztésére, gyalogos övezetekre, kerékpárutakra stb. vonatkozó terveket. Utcabútorok Az utcabútorokról alkotott vélemény inkább negatívként értékelhető, mint pozitívként színvonalukat leginkább a forráshiányból adódó problémák okozzák. A megkérdezettek többsége negatívan értékelte a belső kerületek utcabútoraira jellemző historizáló stílust. A külső kerületek utcabútorainak stílusa az építészek szerint nem egységes, állapota rossz. Az építészek egy része hiányolta egy egységes fővárosi koncepció megvalósítását. Az általános negatív vélemények alól leginkább az Erzsébet téri Gödör mellett kialakított, vagy a megújult Bartók Béla útra telepített bútorok számítanak kivételnek. Válasz: A forráshiány valós gond. Kérdés, hogy mennyire kell az egész városban egységes koncepció, vagy eltérő megoldások legyenek a külső és belső kerületekben. A 4. metró felszíni rendezésénél és az elmúlt néhány év közterületi fejlesztésénél (Bartók Béla út, Kosztolányi Dezső tér, Deák téri Gödör ) már nem historizáló, hanem új utcabútorok kerültek beépítésre. Törekszünk a változásra, fejlődésre. Magasházak A magasházak építését illetően nem teljes az egyetértés az építészek között. Több mint kétharmaduk pártolja az ötletet, szerintük Budapest geomorfológiája megkívánja, hogy a Budai hegyeket a pesti oldalon is ellentételezze valami. A Magasházakat leginkább szigetszerűen vagy övezeteket alkotva kellene elhelyezni, hogy sűrűségük megfelelő legyen, a hangsúlyos helyeken. Egybehangzó vélemények szerint a magasházakra vonatkozó egységes és részletes koncepció kialakítása a városvezetés egyre sürgetőbb feladata, nem szabad a fejlesztőkre bízni a spekulációt. Válasz: A jelenlegi fővárosi szabályozás évekkel korábban született, az építészek által megfogalmazott koncepcióhoz hasonló elvek alapján. Problémás a megvalósítása, a befektetők ellenzik, sokszor más megfontolás vezeti őket. Más európai városokban is így van, pl. Berlinben is kijelöltek egy területet magasházaknak, mégsem oda építették őket. Művészet a városban A városképet nagyban befolyásoló köztéri alkotásokról formált vélemény hasonlít a stílusok, valamint az utcabútorok megítéléséhez. A köztéri szobrokra szintén az akadémista XIX. századi stílust tartják jellemzőnek, híres emberek megformálása a jellemző múltba tekintő módon, még az új keletű alkotásoknál is. A válaszadók kevesellték a kreatív, szellemes, modern képzőművészeti alkotásokat az utcákon. Kifogásolták, hogy a fiatal, újító művészeknek alig van esélyük a bemutatkozásra. Válasz: Jó lenne, ha több lehetőség lenne a modern művészet számára, de tekintetbe kell venni, hogy a budapesti lakosok gyakran mást értenek művészet alatt, mint a művészek maguk a lakosság jelentős része meglehetősen konzervatív. Alternatív jelenségek Az épületek, építmények, közterületek ideiglenes becsomagolása, feldíszítése az építészek többségének szimpátiáját elnyerte. A megfelelő design a megfelelő helyen felvidíthatja, megszépítheti a várost az adott időre. Az olyan rendszeresen visszatérő események rendezése, mint amilyen például a Plázs vagy az augusztusi tűzijáték, illetve nyaranta a Lánchíd vagy a Városliget hétvégi lezárása az autóforgalom elől, pozitív fogadtatásra talált az építészek körében: úgy vélték, ezek az akciók hangulatosabbá tehetik a várost. 7

8 Válasz: Támogatjuk a hasonló, megfelelő művészi színvonalú elképzeléseket, különösen sikeres volt pl. a Szabadság híd gyepesítése. Adminisztráció, szabályozás, városfejlesztés A megkérdezettek döntő többsége a jelenlegi építésügyi, városfejlesztési problémák gyökerét épp az adminisztratív, gyakorta változó jogi szabályozásban látta. A legtöbb kritika az önkormányzati törvény által kialakított kétszintű közigazgatást érte. Általánosnak tekinthető vélemény szerint a főváros jelenlegi problémáit felszámolni, a város egységes fejlesztését biztosítani csak központosított akarattal lehetne. A hivatalok működését tekintve a legnagyobb problémát az építészek szerint az építési engedélyezési eljárás jelenti. Az ügymenet költséges és vontatott. A városfejlesztéssel kapcsolatban az interjúalanyok által szintén jelentősnek ítélt probléma a Főváros alá tartozó hatóságok, hivatalok és közszolgáltatók együttműködésének hiánya. A városfejlesztés általános koncepciótlanságát a megkérdezettek jelentős része említette meg. Javasolták, hogy a Fővárosnak magához kellene vennie a kezdeményezést, és nem magánberuházókra bízni azt. Az általános vélemény szerint a koncepciótlanság kiegészül a városvezetés konzervativizmusával és innovációtól való tartózkodásával. Válasz: A kétszintű szabályozás adottság, kétharmados törvény szabályozza. Tapasztalataink szerint a két