fi nanszírozást, két módon, az állami támogatásokon és hozzájárulásokon,

Átírás

1 Ismét nincs lényegi változás a finanszírozásban Elôtérben Ez az év sem hozott alapvetô változást önkormányzatok finanszírozásában. Egyes elemek korrekciói azonban az ésszerûbb feladatellátás ösztönzését, a feladatarányosabb finanszírozást, helyenként az adminisztráció egyszerûsítését célozzák. A közoktatás területén a hatékonyabb intézményhálózat kialakítását kiegészítô hozzájárulások ösztönzik. A szociális és gyermekjóléti ellátásban az általános normatívák egy részét konkrét feladatokhoz kapcsolódó hozzájárulások váltják fel, így a források azokhoz az önkormányzatokhoz jutnak el, amelyek az adott tevékenységet ténylegesen ellátják. Az önkormányzatok forrásszabályozása az éves költségvetési törvényben meghatározott mértékben alapvetôen két módon, az állami támogatásokon és hozzájárulásokon, valamint az átengedett személyi jövedelemadón keresztül történik. E források az államháztartás helyi szintjén a bevételek közel felét jelentik. A központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek döntô többsége az önkormányzatokat alanyi jogon megilletô támogatás, valamint a kötelezôen ellátandó feladatok forrásául szolgáló hozzájárulás, normatív támogatás. Ezeken kívül jelentôsek az egyéb mûködési, valamint a fejlesztési támogatások is, utóbbiak legfôbb forrása a címzett és céltámogatások. Az önkormányzatok megalakulása óta meghatározó a normatív támogatás, amely kezdetben globális hozzájárulás volt. Ezeket az önkormányzati törvényben meghatározott kötelezô feladatokkal összefüggésben igen korán felváltották a feladatokhoz közvetlenebbül kapcsolódó normatívák. A jogcímek növekedésében az önkormányzati mellett az ágazati törvények játszottak jelentôs szerepet. A szociális törvény belépésekor, 1993-ban nemcsak a normatívák, hanem a szociális célú központosított elôirányzatok száma is nôtt. A közoktatási majd a kulturális törvények évi belépése tovább bonyolította a szabályozást. A személyi jövedelemadó (szja) átengedésének mértéke 2000 óta 40 százalék. Változott azonban a képzôdés helyén maradó összeg aránya között 5 százalék volt, majd a 2003-tól 10 százalék. A normatívák megszaporodása adódott abból is, hogy az ágazati tárcák, érdekképviseletek féltették a feladatokat ellátó intézményeket a normatív hozzájárulások tekintetében teljes önállósággal rendelkezô önkormányzatoktól. Ez a gondolkodásmód a szabályozást a forrásorientációtól inkább a feladatfi nanszírozás irányába viszi el. Az önkormányzati forrásszabályozási és támogatási rendszer lényege a bevezetése óta nem változott, erôteljes a jövedelemcentralizáció, ugyanakkor a feladat-, hatáskör és felelôsség vonatkozásában pedig a decentralizáció jellemzi. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök kormányhatározatokban elrendelt felülvizsgálata továbbra is várat magára. Ösztönzik az ésszerûbb feladatellátást Az önkormányzatok forrásszabályozásának módjában nem hozott változást az idei év, az egyes elemek korrekciói viszont az ésszerûbb feladatellátás ösztönzését, a feladatarányosabb fi nanszírozást, helyenként az adminisztráció egyszerûsítését célozzák. A normatív hozzájárulások rendszerében a közoktatás területén a hatékonyabb intézményhálózat kialakítását kiegészítô hozzájárulások ösztönzik. A szociális és gyermekjóléti ellátásban az általános normatívák egy részét konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó hozzájárulások váltják fel, így a források azokhoz az önkormányzatokhoz jutnak el feladatarányosan, amelyek az a- dott tevékenységet ténylegesen ellátják. Az önkormányzatok évi forrásszabályozásának fô célja a közoktatásban a gazdaságos feladatellátás ösztönzése, az esélykiegyenlítés, a korszerû taneszközök beszerzése, az informatikai rendszer fejlesztése. A szociális ellátásban az ellátások bôvítése, a legrosszabb helyzetben lévôk életkörülményeinek javítása. Fontos cél a helyi közszolgál- 4 ÖN KOR KÉP január február

