PEDAGÓGIAI PROGRAM. Szabadhídvégi Napsugár Óvoda augusztus. Szabadhídvég Fő utca 13.

Átírás

1 2013 PEDAGÓGIAI PROGRAM Szabadhídvégi Napsugár Óvoda Szabadhídvég Fő utca augusztus

2 Tartalomjegyzék Pedagógiai program TARTALOMJEGYZÉK... 1 ÓVODA ADATAI... 3 AZ ÓVODÁNK BEMUTATÁSA... 4 I. BEVEZETŐ... 5 II. ÓVODÁNK CÉLJA, ALAPELVEI... 5 II.1 Célunk... 5 II.2 Nevelési feladataink... 7 III. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, NEVELÉS RENDSZERE... 8 IV. A NEVELÉS ALAPVETŐ FELADATAI IV.1. Az egészséges életmód alakításának feladatai, egészségfejlesztési program IV.2 Érzelmi,erkölcsi és közösségi nevelés IV.3. Anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI V.1. Hagyományápolás V.1.1 Óvoda jeles napjai V.1.2. A hagyományaink jellegzetes tartalma VI. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI VI.1. A játék, játékos tanulás VI.2. Mesélés, verselés VI.3. Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc: VI.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka VI.5 Mozgás, mozgásos játékok VI.6 Külső Világ Tevékeny Megismerése VI.7 Munkajellegű tevékenységek VII. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE VII.1 Személyi feltételek VII.2 Tárgyi feltételek VII.3 Szervezeti és időkeretek VIII. AZ ÓVODA GYERMEKVÉDELMI FELADATAI, SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE, ESÉLYEGYENLŐSÉGETSZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

3 IX. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSE, HABILITÁCIÓS, REHABILITÁCIÓS X. INTÉZMÉNYÜNK KAPCSOLATRENDSZERE X.1 Az óvoda és a család X.2. Az óvoda és iskola kapcsolata X.3. Óvodánk egyéb kapcsolatai XI. INTÉZMÉNYÜNK SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI XII: ÓVODÁNK ÍRÁSOS DOKUMENTUMAI LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

4 ÓVODA ADATAI Pedagógiai program Intézmény neve: Szabadhídvégi Napsugár Óvoda Intézmény címe: 8138 Szabadhídvég, Fő utca 13 Intézményvezető: Homoki Adrienn Intézmény elérhetősége: Tel: 06/ Az óvodai férőhelyek száma: 50 fő Csoportok száma: 2 szh.ovoda@lkomnet.hu Az óvoda fenntartója: Lajoskomáromi Közös Önkormányzati Hivatal Szabadhídvégi Kirendeltsége 8138 Szabadhídvég, Községház utca 1. Alapító okirat száma: 39/2013.(V.30.) A programot benyújtotta az intézmény vezetője és az óvoda nevelőtestülete. 3

5 AZ ÓVODÁNK BEMUTATÁSA Óvodánkat 1949-ben alapították, majd elköltöztették óta működik ebben az épületben, amely több helyiségével jobb és kedvezőbb feltételeket biztosít a gyermekneveléshez. Folyamatos változásokon ment keresztül. Megújult kívül-belül, tágasabb, szebb lett, mint kezdetekben. A gyermeklétszám változásai miatt sokszor került sor a változtatásra. Kezdetben 3 csoporttal működő óvodánk a 2008/09-es tanévben társult Mezőkomárom óvodájával. A társulás során Mezőhídvég Óvoda nevet kapta. A székhely Szabadhídvég, Mezőkomárom tagintézményként működött. A szabadhídvégi óvoda 1 csoporttal, míg a mezőkomáromi 2 csoporttal működött ig, amikor ismét változást kívánt meg a gyereklétszám, a szabadhídvégi óvoda ismét 2 csoporttal működik tovább től óvodánk ismét önálló intézmény tagóvoda nélkül. Mezőkomárom különválásával módunkban állt új nevet felvenni. Szabadhídvégi Napsugár Óvoda lettünk. A működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezünk(tornaszoba kivételével). Világos, otthonos berendezésű csoportszobáinkban a gyerekeknek esztétikus, biztonságos környezetet biztosítunk, mindennapjaik kellemes eltöltéséhez. A csoportszobáink az ott dolgozó óvónők egyéniségét tükrözi. Az óvoda udvara tágas, gondozott, az udvari játékokat próbáljuk bővíteni, hogy minél több lehetősége legyen a gyermekeknek a szabad és gondtalan játékra, hogy elősegítse a 3-7 éves gyermekek mozgásfejlődését. Nagy homokozó, és hatalmas árnyat adó fa is megtalálható az udvaron, mely alatt a gyermekek szívesen játszanak. A régi és biztonságosnak már nem mondható babaház az idén új alakot ölt, s remélhetőleg új udvari játékokkal is gazdagodunk. Gondoskodás és szépítkezés jellemzi az új óvodai arculatot. 4

