Multi Casco Plus. gépjármû-biztosítási szabályzat. Módozat: 275

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Multi Casco Plus. gépjármû-biztosítási szabályzat. Módozat: 275"

Átírás

1 Multi Casco Plus gépjármû-biztosítási szabályzat ALAP BIZ TO SÍ TÁS 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK A fe lek jog vi szo nyá ra a biz to sí tá si szer zô dés, a sza bály zat, va la mint a ha tá lyos ma gyar jog sza bá lyok, kiemel ten a Pol gá ri Tör vény könyv ren del ke zé sei az irány adók. 2. TERÜLETI HATÁLY A szer zô dés te rü le ti ha tá lya: Eu ró pa, va la mint Tö rökor szág tel jes te - rü le te. 2.1 A te rü le ti ha tály szû kí té se A szer zô dés te rü le ti ha tá lya nem ter jed ki a volt Szov jetunió tag ál la - mai nak te rü le té re, ki vé ve ezek kö zül az Eu ró pai Unió tag ál la mait. 3. A SZERZÔDÉS ALANYAI 3.1 Biz to sí tó Az UNIQA Biz to sí tó Zrt. (a to váb biak ban: biz to sí tó) a cas co biz to sí - tá si szer zô dés alap ján a szer zô dés ben meg ha tá ro zott mó don és ese tek ben fo rint ban meg té rí ti a biz to sí tott jár mû ben, an nak biz to - sí tá si fe de zet tel ren del ke zô al kat ré szei ben és tar to zé kai ban ke let ke - zett kárt, va la mint je len alap biz to sí tás és a mel lé köt he tô kiegé szí tô biz to sí tá sok alap ján egyéb szol gál ta tá so kat nyújt. 3.2 Biz to sí tott a jár mû tu laj do no sa. 3.3 Szer zô dô a jár mû tu laj do no sa, vagy más olyan sze mély, aki nek a jár mû megóvá sá hoz ér de ke fû zô dik, vagy a szer zô dést a tu laj do nos ja vá ra kö ti. A díj fi ze té si kö te le zett ség a szer zô dô fe let ter he li. 4. A BIZTOSÍTOTT JÁRMÛ A biz to sí tó csak ma gyar ha tó ság ál tal for ga lom ba he lye zett és ma - gyar ha tó sá gi jel zé sek kel el lá tott jár mû vek re vál lal koc ká za tot. A biz to sí tó nem vál lal koc ká za tot: köz úti sze mély fu va ro zás (ta xi), gép ko csi-köl csön zés (Rent a car) cél já ra hasz nált jár mû vek re. Gép ko csi köl csön zés nek mi nô sül a jár - mû el lenér ték fe jé ben tör té nô köl csönadá sa. A jár mû egy év nél hosszabb idôn ke resz tül tar tó lí zing be vagy tar tós bér be adá sa e szer zô dés szem pont já ból nem szá mít gép ko csi köl - csön zés nek. A biz to sí tó nem vál lal koc ká za tot to váb bá ar ra a gép jár mû re, ame - lyet más biz to sí tó to tál ká ros sá (7.2.1 pont) mi nô sí tett, il let ve a gép - jár mû ben ke let ke zett kárt to tál kár ként ren dez te. 4.1 Ál la pot, fel sze relt ség A jár mû az aján la ton rög zí tett ál la pot ban és rész le te zett fel sze relt - ség gel van biz to sít va. A biz to sí tás nem ter jed ki a jár mû üzem- és ke nô anya gai ra. A biz to sí tás nem ter jed ki a jár mû rôl le sze relt, ki sze relt ál la pot ban lé - vô al kat ré szek re. Az elekt roakusz ti kai be ren de zé sek csak az er re vo nat ko zó kiegé szí tô biz to sí tás ke re té ben biz to sít ha tók (lásd: pont) Nem biz to sít ha tó fel sze re lé sek és tar to zé kok Nem biz to sít ha tók azok a fel sze re lé sek, ame lyek hasz ná la tát ha tó sá - gi elôírás tilt ja. Pót ke rék 5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK Módozat: Tö rés kár A biz to sí tott jár mû ben bár mi lyen kí vül rôl ha tó, hir te len fel lé pô, balese ti jel le gû erô ha tás vagy ron gá lás ál tal ke let ke zett tö rés, vagy sé rü - lés. 5.2 Ön ál ló üveg kár A biz to sí tott jár mû nek ki zá ró lag az ab lak üve gei ben, bár mi lyen kí vül - rôl ha tó, hir te len fel lé pô, balese ti jel le gû erô ha tás vagy ron gá lás ál - tal ke let ke zett tö rés, il let ve sé rü lés. A fe de zet nem ter jed ki az ab lak - üve gen el he lye zett iga zo lá sok, do ku men tu mok, bi zony la tok (pl. autó pá lya-mat ri ca) pót lá sá ból ere dô költ sé gek re. 5.3 Ele mi kár A biz to sí tott jár mû tûz, vil lám csa pás, rob ba nás, a Mercalli-Sieberg ská la alap ján legalább 5-ös fo ko za tú nak re giszt rált föld ren gés, föld - csu szam lás, kô és föld om lás, ter mé sze tes üreg vagy ta laj szint alat ti épít mény beom lá sa, legalább 15 m/s erôs sé gû szél vi har, fel hô sza ka - dás, ár víz, bel víz, egyéb víz elön tés, jég ve rés, le zú du ló hó tö meg, hó - nyo más ál tal ke let ke zett ká ro so dá sa. Azo nos kár idô pont ban be kö vet ke zô ár víz- vagy föld ren gés kár ese tén a ki fi zet he tô kár té rí tés mér té ké nek ma xi mu ma Tár sa sá gi szin ten ket - tô mil liárd fo rint. Ha az össz kár meg ha lad ja a ket tô mil liárd fo rin tot, úgy szer zô dé sen ként olyan arány ban tör té nik a kár ki fi ze té se, ahogy a ket tô mil liárd fo rint és a tény le ges össz kár arány la nak egy más hoz. A biz to sí tó a szer zô dés ben föld ren gés és ár víz biz to sí tá si ese mé nyek vo nat ko zá sá ban vá ra ko zá si idôt köt ki, mely nek idô tar ta ma a szer zô - dés ha tály ba lé pé sé tôl szá mí tott 30 nap. A biz to sí tó koc ká zat vi se lé - se a vá ra ko zá si idô alat ti föld ren gés és ár víz biz to sí tá si ese mé nyek re nem ter jed ki. 5.4 Lo pás kár A biz to sí tott jár mû, vagy biz to sí tá si fe de zet alá tar to zó beépí tett al - kat ré szei nek, tar to zé kai nak el lo pá sa, ön ké nyes el vé te le, el rab lá sa. 6. KOCKÁZATKIZÁRÁS Nem mi nô sül biz to sí tá si ese mény nek és ezért az UNIQA Biz to sí tó nem té rí ti meg azo kat a ká ro kat: ame lyek a jár mû vet ver seny, vagy az ar ra va ló fel ké szü lés részt ve - vô je ként ér ték, ame lyek nem balese ti jel leg gel kö vet kez tek be (pl. mû sza ki hi ba, ab lak tör lô ál ta li üveg kar co lás, hû tô rend szer rend el le nes mû kö dé - se, anyag fá ra dás, anyag hi ba, stb.), ame lyek a jár mû rôl le sze relt al kat ré szek ben, tar to zé kok ban ke let - kez tek, ame lye ket gyú lé kony, rob ba nó, kor ro dá ló vagy ma ró anya gok nak a biz to sí tott jár mû ben tör té nô szál lí tá sa idé zett elô, vagy sú lyos bí tott, ame lye ket atom mag szer ke ze té nek mó do su lá sa, ra dioak tív su gár - zás vagy egyéb io ni zá ló su gár for rás idé zett elô, ame lyek kör nye zet szennye zés ha tá sá ra ke let kez tek, ame lyek bio ló giai fegy ver ál tal oko zott nak mi nô sül nek, ame lyek né pi meg moz du lá sok (tün te tés, sztrájk, fel ke lés, stb.) vagy kül sô há bo rú, in vá zió, kül föl di el len ség tá ma dá sa, fegy ve res za var gás kö vet kez té ben ke let kez tek, te kin tet nél kül ar ra, hogy volt-e hi va ta los had üze net ame lyek pol gár há bo rú, fel ke lés, lá zon gás, ter ro riz mus, po li ti kai puccs, for ra da lom, sztrájk vagy pol gá ri moz ga lom kö vet kez té ben ke let kez tek ame lyek kü lön le ges jár mû mun ka vég zé se köz ben, vagy köz le ke - dés re elô ké szí té se so rán kö vet kez tek be. Kü lön le ges jár mû nek te kint jük azt a jár mû vet, amely fel sze relt sé ge, vagy a ráépí tett mun ka gép se gít sé gé vel, a sze mély il let ve áru szál lí tá - son kí vül más mun ka vég zé sé re is ké pes (pl. da ru vagy leen ged he tô hát fal, vagy bil le nô pla tó se gít sé gé vel ra ko dás, to ló lap pal hó kot rás, víz szi vattyú val tûz ol tás, stb.). Nem biz to sí tá si ese mény to váb bá a lo pás kár, ha a szer zô dô a biz to - sí tott jár mû vet bár mi lyen jog cí men más bir to ká ba ad ja (pl. bér let, köl csön stb.) és a gép jár mû vet a jog sze rû bir to kos el sik kaszt ja (el lop - ja), vagy más mó don el tu laj do nít ja, elide ge ní ti. 1

2 7. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK Hely reál lí tá si költ sé gek té rí té se: A biz to sí tó meg té rí ti a biz to sí tá si ese mény kö vet kez té ben ke let ke zett ká ro so dá sok ma gyaror szá gi hi va ta los már ka szer viz ben, a gyá ri ja - ví tá si tech no ló gia sze rint el vég zett hely reál lí tá sá nak szám lá val iga - zolt költ sé gét. Amennyi ben a hely reál lí tás nem már ka szer viz ben tör té nik, a biz to - sító a ja ví tás ma gyaror szá gi át la gos ár szín vo nal nak meg fe le lô szám lá val iga zolt költ sé gét té rí ti meg. A fe lek bi zony la tok hiá nyá ban a be csült kár ér ték te kin te té ben megál la po dást köt het nek. A biz to sí tó a hely reál lí tás költ sé gei bôl nem von le ér ték emel ke dést. (Hasz nált ál la po tú jár mû új al kat ré szek kel tör tént ja ví tá sa ese tén, a beépí tett új al kat ré szek miat ti ér ték nö ve ke dést fi gyel men kí vül hagy ja.) Ugyanak kor a biz to sí tó az egy ség ként cse rélt ér té ket kép vi se lô sé rült al kat rész hasz ná la ti ér té két a biz to sí tó le von hat ja a kár összeg - bôl. Ha a sé rült al kat rész il let ve tar to zék ja vít ha tó, de azt a hely reál lí tás so rán új jal pó tol ták, a biz to sí tó az eb bôl ere dô több let költ sé ge ket nem vi se li. A biz to sí tó ki zá ró lag a kár ese mény foly tán sé rült fe lü le tek fé nye zé sé - nek költ sé gét té rí ti meg. A ka rosszé ria tel jes fé nye zé sé nek költ sé gét a biz to sí tó csak ab ban az eset ben té rí ti meg, ha azt a gyá ri ja ví tá si tech no ló gia elôír ja. A biz to sí tó szol gál ta tá sa nem ter jed ki a biz to sí tott jár mû ben ke let - ke zett ér ték csök ke nés re. A biz to sí tó szol gál ta tá sa áfa, vagy egyéb köz te her vissza té rí té sé re, vagy meg nem fi ze té sé re jo go sult biz to sí tott ese té ben a hely reál lí tá - si költ sé gek áfa-val, vagy egyéb köz te her rel csök ken tett ér té ké re vo - nat ko zik A biz to sí tá si összeg az adott biz to sí tá si idô szak ra a biz to sí tó ál tal ki - fi ze tett kár té rí té si össze gé vel csök ken, ki vé ve, ha a szer zô dô az évi dí - jat meg fe le lôen kiegé szí ti. Je len ren del ke zés al kal ma zá sá ban a biz to sí tá si összeg a szer zô dés pont já ban meg ha tá ro zot tak sze rint szá mí tott ér té ket je len ti. 7.2 A jár mû pót lá si ér té ké nek té rí té se (to tál kár ese tén) A to tál kár fo gal ma To tál ká ros a biz to sí tott jár mû, ha biz to sí tá si ese mény kö vet kez té ben olyan mér ték ben meg sé rül, hogy hely reál lí tá sa a költ sé gek (ideért ve a pont sze rin ti költ - sé ge ket is) és meg té rü lé sek fi gye lem be vé te lé vel gaz da ság ta lan el lop ják és a gép jár mû vet er re te kin tet tel a ha tó sá gi el já rás ke re té - ben iga zol tan a for ga lom ból ki von ják A pót lá si ér ték fo gal ma A pót lá si ér ték a jár mû nek a kár ese mény idô pont ja sze rin ti, a gyár - tás óta be kö vet ke zett ér ték mó do sí tó té nye zôk fi gye lem be vé te lé vel, az ér vé nyes ma gyaror szá gi EUROTAX ka ta ló gus alap ján hi va ta los ma gyaror szá gi fi ze tô esz köz ben megál la pí tott bel föl di pia ci ér té ke. Amennyi ben az adott tí pus a ma gyaror szá gi EUROTAX ka ta ló gus ban nem sze re pel, ab ban az eset ben a biz to sí tó a mû sza ki pa ra mé te rei te kin te té ben hoz zá leg kö ze lebb ál ló gép jár mû ma gyaror szá gi EUROTAX ka ta ló gus sze rin ti ér té ke alap ján ál la pít ja meg a pót lá si ér - té ket A szol gál ta tás to tál kár ese tén A biz to sí tó a jár mû nek a ma rad vány ér ték kel (a roncs ér té ké vel) csök - ken tett pót lá si ér té két té rí ti meg. A ma rad vány (roncs) át vé te lé re a biz to sí tó nem kö te lez he tô. 7.3 Egyéb szol gál ta tá sok A sé rült jár mû szál lí tá sa, tá ro lá sa A biz to sí tó meg té rí ti a biz to sí tá si ese mény kap csán sé rült jár mû in - do kolt men té sé vel, szál lí tá sá val, von ta tá sá val, ide gen he lyen tör té nô tá ro lá sá val, ôr zé sé vel fel me rült költ sé gek szám lá val iga zolt össze gét. A men té si, szál lí tá si, tá ro lá si költ ség nem ha lad hat ja meg a szer zô dô ál tal fi ze tett éves biz to sí tá si díj há rom szo ro sát AUTOHELP Gép jár mû se gít ség nyúj tás és biz to sí tás, Kül föl di jog vé del mi se gít ség nyúj tás és biz to sí tás Se gít ség nyúj tá si szol gál ta tá sok, sze mély gép ko csi val uta zók ré szé re A fel té te lek a pon tok ban ta lál ha tók. 7.4 Men te sü lés a kár té rí tés alól Szán dé kos ság, sú lyos gon dat lan ság Men te sül a biz to sí tó a biz to sí tá si szol gál ta tás tel je sí té se alól, amennyi ben bi zo nyít ja, hogy a biz to sí tá si ese ményt a szer zô dô vagy a biz to sí tott, vagy azok kö ze li hoz zá tar to zó ja (Ptk /b), a szer zô dô vagy a biz to sí tott jo gi sze mély nek, vagy jo gi sze mé lyi - ség gel nem ren del ke zô szer ve zet nek a jár mû vek moz ga tá sát, ke ze - lé sét, felügye le tét, kar ban tar tá sát, il let ve ezek irá nyí tá sát vég zô, vagy egyéb ként ve ze tô ál lá sú al kal ma zott ja (tag ja) vagy meg bí - zott ja jog el le ne sen és szán dé ko san, vagy sú lyo san gon dat la nul okoz ta A sú lyos gon dat lan ság fo gal má nak meg ha tá ro zá sa Sú lyo san gon dat la nul oko zott nak mi nô sül a kár kü lö nö sen, ha: a jár mû vet a pont ban fel so rolt sze mé lyek, il let ve ezek be - leegye zé sé vel más sze mély, az adott jár mû ka te gó riá ra ér vé nyes gépjármûvezetôi en ge dély nél kül, ká bí tó sze res vagy 0,8 ez re lé ket meg ha la dó vér al ko hol, vagy 0,5 mg/l légalkohol szin ten elérô al - ko ho los be fo lyá solt ság ál la po tá ban ve zet te. szak sze rût len üze mel te tés okoz ta, (Szak sze rût len üze mel te tés nek mi nô sül az is, ha a gép jár mû vel az azt ért me cha ni kai sé rü lés be - kö vet ke zé sét kö ve tôen úgy köz le ked nek to vább, hogy nem gyô - zôd tek meg ar ról, hogy a sé rü lés kö vet kez té ben to váb bi ká ro so dás ve szé lye nem áll fenn.) a jár mû a biz to sí tá si ese mény idô pont já ban sú lyo san el ha nya golt mû sza ki ál la pot ban volt, és ez az ál la pot oka volt a biz to sí tá si ese - mény be kö vet ke zé sé nek, a tûz ren dé sze ti elôírá so kat sú lyo san meg sér tet ték A lo pás el le ni vé de lem hiá nya Men te sül a biz to sí tó a lo pás ká rok és az en nek kö vet kez té ben ke let - ke zett egyéb ká rok meg té rí té se alól, amennyi ben bi zo nyít ja, hogy a jár mû vet nem zár ták le meg fe le lôen, a szer zô dô vagy a biz to sí tott vagy ezek be leegye zé sé vel a jár mû - vet hasz ná ló más sze mély nem gon dos ko dott a gép jár mû kul csai - nak biz ton sá gos he lyen tör té nô tá ro lá sá ról, a le zá rat lan jár mû vet a szer zô dô vagy a biz to sí tott vagy ezek be - leegye zé sé vel a jár mû vet hasz ná ló más sze mély jár mû tôl tör té nô el tá vo lo dá sát ki hasz nál va tu laj do nít ják el, a jár mû kul csá nak el vesz té se, il let ve a zár meg ron gá lá sa után nem gon dos kod tak ha la dék ta la nul a zá rak és az elekt ro ni kus vé del mi rend szer át kó do lá sá ról vagy cse ré jé rôl, il let ve az elôb biek el vég zé - séig a jár mû ôr zött he lyen tá ro lá sá ról. Men te sül a biz to sí tó a tel jes jár mû el lo pá sa miat ti kár meg té rí té se alól, ha az el lo pott jár mû a lo pás idô pont já ban nem ren del ke zett a szer zô dés ben (aján la ton vagy köt vé nyen) meg ne ve zett, mû kö dô ké - pes ál la po tú, be kap csolt (éle sí tett), szak sze rûen al kal ma zott lo pás el - le ni vé de lem mel A jár mû kul csai nak, ok má nyai nak hiá nya Men te sül a biz to sí tó a tel jes jár mû el lo pá sa miat ti kár meg té rí té se alól, amennyi ben a kár be je len té sét kö ve tôen a szer zô dô és a biz to - sí tott nem tud hi telt ér dem lô mó don el szá mol ni a jár mû höz tar to zó és az aján la ton rög zí tett szá mú összes kulccsal. Kul cson ért jük a jár - mû aj ta já nak ki nyi tá sá ra, a mo tor elin dí tá sá ra, to váb bá a vé del mi rend szer ki- és be kap cso lá sá ra szol gá ló, a jár mû höz rend sze re sí tett esz kö zö ket. Men te sül to váb bá a biz to sí tó a jár mû el lo pá sa miat ti kár meg té rí té - se alól, amennyi ben a szer zô dô/biz to sí tott hi telt ér dem lô mó don nem tud el szá mol ni a gép jár mû for gal mi en ge dé lyé vel, il let ve törzs - köny vé vel. A biz to sí tó men te sü lé sét ered mé nye zi kü lö nö sen a for - gal mi en ge dély nek, il let ve törzs könyv nek gép jár mû ben ha gyá sa. A je len szer zô dés szem pont já ból az el szá mo lás olyan va lós és ok - sze rû ma gya rá za tot je lent a gép jár mû hiány zó kul csá ra, vagy do ku - men tu mai ra vo nat ko zóan, amely nem ala poz za meg a szer zô dô/biz - to sí tott gon dat lan sá gá nak megál la pí tá sát. 2

3 7.4.5 Tá jé koz ta tá si kö te le zett ség meg sze gé se Amennyi ben a biz to sí tott, szer zô dô a biz to sí tás el vál la lá sa szem - pont já ból lé nye ges kö rül mé nye ket il le tô köz lé si kö te le zett sé gét meg sze gi, a biz to sí tó kár té rí té si kö te le zett sé ge nem áll be, ki vé ve, ha bi zo nyít ják, hogy az el hall ga tott vagy be nem je len tett kö rül ményt a biz to sí tó a szer zô dés kö tés kor is mer te, vagy az nem ha tott köz re a biz to sí tá si ese mény be kö vet ke zé sé ben. Az adat köz lé si, vál to zás-be je - len té si kö te le zett ség meg sér té sé nek mi nô sül kü lö nö sen, ha a biz to - sí tá si aján la ton, en ge dé lye zé si adat la pon a szer zô dô, biz to sí tott ál tal kö zölt ada tok nem fe lel nek meg a va ló ság nak, vagy az aján lat, il let - ve en ge dé lye zé si adat lap ki töl té se so rán a biz to sí tás el vál la lá sa szem - pont já ból lé nye ges ada to kat hall gat el a szer zô dô, il let ve biz to sí tott. A biz to sí tás el vál la lá sa szem pont já ból lé nye ges kö rül mény min den olyan adat, in for má ció, ame lyet az aján lat, en ge dé lye zé si adat lap, il - let ve a biz to sí tá si szer zô dés lét re jöt té hez szük sé ges egyéb, a szer zô - dô, biz to sí tott ál tal aláírt nyom tat vány tar tal maz. 8. A BIZTOSÍTOTT ÉS A SZERZÔDÔ KÁRMEGELÔZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE A biz to sí tott és a szer zô dô kö te les a kárt tô le tel he tôen eny hí te ni és a hely reál lí tás, il let ve pót lás so rán a biz to sí tó kár eny hí té si cél za tú irány mu ta tá sait be tar ta ni. Lo pás kár ese tén csak a biz to sí tó val tör tént elô ze tes megál la po dás alap ján foly tat ha tó kár eny hí té si te vé keny ség, el len ke zô eset ben a biz to sí tó a kár eny hí té si költ sé gek meg té rí té sé re nem kö te lez he tô. 9. ÖNRÉSZESEDÉS Kár ese tén az iga zol tan fel me rült já ru lé kos költ sé gek kel együtt megál la pí tott kár összeg bôl kár ese mé nyen ként a szer zô dés ben vál lalt nagy sá gú össze get a biz to sí tott ma ga vi se li. 9.1 Az ön ré sze se dés mér té ke A vá laszt ha tó ön ré sze se dé si cso por tok: Ön ré sze se dés a kár 10%-a, de nem ke ve sebb, mint a je len alap biz - to sí tás pót dí jak és ked vez mé nyek nél kü li éves dí já nak 25%-a, de leg ke ve sebb Ft. Ön ré sze se dés a kár 10%-a, de nem ke ve sebb, mint a je len alap biz - to sí tás pót dí jak és ked vez mé nyek nél kü li éves dí já nak 25%-a, de leg ke ve sebb Ft. Ön ré sze se dés a kár 10%-a, de nem ke ve sebb, mint a je len alap biz - to sí tás pót dí jak és ked vez mé nyek nél kü li éves dí já nak 25%-a, de leg ke ve sebb Ft. Ön ré sze se dés a kár 10%-a, de nem ke ve sebb, mint a je len alap biz - to sí tás pót dí jak és ked vez mé nyek nél kü li éves dí já nak 25%-a, de leg ke ve sebb Ft. Ön ré sze se dés a kár 10%-a, de nem ke ve sebb, mint a je len alap biz - to sí tás pót dí jak és ked vez mé nyek nél kü li éves dí já nak 50%-a, de leg ke ve sebb Ft. Ön ré sze se dés a kár 20%-a, de nem ke ve sebb, mint a je len alap biz - to sí tás pót dí jak és ked vez mé nyek nél kü li éves dí já nak 50%-a, de leg ke ve sebb Ft. Ön ré sze se dés a kár 20%-a, de nem ke ve sebb, mint a je len alap biz - to sí tás pót dí jak és ked vez mé nyek nél kü li éves dí já nak 50%-a, de leg ke ve sebb Ft. Ön ré sze se dés a kár 20%-a, de nem ke ve sebb, mint a je len alap biz - to sí tás pót dí jak és ked vez mé nyek nél kü li éves dí já nak 50%-a, de leg ke ve sebb Ft. Ön ré sze se dés a kár 20%-a, de nem ke ve sebb, mint a je len alap biz - to sí tás pót dí jak és ked vez mé nyek nél kü li éves dí já nak 50%-a, de leg ke ve sebb Ft. Ön ré sze se dés a kár 20%-a, de nem ke ve sebb, mint a je len alap biz - to sí tás pót dí jak és ked vez mé nyek nél kü li éves dí já nak 100%-a, de leg ke ve sebb Ft. A fe lek megál la pod hat nak a fen tiek tôl el té rô ön ré sze se dés ben is. A biz to sí tó a szer zô dés ben vál lalt mi ni má lis ön ré sze se dé si össze get (az éves díj 25%-a, 50%-a, 100%-a, il let ve 30000, 50000, , Ft) nem ve szi fi gye lem be ön ál ló üveg kár (5.2), kár megelô zé si cél lal vég zett zár ja ví tás, vagy -cse re ese tén, amenynyi ben ar ra biz to sí tá si ese mény be kö vet ke zé se miatt ke rül sor. 9.2 Az ön ré sze se dés nö ve ke dé se Amennyi ben a biz to sí tott jár mû vet olyan kor éri kár, ami kor azt a szer zô dô ál tal nem en ge dé lye zett élet ko rú sze mély ve zet te, a biz to - sí tó az ön ré sze se dés sel csök ken tett kár összeg 80%-át fi ze ti ki, ki vé - ve, ha a kár be kö vet kez te kor a jár mû vet olyan sze mély ve zet te, aki el len a jár mû el lo pá sa, vagy il le ték te len hasz ná la ta miatt a szer zô dô, vagy a biz to sí tott fel je len tést tett. Ugyan csak az ön ré sze se dés sel csök ken tett kár összeg 80%-át fi zet he - ti ki a biz to sí tó ab ban az eset ben, amennyi ben két sé get ki zá róan megál la pít ja, hogy a szer zô dés ben a szer zô dô, cí me ként meg je lölt cím nem egye zik meg a szer zô dô ál lan dó, lak he lyé vel, il le tô leg szék - he lyé vel, te lep he lyé vel. 9.3 Amennyi ben az ön ré sze se dés nö ve ke dé sé nek a 9.2 pont sze rin ti mind két in do ka egyide jû leg fennáll, a biz to sí tó az ön ré sze se dés sel csök ken tett kár összeg 60%-át fi zet he ti ki. 10. DÍJFIZETÉS A biz to sí tá si díj a tel jes biz to sí tá si idô szak ra elô re, egy összeg ben fi - ze ten dô, ki vé ve, ha a szer zô dô fe lek rész let fi ze tés ben ál la pod tak meg. Rész let fi ze tés ese tén a biz to sí tó a díj sza bás ban meg ha tá ro zott, a díj fi - ze tés gya ko ri sá gá tól és mód já tól füg gô díj pót lék fi ze té sét ír ja elô. Ha a szer zô dés kap csán ese dé kes sé vált díj rész le tek kö zül nem mindegyik ke rült be fi ze tés re, a be fi ze tett díj rész le tet a biz to sí tó a szer zô - dés hez tar to zó leg ré geb bi díj kö ve te lés kiegyen lí té sé re for dít ja. A szer zô dés meg szû né se utá ni díj fi ze tés nem je len ti a szer zô dés új - bó li ér vé nyes sé vá lá sát. Ha a biz to sí tó a szer zô dés kap csán szol gál ta tást tel je sí tett, ak kor a tel jes biz to sí tá si idô szak ra vo nat ko zó biz to sí tá si díj meg fi ze té sét kö - ve tel he ti. A biz to sí tó er re vo nat ko zó ki fe je zett hoz zá já ru lá sá val a szer zô dés el - sô díj rész le té nek meg fi ze té sé re 60 na pos ha lasz tást ad hat. Amennyi ben a szer zô dô az el sô díj rész let meg fi ze té sé re vo nat ko zó kö te le zett sé gé nek 60 na pon be lül ele get tesz, a biz to sí tó koc ká zat vi - se lé se az aján la ton rög zí tett idô pont tal kez dô dik meg. Amennyi ben a szer zô dô az el sô díj rész le tet 60 nap el tel té vel, de 90 na pon be lül meg fi ze ti, a biz to sí tó koc ká zat vi se lé se a díj beér ke zé sét kö ve tô na pon kez dô dik meg. Amennyi ben a szer zô dô az el sô díj meg fi ze té sé re vo nat ko zó kö te le - zett sé gé nek 90 na pon be lül nem tesz ele get, a szer zô dés a biz to sí tó min den to váb bi in téz ke dé se nél kül meg szû nik A biz to sí tá si díj vál to zá sa Az aláb bi pont (10.1.1) nem vo nat ko zik ar ra az eset re, ami kor a biz - to sí tá si díj ki zá ró lag a kár men tes sé gi díj ked vez mény rend szer miatt vál to zik meg A biz to sí tá si idô szak ra vo nat ko zó díj A biz to sí tó jo go sult min den biz to sí tá si idô szak ra új biz to sí tá si dí jat megál la pí ta ni. Ha a biz to sí tó az új biz to sí tá si idô szak ra az elô zô nél ma ga sabb biz - to sí tá si dí jat ír elô, kö te les azt a szer zô dés le já ra ti nap ját legalább 30 nap pal megelô zôen a szer zô dô tu do má sá ra hoz ni. 11. KÁRMENTESSÉGI DÍJKEDVEZMÉNY A szer zô dô a biz to sí tá si idô szak ban az alap biz to sí tás dí já ból kár - men tes sé gi díj ked vez mény re, il let ve an nak nö ve ke dé sé re jo go sult, ha a szer zô dés a biz to sí tá si idô sza kot megelô zô legalább egy éves idô szak ban fo lya ma to san fennállt, és ezen idô alatt a biz to sí tó biz to - sí tá si ese mény re szol gál ta tást nem tel je sí tett. A meg szer zett kár men tes sé gi díj en ged mény a szer zô dés ér dek mú lás miat ti meg szû né se ese tén ki vé ve a biz to sí tá si ese mény miat ti meg - szû nést meg ma rad, és 6 hó na pon be lül egy újon nan kö tött szer zô - dés re át vi he tô. A kár men tes sé gi díj en ged mény rend szer szem pont já ból nem ve szi fi gye lem be a biz to sí tó a biz to sí tá si ese ményt, ha a ki fi ze tett kár té rí - tés an nak ki fi ze té sét kö ve tô 6 hó na pon be lül tel jes egé szé ben meg té rült. A biz to sí tó a kár ren de zés so rán fel me rült költ sé ge ket nem ve szi fi gye lem be a kár men tes sé gi díj ked vez mény megál la pí tá sá nál. Ha a biz to sí tó a szer zô dés re a biz to sí tá si idô szak alatt szol gál ta tást tel - je sí tett, a kár men tes sé gi díj ked vez mény az aláb biak sze rint mó do sul: A biz to sí tá si idô szak ban be kö vet ke zett 1 kár ese mény alap ján tel je sí tett kár ki fi ze tés ese tén: a szer zô dô meg szer zett bo nus fo ko za ta 4 fo ko zat tal ala cso nyabb lesz (vagy a bo nus fo ko zat meg szû nik) a kö vet ke zô idô szak tól, 3