2 a társulások a évi közalkalmazotti és köztisztviselôi béremelések tervezett mértékének megvalósítása számos önkormányzatnál megterhelôen hat tatások kistérségi társulások révén történô ellátásának ösztönzése, a közszolgáltatások színvonalának javítását szolgáló beruházások támogatása, a közszolgáltatásban dolgozók reálbérének emelése, a tömegközlekedés gazdasági helyzetének javítása, illetve az úthálózat felújításának támogatása. A közel 3200 önkormányzat ez évben mintegy 2800 milliárd forintot költhet, ami a bruttó hazai termék (GDP) százaléka. A bevételek a várható teljesítést 7 százalékkal haladják meg. A központi költségvetés által az önkormányzatoknak átadott költségvetési támogatások és hozzájárulások aránya a központi költségvetés kiadásai között az e- lôzô évekhez hasonlóan alakul, 13,3 százalékos. Várhatóan a kiadások 74,9 százalékát a folyó mûködési kiadások, 14,5 százalékát a felhalmozási és tôke jellegû kiadások, 6,4 százalékát a társadalmi és szociálpolitikai juttatások, 4,2 százalékát pedig a mûködési célú pénzeszközátadások, kölcsönnyújtások, törlesztések teszik ki. Csökken a fejlesztésre tervezett forrás Az önkormányzati kiadásokon belül csökken a felhalmozásra fordított hányad 2,4 százalékkal alacsonyabb a évinél, és növekszenek a társadalmi és szociálpolitikai juttatások. Ezek aránya a évinél 2 százalékkal magasabb, tervezett összegük 179,5 milliárd forint. Emelkedett a kölcsönnyújtás, -törlesztés, kamatkiadás öszszege és részaránya is. A évi állami hozzájárulási és támogatási elôirányzat 884,1 milliárd forint, amely 11,2 százalékkal, 89 milliárd forinttal magasabb a tavalyinál. A növekedés mértéke a tervezett 4,5 százalékos infláció több mint kétszerese. A növekmény nagy részét azonban olyan meghatározott feladatokra kapják a helyi önkormányzatok, amelyek végrehajtásával, illetve a felmerült költségekkel el kell számolniuk, így a felhasználási kötöttséggel engedélyezett hozzájárulások és támogatások aránya nô az elôzô évihez képest. Az önkormányzatok bevételét a támogatásokon, hozzájárulásokon kívül növelik az ugyancsak a költségvetési törvényben elôirányzott átengedett bevételek, amelyek között meghatározó a személyi jövedelemadó (szja). Az átengedett 40 százalékos szja a évi 465,6 milliárd forintos elôirányzatával együtt az önkormányzatok összesen 1349,8 milliárd forint központi költségvetési kapcsolatból származó forrással gazdálkodhatnak. Az átengedett szja fele az arány nem változott az e- lôzô évekhez képest, azaz 233,3 milliárd forint normatívan kerül az önkormányzatokhoz. A megyei önkormányzatok ebbôl 19,2 milliárd forinttal részesülnek, részben a valamennyi megyei önkormányzatot egységesen megilletô öszszeget, részben a lakosságszámot, valamint az általuk fenntartott intézmények ellátottait fi gyelembe véve. Az átengedett szja-ból 96,7 milliárd forint szolgálja a települések közötti jövedelemdifferenciák mérséklését. A szabályozás szerint, ha a képzôdés helyén maradó szja-bevétel és az iparûzésiadóerô-képesség egy fôre jutó összege nem éri el a településtípusnak megfelelô fi gyelembe vehetô értékhatárt, a bevétel e szintig kiegészül, ellenkezô esetben pedig csökken. A jövedelemkülönbségek mérséklését szolgáló támogatásokat illetôen a szabályozás új eleme 2004-tôl, hogy a korábbi, a társasági adóbevallásból származó adatok