Multi Casco Plus gépjármû-biztosítási szabályzat

Átírás

1 Multi Casco Plus gépjármû-biztosítási szabályzat ALAP BIZ TO SÍ TÁS 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK A fe lek jog vi szo nyá ra a biz to sí tá si szer zô dés, a sza bály zat, va la mint a ha tá lyos ma gyar jog sza bá lyok, kiemel ten a Pol gá ri Tör vény könyv ren del ke zé sei az irány adók. 2. TERÜLETI HATÁLY A szer zô dés te rü le ti ha tá lya: Eu ró pa, va la mint Tö rökor szág tel jes te - rü le te. 2.1 A te rü le ti ha tály szû kí té se A szer zô dés te rü le ti ha tá lya nem ter jed ki a volt Szov jetunió tag ál la - mai nak te rü le té re, ki vé ve ezek kö zül az Eu ró pai Unió tag ál la mait. 3. A SZERZÔDÉS ALANYAI 3.1 Biz to sí tó Az UNIQA Biz to sí tó Zrt. (a to váb biak ban: biz to sí tó) a cas co biz to sí - tá si szer zô dés alap ján a szer zô dés ben meg ha tá ro zott mó don és ese tek ben fo rint ban meg té rí ti a biz to sí tott jár mû ben, an nak biz to - sí tá si fe de zet tel ren del ke zô al kat ré szei ben és tar to zé kai ban ke let ke - zett kárt, va la mint je len alap biz to sí tás és a mel lé köt he tô kiegé szí tô biz to sí tá sok alap ján egyéb szol gál ta tá so kat nyújt. 3.2 Biz to sí tott a jár mû tu laj do no sa. 3.3 Szer zô dô a jár mû tu laj do no sa, vagy más olyan sze mély, aki nek a jár mû megóvá sá hoz ér de ke fû zô dik, vagy a szer zô dést a tu laj do nos ja vá ra kö ti. A díj fi ze té si kö te le zett ség a szer zô dô fe let ter he li. 4. A BIZTOSÍTOTT JÁRMÛ A biz to sí tó csak ma gyar ha tó ság ál tal for ga lom ba he lye zett és ma - gyar ha tó sá gi jel zé sek kel el lá tott jár mû vek re vál lal koc ká za tot. A biz to sí tó nem vál lal koc ká za tot: köz úti sze mély fu va ro zás (ta xi), gép ko csi-köl csön zés (Rent a car) cél já ra hasz nált jár mû vek re. Gép ko csi köl csön zés nek mi nô sül a jár - mû el lenér ték fe jé ben tör té nô köl csönadá sa. A jár mû egy év nél hosszabb idôn ke resz tül tar tó lí zing be vagy tar tós bér be adá sa e szer zô dés szem pont já ból nem szá mít gép ko csi köl - csön zés nek. A biz to sí tó nem vál lal koc ká za tot to váb bá ar ra a gép jár mû re, ame - lyet más biz to sí tó to tál ká ros sá (7.2.1 pont) mi nô sí tett, il let ve a gép - jár mû ben ke let ke zett kárt to tál kár ként ren dez te. 4.1 Ál la pot, fel sze relt ség A jár mû az aján la ton rög zí tett ál la pot ban és rész le te zett fel sze relt - ség gel van biz to sít va. A biz to sí tás nem ter jed ki a jár mû üzem- és ke nô anya gai ra. A biz to sí tás nem ter jed ki a jár mû rôl le sze relt, ki sze relt ál la pot ban lé - vô al kat ré szek re. Az elekt roakusz ti kai be ren de zé sek csak az er re vo nat ko zó kiegé szí tô biz to sí tás ke re té ben biz to sít ha tók (lásd: pont) Nem biz to sít ha tó fel sze re lé sek és tar to zé kok Nem biz to sít ha tók azok a fel sze re lé sek, ame lyek hasz ná la tát ha tó sá - gi elôírás tilt ja. Pót ke rék 5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK Módozat: Tö rés kár A biz to sí tott jár mû ben bár mi lyen kí vül rôl ha tó, hir te len fel lé pô, balese ti jel le gû erô ha tás vagy ron gá lás ál tal ke let ke zett tö rés, vagy sé rü - lés. 5.2 Ön ál ló üveg kár A biz to sí tott jár mû nek ki zá ró lag az ab lak üve gei ben, bár mi lyen kí vül - rôl ha tó, hir te len fel lé pô, balese ti jel le gû erô ha tás vagy ron gá lás ál - tal ke let ke zett tö rés, il let ve sé rü lés. A fe de zet nem ter jed ki az ab lak - üve gen el he lye zett iga zo lá sok, do ku men tu mok, bi zony la tok (pl. autó pá lya-mat ri ca) pót lá sá ból ere dô költ sé gek re. 5.3 Ele mi kár A biz to sí tott jár mû tûz, vil lám csa pás, rob ba nás, a Mercalli-Sieberg ská la alap ján legalább 5-ös fo ko za tú nak re giszt rált föld ren gés, föld - csu szam lás, kô és föld om lás, ter mé sze tes üreg vagy ta laj szint alat ti épít mény beom lá sa, legalább 15 m/s erôs sé gû szél vi har, fel hô sza ka - dás, ár víz, bel víz, egyéb víz elön tés, jég ve rés, le zú du ló hó tö meg, hó - nyo más ál tal ke let ke zett ká ro so dá sa. Azo nos kár idô pont ban be kö vet ke zô ár víz- vagy föld ren gés kár ese tén a ki fi zet he tô kár té rí tés mér té ké nek ma xi mu ma Tár sa sá gi szin ten ket - tô mil liárd fo rint. Ha az össz kár meg ha lad ja a ket tô mil liárd fo rin tot, úgy szer zô dé sen ként olyan arány ban tör té nik a kár ki fi ze té se, ahogy a ket tô mil liárd fo rint és a tény le ges össz kár arány la nak egy más hoz. A biz to sí tó a szer zô dés ben föld ren gés és ár víz biz to sí tá si ese mé nyek vo nat ko zá sá ban vá ra ko zá si idôt köt ki, mely nek idô tar ta ma a szer zô - dés ha tály ba lé pé sé tôl szá mí tott 30 nap. A biz to sí tó koc ká zat vi se lé - se a vá ra ko zá si idô alat ti föld ren gés és ár víz biz to sí tá si ese mé nyek re nem ter jed ki. 5.4 Lo pás kár A biz to sí tott jár mû, vagy biz to sí tá si fe de zet alá tar to zó beépí tett al - kat ré szei nek, tar to zé kai nak el lo pá sa, ön ké nyes el vé te le, el rab lá sa. 6. KOCKÁZATKIZÁRÁS Nem mi nô sül biz to sí tá si ese mény nek és ezért az UNIQA Biz to sí tó nem té rí ti meg azo kat a ká ro kat: ame lyek a jár mû vet ver seny, vagy az ar ra va ló fel ké szü lés részt ve - vô je ként ér ték, ame lyek nem balese ti jel leg gel kö vet kez tek be (pl. mû sza ki hi ba, ab lak tör lô ál ta li üveg kar co lás, hû tô rend szer rend el le nes mû kö dé - se, anyag fá ra dás, anyag hi ba, stb.), ame lyek a jár mû rôl le sze relt al kat ré szek ben, tar to zé kok ban ke let - kez tek, ame lye ket gyú lé kony, rob ba nó, kor ro dá ló vagy ma ró anya gok nak a biz to sí tott jár mû ben tör té nô szál lí tá sa idé zett elô, vagy sú lyos bí tott, ame lye ket atom mag szer ke ze té nek mó do su lá sa, ra dioak tív su gár - zás vagy egyéb io ni zá ló su gár for rás idé zett elô, ame lyek kör nye zet szennye zés ha tá sá ra ke let kez tek, ame lyek bio ló giai fegy ver ál tal oko zott nak mi nô sül nek, ame lyek né pi meg moz du lá sok (tün te tés, sztrájk, fel ke lés, stb.) vagy kül sô há bo rú, in vá zió, kül föl di el len ség tá ma dá sa, fegy ve res za var gás kö vet kez té ben ke let kez tek, te kin tet nél kül ar ra, hogy volt-e hi va ta los had üze net ame lyek pol gár há bo rú, fel ke lés, lá zon gás, ter ro riz mus, po li ti kai puccs, for ra da lom, sztrájk vagy pol gá ri moz ga lom kö vet kez té ben ke let kez tek ame lyek kü lön le ges jár mû mun ka vég zé se köz ben, vagy köz le ke - dés re elô ké szí té se so rán kö vet kez tek be. Kü lön le ges jár mû nek te kint jük azt a jár mû vet, amely fel sze relt sé ge, vagy a ráépí tett mun ka gép se gít sé gé vel, a sze mély il let ve áru szál lí tá - son kí vül más mun ka vég zé sé re is ké pes (pl. da ru vagy leen ged he tô hát fal, vagy bil le nô pla tó se gít sé gé vel ra ko dás, to ló lap pal hó kot rás, víz szi vattyú val tûz ol tás, stb.). Nem biz to sí tá si ese mény to váb bá a lo pás kár, ha a szer zô dô a biz to - sí tott jár mû vet bár mi lyen jog cí men más bir to ká ba ad ja (pl. bér let, köl csön stb.) és a gép jár mû vet a jog sze rû bir to kos el sik kaszt ja (el lop - ja), vagy más mó don el tu laj do nít ja, elide ge ní ti. 1