4 2 kár ese mény alap ján tel je sí tett kár ki fi ze tés ese tén: meg szer zett bo nus fo ko zat 8 fo ko zat tal ala cso nyabb lesz (vagy meg szû nik) a kö vet ke zô biz to sí tá si idô szak tól. 3 vagy több kár ese mény ese tén a szer zô dô bo nus fo ko za ta meg - szû nik, és a jo go sí tó idô szak szá mí tá sa a kö vet ke zô idô szak el sô nap já tól új ra kez dô dik A ked vez mény mér té ke Az UNIQA Biztosítónál el töl tött kár men tes évek szá ma A ked vez mény mér té ke 1 5% 2 10% 3 15% 4 20% 5 25% 6 30% 7 35% 8 40% 9 45% 10 vagy több 50% 11.2 Más biz to sí tó in té zet nél meg szer zett bo nus, kár men tes sé gi díj ked vez mény Amennyi ben a szer zô dô elô zô leg más biz to sí tó in té zet nél fo lya ma to - san, legalább egy éven ke resz tül tö rés kár ra is ki ter je dô cas co biz to sí - tás sal ren del ke zett, a má sik biz to sí tó in té zet ál tal iga zolt kár men tes idô sza kot (kár men te sen telt tel jes évek szá ma) a biz to sí tó fi gye lem - be ve szi, fel té ve, hogy je len szer zô dés, az elô zô szer zô dés meg szû né sé tôl szá mí tott 6 hó - na pon be lül jön lét re, az elô zô szer zô dés nem díj nem fi ze tés és nem cas co-kár ese mény miatt szûnt meg, a kár men tes idô szak ról szó ló iga zo lást je len szer zô dés kez de tét kö - ve tô 30 na pon be lül meg kül dik a biz to sí tó nak. 12. A BIZTOSÍTOTT KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE A biz to sí tá si ese ményt an nak be kö vet kez tét kö ve tô két mun ka na pon be lül írás ban, azo no sít ha tó mó don be kell je len te ni a biz to sí tó nak. Kül föl dön be kö vet ke zett kár ese tén, a biz to sí tó ál tal ki je lölt se gít ség - nyúj tó in téz mény nél kell a kárt be je len te ni. A tûz- vagy rob ba nás kárt a tûz ol tó sá gon is be kell je len te ni. Lo pás - kár ese tén a rend ôr sé gen fel je len tést kell ten ni. A biz to sí tott a kár fel vé te lig, de leg fel jebb a be je len tés tôl szá mí tott öt mun ka nap el tel téig kö te les a sé rült jár mû vet vál to zat lan ál la pot ban tar ta ni. A kár igény el bí rá lá sá hoz be kell mu tat ni a biz to sí tó nak min den olyan ira tot, amely a jo go sult ság, a biz to sí tá si ese mény és a kár összeg megál la pí tá sá hoz szük sé ges. A biz to sí tott kár be je len té si kö te le zett - sé ge kö ré ben töb bek kö zött kö te les a biz to sí tó ál tal rend sze re sí tett nyom tat vá nyon fel tett va la mennyi kér dés re a va ló ság nak meg fe le - lôen vá la szol ni. A tel jes jár mû el lo pá sa ese tén a jár mû höz tar to zó összes kul csot (be leért ve az elekt ro ni kus kód kul cso kat is) a biz to sí tó kép vi se lô jé nek, a biz to sí tó ál tal sza bá lyo zott mó don át kell ad ni. Amennyi ben a biz to sí tott a be je len té si kö te le zett sé gé nek idô ben nem tesz ele get, és emiatt lé nye ges kö rül mé nyek ki de rít he tet len né vál nak, a biz to sí tó tel je sí té si kö te le zett sé ge nem áll be. Ha az el lo pott jár mû, al kat rész vagy tar to zék a lo pás kár meg té rí té se után meg ke rül, a biz to sí tott kö te les e tényt 15 na pon be lül je len te - ni a biz to sí tó nak. 13. AZ UNIQA BIZ TO SÍ TÓ TELJESÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE A biz to sí tó a sé rült jár mû vet a be je len tés tôl szá mí tott öt mun ka na - pon be lül meg szem lé zi, a sé rü lé se ket jegy zô könyv ben rög zí ti, a ja ví - tás so rán szük ség sze rint pót szem lét tart. A biz to sí tó a kár té rí té si össze get 15 na pon be lül fi ze ti ki. A 15 na pos ha tár idô at tól a nap tól szá mí tan dó, ami kor a kár igény el bí rá lá sá hoz szük sé ges utol só irat a biz to sí tó hoz beér ke zett. Lo pás kár ese tén a 15 na pos ha tár idô amennyi ben a biz to sí tó ál tal kért összes egyéb okira tot be mu tat ták a nyo mo zást fel füg gesz tô ha tá ro zat és a gép jár mû for ga lom ból tör té nô ki vo ná sá ról szó ló ha - tá ro zat biz to sí tó szá má ra va ló be mu ta tá sá tól szá mí tan dó. A biz to sí tó tel je sí té si kö te le zett sé ge ÁFA, vagy egyéb köz te her vissza - té rí té sé re, vagy meg nem fi ze té sé re jo go sult biz to sí tott ese té ben a kár té rí té si összeg ÁFA-val, il let ve egyéb köz te her rel csök ken tett ér té - ké re vo nat ko zik. A biz to sí tó ál tal megál la pí tott kár té rí té si összeg bôl elô ször az ÁFA és egyéb köz te her ke rül le vo nás ra és az így csök ken tett összeg bôl von - ja le a biz to sí tó az ön ré sze se dést. A biz to sí tá si szer zô dés bôl ere dô igé nyek a biz to sí tá si ese mény nap - já tól szá mí tott 2 év alatt évül nek el. 14. A SZERZÔDÔ ÉS A BIZTOSÍTOTT ADATKÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE A szer zô dô az ál ta la en ge dé lye zett ve ze tôk élet ko rá ról az aján lat ban nyi lat ko zik. A biz to sí tó a nyi lat ko za tot is fi gye lem be vé ve ál la pít ja meg a biz to sí tás dí ját. A szer zô dô és a biz to sí tott a szer zô dés tar ta ma alatt kö te les az aláb - bi vál to zá so kat 15 na pon be lül írás ban be je len te ni a biz to sí tó nak: lak hely (te lep hely), le ve le zé si cím vál to zá sát, a le het sé ges ve ze tôk kö ré nek meg vál to zá sát, a jár mû rend szá má nak, al váz szá má nak vál to zá sát, a jár mû fel sze relt sé gé nek vál to zá sát, a jár mû tu laj don jo gá nak meg vál to zá sát (adás vé te li, aján dé ko zá si szer zô dés, il let ve egyéb iga zo lás be mu ta tá sá val), a jár mû for ga lom ból va ló ki vo ná sát, a jár mû vel ipar jo go sít vány alap ján foly ta tan dó köz úti sze mély fu va - ro zói (ta xi) te vé keny ség vagy bér gép ko csi ként (Rent a car) va ló üze mel te tés meg kez dé sét. Bér gép ko csi ként tör té nô hasz ná lat nak mi nô sül a gép ko csi el lenér ték fe jé ben más ré szé re va ló köl csön - zése. 15. A SZER ZÔ DÉS TAR TA MA 15.1 A koc ká zat vi se lés kez de te A biz to sí tó koc ká zat vi se lé se az azt kö ve tô nap 00 órájakor meg kez - dô dik, ami kor az aján lat a biz to sí tó hoz beér ke zett, és a szer zô dô az el sô dí jat a biz to sí tó szám lá já ra be fi zet te, il le tô leg az át vett dí jat a biz to sí tó kép vi se lô je (meg bí zott ja) nyug táz za. A szer zô dô fe lek írás ban megál la pod hat nak a koc ká zat vi se lés kez de - té nek a fen tiek tôl el té rô idô pont já ban is Biz to sí tá si idô szak Je len szer zô dés ha tá ro zott idô re szól. A biz to sí tá si idô szak az aján la - ton fel tün te tett idô pon tig, de leg fel jebb a koc ká zat vi se lés kez de té tôl szá mí tott egy évig tart Au to ma ti kus meg hosszab bí tás A szer zô dés a le já ra ta kor év rôl év re min dig egy év vel meg hosszab - bo dik, ki vé ve, ha a szer zô dô fe lek bár me lyi ke a le já rat nap ját legalább 30 nap pal megelô zôen írás ban köz li azon szán dé kát, hogy a szer zô dés meg hosszab bí tá sát nem kí ván ja. Eb ben az eset ben a biz - to sí tá si díj a biz to sí tá si idô szak utol só nap jáig il le ti meg a biz to sí tót A szer zô dés meg szû né se Ér dek mú lás Ha a szer zô dés ha tá lya alatt a biz to sí tá si ese mény be kö vet ke zé se le - he tet len né vált, vagy a biz to sí tá si ér dek meg szûnt, a szer zô dés, il le - tô leg an nak meg fe le lô ré sze a vál to zás nap ján meg szû nik. Amennyi - ben az ér dek mú lás je len szer zô dés sze rin ti biz to sí tá si ese mény kö vet - kez mé nye, a biz to sí tót a díj a biz to sí tá si idô szak vé géig megil le ti. Ha az ér dek mú lás nem a je len szer zô dés sze rin ti biz to sí tá si ese mény kö vet kez mé nye, a biz to sí tó ad dig a na pig kö ve tel he ti a dí jat, amely na pon koc ká zat vi se lé se meg szûnt. Je len szer zô dés vo nat ko zá sá ban ér dek mú lás nak mi nô sül, amennyi - ben a gép jár mû a biz to sí tá si ese mény kö vet kez té ben oly mér ték ben sé rül, hogy hely reál lí tá sa a költ sé gek és meg té rü lé sek fi gye lem be vé - te lé vel gaz da ság ta lan (to tál kár) A jár mû hasz ná la ti mód já nak meg vál to zá sa miat ti meg szû nés Ha a biz to sí tott jár mû vet sze mély szál lí tó ta xi ként, vagy bér gép ko csi - ként (Rent a car) he lye zik üzem be, ak kor a szer zô dés az új bó li üzem - be he lye zés nap ján meg szû nik. 4

5 A meg vál toz ta tott díj el nem fo ga dá sa miat ti meg szû nés Amennyi ben a szer zô dô a biz to sí tó ál tal meg vál toz ta tott (10.1 pont) dí jat nem fo gad ja el, vagy el fo gad ja, de a mó do sí tott díj ese dé kes - sé gé tôl szá mí tott 30 na pon be lül a mó do sí tott dí jat nem fi ze ti be, a szer zô dés a mó do sí tott díj ese dé kes sé gé nek nap ját kö ve tô 30. na - pon meg szû nik Díj nem fi ze tés miat ti meg szû nés Amennyi ben a szer zô dô a biz to sí tá si dí jat an nak ese dé kes sé gé tôl szá mí tott 30 na pon be lül nem fi zet te be, a szer zô dés és a biz to sí tó koc ká zat vi se lé se a díj fi ze tés ese dé kes sé gé nek nap ját kö ve tô 30. na - pon meg szû nik, ki vé ve, ha a biz to sí tó ha lasz tást en ge dé lye zett, vagy díj kö ve te lé sét bí ró sá gi úton ér vé nye sí tet te. A biz to sí tó a szer zô dés meg szû né sét és a bí ró sá gi út igény be vé te lé - nek ha tár ide jét to váb bi 30 nap pal meg hosszab bít hat ja, ha az ese dé - kes ség tôl szá mí tott 30 nap le tel te elôtt en nek a kö rül mény nek a köz - lé sé vel a szer zô dô fe let és a biz to sí tot tat a díj fi ze tés re írás ban fel szó - lít ja. 16. VISSZAKÖVETELÉSI JOG Amennyi ben a biz to sí tó a kárt meg té rí tet te, ôt il le tik meg azok a jo - gok, ame lyek a biz to sí tot tat il let ték meg a ká rért fe le lôs sze méllyel szem ben, ki vé ve, ha a ká rért fe le lôs sze mély a biz to sí tot tal kö zös ház tar tás ban élô hoz zá tar to zó. Nem él a biz to sí tó a vissza kö ve te lés jo gá val, ha a jár mû vet a biz to sí - tá si ese mény be kö vet kez te kor a biz to sí tott en ge dé lyé vel hasz nál ták, ki vé ve, ha: a jár mû vet ká bí tó sze res vagy 0,8 ez re lé ket elérô al ko ho los be fo lyá - solt ság ál la po tá ban ve zet ték, a biz to sí tá si ese ményt jog el le ne sen és szán dé ko san okoz ták, a be kö vet ke zett biz to sí tá si ese mé nyért olyan sze mély fe le lôs, akit a biz to sí tott jár mû vel kap cso la tos ja ví tás sal, kar ban tar tás sal vagy egyéb szol gál ta tá sok el vég zé sé vel bíz tak meg, és a mun kát nem a biz to sí tott mû he lyé ben (te lep he lyén) vé gez ték. AUTOHELP Gép jár mû se gít ség nyúj tás és biz to sí tás, Kül föl di jog vé del mi se gít ség nyúj tás és biz to sí tás sze mély gép ko csi val uta zók ré szé re Gép jár mû se gít ség nyúj tás és biz to sí tás 17. SZERZÔDÉS ALANYAI 17.1 Biz to sí tó Az UNIQA Biz to sí tó Zrt Bu da pest, Ró bert Ká roly krt (to váb biak ban: biz to sí tó) a se gít ség nyúj tá si szer zô dés alap ján ar ra vál lal kö te le zett sé get, hogy a biz to sí tá si díj el le né ben, a szer zô dés - ben fel so rolt ese tek ben se gít ség nyúj tá si szol gál ta tá so kat nyújt. A biz to sí tó nem vál lal fe le lôs sé get a se gít ség nyúj tás ké se del méért vagy el ma ra dá sáért, il let ve a fel me rü lô ká ro kért, amennyi ben ezek a biz to sí tó vagy Meg bí zott ja ha tás kö rén kí vül ál ló olyan kö rül mé nyek kö vet kez té ben me rül tek fel, mint a jog sza bály al ko tás, köz ha tó sá gi in téz ke dé sek, az ener gia el lá tás leál lí tá sa vagy an nak za va rai, il let ve bár mi lyen egyéb vis ma jor ese tén. A biz to sí tó szin tén nem vál lal fe - le lôs sé get, ha egy al vál lal ko zó ja a fent ne ve zett okok kö vet kez té ben nem tud ta tel je sí te ni a se gít ség nyúj tá si igényt. Amennyi ben a biz to sí tó ál tal nyúj tott szol gál ta tást egész ben vagy rész ben egy má sik biz to sí tás fe de zi, a biz to sí tó vissz ke re set tel él a má sik biz to sí tó fe lé. A Biz to sí tott ez eset ben kö te les a má sik biz to sí - tó val szem ben fennál ló igény ér vé nye sí té si jo gait en ged mé nyez ni a biz to sí tó ra Meg bí zott Az a jo gi sze mély, amely a biz to sí tó val szer zô dé ses kap cso lat ban áll, ame lyet a biz to sí tó a se gít ség nyúj tá si szol gál ta tá sok tel je sí té sé re fel - kért és amely a se gít ség nyúj tá si szol gál ta tá sok vo nat ko zá sá ban a biz - to sí tót kép vi se li. A se gít ség nyúj tá si szol gál ta tá so kat ki zá ró la go san a Meg bí zott nyújt ja Szer zô dô Az a ter mé sze tes vagy jo gi sze mély, aki/amely a biz to sí tá si szer zô dés meg kö té sé re aján la tot tett, a biz to sí tá si dí jat fi ze ti és ezen mi nô sé gé - ben a köt vé nyen fel tün tet ték Biz to sí tott A Se gít ség nyúj tá si ese mény ide jén a Biz to sí tott jár mû ben jog sze rûen és sza bá lyo san tar tóz ko dó ve ze tô és a jár mû vel tör té nô szál lí tá sért nem fi ze tô uta sok (au tó stop po sok ki vé te lé vel). A Biz to sí tot tak szá ma nem ha lad hat ja meg a Biz to sí tott jár mû for gal - mi en ge dé lyé ben meg ha tá ro zott szál lít ha tó sze mé lyek szá mát. Amennyi ben a Biz to sí tott jár mû ben a for gal mi en ge dély ben meg ha - tá ro zott nál töb ben tar tóz kod nak a Se gít ség nyúj tá si ese mény ide jén, a biz to sí tó men te sül a szol gál ta tás tel je sí té se alól Biz to sí tott jár mû A biz to sí tá si köt vény ben meg ne ve zett sze mély gép ko csi, amely ma - gyar ha tó ság ál tal kiál lí tott ér vé nyes for gal mi en ge déllyel ren del ke - zik, és amely re a biz to sí tó koc ká zat vál la lá sa vo nat ko zik. A biz to sí tó nem vál lal koc ká za tot köz úti sze mély fu va ro zás (ta xi), gép ko csi köl - csön zés (bér au tó, rent-a-car), és ke res ke del mi áru szál lí tás cél já ra hasz nált sze mély gép ko csi ra, va la mint sem mi lyen olyan jár mû tí pus - ra, amely nem a sze mély gép ko csik kö ré be tar to zik. 18. MEGHATÁROZÁSOK A szö veg ben nagy be tû vel kezd ve és dôlt be tû vel ír va a kö vet ke zô ki - fe je zé sek az aláb bi ér tel me zést kap ják: 18.1 Se gít ség nyúj tá si ese mény Se gít ség nyúj tá si ese mény nek mi nô sül, a biz to sí tás idô be ni ha tá lya alatt és te rü le ti ha tá lyán be lül a Biz to sí tott jár mû el lo pá sa, il let ve a Biz to sí tott jár mû Mû sza ki hi bá ja vagy Balese te, amely miatt üzem kép te len né vá lik és út ját foly tat ni kép te len, ha ezek rôl az ese mé nyek rôl a biz to sí tó Meg bí zott ját a Se gít ség nyúj - tá si ese mény be kö vet ke zé se kor azon nal ér te sí tik és a Biz to sí tott se - gít ség nyúj tá si szol gál ta tást igé nyel a biz to sí tó Meg bí zott já tól. Az azon na li ér te sí tés el ma ra dá sa ese tén a biz to sí tó szol gál ta tá si és té - rí té si kö te le zett sé ge nem áll fenn Baleset A biz to sí tás idô be ni ha tá lya alatt és te rü le ti ha tá lyán be lül köz úton be kö vet ke zô, bár mi lyen, elô re nem lát ha tó, a Biz to sí tott aka ra tán kí - vül, hir te len fel lé pô, kí vül rôl ha tó me cha ni kus be ha tás, amely a Biz - to sí tott jár mû vet ér te, és amely nek kö vet kez té ben a Biz to sí tott jár mû ká ro so dott és moz gás kép te len né vált Mû sza ki hi ba A biz to sí tás idô be ni ha tá lya alatt és te rü le ti ha tá lyán be lül a Biz to sí - tott jár mû olyan meg hi bá so dá sa (jár mû el hasz ná ló dá sa, anyag hi ba, bi zo nyos al kat ré szek ko pá sa, hi bás mû kö dé se), ami miatt moz gás - kép te len né vá lik, vagy az ér vé nyes ren del ke zé sek sze rint nem sza bad ve le részt ven ni a köz úti for ga lom ban Tes ti sé rü lés A Biz to sí tott olyan fizikális sé rü lé sét je len ti, amely a Biz to sí tott jár mû köz úti Balese te miatt kö vet ke zett be, azon na li egész ség ügyi el lá tást igé nyel és ki me rí ti a Sür gôs szük ség fo gal mát Be teg ség Olyan hir te len és elô re nem lát ha tó meg be te ge dés, fer tô zés, amely a biz to sí tás idô be ni ha tá lya alatt és te rü le ti ha tá lyán be lül, a Biz to sí - tott ál tal meg ten ni kí vánt kül föl di uta zás meg kez dé se után, Ma - gyaror szág te rü le tén kí vül kez dô dött és ki me rí ti a Sür gôs szük ség fo - gal mát Sür gôs szük ség ese te áll fenn, ha az azon na li or vo si el lá tás el ma ra dá - sa elô re lát ha tóan a Biz to sí tott éle tét, il let ve tes ti ép sé gét ve szé lyez - tet né vagy a Biz to sí tott egész sé gé ben, il let ve tes ti ép sé gé ben hely - re hoz ha tat lan ká ro so dást okoz na, úgy szin tén ha a Biz to sí tott be teg - sé gé nek tü ne tei (esz mé let vesz tés, vér zés, fer tô zô he veny meg be te - ge dés, stb.) alap ján, il let ve baleset foly tán vagy hir te len be kö vet ke - zett sú lyos egész ség ká ro so dá sa miatt azon nal or vo si el lá tás ra szo rul. 5

6 18.7 Be je len tett la kó hely A Biz to sí tott jár mû üzem ben tar tó já nak a Se gít ség nyúj tá si ese mény idô pont já ban a for gal mi en ge dély ben sze rep lô cí me Hoz zá tar to zó Kö ze li hoz zá tar to zó Ptk. sze rint: há zas társ, egye nes-ág be li ro kon (any ja, ap ja, gyer me ke), örök be fo ga dott, mos to ha, ne velt gyer mek, örök be fo ga dó, mos to ha, ne ve lô szü lô, test vér. Hoz zá tar to zó to váb bá: élet társ, egye nes-ág be li ro kon há zas tár sa, je - gyes, há zas társ egye nes-ág be li ro ko na és test vé re, a test vér há zas tár sa. 19. TERÜLETI HATÁLY A biz to sí tás te rü le ti ha tá lya: Eu ró pa és Ma gyaror szág, a Biz to sí tott jár mû Be je len tett la kó he lyé tôl lég vo nal ban szá mí tott 20 km-es kör - zet ki vé te lé vel. A koc ká zat vi se lés nem ter jed ki a volt Szov jetunió tag ál la mai ra, Ju - goszlá viá ra, Bosznia-Hercegovinára és Al bá niá ra. 20. IDÔBENI HATÁLY A Gép jár mû se gít ség nyúj tás és biz to sí tás idô be ni ha tá lya megegye - zik az alap biz to sí tás idô be ni ha tá lyá val. 21. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK 21.1 Hely szí ni ja ví tás vagy sze re lô mû hely be szál lí tás Amennyi ben a Biz to sí tott jár mû Mû sza ki hi ba vagy Baleset miatt üzem kép te len lesz, a biz to sí tó meg szer ve zi a moz gás ké pes sé té tel - hez szük sé ges hely szí ni ja ví tást. Ha a hely szí nen a ja ví tás nem le het sé ges, a biz to sí tó Mû sza ki hi ba ese - tén meg szer ve zi a Biz to sí tott jár mû el szál lí tá sát a Se gít ség nyúj tá si ese - mény hely szí né hez leg kö ze lebb esô sze re lô mû hely be. A biz to sí tó a Hely szí ni ja ví tás vagy sze re lô mû hely be szál lí tás költ sé geit bel föl dön: Ft összeg ha tá rig, kül föl dön: max. 200 euró vagy en nek meg fe le lô egyéb va lu ta összeg ha tá rig vál lal ja (ki vé ve az al kat ré szek árát) Kap cso lat tar tás A biz to sí tó vál lal ja, hogy a Biz to sí tott jár mû Mû sza ki hi ba miat ti üzem kép te len sé ge okán a sze re lô mû hely be tör tént szál lí tást kö ve - tôen fo lya ma tos kap cso la tot tart a mû hellyel és a Biz to sí tott jár mû ja ví tá sá ra vo nat ko zó, tu do má sá ra ju tó in for má ciók ról (pl. a ja ví tás mû hely ál tal be csült vár ha tó idô tar ta má ról és költ sé gé rôl) tá jé koz tat - ja a jár mû tu laj do no sát, vagy a Biz to sí tot tat Kár szem le Amennyi ben szük sé ges (pl. a Biz to sí tott jár mû ja ví tá sá nak to váb bi, más biz to sí tás alap ján tör té nô kár ren de zé se miatt), a Biz to sí tott jár - mû Mû sza ki hi ba vagy Baleset miat ti üzem kép te len sé gét kö ve tôen a biz to sí tó meg szer ve zi a Biz to sí tott jár mû hi va ta los szem lé zé sét, és át - vál lal ja en nek költ sé geit bel föl dön: max Ft összeg ha tá rig, kül föl dön: max. 250 euro vagy en nek meg fe le lô egyéb va lu ta összeg ha tá rig, és gon dos ko dik a kár szem le ered mé nyé nek az il le té - kes kár ren de zô egy ség hez tör té nô el jut ta tá sá ról Kül föl di kész pénz se gély meg szer ve zé se csak Ma gyaror szág te rü le tén kí vül A Mû sza ki hi ba vagy Baleset miatt üzem kép te len Biz to sí tott jár mû ja ví tá si költ sé gei nek fe de zé se cél já ból a biz to sí tó a kész pénz kül föld - re jut ta tá sá hoz az aláb bi se gít sé get nyújt ja: a Biz to sí tott jár mû Mû sza ki hi bá ja vagy Balese te ese tén a biz to sí tó se gít sé get és in for má ciót nyújt a Biz to sí tott jár mû tu laj do no sa vagy ál ta la meg je lölt har ma dik fél szá má ra, hogy a ja ví tá si költ ség - nek meg fe le lô össze get a Biz to sí tott jár mû tu laj do no sa ál tal meg - ne ve zett jo go sult ren del ke zé sé re bo csás sa A Biz to sí tott el szál lá so lá sa a Se gít ség nyúj tá si ese mény nap ján Amennyi ben a Mû sza ki hi ba vagy Baleset miatt üzem kép te len Biz to - sí tott jár mû me net kész sé gé nek hely reál lí tá sa a Se gít ség nyúj tá si ese - mény nap ján (a sze re lô mû hely nyit va tar tá si ide je vagy a ja ví tás el hú - zó dá sa miatt) nem le het sé ges, és ezért a Biz to sí tott jár mû az üzem - kép te len ség be kö vet ke zé sé nek nap ján nem tud ja foly tat ni az út ját, a biz to sí tó meg szer ve zi a Biz to sí tott egy éj sza ká ra tör té nô el szál lá so lá - sát és a fel me rü lô szál lás több let költ sé gét (reg ge li és egyéb költ sé - gek nél kül) bel föl dön: Biz to sí tot tan ként max Ft összeg ha tá rig, (Ez a szol gál ta tás bel föl dön nem ve he tô igény be, ha a Biz to sí tott jár mû ja ví tá sá nak be fe je zé se elô re lát ha tóan a 24 órát túl lé pi. Amennyi - ben a Biz to sí tott ezt a szol gál ta tást bel föl dön igény be ve szi, a ha - za szál lí tás ra nem jo go sult.) kül föl dön: Biz to sí tot tan ként max. 50 euró vagy en nek meg fe le lô egyéb va lu ta összeg ha tá rig át vál lal ja A Biz to sí tott ha za szál lí tá sa Amennyi ben a Mû sza ki hi ba vagy Baleset miatt üzem kép te len Biz to - sí tott jár mû me net kész sé gé nek hely reál lí tá sa a Se gít ség nyúj tá si ese - mény be kö vet ke zé sé tôl szá mí tott 24 órán be lül nem tör té nik meg, a Biz to sí tott az aláb bi szol gál ta tá sok kö zül vá laszt hat: bel föl dön: amennyi ben a Biz to sí tott a szál lás költ ség té rí té sét nem ve szi igény be, a biz to sí tó meg szer ve zi a Biz to sí tott tö meg köz le ke - dé si esz köz zel (vas út I. osz tály, busz) tör té nô to vábbuta zá sát a bel - föl di úticélhoz, vagy ha zauta zá sát a Be je len tett la kó hely re, és át vál - lal ja en nek költ sé gét, max Ft összeg ha tá rig ese mé nyen - ként. A biz to sí tó szin tén meg szer ve zi a meg ja ví tott Biz to sí tott jár - mû át vé te le ér de ké ben szük sé ges uta zást a Be je len tett la kó hely tôl vagy az úticéltól a Se gít ség nyúj tá si ese mény hely szí né hez leg kö ze - lebb esô sze re lô mû he lyig (csak oda út) és vál lal ja en nek költ sé geit 1 fô ré szé re max Ft összeg ha tá rig ese mé nyen ként. A meg - ja ví tott Biz to sí tott jár mû át vé te lét kö ve tôen fel me rü lô üzem anyag - költ ség, út dí jak és egyéb já ru lé kos költ sé gek nem tar toz nak a biz - to sí tó koc ká za ti kö ré be. kül föl dön: a biz to sí tó meg szer ve zi a Biz to sí tott leg fel jebb 4 éj sza ká ra tör té nô el szál lá so lá sát a ja ví tás be fe je zé sé nek meg vá rá sa cél já ból és a fel - me rü lô szál lás több let költ sé gét (reg ge li és egyéb költ sé gek nél kül), éj sza kán ként és Biz to sí tot tan ként max. 50 euró vagy en nek meg - fe le lô egyéb va lu ta összeg ha tá rig át vál lal ja. Amennyi ben ezt a szol - gál ta tást a Biz to sí tott igény be ve szi, nem jo go sult a kö vet ke zô pont ban sze rep lô ha za szál lí tás ra. a biz to sí tó meg szer ve zi a Biz to sí tott tö meg köz le ke dé si esz köz zel (vas út I. osz tály, busz) tör té nô ha zauta zá sát a Be je len tett la kó hely - re (vagy to vábbuta zá sát a Te rü le ti ha tá lyon be lü li úticélhoz, ha az nem ke rül töb be, mint amennyi be a Be je len tett la kó hely re uta zás ke rül ne), és át vál lal ja en nek költ sé geit Biz to sí tot tan ként max. 200 euró vagy en nek meg fe le lô egyéb va lu ta összeg ha tá rig. A biz to sí - tó szin tén meg szer ve zi a meg ja ví tott Biz to sí tott jár mû át vé te le ér - de ké ben szük sé ges uta zást a Be je len tett la kó hely tôl vagy az úticéltól a Se gít ség nyúj tá si ese mény hely szí né hez leg kö ze lebb esô sze re lô mû he lyig (csak oda út) és vál lal ja en nek költ sé geit 1 fô ré - szé re max. 200 euró vagy en nek meg fe le lô egyéb va lu ta összeg - ha tá rig ese mé nyen ként. Amennyi ben ezt a szol gál ta tást a Biz to sí - tott igény be ve szi, nem jo go sult az elô zô pont ban sze rep lô 4 éj - sza ka szál lás költ ség té rí té sé re. A meg ja ví tott Biz to sí tott jár mû át vé - te lét kö ve tôen fel me rü lô üzem anyag költ ség, út dí jak és egyéb já ru - lé kos költ sé gek nem tar toz nak a biz to sí tó koc ká za ti kö ré be Amennyi ben a Biz to sí tott jár mû vet a biz to sí tás idô be ni ha tá lya alatt és te rü le ti ha tá lyán be lül el lop ták, és az a rend ôr sé gi fel je len tést kö - ve tô 24 órán be lül nem ke rül vissza a Biz to sí tott hoz, a biz to sí tó az aláb bi szol gál ta tá so kat nyújt ja: bel föl dön: a biz to sí tó meg szer ve zi a Biz to sí tott tö meg köz le ke dé si esz köz zel (vas út I. osz tály, busz) tör té nô to vábbuta zá sát a bel föl di úticélhoz, vagy ha zauta zá sát a Be je len tett la kó hely re, és át vál lal ja en nek költ sé gét, max Ft összeg ha tá rig ese mé nyen ként. kül föl dön: a biz to sí tó meg szer ve zi a Biz to sí tott 1 éj sza ká ra tör té nô el szál lá so - lá sát a rend ôr sé gi fel je len tés tôl szá mí tott 24 óra el tel téig, és a fel - me rü lô szál lás több let költ sé gét (reg ge li és egyéb költ sé gek nél kül), Biz to sí tot tan ként max. 50 euró vagy en nek meg fe le lô egyéb va lu - ta összeg ha tá rig át vál lal ja. a biz to sí tó meg szer ve zi a Biz to sí tott tö meg köz le ke dé si esz köz zel (vas út I. osz tály, busz) tör té nô ha zauta zá sát a Be je len tett la kó hely - 6