helyett a számításnál az önkormányzati adóbevallásból származó adatokat veszik figyelembe. A mutatószámok változása az önkormányzatok számára lehetôséget ad az év végi tényleges adatok alapján a korrekcióra. Gondot jelent a béremelés A normatív állami hozzájárulások támogatások összege a normatív elosztású szja nélkül 668,4 milliárd forint, a növekedés mértéke 7,8 százalékos. A pénz 76 százalékát a közoktatás, a fennmaradó 24 százalékát a szociális ágazat kapja. A növekedést fôként a közszolgáltatásban foglalkoztatott közalkalmazottak béremelése fedezetének részbeni biztosításával összefüggésben a normatív hozzájárulások fajlagos összegeinek emelése okozta. Gondot okoz, hogy a köztisztviselôket érintô 6 százalékos illetmény január február ÖN KOR KÉP 5

3 emelésre a központi költségvetés egyáltalán nem biztosított forrást. A költségvetési törvény 2004-ben 6 százalékos közalkalmazotti béremelést irányzott elô, de ennek végrehajtását központi forrás hiányában a bértáblák módosításával nem kényszerítette ki. A tavalyi béremelést megvalósító önkormányzatok 1 százaléknak megfelelô támogatást igényelhettek szeptember 30-áig. A rendelkezésre álló adatok szerint az önkormányzatoknak csupán 26 százaléka 832 önkormányzat tudta végrehajtani a keresetnövekedést. A 74 százaléknál, azaz 2355 önkormányzatnál a bértábla kétévi emelést tartalmazó módosítása jelentôs forráshiányt okozhat. A központi költségvetés végszavazása elôtt az önkormányzatok évi bérkiadásainak támogatására további 8,4 milliárd forint központosított elôirányzat átcsoportosításáról döntött az Országgyûlés. Ugyanakkor a költségvetés a 2005-ben szükségessé váló létszámcsökkentés egyszeri kiadásaira 13,5 milliárd forintot tartalmaz. A normatív és kötött felhasználású normatív támogatások között kiemelésre érdemes még a szociális ellátások többek között a rendszeres szociális segély, az idôskorúak járadéka, a gyermekvédelmi támogatás növelésére és az ellátottak körének bôvítésére tervezett 26 milliárd forintos többlettámogatás. A helyi önkormányzatok állami hozzájárulásait és támogatását illetôen a legdinamikusabb a központosított elôirányzatok 74 százalékos növekedése. Ide tartozik az uniós források bôvítését és a hazai fejlesztési pályázatok saját forrás kiegészítésének támogatását szolgáló 7,4 milliárd forintos elôirányzat, amely a múlt évinél 3 milliárddal több. A helyi tömegközlekedés támogatására fordított összeg 6 milliárd forinttal nô, a közutak burkolat-felújításának támogatására 10 milliárdot tartalmaz a költségvetés. A többcélú kistérségi társulások megalakulásának és normatív mûködésének támogatása 5,9 milliárd forinttal több, mint az elmúlt évben. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetû önkormányzatok támogatására tervezett összeg (önhiki) viszont nem nô 2005-ben. A központosított támogatások között említett forrásokon kívül az önkormányzati fejlesztések fô forrása továbbra is a címzett és céltámogatás, amely 2005-ben 63,8 milliárd forint, ami a évi elôirányzatnál 400 millió forinttal kevesebb. Ez az összeg nyújt fedezetet a folyamatban lévô címzett és céltámogatott beruházásokra 58 milliárd forint, az új címzett támogatással induló beruházásokra 4 milliárd forint, valamint új céltámogatással induló beruházásokra. A társulások szerepe A nagymértékû megtakarítási kényszer még inkább szükségessé teszi többcélú kistérségi társulások közös feladatellátását, illetve azok támogatásának ösztönzését. Jelentôségénél fogva szükséges szólni a társulások szerepérôl, annál is inkább, mivel köztudott, hogy az önkormányzati feladatvállalás európai öszszehasonlításban is magas. A helyi lehetôségeket meghaladó