2 7. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK Hely reál lí tá si költ sé gek té rí té se: A biz to sí tó meg té rí ti a biz to sí tá si ese mény kö vet kez té ben ke let ke zett ká ro so dá sok ma gyaror szá gi hi va ta los már ka szer viz ben, a gyá ri ja - ví tá si tech no ló gia sze rint el vég zett hely reál lí tá sá nak szám lá val iga - zolt költ sé gét. Amennyi ben a hely reál lí tás nem már ka szer viz ben tör té nik, a biz to - sító a ja ví tás ma gyaror szá gi át la gos ár szín vo nal nak meg fe le lô szám lá val iga zolt költ sé gét té rí ti meg. A fe lek bi zony la tok hiá nyá ban a be csült kár ér ték te kin te té ben megál la po dást köt het nek. A biz to sí tó a hely reál lí tás költ sé gei bôl nem von le ér ték emel ke dést. (Hasz nált ál la po tú jár mû új al kat ré szek kel tör tént ja ví tá sa ese tén, a beépí tett új al kat ré szek miat ti ér ték nö ve ke dést fi gyel men kí vül hagy ja.) Ugyanak kor a biz to sí tó az egy ség ként cse rélt ér té ket kép vi se lô sé rült al kat rész hasz ná la ti ér té két a biz to sí tó le von hat ja a kár összeg - bôl. Ha a sé rült al kat rész il let ve tar to zék ja vít ha tó, de azt a hely reál lí tás so rán új jal pó tol ták, a biz to sí tó az eb bôl ere dô több let költ sé ge ket nem vi se li. A biz to sí tó ki zá ró lag a kár ese mény foly tán sé rült fe lü le tek fé nye zé sé - nek költ sé gét té rí ti meg. A ka rosszé ria tel jes fé nye zé sé nek költ sé gét a biz to sí tó csak ab ban az eset ben té rí ti meg, ha azt a gyá ri ja ví tá si tech no ló gia elôír ja. A biz to sí tó szol gál ta tá sa nem ter jed ki a biz to sí tott jár mû ben ke let - ke zett ér ték csök ke nés re. A biz to sí tó szol gál ta tá sa áfa, vagy egyéb köz te her vissza té rí té sé re, vagy meg nem fi ze té sé re jo go sult biz to sí tott ese té ben a hely reál lí tá - si költ sé gek áfa-val, vagy egyéb köz te her rel csök ken tett ér té ké re vo - nat ko zik A biz to sí tá si összeg az adott biz to sí tá si idô szak ra a biz to sí tó ál tal ki - fi ze tett kár té rí té si össze gé vel csök ken, ki vé ve, ha a szer zô dô az évi dí - jat meg fe le lôen kiegé szí ti. Je len ren del ke zés al kal ma zá sá ban a biz to sí tá si összeg a szer zô dés pont já ban meg ha tá ro zot tak sze rint szá mí tott ér té ket je len ti. 7.2 A jár mû pót lá si ér té ké nek té rí té se (to tál kár ese tén) A to tál kár fo gal ma To tál ká ros a biz to sí tott jár mû, ha biz to sí tá si ese mény kö vet kez té ben olyan mér ték ben meg sé rül, hogy hely reál lí tá sa a költ sé gek (ideért ve a pont sze rin ti költ - sé ge ket is) és meg té rü lé sek fi gye lem be vé te lé vel gaz da ság ta lan el lop ják és a gép jár mû vet er re te kin tet tel a ha tó sá gi el já rás ke re té - ben iga zol tan a for ga lom ból ki von ják A pót lá si ér ték fo gal ma A pót lá si ér ték a jár mû nek a kár ese mény idô pont ja sze rin ti, a gyár - tás óta be kö vet ke zett ér ték mó do sí tó té nye zôk fi gye lem be vé te lé vel, az ér vé nyes ma gyaror szá gi EUROTAX ka ta ló gus alap ján hi va ta los ma gyaror szá gi fi ze tô esz köz ben megál la pí tott bel föl di pia ci ér té ke. Amennyi ben az adott tí pus a ma gyaror szá gi EUROTAX ka ta ló gus ban nem sze re pel, ab ban az eset ben a biz to sí tó a mû sza ki pa ra mé te rei te kin te té ben hoz zá leg kö ze lebb ál ló gép jár mû ma gyaror szá gi EUROTAX ka ta ló gus sze rin ti ér té ke alap ján ál la pít ja meg a pót lá si ér - té ket A szol gál ta tás to tál kár ese tén A biz to sí tó a jár mû nek a ma rad vány ér ték kel (a roncs ér té ké vel) csök - ken tett pót lá si ér té két té rí ti meg. A ma rad vány (roncs) át vé te lé re a biz to sí tó nem kö te lez he tô. 7.3 Egyéb szol gál ta tá sok A sé rült jár mû szál lí tá sa, tá ro lá sa A biz to sí tó meg té rí ti a biz to sí tá si ese mény kap csán sé rült jár mû in - do kolt men té sé vel, szál lí tá sá val, von ta tá sá val, ide gen he lyen tör té nô tá ro lá sá val, ôr zé sé vel fel me rült költ sé gek szám lá val iga zolt össze gét. A men té si, szál lí tá si, tá ro lá si költ ség nem ha lad hat ja meg a szer zô dô ál tal fi ze tett éves biz to sí tá si díj há rom szo ro sát AUTOHELP Gép jár mû se gít ség nyúj tás és biz to sí tás, Kül föl di jog vé del mi se gít ség nyúj tás és biz to sí tás Se gít ség nyúj tá si szol gál ta tá sok, sze mély gép ko csi val uta zók ré szé re A fel té te lek a pon tok ban ta lál ha tók. 7.4 Men te sü lés a kár té rí tés alól Szán dé kos ság, sú lyos gon dat lan ság Men te sül a biz to sí tó a biz to sí tá si szol gál ta tás tel je sí té se alól, amennyi ben bi zo nyít ja, hogy a biz to sí tá si ese ményt a szer zô dô vagy a biz to sí tott, vagy azok kö ze li hoz zá tar to zó ja (Ptk /b), a szer zô dô vagy a biz to sí tott jo gi sze mély nek, vagy jo gi sze mé lyi - ség gel nem ren del ke zô szer ve zet nek a jár mû vek moz ga tá sát, ke ze - lé sét, felügye le tét, kar ban tar tá sát, il let ve ezek irá nyí tá sát vég zô, vagy egyéb ként ve ze tô ál lá sú al kal ma zott ja (tag ja) vagy meg bí - zott ja jog el le ne sen és szán dé ko san, vagy sú lyo san gon dat la nul okoz ta A sú lyos gon dat lan ság fo gal má nak meg ha tá ro zá sa Sú lyo san gon dat la nul oko zott nak mi nô sül a kár kü lö nö sen, ha: a jár mû vet a pont ban fel so rolt sze mé lyek, il let ve ezek be - leegye zé sé vel más sze mély, az adott jár mû ka te gó riá ra ér vé nyes gépjármûvezetôi