7 re (vagy to vábbuta zá sát a Te rü le ti ha tá lyon be lü li úticélhoz, ha az nem ke rül töb be, mint amennyi be a Be je len tett la kó hely re uta zás ke rül ne), és át vál lal ja en nek költ sé geit Biz to sí tot tan ként max. 200 euró vagy en nek meg fe le lô egyéb va lu ta összeg ha tá rig Be teg szál lí tás Ab ban az eset ben, ha a Biz to sí tott jár mû Balese te okán a Biz to sí tott Tes ti sé rü lést szen ved, a biz to sí tó meg szer ve zi a Biz to sí tott egész ség ügyi el lá tás hoz ju tá sát, il let ve a leg kö ze leb bi kór ház ba vagy or vos hoz tör té nô szál lí tá sát, és en nek költ sé geit tel jes mér ték ben át vál lal ja. meg szer ve zi a he lyi ke ze lô or vos, il let ve a biz to sí tó Meg bí zott ja or - vos szak ér tô jé nek együt tes szak vé le mé nye alap ján a Biz to sí tott át - szál lí tá sát a Tes ti sé rü lés el lá tá sá ra, ke ze lé sé re fel ké szült leg kö ze leb - bi kór ház ba, és en nek költ sé geit tel jes mér ték ben át vál lal ja. ki zá ró lag kül föl dön tör tént Se gít ség nyúj tá si ese mény ese tén meg - szer ve zi a Biz to sí tott szük ség ese tén or vos kí sé rô vel vagy be teg kí - sé rô vel tör té nô Ma gyaror szág ra szál lí tá sát, amennyi ben a Biz to - sí tott a Baleset okoz ta egész sé gi ál la po ta miatt az ere de ti leg ter ve - zett mó don nem tér het ha za, és a he lyi ke ze lô or vos, il let ve a biz - to sí tó Meg bí zott ja or vos szak ér tô jé nek együt tes szak vé le mé nye alap ján egész sé gi ál la po ta a Ma gyaror szág ra tör té nô ha za szál lí tást le he tô vé te szi. A biz to sí tó szük ség ese tén gon dos ko dik a Biz to sí - tott nak a Be je len tett la kó hely sze rint il le té kes kór ház ba, gyógyin - té zet be tör té nô el he lye zé sé rôl. A ha za szál lí tás idô pont ját és mód - ját a ke ze lést vég zô or vos sal, egész ség ügyi in téz ménnyel tör té nô elô ze tes egyez te tés alap ján a biz to sí tó ha tá roz za meg. Ez eset ben a kül föl di kór ház ból a bel föl di kór ház ba tör té nô ha za szál lí tás költ - sé geit a biz to sí tó tel jes mér ték ben át vál lal ja. meg szer ve zi a Biz to sí tott tö meg köz le ke dé si esz köz zel (vas út I. osz - tály, busz) tör té nô ha zauta zá sát a Be je len tett la kó hely re, amennyi - ben fel gyó gyu lá sát kö ve tôen a Biz to sí tott a Baleset tel oko za ti össze füg gés ben szük sé ges sé vált egész ség ügyi ke ze lés miatt az ere de ti leg ter ve zett mó don nem tér het ha za, és át vál lal ja en nek költ sé geit bel föl dön: max Ft összeg ha tá rig ese mé nyen ként. kül föl dön: max. 200 euró vagy en nek meg fe le lô egyéb va lu ta összeg ha tá rig Biz to sí tot tan ként Kap cso lat tar tás egész ség ügyi in téz ménnyel A Biz to sí tott jár mû Balese te okán Tes ti sé rü lést szen ve dett Biz to sí tott kór há zi fel vé te lét kö ve tôen, egész ség ügyi in téz mény ben tör té nô ke - ze lé se fo lya mán a biz to sí tó vál lal ja, hogy fo lya ma to san kap cso la tot tart a ke ze lést vég zô in téz ménnyel és, amennyi ben ar ról tu do mást sze rez, tá jé koz tat ja a Biz to sí tott ál tal meg je lölt egy fô Hoz zá tar to zót a Biz to sí tott egész sé gi ál la po tá ról, egész sé gi ál la po tá ban be kö vet ke - zett vál to zá sok ról Biz to sí tott jár mû ha za szál lí tá sa csak Ma gyaror szág te rü le tén kí vül Ab ban az eset ben, ha a Biz to sí tott jár mû ve ze tô je Tes ti sé rü lés vagy Be teg ség miatt or vos szak mai szem pont ból, iga zol tan a Biz to sí tott jár mû to vább ve ze té sé re al kal mat lan, és a ve le együtt uta zó sze mé - lyek kö zött nincs a Biz to sí tott jár mû ve ze té sé re al kal mas sze mély, de a Biz to sí tott jár mû üzem ké pes, a biz to sí tó meg szer ve zi a Biz to sí tott és a Biz to sí tott jár mû ha za szál lí tá sát a Be je len tett la kó hely re oly mó - don, hogy gon dos ko dik a Biz to sí tott jár mû tu laj do no sa ál tal meg ne ve zett sze mély uta zá sá ról (a biz to sí tó dön té se alap ján: pl. sze mély gép ko - csi üzem anyag költ sé ge, vo nat I. osz tály, busz) a Se gít ség nyúj tá si ese mény hely szí né re an nak ér de ké ben, hogy a Biz to sí tott jár mû vet a le he tô leg rö vi debb út vo na lon és idô tar ta mon be lül ha za ve zes se, amennyi ben a Biz to sí tott jár mû tu laj do no sa ilyen sze mélyt nem je - löl meg, egyetér té sé vel a biz to sí tó meg bíz egy hoz záér tô és al kal - mas sze mélyt a Biz to sí tott jár mû ha za ve ze té sé vel, és gon dos ko dik ezen sze mély uta zá sá ról (a biz to sí tó dön té se alap ján: pl. sze mély - gép ko csi üzem anyag költ sé ge, vo nat I. osz tály, busz) a Se gít ség - nyúj tá si ese mény hely szí né re an nak ér de ké ben, hogy a Biz to sí tott jár mû vet a le he tô leg rö vi debb út vo na lon és idô tar ta mon be lül ha - za ve zes se, és en nek több let költ sé geit tel jes mér ték ben át vál lal ja. A Biz to sí tott jár mû ha za ve ze té se so rán fel me rü lô üzem anyag költ - ség, út dí jak és egyéb já ru lé kos költ sé gek nem tar toz nak a biz to sí - tó koc ká za ti kö ré be Holt test ha za szál lí tá sa A Biz to sí tott Baleset bôl ere dô ha lá lát kö ve tôen a biz to sí tó meg szer - ve zi és ki fi ze ti a post mortem ke ze lést, a szál lí tás hoz szük sé ges ko por sót, Biz to sí tott holt tes té nek vagy ham vai nak Ma gyaror szág ra, a Biz to - sí tott Be je len tett la kó he lye sze rint il le té kes te me tô be tör té nô szál - lí tá sát. A szol gál ta tás nem tar tal maz za a ra va ta lo zás, a ham vasz tás, és a te - me tés költ sé geit. Ezen szol gál ta tá sok költ sé geit a biz to sí tó bel föl dön: max Ft összeg ha tá rig vál lal ja Biz to sí tot tan - ként, vagy kül föl dön: max euró vagy en nek meg fe le lô egyéb va lu ta összeg ha tá rig vál lal ja Biz to sí tot tan ként. A holt test ha za szál lí tá sá nak meg szer ve zé se ér de ké ben az aláb bi do - ku men tu mo kat kell a le he tô leg rö vi debb idôn be lül a biz to sí tó Meg - bí zott já nak ren del ke zé sé re bo csá ta ni: a Biz to sí tott szü le té si anya köny vi ki vo na ta, a Biz to sí tott há zas sá gi anya köny vi ki vo na ta, eset leg há zas társ ha - lot ti anya köny vi ki vo na ta, te me tôi be fo ga dó nyi lat ko zat, ha lál té nyét iga zo ló okirat, ha lál okát iga zo ló ha tó sá gi vagy or vo si bi zo nyít vány, bon co lá si jegy zô könyv, a ha lál kö rül mé nyei nek tisz tá zá sá hoz szük sé ges hi va ta los ira tok, a balese ti rend ôr sé gi jegy zô könyv Be teg lá to ga tás Ha a Biz to sí tott jár mû Balese te kap csán szer zett Tes ti sé rü lés kö vet - kez té ben a Biz to sí tott egész sé gi ál la po ta élet ve szé lyes, vagy 10 nap - nál hosszabb ideig kór há zi el lá tás ban ré sze sül, a biz to sí tó egy, a Biz - to sí tott ál tal meg ne ve zett Ma gyaror szá gon be je len tett lak hellyel ren del ke zô Hoz zá tar to zó ré szé re az aláb bi szol gál ta tá so kat nyújt ja (csak egy sze mély ré szé re): meg szer ve zi és ki fi ze ti a tö meg köz le ke dé si esz köz zel (sa ját sze - mély gép ko csi üzem anyag költ sé ge, vo nat I. osz tály, busz, tu ris ta - osz tá lyú re pü lô jegy) tör té nô oda-, és visszauta zást a Biz to sí tott meg lá to ga tá sa cél já ból bel föl dön max Ft összeg ha tá rig kül föl dön max. 200 euró vagy en nek meg fe le lô egyéb va lu ta összeg ha tá rig. meg szer ve zi a Biz to sí tott lá to ga tá sa miatt szük sé ges el szál lá so lást és en nek költ sé geit (szál lás és reg ge li) át vál lal ja leg fel jebb 5 nap ra, bel föl dön max. éj sza kán ként 3000 Ft összeg ha tá rig, kül föl dön max. éj sza kán ként 50 euró vagy en nek meg fe le lô egyéb va lu ta összeg ha tá rig Vá rat lan vissza té rés Ma gyaror szág ra csak Ma gyaror szág te rü le tén kí vül Ha a biz to sí tás idô be ni ha tá lya alatt és te rü le ti ha tá lyán be lül a Biz - to sí tott Ma gyaror szá gon élô kö ze li Hoz zá tar to zó ja meg hal vagy élet - ve szé lyes ál la pot ba ke rül, ami rôl a biz to sí tót hi va ta los okira tok kal kór há zi or vos iga zo lá sát te le fa xon mel lé kel ve ér te sí tik, és emiatt a Biz to sí tott jár mû vel foly ta tott kül föl di uta zá sát meg sza kít va a Biz to - sí tott nak ha za kell tér nie Ma gyaror szág ra, a biz to sí tó a Biz to sí tott szá má ra az aláb bi szol gál ta tá so kat nyújt ja: meg szer ve zi a köz le ke dé si esz köz zel (sa ját sze mély gép ko csi üzem - anyag költ sé ge, vo nat I. osz tály, busz, tu ris ta osz tá lyú re pü lô jegy) tör té nô Ma gyaror szág ra uta zást, és ki fi ze ti a ha zauta zás éssze rûen fel me rü lô több let költ sé geit max. 200 euró vagy en nek meg fe le lô egyéb va lu ta összeg ha tá rig Al kat ré szek kül dé se csak Ma gyaror szág te rü le tén kí vül Amennyi ben a Mû sza ki hi ba vagy Baleset miatt üzem kép te len Biz to - sí tott jár mû me net kész sé gé nek hely reál lí tá sá hoz szük sé ges al kat ré - szek nem be sze rez he tôk a Se gít ség nyúj tá si ese mény or szá gá ban, a biz to sí tó sa ját költ sé gén a sze re lô mû hely be szál lít tat ja azo kat. Az al - kat ré szek árát és a vám költ sé get a biz to sí tó je len biz to sí tás alap ján nem té rí ti meg. Nem tar to zik a biz to sí tó szol gál ta tá si kö ré be az az eset, ha az al kat ré sze ket már nem gyárt ják, vagy azo kat nem le het be sze rez ni, il let ve le he tet len be hoz ni ab ba az or szág ba, ahol a Biz - to sí tott jár mû ép pen tar tóz ko dik. 7

8 21.14 Le mon dás gép ko csi ról csak Ma gyaror szág te rü le tén kí vül Amennyi ben a Biz to sí tott jár mû Balese te vagy Mû sza ki hi bá ja ese tén a Biz to sí tott jár mû hi va ta los szak vé le mény sze rint to tál ká ros, a biz to - sí tó meg szer ve zi a Biz to sí tott jár mû tu laj do no si jo gai ról va ló le mon - dást, a bon tás ra tör té nô leadást és az ez zel kap cso la tos vá mol ta tá si el já rást, és ezek költ sé geit (a vám össze gé nek ki vé te lé vel) át vál lal ja Tá ro lá si költ sé gek meg té rí té se A biz to sí tó meg szer ve zi és át vál lal ja a Biz to sí tott jár mû éssze rûen szük sé ges tá ro lá sát Mû sza ki hi ba vagy Baleset miat ti üzem kép te len - sé get kö ve tôen Biz to sí tott ha za szál lí tá sa, Gép ko csi ha za szál lí tá sa, Al kat ré szek kül dé se csak Ma gyaror szág te rü le tén kí vül, és Le mon dás gép ko csi ról csak Ma gyaror szág te rü le tén kí vül szol gál ta tá sok hoz kap cso ló dóan, leg fel jebb 10 nap ra, bel föl dön be kö vet ke zett biz to sí tá si ese mény kap csán na pon ta max Ft összeg ha tá rig, kül föl dön be kö vet ke zett biz to sí tá si ese mény kap csán na pon ta max. 50 euró vagy en nek meg fe le lô egyéb va lu ta összeg ha tá rig Te le fon költ ség té rí té se csak Ma gyaror szág te rü le tén kí vül A biz to sí tó meg té rí ti a se gít ség nyúj tá si igény Meg bí zott já hoz tör té - nô be je len té sé nek iga zolt te le fon költ sé gét. 22. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK Nem ter jed ki a biz to sí tás az alap biz to sí tás ban ki zárt ese mé nye ken túl: a fel me rült nem va gyo ni ká rok ra, a Biz to sí tott ál tal har ma dik sze mély nek oko zott ká rok ra, kül sô ha tás ra ke let ke zô tûz és rob ba nás, va la mint vil lám csa pás, föld ren gés, föld csu szam lás, kô- és föld om lás, ter mé sze tes üreg vagy ta laj szint alat ti épít mény beom lá sa, szél vi har, fel hô sza ka dás, ár víz, bel víz, egyéb víz elön tés, for gal mat meg bé ní tó hó esés, jég ve rés, le - zú du ló hó tö meg és hó nyo más ál tal köz vet le nül vagy köz ve tet ten oko zott kár ra, ese mény re, ame lyek bio ló giai fegy ver ál tal oko zott nak mi nô sül nek, a Biz to sí tott jár mû túl ter he lé se, vagy szak sze rût le nül vég zett üze - mel te té se, von ta tá sa miatt be kö vet ke zett kár ra, ese mény re, a Biz to sí tott jár mû nem ren del te tés sze rû hasz ná la tá ból ere dô kár - ra, ese mény re, a Biz to sí tott jár mû jog ta lan hasz ná la ta miatt be kö vet ke zô kár ra, ese mény re, ha tó sá gi en ge dély nél kül átala kí tott gép jár mû ben, ezen átala kí tott üzem mód dal össze füg gés ben be kö vet ke zô tûz és rob ba nás ká rok ese té re, ar ra az eset re, ha a Biz to sí tott jár mû, az uta zás meg kez dé se kor nem volt a köz úti köz le ke dés re al kal mas ál la pot ban, il let ve nem tar tot ták kar ban a gyár tó uta sí tá sai nak meg fe le lôen, a biz to sí tó val elô ze te sen nem egyez te tett költ sé gek meg té rí té sé re, a biz to sí tó hoz zá já ru lá sa nél kül igény be vett szol gál ta tá sok költ sé - gei re, azon költ sé gek re, ame lyek a Se gít ség nyúj tá si ese mény be nem kö - vet ke zé se ese tén is fel me rül tek vol na (ilye nek le het nek pl.: ét ke zés, szál lás az uta zás so rán, ta xi költ ség, üzem anyag költ ség, út- és híd - dí jak), Mû sza ki hi ba ese tén a 8 éves nél idô sebb sze mély gép ko csik ra (A jár mû ko rá nak meg ha tá ro zá sa: a biz to sí tá si ese mény évé bôl le kell von ni az al váz szám ból megál la pít ha tó gyár tá si évet.), ke nô anyag, üzem anyag, vagy hû tô fo lya dék hiá nya miatt be kö vet - ke zett Mû sza ki hi bák ra, fagy ká ro so dás ra, gu mi ab roncs ká ro so dás ra, a Biz to sí tott ön gyil kos sá gá ból vagy an nak kí sér le té bôl ere dô kár ra, ese mény re, a Biz to sí tott szán dé kos ön cson kí tá sá ból vagy an nak kí sér le té bôl ere dô kár ra, ese mény re, a Biz to sí tott ko ráb ban fennál ló, meg lé vô, avagy vissza té rô, kró ni - kus vagy fo lya ma tos egész sé gi ál la po tá nak kö vet kez té ben be kö - vet ke zô kár ra, ese mény re (Meg lé vô ál la pot nak mi nô sül a Biz to sí - tott bár mely olyan be teg sé ge, a) amely rôl a Biz to sí tott tu dott, amellyel tisz tá ban volt, vagy b) amellyel kap cso lat ban már ka pott or vo si ke ze lést, vagy c) amely or vo si ke ze lést igé nyelt, vagy amely nek or vos ja va sol ta a ke ze lé sét, vagy d) amely szük sé ges sé tet te gyógy sze rek felíra tá sát, vagy e) amely ész lel he tô volt, rosszab bo dott, akut tá vált, il let ve olyan tü ne te ket ered mé nye zett, amely nek alap ján egy el vár ha tó gon - dos ság gal el já ró sze mély diag nó zist, gon do zást vagy ke ze lést ke re sett vol na a je len köt vény ha tály ba lé pé sét megelô zôen.) a Biz to sí tott ter hes sé gé nek 28. he tét kö ve tôen szük sé ges sé vá ló szü lé sze ti el lá tás miatt be kö vet ke zô kár ra, ese mény re, a Biz to sí tott pszi chés meg be te ge dé se ál tal oko zott kár ra, ese - mény re. 23. MENTESÜLÉS Az alap biz to sí tás ban fel so rol ta kon kí vül men te sül a biz to sí tó a szol - gál ta tá sok nyúj tá sa alól, ha: a Biz to sí tott vagy meg bí zott ja el mu laszt ja a Se gít ség nyúj tá si ese - mény be kö vet ke zé sét azon nal be je len te ni a biz to sí tó Meg bí zott já - nak éj jel-nap pal hív ha tó segélyvonalán, és emiatt lé nye ges kö rül - mé nyek ki de rít he tet len né vál nak (ki vé telt ké pez je len ren del ke zés alól az az eset, ami kor a Biz to sí tott raj ta kí vül ál ló ala pos in dok miatt nem tud be je len té si kö te le zett sé gé nek ele get ten ni), a Biz to sí tott jár mû vagy a Biz to sí tott 60 na pot meg ha la dó, fo lya - ma tos kül föl di tar tóz ko dá sa ese tén, a kül föl dön be kö vet ke zett ese - mé nyek re vo nat ko zóan, a 61. nap tól, a Biz to sí tott jár mû ben a for gal mi en ge dély ben meg ha tá ro zott nál töb ben tar tóz kod tak a Se gít ség nyúj tá si ese mény ide jén, az ese mény a Biz to sí tott bûn cse lek mé nyé bôl ered, a Se gít ség nyúj tá si ese mény kap csán nyúj tott szol gál ta tá sok költ sé - geit más biz to sí tás meg té rí tet te, a költ sé gek azon ré szé nek mér té - kéig, amely re a Biz to sí tott nak vagy a Biz to sí tott jár mû re vo nat ko - zóan más biz to sí tás alap ján kár té rí tés jár, a szer zô dés kö tés idô pont já ban a Biz to sí tott jár mû nem tar tóz ko - dott Ma gyaror szá gon, a Biz to sí tott jár mû ben tar tóz ko dó Biz to sí tott de vi za kül föl di és az ál lan dó lak he lye vagy ál lam pol gár sá ga sze rin ti or szág ban kö vet ke - zik be a Se gít ség nyúj tá si ese mény, a Biz to sí tott jár mû vet köz úti sze mély fu va ro zás (ta xi), gép ko csi köl - csön zés (bér au tó, rent a car), és ke res ke del mi áru szál lí tás cél já ból üze mel te tik. 24. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 24.1 Ál ta lá nos fel té te lek és meg ha tá ro zá sok A Gép jár mû se gít ség nyúj tás és biz to sí tás csak az alap biz to sí tás sal együtt ér vé nyes. El té rô ren del ke zés hiá nyá ban, a Gép jár mû se gít ség nyúj tás és biz to - sí tás ban sze rep lô ki fe je zé sek az alap biz to sí tás ban leír tak sze rint ér tel - me zen dôk A Biz to sí tott kö te le zett sé gei A Biz to sí tott felada ta Se gít ség nyúj tá si ese mény be kö vet ke zé se kor, hogy: az ese ménnyel kap cso lat ban fel me rült min den tény rôl, adat ról a biz to sí tót vagy Meg bí zott ját tá jé koz tas sa, a kárt a le he tô sé gek hez ké pest el há rít sa, eny hít se, il let ve csök kent - se, és en nek so rán a biz to sí tó vagy Meg bí zott ja irány mu ta tá sát kö - ves se, se gít ség nyúj tá si igé nyét a be kö vet ke zés kor azon nal, fel me rült költ - sé gei nek meg té rí té sé re vo nat ko zó igé nyét vagy egyéb kár té rí té si igé nyét a szer zô dés ben sza bá lyo zott be je len té si kö te le zett ség nek is ele get té ve a be kö vet ke zést (kül föl di ese mény ese tén: a ha zaér - ke zést) kö ve tô 2 mun ka na pon be lül a biz to sí tó Meg bí zott já nál be - je lent se, a biz to sí tó vagy Meg bí zott ja szá má ra min den olyan vizs gá la tot en - ge dé lyez zen, amely az ese mény okai ra, kö rül mé nyei re, a kár mér - té ké re, és a kár té rí tés nagy sá gá ra vo nat koz nak Az ese mény be je len té se A se gít ség nyúj tás igény lé se kor a Biz to sí tott nak a na pi 24 órá ban mû - kö dô aláb bi te le fon szá mo kon kell hív nia a biz to sí tó Meg bí zott já nak se gít ség nyúj tó köz pont ját: Bel föl di és kül föl di ese mény ese tén is: (36-1) , (36-1)

9 A se gít ség nyúj tó köz pont fel hí vá sa kor a kö vet ke zô in for má ció kat kell megad ni: a Biz to sí tott ne ve, szü le té si dá tu ma, any ja ne ve, a Biz to sí tott jár mû tu laj do no sá nak ne ve, cí me, köt vény szám, a Biz to sí tott jár mû rend szá ma, tí pu sa, al váz szá ma, az el sô for ga - lom ba he lye zés éve, az ese mény idô pont ja, he lye, rö vid leírá sa és a kí vánt se gít ség nyúj - tás meg ne ve zé se, an nak a hely nek a ne ve és te le fon szá ma, ahol a Biz to sí tott elér hetô. Ha a Biz to sí tott be teg szál lí tást kér, kö vet ke zô ket kell megad nia: a kór ház ne ve, cí me, te le fon szá ma, aho va a Biz to sí tot tat be szál lí tot ták, a ke ze lô or vos és, ha szük sé ges, a há zi or vos ne ve, cí me, te le fon szá ma, a fel me rült prob lé ma rö vid leírá sa. A Se gít ség nyúj tá si ese ménnyel kap cso lat ban a Biz to sí tott a biz to sí - tó val és an nak Meg bí zott já val szem ben fel men ti a vizs gá la tot vagy ke ze lést vég zô or vost az or vo si ti tok tar tás alól A Biz to sí tott to váb bi kár be je len té si kö te le zett sé ge Az ese mény azon na li be je len té sét kö ve tôen a fel me rült költ sé gek meg té rí té sé re vo nat ko zó igényt vagy egyéb kár té rí té si igényt an nak be kö vet kez tét (kül föl di ese mény ese tén: a ha zaér ke zést) kö ve tô 2 mun ka na pon be lül be kell je len te ni írás ban, a meg fe le lô do ku men - tu mo kat mel lé kel ve a biz to sí tó Meg bí zott já nak. A tûz- vagy rob ba nás kárt a tûz ol tó sá gon is be kell je len te ni. Lo pás kár ese tén a rend ôr sé gen fel je len tést kell ten ni. Tes ti sé rü lés sel já ró Balese tet a rend ôr sé gen be kell je len te ni és ar ról rend ôr sé gi jegy zô köny vet kell kér ni. A kár igény el bí rá lá sá hoz be kell mu tat ni a biz to sí tó Meg bí zott já nak min den olyan ira tot, amely a jo go sult ság, a biz to sí tá si ese mény és a kár összeg megál la pí tá sá hoz szük sé ges. Amennyi ben a Biz to sí tott a be je len té si kö te le zett sé gé nek idô ben nem tesz ele get, és emiatt lé nye ges kö rül mé nyek ki de rít he tet len né vál nak, a biz to sí tó tel je sí té si kö te le zett sé ge nem áll be Az UNIQA Biz to sí tó tel je sí té si kö te le zett sé ge Ab ban az eset ben, ha a Biz to sí tott sa ját dön té se alap ján nem tart igényt bi zo nyos szol gál ta tá sok ra, a biz to sí tó nem kö te lez he tô ar ra, hogy kár té rí tést nyújt son a Biz to sí tott nak vagy el len szol gál ta tás ként al ter na tív szol gál ta tást ajánl jon fel ré szé re. A kár ren de zés mód ja Ha a Biz to sí tott a se gít ség nyúj tá si szol gál ta tá so kat igény be vet te, és en nek ered mé nye ként a biz to sí tó vagy Meg bí zott ja in téz ke dett a költ sé gek át vál la lá sá ról, a szol gál ta tó a szám lát köz vet le nül a biz - to sí tó Meg bí zott ja ré szé re nyújt ja be. A szer zô dés ben elôír tak nak meg fe le lôen be je len tett ese mé nyek kap csán fel me rült költ sé ge ket a biz to sí tó vagy Meg bí zott ja a szer - zô dés ben rög zí tett összeg ha tá ro kig köz vet le nül a szol gál ta tó val ren de zi. Amennyi ben az ese mény so rán fel me rült költ sé ge ket és igény be vett szol gál ta tá sok el len ér té két a Biz to sí tott a biz to sí tó Meg bí zott - ja elô ze tes hoz zá já ru lá sá val az ese mény elôír tak sze rin ti be je len - té se után a hely szí nen ki fi zet te, a fel me rült költ sé ge ket a szol gál - ta tá sok ere de ti szám lá já nak be nyúj tá sát kö ve tôen a biz to sí tó Meg - bí zott ja a szer zô dés ben rög zí tett összeg ha tá ro kig a kár ren de zés - hez szük sé ges utol só do ku men tum biz to sí tó Meg bí zott já hoz tör - té nô beér ke zé sét kö ve tô 15 na pon be lül az ér vé nyes de vi za ren del - ke zé sek sze rint, Ma gyaror szá gon meg té rí ti. Az elô ze tes jó vá ha gyás nél kül igény be vett szol gál ta tá sok költ sé geit a biz to sí tó nem kö te les meg té rí te ni. A kár ren de zés az aláb bi ira tok alap ján tör té nik: a fel me rült költ sé gek ere de ti szám lái, rö vid leírás az ese mény rôl, an nak kö rül mé nyei rôl, a meg tett in téz - ke dé sek rôl és a költ sé gek fel me rü lé sé nek okai ról, baleset ese tén eze ken kí vül: hi va ta los jegy zô könyv vagy iga zo lás a baleset és a sé rü lés meg tör tén té rôl, kö rül mé nyei rôl A to tál kár fo gal ma alatt az alap biz to sí tás ban meg ha tá ro zot tak ér ten dôk Elévü lés Je len szer zô dés bôl ere dô biz to sí tá si és se gít ség nyúj tá si igé nyek a be - kö vet ke zés tôl szá mí tott 1 év alatt elévül nek. KÜL FÖL DI JOG VÉ DEL MI SE GÍT SÉG NYÚJ TÁS ÉS BIZ TO SÍ TÁS 25. TERÜLETI HATÁLY A biz to sí tás te rü le ti ha tá lya: Eu ró pa (Ma gyaror szág ki vé te lé vel). A koc ká zat vi se lés nem ter jed ki az aláb bi or szá gok ra: Ma gyaror szág, a volt Szov jetunió tag ál la mai, Ju go szlá via, Bosz nia-her ce go vi na, Al - bá nia. 26. IDÔBENI HATÁLY A Kül föl di jog vé del mi biz to sí tás idô be ni ha tá lya megegye zik az alap - biz to sí tás idô be ni ha tá lyá val. 27. BIZTOSÍTOTT SZEMÉLY a Biz to sí tott jár mû ve ze tô je a Baleset ide jén. 28. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A Kül föl di jog vé del mi se gít ség nyúj tás és biz to sí tás csak az alap biz to - sí tás sal együtt ér vé nyes, díja 500 Ft/év. El té rô ren del ke zés hiá nyá ban a Kül föl di jog vé del mi se gít ség nyúj tás és biz to sí tás ban sze rep lô ki fe je zé sek az alap biz to sí tás ban, va la mint a Gép jár mû se gít ség nyúj tás és biz to sí tás ban leír tak sze rint ér tel me - zen dôk. 29. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK A Biz to sí tott jár mû Balese tét kö ve tôen, amennyi ben a Biz to sí tott jár - mû vet a Baleset ide jén ve ze tô Biz to sí tot tat a biz to sí tás ha tá lya alatt kül föl dön (nem az ál lan dó lak he lye sze rin ti or szág ban) sza bály sér tés vagy gon dat lan bûn cse lek mény miatt jo gi lag fe le lôs ség re von ják, a biz to sí tó (Meg bí zott ján ke resz tül) meg té rí ti a Biz to sí tott el len in dult el já rá sok költ sé geit, va la mint ha a Biz to sí tott kül föl di uta zá sa so rán Tes ti sé rü lé ses sel já ró Balese tet szen ved, a Biz to sí tott nak kár té rí té si igé nye ér vé nye sí té sé vel kap cso la tos el já rá sok költ sé geit is Biz to sí ték el he lye zé se Ha a Biz to sí tott jár mû Balese tét kö ve tôen a Biz to sí tott jár mû vet a Baleset ide jén ve ze tô Biz to sí tot tat a biz to sí tás ha tá lya alatt kül föl dön (nem az ál lan dó lak he lye sze rin ti or szág ban) sza bály sér tés vagy gon dat lan bûn cse lek mény miatt jo gi lag fe le lôs ség re von ják, és el le - ne kül föl dön el já rás in dul, és a meg lá to ga tott or szág jog sza bá lyai elôír ják, a biz to sí tó (Meg bí zott ján ke resz tül) gon dos ko dik az ôri zet be vett vagy le tar tóz ta tott Biz to sí tott ter hé - re megál la pí tott óva dék vagy ha son ló biz to sí ték le té te lé rôl, amely a Biz to sí tott sza ba don en ge dé sé hez szük sé ges, és az el já rás so rán fel me rü lô költ sé ge ket meg té rí ti max euró vagy en nek meg fe le lô egyéb va lu ta összeg ha tá rig. A biz to sí té kot köl csön nek kell te kin te ni és azt vissza kell fi zet ni azon nal, amint azt a Biz to sí tott nak vissza té rí tet ték, ha nem ta lál ják bû nös nek a Biz to sí tot tat bû nös nek ta lá ló bí ró sá gi dön tést kö ve tô 15 na pon be lül azon ban a fen tiek tôl füg get le nül, leg ké sôbb a le tét be he lye zés tôl szá mí tott há rom hó na pon be lül. A szol gál ta tás nem vo nat ko zik azon ban (köl csön for má já ban sem) a pol gá ri fe le lôs ség alap ján szük sé ges biz to sí ték ra, a bír ság ra, il let ve a sze mé lyes kár té rí tés re, me lyet a Biz to sí tott nak kell fi zet nie Jo gi vé de lem Ha a Biz to sí tott jár mû Balese tét kö ve tôen a Biz to sí tott jár mû vet a Baleset ide jén ve ze tô Biz to sí tot tat a biz to sí tás ha tá lya alatt kül föl dön (nem az ál lan dó lak he lye sze rin ti or szág ban) sza bály sér tés vagy gon dat lan bûn cse lek mény miatt jo gi lag fe le lôs ség re von ják, és el le - ne kül föl dön el já rás in dul, a biz to sí tó (Meg bí zott ján ke resz tül) el lát ja a Biz to sí tott vé del mét, és fe de zi a Biz to sí tott vé del mét el lá tó kül föl di ügy véd szám lá val iga zolt mun ka dí ját, a meg lá to ga tott or szág ban szo ká sos és ál ta lá - ban el fo ga dott ügy vé di díj sza bás mér té kéig, va la mint ha a vé de - lem azt igény li, az ügy véd ál tal meg bí zott szak ér tô költ sé gét is max euró vagy en nek meg fe le lô egyéb va lu ta összeg ha tá rig Igény ér vé nye sí tés Ha a Biz to sí tott a biz to sí tás idô be ni ha tá lya alatt és te rü le ti ha tá lyán 9