6 I. BEVEZETŐ Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál a) a gyermeket mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg; b) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. c) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. II. ÓVODÁNK CÉLJA, ALAPELVEI II.1 Célunk Óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése. Nevelőmunkánknak át kell fognia a gyermeki személyiség egészét. Nevelésünk figyelembe veszi a gyermekek életkori sajátosságait és egyéni fejlődési ütemüket. A népi kultúra átörökítése, hagyományaink megtartása. Célunk továbbá a sikeres iskolakezdéshez szükséges testi szociális és értelmi érettség elérése. Feladatunk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, és fejlődésének segítése. Sajátos nevelési igényű gyermekek inkluzív nevelése. 5

7 Értékek, amelyek közvetítését vállaljuk Szeretet Elfogadás és tisztelet Bizalom Egészséges életmód Rendszeres egészségfejlesztő testmozgás Anyanyelvi kultúra Viselkedés kultúra Rendszeretet Esztétikai érzék Természetvédelem-környezettudatosság Hagyományok A habilitáció általános célja: A sérült funkciók fejlesztése, újak kialakítása A sérült funkciókkal egyensúlyban a meglévő funkciókra való támaszkodás, ezek fejlesztése Amennyiben speciális eszközök használata szükséges, ezek elfogadtatása, a használat tanítása A habilitáció fő területei: az észlelés vizuális, akusztikus, taktilis, vesztibuláris, kinesztéziás- fejlesztése a motoros készségek fejlesztése a beszéd-és nyelvi készségek fejlesztése, szükség esetén alternatív kommunikációs eszköz használatával a szociális készségek fejlesztése a kognitív készségek fejlesztése az önellátás készségeinek fejlesztése 6

8 II.2 Nevelési feladataink A pedagógiai szemléletben fontos a gyermek fejlettségének, életkori sajátosságainak és képességei szintjének figyelembe vétele. Az egyéni képességek differenciált kibontakoztatása, a teljes személyiség fejlesztése játékkal, mozgással, örömmel végzett tevékenységekkel. A ránk bízott gyermekeket szeretet, türelem, megértés és tisztelet veszi körül óvodánkban. Az óvodapedagógus és más alkalmazottak személyisége, magatartása, tevékenysége modellt nyújt a gyermekek számára. Az óvodáskorú gyermekek védelme, esélyegyenlőségének biztosítása, jogainak érvényre juttatása a nevelés és a törvények adta eszközökkel. Egyenlő hozzáférés biztosítása minden gyermek számára. A gyermekek érdekei elsődlegesek, mindenekfelett állóak. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára a szükséges segítség, gondozás, nevelés biztosítása. Nemi sztereotípiák tudatos kerülése. Innovatív pedagógiai törekvések érvényesítése a gyermekek érdekében. 7

9 III. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, NEVELÉS RENDSZERE Gyermekeink legyenek derűsek tudjuk megőrizni nevetésüket. Élvezzék az óvodai élet boldog gondtalanságát. Őrizzék meg természetes kíváncsiságukat. Szeressék, óvják környezetüket. Az óvodai élet folyamán bontakozzon ki kreativitásuk. Örömmel vegyenek részt a különböző tevékenységekben. Vegyék észre a szépet és a jót. Ismerjék az alapvető illemszabályokat. Az óvodás gyermeknek életkori sajátosságai és egyéni igényei alapján testi és lelki szükségletei vannak. Testi szükségletei a gondozás, a táplálkozás, a tisztálkodás, az öltözködés, a mozgás, a pihenés. Lelki szükségletei a szeretet, az érzelmi biztonság, a türelem, a megértés, az elfogadás, a tisztelet. Az óvoda kerüli a nemi sztereotípiák erősítését. Jellemzője a sokirányú érdeklődés a környező világ megismerésére. Nagy mozgásigénye kielégítése során fejlődik érzékelése, észlelése, akarati tulajdonsága, szociális képessége. Alapvető tevékenysége a játék, mely sokoldalú tapasztalást biztosít számára, csiszolódik anyanyelvi kultúrája. Óvodakép A gyermeki tulajdonságok, készségek és képességek alakítása optimális feltételekkel, vidám, boldog, örömteli, szabad, játékos, bizalmas óvodai életben valósulhat meg, minden esetben igazodva a gyermek személyiségéhez, szükségleteihez, képességeihez. Az óvoda három főszereplője, a gyermek, az óvodapedagógus, a szülő. Az óvoda kiegészíti a család nevelési feladatainak ellátását. Óvodánk nyitott a szülők számára, betekintést nyerhetnek gyermekeik óvodai életébe, szülői értekezletek, fogadó órák, befogadás, közös programok, nyílt ünnepek alkalmával. Az óvoda közvetlenül segíti az iskolai beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. 8

10 Ez alapján az óvoda gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről, érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkörről, sokszínű, életkor specifikus tevékenységekről, kiemelten a játéktevékenységre. Segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. Migráns, nemzetiségi gyermekek nevelése esetén biztosítja az önazonosság megőrzését és ápolását, nyelvi nevelését, multikulturális nevelésen alapuló integrációját. 9

11 A nevelési gyakorlatunk rendszertáblája Célrendszer A fejlesztés tartalmi feladatai Az egészséges élet-mód alakítása, egészségfejlesztés program Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A gyermekek tevékenységformái Játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka-vizuális tevékenység. Mozgás Munka jellegű tevékenység A külső világ tevékeny megismerése Tanulás Az óvodai élet megszervezése Feltételrendszer Gyerekvédelem Kapcsolatok A fejlődés jellemzői 10