en ge dély nél kül, ká bí tó sze res vagy 0,8 ez re lé ket meg ha la dó vér al ko hol, vagy 0,5 mg/l légalkohol szin ten elérô al - ko ho los be fo lyá solt ság ál la po tá ban ve zet te. szak sze rût len üze mel te tés okoz ta, (Szak sze rût len üze mel te tés nek mi nô sül az is, ha a gép jár mû vel az azt ért me cha ni kai sé rü lés be - kö vet ke zé sét kö ve tôen úgy köz le ked nek to vább, hogy nem gyô - zôd tek meg ar ról, hogy a sé rü lés kö vet kez té ben to váb bi ká ro so dás ve szé lye nem áll fenn.) a jár mû a biz to sí tá si ese mény idô pont já ban sú lyo san el ha nya golt mû sza ki ál la pot ban volt, és ez az ál la pot oka volt a biz to sí tá si ese - mény be kö vet ke zé sé nek, a tûz ren dé sze ti elôírá so kat sú lyo san meg sér tet ték A lo pás el le ni vé de lem hiá nya Men te sül a biz to sí tó a lo pás ká rok és az en nek kö vet kez té ben ke let - ke zett egyéb ká rok meg té rí té se alól, amennyi ben bi zo nyít ja, hogy a jár mû vet nem zár ták le meg fe le lôen, a szer zô dô vagy a biz to sí tott vagy ezek be leegye zé sé vel a jár mû - vet hasz ná ló más sze mély nem gon dos ko dott a gép jár mû kul csai - nak biz ton sá gos he lyen tör té nô tá ro lá sá ról, a le zá rat lan jár mû vet a szer zô dô vagy a biz to sí tott vagy ezek be - leegye zé sé vel a jár mû vet hasz ná ló más sze mély jár mû tôl tör té nô el tá vo lo dá sát ki hasz nál va tu laj do nít ják el, a jár mû kul csá nak el vesz té se, il let ve a zár meg ron gá lá sa után nem gon dos kod tak ha la dék ta la nul a zá rak és az elekt ro ni kus vé del mi rend szer át kó do lá sá ról vagy cse ré jé rôl, il let ve az elôb biek el vég zé - séig a jár mû ôr zött he lyen tá ro lá sá ról. Men te sül a biz to sí tó a tel jes jár mû el lo pá sa miat ti kár meg té rí té se alól, ha az el lo pott jár mû a lo pás idô pont já ban nem ren del ke zett a szer zô dés ben (aján la ton vagy köt vé nyen) meg ne ve zett, mû kö dô ké - pes ál la po tú, be kap csolt (éle sí tett), szak sze rûen al kal ma zott lo pás el - le ni vé de lem mel A jár mû kul csai nak, ok má nyai nak hiá nya Men te sül a biz to sí tó a tel jes jár mû el lo pá sa miat ti kár meg té rí té se alól, amennyi ben a kár be je len té sét kö ve tôen a szer zô dô és a biz to - sí tott nem tud hi telt ér dem lô mó don el szá mol ni a jár mû höz tar to zó és az aján la ton rög zí tett szá mú összes kulccsal. Kul cson ért jük a jár - mû aj ta já nak ki nyi tá sá ra, a mo tor elin dí tá sá ra, to váb bá a vé del mi rend szer ki- és be kap cso lá sá ra szol gá ló, a jár mû höz rend sze re sí tett esz kö zö ket. Men te sül to váb bá a biz to sí tó a jár mû el lo pá sa miat ti kár meg té rí té - se alól, amennyi ben a szer zô dô/biz to sí tott hi telt ér dem lô mó don nem tud el szá mol ni a gép jár mû for gal mi en ge dé lyé vel, il let ve törzs - köny vé vel. A biz to sí tó men te sü lé sét ered mé nye zi kü lö nö sen a for - gal mi en ge dély nek, il let ve törzs könyv nek gép jár mû ben ha gyá sa. A je len szer zô dés szem pont já ból az el szá mo lás olyan va lós és ok - sze rû ma gya rá za tot je lent a gép jár mû hiány zó kul csá ra, vagy do ku - men tu mai ra vo nat ko zóan, amely nem ala poz za meg a szer zô dô/biz - to sí tott gon dat lan sá gá nak megál la pí tá sát. 2

3 7.4.5 Tá jé koz ta tá si kö te le zett ség meg sze gé se Amennyi ben a biz to sí tott, szer zô dô a biz to sí tás el vál la lá sa szem - pont já ból lé nye ges kö rül mé nye ket il le tô köz lé si kö te le zett sé gét meg sze gi, a biz to sí tó kár té rí té si kö te le zett sé ge nem áll be, ki vé ve, ha bi zo nyít ják, hogy az el hall ga tott vagy be nem je len tett kö rül ményt a biz to sí tó a szer zô dés kö tés kor is mer te, vagy az nem ha tott köz re a biz to sí tá si ese mény be kö vet ke zé sé ben. Az adat köz lé si, vál to zás-be je - len té si kö te le zett ség meg sér té sé nek mi nô sül kü lö nö sen, ha a biz to - sí tá si aján la ton, en ge dé lye zé si adat la pon a szer zô dô, biz to sí tott ál tal kö zölt ada tok nem fe lel nek meg a va ló ság nak, vagy az aján lat, il let - ve en ge dé lye zé si adat lap ki töl té se so rán a biz to sí tás el vál la lá sa szem - pont já ból lé nye ges ada to kat hall gat el a szer zô dô, il let ve biz to sí tott. A biz to sí tás el vál la lá sa szem pont já ból lé nye ges kö rül mény min den olyan adat, in for má ció, ame lyet az aján lat, en ge dé lye zé si adat lap, il - let ve a biz to sí tá si szer zô dés lét re jöt té hez szük sé ges egyéb, a szer zô - dô, biz to sí tott ál tal aláírt nyom tat vány tar tal maz. 8. A BIZTOSÍTOTT ÉS A SZERZÔDÔ KÁRMEGELÔZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE A biz to sí tott és a szer zô dô kö te les a kárt tô le tel he tôen eny hí te ni és a hely reál lí tás, il let ve pót lás so rán a biz to sí tó kár eny hí té si cél za tú irány mu ta tá sait be tar ta ni. Lo pás kár ese tén csak a biz to sí tó val tör tént elô ze tes megál la po dás alap ján foly tat ha tó kár eny hí té si te vé keny ség, el len ke zô eset ben a biz to sí tó a kár eny hí té si költ sé gek meg té rí té sé re nem kö te lez he tô. 9. ÖNRÉSZESEDÉS Kár ese tén az iga zol tan fel me rült já ru lé kos költ sé gek kel együtt megál la pí tott kár összeg bôl kár ese mé nyen ként a szer zô dés ben vál lalt nagy sá gú össze get a biz to sí tott ma ga vi se li. 9.1 Az ön ré sze se dés mér té ke A vá laszt ha tó ön ré sze se dé si cso por tok: Ön ré sze se dés a kár 10%-a, de nem ke ve sebb, mint a je len alap biz - to sí tás pót dí jak és ked vez mé nyek nél kü li éves dí já nak 25%-a, de leg ke ve sebb Ft. Ön ré sze se dés a kár 10%-a, de nem ke ve sebb, mint a je len alap biz - to sí tás pót dí jak és ked vez mé nyek nél kü li éves dí já nak 25%-a, de leg ke ve sebb Ft. Ön ré sze se dés a kár 10%-a, de nem ke ve sebb, mint a je len alap biz - to sí tás pót dí jak és ked vez mé nyek nél kü li éves dí já nak 25%-a, de leg ke ve sebb Ft. Ön ré sze se dés a kár 10%-a, de nem ke ve sebb, mint a je len alap biz - to sí tás pót dí jak és ked vez mé nyek nél kü li éves dí já nak 25%-a, de leg ke ve sebb Ft. Ön ré sze se dés a kár 10%-a, de nem ke ve sebb, mint a je len alap biz - to sí tás pót dí jak és ked vez mé nyek nél kü li éves dí já nak 50%-a, de leg ke ve sebb Ft. Ön ré sze se dés a kár 20%-a, de nem