A SZÉNHIDRÁTOK ÉS ZSÍROK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA ÉS ANYAGCSERÉJE. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK
|
|
- Irma Hegedűsné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A SZÉNHIDRÁTOK ÉS ZSÍROK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA ÉS ANYAGCSERÉJE Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK
2 A SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok szént, hidrogént és oxigént tartalmazó vegyületek. Ez a sokféle vegyületből álló csoport az állati szervezetben elsősorban a cukrokat azok származékait foglalja magába. A közti anyagcserében ezek közül a glükóz kiemelkedő fontosságú, de a fruktóz, galaktóz, ribóz és dezoxiribóz, a glicerin és glicerinaldehidek, szedoheptulóz és eritróz is jelentős. Lipdekkel kombinálódva a szénhidrátok glikolipideket, fehérjékkel glikoproteideket alkotnak.
3 A polimerizált szénhidrátok is jelentősek az állati szervezet szempontjából: α-1,4 kötéssel polimerizálódó glükóz-származék a glikogén (raktározás); heteropolimer: glükózaminoglikán (kötőszöveti alapvegyület) A háziállatok takarmányai sok szénhidrátot tartalmaznak, melyek kémiai szerkezet igen változatos. A polimerek közül a keményítő, a cellulóz, a hemicellulóz, a pektinek, a lignin, a diszacharidok közül a maltóz, a szacharóz és a laktóz jelentősek.
4 A szénhidrátok felszívódása galaktóz A szénhidrátokat a bélcsőben enzimek monoszacharidokká, a bendő mikroorganizmusai pedig illózsírsavakká bontják. A vékonybélből a különböző monoszacharidok eltérő mértékben szívódnak fel, a galaktóz a leggyorsabban, majd a glükóz és a fruktóz, a mannóz, xilóz és a rabinóz felszívódása csekély. A glükóz felszívódása aktív transzport segítségével energiafelhasználással történik. glükóz
5 A SZÉNHIDRÁT ANYAGCSERE A felszívódott monoszacharidok nagy része a felszívódásukat követően a bél nyálkahártyájában glükózzá konvertálódik, majd az a portális keringésen keresztül a májba jut, ahol annak jelentős részéből glikogén képződik. A többi, az általános keringés közvetítésével az egyéb szövetekbe, főleg az izomba jut, ahol egy részük ugyancsak glikogén formájában raktározódik, más részük a szövetműködéshez használódik.
6 Glikogén molekularészlete A glikogén a glükóz poliszacharidja; funkciója a rövidtávú energiaraktározás az állati sejtekben. Főleg a máj és az izmok raktározzák, de az agy, a méh és a hüvely szintén képes szintetizálni. A glikogén a keményítő analógja, amely egy kevésbé elágazó glükózpolimer és a növényekben található. A glikogén olyan energiaraktárat jelent, amely gyorsan mobilizálható hirtelen fellépő glükózigény esetén, de a zsíroknál (trigliceridek) kevésbé kompakt energiaraktár.
7 Illó zsírsvak Egy karboxilcsoportot tartalmazó, nyílt szénláncú, legfeljebb kilenc szénatomszámú karbonsavak. Az élő szervezetben, főleg a kérődzőkben, jelentős mennyiségben találhatók, egyesek (pl. hangyasav, propionsav) a takarmányok tartósításában fontosak. Szerepük van az energiaháztartásban; a bendőből (gyomor) viszonylag gyorsan felszívódnak, a májba jutva neutrális zsírokká alakulnak vagy a sejtekben oxidálódnak (elégnek). Lényeges szerepük van még a szervezet savbázis egyensúlyának fenntartásában is. Ecetsav Etánsav CH 3 COOH Propion-sav Propán-sav CH 3 CH 2 COOH Vajsav Bután-sav CH 3 (CH 2 ) 2 COOH
8
9 A vérgükóz A vér és más szöveti folyadék karakterisztikus szénhidrátja a glükóz. A szervezet sejtjei a vérből glükózt vesznek fel, azt energiaforrásul használják, illetve ATP-t állítanak elő belőle. A vörösvérsejtek és az agyvelő kritikus mértékben függnek a vérglükóztól. Az agy ketonagnyagot is képes oxidálni ATP nyerés céljából. A vázizmok jelentős mennyiségű energiát tudnak nyerni ketonanyagokból és zsírsavakból, ezért kevésbé függnek a vérglükóztól.