12 IV. A NEVELÉS ALAPVETŐ FELADATAI Az egészséges életmód alakítása. Egészségfejlesztési program Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés. Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés megvalósításán belül feladatunknak tekintjük a pszichikus funkciók és részképességek fejlesztését. IV.1. Az egészséges életmód alakításának feladatai, egészségfejlesztési program Cél: Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. A 3-7 éves korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészség védelmét. Az egészség fejlesztő tevékenység során az egészségi állapot pozitív irányú változása. Az óvodapedagógus feladatai: Az egészséges életmód, betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak megalapozása. Mozgásigény kielégítése, és a testi képességek fejlesztése. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. A környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakítása. 11

13 Az egészségfejlesztés területei: egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés, testmozgás személyi higiéné testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése a bántalmazás, erőszak megelőzése baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Egészséges táplálkozás Alapelvek: Az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének (komplettálásának) szorgalmazását szolgálja. Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban - minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend-összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszer-csoport mindegyik tagjából kell fogyasztania Az alapélelmiszer-csoportok között a következőket tartjuk számon: (1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs (2) gyümölcs, zöldség, (3) hús, hal, tojás, 12

14 (4) tej és tejtermék, (5) olaj, margarin, vaj, zsír. Nincs azonban egyetlen olyan táplálék, ételféleség sem, amely a felsorolt alapélelmiszercsoportokban található szükséges tápanyagot megfelelő mennyiségben tartalmazná. Az óvodai élelmezés jelenleg nem tudja biztosítani a gyermekek számára az egész napra szóló élelmiszerek szükségességét. Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért: - Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Fokozottan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára - Szerveznek az óvónők a szülőkkel, támogatókkal közösen hetenként egy-két gyümölcs- és zöldség-napot. - Tanácsot adnak, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki: Kerüljék a családi étkezés során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat. Töröljék étkezési szokásrendjükből a cukrozott szörpöket, befőtteket, kólaféléket, a kekszet, a ropit, a chipset. Szerepeljen a családi étrendben kevesebb füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék, és annál több alacsony zsírtartamú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi (bőr nélkül), barna kenyér. - Óvodai napirend keretében ismertetik meg az óvónők a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. Az étkezést örömtelivé teszik, jó hangulatot teremtenek az ételek elfogyasztásához. - Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében kapcsolják be a napi programba az alternatív egészségfejlesztő programot, (pl projektek), játékos alkalmat teremtenek arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. saláta készítés, tízórai összeállítás). 13

15 - A nevelési év során legalább 3 alkalommal kerül lebonyolításra az egészséges táplálkozást népszerűsítő foglalkozás. - Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai adnak alapot a foglakozásoknak. Így a gyerekek őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik még vonzóvá a gyermekek részére az óvó nénik. A legvonzóbbak a kóstolók. Készül saláta zöldségből, gyümölcsből. Sütemény teljes kiőrlésű lisztből, barna cukor felhasználásával. - Tejtermékekkel kapcsolatos foglalkozást is tartanak az óvónők, a boltokban kapható minden féle tejterméket vásárolnak a gyerekek és kóstolják végig az óvodában a kínálatot. Beszélgetnek a tej fontosságáról miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. Mindennapos testnevelés, testmozgás Az óvodapedagógus feladatai a mozgásigény kielégítése és testi képességek fejlesztéséért Változatos napi és heti rendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Minden nap szervez mozgástevékenységet (tornaszobában! vagy udvaron). Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezet. Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap kihasználásával biztosítja. Megtervezi a helyet, időt, és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegő és napfény edzést biztosít a fokozatosságot betartva. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építi. A mozgás anyagát lásd mozgás fejezetben. 14

16 Személyi higiéné Óvodapedagógus feladatai: Tisztálkodás A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. Ezen belül a test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektet. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. Öltözködés Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcán. A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és tevékenységek között. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tesz. Például: műszálas anyagok kerülése, váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása. Pihenés Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, ellenőrzi a terem szellőzetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban). A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja. Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik, általában kéthetente és a gyermek minden megbetegedése alkalmával. Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása. Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a 15

17 mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet. A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodik, az óvoda orvosa, fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok segítségével. A KLIK logopédusával konzultál, aki hetente kétszer tart foglalkozásokat óvodánkban. A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi. A KLIK pszichológusával, egyéb szakemberével kapcsolatot tart, aki évi rendszerességgel megvizsgálja a fejlődésben akadályoztatott gyermekeket, javaslatot ad az egyéni bánásmódra és a fejlesztésre, valamint speciális pszichológiai terápiára fogadja őket. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni fejlesztő munkába. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Alapelvek: A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei : Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga gyermek is (valamely aktuális eseménnyel, élménnyel, filmjelenettel stb. 16