ke ve sebb, mint a je len alap biz - to sí tás pót dí jak és ked vez mé nyek nél kü li éves dí já nak 50%-a, de leg ke ve sebb Ft. Ön ré sze se dés a kár 20%-a, de nem ke ve sebb, mint a je len alap biz - to sí tás pót dí jak és ked vez mé nyek nél kü li éves dí já nak 50%-a, de leg ke ve sebb Ft. Ön ré sze se dés a kár 20%-a, de nem ke ve sebb, mint a je len alap biz - to sí tás pót dí jak és ked vez mé nyek nél kü li éves dí já nak 50%-a, de leg ke ve sebb Ft. Ön ré sze se dés a kár 20%-a, de nem ke ve sebb, mint a je len alap biz - to sí tás pót dí jak és ked vez mé nyek nél kü li éves dí já nak 50%-a, de leg ke ve sebb Ft. Ön ré sze se dés a kár 20%-a, de nem ke ve sebb, mint a je len alap biz - to sí tás pót dí jak és ked vez mé nyek nél kü li éves dí já nak 100%-a, de leg ke ve sebb Ft. A fe lek megál la pod hat nak a fen tiek tôl el té rô ön ré sze se dés ben is. A biz to sí tó a szer zô dés ben vál lalt mi ni má lis ön ré sze se dé si össze get (az éves díj 25%-a, 50%-a, 100%-a, il let ve 30000, 50000, , Ft) nem ve szi fi gye lem be ön ál ló üveg kár (5.2), kár megelô zé si cél lal vég zett zár ja ví tás, vagy -cse re ese tén, amenynyi ben ar ra biz to sí tá si ese mény be kö vet ke zé se miatt ke rül sor. 9.2 Az ön ré sze se dés nö ve ke dé se Amennyi ben a biz to sí tott jár mû vet olyan kor éri kár, ami kor azt a szer zô dô ál tal nem en ge dé lye zett élet ko rú sze mély ve zet te, a biz to - sí tó az ön ré sze se dés sel csök ken tett kár összeg 80%-át fi ze ti ki, ki vé - ve, ha a kár be kö vet kez te kor a jár mû vet olyan sze mély ve zet te, aki el len a jár mû el lo pá sa, vagy il le ték te len hasz ná la ta miatt a szer zô dô, vagy a biz to sí tott fel je len tést tett. Ugyan csak az ön ré sze se dés sel csök ken tett kár összeg 80%-át fi zet he - ti ki a biz to sí tó ab ban az eset ben, amennyi ben két sé get ki zá róan megál la pít ja, hogy a szer zô dés ben a szer zô dô, cí me ként meg je lölt cím nem egye zik meg a szer zô dô ál lan dó, lak he lyé vel, il le tô leg szék - he lyé vel, te lep he lyé vel. 9.3 Amennyi ben az ön ré sze se dés nö ve ke dé sé nek a 9.2 pont sze rin ti mind két in do ka egyide jû leg fennáll, a biz to sí tó az ön ré sze se dés sel csök ken tett kár összeg 60%-át fi zet he ti ki. 10. DÍJFIZETÉS A biz to sí tá si díj a tel jes biz to sí tá si idô szak ra elô re, egy összeg ben fi - ze ten dô, ki vé ve, ha a szer zô dô fe lek rész let fi ze tés ben ál la pod tak meg. Rész let fi ze tés ese tén a biz to sí tó a díj sza bás ban meg ha tá ro zott, a díj fi - ze tés gya ko ri sá gá tól és mód já tól füg gô díj pót lék fi ze té sét ír ja elô. Ha a szer zô dés kap csán ese dé kes sé vált díj rész le tek kö zül nem mindegyik ke rült be fi ze tés re, a be fi ze tett díj rész le tet a biz to sí tó a szer zô - dés hez tar to zó leg ré geb bi díj kö ve te lés kiegyen lí té sé re for dít ja. A szer zô dés meg szû né se utá ni díj fi ze tés nem je len ti a szer zô dés új - bó li ér vé nyes sé vá lá sát. Ha a biz to sí tó a szer zô dés kap csán szol gál ta tást tel je sí tett, ak kor a tel jes biz to sí tá si idô szak ra vo nat ko zó biz to sí tá si díj meg fi ze té sét kö - ve tel he ti. A biz to sí tó er re vo nat ko zó ki fe je zett hoz zá já ru lá sá val a szer zô dés el - sô díj rész le té nek meg fi ze té sé re 60 na pos ha lasz tást ad hat. Amennyi ben a szer zô dô az el sô díj rész let meg fi ze té sé re vo nat ko zó kö te le zett sé gé nek 60 na pon be lül ele get tesz, a biz to sí tó koc ká zat vi - se lé se az aján la ton rög zí tett idô pont tal kez dô dik meg. Amennyi ben a szer zô dô az el sô díj rész le tet 60 nap el tel té vel, de 90 na pon be lül meg fi ze ti, a biz to sí tó koc ká zat vi se lé se a díj beér ke zé sét kö ve tô na pon kez dô dik meg. Amennyi ben a szer zô dô az el sô díj meg fi ze té sé re vo nat ko zó kö te le - zett sé gé nek 90 na pon be lül nem tesz ele get, a szer zô dés a biz to sí tó min den to váb bi in téz ke dé se nél kül meg szû nik A biz to sí tá si díj vál to zá sa Az aláb bi pont (10.1.1) nem vo nat ko zik ar ra az eset re, ami kor a biz - to sí tá si díj ki zá ró lag a kár men tes sé gi díj ked vez mény rend szer miatt vál to zik meg A biz to sí tá si idô szak ra vo nat ko zó díj A biz to sí tó jo go sult min den biz to sí tá si idô szak ra új biz to sí tá si dí jat megál la pí ta ni. Ha a biz to sí tó az új biz to sí tá si idô szak ra az elô zô nél ma ga sabb biz - to sí tá si dí jat ír elô, kö te les azt a szer zô dés le já ra ti nap ját legalább 30 nap pal megelô zôen a szer zô dô tu do má sá ra hoz ni. 11. KÁRMENTESSÉGI DÍJKEDVEZMÉNY A szer zô dô a biz to sí tá si idô szak ban az alap biz to sí tás dí já ból kár - men tes sé gi díj ked vez mény re, il let ve an nak nö ve ke dé sé re jo go sult, ha a szer zô dés a biz to sí tá si idô sza kot megelô zô legalább egy éves idô szak ban fo lya ma to san fennállt, és ezen idô alatt a biz to sí tó biz to - sí tá si ese mény re szol gál ta tást nem tel je sí tett. A meg szer zett kár men tes sé gi díj en ged mény a szer zô dés ér dek mú lás miat ti meg szû né se ese tén ki vé ve a biz to sí tá si ese mény miat ti meg - szû nést meg ma rad, és 6 hó na pon be lül egy újon nan kö tött szer zô - dés re át vi he tô. A kár men tes sé gi díj en ged mény rend szer szem pont já ból nem ve szi fi gye lem be a biz to sí tó a biz to sí tá si ese ményt, ha a ki fi ze tett kár té rí - tés an nak ki fi ze té sét kö ve tô 6 hó na pon be lül tel jes egé szé ben meg té rült. A biz to sí tó a kár ren de zés so rán fel me rült költ sé ge ket nem ve szi fi gye lem be a kár men tes sé gi díj ked vez mény megál la pí tá sá nál. Ha a biz to sí tó a szer zô dés re a biz to sí tá si idô szak alatt szol gál ta tást tel - je sí tett, a kár men tes sé gi díj ked vez mény az aláb biak sze rint mó do sul: A biz to sí tá si idô szak ban be kö vet ke zett 1 kár ese mény alap ján tel je sí tett kár ki fi ze tés ese tén: a szer zô dô meg szer zett bo nus fo ko za ta 4 fo ko zat tal ala cso nyabb lesz (vagy a bo nus fo ko zat meg szû nik) a kö vet ke zô idô szak tól, 3