10 A vér glükózkoncentrációja állatfajonként, korcsoportonként is változó, valamint függ a takarmányfelvétel óta eltelt időtől.
11 Embernél a vércukorszint értékei étkezés előtt, után és lefekvéskor: vérglükóz étkezések előtt jó mmol/l elfogadható < 7.8 mmol/l rossz > 7.8 mmol/l vérglükóz lefekvés előtt elfogadható mmol/l vérglükóz étkezések után jó < 8 mmol/l elfogadható < 10 mmol/l rossz > 10 mmol/l
12 A vércukorszint szabályozása A vér glükózkoncentrációjának stabilitását jól szabályzott mechanizmus tartja fenn, melyben fő szerepet játszik a máj és néhány hormon, mint az izulin, a glükagon, az adrenalin és a glükokortikoidok.
13 A glükóz szerepe az anyagforgalomban A szervezetbe került glükóz a sejtekben katabolitikus folyamatokon megy keresztül, hogy energiát, illetve különböző metabolitokat állítson elő a vegyületek szintéziséhez. A glükózmetabolizáció első fázisa a glikolízis, vagy Embden-Mayerhof-féle fermentáció: a glükóz laktátra bomlik, miközben 1 mol glükózból 2 mol ATP keletkezik. Aerob viszonyok között, a redukált NADPH + H + oxidatív foszforiláción keresztül oxidálódhat, miközben 3 mol ATP és piruvát keletkezhet. A piruvát ezután belép a trikarbonsav (TCA) ciklusba és CO 2 -ra és vízre oxidálódik, mialatt 15 mol ATP jön létre.
14 A glikolízis A glükóz O 2 molekulát nem igénylő, anaerob körülmények mellett folyó lebontását nevezzük glikolízisnek. A glikolízisnek a glükóztól a piruvátig haladó része a bevezető szakasza az O 2 segítségével végbemenő oxidatív lebontásnak is. A glikolízis a citoplazmában folyik.
15 A glikolízis egy anyagcsereút, melynek során egy molekula glükóz két molekula piruváttá oxidálódik. Az elnevezés a glükóz (glycys görögül: édes) és a lízis (lysis görögül: hasadás) szavakból származó összetétel. Ez a folyamat a szénhidrátok katabolizmusának kezdő lépése, mely három alapvető célt szolgál: Makroerg molekulák (úgymint ATP és NADH) termelése (anaerob légzés) Piruváttermelés a citrátciklus számára (aerob légzés) Hat- és háromszénatomos köztitermékek termelése más anyagcsere-folyamatok (például aminosavszintézis) céljaira.
16
17 Ádám Veronika: Mindennapi kenyerünk, mindennapi kalóriánk (részletek a Mindentudás Egyeteme előadásból) A tápanyagok energiatartalmát kilokalóriában szoktuk kifejezni. Egy kilokalória az az energiamennyiség, amely 1 liter víz hőmérsékletének 1 C-kal való emeléséhez szükséges. A szénhidrátokból 4,1 kcal/g, a neutrális zsírokból 9,3 kcal/g, a fehérjékből 4,1 kcal/g, az alkoholból pedig 7,2 kcal/g energia szabadul fel.
18 A táplálékkal bejutott glükóz a sajátos anatómiai viszonyokból adódóan először a májhoz jut el, azt is mondhatjuk, hogy a máj ül először asztalhoz. A máj által felvett glükóz először feltölti a máj glikogénraktárait. A glikogén egy olyan összetett cukor, poliszacharid, amelyben egy magfehérjéhez kötötten több ezer glükózmolekula polimerizálódott hosszú, elágazó láncokká. A májglikogén a bőség elmúltával, az éhezésben jut majd szerephez. A glikogénraktárak feltöltése után az a glükóz, amely nem szükséges az energiatermeléshez, zsírsavvá alakul. Látható tehát, hogy ha szénhidrátbevitelünk meghaladja a szükségest, a szénhidrátokból zsírok szintetizálódnak. A májnak azonban nem feladata, hogy a szintetizálódott zsírokat raktározza, így a triglicerideket, a neutrális zsírokat exportálja, kiválasztja a keringésbe. A májból felszabaduló neutrális zsírok úgynevezett VLDL (very low density lipoprotein) részecskékbe csomagolva utaznak a keringésben. A lipoproteinek a zsírok transzportformái, s mint nevük is mutatja, lipid- és fehérjekomponensekből állnak. A máj által termelt VLDL trigliceridjeinek legnagyobb részét a zsírszövet raktározza, illetve izommunka esetén a zsírok oxidációja az izomösszehúzódás energiaigényét fedezi. A glükóznak fontos szerepe van a zsírszövetben zajló anyagcserében is, nevezetesen glükózra van szükség a zsírszövetben történő zsírsavszintézishez és triglicerid-lerakódáshoz is.