18 kapcsolatosan). A szabad beszélgetésben kisebb, önkéntesen csatlakozó gyermekcsoport vehet részt beszámolóval, események értékelésével, képek nézegetésével, képkivágások gyűjtésével, diafilm-vetítéssel stb. párhuzamosan. Alapelv: az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás és vélemény-nyilvánítás. A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére a következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazzuk: Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás (lebarnulás), szabad mozgás, jókedv, veszélyek (napozás, növényzet.), értéke: füstmentesség, pormentesség, szabad légzés, erőkifejtés, sok mozgás. Városi, falusi élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak levegője, gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai, utazás tömegközlekedési járművön, "talponállók", ivók, vendéglők külső képe, az utcai porképződés, az otthoni állattartással járó szagok. Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről: saját lakásunk levegője, szórakozó helyek füstje, gyárkémények füstje, füstmérgezéses balesetek; a családban dohányzók megszokott dohányzási helyei, vendégségben tapasztalt dohányzás. Gyermeki vélemények arról, hogy kik dohányoznak, miért dohányoznak, hol dohányoznak: dohányzó felnőttek, dohányzó gyerekek, otthoni dohányzás, miért nem szabad a közlekedési eszközökön (vonat, autóbusz, villamos) dohányozni; vélemény arról, hogy sikerül-e a leszokás. Tapasztalatok gyűjtése arról, hogy miről ismerjük meg a dohányos embert: láttál-e már nagy dohányos embert, aki gyakran rágyújt, köhög, cigarettát hord magánál, öngyújtója van, keresi a dohányzásra kijelölt helyet, engedélyt kér a rágyújtásra, sárga az ujja, a ruházatának dohány-szaga van, szájából dohányszag árad; mondj véleményt az ilyen helyzetről. Ismeretközlés, magyarázat arról, hogy a nem-dohányzókat törvény védi: mi a törvény, hogyan és kit kötelez a törvény, mi a megszegők büntetése, hol megengedett a dohányzás; mi célból alkották meg a nem dohányzókat védő törvényt; miért kell az embereket a dohányzástól megvédeni; az óvodában miért nem dohányoznak. Beszélgetés a dohányzási reklámokról: mi a reklám, hol láttál ilyet (tv, utca, aluljáró, közlekedési eszköz) ; milyen cigaretta reklámra emlékeztek, tudjátok-e mi van a reklámképek aljára ráírva ("A dohányzás ártalmas az egészségre"), gyűjtsetek cigaretta-reklámképeket és mondjátok el arról véleményeteket. Ismeretek összefoglalása a dohányzás ártalmairól: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor és a szív munkáját; másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a 17

19 dohányfüstöt, kellemes-e a füstös levegőjű teremben tartózkodni, hogyan védekezhetünk ellene (szabad levegőn tartózkodás, a lakás szellőztetése). Beszámoló és értékelés a környezetünkben tapasztalt dohányzásról: mit mondanak a dohányzók a dohányzásról, a káros hatásokról, a megszokásról, a lemondásról; miért mondják, hogy kár volt elkezdeni; szabad-e rájuk haragudni, mit kell tőlük kérni; hogyan kell kérni a felnőttektől a dohányzás mellőzését. Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni; segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni, mit kell elkerülni (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást). A szabad beszélgetések mellett a szabadidő kitöltésének (nevelési lehetőségének) egyik legjobb alkalma: a mesélés. A dohányzást megelőző magatartásra nevelésnek is egyik eszköze az olyan mese, amely az állatvilághoz, a növények életéhez vagy a gyermeki élethez kapcsolja a nem-dohányzó magatartás szépségeit. Olyan mesékről lehet szó, amelyekben a helyes magatartás "pozitív" élményei jelennek meg, amely nem félelemkeltéssel kísérli meg a dohányzástól "elrettenteni" a kisgyermeket. A mesék "stílusa" hasonlítson Fáy meséihez, a tanulságok pedig Aesopus tanmeséinek következtetéseihez. Miután a dohányzásmentes magatartás köréből aligha talál az óvodapedagógus mese-témát, szükséges, hogy saját maga, az eddigi mesegyűjteményét "átalakítva" készítsen és mondjon mesét. A bántalmazás, erőszak megelőzése Alapelvek A WHO definíciója: A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, 18

20 táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. 19

21 Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik: egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában, - a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videó felvételek, vagy előadások, megnyilvánulások formájában. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. 20

22 A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezletekre megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések kivédését. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Alapelvek: Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. 21

23 Általános előírások A gyermekekkel - az óvodai nevelési év, valamint - szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye és tartalma a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz az irodában található. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Kulturáltan étkezik Helyesen használja az evőeszközöket Önállóan használja a vécét Önállóan és helyesen mos kezet, szájat öblít Szükség szerint használja a zsebkendőt Helyesen, megfelelő sorrendben öltözködik, vetkőzik, ruháját helyrerakja 22

24 Szívesen kezdeményez mozgásos játékokat, szívesen vesz részt benne Az egészségfejlesztés szempontjait, alapjait ismeri 23