4 2 kár ese mény alap ján tel je sí tett kár ki fi ze tés ese tén: meg szer zett bo nus fo ko zat 8 fo ko zat tal ala cso nyabb lesz (vagy meg szû nik) a kö vet ke zô biz to sí tá si idô szak tól. 3 vagy több kár ese mény ese tén a szer zô dô bo nus fo ko za ta meg - szû nik, és a jo go sí tó idô szak szá mí tá sa a kö vet ke zô idô szak el sô nap já tól új ra kez dô dik A ked vez mény mér té ke Az UNIQA Biztosítónál el töl tött kár men tes évek szá ma A ked vez mény mér té ke 1 5% 2 10% 3 15% 4 20% 5 25% 6 30% 7 35% 8 40% 9 45% 10 vagy több 50% 11.2 Más biz to sí tó in té zet nél meg szer zett bo nus, kár men tes sé gi díj ked vez mény Amennyi ben a szer zô dô elô zô leg más biz to sí tó in té zet nél fo lya ma to - san, legalább egy éven ke resz tül tö rés kár ra is ki ter je dô cas co biz to sí - tás sal ren del ke zett, a má sik biz to sí tó in té zet ál tal iga zolt kár men tes idô sza kot (kár men te sen telt tel jes évek szá ma) a biz to sí tó fi gye lem - be ve szi, fel té ve, hogy je len szer zô dés, az elô zô szer zô dés meg szû né sé tôl szá mí tott 6 hó - na pon be lül jön lét re, az elô zô szer zô dés nem díj nem fi ze tés és nem cas co-kár ese mény miatt szûnt meg, a kár men tes idô szak ról szó ló iga zo lást je len szer zô dés kez de tét kö - ve tô 30 na pon be lül meg kül dik a biz to sí tó nak. 12. A BIZTOSÍTOTT KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE A biz to sí tá si ese ményt an nak be kö vet kez tét kö ve tô két mun ka na pon be lül írás ban, azo no sít ha tó mó don be kell je len te ni a biz to sí tó nak. Kül föl dön be kö vet ke zett kár ese tén, a biz to sí tó ál tal ki je lölt se gít ség - nyúj tó in téz mény nél kell a kárt be je len te ni. A tûz- vagy rob ba nás kárt a tûz ol tó sá gon is be kell je len te ni. Lo pás - kár ese tén a rend ôr sé gen fel je len tést kell ten ni. A biz to sí tott a kár fel vé te lig, de leg fel jebb a be je len tés tôl szá mí tott öt mun ka nap el tel téig kö te les a sé rült jár mû vet vál to zat lan ál la pot ban tar ta ni. A kár igény el bí rá lá sá hoz be kell mu tat ni a biz to sí tó nak min den olyan ira tot, amely a jo go sult ság, a biz to sí tá si ese mény és a kár összeg megál la pí tá sá hoz szük sé ges. A biz to sí tott kár be je len té si kö te le zett - sé ge kö ré ben töb bek kö zött kö te les a biz to sí tó ál tal rend sze re sí tett nyom tat vá nyon fel tett va la mennyi kér dés re a va ló ság nak meg fe le - lôen vá la szol ni. A tel jes jár mû el lo pá sa ese tén a jár mû höz tar to zó összes kul csot (be leért ve az elekt ro ni kus kód kul cso kat is) a biz to sí tó kép vi se lô jé nek, a biz to sí tó ál tal sza bá lyo zott mó don át kell ad ni. Amennyi ben a biz to sí tott a be je len té si kö te le zett sé gé nek idô ben nem tesz ele get, és emiatt lé nye ges kö rül mé nyek ki de rít he tet len né vál nak, a biz to sí tó tel je sí té si kö te le zett sé ge nem áll be. Ha az el lo pott jár mû, al kat rész vagy tar to zék a lo pás kár meg té rí té se után meg ke rül, a biz to sí tott kö te les e tényt 15 na pon be lül je len te - ni a biz to sí tó nak. 13. AZ UNIQA BIZ TO SÍ TÓ TELJESÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE A biz to sí tó a sé rült jár mû vet a be je len tés tôl szá mí tott öt mun ka na - pon be lül meg szem lé zi, a sé rü lé se ket jegy zô könyv ben rög zí ti, a ja ví - tás so rán szük ség sze rint pót szem lét tart. A biz to sí tó a kár té rí té si össze get 15 na pon be lül fi ze ti ki. A 15 na pos ha tár idô at tól a nap tól szá mí tan dó, ami kor a kár igény el bí rá lá sá hoz szük sé ges utol só irat a biz to sí tó hoz beér ke zett. Lo pás kár ese tén a 15 na pos ha tár idô amennyi ben a biz to sí tó ál tal kért összes egyéb okira tot be mu tat ták a nyo mo zást fel füg gesz tô ha tá ro zat és a gép jár mû for ga lom ból tör té nô ki vo ná sá ról szó ló ha - tá ro zat biz to sí tó szá má ra va ló be mu ta tá sá tól szá mí tan dó. A biz to sí tó tel je sí té si kö te le zett sé ge ÁFA, vagy egyéb köz te her vissza - té rí té sé re, vagy meg nem fi ze té sé re jo go sult biz to sí tott ese té ben a kár té rí té si összeg ÁFA-val, il let ve egyéb köz te her rel csök ken tett ér té - ké re vo nat ko zik. A biz to sí tó ál tal megál la pí tott kár té rí té si összeg bôl elô ször az ÁFA és egyéb köz te her ke rül le vo nás ra és az így csök ken tett összeg bôl von - ja le a biz to sí tó az ön ré sze se dést. A biz to sí tá si szer zô dés bôl ere dô igé nyek a biz to sí tá si ese mény nap - já tól szá mí tott 2 év alatt évül nek el. 14. A SZERZÔDÔ ÉS A BIZTOSÍTOTT ADATKÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE A szer zô dô az ál ta la en ge dé lye zett ve ze tôk élet ko rá ról az aján lat ban nyi lat ko zik. A biz to sí tó a nyi lat ko za tot is fi gye lem be vé ve ál la pít ja meg a biz to sí tás dí ját. A szer zô dô és a biz to sí tott a szer zô dés tar ta ma alatt kö te les az aláb - bi vál to zá so kat 15 na pon be lül írás ban be je len te ni a biz to sí tó nak: lak hely (te lep hely), le ve le zé si cím vál to zá sát, a le het sé ges ve ze tôk kö ré nek meg vál to zá sát, a jár mû rend szá má nak, al váz szá má nak vál to zá sát, a jár mû fel sze relt sé gé nek vál to zá sát, a jár mû tu laj don jo gá nak meg vál to zá sát (adás vé te li, aján dé ko zá si szer zô dés, il let ve egyéb iga zo lás be mu ta tá sá val), a jár mû for ga lom ból va ló ki vo ná sát, a jár mû vel ipar jo go sít vány alap ján foly ta tan dó köz úti sze mély fu va - ro zói (ta xi) te vé keny ség vagy bér gép ko csi ként (Rent a car) va ló üze mel te tés meg kez dé sét. Bér gép ko csi ként tör té nô hasz ná lat nak mi nô sül a gép ko csi el lenér ték fe jé ben más ré szé re va ló köl csön - zése. 15. A SZER ZÔ DÉS TAR TA MA 15.1 A koc ká zat vi se lés kez de te A biz to sí tó koc ká zat vi se lé se az azt kö ve tô nap 00 órájakor meg kez - dô dik, ami kor az aján lat a biz to sí tó hoz beér ke zett, és a szer zô dô az el sô dí jat a biz to sí tó szám lá já ra be fi zet te, il le tô leg az át vett dí jat a biz to sí tó kép vi se lô je (meg bí zott ja) nyug táz za. A szer zô dô fe lek írás ban megál la pod hat nak a koc ká zat vi se lés kez de - té nek a fen tiek tôl el té rô idô pont já ban is Biz to sí tá si idô szak Je len szer zô dés ha tá ro zott idô re szól. A biz to sí tá si idô szak az aján la - ton fel tün te tett idô pon tig, de leg fel jebb a koc ká zat vi se lés kez de té tôl szá mí tott egy évig tart Au to ma ti kus meg hosszab bí tás A szer zô dés a le já