és fél éve elfogadott városfejlesztési koncepciót az azt hiányolók vagy nem ismerik, vagy úgy tesznek, mintha nem ismernék. Azóta létrejött a középtávú fejlesztési program is, elsőként az országban. Az engedélyezési eljárást szintén törvény szabályozza. Részben a körültekintő és alapos elbírálás miatt is szükség van időre. A városkép értékőrző fejlesztése és a gyors, rugalmas eljárás egymásnak ellentmondó követelmények. VÉLEMÉNYEK A JÖVŐRŐL Az építészek Budapest városvezetését illetően általában több határozottságot kívánnának meg azért, hogy az önkormányzatok maguk kezdeményezzék a fejlesztéseket, ne pedig a befektetők. A befektetőket, ahogyan egyes megkérdezettek fogalmaztak, kordában kellene tartani, akár gazdasági, akár adminisztratív eszközökkel. Szintén elvárásként fogalmazta meg több interjúalany, hogy a határozottsággal egyidejűleg Budapest építészeti igazgatása váljon nyitottabbá és haladóbbá. A megkérdezettek ezen csoportja több jobb minőségű, előremutató modern épületet látna szívesen Budapesten. Ennek előfeltétele, hogy az építészeti igazgatásban jobban érvényesüljenek a szakmai szempontok. Az építészek úgy látták, hogy a változásoknak előfeltétele a jogszabályi környezet módosítása, illetve a jónak tartott szabályozások esetében a végrehajtás összhangjának megteremtése. A megkérdezettek egy csoportja úgy véli, szakítani kellene az adminisztratív, koncepciótlan rendezési tervekkel, és újszerű, projekt alapú irányítást kellene megvalósítani a fővárosban. Határozott prioritások kinyilvánításával, támogatásokkal lehetne a kívánt fejlesztési pályára állítani Budapestet. Sok megkérdezett építész szerint az utóbbi években észrevehető Budapesten az általános anyagi helyzet javulása. Ez a megkérdezett szerint hozzájárult az általános esztétikai igényesség szintjének emelkedéséhez. Ezért az optimistább építészek úgy vélik, a jövőben talán több építészetileg és kivitelezésében is igényes épület születik majd. A legtöbb válaszadó szerint az olcsó lakóparkok hamarosan kimennek a divatból, amint telítődik a piac, és tényezővé válik a jobb minőség, megjelenés. Egyes építészek úgy gondolták, hogy bizonyos lakóparkok a jövőben könnyen slumosodásnak indulhatnak, amikor az első ott lakó generáció kicserélődik. A megkérdezett építészek egy része szerint a 8

9 már elkészült lakóépületek ugyan már nehezen fognak átalakulni, de a lakóingatlanfejlesztések a jövőben irányt fognak váltani. Már egy ideje észlelhető az igényesebb lakásfejlesztés Budapest bizonyos területein. Az építészek várakozásai szerint a minőség előbb-utóbb a belvárosban is meg fog jelenni, a jelenleg negatív budapesti migráció pedig lelassul vagy megfordul. A gépkocsiforgalom okozta problémák kezelését szinte minden megkérdezett elengedhetetlennek minősítette. Véleményük szerint az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy a város nem bír el ekkora forgalmat, a levegőminőség pedig minden lakónak problémát okoz. Az építészek, bár észrevették az önkormányzatok erre irányuló intézkedéseit, azokat mindannyian elégtelennek tartották. Véleményük szerint, az európai trendeket is figyelembe véve, az egyetlen lehetséges út a gépkocsiforgalom minimalizálása vagy teljes megszüntetése a belvárosban, a parkolók, parkolóházak egyidejű fejlesztése mellett. Építészek véleménye Határozottabb városvezetés kell: a befektetőket kordában kell tartani az építészeti igazgatás legyen nyitottabb, haladóbb! Célszerű lenne a szabályozási környezet módosítása, egyesek új, projekt alapú irányítást vezetnének be a rendezési tervek helyett. A design és a stílus javulásában megoszlanak a vélemények: a javuló tendenciák fennmaradása finanszírozási kérdések miatt nem biztosított. A lakóingatlanok területén fordulatot jósolnak az építészek: az igényesebb, minőségi beruházások fognak teret nyerni. A nyilvánvaló közlekedési problémák megoldását csak a belvárosi gépkocsiforgalom csökkentése, megszűntetése és a parkolóházak fejlesztése jelentheti. Válasz A város nyitottságára irányuló igények és az építészeti konzervativizmusra vonatkozó kritikák éppen a kordában tartás igényéből fakadnak. A kontinentális kultúrkörben nem szokásos egyelőre. A projekt alapú irányítás még hosszadalmasabb eljárást igényelne a nyilvánosságot igénylő viták miatt (egyedi engedélyezések). A Főváros saját beruházásaiban minden esetben pályáztat, de ezen a téren a vélemények mindig megosztottak lesznek. (Ízlések és pofonok ) Reméljük, hogy így lesz, már vannak erre mutató jelek. A lakáspiaci túltermelés ebbe az irányba hat. A Podmaniczky Program lényege éppen ez. A két tanulmány teljes terjedelemben megtalálható a www. studiometropolitana.hu honlapon. 9