19 Mind a szénhidrátok, mind a zsírok oxidációja egy közös útvonalban találkozik, mindkét folyamat acetil-coa keletkezésével jár. Az acetil-coa a citromsav-ciklusba csatlakozik, amit mi magyarok szívesen hívunk Szent- Györgyi-Krebs-ciklusnak két felfedezőjéről. Szent-Györgyi Albert a Nobeldíjat itthon végzett kutatásaiért kapta, de nemcsak a C-vitamin felfedezéséért, hanem ahogy az indoklás fogalmaz: "A biológiai oxidációs folyamatok felfedezéséért, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav katalízisére". A citrát-kör Szent-Györgyi Albert által a múlt század 30-as éveiben leírt útvonala a mai biokémia tankönyvekben is pontosan úgy szerepel, ahogy azt Szent-Györgyi a Nobel-díj odaítélése alkalmából tartott előadásában bemutatta.
20 Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert szeptember 16-án született Budapesten, régi erdélyi nemesi családból. Tanulmányait a tudományegyetem orvosi karán nem tudta befejezni, mert 1914-ben bevonult katonának. Miután az orosz fronton megsebesült, szabadságolták; 1917-ben, doktorált, majd megnősült. A háború után először a pozsonyi egyetemen dolgozott, majd feleségével és leánygyermekével vándorútra indult, végül Cambridge-ben állapodott meg és 1927-ben a kémiának is doktora lett. Miután 1921-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem ideiglenesen Szegedre került és elkészültek az új egyetemi épületek, az Orvosi Vegytani Intézet vezetésére - Klebelsberg javaslatára - Szent-Györgyi Albertet hívták meg, aki hazatért és szeptember 29-én letette hivatali esküjét. Ekkor már nemzetközileg elismert tudós volt ben bejelentette C-vitamin találmányát, amiért számos hazai és külföldi elismerés után október 28-án Nobel-díjjal tüntették ki. Demokratikus reformjai és antifasiszta magatartása miatt, 1940-től széleskörű sajtótámadások érték. Hitler már 1943-ban követelte kiadatását, 1944-től a Gestapo is üldözte. A háború után a budapesti egyetem vegytani tanszékére került, valamint a Magyar Természettudományi Akadémia, valamint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, több fontos korabeli testület vezetője, tagja lett ben azonban az éppen Svájcban tartózkodó Szent-Györgyi olyan jelzéseket kapott, hogy a kezdődő bizalmatlansági légkör az ő személyes szabadságát is veszélyezteti. Ezért nem tért haza és az Egyesült Államokban telepedett le. Itt hamarosan a rákkutatás meghatározó szaktekintélye lett, emellett háborúellenes, atomháború ellenes tevékenységével tűnt ki. Az 1970-es évektől a magyarországi sajtó egyre többet foglalkozott vele ban a Szegedi Orvostudományi Egyetem díszdoktorává fogadta, emigrációjából ekkor érkezett először haza. A Magyarok Világszövetsége elnökségének tiszteletbeli tagja lett január 7-én a magyar koronát hazahozó küldöttség tagjaként érkezett Budapestre október 22-én hunyt el.
21 A Szent-Gyögyi-Krebs-ciklus az a körfolyamat, ahol minden tápanyag lebontási útvonala összefut, belőlük széndioxid, az oxidáció során protonok és elektronok, kissé pongyola megfogalmazásban hidrogének képződnek. Ezek a hidrogének a mitokondrium belső membránjában elhelyezkedő elektrontranszport-láncba kerülnek, és a hidrogén oxidációja eredményeképpen víz képződik. A vízképződés során felszabaduló energiát fordítjuk ATP-szintézisére, illetve a kémia kötés létrehozása céljára nem hasznosítható energia hő formájában szabadul fel.