ra ta kor év rôl év re min dig egy év vel meg hosszab - bo dik, ki vé ve, ha a szer zô dô fe lek bár me lyi ke a le já rat nap ját legalább 30 nap pal megelô zôen írás ban köz li azon szán dé kát, hogy a szer zô dés meg hosszab bí tá sát nem kí ván ja. Eb ben az eset ben a biz - to sí tá si díj a biz to sí tá si idô szak utol só nap jáig il le ti meg a biz to sí tót A szer zô dés meg szû né se Ér dek mú lás Ha a szer zô dés ha tá lya alatt a biz to sí tá si ese mény be kö vet ke zé se le - he tet len né vált, vagy a biz to sí tá si ér dek meg szûnt, a szer zô dés, il le - tô leg an nak meg fe le lô ré sze a vál to zás nap ján meg szû nik. Amennyi - ben az ér dek mú lás je len szer zô dés sze rin ti biz to sí tá si ese mény kö vet - kez mé nye, a biz to sí tót a díj a biz to sí tá si idô szak vé géig megil le ti. Ha az ér dek mú lás nem a je len szer zô dés sze rin ti biz to sí tá si ese mény kö vet kez mé nye, a biz to sí tó ad dig a na pig kö ve tel he ti a dí jat, amely na pon koc ká zat vi se lé se meg szûnt. Je len szer zô dés vo nat ko zá sá ban ér dek mú lás nak mi nô sül, amennyi - ben a gép jár mû a biz to sí tá si ese mény kö vet kez té ben oly mér ték ben sé rül, hogy hely reál lí tá sa a költ sé gek és meg té rü lé sek fi gye lem be vé - te lé vel gaz da ság ta lan (to tál kár) A jár mû hasz ná la ti mód já nak meg vál to zá sa miat ti meg szû nés Ha a biz to sí tott jár mû vet sze mély szál lí tó ta xi ként, vagy bér gép ko csi - ként (Rent a car) he lye zik üzem be, ak kor a szer zô dés az új bó li üzem - be he lye zés nap ján meg szû nik. 4

5 A meg vál toz ta tott díj el nem fo ga dá sa miat ti meg szû nés Amennyi ben a szer zô dô a biz to sí tó ál tal meg vál toz ta tott (10.1 pont) dí jat nem fo gad ja el, vagy el fo gad ja, de a mó do sí tott díj ese dé kes - sé gé tôl szá mí tott 30 na pon be lül a mó do sí tott dí jat nem fi ze ti be, a szer zô dés a mó do sí tott díj ese dé kes sé gé nek nap ját kö ve tô 30. na - pon meg szû nik Díj nem fi ze tés miat ti meg szû nés Amennyi ben a szer zô dô a biz to sí tá si dí jat an nak ese dé kes sé gé tôl szá mí tott 30 na pon be lül nem fi zet te be, a szer zô dés és a biz to sí tó koc ká zat vi se lé se a díj fi ze tés ese dé kes sé gé nek nap ját kö ve tô 30. na - pon meg szû nik, ki vé ve, ha a biz to sí tó ha lasz tást en ge dé lye zett, vagy díj kö ve te lé sét bí ró sá gi úton ér vé nye sí tet te. A biz to sí tó a szer zô dés meg szû né sét és a bí ró sá gi út igény be vé te lé - nek ha tár ide jét to váb bi 30 nap pal meg hosszab bít hat ja, ha az ese dé - kes ség tôl szá mí tott 30 nap le tel te elôtt en nek a kö rül mény nek a köz - lé sé vel a szer zô dô fe let és a biz to sí tot tat a díj fi ze tés re írás ban fel szó - lít ja. 16. VISSZAKÖVETELÉSI JOG Amennyi ben a biz to sí tó a kárt meg té rí tet te, ôt il le tik meg azok a jo - gok, ame lyek a biz to sí tot tat il let ték meg a ká rért fe le lôs sze méllyel szem ben, ki vé ve, ha a ká rért fe le lôs sze mély a biz to sí tot tal kö zös ház tar tás ban élô hoz zá tar to zó. Nem él a biz to sí tó a vissza kö ve te lés jo gá val, ha a jár mû vet a biz to sí - tá si ese mény be kö vet kez te kor a biz to sí tott en ge dé lyé vel hasz nál ták, ki vé ve, ha: a jár mû vet ká bí tó sze res vagy 0,8 ez re lé ket elérô al ko ho los be fo lyá - solt ság ál la po tá ban ve zet ték, a biz to sí tá si ese ményt jog el le ne sen és szán dé ko san okoz ták, a be kö vet ke zett biz to sí tá si ese mé nyért olyan sze mély fe le lôs, akit a biz to sí tott jár mû vel kap cso la tos ja ví tás sal, kar ban tar tás sal vagy egyéb szol gál ta tá sok el vég zé sé vel bíz tak meg, és a mun kát nem a biz to sí tott mû he lyé ben (te lep he lyén) vé gez ték. AUTOHELP Gép jár mû se gít ség nyúj tás és biz to sí tás, Kül föl di jog vé del mi se gít ség nyúj tás és biz to sí tás sze mély gép ko csi val uta zók ré szé re Gép jár mû se gít ség nyúj tás és biz to sí tás 17. SZERZÔDÉS ALANYAI 17.1 Biz to sí tó Az UNIQA Biz to sí tó Zrt Bu da pest, Ró bert Ká roly krt (to váb biak ban: biz to sí tó) a se gít ség nyúj tá si szer zô dés alap ján ar ra vál lal kö te le zett sé get, hogy a biz to sí tá si díj el le né ben, a szer zô dés - ben fel so rolt ese tek ben se gít ség nyúj tá si szol gál ta tá so kat nyújt. A biz to sí tó nem vál lal fe le lôs sé get a se gít ség nyúj tás ké se del méért vagy el ma ra dá sáért, il let ve a fel me rü lô ká ro kért, amennyi ben ezek a biz to sí tó vagy Meg bí zott ja ha tás kö rén kí vül ál ló olyan kö rül mé nyek kö vet kez té ben me rül tek fel, mint a jog sza bály al ko tás, köz ha tó sá gi in téz ke dé sek, az ener gia el lá tás leál lí tá sa vagy an nak za va rai, il let ve bár mi lyen egyéb vis ma jor ese tén. A biz to sí tó szin tén nem vál lal fe - le lôs sé get, ha egy al vál lal ko zó ja a fent ne ve zett okok kö vet kez té ben nem tud ta tel je sí te ni a se gít ség nyúj tá si igényt. Amennyi ben a biz to sí tó ál tal nyúj tott szol gál ta tást egész ben vagy rész ben egy má sik biz to sí tás fe de zi, a biz to sí tó vissz ke re set tel él a má sik biz to sí tó fe lé. A Biz to sí tott ez eset ben kö te les a má sik biz to sí - tó val szem ben fennál ló igény ér vé nye sí té si jo gait en ged mé nyez ni a biz to sí tó ra Meg bí zott Az a jo gi sze mély, amely a biz to sí tó val szer zô dé ses kap cso lat ban áll, ame lyet a biz to sí tó a se gít ség nyúj tá si szol gál ta tá sok tel je sí té sé re fel - kért és amely a se gít ség nyúj tá si szol gál ta tá sok vo nat ko zá sá ban a biz - to sí tót kép vi se li. A se gít ség nyúj tá si szol gál ta tá so kat ki zá ró la go san a Meg bí zott nyújt ja Szer zô dô Az a ter mé sze tes vagy jo gi sze mély, aki/amely a biz to sí tá si szer zô dés meg kö té sé re aján la tot tett, a biz to sí tá si dí jat fi ze ti és ezen mi nô sé gé - ben a köt vé nyen fel tün tet ték Biz to sí tott A Se gít ség nyúj tá si ese mény ide jén a Biz to sí tott jár mû ben jog sze rûen és sza bá lyo san tar tóz ko dó ve ze tô és a jár mû vel tör té nô szál lí tá sért nem fi ze tô uta sok (au tó stop po sok ki vé te lé vel). A Biz to sí tot tak szá ma nem ha lad hat ja meg a Biz to sí tott jár mû for gal - mi en ge dé lyé ben meg ha tá ro zott szál lít ha tó sze mé lyek szá mát. Amennyi ben a Biz to sí tott jár mû ben