feladatvállalás, a nem megfelelô kihasználtságú számos intézmény elsôsorban óvoda, általános iskola, nem csekély mértékben járul hozzá a forráshiányos önkormányzatok magas számához. A helyi önkormányzatok társulásainak különösen az ezer fô alatti lakosságszámú 1482 település esetében van fontos szerepe, mert ezek a kis önkormányzatok és hivatalaik sem a helyi közszolgáltatási, sem pedig az igazgatási feladataikat nem tudják forrás hiányában gazdaságosan ellátni. Az önkormányzati feladatok társulás keretében történô ellátásában vannak már eredmények, de ezek még nem kielégítôk. Az önhiki támogatási jogosultság megszigorítása következtében nôtt ugyan a körjegyzôségek száma, de a körjegyzôség alakítási lehetôséggel a januári adatok szerint mindössze 385 önkormányzat élt. A közoktatási feladatok intézményfenntartó társulás keretében történô ellátásához a költségvetés 1996-tól biztosít normatív hozzájárulást. Az 1100 fônél kisebb lakosú települések az 1 4. osztályos tanulók neveléséhez-oktatásához kiegészítô közoktatási hozzájárulást vehetnek igénybe. A két évvel ezelôtti adatok szerint az országban 601 közoktatási társulás mûködött 1827 önkormányzat részvételével. A belsô ellenôrzési társulások mûködéséhez tól biztosít támogatást a központi költségvetés. Az idei költségvetés továbbra is ösztönzi a kistérségi társulások megalakulását. A támogatáspolitika új eleme, hogy a megalakuláson kívül mûködésükhöz is hozzájárul. A 9,5 milliárdról 15,4 milliárd milliárd forintra emelt központosított elôirányzatból a többcélú kistérségi társulások által ellátott közszolgáltatások normatív mûködésének támogatására 9 milliárd forint szolgál. Az összegbôl azok a társulások részesülnek, amelyek feladatmutatókkal mérhetô közoktatási, szociális, gyermekjóléti, belsô ellenôrzési, könyvtári feladatokat közösen látnak el. A normatív hozzájárulásokra épülô kiegészítô hozzájárulások ösztönözhetik a társulások megalakulását azáltal is, hogy e támogatások feltételeként a vonatkozó kormányrendelet szakmai és méretgazdaságossági követelményeket határoz meg. Ez a szabályozás összhangban van az önhibáján kívül hátrányos helyzetû települések kiegészítô támogatásával is azáltal, hogy a szakmai minimumfeltételeket nem teljesítô önkormányzatok nem részesülhetnek az önhiki támogatásból. Kötelezô céltartalék A évi költségvetés szerint az államháztartási tartalék részeként az önkormányzatok is kötelesek céltartalékot képezni. A tartalék mértéke az állami támogatás és hozzájárulás együttes elôirányzatának 6 ÖN KOR KÉP január február

4 2,5 százaléka, azaz mintegy 22 milliárd forint. A javaslat szerint az államháztartási bevételek kedvezô alakulása esetén a kormány engedélyezheti a tartalék feloldását, illetve pótlólagos támogatást biztosíthat az önkormányzatok számára. Az önkormányzati bevételek, támogatások és hozzájárulások növekedése a tervezett infláció mértékét meghaladja. Ennek ellenére az önkormányzatok bevételeinek mind nagyobb hányadát kötik le a mûködéssel kapcsolatos kiadások, miközben a felhalmozási kiadások csökkennek. Növekszik a hitel- és értékpapír-mûveletekkel kapcsolatos kiadások öszszege. Mindez arra utal, hogy az önkormányzati feladatvállalás túlzott mértékû, de úgyis értelmezhetô, hogy a gazdaságossági követelmények nem kellôen érvényesülnek. Örvendetes ugyanakkor, hogy a támogatási rendszer a évben a társulások megalakulásának ösztönzésén kívül hangsúlyt helyez a közszolgáltatási feladatok mûködésének támogatására is. A évi közalkalmazotti és köztisztviselôi béremelések tervezett mértékének megvalósítása számos önkormányzatnál megterhelôen hat, tekintve, hogy ennek jó részét, elégtelen központi