25 IV.2 Érzelmi,erkölcsi és közösségi nevelés Befogadás: Megkönnyíteni a szülőktől való elválást, biztosítani a folyamatosságot az érkezőknél. Megismertetni a gyermekeket új környezetükkel, eközben érzelmi bázist találjanak bennünk, óvónőkben. Cél: Barátságos derűs, csoportlégkör kialakítása. Kötődési hajlam erősítése. Erkölcsi érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése. Feladat: Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes légkör megteremtése a gyermek óvodába lépésének pillanatától az óvodáskor végéig. Egymás közötti bizalom kiépítése (óvónő gyermek, gyermek gyermek között) Biztonságérzet kialakítása a csoportban való tartózkodás során. Egymás iránti tolerancia alakítása. A gyermek elsősorban a családban nevelődik, az óvoda kiegészíti a megkezdett nevelési folyamatokat. Az első találkozás befolyásolhatja a gyermek csoporthoz fűződő későbbi kapcsolatait. A beiratkozás alkalmával informálódunk a gyermek családban betöltött helyéről, érzelmi kapcsolatairól, elsősorban gyermek anya kapcsolatáról, a testvérekkel való kapcsolatokról. A beszoktatás ideje alatt a gyermekek kedvenc játékaikat, biztonságot nyújtó egyéb eszközeiket magukkal hozhatják. Beszoktatás ideje alatt mindig ugyanaz a pedagógus dolgozzon délelőttös beosztásban. Az óvónő ölbeli játékokkal, mondókákkal, elfogadó szeretetteljes kapcsolatot alakítson ki a gyermekekkel. A csoportba már beilleszkedett gyermekeket felkészítjük az újak fogadására. Ez azért is fontos, hogy ne legyenek féltékenyek új társaikra, másrészt a régi gyerekek sokat segíthetnek a beszoktatásban, megkönnyíthetik az új gyerekek beilleszkedését. Pihenésnél is 24

26 gyengédséggel foglalkozzunk az új gyerekekkel, el kell oszlatnunk félelmeiket. (simogatás, gondos betakarás, mesélés). A családias légkör segíti a társas kapcsolatok kialakulását. Mivel az óvoda csoportjai vegyes életkorú gyermekekből tevődnek össze az idősebb óvodások segítenek a kisebbeknek a mosdóban az öltözőben, a sétáknál. Az otthonosság érzését elősegíti, ha megfelelő biztonság mellett gyerekek önállóan mozoghatnak az óvodában, mellékhelyiségekben, az udvaron. Fontosnak tartjuk, hogy minden gyerek jól érezze magát a csoportban. Ahhoz, hogy a gyerek a csoport tagjának érezze, magát tapasztalnia kell, hogy számon tartják, hogy szükség van rá. Reggelente közösen állapítsuk meg a gyerekekkel, hogy ki az, aki hiányzik, miért hiányzik. figyelünk a csoport minden egyes tagjára, el kell érnünk, hogy a gyerekek is figyeljenek egymásra. Fogadjuk el a gyerekeket olyannak, amilyenek, ekkor gyermekeink is elfogadják társaikat akkor is, ha többiektől eltérő külseje van. Fokozatosan szoktassuk a gyerekeket arra, hogy legyenek türelmesek egymás iránt. Közös élmények biztosításával is közelebb is közelebb hozzuk egymáshoz a gyerekeket, ez jótékonyan befolyásolja a társas kapcsolatok alakulását a csoporton belül. Ilyenek lehetnek a születésnapok. Minden gyermek születésnapját megünnepeljük. Ilyenkor ajándékkal (óvónő, dajka által készített) kedveskedünk az ünnepeltnek. Évente szervezünk kirándulást is a falutól távolabbi helyre, színházba, és ha anyagi lehetőségeink engedik bábjátszó csoportot is meghívunk. A nehezen szocializálódó, lassan fejlődő gyermekhez a Nevelési Tanácsadótól kérünk segítséget. A társas kapcsolatok alakulása a különböző tevékenységekben valósul meg, ehhez tevékeny élet szükséges. Úgy érezzük, hogy ezt segítik elő a már meglevő hagyományaink, s ezekhez kapcsolódó tevékenységek. 25

27 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyerekekhez, a felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban és tettekben is kifejezik. Észreveszik, kinek miben van szüksége segítségre. Számba veszik a csoport tagjait, érdeklődnek a hiányzók iránt. Figyelmesen, türelmesen hallgatják társaik és a felnőttek közlését. Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, az óvoda dolgozóival, vigyáznak munkájuk eredményére. Elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat. Képesek az adott tevékenységüket türelmesen befejezni. Igényükké válik a helyes viselkedés és cselekvés szabályainak betartása. Képesek kívánságaikat módosítani, elhalasztani, ha erre szükség van. Együttműködnek a közös cél érdekében. Örülnek a csoport sikerének. 26