a for gal mi en ge dély ben meg ha - tá ro zott nál töb ben tar tóz kod nak a Se gít ség nyúj tá si ese mény ide jén, a biz to sí tó men te sül a szol gál ta tás tel je sí té se alól Biz to sí tott jár mû A biz to sí tá si köt vény ben meg ne ve zett sze mély gép ko csi, amely ma - gyar ha tó ság ál tal kiál lí tott ér vé nyes for gal mi en ge déllyel ren del ke - zik, és amely re a biz to sí tó koc ká zat vál la lá sa vo nat ko zik. A biz to sí tó nem vál lal koc ká za tot köz úti sze mély fu va ro zás (ta xi), gép ko csi köl - csön zés (bér au tó, rent-a-car), és ke res ke del mi áru szál lí tás cél já ra hasz nált sze mély gép ko csi ra, va la mint sem mi lyen olyan jár mû tí pus - ra, amely nem a sze mély gép ko csik kö ré be tar to zik. 18. MEGHATÁROZÁSOK A szö veg ben nagy be tû vel kezd ve és dôlt be tû vel ír va a kö vet ke zô ki - fe je zé sek az aláb bi ér tel me zést kap ják: 18.1 Se gít ség nyúj tá si ese mény Se gít ség nyúj tá si ese mény nek mi nô sül, a biz to sí tás idô be ni ha tá lya alatt és te rü le ti ha tá lyán be lül a Biz to sí tott jár mû el lo pá sa, il let ve a Biz to sí tott jár mû Mû sza ki hi bá ja vagy Balese te, amely miatt üzem kép te len né vá lik és út ját foly tat ni kép te len, ha ezek rôl az ese mé nyek rôl a biz to sí tó Meg bí zott ját a Se gít ség nyúj - tá si ese mény be kö vet ke zé se kor azon nal ér te sí tik és a Biz to sí tott se - gít ség nyúj tá si szol gál ta tást igé nyel a biz to sí tó Meg bí zott já tól. Az azon na li ér te sí tés el ma ra dá sa ese tén a biz to sí tó szol gál ta tá si és té - rí té si kö te le zett sé ge nem áll fenn Baleset A biz to sí tás idô be ni ha tá lya alatt és te rü le ti ha tá lyán be lül köz úton be kö vet ke zô, bár mi lyen, elô re nem lát ha tó, a Biz to sí tott aka ra tán kí - vül, hir te len fel lé pô, kí vül rôl ha tó me cha ni kus be ha tás, amely a Biz - to sí tott jár mû vet ér te, és amely nek kö vet kez té ben a Biz to sí tott jár mû ká ro so dott és moz gás kép te len né vált Mû sza ki hi ba A biz to sí tás idô be ni ha tá lya alatt és te rü le ti ha tá lyán be lül a Biz to sí - tott jár mû olyan meg hi bá so dá sa (jár mû el hasz ná ló dá sa, anyag hi ba, bi zo nyos al kat ré szek ko pá sa, hi bás mû kö dé se), ami miatt moz gás - kép te len né vá lik, vagy az ér vé nyes ren del ke zé sek sze rint nem sza bad ve le részt ven ni a köz úti for ga lom ban Tes ti sé rü lés A Biz to sí tott olyan fizikális sé rü lé sét je len ti, amely a Biz to sí tott jár mû köz úti Balese te miatt kö vet ke zett be, azon na li egész ség ügyi el lá tást igé nyel és ki me rí ti a Sür gôs szük ség fo gal mát Be teg ség Olyan hir te len és elô re nem lát ha tó meg be te ge dés, fer tô zés, amely a biz to sí tás idô be ni ha tá lya alatt és te rü le ti ha tá lyán be lül, a Biz to sí - tott ál tal meg ten ni kí vánt kül föl di uta zás meg kez dé se után, Ma - gyaror szág te rü le tén kí vül kez dô dött és ki me rí ti a Sür gôs szük ség fo - gal mát Sür gôs szük ség ese te áll fenn, ha az azon na li or vo si el lá tás el ma ra dá - sa elô re lát ha tóan a Biz to sí tott éle tét, il let ve tes ti ép sé gét ve szé lyez - tet né vagy a Biz to sí tott egész sé gé ben, il let ve tes ti ép sé gé ben hely - re hoz ha tat lan ká ro so dást okoz na, úgy szin tén ha a Biz to sí tott be teg - sé gé nek tü ne tei (esz mé let vesz tés, vér zés, fer tô zô he veny meg be te - ge dés, stb.) alap ján, il let ve baleset foly tán vagy hir te len be kö vet ke - zett sú lyos egész ség ká ro so dá sa miatt azon nal or vo si el lá tás ra szo rul. 5

6 18.7 Be je len tett la kó hely A Biz to sí tott jár mû üzem ben tar tó já nak a Se gít ség nyúj tá si ese mény idô pont já ban a for gal mi en ge dély ben sze rep lô cí me Hoz zá tar to zó Kö ze li hoz zá tar to zó Ptk. sze rint: há zas társ, egye nes-ág be li ro kon (any ja, ap ja, gyer me ke), örök be fo ga dott, mos to ha, ne velt gyer mek, örök be fo ga dó, mos to ha, ne ve lô szü lô, test vér. Hoz zá tar to zó to váb bá: élet társ, egye nes-ág be li ro kon há zas tár sa, je - gyes, há zas társ egye nes-ág be li ro ko na és test vé re, a test vér há zas tár sa. 19. TERÜLETI HATÁLY A biz to sí tás te rü le ti ha tá lya: Eu ró pa és Ma gyaror szág, a Biz to sí tott jár mû Be je len tett la kó he lyé tôl lég vo nal ban szá mí tott 20 km-es kör - zet ki vé te lé vel. A koc ká zat vi se lés nem ter jed ki a volt Szov jetunió tag ál la mai ra, Ju - goszlá viá ra, Bosznia-Hercegovinára és Al bá niá ra. 20. IDÔBENI HATÁLY A Gép jár mû se gít ség nyúj tás és biz to sí tás idô be ni ha tá lya megegye - zik az alap biz to sí tás idô be ni ha tá lyá val. 21. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK 21.1 Hely szí ni ja ví tás vagy sze re lô mû hely be szál lí tás Amennyi ben a Biz to sí tott jár mû Mû sza ki hi ba vagy Baleset miatt üzem kép te len lesz, a biz to sí tó meg szer ve zi a moz gás ké pes sé té tel - hez szük sé ges hely szí ni ja ví tást. Ha a hely szí nen a ja ví tás nem le het sé ges, a biz to sí tó Mû sza ki hi ba ese - tén meg szer ve zi a Biz to sí tott jár mû el szál lí tá sát a Se gít ség nyúj tá si ese - mény hely szí né hez leg kö ze lebb esô sze re lô mû hely be. A biz to sí tó a Hely szí ni ja ví tás vagy sze re lô mû hely be szál lí tás költ sé geit bel föl dön: Ft összeg ha tá rig, kül föl dön: max. 200 euró vagy en nek meg fe le lô egyéb va lu ta összeg ha tá rig vál lal ja (ki vé ve az al kat ré szek árát) Kap cso lat tar tás A biz to sí tó vál lal ja, hogy a Biz to sí tott jár mû Mû sza ki hi ba miat ti üzem kép te len sé ge okán a sze re lô mû hely be tör tént szál lí tást kö ve - tôen fo lya ma tos kap cso la tot tart a mû hellyel és a Biz to sí tott jár mû ja ví tá sá ra vo nat ko zó, tu do má sá ra ju tó in for má ciók ról (pl. a ja ví tás mû hely ál tal be csült vár ha tó idô tar ta má ról és költ sé gé rôl) tá jé koz tat - ja a jár mû tu laj do no sát, vagy a Biz to sí tot tat Kár szem le Amennyi ben szük sé ges (pl. a Biz to sí tott jár mû ja ví tá sá nak to váb bi, más biz to sí tás alap ján tör té nô kár ren de zé se miatt), a Biz to sí tott jár - mû Mû sza ki hi ba vagy Baleset miat ti üzem kép te len sé gét kö ve tôen a biz to sí tó meg szer ve zi a Biz to sí tott jár mû hi va ta los szem lé zé sét, és át - vál lal ja en nek költ sé geit