10 be lül, kül föl dön, a Biz to sí tott jár mû vel tör té nô kül föl di uta zá sa so rán Tes ti sé rü lés sel já ró Balese tet szen ved, a Biz to sí tott nak kár té rí té si igé - nye ér vé nye sí té sé vel kap cso la tos el já rá sok költ sé geit a biz to sí tó (Meg bí zott ján ke resz tül) 2000 euró vagy en nek meg fe le lô egyéb va lu ta összeg ha tá rig fe de zi A szol gál ta tás ma xi má lis mér té ke A Kül föl di jog vé del mi se gít ség nyúj tás és biz to sí tás alap ján a biz to sí - tó ál tal ki fi ze tés re ke rü lô összes költ ség nem ha lad hat ja meg a 7500 euró, vagy en nek meg fe le lô egyéb va lu ta összeg ha tárt. A biz to sí tás az ügy véd vá lasz tás jo gát nem fog lal ja ma gá ban. A meg - fe le lô vé de lem rôl a biz to sí tó Meg bí zott ja gon dos ko dik. 30. BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI Amennyi ben jog vé del mi szol gál ta tás irán ti igény me rül fel, a Biz to - sí tott kö te les er rôl a leg rö vi debb idôn be lül a biz to sí tó Meg bí zott ját az aláb biak ban fel tün te tett te le fon szá mon ér te sí te ni. A biz to sí tó Meg bí zott ja az ér te sí tést kö ve tôen in téz ke dik a meg fe le lô jog vé del - mi szol gál ta tás nyúj tá sá ról, a jo gi kép vi se lô ki ren de lé sé rôl. A jog vé del mi szol gál ta tás igény be vé te lé hez a biz to sí tó Meg bí zott ja elô ze tes hoz zá já ru lá sa szük sé ges. Amennyi ben az el já rás so rán nem a biz to sí tó Meg bí zott ja ál tal meg bí zott ügy véd jár el, vagy az ügy - véd köz re mû kö dé sé hez a biz to sí tó Meg bí zott ja nem já rult hoz zá, úgy a költ sé ge ket a biz to sí tó nem fe de zi Az ese mény be je len té se A se gít ség nyúj tás igény lé se kor a Biz to sí tott nak a na pi 24 órá ban mû kö dô aláb bi te le fon szá mon kell hív nia a biz to sí tó Meg bí zott já nak se gít ség nyúj tó köz pont ját: (36-1) , (36-1) A se gít ség nyúj tó köz pont fel hí vá sa kor a kö vet ke zô in for má ció kat kell megad ni: a Biz to sí tott ne ve, szü le té si dá tu ma, any ja ne ve, köt vény szám, a Biz to sí tott jár mû rend szá ma, tí pu sa, al váz szá ma, az ese mény rö vid leírá sa és a kí vánt se gít ség nyúj tás meg ne ve zé se, an nak a hely nek a ne ve és te le fon szá ma, ahol a Biz to sí tott elér - hetô. 31. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK Megegyez nek az alap biz to sí tás ban, il let ve a Gép jár mû se gít ség nyúj - tás és biz to sí tás ban leír tak kal, va la mint: azon Se gít ség nyúj tá si ese ménnyel össze füg gés ben fel me rü lô költ sé - ge ket a biz to sí tó nem fe de zi, amely nek so rán vagy amellyel kap cso - lat ban a Biz to sí tott: oly mó don oko zott kárt, hogy a Biz to sí tott jár mû vet a tu laj do nos en ge dé lye vagy jo go sít vány nél kül ve zet te, el len szán dé kos bûn cse lek mény, cser ben ha gyás vagy se gít ség - nyúj tás el mu lasz tá sá nak gya nú ja miatt fo lyik el já rás, ter hé re pénz bün te tést, bír sá got rót tak ki, kár té rí té si igé nye a ki ren delt kül föl di ügy véd szak vé le mé nye sze - rint nyil ván va lóan alap ta lan, az el já rás, vagy bár me lyik per be li cse - lek mény, jog or vos lat ered mé nye ki lá tás ta lan, vagy ezek vár ha tó ered mé nye és elô re lát ha tó költ ség ter he közt ele ve ki rí vó arány ta - lan ság mu tat ko zik, kár té rí té si igé nyét ma gyar ter mé sze tes, vagy jo gi sze méllyel szem - ben Ma gyaror szá gon is ér vé nye sít he ti, mun ka vég zé se so rán oko zott fe le lôs sé gi kárt, tu dat za va rá ban, al ko ho los, il let ve ká bí tó sze res be fo lyá solt sá ga alatt oko zott kárt vagy a kár er re vissza ve zet he tô okok ból kö vet ke - zett be, ko ráb ban kö tött jog vé del mi biz to sí tá sa vagy fe le lôs ség biz to sí tá sa az adott kár ese mény re fe de ze tet nyújt. to váb bá: A biz to sí tó nem áll koc ká zat ban olyan ká rok, ese mé nyek ese té ben, ame lyek a Biz to sí tott vagy Szer zô dô más biz to sí tá sa alap - ján meg té rül nek. 32. MEN TE SÜ LÉS A biz to sí tó men te sül fi ze té si kö te le zett sé ge alól, ha bi zo nyít ja, hogy a Biz to sí tott kár eny hí té si kö te le zett sé gét jog el le ne sen, szán dé ko san vagy sú lyo san gon dat la nul meg szeg te. 33. EGYÉB FELTÉTELEK Ezen sza bály zat ban nem ren de zett kér dé sek ben az alap biz to sí tás il - let ve a Gép jár mû se gít ség nyúj tás és biz to sí tás sza bály za tá ban fog lal - tak sze rint kell el jár ni. BEÉPÍ TETT ELEKT ROAKUSZ TI KAI ÉS HÍRADÁSTECHNIKAI BE REN DE ZÉ SEK Kiegé szí tô biz to sí tá sa (vá laszt ha tó kiegé szí tô biz to sí tás) 34. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK A kiegé szí tô biz to sí tás csak az alap biz to sí tás sal együtt ér vé nyes! A biz to sí tó je len kiegé szí tô biz to sí tás alap ján a szer zô dés ben rög zí - tett biz to sí tá si össze gig meg té rí ti a jár mû gyá ri lag, il let ve utó lag beépí tett és a szer zô dés ben fel so rolt elekt roakusz ti kai és híradástechnikai be ren de zé sei ben (rá dió, mag ne to fon, erô sí tô, le - mez ját szó, CB-rá dió, rá dió te le fon, hang fa lak te le ví zió, egyéb), il let - ve ezek al kat ré szei ben ke let ke zett tö rés-, lo pás-, és ele mi ká ro kat. Beépí tett nek azok a ké szü lé kek te kin ten dôk, ame lyek a jár mû vön kí - vül ren del te tés sze rû hasz ná lat ra nem al kal ma sak. 35. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK 35.1 Hely reál lí tá si költ sé gek té rí té se A biz to sí tó meg té rí ti a biz to sí tá si ese mény kö vet kez té ben ke let ke - zett ká ro so dá sok ma gyaror szá gi hi va ta los már ka szer viz ben, a gyá - ri ja ví tá si tech no ló gia sze rint el vég zett hely reál lí tá sá nak szám lá val iga zolt költ sé gét. A fe lek bi zony la tok hiá nyá ban a be csült kár ér ték te kin te té ben megál la po dást köt het nek. A biz to sí tó a hely reál lí tás költ sé gei bôl nem von le ér ték emel ke dést. (Hasz nált ál la po tú be ren de zés új al kat ré szek kel tör tént ja ví tá sa ese - tén, a beépí tett új al kat ré szek miat ti ér ték nö ve ke dést fi gyel men kí - vül hagy ja.) Ha a sé rült al kat rész il let ve tar to zék ja vít ha tó, de azt a hely reál lí tás so rán új jal pó tol ták, a biz to sí tó az eb bôl ere dô több let költ sé ge ket nem vi se li. A biz to sí tó szol gál ta tá sa nem ter jed ki a biz to sí tott be ren de zés ben ke let ke zett ér ték csök ke nés re A be ren de zés pót lá si ér té ké nek té rí té se (to tál kár ese tén) A to tál kár fo gal ma To tál ká ros a biz to sí tott be ren de zés, ha biz to sí tá si ese mény kö vet kez - té ben olyan mér ték ben meg sé rül, hogy hely reál lí tá sa a költ sé gek és meg té rü lé sek fi gye lem be vé te lé vel gaz da ság ta lan. Amennyi ben a hely reál lí tás és a já ru lé kos költ sé gek össze ge eléri a be ren de zés kár - idô pon ti ér té ké nek 60%-át, az UNIQA Biz to sí tó jo go sult a kárt to tál - kár ként ren dez ni. To tál ká ros to váb bá a biz to sí tott be ren de zés, ha el - lop ják és 60 na pon be lül nem ke rül meg A pót lá si ér ték fo gal ma A pót lá si ér ték az az összeg, ame lyet a biz to sí tott nak egy azo nos tí - pu sú és fel sze relt sé gû, azo nos mû sza ki ál la po tú be ren de zé sért a kár - ese mény idô pont já ban Ma gyaror szá gon fi zet nie kel le ne A szol gál ta tás to tál kár ese tén A biz to sí tó a be ren de zés nek a ma rad vány ér ték kel (a roncs ér té ké vel) csök ken tett pót lá si ér té két té rí ti meg. A ma rad vány (roncs) át vé te lé - re a biz to sí tó nem kö te lez he tô A szol gál ta tás ma xi má lis mér té ke A kár té rí tés nem ha lad hat ja meg az ön ré sze se dés sel csök ken tett biz - to sí tá si össze get. 36. ÖNRÉSZESEDÉS Ön ré sze se dés cí mén a biz to sí tott ma ga vi se li a kár 30%-át, de leg - fel jebb a biz to sí tá si összeg 30%-ának meg fe le lô össze get. 10

11 SZERZÔDÉS MEGSZÛNÉSE: Amennyi ben a biz to sí tá si ese mény a sze rin ti biz to sí tá si ese mény je - len kiegé szí tô biz to sí tás a biz to sí tá si ese mény idô pont já val meg szû nik. 37. DÍJKEDVEZMÉNY Je len kiegé szí tô biz to sí tás dí já ból sem mi lyen ked vez mény nem ad - ha tó. 38. EGYÉB FELTÉTELEK Egyéb fel té te lek re vo nat ko zóan az alap biz to sí tá si sza bály zat ér vé - nyes, ki vé ve a 9. és 11. pon to kat. KIEGÉ SZÍ TÔ BEL FÖL DI POGGYÁSZ BIZ TO SÍ TÁS (Vá laszt ha tó kiegé szí tô biz to sí tás, biz to sí tá si összeg leg fel jebb Ft) 39. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK A kiegé szí tô biz to sí tás csak az alap biz to sí tás sal együtt ér vé nyes! A biz to sí tó je len kiegé szí tô biz to sí tás alap ján a szer zô dés ben rög zí - tett biz to sí tá si össze gig meg té rí ti a jár mû ben, jár mû vön szál lí tott va - gyon tár gya kat ért tö rés- és ele mi ká ro kat, va la mint a jár mû le zárt cso mag te ré ben el he lye zett va gyon tár gya kat ért lo pás ká ro kat. 40. TERÜLETI HATÁLY Je len kiegé szí tô biz to sí tás te rü le ti ha tá lya: Ma gyaror szág. 41. A BIZTOSÍTOTT a va gyon tárgy tu laj do no sa. 42. KOCKÁZATKIZÁRÁS Nem mi nô sül nek biz to sí tá si ese mény nek az alap biz to sí tás ból ki zárt kár ese mé nyek. (6. pont) A biz to sí tás nem ter jed ki a Biz to sí tott jár mû ben vagy jár mû vön díj el le né ben szál lí tott va gyon tár gyak ra. Nem té rí ti meg a biz to sí tó az ék sze rek ben, ne mes fé mek ben, drá ga - kö vek ben, ta ka rék be tét ben, ér ték pa pí rok ban, ok má nyok ban és kész pénz ben, to váb bá a biz to sí tott (szer zô dô) szel le mi te vé keny sé - gé vel össze füg gô al ko tá sok ban, va la mint ipa ri, me zô gaz da sá gi, ke - res ke del mi te vé keny ség hez kap cso ló dó anya gok ban, ter mé kek ben, szál lí tott mun ka esz kö zök ben ke let ke zett kárt. 43. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK 43.1 Hely reál lí tá si költ sé gek té rí té se A biz to sí tó meg té rí ti a biz to sí tá si ese mény kö vet kez té ben ke let ke - zett ká ro so dá sok Ma gyaror szá gon el vég zett hely reál lí tá sá nak szám - lá val iga zolt költ sé gét. A fe lek bi zony la tok hiá nyá ban a be csült kár ér ték te kin te té ben megál la po dást köt het nek. A biz to sí tó a hely reál lí tás költ sé gei bôl nem von le ér ték emel ke dést. (Hasz nált ál la po tú va gyon tárgy új al kat ré szek kel tör tént ja ví tá sa ese - tén, a beépí tett új al kat ré szek miat ti ér ték nö ve ke dést fi gyel men kí - vül hagy ja.) Ha a sé rült al kat rész il let ve tar to zék ja vít ha tó, de azt a hely reál lí tás so rán új jal pó tol ták, a biz to sí tó az eb bôl ere dô több let költ sé ge ket nem vi se li. A biz to sí tó szol gál ta tá sa nem ter jed ki a biz to sí tott va gyon tárgy ban ke let ke zett ér ték csök ke nés re A va gyon tárgy pót lá si ér té ké nek té rí té se (to tál kár ese tén) A to tál kár fo gal ma To tál ká ros a biz to sí tott va gyon tárgy, ha biz to sí tá si ese mény kö vet - kez té ben olyan mér ték ben meg sé rül, hogy hely reál lí tá sa a költ sé gek és meg té rü lé sek fi gye lem be vé te lé vel gaz da ság ta lan. Amennyi ben a hely reál lí tás és a já ru lé kos költ sé gek össze ge eléri a va gyon tárgy kár - idô pon ti ér té ké nek 60%-át, a biz to sí tó jo go sult a kárt to tál kár ként ren dez ni. To tál ká ros to váb bá a biz to sí tott va gyon tárgy, ha el lop ják és 60 na pon be lül nem ke rül meg A pót lá si ér ték fo gal ma A pót lá si ér ték az az összeg, ame lyet a biz to sí tott nak egy azo nos tí - pu sú, azo nos mû sza ki ál la po tú va gyon tár gyért a kár ese mény idô - pont já ban Ma gyaror szá gon fi zet nie kel le ne A szol gál ta tás to tál kár ese tén A biz to sí tó a va gyon tárgy nak a ma rad vány ér ték kel (a roncs ér té ké - vel) csök ken tett pót lá si ér té két té rí ti meg. A ma rad vány (roncs) át - vé te lé re a biz to sí tó nem kö te lez he tô A szol gál ta tás ma xi má lis mér té ke A kár té rí tés nem ha lad hat ja meg az ön ré sze se dés sel csök ken tett biz - to sí tá si össze get. 44. MENTESÜLÉS Men te sül a biz to sí tó a kár meg té rí té se alól az alap biz to sí tás sza bály - za tá ban meg je lölt ese tek ben, to váb bá, ha: a jár mû ben vagy jár mû vön szál lí tott va gyon tárgy nem volt meg - fe le lôen rög zít ve, a szál lí tott va gyon tárgy tö rés ká ra nem a Biz to sí tott jár mû tö rés ká - rá nak a kö vet kez mé nye. 45. ÖNRÉSZESEDÉS Ön ré sze se dés cí mén a biz to sí tott ma ga vi se li a kár 30%-át, de leg - fel jebb a biz to sí tá si összeg 30%-ának meg fe le lô össze get. 46. DÍJKEDVEZMÉNY Je len kiegé szí tô biz to sí tás dí já ból sem mi lyen ked vez mény nem ad - ha tó. 47. EGYÉB FELTÉTELEK Egyéb fel té te lek re vo nat ko zóan az alap biz to sí tá si sza bály zat ér vé - nyes, ki vé ve a 9. és 11. pon to kat. KIEGÉ SZÍ TÔ BALESET-BIZ TO SÍ TÁS (Ha lál ese ti biz to sí tá si összeg 1 mil lió Ft, amely nö vel he tô 2 mil lió Ft-ig) (Vá laszt ha tó kiegé szí tô biz to sí tás) 48. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK A kiegé szí tô biz to sí tás csak az alap biz to sí tás sal együtt ér vé nyes! 49. BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYEK a Biz to sí tott jár mû utas te ré ben uta zó sze mé lyek, ki vé ve az au tó busz uta sait. Ha a Biz to sí tott jár mû ben a baleset ide jén az en ge dé lye zett nél töb - ben utaz tak, a sze mé lyen ként fi ze ten dô baleset biz to sí tá si összeg ará nyo san csök ken. 50. TERÜLETI HATÁLY A kiegé szí tô baleset-biz to sí tás te rü le ti ha tá lya megegye zik az alap - biz to sí tás te rü le ti ha tá lyá val. 51. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK Baleset nek mi nô sül a jár mû üze mel te té sé vel össze füg gés ben, a biz - to sí tott aka ra tán kí vül, hir te len fel lé pô olyan kül sô be ha tás, mely nek kö vet kez té ben a biz to sí tott 1 éven be lül meg hal, vagy egész ség ká - ro so dást szen ved. 52. KOCKÁZATKIZÁRÁS Nem ter jed ki a biz to sí tás a Biz to sí tott jár mû ve ze tô jé re, ha az ô el me- vagy tu dat za va rá val, il let ve ön gyil kos sá gá val vagy an nak kí sér le té vel, va la mint it tas sá - gá val vagy ká bí tó szer rel be fo lyá solt ál la po tá val oko za ti össze füg - gés ben kö vet ke zett be a baleset, a biz to sí tot tat szán dé kos bûn cse lek mény el kö ve té se vagy an nak kí sér le te so rán, az zal össze füg gés ben ért balese tek re, pol gár há bo rú, né pi meg moz du lá sok (tün te tés, sztrájk, fel ke lés, stb.) vagy kül sô há bo rú so rán be kö vet ke zô balese tek re, a ra dioak tív mag ener gia, io ni zá ló su gár zás ál tal köz vet ve vagy köz vet le nül oko zott balese tek re, 11

12 nap szú rás, hô gu ta, nap su gár ál ta li égés, fa gyás okoz ta sé rü lé - sekre, pszi chi kai reak ciók miat ti kó ros za va rok ra, an nak oká tól füg get le - nül, a jár mû vet el tu laj do ní tó ra, il le tô leg az azt ön ké nye sen el ve vô re, és az ál ta la szál lí tott sze mé lyek re, a jár mû üze mel te té sé nek elô ké szü le ti mun ká la tai, szer vi ze lé se, kar ban tar tá sa ja ví tá sa so rán be kö vet ke zett balese tek re, az uta zók ki- és be szál lá sá val kap cso la tos balese tek re. 53. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK 53.1 Ha lál ese ti szol gál ta tás A baleset biz to sí tás alap ján a biz to sí tó, az egyéb biz to sí tá si szol gál ta - tá sok tól füg get le nül, a szer zô dés ben meg je lölt ha lál ese ti biz to sí tá si össze get fi ze ti ki min den meg halt biz to sí tott sze mély örö kö sé nek Szol gál ta tás vég le ges egész ség ká ro so dás ese tén Ál lan dó, tel jes egész ség ká ro so dás ese tén a sze mé lyen kén ti biz to sí tá - si összeg a szer zô dés ben meg je lölt ha lál ese ti biz to sí tá si összeg két - sze re se. A szol gál ta tás nagy sá ga a vég le ges egész ség ká ro so dás mér - té ké tôl függ. A be kö vet ke zett rok kant ság, ill. egész ség ká ro so dás mér té ke az összes kö rül ményt fi gye lem be ve vô or vo si vizs gá lat alap ján az aláb - bi táb lá zat irány mu ta tó mér té kei alap ján ke rül megál la pí tás ra. Mind két szem lá tó ké pes sé gé nek tel jes el vesz té se 100% Egyik szem lá tó ké pes sé gé nek tel jes el vesz té se 50% Mind két fül hal ló ké pes sé gé nek tel jes el vesz té se 60% Egyik fül hal ló ké pes sé gé nek tel jes el vesz té se 30% Szag ló ér zék tel jes el vesz té se 10% Ízlelôképesség tel jes el vesz té se 5% Egy kar váll ízü let tôl va ló tel jes el vesz té se vagy tel jes mû kö dés kép te len sé ge 70% Egy kar kö nyök ízü let fölöttig va ló tel jes el vesz té se, vagy tel jes mû kö dés kép te len sé ge 65% Egy kar kö nyök ízü let alattig va ló tel jes el vesz té se, vagy tel jes mû kö dés kép te len sé ge 60% Egyik kéz tel jes el vesz té se 55% Hü velyk ujj el vesz té se 20% Mu ta tó ujj el vesz té se 10% Töb bi ujj el vesz té se, egyen ként 5% Egy láb comb kö zép fölöttig va ló tel jes el vesz té se, vagy tel jes mû kö dés kép te len sé ge 70% Egy láb comb kö zé pig va ló tel jes el vesz té se, vagy tel jes mû kö dés kép te len sé ge 60% Egyik láb tér dig el vesz té se 50% Egyik láb szár térd alattig tör té nô el vesz té se 45% Láb fej el vesz té se 40% Nagy ujj el vesz té se 5% Má sik láb ujj el vesz té se 2% Test ré szek vagy ér zék szer vek rész le ges el vesz té se vagy funk ció csök - ke né se ese tén a táb lá zat ban megadott mér ték meg fe le lô szá za lé ka ve he tô fi gye lem be. A táb lá zat ban nem rög zí tett szer vek vagy test ré szek el vesz té se, funk ció csök ke né se ese tén a biz to sí tó or vos szak ér tô je ál la pít ja meg, hogy a biz to sí tott nor mál tes ti vagy szel le mi tel je sí tô ké pes sé ge mi - lyen mér ték ben csök kent. Ha azo nos baleset kö vet kez té ben több funk ció csök kent, ak kor a táb lá zat alap ján megál la pí tott rok kant sá gi fo kok összeadód nak, de 100%-nál na gyobb mér ték eb ben az eset ben sem ál la pít ha tó meg. A biz to sí tó or vos szak ér tô jé nek megál la pí tá sa füg get len min den más or vo si és tár sa da lom biz to sí tá si szerv megál la pí tá sai tól. Amennyi ben a baleset so rán olyan funk ciók, test ré szek ká ro sod tak, me lyek mû kö dô ké pes sé ge már a baleset elôtt csök kent volt, ak kor az elô ze tes rok kant ság mér té ke a táb lá zat alap ján le vo nás ra ke rül a szol gál ta tás meg ha tá ro zá sá nál. Ha a baleset kö vet kez té ben a biz to sí tott egy éven be lül meg hal, a rok kant sá gi szol gál ta tás nem igé nyel he tô, a már ki fi ze tett kár té rí tés a ha lál ese ti összeg bôl le vo nás ra ke rül Kór há zi na pi té rí tés Amennyi ben biz to sí tá si ese mény miatt kór há zi fek vô be teg ápo lás vált szük sé ges sé, az ápo lás 8. nap já tól na pi té rí tés il le ti meg a biz to - sí tot tat. A na pi té rí tés össze ge a ha lál ese ti biz to sí tá si összeg 1,2%-a. Egy biz to sí tá si ese mény kö vet kez té ben sze mé lyen ként leg fel jebb 50 na pi té rí tés fi zet he tô. A kór há zi ápo lá si na pok után ak kor is jár té rí - tés, ha a biz to sí tott azt nem fo lya ma to san töl töt te a kór ház ban. A biz to sí tó or vo sa ezen ese tek ben is jo go sult az ápo lás, il let ve gyó - gyu lás tar ta má nak felülvizsgálatára. A kór há zi na pi té rí tés nem fi zet he tô a sza na tó rium ban, gyógyüdü - lô ben vagy gyógy für dô ben tar tóz ko dás tar ta má ra. 54. ÖNRÉSZESEDÉS A baleset biz to sí tá si szol gál ta tá so kat a biz to sí tó ön ré sze se dés le vo ná - sa nél kül nyújt ja. 55. DÍJKEDVEZMÉNY Je len kiegé szí tô biz to sí tás dí já ból sem mi lyen ked vez mény nem ad - ha tó. 56. AZ UNIQA BIZ TO SÍ TÓ TELJESÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE Ma ra dan dó egész ség ká ro so dás ese tén a szol gál ta tás mér té ké nek vég le ges megál la pí tá sá ra a kár ese mény után egy év vel ke rül sor. Ezen tar ta mon be lül szol gál ta tá si elô leg a vár ha tó igény fi gye lem - be vé te lé vel leg fel jebb a ha lál ese ti biz to sí tá si összeg mér té kéig fi - zet he tô. A ha lál ese ti szol gál ta tás igény be vé te lé hez szük sé ges a bon co lá si jegy zô könyv is. 57. EGYÉB FELTÉTELEK Ezen sza bály zat ban nem ren de zett kér dé sek ben az alap biz to sí tás sza bály za tá ban fog lal tak sze rint kell el jár ni. KIEGÉ SZÍ TÔ BIZ TO SÍ TÁS A SZER ZÔ DÉS SEL MEG SZER ZETT kár men tes sé gi díj ked vez mény (bo nus) fo ko zat biz to sí tá sá ra (Vá laszt ha tó kiegé szí tô biz to sí tás) 58. Je len kiegé szí tô biz to sí tás csak az alap biz to sí tás sal együtt ér vé nyes. 59. Je len kiegé szí tô szer zô dés sel a szer zô dô az aláb biak ban sza bá lyo - zott ke re tek kö zött az alap biz to sí tás sza bály za tá nak 11. pont ja sze - rin ti kár men tes sé gi díj ked vez mény re, il let ve an nak nö ve ke dé sé re jo - go sult ab ban az eset ben is, ha a szer zô dés ha tá lya alatt biz to sí tá si ese mény kö vet kez té ben kár té rí té si szol gál ta tást vesz igény be. A biz to sí tó a biz to sí tott ré szé re tel je sí tett kár ki fi ze tést ab ban az eset - ben nem ve szi fi gye lem be a kár men tes sé gi díj ked vez mény megál la - pí tá sa kor, amennyi ben a biz to sí tá si idô szak alatt leg fel jebb egy kár - ese mény alap ján kell helyt áll nia. 60. Amennyi ben a két egy mást kö ve tô meg fi gye lé si idô szak alatt több mint egy kár ese mény alap ján állt helyt a biz to sí tó, a má so dik idô - sza kot kö ve tô biz to sí tá si idô szak ra a biz to sí tá si dí jat (kár men tes sé gi díj ked vez mény mér té két) a má so dik biz to sí tá si idô szak ban tel je sí tett kár ki fi ze tés alap ján a je len kiegé szí tô biz to sí tás meg lé té re te kin tet nél kül ál la pít ja meg a biz to sí tó. 12