28 IV.3. Anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés Cél: Változatos tevékenységformákon keresztül a gyermekek megismerkedése természeti és társadalmi környezetükkel, melynek segítségével képesek lesznek eligazodni az őket körülvevő világban, fejlődnek értelmi és anyanyelvi képességei. Mindez spontán érdeklődésére és ösztönös tudásvágyára, kíváncsiságára élményeire alapozva az egyéni sajátosságokat figyelembe véve cselekvésbe ágyazva történik. Cél az anyanyelvi nevelés során a magyar nyelv szeretetének, megbecsülésének kialakítása, továbbá a természetes beszéd és kommunikációs kedv ösztönzése, fenntartása. Az óvodapedagógus feladatai: Az értelmi képességek fejlesztésének feladatai: érzékelés, észlelés, emlékezet, gondolkodás. beszéd és kommunikáció-fejlesztés. Minél több érzékszervre ható tapasztalatszerzést, megfigyelési lehetőséget biztosít a gyermekeknek. Sokoldalúan fejleszti az auditív, vizuális, taktilis érzékelésre épülő képességeket. Lehetőséget teremt a dolgok, jelenségek természetes környezetben, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való megfigyelésére és gyakorlásra. Mivel 3-7 éves korban a vezető szerep a látásé, ezért a vizuális funkciók fejlődését fokozottan figyelemmel kíséri. Az önkéntelen figyelemtől és spontán emlékezettől a szándékos megfigyeléshez és emlékezetbe véséshez, majd felidézéséhez vezető utat sok játékos tevékenységgel segíti elő, az emlékezet, szándékos figyelem terjedelmét növeli. Fejleszti a képzeletet és fantáziát sok valós élmény nyújtásával, valamint mesehallgatással, és játék biztosításával. Nyitott, játékos helyzetek teremtésével többféle megoldás keresésére ösztönzi a gyermekeket. Az ingerek cselekvő és kísérletező jellegű feldolgozásával megalapozza a későbbi problémamegoldó gondolkodás kialakulásának feltételeit. 27

29 A problémák változatos megfogalmazásával az egyéni válasz keresésére ösztönöz, mellyel a szabad önkifejezés (a kreativitás: érzékenység, eredetiség, átdolgozás, könnyedség, hajlékonyság, kidolgozás) lehetőségét teremti meg. Élmény gazdag környezetet teremt, anyanyelvi játékokat szervez, amelyekben: - Beszédszerve ügyesedik - Beszédkedve erősödik - Hallás, beszédhallása fejlődik - Auditív ritmusa és emlékezete bővül - Fonológiai kódoláshoz szükséges képességek megalapozódnak. - Állandó lehetőséget biztosít a kérdéseknek-válaszoknak A személyes példa, a helyes minta adása kiemelt jelentőségű. Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes csoportlégkör kialakításával eléri, hogy a gyerekek szívesen és bátran beszélnek, kérdeznek a felnőttektől és társaiktól egyaránt. A kommunikációs képességeiben lassan fejlődő gyermekeket szükség esetén logopédiai, pszichológiai szakemberhez irányítja. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Vannak elemi ismeretei az őt körülvevő világról, felismer összefüggéseket. Probléma helyzetben törekszik a megoldás keresésére, szívesen kísérletezik Képes időrendiséget felállítani Néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni Képről mondatokban beszél Folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát. Beszédének tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek. Tud rövid történeteket, szöveget visszamondani Olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, gondolatainak érthető kifejezését Minden magán és mássalhangzót tisztán ejt. 28

30 V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI A hagyomány él, mert jönnek a fiatalok, akik megérzik romantikáját, és új dicsőséggel ruházzák fel. ( Michael Novak ) V.1. Hagyományápolás Nevelési programunk keretét a jeles napok adják, amelyek egyben az évszakokhoz is kötődnek. A csoportok elé állított távlatok, a közös tevékenységek, melyek a jeles napokat készítik elő a gyermekek személyiség fejlesztését szolgálják. V.1.1 Óvoda jeles napjai Szüret (október) Mihály napi vásár Tökmulatság Télapózás/ Mikulás várás Advent- Karácsony Újév Farsang Március 15 Húsvét Szent György nap 29

31 Anyák napja Gyermeknap A nagycsoportosok búcsúztatása Nemzeti ünnepeinkről való megemlékezés( okt. 23. ; nemzeti összetartozás napja - jún.04.) V.1.2. A hagyományaink jellegzetes tartalma A csoportokhoz alkalmazkodva jelenik meg a gyermekek kíváncsiságára építve, változatos tevékenységet biztosítva. 1. SZÜRET A kicsik őszi gyümölcsökkel ismerkednek meg, gyümölcsszedés (alma, körte, szőlő) Az őszhöz kapcsolódó versek, énekek bemutatása. Tekintsék meg a szüreti felvonulást. Meséljék el élményeiket. A nagycsoportosok szüreten vesznek részt egy-egy család segítségével. Megismernek mondókákat, verseket a gyümölcsökről, a szüretről. Tudnak ezzel kapcsolatos énekeket. Szürettel kapcsolatos kifejezéseket. 2. MIHÁLY NAPI VÁSÁR Szeptemberi hónapunk egyik fő eseménye: szeptember 29-e, amely Európa-szerte ismert pásztorünnep. A szülőkkel közösen Mihály-napot rendezünk az óvodában. Ez a legjobb indíttatás a szülőkkel való együttműködéshez. Ezzel a programmal az a célunk, hogy a hagyományaink iránti megbecsülést, tiszteletet és kedvet felébresszük a gyerekekben. A tanév elején megrendezzük a Szent Mihály-napi vásárt, ahol a szülők, gyerekek, pedagógusok összefogásával igazi vásári forgatagban vehet részt mindenki. A csoportok rövid műsorral készülnek a mulatságra, mely által felidézik az ünnepe hangulatát, illetve tovább fokozzák azt, ezen kívül pedig egész héten vásárfiákat készítenek. A műsort követően a szülők és a gyerekek együtt ügyességi versenyeken vehetnek részt mely, során jutalmat kap minden résztvevő. 30