költségvetési támogatás híján, az önkormányzatok saját forrásból kénytelenek kigazdálkodni. Ez a körülmény fokozottan hívja fel a figyelmet a társulások szükségességére. Dr. Lóránt Zoltán, Állami Számvevôszék Várakozások Az idei sem lesz az önkormányzatok éve A évi költségvetésérôl szóló, az Országgyûlésnek benyújtott törvényjavaslathoz az országos önkormányzati érdekszövetségek külön-külön elkészítették az állásfoglalásukat, majd tavaly november 2-án a hét országos érdekszövetség közös állásfoglalást írt alá. Ezt megkapták az érintett minisztériumok vezetôi is, így mind a kormányzati szervek, mind az országgyûlési képviselôk megismerhették a szövetségek közös véleményét, elvárásait. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) januárban elnökségi ülésen tekintette át, hogy az elfogadott költségvetési törvény mit vett figyelembe az elvárások közül, s mit hagyott figyelmen kívül. A helyi önkormányzatok az idén a évi költségvetési törvényjavaslatban eredetileg meghatározottakhoz képest 15,2 milliárd forinttal több központi forráshoz jutnak. A növekmény elenyészô, öszszességében a hatása nem lesz érzékelhetô a gazdálkodásra. A központi források elosztásának változása azonban erôsíthet központi törekvéseket például a többcélú kistérségi társulások megalakulását, mûködését, az egyes fejlesztési források decentralizációját, vagy a közoktatásban az intézmények kihasználtságának javítását. A központi források önkormányzatok közötti elosztása differenciáltabban, feladatarányosabban történik 2005-ben, ami a szûkös pénzügyi lehetôségek közepette a mûködôképesség javítására irányulhat. Az idén is elmarad azonban az önkormányzati reform, illetve a nagy * Országos Közszolgálati Érdekegyeztetô Tanács elosztási rendszerek reformja, s így a szûkös önkormányzati pénzügyi lehetôségek miatt 2005 sem nevezhetô az önkormányzatok évének. Az önkormányzatok részérôl alapvetô elvárás volt, hogy a közszolgálatban dolgozók bérfejlesztésénél az állami támogatás rendszere és mértéke azonos legyen. A közalkalmazottaknál és a köztisztviselôknél egyaránt a 4,5 százalékos központi forrás elkülönítetten, garantált növekményként jelenjen meg. Az OKÉT * - ban, amennyiben a 6 százalékos béremelésen felül történik megegyezés, a kormány vállalja az önkormányzatok abból adódó további többletkötelezettségeit. Az elfogadott törvény szerint a köztisztviselôk teljes körû bérfejlesztésének fedezetét az önkormányzatok saját forrása jelenti. Az illetményalap a évi 33 ezerrôl január 1-jével 35 ezer forintra emelkedett. Az OKÉTban tavaly december 14-én történt megállapodás alapján a közalkalmazottak illetménytáblázatában a garantált illetményminimumokat január 1-jétôl átlagosan 7,5 százalékkal, majd szeptember 1-jétôl egységesen további 4,5 százalékkal kell növelni. A bérfeszültségek kezelésére a bérhordozó normatívák elsôsorban az oktatási normatívák növekedtek. A költségvetési törvény végszavazása elôtt az önkormányzati szféra a bérkiadásokhoz kiegészítô támogatásként kapott plusz 8,4 milliárd forintot. Mindezen intézkedések ellenére a központi költségvetés nem fi nanszírozza a 6 százalék feletti bérintézkedés teljes többletköltségét. Kötelezô a céltartalékképzés Kiemelt elvárás volt az érdekképviselet részérôl, hogy az önkormányzatok mentesüljenek a céltartalékképzési kötelezettség alól. Ez azonban fennmaradt. Összege 20,4 milliárd forint, a települési önkormányzatokat érintôen 20,1 milliárd, a megyei önkormányzatoknál 0,3 milliárd. A települési önkormányzatok helyben január február ÖN KOR KÉP 7