13 190/2004. (VI. 8.) Korm. ren de let a gép jár mû üzem ben tar tó já nak kö te le zô fe le lôs ség biz to sí tá sá ról A biz to sí tók ról és a biz to sí tá si te vé keny ség rôl szó ló évi LX. tör vény (a to váb biak ban: Bit.) 234. b) pont ja alap ján, a Pol gá ri Tör vény könyv rôl szó ló évi IV. tör vény (Ptk.) ának (2) be kez dé sé ben és az 567. (3) be kez dé sé ben fog lal tak ra fi gye lem mel a Kor mány a kö vet ke zô ket ren de li el: 1. E ren de let al kal ma zá sá ban a) gép jár mû: a köz úti köz le ke dés sza bá lyai ról szó ló 1/1975. (II. 5.) KPM- BM együt tes ren de let (KRESZ) el sô szá mú füg ge lé ké nek II. b) pont já ban meg ha tá ro zott gép jár mû, to váb bá a pót ko csi, a fél pót ko csi, a me zô - gaz da sá gi von ta tó, a se géd mo to ros ke rék pár, a for ga lom ban va ló rész - vé tel fel té te le ként ha tó sá gi jel zés re kö te le zett las sú jár mû és mun ka gép; b üzem ben tar tó: a gép jár mû tu laj do no sa, vagy a te lep hely sze rin ti or szág ha tó sá gai ál tal ki bo csá tott okirat ba be jegy zett üzem ben tar tó ja; c) te lep hely sze rin ti or szág: ca) az az or szág, amely nek ha tó sá ga a gép jár mû vet ál lan dó vagy ideig - le nes ha tó sá gi jel zés sel el lát ta, vagy cb) a baleset be kö vet ke zé sé nek he lye sze rin ti or szág, amennyi ben a ha - tó sá gi jel zés vi se lé sé re kö te le zett gép jár mû baleset ré sze sé vé vált, és nem ren del ke zik ér vé nyes ha tó sá gi jel zés sel, il let ve a raj ta lé vô ha tó - sá gi jel zés nem ren del he tô, vagy már nem ren del he tô hoz zá, vagy cc) a Bit.-ben meg ha tá ro zott ren del te tés he lye sze rin ti tag ál lam, amenynyi ben az nem azo nos a gép jár mû vet ha tó sá gi jel zés sel el lá tó or - szág gal, vagy cd) ha tó sá gi jel zés vi se lé sé re nem kö te le zett gép jár mû vek ese té ben a tu laj do nos vagy a jár mû fe lett egyéb ként ren del ke zé si jo got gya kor - ló sze mély (szer ve zet) ál lan dó la kó he lye (szék he lye) sze rin ti or szág; d) biz to sí tott: a gép jár mû üzem ben tar tó ja és ve ze tô je; e) biz to sí tó: a Bit.-ben meg ha tá ro zott szer ve zet, amely szék he lye tag ál la - má ban en ge délyt ka pott a gép jár mû-fe le lôs ség biz to sí tá si te vé keny ség vég zé sé re, és a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén az e ren de let ben fog lal - tak nak meg fe le lôen a gép jár mû-fe le lôs ség biz to sí tá si te vé keny ség foly ta - tá sá ra jo go sult; f) har ma dik or szág be li biz to sí tó: a Bit.-ben meg ha tá ro zott fo ga lom; g) Nem ze ti Iro da: a Bit.-ben meg ha tá ro zott fo ga lom. A Nem ze ti Iro da el - lát ja to váb bá a Kár ta la ní tá si Szer ve zet és az In for má ciós Köz pont e jog - sza bály ban meg ha tá ro zott felada tait. A Nem ze ti Iro da a Ma gyar Biz to - sí tók Szö vet sé ge (a to váb biak ban: MABISZ) szer ve ze tén be lül mû kö dik, jo gait és kö te le zett sé geit a MABISZ gya ko rol ja; h) Kár ta la ní tá si Szám la (ga ran cia alap): a Bit.-ben meg ha tá ro zott pénz alap. A Kár ta la ní tá si Szám lát a MABISZ ke ze li; i) Bel sô Sza bály zat: az Iro dák Ta ná csa má jus 30-án tar tott köz gyû - lé sén el fo ga dott, a Nem ze ti Iro dák egy más köz ti kap cso la tait sza bály zó megál la po dás (köz zé té ve a 2003/564/EC sz. bi zott sá gi dön tés sel, EU hi - va ta los köz löny L192/23/2003. jú lius 31.); j) zöld kár tya: nem zet kö zi gép jár mû-fe le lôs ség biz to sí tá si bi zony lat (kár tya), ame lyet a Nem ze ti Iro da ne vé ben a biz to sí tók ál lí ta nak ki a biz to sí tott szá má ra, a meg lá to ga tott or szág ban meg kí vánt kö te le zô gép jár mû-fe - le lôs ség biz to sí tá si fe de zet meg lé té nek iga zo lá sá ra; k) le ve le zô: a Bit.-ben meg ha tá ro zott fo ga lom; l) kül föl di: a Bit.-ben meg ha tá ro zott fo ga lom; m)elô ze tes fe de zet iga zo lás: a biz to sí tó ál tal a biz to sí tá si szer zô dés meg kö - té sét megelô zôen kiadott iga zo lás, amely a biz to sí tó koc ká zat vi se lé sét iga zol ja; n) gép jár mû ver seny: zárt ver seny pá lyán vagy a for ga lom elôl el zárt köz úton (út sza ka szon) tar tott, gép jár mû vek szá má ra ren de zett sport ren dez vény; o) ká ro sult: a gép jár mû vel oko zott kár ér vé nye sí té sé re jo go sult sze mély vagy szer ve zet; p) In for má ciós Köz pont: a Bit.-ben meg ha tá ro zott fo ga lom; q) Kár ren de zé si Meg bí zott: a Bit.-ben meg ha tá ro zott fo ga lom; r) Kár ta la ní tá si Szer ve zet: a Bit.-ben meg ha tá ro zott fo ga lom; s) kárképviselô: a Bit.-ben meg ha tá ro zott fo ga lom; t) Rend szám egyez mény: a Nem ze ti Iro dák kö zött lét re jött olyan megál la - po dás, amely alap ján az egyez ményt aláíró or szá gok ha tó sá gai a zöld - kár tyá ban meg tes te sü lô iga zo lás he lyett az il le tô or szág ban meg kí vánt biz to sí tá si fe de zet iga zo lá sául a jár mû for gal mi rend szá mát az or szág jel - lel együtt el fo gad ják; u) tag ál lam: a Bit.-ben meg ha tá ro zott fo ga lom; v) díj ta ri fa: a biz to sí tó ál tal az egye di dí jak megál la pí tá sá hoz al kal ma zott szá mí tá si mód szer; w) sú lyos sze mé lyi sé rü lés: a baleset bôl ere dô, legalább 25%-os összszervezeti egész ség ká ro so dás sal já ró ma ra dan dó fo gya té kos sá got oko - zó, vagy a baleset bôl ere dô, legalább 6 hó na pos gyógy tar tam mal já ró sú lyos egész ség rom lást oko zó sé rü lés; x) is me ret len gép jár mû: az a gép jár mû, amely nem azo no sít ha tó, il let ve utó lag sem azo no sít ha tó, mi vel el hagy ta a baleset hely szí nét, vagy azo - no sí tó ada tok kal nem ren del ke zik, il let ve azo kat meg ha mi sí tot ták vagy nem felis mer he tôk; y) for gal mi en ge dély: a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott ha tó sá gi en ge - dély, ideig le nes for gal mi en ge dély, ideig le nes for ga lom ban tar tá si en ge - dély, va la mint a las sú jár mû iga zo ló lap ja. 2. (1) Min den ma gyaror szá gi te lep he lyû gép jár mû üzem ben tar tó ja kö - te les az 1. e) pont ja sze rin ti biz to sí tó val a gép jár mû üze mel te té se so rán oko zott ká rok fe de ze té re a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott összeg ha tá - ro kig az e ren de let ben és mel lék le tei ben fog lalt fel té te lek sze rin ti fe le lôs - ség biz to sí tá si szer zô dést köt ni, és azt fo lya ma tos díj fi ze tés sel ha tály ban tar - ta ni. Gép jár mû a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén ki zá ró lag e fel té te lek fennál lá sa ese tén üze mel tet he tô. A szer zô dés re a ma gyar jo got kell al kal maz ni, ideért ve azt az ese tet is, ha a szer zô dést a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott összeg ha tá ro kat meg ha la - dóan kö töt ték. (2) A biz to sí tó, il let ve a Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô je egy biz to sí tá si ese - mény vo nat ko zá sá ban do lo gi ká rok ese tén kár ese mé nyen ként 500 mil lió Ft összeg ha tá rig, sze mé lyi sé rü lés miat ti ká rok ese tén kár ese mé nyen ként leg - fel jebb 1500 mil lió Ft összeg ha tá rig kö te les a szer zô dés alap ján helyt áll ni, füg get le nül a ká ro sul tak szá má tól. A fen ti össze gek ma guk ban fog lal ják a kár ese mény kap csán bár mi lyen jog cí men ér vé nye sít he tô kö ve te lé se ket, az igény ér vé nye sí tés költ sé geit, va la mint a ka ma to kat is. (3) Az (1) be kez dés ben rög zí tett kö te le zett ség, ha jog sza bály más ként nem ren del ke zik, a min den ko ri üzem ben tar tót a gép jár mû ha tó sá gi jel - zés sel va ló el lá tá sá nak idô pont já tól a gép jár mû for ga lom ból va ló ki vo ná - sáig ter he li. Ideig le nes for ga lom ban tar tás en ge dé lye zé se, il le tô leg ideig le - nes for gal mi en ge dély kiadá sa ese tén a fe le lôs ség biz to sí tá si szer zô dés nek (elô ze tes fe de zet iga zo lás nak) legalább ar ra az idô szak ra kell ki ter jed nie, amely re az ideig le nes for ga lom ban tar tá si en ge dély, il le tô leg ideig le nes for gal mi en ge dély ér vé nyes. Az 1. szá mú mel lék let 6. pont já nak (1) be kez - dé sé ben sza bá lyo zott szü net el te lés (a gép jár mû for ga lom ból tör té nô ideig le nes ki vo ná sa) idô tar ta ma alatt az üzem ben tar tó kö te le zett sé ge a szer - zô dés fo lya ma tos díj fi ze tés sel tör té nô ha tály ban tar tá sá ra nem áll fenn. (4) Az üzem ben tar tó ha lá la ese tén a gép jár mû ab ban az eset ben ve het részt a for ga lom ban, ha an nak bir to ko sa a ha lál té nyét a biz to sí tó nak be - je len tet te, és a szer zô dést díj fi ze tés sel ha tály ban tart ja. A szer zô dés díj fi ze - tés sel leg ké sôbb a ha gya té ki el já rást le zá ró ha tá ro zat jog erô re emel ke dé - séig tart ha tó ha tály ban. (5) A biz to sí tó, a Kár ta la ní tá si Szám la, a Nem ze ti Iro da, a kár ren de zé si meg bí zott, va la mint a Kár ta la ní tá si Szer ve zet a gép jár mû üze mel te té se so - rán oko zott kárt az e ren de let ben fog lal tak sze rint meg té rí ti. (6) A gép jár mû ver seny ren de zô je kö te les a gép jár mû ver se nyen (edzé sen) részt ve vô gép jár mû vek te kin te té ben e ren de let ben meg ha tá ro zot tak tól el té rô fe le lôs ség biz to sí tá si szer zô dést köt ni. (7) Az e ren de let ben fog lal tak tól a fe lek szer zô dé se sem a biz to sí tott, sem a ká ro sult hát rá nyá ra nem tér het el. 3. (1) A biz to sí tá si szer zô dés te rü le ti ha tá lya az Eu ró pai Unió, az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség és Svájc te rü le té re, va la mint a nem zet kö zi zöld kár tya rend szer azon or szá gai nak te rü le té re ter jed ki, ame lyek nem ze ti iro dá já val a ma gyar Nem ze ti Iro da megál la po dást kö tött. A zöld kár tya rend szer ben részt ve vô or szá gok lis tá ját a Pén zü gyi Szer ve ze tek Ál la mi Felügye le te (a to váb biak ban: Felügye let) a 16. (9) be kez dé sé ben fog lal tak sze rint te szi köz zé. (2) A biz to sí tott ál tal a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén kí vül, az (1) be kez - dés ben meg ha tá ro zott or szá gok te rü le tén oko zott kár ese tén a biz to sí tó helyt ál lá si kö te le zett sé gé nek mér té ke a kár ese mény he lye sze rin ti or szág gép jár mû-fe le lôs ség biz to sí tá si jog sza bá lyai sze rint áll fenn. Ha a szer zô dés - ben meg ha tá ro zott helyt ál lá si kö te le zett ség mér té ke ma ga sabb a kár ese - mény he lye sze rin ti or szág ban elôírt mér ték nél, a biz to sí tó helyt ál lá si kö te - le zett sé ge a biz to sí tá si szer zô dés ben vál lalt fe de ze ti összeg ha tá rok mér té - kéig áll fenn. (3) Ha fe le lôs ség biz to sí tá si szer zô dés sel (elô ze tes fe de zet iga zo lás sal) nem ren del ke zô üzem ben tar tó ma gyaror szá gi te lep he lyû jár mû vé vel más tag - ál lam te rü le tén kárt okoz, a Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô je a (2) be kez dés sze rint meg té rí ti a ká ro sult ká rát, vagy a kül föl di nem ze ti iro da, il let ve tag - ja, a tag ál lam kár ta la ní tá si szer ve ze te, vagy ga ran cia alap ja vissza kö ve te lé si igé nyét. Nem tag ál lam te rü le tén oko zott ká rok ese té ben a Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô jét e kö te le zett ség a nem ze ti iro dák kö zöt ti ez irá nyú megál - la po dás alap ján ter he li. 13

14 4. (1) A biz to sí tá si szer zô dés meg kö té sét a biz to sí tá si köt vény vagy a biz - to sí tó ál tal kiál lí tott (a 2. szá mú füg ge lék sze rint) iga zo ló lap ta nú sít ja. A biz to sí tá si szer zô dés díj fi ze tés sel tör té nô fo lya ma tos ha tály ban tar tá sát az adott díj fi ze té si idô szak ra vo nat ko zó, a be fi ze tést iga zo ló kész pénz-átuta - lá si meg bí zás feladó ve vé nye (csekk) vagy a biz to sí tó ál tal kiál lí tott bi zony - lat ta nú sít ja. A biz to sí tá si fe de ze tet iga zo ló ma gyar nyel vû okira ton (biz to - sí tá si köt vény vagy a biz to sí tó ál tal kiál lí tott a 2. szá mú füg ge lék sze rin ti iga zo ló lap) fel kell tün tet ni, hogy a biz to sí tá si szer zô dés re ma gyar jo got kell al kal maz ni. Ha a biz to sí tást bel föl di szék hellyel vagy fiók te lep pel nem ren del ke zô biz to sí tó val ha tá ron át nyú ló szol gál ta tás ke re té ben kö töt ték, a biz to sí tá si fe de ze tet iga zo ló okirat nak a kárképviselô ne vé re és cí mé re vo - nat ko zó ada to kat is tar tal maz nia kell. (2) gép jár mû vet for ga lom ba he lyez ni, a for gal mi en ge dély be üzem ben tar tó val kap cso la tos be jegy zést ten ni, a gép jár mû ha tó sá gi jel zé sét (rend - szám táb lá ját) cse rél ni, a gép jár mû mû sza ki fe lül vizs gá la tát el vé gez ni csak ak kor le het, ha a kö te le zô fe le lôs ség biz to sí tás fe de ze té nek fennál lá sát iga - zol ták. A fe de zet iga zo lá sa a) az (1) be kez dés ben rög zí tett do ku men tu mok: aa) biz to sí tá si köt vény és a köt vé nyen sze rep lô fe de ze ti idô szak le tel - tét kö ve tôen az adott díj fi ze té si idô szak ra vo nat ko zó csekk vagy bi zony lat, vagy ab) a 2. szá mú füg ge lék sze rin ti iga zo ló lap; vagy b) az 1. szá mú mel lék let 4. pont já nak (2) és (3) be kez dé sei ben sza bá lyo - zott - a 2. szá mú füg ge lék ben meg ha tá ro zott adat tar tam mal kiál lí tott - elô ze tes fe de zet iga zo lás be mu ta tá sá val tör tén het. (3) A biz to sí tó és a kü lön jog sza bály sze rin ti köt vény nyil ván tar tó szerv kö - zöt ti adat szol gál ta tás és adat ke ze lés rend jé re vo nat ko zóan a Bit. ren del ke - zé sei irány adók. (4) A (3) be kez dé sé ben fog lalt in for má ciók szol gál ta tá sáért, az eh hez szük - sé ges szá mí tó gé pes nyil ván tar tá si és adat szol gál ta tá si rend szer fo lya ma tos mû köd te té séért a biz to sí tók kö te le sek a nyil ván tar tó szerv nek dí jat fi zet ni. Díj ként a biz to sí tók a ma gyaror szá gi te lep he lyû gép jár mû vek kö te le zô gép jár mû-fe le lôs ség biz to sí tá sá ból szár ma zó ne gyed évi díj be vé te lük 0,5%- át kö te le sek a tárgy ne gyed évet kö ve tô hó nap utol só nap jáig a nyil ván tar - tó szerv ré szé re átutal ni. (5) Az In for má ciós Köz pont a ká ro sult, vagy bár mely tag ál lam il let ve er - re irá nyu ló együtt mû kö dé si szer zô dés alap ján a har ma dik or szág in for - má ciós köz pont ja ké ré sé re ha la dék ta la nul kö te les kö zöl ni a fe le lôs ség biz to - sí tó ne vét, cí mét és egyéb elér he tô sé gi ada tait, a biz to sí tá si köt vény szá - mát és a biz to sí tó nak a ká ro sult la kó he lye sze rin ti or szág ban lé vô kár ren - de zé si meg bí zott já nak ada tait. A biz to sí tó ra és a szer zô dés re vo nat ko zó ada to kat a kár ese mény idô pont já ra vo nat ko zóan, míg a kár ren de zé si meg - bí zott ra vo nat ko zóan a meg ke re sés re adan dó vá lasz idô pont já ban ak tuá lis ada to kat kell kö zöl ni. Ha a kért ada to kat az in for má ciós köz pon tok kö zöt - ti megál la po dás ban ki kö tött idô pon tig az In for má ciós Köz pont bár mely ok ból nem tud ja megad ni, ezt a kö rül ményt az ok meg je lö lé sé vel leg ké - sôbb a ha tár idô le jár ta kor kö te les kö zöl ni a meg ke re sô vel. (6) Ha a kár ese mény ben ré szes gép jár mû a kár ese mény idô pont já ban ér - vé nyes fe le lôs ség biz to sí tá si szer zô dés sel nem ren del ke zett, az In for má ciós Köz pont ezt a kö rül ményt és a Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô jé nek ada tait a meg ke re sô vel köz li. (7) Az In for má ciós Köz pont a biz to sí tók kár ren de zé si meg bí zot tai nak ada - tait, il let ve az azok ban be kö vet ke zett vál to zá so kat ha la dék ta la nul kö te les kö zöl ni a töb bi tag ál lam in for má ciós köz pont jai val, il let ve er re irá nyu ló együtt mû kö dé si szer zô dés ese tén har ma dik or szág in for má ciós köz pont já - val. Az ada tok helyt ál ló sá gáért a kár ren de zé si meg bí zot tat je lö lô biz to sí tó a fe le lôs. A kár ren de zé si meg bí zot tak jegy zé két az interneten a MABISZ hon lap ján ke resz tül is elér he tô vé kell ten ni. 5. (1) A for gal mi en ge dély kö te les gép jár mû üzem ben tar tó ja és ve ze tô - je a biz to sí tá si szer zô dés fennál lá sát és díj fi ze tés sel tör té nô fo lya ma tos ha - tály ban tar tá sát ta nú sí tó bi zony la tot kö te les a jog sza bá lyok ál tal meg ha tá - ro zott ese tek ben fel mu tat ni. (2) A nyil ván tar tó szerv ne gyed éven ként kö te les a jár mû nyil ván tar tás és a köt vény nyil ván tar tás össze ve té sé vel el lenôriz ni a fe le lôs ség biz to sí tá si szer - zô dé sek ér vé nyes sé gét és összeál lí ta ni az ér vé nyes szer zô dés sel nem ren - del ke zô üzem ben tar tók ada tait tar tal ma zó lis tát. (3) Ha megál la pí tást nyer, hogy a gép jár mû re nincs ér vé nyes biz to sí tá si szer zô dés vagy elô ze tes fe de zet iga zo lás, a nyil ván tar tó szerv ér te sí té se alap ján az üzem ben tar tó lak he lye (szék he lye) sze rin ti il le té kes kü lön jog - sza bály ban meg ha tá ro zott, kör zet köz pon ti felada to kat el lá tó te le pü lé si ön - kor mány zat jegy zô je (a to váb biak ban: jegy zô) ha la dék ta la nul fel hív ja az üzem ben tar tót a biz to sí tá si fe de zet fennál lá sá nak iga zo lá sá ra. Ha az üzem ben tar tó a fel hí vás kéz hez vé te lé tôl szá mí tott 8 na pon be lül a 2. szá - mú füg ge lék sze rin ti iga zo ló lap, vagy a biz to sí tá si köt vény és az adott biz - to sí tá si idô szak ra vo nat ko zó va la mennyi kész pénz-átuta lá si meg bí zás feladó ve vé nye (csekk) be mu ta tá sá val nem iga zol ja a biz to sí tá si szer zô dés fennál lá sát, a jegy zô kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mó don a jár mû - vet ki von ja a for ga lom ból. A gép jár mû for ga lom ból va ló ki vo ná sát el ren - de lô ha tá ro zat tal szem be ni jog or vos lat nak nincs ha lasz tó ha tá lya. (4) Ha a gép jár mû üzem ben tar tá sá hoz for gal mi en ge dély re nincs szük ség (nem for gal mi en ge dély re kö te les gép jár mû), a gép jár mû a köz úti for ga - lom ban ki zá ró lag ak kor ve het részt, ha a gép jár mû vön a biz to sí tá si szer zô - dés fennál lá sát ta nú sí tó jel zés van. A biz to sí tó a biz to sí tá si szer zô dés fennál lá sát ta nú sí tó jel zést és a biz to sí tá si köt vényt a biz to sí tá si díj meg fi ze té - se el le né ben szol gál tat ja ki. (5) A Ma gyar Hon véd ség ál tal üzem ben tar tott gép jár mû vek díj fi ze té sé nek iga zo lá sá ra a Ma gyar Hon véd ség ne vé re kiál lí tott for gal mi en ge dély szol - gál. 6. (1) A biz to sí tó a ma gyaror szá gi te lep he lyû gép jár mû üzem ben tar tó - já nak az 1. szá mú mel lék let fel té te lei sze rin ti biz to sí tá si szer zô dés meg kö - té sé re vo nat ko zó a biz to sí tó díj sza bá sá nak meg fe le lô aján la tát a 2. (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott összeg ha tá ro kig kö te les el fo gad ni. (2) Ha a biz to sí tá si szer zô dés a biz to sí tá si idô szak tar ta ma alatt díj nem fi ze - tés miatt szû nik meg, az üzem ben tar tó az adott biz to sí tá si idô szak hát ra - lé vô ré szé re fe de ze tet nyúj tó szer zô dést an nál a biz to sí tó nál kö te les meg - köt ni, ahol a biz to sí tá si szer zô dé se díj nem fi ze tés sel szûnt meg. Az üzem - ben tar tó új aján la tát ki zá ró lag az a biz to sí tó jo go sult és kö te les el fo gad ni, ahol a szer zô dés az adott biz to sí tá si év ben díj nem fi ze tés sel szûnt meg. (3) A szer zô dés ha tá lya alatt to váb bi fe le lôs ség biz to sí tá si szer zô dés ugyanar ra a biz to sí tá si idô szak ra ér vé nye sen nem köt he tô. (4) Az a biz to sí tó, amely az aján lat te vô vel az adott biz to sí tá si idô szak ra fe - le lôs ség biz to sí tá si szer zô dést kö tött, és ezt a biz to sí tott nak a biz to sí tá si év - for du ló ra fel mond ta vagy az adott biz to sí tá si idô szak ban a biz to sí tott szer - zô dé se díj nem fi ze tés miatt szûnt meg, az üzem ben tar tó nak az adott biz - to sí tá si idô sza kot köz vet le nül kö ve tô biz to sí tá si idô szak ra vo nat ko zó aján - la tát nem kö te les el fo gad ni. 7. (1) A biz to sí tó, a Nem ze ti Iro da és a Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô je a 2. (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott biz to sí tá si összeg ha tá ro kig kö te les a kár oko zó he lyett helyt áll ni. Több, azo nos ok ból be kö vet ke zett, idô ben össze füg gô kár ese mény egy biz to sí tá si ese mény nek mi nô sül. (2) Ha egy biz to sí tá si ese ménnyel kap cso lat ban több jo go sult megala po - zott kár té rí té si igé nye meg ha lad ja a ká rok ra kár ese mé nyen ként meg ha tá - ro zott össze get, ak kor a kár té rí té si igé nyek meg té rí té se az összes kár té rí té - si igény nek a 2. (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott összeg hez vi szo nyí tott ará nyá ban tör té nik. (3) Ha a biz to sí tó, a Nem ze ti Iro da és a Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô je kár - té rí tés ként já ra dék fi ze té sé re kö te les, a biz to sí tá si összeg felosz tá sa kor a já - ra dék tô ke ér té két kell fi gye lem be ven ni. Ha jö vô ben vár ha tó já ra dék ki fi ze - té sek tô ke ér té ke ma ga sabb a szer zô dés ben rög zí tett biz to sí tá si összeg bôl ren del ke zés re ál ló összeg nél, a biz to sí tó a já ra dék ki fi ze té sek tô ke ér té két ará nyo san csök kent ve ál la pít ja meg a já ra dék nagy sá gát. (4) Ha a biz to sí tá si ese mény foly tán az adott kár tí pus ra (do lo gi, il let ve sze - mé lyi kár) meg ha tá ro zott kár ese mé nyen kén ti összeg ki me rül, a biz to sí tá si összeg felosz tá sa kor fi gye lem be nem vett ká ro sult ki zá ró lag ak kor ér vé nye - sít het kár té rí té si igényt, ha azt a biz to sí tó a ká ro sult nak fel nem ró ha tó ok - ból fi gyel men kí vül hagy ta. Eb ben az eset ben a kárt olyan arány ban kell az adott kár tí pus ra meg ha tá ro zott biz to sí tá si összeg új ra felosz tá sá val meg té - rí te ni, ami lyen arány ban a ká ro sult a biz to sí tá si összeg felosz tá sa kor ab ból ré sze sül he tett vol na. (5) Ugyanezt az el já rást kell kö vet nie a biz to sí tó nak ak kor is, ha egy vagy több ká ro sult kár té rí té si igé nye a ká ro sult nak fel nem ró ha tó ok ból a biz to - sí tá si összeg felosz tá sát kö ve tôen nö vek szik (pl. egész sé gi ál la pot rom lá sa). (6) Ha a biz to sí tó a fi gye lem be nem vett ká ro sult ká rát a (2)-(5) be kez dé - sek ben fog lal tak sze rint meg té rí tet te, a biz to sí tá si összeg új ra felosz tá sa miatt jo go sult a töb bi érin tett ká ro sult tól a ré szük re ko ráb ban tel je sí tett kár ki fi ze tés bôl az új kár té rí té si arányt meg ha la dó kár té rí té si össze get vissza kö ve tel ni a ki fi ze tést kö ve tô 5 éven be lül. A biz to sí tó az új ra felosz tás le - he tô sé gé rôl kö te les a ká ro sul tat a kár ren de zés so rán, az el sô kár ki fi ze tés sel egyide jû leg írás ban tá jé koz tat ni. (7) Ha egy vagy több ká ro sult kár té rí té si igé nye a biz to sí tá si összeg felosz - tá sa kor fi gye lem be vett hez ké pest csök ken, ab ban az eset ben a töb bi ká - ro sult a biz to sí tá si összeg új ra felosz tá sá ból ere dô új kár té rí té si arány nak meg fe le lô kár té rí tés re jo go sult. 8. (1) A ká ro sult kár té rí té si igé nyét e ren de let alap ján, a biz to sí tá si szer - zô dés ke re tei kö zött a kár oko zó gép jár mû üzem ben tar tó já nak e ren de let sze rin ti biz to sí tó já val szem ben köz vet le nül, vagy a Kár ta la ní tá si Szám la ke - ze lô jé vel szem ben is jo go sult ér vé nye sí te ni. A biz to sí tó val szem ben tá - masz tott kö ve te lé se ket a ká ro sult vá lasz tá sa sze rint a kárképviselôvel szem - ben is ér vé nye sít he ti a biz to sí tó ra is ki ter je dô jog ha tállyal. A ká ro sult ke re - se tet in dít hat a fe le lôs ség biz to sí tást nyúj tó biz to sí tó el len a la kó he lye sze - rin ti tag ál lam ban, il let ve a baleset be kö vet ke zé sé nek he lye sze rin ti tag ál - lam ban is. (2) Az e ren de let ben meg ha tá ro zott fel té te lek be kö vet kez te ese tén a Kár - ta la ní tá si Szám la ke ze lô je a 7. és 15. -okban fog lal tak sze rint a ká ro - 14