32 3. TÖKMULATSÁG Kiemelt feladatunk a környezeti- és az egészséges életmódra nevelés. A program anyaga harmonikusan illeszkedik a programunkhoz, a helyi adottságokat kihasználva a termőhelyen gyűjthetjük össze az alapanyagokat. A sütőtök megkóstolásával, kiemeljük az egészséges étkezében betöltött szerepét. A Tökmulatság előkészületeként a kicsik tököt és különféle őszi terméseket és terményeket gyűjtenek össze a szüleikkel, amelyeket az óvodai nyíltnapunk során használunk fel. A mulatságon az anyukák és apukák kifaragják a töklámpásokat, végül pedig mécsest tesznek bele, a szülők a gyerekekkel együtt különböző ügyességi feladatokban vesznek részt. A kifaragott tököket az óvoda udvarán állítjuk ki, melyek közül a szülőkből álló zsűri választja ki a legjobban sikerültet, ők lesznek a tökkirály és a tökkirályfi/lány. 4. ADVENTI készülődés és Mikulás- várás Mikulás nap Ajándékkészítés Jön a Mikulás Luca nap Búzát vetünk Adventi koszorúkészítés Karácsonyig- karácsonyfadíszek készítése Karácsonyi dalok, karácsonyi versek, Betlehemkészítés 5. ÚJÉV: Az újév első óvodában töltött napján megemlékezünk az év fordulójáról. 6. FARSANG: ( Vízkereszttől- hamvazó szerdáig terjedő időszak) Hagyomány az óvodában a farsangi mulatság. A gyerekekkel maszkok, álarcok készítése, a csoportszobák dekorálása. Dalok, mondókák, ügyességi játékok erre az alkalomra. Szülőik Közössége süteménnyel, üdítő itallal járul hozzá. Konyhánk farsangi fánk készítése. 31

33 7. MÁRCIUS 15 A gyerekekhez közel álló nemzeti ünnep. A nagycsoportosok minden évben ellátogatnak a szomszéd faluba a Petőfi szoborhoz koszorúzni, zászlókkal feldíszíteni a környéket. A községi ünnepen az óvodások előadják saját kis műsorukat. Előzmény: nemzeti színű zászlók készítése Kokárdák készítése Tavaszi versek, dalok tanulása. 8. SZENT GYÖRGY NAPJA: Tavaszi programjaink részét képezi Szent György napja, a pásztorok életének egyik kiemelkedő eseménye ez a nap, hiszen e napon történt az állatok első kihajtása is a téli szálláshelyről a tavaszi, nyári legelőkre, amely leggyakrabban zöld ággal történt, mely a néphagyomány szerint az állatok gyarapodását, termékenységét szolgálja. A napjainkra egyre inkább eltűnőben lévő jeles nap, amelyet felidézünk a gyerekekkel egy kirándulás keretében, megnézzük az állatokat, megfigyeljük az élőhelyükön, beszélgetünk róluk, a gyerekek megismerkednek a Szent György napi hagyományokkal, majd a nap zárásaként megismerkedünk a gyapjúval, és annak felhasználási módjaival. Elsajátítjuk a nemezelés technikáját. 9. HÚSVÉT: Előzmény: tavaszi nagytakarítás az óvodában a gyerekekkel a csoportszobában, játékpolcokon. Tojásfestés Csoportszobák díszítése- tavaszi hangulat Locsolkodás Locsoló versek, tavaszi dalok, dalos játékok 32

34 10. ANYÁK NAPJA: A gyerekekkel közösen apró ajándékok készítése. Délelőtti órákban tízórai után, a csoportok a feldíszített nagyobb csoportban együtt, de mégis külön adják elő kis verseiket, dalaikat, 1 szál virággal és a kis ajándékkal köszöntik édesanyjukat, nagymamájukat. 11. A NAGYCSOPORTOSOK BÚCSÚJA Néhány verssel, dallal és nagy szeretettel készült műsorukkal elköszönnek a nagycsoportosok az óvodától, a kisebbek verssel és ajándékkal búcsúztatják el őket. 12. CSALÁDI NAP Az óvó nénik, dadus nénik, és a szülők segítségével, részvételével közös, szalonnasütés, közös reggeli, majd játékok, versenyek, mókázások egész nap. 33

35 VI. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI VI.1. A játék, játékos tanulás Az az óvónő értheti meg a gyerekek játékát igazán, és csak az tudhat megfelelő viselkedést tanúsítani, aki maga is szeret játszani. Akkor képes átérezni azt az örömet, amit a játék az óvodásoknak nyújthat, ha beleéli magát a gyermek játékhelyzetébe. ( B. Méhes Vera ) A játék a kisgyermek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, ezért válik óvodai nevelésünk leghatékonyabb eszközévé. Hangsúlyozzuk a játék önkéntességét, a gyermek önállóságát, kezdeményezését. A gyermek az örömért játszik, mert játszani jó. Ezt a fontos tényt kell kihasználnunk óvodai nevelésünkben. A játék a gyermek személyiségének alakulásában fontos tényező. A játék által: Ügyesedik, okosodik Fejleszti manuális készségét, problémamegoldó képességét. Ismereteket szerez Elősegíti szókincsének gyarapodását Növeli önállóságát, kitartását Mozgásfejlődésére is kihat A játéknak és a tanulásnak is a gyermek tevékenységi vágya, természetes kíváncsisága az alapja, erre épül a játékba integrált tanulás. CÉLUNK: Minél több sokrétűbb, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék és a játékba integrált tanulás. 34