5 maradó személyi jövedelemadója a tartalékképzés következtében a 10 helyett 8,3 százalék. A kötelezô tartalékképzés összegét nem veszi figyelembe a törvény a jövedelemdifferenciálódás mérséklésének számításakor, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetû önkormányzatok támogatásának megállapításakor. A központi költségvetés a dologi kiadások növekedésére továbbra sem biztosít központi forrást, a tervezett infláció mértékéig sem. A törvény nem tartalmaz központi forrást a belterületen meglévô földutak szilárd burkolattal történô ellátásához. Az önkormányzatok kérése ellenére a második szakképzéshez a os tanévben tanulmányaikat megkezdô tanulók esetén nem igényelhetô a normatív hozzájárulás. A finanszírozási garancia elôírása pedig véglegesen kikerül a közoktatási törvénybôl. A szociális alapellátási feladatoknál a feladatarányosabb támogatás miatti forráskivonás kezelésére nincs rendelkezés a büdzsében. Az önkormányzati elvárások közé tartozott, hogy az idén legyen lehetôség a városfejlesztési stratégiák elôkészítésére, megkezdésére, valamint az uniós pályázatokhoz történô eredményes csatlakozásra. Ezért biztosítsa e célokhoz a költségvetés a szabadon felhasználható fejlesztési források bôvülését. A törvény szerint biztosított központi források a évhez képest ugyan bôvülnek, de a saját forrásokat 2005-ben is elsôsorban a mûködôképesség fenntartására kell az önkormányzatoknak fordítani. A szabadon felhasználható fejlesztési források javasolt bôvülésére tehát nem kerül sor 2005-ben. A címzett és céltámogatás, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás és a céljellegû decentralizált támogatás összege 2005-ben reálértékben csökken a évhez képest. Megvalósult elvárások A költségvetési törvény részben vagy egészben tartalmazza a közös állásfoglalás több elvárását. Kérték az önkormányzatok, hogy az ágazati-szakmai jogszabályok követelményeinek összehangolása történjen meg az önkormányzatok mûködési feltételeivel. A jóváhagyott költségvetési törvény szerint az Országgyûlés felkéri a kormányt, hogy a szociális és a gyermekvédelmi ellátásokat szabályozó ágazati jogszabályok módosítása érdekében március 1-jéig tegye meg a szükséges intézkedéseket. A mûködési engedélyt kiadó szerveknek közigazgatási hivataloknak és az illetékes jegyzôknek legyen méltányossági jogkörük az intézmények személyi feltételei meglétének elbírálásában. A minimális szakmai alkalmazotti létszámelôírások teljesítésénél adott feltételek esetén legyen lehetôség -20 százalékos eltérésre. Az éjjeli menedékhelyeknél a szakmai létszám csökkenjen, s szûnjön meg a közösségi koordinátori munkakör, valamint csökkenjen a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményében a terápiás segítôk száma. Szûnjenek meg az átfedések a rehabilitációs intézményekben egyes foglalkoztatási kötelezettségek terén. A szakmai feladatellátást közvetetten segítô munkakörök betöltése ne kötelezô érvényû, hanem ajánlott legyen. Emellett az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló évi törvény a jelzôrendszeres házi segítségnyújtást és a nappali ellátást folyamatosan, de legkésôbb december 31-éig írja elô biztosítani, a rehabilitációs intézményekre vonatkozó külön szabályokat január 1-jétôl kelljen alkalmazni, a gyermekek védelmérôl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítása szerint a meghatározott, nevelési felügyeletre vonatkozó szabályokat pedig július 1-jétôl. Az államháztartási törvény figyelembevételével a közalkalmazottak esetében ide nem értve többek között a közoktatásban foglalkoztatott közalkalmazottakat a kereset-kiegészítés fedezetét meg kell tervezni már 2005-ben. A köztisztviselôi körre viszont nem vonatkozik ez a kötelezettség. Változó normatívák Az önkormányzatok kérésének