bel föl dön: max Ft összeg ha tá rig, kül föl dön: max. 250 euro vagy en nek meg fe le lô egyéb va lu ta összeg ha tá rig, és gon dos ko dik a kár szem le ered mé nyé nek az il le té - kes kár ren de zô egy ség hez tör té nô el jut ta tá sá ról Kül föl di kész pénz se gély meg szer ve zé se csak Ma gyaror szág te rü le tén kí vül A Mû sza ki hi ba vagy Baleset miatt üzem kép te len Biz to sí tott jár mû ja ví tá si költ sé gei nek fe de zé se cél já ból a biz to sí tó a kész pénz kül föld - re jut ta tá sá hoz az aláb bi se gít sé get nyújt ja: a Biz to sí tott jár mû Mû sza ki hi bá ja vagy Balese te ese tén a biz to sí tó se gít sé get és in for má ciót nyújt a Biz to sí tott jár mû tu laj do no sa vagy ál ta la meg je lölt har ma dik fél szá má ra, hogy a ja ví tá si költ ség - nek meg fe le lô össze get a Biz to sí tott jár mû tu laj do no sa ál tal meg - ne ve zett jo go sult ren del ke zé sé re bo csás sa A Biz to sí tott el szál lá so lá sa a Se gít ség nyúj tá si ese mény nap ján Amennyi ben a Mû sza ki hi ba vagy Baleset miatt üzem kép te len Biz to - sí tott jár mû me net kész sé gé nek hely reál lí tá sa a Se gít ség nyúj tá si ese - mény nap ján (a sze re lô mû hely nyit va tar tá si ide je vagy a ja ví tás el hú - zó dá sa miatt) nem le het sé ges, és ezért a Biz to sí tott jár mû az üzem - kép te len ség be kö vet ke zé sé nek nap ján nem tud ja foly tat ni az út ját, a biz to sí tó meg szer ve zi a Biz to sí tott egy éj sza ká ra tör té nô el szál lá so lá - sát és a fel me rü lô szál lás több let költ sé gét (reg ge li és egyéb költ sé - gek nél kül) bel föl dön: Biz to sí tot tan ként max Ft összeg ha tá rig, (Ez a szol gál ta tás bel föl dön nem ve he tô igény be, ha a Biz to sí tott jár mû ja ví tá sá nak be fe je zé se elô re lát ha tóan a 24 órát túl lé pi. Amennyi - ben a Biz to sí tott ezt a szol gál ta tást bel föl dön igény be ve szi, a ha - za szál lí tás ra nem jo go sult.) kül föl dön: Biz to sí tot tan ként max. 50 euró vagy en nek meg fe le lô egyéb va lu ta összeg ha tá rig át vál lal ja A Biz to sí tott ha za szál lí tá sa Amennyi ben a Mû sza ki hi ba vagy Baleset miatt üzem kép te len Biz to - sí tott jár mû me net kész sé gé nek hely reál lí tá sa a Se gít ség nyúj tá si ese - mény be kö vet ke zé sé tôl szá mí tott 24 órán be lül nem tör té nik meg, a Biz to sí tott az aláb bi szol gál ta tá sok kö zül vá laszt hat: bel föl dön: amennyi ben a Biz to sí tott a szál lás költ ség té rí té sét nem ve szi igény be, a biz to sí tó meg szer ve zi a Biz to sí tott tö meg köz le ke - dé si esz köz zel (vas út I. osz tály, busz) tör té nô to vábbuta zá sát a bel - föl di úticélhoz, vagy ha zauta zá sát a Be je len tett la kó hely re, és át vál - lal ja en nek költ sé gét, max Ft összeg ha tá rig ese mé nyen - ként. A biz to sí tó szin tén meg szer ve zi a meg ja ví tott Biz to sí tott jár - mû át vé te le ér de ké ben szük sé ges uta zást a Be je len tett la kó hely tôl vagy az úticéltól a Se gít ség nyúj tá si ese mény hely szí né hez leg kö ze - lebb esô sze re lô mû he lyig (csak oda út) és vál lal ja en nek költ sé geit 1 fô ré szé re max Ft összeg ha tá rig ese mé nyen ként. A meg - ja ví tott Biz to sí tott jár mû át vé te lét kö ve tôen fel me rü lô üzem anyag - költ ség, út dí jak és egyéb já ru lé kos költ sé gek nem tar toz nak a biz - to sí tó koc ká za ti kö ré be. kül föl dön: a biz to sí tó meg szer ve zi a Biz to sí tott leg fel jebb 4 éj sza ká ra tör té nô el szál lá so lá sát a ja ví tás be fe je zé sé nek meg vá rá sa cél já ból és a fel - me rü lô szál lás több let költ sé gét (reg ge li és egyéb költ sé gek nél kül), éj sza kán ként és Biz to sí tot tan ként max. 50 euró vagy en nek meg - fe le lô egyéb va lu ta összeg ha tá rig át vál lal ja. Amennyi ben ezt a szol - gál ta tást a Biz to sí tott igény be ve szi, nem jo go sult a kö vet ke zô pont ban sze rep lô ha za szál lí tás ra. a biz to sí tó meg szer ve zi a Biz to sí tott tö meg köz le ke dé si esz köz zel (vas út I. osz tály, busz) tör té nô ha zauta zá sát a Be je len tett la kó hely - re (vagy to vábbuta zá sát a Te rü le ti ha tá lyon be lü li úticélhoz, ha az nem ke rül töb be, mint amennyi be a Be je len tett la kó hely re uta zás ke rül ne), és át vál lal ja en nek költ sé geit Biz to sí tot tan ként max. 200 euró vagy en nek meg fe le lô egyéb va lu ta összeg ha tá rig. A biz to sí - tó szin tén meg szer ve zi a meg ja ví tott Biz to sí tott jár mû át vé te le ér - de ké ben szük sé ges uta zást a Be je len tett la kó hely tôl vagy az úticéltól a Se gít ség nyúj tá si ese mény hely szí né hez leg kö ze lebb esô sze re lô mû he lyig (csak oda út) és vál lal ja en nek költ sé geit 1 fô ré - szé re max. 200 euró vagy en nek meg fe le lô egyéb va lu ta összeg - ha tá rig ese mé nyen ként. Amennyi ben ezt a szol gál ta tást a Biz to sí - tott igény be ve szi, nem jo go sult az elô zô pont ban sze rep lô 4 éj - sza ka szál lás költ ség té rí té sé re. A meg ja ví tott Biz to sí tott jár mû át vé - te lét kö ve tôen fel me rü lô üzem anyag költ ség, út dí jak és egyéb já ru - lé kos költ sé gek nem tar toz nak a biz to sí tó koc ká za ti kö ré be Amennyi ben a Biz to sí tott jár mû vet a biz to sí tás idô be ni ha tá lya alatt és te rü le ti ha tá lyán be lül el lop ták, és az a rend ôr sé gi fel je len tést kö - ve tô 24 órán be lül nem ke rül vissza a Biz to sí tott hoz, a biz to sí tó az aláb bi szol gál ta tá so kat nyújt ja: bel föl dön: a biz to sí tó meg szer ve zi a Biz to sí tott tö meg köz le ke dé si esz köz zel (vas út I. osz tály, busz) tör té nô to vábbuta zá sát a bel föl di úticélhoz, vagy ha zauta zá sát a Be je len tett la kó hely re, és át vál lal ja en nek költ sé gét, max Ft összeg ha tá rig ese mé nyen ként. kül föl dön: a biz to sí tó meg szer ve zi a Biz to sí tott 1 éj sza ká ra tör té nô el szál lá so - lá sát a rend ôr sé gi fel je len tés tôl szá mí tott 24 óra el tel téig, és a fel - me rü lô szál lás több let költ sé gét (reg ge li és egyéb költ sé gek nél kül), Biz to sí tot tan ként max. 50 euró vagy en nek meg fe le lô egyéb va lu - ta összeg ha tá rig át vál lal ja. a biz to sí tó meg szer ve zi a Biz to sí tott tö meg köz le ke dé si esz köz zel (vas út I. osz tály, busz) tör té nô ha zauta zá sát a Be je len tett la kó hely - 6