15 sult kö ve te lé sét ak kor is kö te les kielé gí te ni, ha a kár oko zó üzem ben tar tó a kár oko zás idô pont já ban szer zô dés kö té si kö te le zett ség el le né re nem ren - del ke zett biz to sí tá si szer zô dés sel. A Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô je e ren de - let alap ján felada tai nak el lá tá sa, il let ve ôt megil le tô igé nyé nek ér vé nye sí té - se ér de ké ben pert in dít hat. (3) A biz to sí tó a ká ro sult kö ve te lé sét ak kor is kö te les kielé gí te ni, ha a kár - eset a biz to sí tá si szer zô dés díj nem fi ze tés miatt tör té nô meg szû né sét kö ve - tô 30 na pon be lül kö vet ke zik be. Az ezt kö ve tô idô szak ra a 14. -ban fog - lal tak az irány adóak. (4) Nem for gal mi en ge dély kö te les (ideért ve a for ga lom ban va ló rész vé tel - re jo go sí tó iga zo ló la pot is) gép jár mû vek ese té ben a (3) be kez dés ben meg - ha tá ro zott ha tár idôt a biz to sí tá si szer zô dés ben meg je lölt idô tar tam le jár tá - tól kell szá mí ta ni. (5) A ká ro sult a kár ese ményt an nak be kö vet kez té tôl, il let ve a tu do más - szer zés tôl szá mí tott 30 na pon be lül kö te les be je len te ni a biz to sí tó nak. A ha tár idô el mu lasz tá sa ese tén - ki vé ve, ha a ká ro sult bi zo nyít ja, hogy az ön hi bá ján kí vül tör tént - a ké se del mes tel je sí tés jog kö vet kez mé nyei a kár - ese mény be kö vet ke zé se és a kár ese mény be je len té se kö zöt ti idô szak ra a biz to sí tó val, a kár ren de zé si meg bí zot tal, a le ve le zô vel, a Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô jé vel, a kárképviselôvel és a Nem ze ti Iro dá val szem ben nem al kal maz ha tók. (6) A biz to sí tó, en nek kár ren de zé si meg bí zott ja, le ve le zô je, a Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô je, a kárképviselô és a Nem ze ti Iro da kö te les a kár té rí té si igény be nyúj tá sá tól szá mí tott há rom hó na pon be lül a ká ro sult nak: a) kel lôen megin do kolt kár té rí té si ja vas la tot ten ni azok ban az ese tek ben, ame lyek ben a fe le lôs ség nem vi tás és a kárt összeg sze rûen megál la pí - tot ta, vagy b) in dok lás sal el lá tott vá laszt ad ni a kár igény ben fog lalt egyes kö ve te lé sek - re, azok ban az ese tek ben, ami kor a fe le lôs sé get nem is me ri el, vagy az nem egyér tel mû, vagy a tel jes kárt összeg sze rûen nem ál la pí tot ta meg. 9. (1) Ha a zöld kár tya rend szer va la mely, a ká ro sult la kó he lyé tôl (szék he - lyé tôl) el té rô or szá gá ban ma gyaror szá gi te lep he lyû gép jár mû üze mel te té - sé vel kárt okoz nak, és az Eu ró pai Unió, il let ve az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség te rü le tén la kó hellyel, il let ve szék hellyel ren del ke zô ká ro sult nak e ká rok miatt a kár oko zó a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén szék hellyel ren del ke zô gép jár mû-fe le lôs ség biz to sí tó já val szem ben kár té rí té si igé nye ke let ke zik, kár té rí té si igé nyét a kár oko zó gép jár mû fe le lôs ség biz to sí tó ja ál tal la kó he - lye, il let ve szék he lye sze rin ti or szág te rü le tén ki je lölt kár ren de zé si meg bí - zott já hoz is be nyújt hat ja. A ká ro sult igé nyét vá lasz tá sa sze rint a kár oko zó - val vagy a kár oko zó fe le lôs ség biz to sí tó já val szem ben köz vet le nül is ér vé - nye sít he ti. (2) A Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén szék hellyel ren del ke zô gép jár mû-fe le - lôs ség biz to sí tó kár ren de zé si meg bí zott ja a kár té rí té si igé nyek kel kap cso lat - ban kö te les össze gyûj te ni a kár igé nyek ren de zé sé hez szük sé ges va la - mennyi in for má ciót, és kö te les a kár ren de zés elin té zé sé hez szük sé ges min - den in téz ke dést meg ten ni, va la mint a kár ren de zé si el já rást a ká ro sult la kó - he lye, il let ve szék he lye sze rin ti or szág hi va ta los nyel vén le foly tat ni. (3) Ha a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén kí vül a zöld kár tya rend szer va la - mely or szá gá ban az Eu ró pai Unió, il let ve az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség te rü - le tén te lep hellyel ren del ke zô gép jár mû (a ma gyaror szá gi te lep he lyû gép jár - mû ki vé te lé vel) üze mel te té sé vel kárt okoz nak, és a Ma gyar Köz tár sa ság te - rü le tén la kó hellyel, il let ve szék hellyel ren del ke zô ká ro sult nak e ká rok miatt a kár oko zó gép jár mû-fe le lôs ség biz to sí tó já val szem ben kár té rí té si igé nye ke let - ke zik ( szen ve dett kár ), kár té rí té si igé nyét a kár oko zó gép jár mû fe le lôs ség - biz to sí tó ja ál tal Ma gyaror szág ra ki je lölt kár ren de zé si meg bí zott já hoz is be - nyújt hat ja. A ká ro sult igé nyét vá lasz tá sa sze rint a kár oko zó val vagy a kár oko - zó fe le lôs ség biz to sí tó já val szem ben köz vet le nül is ér vé nye sít he ti. 10. (1) A Kár ta la ní tá si Szer ve zet a (2) be kez dés ben rög zí tett ese tek ben kö te les a 9. (1) be kez dé se sze rin ti fe le lôs ség biz to sí tó helyt ál lá si kö te le - zett sé gé hez iga zo dó mér ték ben he lyet te is szol gál ta tást nyúj ta ni. (2) A ká ro sult kár té rí té si igé nyét a Kár ta la ní tá si Szer ve zet tel szem ben csak ak kor ér vé nye sít he ti, ha a) a 9. (1) be kez dé se sze rin ti, balese tet oko zó gép jár mû fe le lôs ség biz to - sí tó ja vagy en nek kár ren de zé si meg bí zott ja a ká ro sult igény ér vé nye sí té - sét kö ve tô há rom hó nap el tel té vel sem adott a kár igény-be je len tés ben elô ter jesz tet tek re a 8. (6) be kez dé se sze rin ti vá laszt, b) a 9. (1) be kez dé se sze rin ti fe le lôs ség biz to sí tó nem ne ve zett ki kár ren - de zé si meg bí zot tat, ki vé ve, ha a ká ro sult igé nyét köz vet le nül a fe le lôs - ség biz to sí tó nál ter jesz tet te elô, és az há rom hó na pon be lül a kár té rí té si igény re in do kolt vá laszt vagy in do kolt kár té rí té si ja vas la tot adott, vagy c) a gép jár mû vagy a 9. (1) be kez dé se sze rin ti fe le lôs ség biz to sí tó a balese tet kö ve tô két hó nap el tel té vel sem volt azo no sít ha tó. (3) A kö ve te lést a (2) be kez dés sze rin ti ha tár idôk el tel tét kö ve tô két hó na - pon be lül, a (2) be kez dés b) pont já ban sze rep lô eset ben at tól az idô pont - tól szá mít va kell ér vé nye sí te ni, amint ar ról a ká ro sult tu do mást szer zett, vagy tu do mást sze rez he tett vol na ar ról, hogy kár ren de zé si meg bí zott ki je - lö lé sé re nem ke rült sor. (4) Az (1) be kez dés sze rin ti igény meg szû nik, ha a ká ro sult a 9. (1) be - kez dé se sze rin ti fe le lôs ség biz to sí tó val szem ben köz vet le nül bí ró ság elôtt lé pett fel, vagy ha a biz to sí tó vagy kár ren de zé si meg bí zott ja tel je sí ti kö te - le zett sé geit. (5) A ká ro sult a Kár ta la ní tá si Szer ve zet tel szem ben a bí ró ság tól csu pán an - nak megál la pí tá sát kér he ti, hogy a Kár ta la ní tá si Szer ve zet helyt ál lá si kö te - le zett sé gé nek fel té te lei fennáll nak és a kö ve te lés még nem szûnt meg. (6) A va gyon-, fe le lôs ség- és tár sa da lom biz to sí tó nem jo go sult a Kár ta la ní - tá si Szer ve zet tôl szol gál ta tá sai meg té rí té sét kö ve tel ni. 11. (1) A Kár ta la ní tá si Szer ve zet a ká ro sult igény be je len té sé nek kéz hez - vé te lét kö ve tôen ha la dék ta la nul ér te sí ti a kár oko zó 9. (3) be kez dé se sze - rin ti fe le lôs ség biz to sí tó ját vagy en nek kár ren de zé si meg bí zott ját. Ha ezek nem tel je sí tet ték e ren de let sze rin ti kö te le zett sé gü ket, ér te sí ti azt a kár - ta la ní tá si szer ve ze tet, amely szá má ra a 9. (3) be kez dé se sze rin ti fe le lôs - ség biz to sí tó a kár oko zó val fennál ló szer zô dé sé vel össze füg gés ben hoz zá já - ru lás tel je sí té sé re kö te les. A Kár ta la ní tá si Szer ve zet ha la dék ta la nul ér te sí ti a kár oko zót ar ról a kö rül mény rôl, hogy a ká ro sult igény be je len té sét kö ve tô két hó na pon be lül tel je sí té si kö te le zett sé gé nek megál la pí tá sa cél já ból in - téz ked ni fog. (2) A Kár ta la ní tá si Szer ve zet a ká ro sult nak nyúj tott kár ta la ní tás mér té kéig meg té rí tés re jo go sult azon kár ta la ní tá si szer ve zet tel szem ben, amely szá - má ra a 9. (3) be kez dé se sze rin ti fe le lôs ség biz to sí tó az adott szer zô dé se után hoz zá já ru lás tel je sí té sé re kö te les. (3) A Kár ta la ní tá si Szer ve zet a töb bi tag ál lam kár ta la ní tá si szer ve ze te ál tal nyúj tott kár ta la ní tás meg té rí té sé re kö te les a ma gyar jog sza bá lyok ren del - ke zé sei nek meg fe le lôen, ha a biz to sí tá si szer zô dést az 1. e) pont ja sze rin - ti biz to sí tó val kö töt ték. A meg té rí tés foly tán a ká ro sul tat a kár oko zó val és fe le lôs ség biz to sí tó já val szem ben megil le tô kö ve te lés a Kár ta la ní tá si Szer ve - zet re száll át. (4) Ha a kár oko zó üzem ben tar tó fe le lôs ség biz to sí tá si szer zô dés sel nem ren del ke zett, a Kár ta la ní tá si Szer ve zet a meg té rí té si igé nyét a Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô jé vel szem ben ér vé nye sít he ti. (5) A kár ta la ní tá si szer ve ze tek egy más sal szem be ni meg té rí té si kö ve te lé sé - nek ér vé nye sí té si rend jé re néz ve az e szer ve ze tek kö zöt ti megál la po dá sok irány adók. 12. A ká ro sult kár té rí té si kö ve te lé sét eluta sí tó jog erôs íté let ha tá lya a biz - to sí tott ra is ki ter jed, ha azt a ká ro sult és a biz to sí tó, a kárképviselô, a Nem - ze ti Iro da vagy a Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô je kö zöt ti per ben hoz ta a bí ró - ság. 13. (1) A biz to sí tók kö te le sek az e ren de let sze rin ti kö te le zô gép jár mûfe le lôs ség biz to sí tás ból szár ma zó tárgy évi díj be vé te lük ará nyá ban a Nem - ze ti Iro da és a Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô je ré szé re be fi ze tést tel je sí te ni olyan mér ték ben, hogy azok fe de ze tet nyújt sa nak e szer ve ze te ket ter he lô kö te le zett sé gek tel je sí té sé re, va la mint a mû kö dé si költ sé geik fe de ze té re. A ne gyed éven kén ti be fi ze tés leg ki sebb össze ge biz to sí tón ként két mil lió fo - rint. Azok a biz to sí tók, akik a MABISZ-nak nem tag jai, te vé keny sé gü ket az e ren de let sze rin ti be fi ze té sek re vo nat ko zó kö te le zett ség vál la ló nyi lat ko zat meg té te lét és en nek a Felügye let ré szé re tör té nô be nyúj tá sát kö ve tôen kezd he tik meg. (2) A Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô je és a Nem ze ti Iro da kö te les leg ké sôbb a tárgy évet kö ve tô ja nuár 31-ig a biz to sí tók kal a be fi ze tett össze gek ere jéig el szá mol ni. 14. (1) A ká ro sult a biz to sí tá si kö te le zett ség el le né re szer zô dés sel nem ren del ke zô üzem ben tar tó gép jár mû ve ál tal vagy az is me ret len gép jár mû - vel a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén oko zott ká rá nak meg té rí té se irán ti igé - nyét az e ren de let ben fog lal tak alap ján a 15. -ban fog lalt ki vé te lek kel a Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô jé vel szem ben is ér vé nye sít he ti. A ká ro sult ká - rát a Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô je ak kor is kö te les meg té rí te ni, ha a kárt for ga lom ba nem he lye zett vagy a for ga lom ból ki vont gép jár mû vel okoz - ták. (2) A Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô je a biz to sí tók bár me lyi két meg bíz hat ja a ká rok ren de zé sé vel. (3) A Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô je kö te les min den év ben a kü lön jog sza - bály sze rint el ké szí tett ered mény el szá mo lást a Felügye let ré szé re meg kül - de ni. 15. (1) A Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô je ki zá ró lag olyan mér ték ben kö te - les helyt áll ni, ami lyen mér ték ben a ká ro sult a ká rá nak meg té rí té sét a tár sa - da lom biz to sí tás vagy va gyon- és fe le lôs ség biz to sí tás alap ján nem kö ve tel - he ti. (2) A va gyon- és fe le lôs ség biz to sí tás ból, va la mint a tár sa da lom biz to sí tás - ból ere dô meg té rí té si kö ve te lé se ket a Kár ta la ní tá si Szám la nem fe de zi. (3) A Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô jé nek kár ta la ní tá si kö te le zett sé ge nem ter - jed ki az is me ret len gép jár mû vel a ká ro sult gép jár mû ben, az út ban, az út tar to zé kát ké pe zô köz le ke dé si mû tár gyak ban, az elekt ro mos és a hír köz lé - 15

16 si be ren de zé sek ben és egyéb köz mû vek ben, ezek tar to zé kai ban, va la mint a rek lám hor do zó esz kö zök ben oko zott ká rok ra. Ha az is me ret len gép jár - mû vel oko zott baleset ha lál lal vagy sú lyos sze mé lyi sé rü lés sel jár, a Kár ta - la ní tá si Szám la ke ze lô je meg té rí ti a ká ro sult gép jár mû ben oko zott ká ro - kat is. (4) A ká ro sult a kár be kö vet kez té tôl szá mí tott 30 na pon be lül kö te les be je len te ni az is me ret len gép jár mû ál tal oko zott kár ese ményt a Kár ta la ní - tá si Szám la ke ze lô jé nek. Ha a ká ro sult a be je len té si kö te le zett sé gé nek ön - hi bá já ból nem tesz ele get, és emiatt lé nye ges kö rül mé nyek ki de rít he tet len - né vál nak, a Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô jé nek fi ze té si kö te le zett sé ge nem áll fenn. (5) Ha a Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô je és a biz to sí tó kö zött vi tás az, hogy ki kö te les a vét len ká ro sult ká rát meg té rí te ni, a kár té rí tés össze gét a Kár ta la - ní tá si Szám la ke ze lô je megelô le ge zi, és utó lag a kár oko zó biz to sí tó já val el - szá mol. A Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô je elô le ge zi meg a kár té rí tés össze gét ab ban az eset ben is, ha a biz to sí tók kö zött vi tás az, hogy ki kö te les a vét - len ká ro sult ká rát meg té rí te ni. (6) A har ma dik or szág be li ká ro sult ká rát a Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô je ki - zá ró lag ak kor té rí ti meg, ha a ká ro sult or szá gá ban ma gyar ál lam pol gár ré - szé re a baleset idô pont já ban ha son ló eset ben kár ta la ní tás jár. (7) A Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô je a ká ro sult kö ve te lé sé nek kielé gí té sé vel kap cso lat ban fel me rült összes rá for dí tá sa és költ sé ge meg té rí té sét kö ve tel - he ti a biz to sí tás sal nem ren del ke zô üzem ben tar tó tól, il let ve egye tem le ge - sen a for ga lom ba nem he lye zett vagy a for ga lom ból ki vont gép jár mû tu - laj do no sá tól és ve ze tô jé tôl, to váb bá az is me ret len gép jár mû ve ze tô jé tôl, amennyi ben en nek sze mé lye is mert és a kár oko zá sért fe le lôs. A költ sé gek áta lány összeg ben is megál la pít ha tók. 16. (1) A kül föl di te lep he lyû gép jár mû a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le té re har ma dik or szág, va la mint a Rend szám egyez mény hez nem csat la ko zott tag ál lam te rü le té rôl csak ak kor lép het be, il let ve a Ma gyar Köz tár sa ság te - rü le tén ak kor ve het részt a for ga lom ban, ha a) üzem ben tar tó ja (ve ze tô je) ér vé nyes fe le lôs ség biz to sí tá si fe de ze tet iga - zo ló nem zet kö zi bi zony lat tal ren del ke zik, vagy b) a gép jár mû olyan or szág ha tó sá gi jel zé seit és or szág je lét vi se li, amely a Rend szám egyez mény ré sze se, vagy amely or szág nem ze ti iro dá já val a Nem ze ti Iro da er re vo nat ko zó megál la po dást kö tött. (2) Ha a kül föl di te lep he lyû gép jár mû üzem ben tar tó ja (ve ze tô je) az ér vé - nyes gép jár mû-fe le lôs ség biz to sí tá si szer zô dés fennál lá sát az (1) be kez dés - ben meg ha tá ro zott mó don nem iga zol ja, a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le té - re va ló be lé pés kor kö te les az 1. e) pont já ban meg ha tá ro zott biz to sí tó val, vagy biz to sí tók e cél ra lét re ho zott cso port já val ha tá ro zott idô re szó ló szer - zô dést (ha tár biz to sí tást) köt ni, azt a tar tóz ko dás ide jén fo lya ma to san fenn tar ta ni, s az ezt ta nú sí tó köt vényt ma gá nál tar ta ni. E szer zô dés re a ma - gyar jo got kell al kal maz ni és fe de ze tet kell nyúj ta nia az Eu ró pai Unió, az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség és Svájc te rü le tén oko zott ká rok ra. (3) A (2) be kez dés sze rin ti okirat ra (ha tár biz to sí tás) nincs szük ség olyan gép jár mû vek ese té ben, ame lyek nek te lep he lye a Rend szám egyez mény hez csat la ko zott or szág ban van, vagy ha a for gal mi en ge dély re nem kö te le zett gép jár mû ál lan dó te lep he lye a Rend szám egyez mény hez csat la ko zott or - szág ban van. (4) Az (1) be kez dés ben fog lal ta kat nem kell al kal maz ni, ha a Ma gyar Köz - tár sa ság te rü le tén ál lo má so zó vagy át ha la dó kül föl di ka to nai gép jár mû vek üzem ben tar tói nak biz to sí tá si kö te le zett sé gét más jog sza bály e ren de let tôl el té rôen sza bá lyoz za. (5) A kül föl di te lep he lyû gép jár mû vek Ma gyar Köz tár sa ság te rü le té re tör - té nô be lé pé se kor a vám ha tó ság el lenôr zi az (1) be kez dés ben fog lal tak fennál lá sát. (6) Ha a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén kül föl di te lep he lyû gép jár mû üze - mel te té sé vel okoz tak kárt, a kár té rí té si igényt a Nem ze ti Iro dá val szem ben is le het ér vé nye sí te ni. A Nem ze ti Iro da a ká rok ren de zé sé vel és per be li kép - vi se le te el lá tá sá val bár me lyik biz to sí tót, il let ve an nak jo gi kép vi se lô jét meg - bíz hat ja. Ha a kár oko zó gép jár mû biz to sí tó ja a Nem ze ti Iro da hoz zá já ru - lá sá val a biz to sí tott jai ál tal a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén oko zott ká rok ren de zé sé re az 1. k) pont ja sze rin ti le ve le zô vel megál la po dást kö tött, a ká rok ren de zé sét és a Nem ze ti Iro da per be li kép vi se le te el lá tá sát - a Nem - ze ti Iro da el len té tes ren del ke zé se hiá nyá ban - e le ve le zô, il le tô leg kép vi se - lô je vég zi. (7) Le ve le zô az 1. e) pont ja sze rin ti biz to sí tó, a ré szé re kár ren de zé si te - vé keny sé get vég zô szer ve zet és az 1. q) pont já ban meg ha tá ro zott kár - ren de zé si meg bí zott le het. (8) Ha a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén kül föl di te lep he lyû gép jár mû üze - mel te té sé vel okoz tak kárt és a kül föl di ká ro sult szo ká sos tar tóz ko dá si he lye nem az Eu ró pai Unió va la mely tag ál la má ban van, a Nem ze ti Iro dá val szem ben a (6) be kez dés alap ján kár té rí té si igényt ki zá ró lag ab ban az eset - ben ér vé nye sít het, ha or szá gá ban a baleset idô pont já ban a ma gyar ká ro - sul tat ha son ló jog il let te meg. (9) A Nem ze ti Iro da ha la dék ta la nul tá jé koz tat ja a Felügye le tet, ha a) a zöld kár tya rend szer ben részt ve vô or szá gok, b) a zöld kár tya rend szer ben részt ve vô, a Nem ze ti Iro dá val két ol da lú megál la po dást kö tött or szá gok, c) a Nem ze ti Iro dá val kü lön két ol da lú megál la po dást kö tött or szá gok, d) a Rend szám egyez mény hez csat la ko zott or szá gok te kin te té ben vál to zás kö vet ke zik be. A Felügye let a részt ve vô or szá gok lis tá ját min den év ja nuár 15-éig, va la - mint vál to zá sok ese tén a tá jé koz ta tás kéz hez vé te lé tôl szá mí tott 15 na pon be lül a Ma gyar Köz löny ben és hon lap ján fo lya ma to san köz zé te szi. (10) A (3) be kez dés sze rin ti gép jár mû vek ese té ben ab ban az eset ben vé - gez het nek a jog sza bá lyok ban a biz to sí tás el lenôr zé sé re fel jo go sí tott szer - vek a biz to sí tás ra vo nat ko zó el lenôr zést, ha az nem rend sze res és nem meg kü lön böz te tô jel le gû, és olyan el lenôr zés ré sze ként vég zik, amely nem ki zá ró lag a biz to sí tás el lenôr zé sé re irá nyul. 17. (1) A Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén szék hellyel vagy fiók te lep pel nem ren del ke zô biz to sí tó gép jár mû-fe le lôs ség biz to sí tást ha tá ron át nyú ló szol gál ta tás ke re té ben a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén csak ak kor mû vel - het, ha a mû ve lés hez kárképviselôt bí zott meg. (2) A kárképviselônek a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén ál lan dó szék hellyel vagy la kó hellyel kell ren del kez nie. (3) A biz to sí tó nak a kárképviselôvel kap cso la tos ada to kat, an nak ki je lö lé sét, il let ve az ada tai ban, va la mint a sze mé lyé ben be kö vet ke zett vál to zá so kat kö ve tôen leg ké sôbb 8 nap pal a Felügye let nek be kell je len te nie. (4) A biz to sí tók ál tal ki je lölt kárképviselôk lis tá ját és a kárképviselôk ada tai - ban be kö vet ke zett vál to zá so kat a Felügye let internetes hon lap ján fo lya ma - to san, ne gyedéven te pe dig a Pén zü gyi Köz löny ben is köz zé te szi. (5) A biz to sí tó nak ha tá ron át nyú ló szol gál ta tás ese tén a te vé keny ség meg - kez dé se elôtt 1 hó nap pal a szer zô dés re vo nat ko zó ma gyar nyel vû do ku - men tu mo kat ideért ve a szer zô dé si fel té te le ket is a Felügye let ré szé re be kell nyúj ta ni. 18. (1) A biz to sí tó kö vet ke zô évi dí jait a 2. szá mú mel lék let ben fog lalt gép jár mû ka te gó rián ként, és a 3. szá mú mel lék let ben meg ha tá ro zott bonus-malus osz tá lyon kén ti be so ro lás sal ál la pít ja meg. A biz to sí tó díj - szabá sá ban az egyes ka te gó riá kon be lül, il let ve bonus-malus osz tá lyok ban a meg hir de tett díj ta ri fá ja sze rint megál la pí tott egye di dí ja kat al kal maz. (2) A biz to sí tó a meg hir de tett dí jait év köz ben nem vál toz tat hat ja meg. (3) A biz to sí tó kö te les a biz to sí tá si fel té te le ket, az ér vény ben lé vô, va la mint két or szá gos na pi lap ban ok tó ber 30-ig köz zé tett kö vet ke zô évi díj ta ri fá ját az ügy fél fo ga dás ra ren del ke zés re ál ló he lyi sé gei ben és az interneten hoz - zá fér he tô vé ten ni. (4) Ha a biz to sí tó a gép jár mû-fe le lôs ség biz to sí tást ha tá ron át nyú ló szol gál - ta tás nyúj tás ke re té ben mû ve li és a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén szer ve ze - ti egy ség gel nem ren del ke zik, kö te les gon dos kod nia ar ról, hogy a (3) be - kez dés ben em lí tett ira tok a kárképviselô szék he lyén vagy la kó he lyén be te - kin tés cél já ból ki füg gesz tés re ke rül je nek. (5) A szer zô dés fennál lá sa alatt a biz to sí tó ál tal meg hir de tett dí jak nak meg fe le lôen a biz to sí tott gép jár mû díj be so ro lá sa, va la mint a biz to sí tás dí - ja a kö vet ke zô biz to sí tá si év el sô nap já tól kez dô dô ha tállyal mó do sul. (6) A biz to sí tott a biz to sí tá si év vé gé re (utol só nap já ra), azt legalább 30 nap pal megelô zôen a szer zô dést írás ban, in dok lás nél kül fel mond hatja. A fel mon dás a biz to sí tó val szem ben ak kor ha tá lyos, ha az a biz to sí tó - hoz ha tár idô ben megér ke zik. Ha a biz to sí tott nem él a fel mon dá si jo gá - val, a szer zô dés a biz to sí tó ál tal köz zé tett mó do sí tás sze rint ma rad ha tály - ban. 19. (1) Ez a ren de let jú lius 1-jén lép ha tály ba. E ren de let ren del - ke zé seit a ha tá ro zott idô re szó ló szer zô dé sek ki vé te lé vel a ha tály ba lé - pés kor már meg kö tött szer zô dé sek re is al kal maz ni kell. (2) A ha tály ba lé pés nap ját megelô zôen ke let ke zett ká rok ra a kár ese mény idô pont já ban ha tá lyos jog sza bá lyo kat kell al kal maz ni. (3) Az jú nius 30-a elôtt be kö vet ke zett balese tek bôl szár ma zó kár té - rí té si igé nyek re a ke let ke zé sük idô pont já ban ha tá lyos jog sza bá lyo kat az zal az el té rés sel kell al kal maz ni, hogy az ezek ben a jog sza bá lyok ban meg ha - táro zott biz to sí tó in té zet kö te le zett sé geit az ál lam a kincs tár út ján tel jesí ti. (4) Az Eu ró pai Bi zott ság a tag ál la mok gép jár mû-fe le lôs ség biz to sí tás ra és a biz to sí tá si kö te le zett ség el lenôr zé sé re vo nat ko zó jog sza bá lyai nak kö - ze lí té sé rôl szó ló áp ri lis 24-i, 72/166/EGK ta ná csi irány elv 2. cikk (2) be kez dé se alap ján - a csat la ko zás sal kap cso la tos, Hi va ta los Lap ban köz - zé tett ha tá ro za tá ban meg je lölt idô pont tól kell e ren de let te kin te té ben az or szá got a Rend szám egyez mény hez csat la ko zott or szág nak te kin te ni. 20. E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egyide jû leg ha tá lyát vesz ti a) a Ma gyar Nem ze ti Bank en ge dé lye zé si ha tás kö ré be tar to zó pén zü gyi és kiegé szí tô pén zü gyi szol gál ta tá sok vég zé sé nek egyes fel té te lei rôl szó ló 61/1997. (IV. 18.) Korm. ren de let, b) a gép jár mû üzem ben tar tó já nak kö te le zô fe le lôs ség biz to sí tá sá ról szó ló 171/2000. (X. 13.) Korm. ren de let, 16