megfelelôen a megyei önkormányzatokat nem zárja ki a törvény az önhibájukon kívül hátrányos helyzetûek támogatásából. Az 500 fô alatti lakosságszámú községeknél a normatíva felsô korlátja a évi szinten 5 millió forint marad, nem csökken. A körjegyzôség mûködésével kapcsolatos feladatok idei évi normatívái 3 4 százalékkal meghaladják a tavalyi összeget. A szilárd burkolatú belterületi utak burkolat-felújításának támogatására tervezett keretbôl az önkormányzatok a saját forrásaikkal megegyezô összeget igényelhetnek. A hátrányos helyzetû települések azonban a burkolat-felújításra fordított forrásaik 140 százalékát kérhetik. A költségvetési törvény az idei 10 milliárd forintos elôirányzatot a régiókhoz telepíti. A támogatás régiónkénti elôirányzata 30 százalékkal léphetô túl külön módosítás nélkül. A törvény szerint a többcélú kistérségi társulás keretein kívül megalakult intézményfenntartó társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyerekek, tanulók után a normatíva fajlagos összege az idén gyermekenként 45 ezer forint a tervezett 21 ezer forint helyett. Tavaly a fajlagos normatíva forint volt tanulónként. Az államháztartási törvény nem kötelezi az ingyenes önkormányzati tulajdonba kerülô ingatlanok értékesítése esetén az önkormányzatokat arra, hogy az értékesítésbôl származó bevételt csak az igénybejelentésben szereplô feladatra használják fel. A települési igazgatási és kommunális feladatok normatívája a évre tervezett lakosonkénti 1107 forint helyett 1254 forintra emelkedett. A körzetközpontonkénti normatíva a tervezett 2 millióról 3,5 millió forintra nôtt a költségvetés elfogadott változatában, bár ez így is lényegesen alacsonyabb a tavalyinál. Az önkormányzatok által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatására elôirányzott összeg megegyezik a tavalyival, de felsô korlát nélküli. 8 ÖN KOR KÉP január február

6 Megdöbbenve értesültek A forráshiány arra kényszeríti az önkormányzatokat, hogy többcélú kistérségi társulásokat hozzanak létre. Ebben az évben az említett társulások által mûködtetett közszolgáltatások normatív támogatására 9 milliárd forintot tervezett a kormány. A többcélú kistérségi társulások Somogy, Baranya, és Tolna megyében már teljeskörûen megalakultak. Mondhatnánk, hogy sínen van a dolog, de lehet, hogy mégsem? Baranya megyébôl, Mecseknádasd polgármestere, a KÖSZ elnöke egy állásfoglalást juttatott el a sajtó képviselôihez, amelyben aggodalmuknak adnak hangot: A Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége megdöbbenve értesült arról, hogy a kormány a belügyminiszter javaslatára csak márciusban akarja elfogadni a többcélú kistérségi társulási normatívákról szóló döntését. Ez egyrészt rendkívül károsan hat és visszaveti az alig megindult hazai kistérségi szervezôdéseket, az önkormányzatok e társulásokhoz való hozzáállását. Másrészt ellehetetleníti, bizonytalanná teszi az elmúlt idôszakban megalakult társulások mûködési feltételeit. Ezen túl ez az eljárás az önkormányzati és az államháztartási törvénybe is ütközik, mivel nem csupán a kistérségek nem tudják véglegesíteni ez évi költségvetésüket, hanem az ôket alkotó önkormányzatok sem alakíthatják ki saját költségvetési rendszerüket az elôírt határidôre. súlyosbítja a helyzetet, hogy éppen az e társulások, zömükben kisközségek azok, amelyek egyébként is hosszú ideje önhibájukon kívül folyamatos fi nanszírozási problémákkal küszködnek, s nincs módjuk bármilyen forrásból pótolni, megelôlegezni a hiányzó öszszeget Mindezek alapján kérjük a kormányt és személyesen a miniszterelnök urat, hogy a legközelebbi kormányülés hozza meg az ez évi kistérségi támogatás normatív