36 FELADATAINK: A játék feltételeinek biztosítása (idő, hely, eszköz, élményalap). Az óvónő modellértékű módszereinek alkalmazása A gyermek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével a játékfajták tartalmával gazdagítja. Az egész személyiség fejlesztése játék közben. A játék feltételeinek biztosítása Derűs légkörmegteremtése, ahol a gyermek, önállóan, szabadon dönthet játékigényének megfelelően. Lehetőségünkhöz mérten a játszóhelyek kialakítása, illetve lehetőséget adni a gyermekeknek, hogy maguk alakítsák ki, ha erre van szükségük. A napirend kialakításánál minél hosszabb, zavartalanabb játékidőt biztosítunk. A kialakult tevékenységet csak az étkezések, a szabadban végzett játék és a pihenés szakítja meg. A játékeszközök legyenek tiszták, esztétikusak. Színben-méretben feleljenek meg a gyerekek igényeinek, keltsék fel érdeklődésüket, csináljanak kedvet a játékhoz. Mindegyik csoportban legyen, egy un. kincsesláda, melyben olyan eszközöket helyezzünk el, melyeket a gyerekek felhasználhatnak a játékuk során. Legyen kellékes láda, melyben kalap, kendő, különböző anyagok kapjanak helyet. Ezeket a gyerekek felhasználhatják mesék dramatizálásához. A játék tartalmának gazdagítása érdekében, minél több élményhez juttatjuk gyermekeinket. (séták, kirándulások) Az óvónő modellértékű módszereinek alkalmazása Arra törekszünk, hogy hagyjuk a gyerekeket cselekedni, de ha szükség van rá, modellnyújtó játszótársak legyünk. Figyelemmel kísérjük a gyerekek játékát, ha szükséges ötleteket adunk. Igyekszünk a játék során a pozitív megnyilvánulásokra építeni. Gyermekeink képességeinek kibontakozását, minden eszközzel segítjük. A gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével a játékfajták tartalmának gazdagítása. 35

37 A gyakorlójáték: során biztosítjuk a mozgásteret, s azokat az eszközöket, amelyek alkalmasak a gyerekek mozgásigényének és manipulációs vágyainak kielégítésére. A különböző eszközök rakosgatásával, összerakásával, szétszedésével ismerkednek az eszközök tulajdonságaival, a tárgyak egymáshoz való viszonyával, működésével. Fejlődik tapintásuk, látásuk-hallásuk. Mozgásuk összerendezetté válik. A gyakorlójátékot gyakran kísérő halandzsa szöveg pozitívan hat a beszédfejlődésére. A szerepjáték: a nevelés szempontjából, a leggazdagabb lehetőséget nyújtja számunkra. A környezeti benyomásokat a gyerekek egyénien és szubjektív módon jelenik meg. A játék során a gyerekek a kellemes élményeket újra átélik, kielégítetlen vágyaikat beteljesítik a játék során, szorongásaik, félelmeik is oldódnak. A szerepjáték során ismereteket nyújthatunk. Segíthetünk a passzívabb, peremhelyzetben levő gyerekek kapcsolatainak, szociális helyzetének javításában. Elősegítjük az önkéntességnek, a szabad választásnak az önállóságnak az érvényesülését a játék megszervezésében, a téma megválasztásában, a szerepek kiosztásában. Magatartásunkkal ösztönzőleg hassunk a játékötletek kibontakozására. Visszatérő játéktémák lehetnek a születésnapok, a séták, kirándulásokon szerzett élmények, mese, báb, stb. Fontos, hogy a kellékes dobozunk a gyermekek számára elérhető legyen. Ha bábozunk, a bábokat hagyjuk a gyerekeknél, segítsük őket a hiányzó eszközök elkészítésében. Feladatunknak tartjuk a félénk, bátortalan gyermekek szerepvállalásának figyelemmel kísérését. A barkácsoláshoz: olyan anyagokat biztosítsunk, amelyek egyszerűen megmunkálhatóak. Bevonjuk a gyerekeket a hibás játékeszközök javításába. A szabályjáték: meghatározott szabályok szerint folyik. Betartásukat önként vállalja minden résztvevő. A 3-4 évesek csak egyszerű szabályok megértésére képesek, a 4-5 évesek már egyénileg is alkotnak szabályokat, igyekezzenek ezt egyeztetni társaikkal a győzelemérdekében. Ügyelünk arra, hogy gyermekeink a szabadon választott játékban is megtartsák annak szabályait, egymáshoz udvariasak előzékenyek legyenek. Figyelünk arra is, ha túl könnyű a szabályt megtartani, akkor nem lesz elég érdekes a játék, ha túl nehéz a szabály nem vállalják, mert nem jelent számukra örömet. 36