17 c) a gép jár mû üzem ben tar tó já nak kö te le zô fe le lôs ség biz to sí tá sá ról szó ló 171/2000. (X. 13.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szó ló 198/2002. (IX. 14.) Korm. ren de let. 21. (1) A MABISZ je len ren de let ki hir de té sét kö ve tôen csat la ko zik a töb - bi tag ál lam 2000/26/EK sz. irány elv 6. cikk (1) be kez dé sé nek meg fe le lô kár ta la ní tá si szer ve ze tek kel és ga ran cia ala pok kal, va la mint az in for má ciós köz pon tok kal e tes tü le tek jo gai ról és kö te le zett sé gei rôl, va la mint a kár ta la - ní tá si szol gál ta tá sok vissza té rí té sé rôl szó ló megál la po dá sok hoz. (2) A MABISZ je len ren de let ki hir de té sét kö ve tôen ha son ló tar tal mú két ol - da lú megál la po dást köt het har ma dik or szág ha son ló felada to kat el lá tó szer ve ze tei vel. 22. E ren de let a kö vet ke zô uniós jo gi ak tu sok nak va ló meg fe le lést szol - gál ja: a) a Ta nács áp ri lis 24-i 72/166/EGK irány el ve a tag ál la mok gép jár - mû-fe le lôs ség biz to sí tá sá ra és a biz to sí tá si kö te le zett ség el lenôr zé sé re vo nat ko zó jog sza bá lyok kö ze lí té sé rôl, b) a Ta nács de cem ber 19-i 72/430/EGK irány el ve a tag ál la mok gép - jár mû-fe le lôs ség biz to sí tás ra és a biz to sí tá si kö te le zett ség el lenôr zé sé re vo nat ko zó jog sza bá lyai nak kö ze lí té sé rôl szó ló, áp ri lis 24-i 72/166/EGK ta ná csi irány elv mó do sí tá sá ról, c) a Ta nács de cem ber 30-i 84/5/EGK má so dik irány el ve a tag ál la - mok gép jár mû-fe le lôs ség biz to sí tá sá ra vo nat ko zó jog sza bá lyok kö ze lí té - sé rôl, d) a Ta nács má jus 14-i 90/232/EGK har ma dik irány el ve a gép jár mûhasz ná lat tal kap cso la tos pol gá ri jo gi fe le lôs ség biz to sí tá sá ra vo nat ko zó tag ál la mi jog sza bá lyok kö ze lí té sé rôl, e) az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács má jus 16-i 2000/26/EK irány el - ve a tag ál la mok gép jár mû-fe le lôs ség biz to sí tás ra vo nat ko zó jog sza bá - lyai nak kö ze lí té sé rôl, va la mint a 73/239/EGK és a 88/357/EGK Ta ná csi irány elv mó do sí tá sá ról (ne gye dik gép jár mû-biz to sí tá si irány elv), f) az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács má jus 11-i 2005/14/EK irány el ve a gép jár mû-fe le lôs ség biz to sí tás ra vo nat ko zó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK ta ná csi irány elv, va la mint a 2000/26/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi irány elv mó do sí tá sá ról. 1. szá mú mel lék let a 190/2004. (VI. 8.) Korm. ren de let hez A gép jár mû-fe le lôs ség biz to sí tás ál ta lá nos fel té te lei 1. A gép jár mû vek kö te le zô fe le lôs ség biz to sí tá sa (a to váb biak ban: biz to sí - tás) ki ter jed azok nak a megala po zott kár té rí té si igé nyek nek a kielé gí té sé re, il let ve azok nak a megala po zat lan kár té rí té si igé nyek nek az el há rí tá sá ra, ame lye ket a biz to sí tott sze mé lyek kel szem ben a biz to sí tá si szer zô dés ben meg je lölt gép jár mû üze mel te té sé vel oko zott kár miatt tá masz ta nak. 2. A biz to sí tó a kár té rí té si kö ve te lé sek jo gos sá gát a biz to sí tott fe le lôs ség re vo nat ko zó nyi lat ko za tá ban fog lal tak és a ren del ke zés re ál ló té nyek és ada - tok össze ve té se alap ján, a biz to sí tott kár té rí té si fe le lôs sé gé hez mér ten kö - te les megál la pí ta ni. 3. (1) A for gal mi en ge dély re kö te le zett gép jár mû vek ese tén a biz to sí tá si dí - jat elô re kell meg fi zet ni. A biz to sí tá si díj a koc ká zat vi se lé sé nek idô tar ta má - ra a koc ká zat vi se lés kez de té nek nap já tól a meg szû nés nap jáig il le ti meg a biz to sí tót. A biz to sí tá si díj a szer zô dés meg szû né sé nek e mel lék let 7. pont já ban sza bá lyo zott ese tét és a ha tá ro zott idô re kö tött szer zô dést ki - vé ve a tel jes biz to sí tá si idô szak ra jár. (2) A biz to sí tá si dí jat a for gal mi en ge dély re nem kö te le zett gép jár mû vek ese tén a köz úti köz le ke dé si igaz ga tá si felada tok ról, a köz úti köz le ke dé si ok má nyok kiadá sá ról és vissza vo ná sá ról szó ló mi nisz te ri ren de let ben meg - ha tá ro zott me zô gaz da sá gi erô gép (las sú jár mû) ki vé te lé vel a biz to sí tá si idô szak ra (tar ta má ra) egy összeg ben elô re kell meg fi zet ni. (3) A biz to sí tás el sô dí ja a fe lek el té rô megál la po dá sa hiá nyá ban a biz - to sí tá si szer zô dés lét re jöt te kor, a foly ta tó la gos dí ja pe dig a biz to sí tá si szer - zô dés ben (aján la ton) meg je lölt, a díj fi ze tés gya ko ri sá gá tól füg gôen an nak az idô szak nak az el sô nap ján ese dé kes, amely re a díj fi ze tés vo nat ko zik. A fe lek az éves nél rö vi debb (pél dául egy vagy több ha vi, ne gyed éves, fé - lé ves) díj fi ze té si gya ko ri ság ban is megál la pod hat nak. (4) A biz to sí tá si díj ese dé kes sé gé tôl szá mí tott har min ca dik nap el tel té vel a szer zô dés meg szû nik, ha ad dig a hát ra lé kos dí jat nem fi zet ték meg, és a biz to sí tott ha lasz tást nem ka pott, il le tô leg a biz to sí tó a díj kö ve te lést bí ró - sá gi úton nem ér vé nye sí tet te. (5) A biz to sí tó díj sza bá si rend sze ré tôl füg gôen az üzem ben tar tó kár men - tes sé gi en ged mény re (bo nus) jo go sult, il let ve az oko zott és a biz to sí tó tel - je sí té si kö te le zett sé gét ki vál tó kár ese mé nyek szá má hoz iga zo dóan pót díj (malus) fi ze té sé re kö te les. Ér dek mú lás, a szer zô dés biz to sí tá si év for du ló ra tör té nô fel mon dá sa, il let ve a szer zô dés díj-nem fi ze tés miat ti meg szû né se ese tén az üzem ben tar tó szer zô dé ses elôéletérôl, kár tör té ne ti ala pon tör - té nô (bonus-malus) be so ro lás cél já ból a Bit. 3. -ának (1) be kez dé sé ben a kár tör té net re vo nat ko zó adat meg ha tá ro zá sá ban fel tün te tett adat tar ta - lom mal - kár men tes ség rôl vagy a kár ki fi ze té sek rôl a már meg szûnt fe de - ze tet nyúj tó biz to sí tó a Bit. 109/A. -a (2) be kez dé sé nek meg fe le lôen az 1. szá mú füg ge lék sze rin ti iga zo lást ál lít ki. 4. (1) A biz to sí tó koc ká zat vi se lé se el té rô megál la po dás hiá nyá ban az azt kö ve tô na pon kez dô dik, ami kor a biz to sí tás el sô dí ját a biz to sí tó ré szé - re be fi ze tik, il le tô leg ami kor a díj meg fi ze té sé re vo nat ko zóan ha lasz tás ban ál la pod nak meg, vagy a biz to sí tó díj irán ti igé nyét bí ró sá gi úton ér vé nye - sí ti. (2) Ah hoz, hogy a biz to sí tó koc ká zat vi se lé se már a biz to sí tá si szer zô dés meg kö té sét megelô zôen meg kez dôd jék, a biz to sí tó vagy az ál ta la fel jo go - sí tott sze mély el fo ga dó nyi lat ko za ta szük sé ges. (3) Az elô ze tes fe de zet iga zo lás kiadá sa az elô ze tes koc ká zat vi se lés el fo ga - dá sá nak mi nô sül. Az üzem ben tar tó kö te les az iga zo lás kiadá sát kö ve tô har minc na pon be lül a fe le lôs ség biz to sí tá si szer zô dést meg köt ni. A har - min ca dik nap el tel té vel az elô ze tes koc ká zat vi se lés meg szû nik. 5. (1) A biz to sí tá si szer zô dés ha tá ro zat lan tar ta mú. Jog sza bály ban és a díj - sza bás ban megál la pí tott ese tek ben ha tá ro zott tar tal mú szer zô dé sek is köt - he tôk. (2) A biz to sí tá si idô szak a nap tá ri év. (3) For gal mi en ge dély re nem kö te le zett gép jár mû vek ese té ben a biz to sí - tás tar ta ma a biz to sí tá si bi zony lat ban meg je lölt idô tar tam. 6. (1) A biz to sí tá si szer zô dés for gal mi en ge dély re kö te le zett gép jár mû vek ese té ben szü ne tel, ha az üzem ben tar tó be mu tat ja a gép jár mû for ga lom - ból tör té nô ideig le nes ki vo ná sát iga zo ló for gal mi en ge dé lyét, vagy a hi va - tal ból tör té nô ideig le nes ki vo nás ra vo nat ko zó ha tá ro za tot. A szü ne te lés a be je len tés nap já tól kez dô dik és leg fel jebb a ki vo nás tar ta má nak for gal mi en ge dély be be jegy zett le jár táig, vagy a gép jár mû is mé telt for ga lom ba he - lye zé sig, de leg fel jebb hat hó na pig tart. A díj fi ze tés kez dô idô pont já ra az e mel lék let 3. pont já nak (1) be kez dé sé ben fog lal ta kat kell al kal maz ni. Ha az üzem ben tar tó az új bó li üzem be he lye zést hat hó na pon be lül nem je - len ti be, a szer zô dés ér dek mú lás sal meg szû nik. (2) For gal mi en ge dély re nem kö te le zett gép jár mû vek ese té ben a biz to sí tá - si szer zô dés szü ne te lé sé nek nincs he lye. 7. (1) A fe le lôs ség biz to sí tá si szer zô dés ér dek mú lás sal tör té nô meg szû né se ese té ben a biz to sí tó koc ká zat vi se lé se a for ga lom ból va ló ki vo nás, il le tô leg a tu laj don jog át szál lá sa idô pont já val szû nik meg. A biz to sí tó a biz to sí tá si díj meg fi ze té sét a koc ká zat vi se lé se meg szû né se nap jáig kö ve tel he ti. (2) For gal mi en ge dély re nem kö te le zett gép jár mû vek üzem ben tar tói ese - té ben a biz to sí tá si szer zô dés a szer zô dés ben ki kö tött meg szû né si idô pont elôtt is meg szû nik azon hó nap utol só nap já val, mely nek so rán a biz to sí tott a biz to sí tó nak visszaad ja a biz to sí tá si bi zony la tot és a biz to sí tá si szer zô dés fennál lá sát ta nú sí tó jel zést, kö zöl ve a visszaadás in do kát. 8. A biz to sí tó, a Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô je, il let ve a Nem ze ti Iro da nem té rí ti meg azt a kárt, amely a) a kár oko zó gép jár mû ben el he lye zett tár gyak ban ke let ke zett, ha ezek nem a gép jár mû vel uta zók sze mé lyi hasz ná la tá ra szó ló tár gyak; b) a kár oko zó gép jár mû ben ke let ke zett; c) a kár oko zó gép jár mû biz to sí tot tai nak egy más sal szem be ni igé nyé bôl szár ma zó do lo gi kár ként, il let ve el ma radt ha szon ként ke let ke zett; d) su gár zó, to xi kus anya gok és ter mé kek ha tá sá ra, vagy az egész ség ügyi ha tó sá gok ré szé rôl a su gár zás ká ros ha tá sai nak meg szün te té sét cél zó in - téz ke dé sek foly tán ke let ke zett; e) a gép jár mû balese te nél kül az út bur ko la tá ban ke let ke zett; f) a gép jár mû for ga lom ban va ló rész vé te le nél kül mun ka gép ként va ló hasz ná la ta so rán ke let ke zett; g) ál ló gép jár mû re fel-, il let ve ar ról va ló le ra ko dás so rán ke let ke zett; h) üze mi baleset nek mi nô sül, és a gép jár mû ja ví tá si vagy kar ban tar tá si mun kái so rán ke let ke zett; i) gép jár mû ver seny vagy az ah hoz szük sé ges edzés so rán kö vet ke zett be; j) kör nye zet szennye zés sel a gép jár mû balese te nél kül ke let ke zett; k) a gép jár mû üze mel te té sé vel egyéb va gyon tárgy ban oko zott fo lya ma tos ál lag ron gá lás ból, il le tô leg ál lag rom lás ból adó dott; l) há bo rú, há bo rús cse lek mény, ter ror cse lek mény (a Bün te tô Tör vény - könyv rôl szó ló évi IV. tör vény a) kö vet kez mé nye ként ke - let ke zett. 9. (1) Amennyi ben a biz to sí tó, a Nem ze ti Iro da, vagy a Kár ta la ní tá si Szám - la ke ze lô je a kárt meg té rí tet te, ôt il le tik meg azok a jo gok, ame lyek a biz - to sí tot tat, il let ve a biz to sí tás sal nem ren del ke zô üzem ben tar tót il let ték meg a ká rért fe le lôs sze méllyel szem ben. (2) A biz to sí tó, a Nem ze ti Iro da az elô zô be kez dés alap ján meg té rí tést nem 17

18 kö ve tel het a biz to sí tott al kal ma zott já tól (tag já tól). A biz to sí tott nak kö zös ház tar tás ban élô hoz zá tar to zó já tól, va la mint at tól, aki a káresetkor a gép - jár mû vet a biz to sí tott en ge dé lyé vel hasz nál ta vagy ve zet te, a biz to sí tó meg té rí tést csak a (3) be kez dés ben fel so rolt ese tek ben kö ve tel het. (3) A biz to sí tó, a Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô je, va la mint a Nem ze ti Iro da az ál ta la ki fi ze tett kár té rí té si összeg meg té rí té sét kö ve tel he ti: a) at tól a ve ze tô tôl, aki a gép jár mû vet az üzem ben tar tó vagy az egyéb - ként jo go san hasz ná ló en ge dé lye nél kül ve zet te; b) a biz to sí tot tól, több biz to sí tott ese tén bár me lyi kük tôl vagy egye tem le - ge sen, ha a kárt jog el le ne sen, szán dé ko san okoz ták; c) a biz to sí tot tól, több biz to sí tott ese tén bár me lyi kük tôl vagy egye tem le ge - sen, ha a gép jár mû vet al ko ho los vagy a ve ze té si ké pes ség re hát rá nyo san ha tó szer tôl be fo lyá solt ál la pot ban ve zet ték, il let ve an nak ve ze té sét ilyen sze mély nek ad ták át, ki vé ve, ha bi zo nyít ják, hogy a ve ze tô al ko ho los vagy ha son lóan ha tó szer tôl be fo lyá solt ál la po tát nem is mer het ték fel (al ko ho - los be fo lyá solt ság nak te kint he tô a 0,8 ez re lé ket meg ha la dó vér al ko hol - szint, il let ve a 0,5 mg/l ér té ket meg ha la dó légalkohol szint); d) a biz to sí tot tól, több biz to sí tott ese tén bár me lyi kük tôl vagy egye tem le - ge sen, ha a gép jár mû ve ze tô je gép jár mû ve ze tés re jo go sí tó en ge déllyel (iga zol vány) nem ren del ke zett, il let ve a gép jár mû ve ze té sét ilyen sze - mély nek ad ták át, ki vé ve, ha bi zo nyít ják, hogy a gép jár mû vet en ge - déllyel ve ze tô ese té ben a gépjármûvezetôi en ge dély meg lé tét ala pos ok ból fel té te lez ték; e) az üzem ben tar tó tól, ha a balese tet a gép jár mû sú lyo san el ha nya golt mû sza ki ál la po ta okoz ta; f) a ve ze tô tôl, ha a kárt se gít ség nyúj tás el mu lasz tá sá val, il let ve fog lal ko zás kö ré ben el kö ve tett szán dé kos ve szé lyez te tés sel okoz ták; g) a biz to sí tot tól, ha a szer zô dés meg kö té se kor, a biz to sí tá si ese mény be - kö vet ke zé se kor, vagy egyéb ként ter he lô köz lé si, vál to zás be je len té si, kár - be je len té si kö te le zett sé gét nem tel je sí tet te, s ez a biz to sí tó fi ze té si kö te - le zett sé gét lé nye ge sen be fo lyá sol ta; h) az üzem ben tar tó tól, ha a kár ese mény az e ren de let 8. (3) be kez dé sé - ben fog lalt 30 na pos idô szak alatt kö vet ke zik be. (4) Ha a biz to sí tott a (3) be kez dés c) és f) pont jai ban fel so rolt ese tek ben kö te les a meg té rí tés re, a tel je sí tett szol gál ta tá sok ke re tei kö zött egy biz to - sí tá si ese ménnyel kap cso lat ban a biz to sí tó leg fel jebb 1 mil lió Ft-ig jo go sult meg té rí té si kö ve te lé sé nek ér vé nye sí té sé re. (5) Ha a biz to sí tott a (3) be kez dés d) és e) pont jai ban fel so rolt ese tek ben kö te les a meg té rí tés re, a tel je sí tett szol gál ta tá sok ke re tei kö zött egy biz to - sí tá si ese ménnyel kap cso lat ban a biz to sí tó leg fel jebb 500 ezer Ft-ig jo go - sult meg té rí té si kö ve te lé sé nek ér vé nye sí té sé re. (6) Ha a biz to sí tott bi zo nyít ja, hogy a (3) be kez dés g) pont já ban meg ha - tá ro zott kö te le zett sé gét nem szán dé ko san szeg te meg, a biz to sí tó kö ve te - lé sét az ál ta la tel je sí tett szol gál ta tás ke re tei kö zött leg fel jebb 500 ezer Ft-ig jo go sult ér vé nye sí te ni. (7) Az el hunyt biz to sí tott örö kö sei vel szem ben a biz to sí tó, a Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô je, va la mint a Nem ze ti Iro da nem ér vé nye sít het meg té rí té si kö ve te lést. 10. (1) A biz to sí tott kö te les a kár ese ményt a kár ren de zés hez szük sé ges ada tok megadá sá val és a lé nye ges kö rül mé nyek leírá sá val 8 na pon be lül a biz to sí tó já nál írás ban be je len te ni, to váb bá a kár ese mény kap csán a biz - to sí tot tat érin tô ha tó sá gi ha tá ro za tot an nak kéz hez vé te lé tôl szá mí tott 8 na pon be lül a biz to sí tó ré szé re be mu tat ni. Az ér vé nyes biz to sí tá si szer - zô dés sel nem ren del ke zô üzem ben tar tó a kár ese ményt 8 na pon be lül kö - te les a Kár ta la ní tá si Szám la ke ze lô jé nek be je len te ni. (2) Kül föl dön be kö vet ke zett kár ese mény be je len té sé nek ha tár ide jét a ha - zaér ke zés idô pont já tól kell szá mí ta ni. (3) Kö te les a biz to sí tott 8 na pon be lül be je len te ni azt is, ha a kár ese - ménnyel kap cso lat ban el le ne pe res vagy nemperes el já rás in dult. A biz to - sí tó jo go sult eb ben az el já rás ban a biz to sí tott kép vi se le té rôl gon dos kod ni. 11. (1) Az üzem ben tar tó a szer zô dés kö tés kor kö te les min den, a biz to sí tás el vál la lá sa szem pont já ból lé nye ges kö rül ményt kö zöl ni a biz to sí tó val, be - leért ve a be so ro lás megál la pí tá sá hoz szük sé ges ada tok be szer zé se cél já ból az elô zô biz to sí tá si idô szak ra vo nat ko zóan a fe de ze tet nyúj tó biz to sí tó meg ne ve zé sét és a köt vény (biz to sí tást iga zo ló okirat) szá mát. Ezen ada - tok hiá nyá ban a szer zô dést M4 osz tály ba kell so rol ni. (2) Ha a szer zô dés kö tés re nem a tu laj do nos (üzem ben tar tó) vál to zá sa miatt ke rül sor, a) az üzem ben tar tó kö te les be mu tat ni a szer zô dés kö tés ál tal érin tett biz - to sí tá si idô sza kot megelô zô biz to sí tá si idô szak ra és amennyi ben a szer zô dés kö tés re nem a tárgy évi biz to sí tá si idô szak kez dô nap ját megelô zôen ke rül sor a tárgy év re vo nat ko zó díj fi ze té sek bi zony la tait, vagy a fe de ze tet nyúj tó biz to sí tó díj fi ze tést ta nú sí tó iga zo lá sát. A díj fi ze - tés iga zo lá sá nak, il let ve az el ma radt díj meg fi ze té sé nek hiá nyá ban ér vé - nyes szer zô dés nem köt he tô. A ko ráb ban be nem fi ze tett díj meg fi ze té - sé re a tu laj do nos (üzem ben tar tó) kö te les; b) az el ma radt díj mér té ke a szer zô dést kö tô biz to sí tó ál tal al kal ma zott díj - ta ri fa sze rint, a kár tör té net re vo nat ko zó adat iga zo lá sá nak iga zo lás hiá nyá ban az M4 osz tály nak meg fe le lô be so ro lás alap ján az adott jár - mû re megál la pí tott díj idô ará nyos ré sze; c) a b) pont ban meg ha tá ro zott dí jat a biz to sí tó a Kár ta la ní tá si Szám la ré - szé re tar to zik be fi zet ni, amely bôl a ko ráb bi fe le lôs ség biz to sí tót az azon idô szak ra já ró díj il le ti meg, amely re a koc ká zat vi se lé se a Ren de let alap - ján a díj jal nem fe de zett idô szak ra vo nat ko zóan fennállt. (3) Ha a biz to sí tá si szer zô dés kö tés re a tu laj do nos (üzem ben tar tó) vál to zá - sa miatt ke rül sor, az új tu laj do nos (üzem ben tar tó) kö te les a tu laj don jog át szál lá sát kö ve tôen a biz to sí tá si szer zô dést ha la dék ta la nul meg köt ni. A gép jár mû tu laj don jo gá nak át szál lá sa és a biz to sí tá si szer zô dés meg kö té sé - nek idô pont ja kö zöt ti idô szak ra az üzem ben tar tó a szer zô dést kö tô biz to - sí tó díj sza bá sa sze rin ti A00 osz tály dí já nak meg fe le lô idô ará nyos ré szét kö - te les meg fi zet ni, amely össze get a biz to sí tó a Kár ta la ní tá si Szám la ré szé re kö te les be fi zet ni. (4) Az üzem ben tar tó kö te les az e mel lék let 9. (3) g) pont já ban rög zí tett jog kö vet kez mé nyek ter hé vel 8 na pon be lül be je len te ni a biz to sí tó nak a köt vé nyen fel tün te tett ada tok vál to zá sát. 2. szá mú mel lék let a 190/2004. (VI. 8.) Korm. ren de let hez Gép jár mû-ka te gó riák Sze mély gép ko csik Mo tor ke rék pá rok Au tó bu szok Tro li busz Te her gép ko csik Von ta tó Pót ko csik Me zô gaz da sá gi von ta tó Las sú jár mû Mun ka gép Se géd mo to ros-ke rék pár 850 ccm lö ket tér fo ga tig 851 ccm-tôl 1150 ccm-ig 1151 ccm-tôl 1500 ccm-ig 1501 ccm-tôl 2000 ccm-ig 2001 ccm-tôl 3000 ccm-ig 3001 ccm lö ket tér fo gat és a fö lött 150 ccm lö ket tér fo ga tig 151 ccm-tôl 350 ccm-ig 351 ccm lö ket tér fo gat és a fö löt ti fé rô he lyig fé rô he lyig 80 fé rô hely tôl 2 ton na te her bí rás alatt 2 ton ná tól 6 ton náig 6 ton na te her bí rás és a fö lött ne héz pót ko csi könnyû pót ko csi sze mély gép ko csi-u tán fu tó, la kó ko csi mo tor ke rék pár-u tán fu tó 3. szá mú mel lék let a 190/2004. (VI. 8.) Korm. ren de let hez Bonus-malus rend szer 1. A biz to sí tó az e mel lék let 3. pont já nak (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott jár mû vek ese té ben kö te les a kö te le zô gép jár mû-fe le lôs ség biz to sí tá si egye - di szer zô dé seit az e mel lék let ben és e ren de let 1. szá mú mel lék le te 3. be - kez dé sé nek (5) pont já ban sza bá lyo zott bonus-malus rend szer sze rint nyil - ván tar ta ni, és biz to sí tá si dí jait ezek fi gye lem be vé te lé vel kiala kí ta ni. 2. E mel lék let al kal ma zá sá ban a) meg fi gye lé si idô szak: az e mel lék let 3. pont já nak (3) be kez dé sé ben fog - lal tak fi gye lem be vé te lé vel a biz to sí tá si évet köz vet le nül megelô zô biz to - sí tá si idô szak kal (nap tá ri év vel) egye zik meg; b) fi gye lem be vett ká rok a meg fi gye lé si idô szak ban: az adott meg fi gye lé si idô sza kot megelô zô bár mely meg fi gye lé si idô szak alatt be kö vet ke zett, il let ve be je len tett, de bár mely össze gû el sô fi ze tés sel (ideért ve a biz to sí - tó rész tel je sí té sét is) csak az adott meg fi gye lé si idô szak alatt já ró ká rok; c) fi gye lem be vett ká rok a bonus-malus be so ro lás nál: az adott, a szer zô - dés kö tés ál tal érin tett biz to sí tá si évet köz vet le nül megelô zô meg fi gye lé - si idô szak alatt fi gye lem be vett ká rok, azaz a fe de ze tet nyúj tó biz to sí - tó(k) ál tal bár mely össze gû el sô fi ze tés sel já ró ká rok, be leért ve a kár tör - té net re vo nat ko zó adat (1. szá mú füg ge lék sze rin ti) iga zo lá sá val, il let ve 18

19 a Bit. 109/A. (2) be kez dé sé nek c) pont ja sze rin ti iga zo lá sá val megadott el sô fi ze tés sel já ró ká ro kat; d) bonus-malus be so ro lás szem pont ból érin tett egye di szer zô dés: adott üzem ben tar tó ál tal, egy meg ha tá ro zott gép jár mû re kö tött fe le lôs ség - biz to sí tá si szer zô dés. 3. (1) A bonus-malus nyil ván tar tá si rend szer az egye di szer zô dé sek kel ren - del ke zô sze mély gép ko csik ra, te her gép jár mû vek re, au tó bu szok ra, mo tor - ke rék pá rok ra, von ta tók ra és me zô gaz da sá gi von ta tók ra (gép jár mû-ka te gó - riák) ter jed ki. (2) A meg fi gye lé si idô szak a) a biz to sí tá si évet két év vel megelô zô év jú lius 1-jé tôl a biz to sí tá si évet megelô zô év jú nius 30-áig tart a jú nius 30-ával zá ru ló idô sza kig; b) a biz to sí tá si évet két év vel megelô zô év jú lius 1-jé tôl a biz to sí tá si évet megelô zô év de cem ber 31-éig tart a de cem ber 31-ével zá ru ló idô szak ban; c) a biz to sí tá si évet köz vet le nül megelô zô biz to sí tá si idô szak kal (nap tá ri év vel) megegye zik a ja nuár 1-jé vel kez dô dô idô szak tól. (3) A sze mély gép ko csik bonus-malus nyil ván tar tá si rend sze re szem pont já - ból az el sô meg fi gye lé si idô szak jú lius 1-jé tôl jú nius 30-ig tar - tott. A te her gép jár mû vek, au tó bu szok, mo tor ke rék pá rok, von ta tók és me - zô gaz da sá gi von ta tók bonus-malus nyil ván tar tá si rend sze re szem pont já - ból az el sô meg fi gye lé si idô szak jú lius 1-jén kez dô dött és jú - nius 30-ig tar tott. 4. (1) Az egye di szer zô dés sel ren del ke zô, a 3. pont (1) be kez dé se sze rin ti gép jár mû-ka te gó riák ese tén a rend szer egy alap, 10 bo nus és 4 malus osz - tály ból áll. (2) A biz to sí tók a kö vet ke zô biz to sí tá si idô szak ra az egye di szer zô dé se ket az aláb bi táb lá zat ban meg ha tá ro zott mó don so rol ják az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott osz tá lyok ba: Bonus-malus osz tály ba so ro lás sze mély gép ko csi és mo tor ke rék pár ese tén Kiin du ló Meg fi gye lé si idôszak ban fi gye lem be vett ká rok osztály 0 kár 1 kár 2 kár 3 kár 4 vagy több kár B10 B10 B08 B06 B04 M04 B09 B10 B07 B05 B03 M04 B08 B09 B06 B04 B02 M04 B07 B08 B05 B03 B01 M04 B06 B07 B04 B02 A00 M04 B05 B06 B03 B01 M01 M04 B04 B05 B02 A00 M02 M04 B03 B04 B01 M01 M03 M04 B02 B03 A00 M02 M04 M04 B01 B02 M01 M03 M04 M04 A00 B01 M02 M04 M04 M04 M01 A00 M03 M04 M04 M04 M02 M01 M04 M04 M04 M04 M03 M02 M04 M04 M04 M04 M04 M03 M04 M04 M04 M04 Bonus-malus osztályba sorolás tehergépjármû, busz, vontató, mezôgazdasági vontató esetén Kiinduló Megfigyelési idôszakban figyelembe vett károk osztály 0 kár 1 kár 2 kár 3 kár 4 vagy több kár B10 B10 B09 B08 B07 B06 B09 B10 B08 B07 B06 B05 B08 B09 B07 B06 B05 B04 B07 B08 B06 B05 B04 B03 B06 B07 B05 B04 B03 B02 B05 B06 B04 B03 B02 B01 B04 B05 B03 B02 B01 A00 B03 B04 B02 B01 A00 M01 B02 B03 B01 A00 M01 M02 B01 B02 A00 M01 M02 M03 A00 B01 M01 M02 M03 M04 M01 A00 M02 M03 M04 M04 M02 M01 M03 M04 M04 M04 M03 M02 M04 M04 M04 M04 M04 M03 M04 M04 M04 M04 5. (1) Az érin tett szer zô dés vo nat ko zá sá ban a bonus-malus rend szer rel já - ró elô nyök és hát rá nyok a szer zô dô üzem ben tar tó sze mé lyé hez fû zôd nek, füg get le nül at tól, hogy az üzem ben tar tó gép jár mû vét ki ve zet te. (2) Ha az adott gép jár mû vet ide gen sze mély jog ta la nul hasz ná lat ba ve szi, és en nek té nye a rend ôr ha tó ság nál be je len tés re ke rül, úgy a gép jár mû jog el le - nes ve ze tô je ál tal oko zott kár a szer zô dés osz tály ba so ro lá sát nem érin ti. 6. (1) A rend szer be újon nan be lé pô üzem ben tar tó szer zô dé se az e mel - lék let 10. pont já ban fog lal tak ki vé te lé vel A00 osz tály ba ke rül. (2) Az üzem ben tar tó ál tal az adott szer zô dés vo nat ko zá sá ban már meg szer - zett bo nus osz tály ba so ro lás meg ma rad, ha a szer zô dés ér dek mú lás miatt meg szû nik, és az üzem ben tar tó a szer zô dés meg szû né sét kö ve tô két éven be lül ugyanazon gép jár mû-ka te gó riá ba tar to zó gép jár mû re (sze mély gép ko - csi, mo tor ke rék pár, au tó busz, te her gép ko csi, von ta tó, me zô gaz da sá gi von - ta tó) új szer zô dést köt, akár ugyanazon, akár má sik biz to sí tó nál. (3) Az új szer zô dés be so ro lá sa ki zá ró lag A00 le het, ha az elô zô szer zô dés ér dek mú lás miatt, de az új szer zô dés kö té sét megelô zôen két éven túl szûnt meg. (4) Ha az üzem ben tar tó egy adott gép jár mû re már ren del ke zik szer zô dés - sel és an nak ha tá lya alatt má sik, azo nos jár mû ka te gó riá ba tar to zó gép jár - mû re is szer zô dést köt, az új szer zô dést A00-ba kell so rol ni. Ha a ked ve - zôbb be so ro lá sú gép jár mû szer zô dé se ér dek mú lás miatt meg szû nik, ak kor a meg szûnt szer zô dé sen meg szer zett bo nus osz tály ba so ro lás a szer zô dés meg szû né sét kö ve tô nap pal bár mely, ugyanazon gép jár mû-ka te gó riá ba tar to zó gép jár mû re (sze mély gép ko csi, mo tor ke rék pár, au tó busz, te her - gép ko csi, von ta tó, me zô gaz da sá gi von ta tó) az adott üzem ben tar tó ál tal kö tött, ha tály ban lé vô szer zô dés re ér vé nye sít he tô. (5) Ha a (2) és (4) be kez dés sze rin ti bonus-malus be so ro lás át vi te lé re ke rül sor, ak kor a ko ráb bi gép jár mû meg szûnt szer zô dé sé nek ha tá lya alatt be kö - vet ke zett, de még fi gye lem be nem vett ká ro kat az új szer zô dés bonusmalus osz tály ba so ro lá sá nál kell fi gye lem be ven ni. (6) Ha a szer zô dés díj nem fi ze tés miatt szû nik meg, ak kor a bo nus osz tály - ba so ro lás meg szû nik, az új szer zô dés osz tály ba so ro lá sa A00 le het. A díj - nem fi ze tés miatt meg szûnt szer zô dés malus osz tály ba so ro lá sa ér vény ben ma rad, ha az üzem ben tar tó új szer zô dést köt. 7. (1) Ha az üzem ben tar tó az 1. szá mú füg ge lék ben meg ha tá ro zott, il let - ve az e mel lék let 10. pont já ban meg ha tá ro zott adat tar tal mú, má sik tag ál - lam ál tal elôírt kö te le zett ség alap ján meg kö tött gép jár mû-fe le lôs ség biz to - sí tá si szer zô dés hez kap cso ló dó iga zo lást nem csa tol, ak kor az új szer zô dést az A00 bonus-malus osz tály ba kell so rol ni. (2) Az új szer zô dést meg kö tô biz to sí tó a Bit. 109/A. -a (2) be kez dé sé nek b) pont já ban fog lal tak nak meg fe le lôen az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott iga zo lást ide nem ért ve az e mel lék let 10. pont já ban meg ha tá ro zott adat tar tal mú iga zo lást az új szer zô dés koc ká zat vi se lé sé nek kez de tét kö - ve tô 30 na pon be lül kö te les be sze rez ni a gép jár mû ha tó sá gi jel zé sé nek és a meg szûnt biz to sí tá si köt vény (biz to sí tást iga zo ló okirat) szá má nak megadá sá val az elô zô biz to sí tá si fe de ze tet nyúj tó biz to sí tó tól. (3) Az iga zo lás biz to sí tó hoz tör té nô beér ke zé sét kö ve tô 15 na pon be lül a szer zô dés osz tály ba so ro lá sát az iga zo lás adat tar tal ma alap ján vissza me nô - le ges ha tállyal kell mó do sí ta ni. (4) Amíg az 1. szá mú füg ge lék sze rin ti iga zo lás a Bit. 109/A. -a (2) be kez - dé sé nek a), b) pon tok sze rin ti be szer zé se ered mény te len, il let ve az e mel - lék let 10. pont já ban meg ha tá ro zott iga zo lás nem áll a biz to sí tó ren del ke - zé sé re, az adott biz to sí tá si idô szak ban az új szer zô dés az A00 bonus-malus osz tály ban ma rad. 8. (1) Ah hoz, hogy a szer zô dés bonus-malus osz tály ba so ro lá sa egy osz tályt emel ked jen, a szer zô dés nek a vo nat ko zó meg fi gye lé si idô szak ban legalább 9 hó na pig ha tá lyos nak és a tel jes idô szak ban kár men tes nek kell len nie. (2) Ha a biz to sí tá si szer zô dés a meg fi gye lé si idô szak ban akár év köz be ni for ga lom ba he lye zés, akár szü ne tel te tés miatt egy év nél rö vi debb ideig, de legalább ki lenc hó na pig díj fi ze tés sel fennállt, a kár men tes sé get az osz tály - ba so ro lás nál a biz to sí tó ugyan csak fi gye lem be ve szi. Ha az üzem ben tar - tó a meg fi gye lé si idô szak ban kár men tes volt, de az adott idô szak ban nem volt 9 hó na pig ha tá lyos szer zô dé se, a bonus-malus osz tály ba so ro lá sa nem vál to zik. (3) A kár ese mény min dig azon biz to sí tá si idô szak bonus-malus osz tály ba so ro lá sát érin ti, ame lyet köz vet le nül megelô zô meg fi gye lé si idô szak ban ke rült sor az adott kár ese mény kap csán el sô íz ben kár ki fi ze tés re. 9. Az üzem ben tar tó jo go sult ar ra, hogy a biz to sí tó nak a tel jes kár ki fi ze tés össze gé rôl szó ló írás be li ér te sí té sét kö ve tô hat hé ten be lül a tel jes kár össze - get a biz to sí tó nak meg fi zes se, és így a bonus-malus osz tály ba so ro lá sát ne ront sa. Kár megosz tás ese tén az adott szer zô dés alap ján tör tént kár ki fi ze - tést kell fi gye lem be ven ni. 10. A biz to sí tó az üzem ben tar tó ké rel mé re kö te les a má sik tag ál - lam(ok) ál tal elôírt kö te le zett ség alap ján meg kö tött gép jár mû-fe le lôs ség - biz to sí tá si szer zô dés hez, vagy szer zô dé sek hez kap cso ló dó kárelôzményi iga zo lás(ok) alap ján az üzem ben tar tó ál tal iga zolt idô sza kot a je len mel - lék let ben fog lal tak kal azo nos mó don fi gye lem be ven ni, és a szer zô dést a meg fe le lô bo nus osz tály ba so rol ni. Az iga zo lás ab ban az eset ben ve he tô fi - 19