szabályairól szóló döntést. Wekler Ferenc, a KÖSZ elnöke Vitatott a Az önkormányzatok idei támogatása jelentôsen meghaladja a prognosztizált infláció mértékét állítja Jauernik István, a parlamenti MSZP-frakció önkormányzati munkacsoportjának vezetôje. A költségvetési támogatás 8 százalékkal nôtt a tavalyi évhez képest, ami lényegesen több a tervezett 4,5 százalékos inflációnál. Hozzászámolva az európai uniós forrásokat, a növekedés 10 százalékos. Az önkormányzatok az állami költségvetési kapcsolatokból 1350 milliárd forintot kapnak. A helyhatóságok saját bevételei a tervek szerint a tavalyi 1332 milliárdról az idén 1420 milliárd forintra nônek. A kistelepüléseknek valóban komoly gondot okozhat a közalkalmazotti, köztisztviselôi béremelés fejtette ki a képviselô. Álláspontja szerint az azonban nem járható út, hogy a csökkenô gyereklétszám mellett a pedagógusok létszáma nem csökken. Ma Magyarországon már a települések több mint felében a lakosság száma nem éri el az ezer fôt. Ezen belül is nehéz a gazdálkodás az ötszáz fô alatti önkormányzatok egy részénél, bár nem mindenhol, mert a kistelepülések pénzügyi helyzete is jelentôsen különbözik egymástól mutatott rá. Könynyebb a költségvetés elkészítése, ahol jelentôs saját bevételek vannak, s megoldhatatlan a saját intézmények fenntartása, ha az önkormányzat döntôen állami támogatásból gazdálkodik. A béremelés feszültséget jelent Tóth József, a Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) elnöke szerint is, de a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény lehetôséget ad az önkormányzatok hatékonyabb mûködésére, a feladatok színvonalasabb ellátására. A társulások az idén összesen 15,4 milliárd forint normatív támogatáshoz juthatnak. A Fidesz szerint azonban ebben az évben ismét nehezebb helyzetbe kerülnek az önkormányzatok. A helyhatóságok nem kaptak újabb feladatokat, de önmagában a béremelések kigazdálkodása is lehetetlen helyzetbe hozza ôket véli Hargitai János, a Fidesz falusi tagozatának elnöke. Az önkormányzatok többsége a községek 90 százaléka tavaly nem tudta megadni a 6 százalékos béremelést, most azonban ezt visszamenôleg is ki kell fi zetni. Újabb nehézséget okoz, hogy a költségvetés 2,5 százalékos zárolása az önkormányzati szférára nézve is kötelezô. Pokorni Zoltán szerint a költségvetés különösen az oktatást érinti igen kedvezôtlenül, és a legnagyobb bajban kistelepüléseknek valóban komoly gondot okozhat a közalkalmazotti, köztisztviselôi béremelés a kisebb települések iskolái vannak. Szeptembertôl gyerekenként tízezer forinttal kapnak kevesebb normatívát azok az óvodák és általános iskolák, ahol a tanulók létszáma nem éri el az oktatási intézmények átlaglétszámának 60 százalékát. A fi deszes politikus szerint ez több, mint ezer intézményt érint. A kistérségi társulási támogatásokra is csak azok az önkormányzatok pályázhatnak, amelyek legalább az átlag 60 százalékát elérô létszámú intézményeket tartanak fenn. Megjósolhatatlan, hogy ebben az évben hány óvodát, iskolát zárnak be, vonnak össze, vagy adnak át más fenntartónak. Pokorni Zoltán szerint igen jelentôs minôségi különbségek vannak ma az iskolarendszerben. Hogy a gyerek jó vagy rossz iskolában tanul-e, az attól függ, van-e erre pénze az önkormányzatnak. Ezt a kiszolgáltatottságot csökkenteni kell. Jelenleg az oktatási intézmények mûködéséhez szükséges pénz mintegy felét adja a költségvetés, a másik felét az önkormányzatnak kell biztosítania. A képviselô szerint ezen az arányon mindenképpen változtatni kell, a központi költségvetés hozzájárulásának legalább a mûködés háromnegyedét, de inkább négyötödét el kellene érnie január február ÖN KOR KÉP 9