20 gye lem be, ha tar tal maz za az adott biz to sí tó nál nyil ván tar tott idô sza kot, il - let ve azt, hogy az üzem ben tar tó a tag ál lam ban mû kö dô biz to sí tó val kö - tött szer zô dé sé nek ha tá lya alatt hány el sô fi ze tés sel já ró, il let ve hány be kö - vet ke zett, de még ki fi ze tés sel nem já ró kárt oko zott. Több iga zo lás be nyúj - tá sa ese tén ki zá ró lag az utol só, hiány ta la nul iga zolt idô szak ve he tô fi gye - lem be. 11. A biz to sí tó kö te les a biz to sí tott jár mû üzem ben tar tó já nak ké ré sé re az igény lés beér ke zé sét kö ve tô ti zen öt na pon be lül kárelôzményi iga zo lást kiad ni a biz to sí tott jár mû vet vagy jár mû ve ket érin tô, az adat igény lést megelô zô, legalább öt év fo lya mán a jár mû üzem ben tar tó já val fennál ló biz to sí tá si szer zô dé ses jog vi szony ál tal érin tett idô sza kot il le tôen az aláb bi ada tok ról: a gép jár mû üzem ben tar tó ja ál tal az adott biz to sí tó val fennál ló kö te le zô gép jár mû-fe le lôs ség biz to sí tá si szer zô dés ha tá lya alatt har ma dik sze mé lyek - nek oko zott és a biz to sí tó ál tal az iga zo lás kiadá sá nak nap jáig elis mert, vagy ve le szem ben jog erô sen megítélt kár té rí té sek szá ma és idô pont ja (ideért ve a biz to sí tó rész tel je sí té sét, de ide nem ért ve a ki fi ze tett kár összeg je len ren de let sze rin ti ha tár idôn be lü li vissza fi ze té se ál tal érin tett kár ese te - ket), il let ve a kár men tes ség re vo nat ko zó nyi lat ko zat. Adat vé de lem Az UNIQA Biz to sí tó a biz to sí tá si ti tok te kin te té ben a Biz to sí tók ról és biz to - sí tá si te vé keny ség rôl szó ló évi LX. tv. ér tel mé ben jár el. Biz to sí tá si ti tok min den olyan ál lam ti tok nak nem mi nô sü lô, a biz to sí tó, a biz to sí tás köz ve tí tô, a biz to sí tá si szak ta nács adó ren del ke zé sé re ál ló adat, amely a biz to sí tó, a biz to sí tás köz ve tí tô, a biz to sí tá si szak ta nács adó egyes ügy fe lei nek (ideért ve a ká ro sul tat is) sze mé lyi kö rül mé nyei re, va gyo ni hely - ze té re, il let ve gaz dál ko dá sá ra vagy a biz to sí tó val kö tött szer zô dé sei re vo - nat ko zik. A biz to sí tó ügy fe lei nek azon biz to sí tá si tit kait jo go sult ke zel ni, ame lyek a biz to sí tá si szer zô dés sel, an nak lét re jöt té vel, nyil ván tar tá sá val, a szol gál ta - tás sal össze függ nek. Az adat ke ze lés cél ja csak a biz to sí tá si szer zô dés meg - kö té sé hez, mó do sí tá sá hoz, ál lo mány ban tar tá sá hoz, a biz to sí tá si szer zô - dés bôl szár ma zó kö ve te lé sek megíté lé sé hez szük sé ges, vagy az e tör vény ál tal meg ha tá ro zott egyéb cél le het. A biz to sí tá si ti tok te kin te té ben, idô be li kor lá to zás nél kül ha tör vény más - ként nem ren del ke zik ti tok tar tá si kö te le zett ség ter he li a biz to sí tó ve ze - tôit, al kal ma zot tait és mind azo kat, akik ah hoz a biz to sí tó val kap cso la tos te - vé keny sé gük so rán bár mi lyen mó don hoz zá ju tot tak. Biz to sí tá si ti tok csak ak kor ad ha tó ki har ma dik sze mély nek, ha a) a biz to sí tó ügy fe le vagy an nak tör vé nyes kép vi se lô je a ki szol gál tat ha tó biz to sí tá si ti tok kört pon to san meg je löl ve, er re vo nat ko zóan írás ban fel - men tést ad, b) e tör vény alap ján a ti tok tar tá si kö te le zett ség nem áll fenn. A biz to sí tá si ti tok meg tar tá sá nak kö te le zett sé ge nem áll fenn a) a feladat kö ré ben el já ró Felügye let tel, b) a fo lya mat ban lé vô bün te tô el já rás ke re té ben el já ró nyo mo zó ha tó ság - gal és ügyész ség gel, c) bün te tô ügy ben, pol gá ri ügy ben, va la mint a csôd el já rás, il let ve a fel szá - mo lá si el já rás ügyé ben el já ró bí ró ság gal, to váb bá a vég re haj tá si ügy ben el já ró ön ál ló bí ró sá gi vég re haj tó val, d) a ha gya té ki ügy ben el já ró köz jegy zô vel, e) az adó ha tó ság gal szem ben, ha adó ügy ben, az adó ha tó ság fel hí vá sá ra a biz to sí tót tör vény ben meg ha tá ro zott kör ben nyi lat ko zat té te li kö te le - zett ség, il let ve, ha biz to sí tá si szer zô dés bôl ere dô adó kö te le zett ség alá esô ki fi ze tés rôl tör vény ben meg ha tá ro zott adat szol gál ta tá si kö te le zett - ség ter he li. f) a feladat kö ré ben el já ró nem zet biz ton sá gi szol gá lat tal, g) a biz to sí tó val, a biz to sí tás köz ve tí tô vel, a szak ta nács adó val, a har ma dik or szág be li biz to sí tó, füg get len biz to sí tás köz ve tí tô vagy szak ta nács adó ma gyaror szá gi kép vi se le té vel, ezek ér dek-kép vi se le ti szer ve ze tei vel, il - let ve a biz to sí tá si, biz to sí tás köz ve tí tôi, szak ta nács adói te vé keny ség gel kap cso la tos ver seny felügye le ti feladat kö ré ben el já ró Gaz da sá gi Ver seny - hi va tal lal, h) a feladat kö ré ben el já ró gyám ha tó ság gal, i) az egész ség ügy rôl szó ló évi CLIV. tör vény 108. (2) be kez dé sé - ben fog lalt egész ség ügyi ha tó ság gal, j) a kü lön tör vény ben meg ha tá ro zott fel té te lek meg lé te ese tén a tit kos - szol gá la ti esz kö zök al kal ma zá sá ra, tit kos in for má ció gyûj tés re fel ha tal - ma zott szerv vel, k) a vi szont biz to sí tó val, va la mint kö zös koc ká zat vál la lás (együttbiztosítás) ese tén a koc ká zat vál la ló biz to sí tók kal, l) az e tör vény ben sza bá lyo zott adat to váb bí tá sok so rán átadott ada tok te - kin te té ben a köt vény nyil ván tar tást szerv vel, m) az ál lo mány át ru há zás ke re té ben átadás ra ke rü lô biz to sí tá si szer zô dé si ál lo mány te kin te té ben az át ve vô biz to sí tó val, n) a kár ren de zés hez és a meg té rí té si igény ér vé nye sí té sé hez szük sé ges ada - tok te kin te té ben a Kár ta la ní tá si Szám lát ke ze lô szer ve zet tel, az In for má ciós Köz pont tal, a Kár ta la ní tá si Szer ve zet tel és a kár ren de zé si meg bí zot tal, o) a ki szer ve zett te vé keny ség vég zé sé hez szük sé ges ada tok te kin te té ben a ki szer ve zett te vé keny sé get vég zô vel, p) fióktelep esetében ha a magyar jogszabályok által támasztott kö ve tel - ményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve tel je sülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti ál lam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott kö ve tel mé - nye ket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal a harmadik országbeli biz - to sítóval, biztosításközvetítôvel, szaktanácsadóval, q) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal, r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a 109/A. (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a) j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megis - me résére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A biz to sí tó a sze mé lyes ada to kat a biz to sí tá si, il let ve a meg bí zá si jog vi - szony fennál lá sá nak ide jén, va la mint azon idô tar tam alatt ke zel he ti, amed - dig a biz to sí tá si, il let ve a meg bí zá si jog vi szonnyal kap cso lat ban igény ér - vé nye sít he tô. A biz to sí tó a lét re nem jött biz to sí tá si szer zô dés sel kap cso la tos sze mé lyes ada to kat ke zel het, amed dig a szer zô dés lét re jöt té nek meg hiú su lá sá val kap cso lat ban igény ér vé nye sít he tô. A biz to sí tó kö te les tö röl ni min den olyan, ügy fe lei vel, volt ügy fe lei vel vagy lét re nem jött szer zô dés sel kap cso la tos sze mé lyes ada tot, amely nek ke ze - lé se ese té ben az adat ke ze lé si cél meg szûnt vagy amely nek ke ze lé sé hez az érin tett hoz zá já ru lá sa nem áll ren del ke zés re, il let ve amely nek ke ze lé sé hez nincs tör vé nyi jo ga lap. A biz to sí tott és a szer zô dô tu do má sul ve szi és az aján lat aláírá sá val hoz zá - já rul, hogy a biz to sí tó a biz to sí tá si szer zô dés sel kap cso la tos ada tai kat a biz to sí tott egész sé gi ál la po tá ra vo nat ko zó ada to kat is be leért ve -, va la mint a szer zô dés tár gyá ra vo nat ko zó ada to kat szá mí tó gé pes nyil ván tar tás ba ve - gye és azo kat a biz to sí tó ál tal meg bí zott kül föl di adat ke ze lô höz, kül föl di biz to sí tó hoz to váb bít sa. A biz to sí tott az aján lat aláírá sá val fel ha tal maz za ke ze lô or vo sait, az ôt ke ze lô kór há za kat és egész ség ügyi in téz mé nye ket az Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tá rat és a tár sa da lom biz to sí tá si ki fi ze tô - he lye ket, hogy az ál ta luk nyil ván tar tott a koc ká zat el vál la lá sá val és a biz - to sí tá si ese mény be kö vet ke zé sé vel össze füg gô, a biz to sí tott egész sé gi ál la - po tá ra és egész ség biz to sí tá si el lá tá sai ra vo nat ko zó ada to kat a biz to sí tó - nak, a biz to sí tó ké ré sé re átad ják. A biz to sí tott és a szer zô dô hoz zá já rul to - váb bá, hogy a biz to sí tott gép jár mû ada tait, a szer zô dés ben rög zí tett sze - mé lyes ada tai kat, il le tô leg a biz to sí tá si szer zô dés ben a biz to sí tó tel je sí té si kö te le zett sé gé re vo nat ko zó, to váb bá a biz to sí tá si ese ménnyel kap cso la tos ada to kat a biz to sí tó a biz to sí tá si szol gál ta tá sok tel je sí té sé ben (így kü lö nö - sen a kár fel mé rés ben, kár ren de zés ben, se gít ség nyúj tás ban és a szer zô dés - ben vál lalt egyéb szol gál ta tá sok vég zé sé ben) köz re mû kö dô szer zô dé ses a biz to sí tás tör vény alap ján jog sze rûen ki szer ve zett te vé keny sé get vég zô meg bí zot tai ré szé re to váb bít sa. A biz to sí tás sal, il let ve a biz to sí tó val kap cso la tos pa na szok kal az UNIQA Biz - to sí tó Zrt. Ve zér igaz ga tó sá ga fog lal ko zik. UNIQA Biz to sí tó Zrt., 1134 Bu da pest, Ró bert Ká roly krt Te le fon: Fax: A szer zô dô ész re vé te lei vel, pa na szai val a Pén zü gyi Szer ve ze tek Ál la mi Felügye le té hez, il let ve a Fo gyasz tó vé del mi Fô felügye lô ség hez, vagy a bé - kél te tô tes tü let hez, vég sô so ron bí ró ság hoz is for dul hat. Pén zü gyi Szer ve ze tek Ál la mi Felügye le te 1013 Bu da pest, Krisz ti na krt. 39. Fo gyasz tó vé del mi Fô felügye lô ség 1088 Bu da pest, Jó zsef krt. 6. Kárbejelentés: Telefon: 06-80/ , (36-1) , , , Fax: AUTOHELP Éjjel-nappal hívható segélynyújtó központ: (36-1) ,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től Ajánlat Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től UNIQA Biztosító Zrt. 1134 Budapest, Károly krt. 70 74. Tel.: +36 1 5445-555 Fax: +36 1 2386-060 Gyertyaláng III. Temetési biztosítás Ajánlatszám: Ajánlat

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól Feltétel Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás Érvényes: 2007. januártól Perfekt Vagyon- és üzemszünet biztosítás feltételei TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 3 1.1 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS HATÁLYA

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM V. ÉVFOLYAM 1. szám 2007. ja nu ár 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.

Részletesebben

Feltétel. Quattro. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel

Feltétel. Quattro. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel Feltétel Quattro Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel Ügyféltájékoztató QUATTRO fo lya ma tos dí jas, be fek te té si egy sé gek hez kö tött élet biz to sí tás

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. TARTALOM TÖRVÉNYEK Oldal Oldal SZEMÉLYI HÍREK 2006. évi LI. tör vény a bün te tõ el já rás ról szó ló

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete 2007/181. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13569 A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete a vasúti pályahálózathoz történõ nyílt hozzáférés részletes szabályairól A vas úti

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LIX. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 577-768. OLDAL 2009. március 31. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1775 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. F E B R U Á R 2 8. TARTALOM Oldal TÖRVÉNY 2003. évi CXXIX. tv. a köz be szer zé sek rõl (egy sé

Részletesebben

21. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. feb ru ár 20., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1935, Ft. Oldal

21. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. feb ru ár 20., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1935, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. feb ru ár 20., péntek 21. szám Ára: 1935, Ft TARTALOMJEGYZÉK 33/2009. (II. 20.) Korm. ren de let A he lyi ön kor mány za tok vis ma i or tá mo ga tá

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. február 3., péntek 12. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 22/2006. (II. 3.) Korm. r. A fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásá

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2006. évi LIX. tv. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról... 224 2006. évi LX. tv.

Részletesebben

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató 1. A biz to sí tó tár sa ság ra vo nat ko zó ada tok UNION Vienna Insurance Group Biz to sí tó Zrt. 1082 Bu da pest, Ba ross u. 1. H-1461 Bu da

Részletesebben

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal.

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 95/2006. (IV. 18.) Korm. ren de let 11/2006. (IV. 10.) HM ren

Részletesebben

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 1113-1368. OLDAL 2007. március 22. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

VICTORIA Lakásbiztosítás

VICTORIA Lakásbiztosítás VICTORIA Lakásbiztosítás Ny.sz.: 1010V01 BIGS1001V01 1 www.victoria-volksbanken.hu Tisz telt Ügy fe lünk! La kás biz to sí tá sá ban kü lö nö sen fon tos a vé den - dô va gyon értéké nek pon tos meg ha

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal. Jog sza bá lyok. Ha tá ro za tok. Miniszteri utasítások

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal. Jog sza bá lyok. Ha tá ro za tok. Miniszteri utasítások CXXXIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2006. áp ri lis 26. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 71/2006. (IV. 3.) Korm. ren de let 80/2006. (IV. 6.) Korm.

Részletesebben

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16.

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. feb ru ár 16., szerda 19. szám TARTALOMJEGYZÉK 12/2005. (II. 16.) PM r. A kincs tá ri rend szer mû kö dé sé vel kap cso la tos pénz ügyi szolgálta -

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 11., hétfõ 96. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXXIII. tv. A köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá - lya

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben A je len mó do sí tás sal az Ala pí tók a Fô vá ro si Bí ró ság ál tal nyil ván tar - tás ba vett Ala pít vány Ala pí tó oki ra tát úgy kí ván ják mó do sí

Részletesebben

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek 160. szám Ára: 3801, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXXIII. tv. A bá nyá szat ról szóló 1993. évi XLVIII. tör vé ny mó do sí tá sá

Részletesebben

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom VI. ÉVFOLYAM 1. szám 2008. ja nu ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január

XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét Az Alkotmánybíróság Határozatai utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tóra és

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ IV. év fo lyam 14. szám 1344 Ft 2007. december 31. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink

Részletesebben

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 3825 Ft

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 3825 Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK Oldal péntek 96. szám Ára: 3825 Ft 2009. évi LXXX. tör vény A Bün te tõ Tör vény könyv rõl szóló 1978. évi IV. tör vény

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 2011. szeptember T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 458/D/2008. AB határozat A bün te tõ el já rás ról szó ló 1998. évi XIX. tör vény 74. (1) be kez dés c) pont - ja szö ve gé ben a

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. áp ri lis 30. TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... Oldal Melléklet

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 9. szám 2008. szep tem ber 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök. 32. szám. Ára: 1970, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök. 32. szám. Ára: 1970, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök 32. szám Ára: 1970, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök 32. szám Ára: 1970, Ft

Részletesebben

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 10., kedd 92. szám Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CI. tv. A döntéselõkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetõségének biz to sí tá sá

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 22., péntek TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 Oldal 2. kö tet

Részletesebben

Feltétel. SafeLine assistance. Gépjármű segítségnyújtás és kiegészítő biztosítás

Feltétel. SafeLine assistance. Gépjármű segítségnyújtás és kiegészítő biztosítás Feltétel SafeLine assistance Gépjármű segítségnyújtás és kiegészítő biztosítás SafeLine assistance általános szerzôdési feltételek 1. SZER ZÕ DÉS ALA NYAI 1.1 Biz to sí tó Az UNIQA Biz to sí tó Zrt. 1134

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. áp ri lis 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK Oldal 44. szám 2009. évi XVII. tör vény A Ma gyar Köz tár sa ság 2008. évi költ ség ve té sé rõl szó ló 2007. évi

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A ma gyar la kos ság bel föl di uta zá sai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ké szí tet te: a Ma gyar Tu riz mus Rt. Ku ta tá si Igaz ga tó sá gá nak meg bí zá sá ból a M.Á.S.T. Pi ac- és Köz vé le mény ku ta tó

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. M Á R C I U S 3 1. TARTALOM TÖRVÉNYEK 2006: XIII. tv. a Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2089-2192. OLDAL 2008. május 8. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

136. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 12., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 777, Ft. Oldal

136. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 12., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 777, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 12., péntek 136. szám Ára: 777, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXIV. tv. Az ag rár gaz da ság fej lesz té sé rõl szóló 1997. évi CXIV. tör vé ny

Részletesebben

131. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. ok tó ber 27., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal

131. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. ok tó ber 27., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. ok tó ber 27., péntek 131. szám Ára: 693, Ft TARTALOMJEGYZÉK 212/2006. (X. 27.) Korm. r. A Pá lya mó do sí tó hi tel prog ram ke re té ben nyúj tott

Részletesebben

26. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1325, Ft. Oldal

26. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1325, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd 26. szám Ára: 1325, Ft TARTALOMJEGYZÉK 29/2008. (II. 19.) Korm. r. A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter feladat- és hatáskörérõl.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. szeptember 20. Megjelenik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/38. szám Ára: 315 Ft TARTALOM Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szervezeti hírek A Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap 128. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK 24/2008.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú li us 25., péntek. 109. szám. Ára: 895, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú li us 25., péntek. 109. szám. Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú li us 25., péntek 109. szám Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú li us 25., péntek 109. szám Ára: 895, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete 15946 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009/66. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási

Részletesebben

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal 2006/6. HATÁROZATOK TÁRA 51 Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ 6. TARTALOMJEGYZÉK 2019/2006. (II. 13.) Korm. h. Az Or szá gos Tu do má nyos Ku ta tá si Alap prog ra mok 2006. évi több - lettámogatához

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XX. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 2011. nove mber T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 83/2011. (XI. 10.) AB ha tá ro zat Mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló al kot mány el le nes ség vizs gá la tá ról a kö te - le zõ

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 14., szerda. 74. szám. Ára: 1755, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 14., szerda. 74. szám. Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 14., szerda 74. szám Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 14., szerda 74. szám Ára: 1755, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A nonprofit számvitel alapjai

A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Képzési Füzetek Dr. Baráth Katalin A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Szolgáltató Központ Zalaegerszeg, 2010 NONPROFIT KÉPZÉSI FÜZETEK Dr. Baráth Katalin Nonprofit számvitel alapjai Landorhegy

Részletesebben

86. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 2., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2289, Ft. Oldal

86. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 2., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2289, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 2., hétfõ 86. szám Ára: 2289, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXXXIV. tv. A re ha bi li tá ci ós já ra dék ról... 6340 2007: LXXXV. tv. A Ma gyar

Részletesebben

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek 115. szám 1. kö tet* 1 2. kö tet ára: 5124, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet: 224/2007. (VIII. 31.) Korm. r. A köz al kal ma zot

Részletesebben

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE Mirnics Károly A DESTRUKTURÁLÓ TÉNYEZÕK SZÁMBAVÉTELE ÉS A DESTRUKCIÓ FOLYAMATÁNAK SZOCIOLÓGIAI MEGVILÁGÍTÁSA Egy nemzetrész

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! á á á é é ť ť é é ó Ó ď Á é í é ú é é é LVII. ÉVFOLYAM 21. SZÁM 2649-2784. OLDAL 2007. október 31. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink

Részletesebben

2 0 1 2. F E B R U Á R. egyenlítô L L É K L E T. BÁ RÁN DY GER GELY PhD AZ IGAZ SÁG ÜGYI A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM PAGE 24

2 0 1 2. F E B R U Á R. egyenlítô L L É K L E T. BÁ RÁN DY GER GELY PhD AZ IGAZ SÁG ÜGYI A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM PAGE 24 2 0 1 2. F E B R U Á R egyenlítô M E L L É K L E T BÁ RÁN DY GER GELY PhD OR SZÁG GYÛ LÉ SI KÉP VI SE LÔ AZ IGAZ SÁG ÜGYI AL KOT MÁ NYO ZÁS KRONOLÓGIÁJA A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete 26734 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/193. szám A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról

Részletesebben

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 26., kedd 104. Ára: 1150, Ft TARTALOMJEGYZÉK 67/2005. (VII. 26.) FVM r. A 2004. évi nem ze ti ha tás kör ben nyúj tott ag rár- és vi dék fej

Részletesebben

24. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. feb ru ár 27., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1935, Ft

24. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. feb ru ár 27., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1935, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. feb ru ár 27., péntek 24. szám Ára: 1935, Ft TARTALOMJEGYZÉK 38/2009. (II. 27.) Korm. ren de let A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ. 79. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ. 79. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ 79. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 148/2008. (V.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 21., kedd 31. szám I. kö tet Ára: 4807, Ft TARTALOMJEGYZÉK 57/2006. (III. 21.) Korm. r. A gyám ha tó sá gok ról, valamint a gyer mek vé del

Részletesebben

85. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 24., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 345, Ft. Oldal

85. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 24., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 345, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 24., péntek 85. szám TARTALOMJEGYZÉK 22/2005. (VI. 24.) EüM r. A rez gésex po zí ci ó nak ki tett mun ka vál la lók ra vo nat ko zó mi ni má

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ

Részletesebben

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 29., csütörtök 172. szám II. kö tet TARTALOMJEGYZÉK 125/2005. (XII. 29.) GKM r. A köz úti jár mû vek mû sza ki meg vizs gá lá sá ról szóló

Részletesebben

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. FEBRUÁR 15. A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1260 FORINT TARTALOM Oldal I. RÉSZ SZEMÉLYI HÍREK 5/2008. (I. 31.) ME h. egyes két ol da lú gaz da sá

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete 3048 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/48. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerûsítéséhez

Részletesebben

Bástya 2010. lakossági és kisvállalkozói biztosítások feltételek

Bástya 2010. lakossági és kisvállalkozói biztosítások feltételek Bástya 2010 lakossági és kisvállalkozói biztosítások feltételek BÁSTYA BIZTOSÍTÁSI AJÁNLAT ÉRTÉKKÖVETÉSES LAKOSSÁGI ÉS KISVÁLLALKOZÓI VAGYON-, FELELŐSSÉG-, BALESET- ÉS KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁS JELEN MÓDOZAT

Részletesebben

AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI

AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI 2013. január 15. 2013. 1. szám AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HI VA TA LOS LAP JA T A R T A L O M 45/2012. (XII. 29.) AB ha tá ro zat Ma gyar or szág Alap tör vé nye át me

Részletesebben

176. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. de cem ber 15., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal

176. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. de cem ber 15., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. de cem ber 15., szombat 176. szám Ára: 399, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CLVIII. tv. A nem ze ti és et ni kai ki sebb sé gek jo ga i ról szóló 1993. évi

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 737-888. OLDAL 2006. március 3. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1104 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

165. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. no vem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 680, Ft. Oldal

165. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. no vem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 680, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. no vem ber 21., péntek 165. szám Ára: 680, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXXIV. tv. A Ma gyar Fej lesz té si Bank Rész vény tár sa ság ról szó ló 2001. évi

Részletesebben

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004)

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004) 356 Közbeszerzési Értesítõ, a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja (2005. I. 5.) 1. szám Pos tai irá nyí tó szám: 1163 Te le fon: 401-1459 Telefax: E-ma il: B. MEL LÉK LET: A RÉ SZEK RE VO NAT KO ZÓ

Részletesebben

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2007. MÁJUS 10. A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA Szer kesz tõ ség: 1051 Bp., Arany Já nos u. 25. Te l.: 301-2924 Megjelenik szükség szerint Ára: 924 Ft I. Jogszabályok

Részletesebben

159. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal

159. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 22., csütörtök 159. szám Ára: 399, Ft TARTALOMJEGYZÉK 315/2007. (XI. 22.) Korm. r. A köztisztviselõi teljesítményértékelés és jutalmazás

Részletesebben