22 Ezek a folyamatok a sejten belül egy speciális sejtorganellumban, a mitokondriumokban történnek (legfontosabb, de nem kizárólagos szerepük az, hogy a sejtlégzés során a sejt számára ATP-t szintetizáljanak). Itt használódik el a légzés során a szervezetbe jutott oxigén, és itt keletkezik a kilégzéssel eltávolított széndioxid - ez a folyamat a sejtlégzés. Az emberi szervezet sejtjeiben több száz, esetleg több ezer mitokondrium található - minél intenzívebb anyagcserét folytat egy sejt, annál több mitokondrium található benne. A mitokondriális oxidáció során tehát a tápanyagok széndioxiddá és vízzé bomlanak le. Ennek bizonyos állatokban külön jelentősége is van, például a teve víztartaléka a zsírok oxidációjából származik: púpjában zsír raktározódik, amit oxidál, és miközben ez biztosítja a mozgásához szükséges energiát, az ATP-t, vizet is produkál, amire a sivatagi körülmények között óriási szüksége is van.
23 A citromsav ciklus
24 A szervezetben a szerves anyagok katabolizmusa (lebomlása) során a sejtlégzésben E felszabadulás mellett CO 2 -ra és vízre bomlanak. A tápanyagok lebontása során acetilkoa (aktivált ecetsav) keletkezik, majd a citrát cikluson keresztül alakul át a mitokondrium mátrixában (minden sejtben azonos módon).
25 A citrátkör szerepe: - A légzési lánc (terminális oxidáció) számára hidrogént szállít - Különféle lebontási folyamatok termékeit hasznosítja energiakonzerváló folyamatokban (ATP szintézis) - A lebontási folyamatok közti termékeit állítja elő, melyek biomolekulák szintézisének kiindulási vegyülete (összekötő kapocs a különböző felépítő és lebontó anyagcsere folyamatok között) - Az anyagcsere folyamatokhoz energiát szolgáltat
26 A terminális oxidáció A szerves anyagok oxidációja során H szállítódik az O 2 -hez és víz képződik. A vízképződés az anyagcsere döntő E termelő reakciója. Ez a folyamat több lépésben valósul meg, s az E fokozatosan szabadul fel. Az energia egy része ATP-ben konzerválódik. A biomolekulák oxidációjával a bennük tárolt összes energia felszabadul, ezért a folyamatot terminális oxidációnak (légzési lánc, sejtlégzés) nevezzük.
27 A citrátkör és a légzési lánc kapcsolata
28 A Cori-kör Erős fizikai munka esetén az izomsejtekben a laktát gyorsabban termelődik, mint ahogy az a mitokondriumokban piruváton keresztül hasznosul. A feleslegesen keletkező laktát bediffundál a vérkapillárisokba és a mába jut, ahol a glükoneogenzis egyik alapvegyületeként szolgál. Ezen folyamat összessége a Cori-kör.
29 Carl Ferdinand Cori, ill. Gerty Theresa Cori, leánykori nevén Radnitz (szül dec. 5. Prága, Csehország megh okt. 20. Cambridge, Massachusetts, USA; ill. szül aug. 15. Prága, Csehország megh okt. 26. St. Louis, Missouri, USA), amerikai biokémikusházaspár; ők fedezték fel a szőlőcukor foszfáttartalmú vegyületét, és e vegyület általános szerepét a szénhidrátanyagcserében, ami nagyon fontos volt annak megértéséhez, hogyan szabályozzák a hormonok az állati szervezetben a cukrok és a keményítők kölcsönös egymásba alakulását. Felfedezésükért 1947-ben megkapták az orvosi-élettani Nobel-díjat (Bernardo Houssay-vel megosztva).
30 A pentóz-foszfát ciklus A glükóz lebontása nemcsak a glikolízis irányába folyhat: alternatív lebontó folyamat a glükóz direkt oxidációja, a pentóz-foszfát ciklus. Ez a NADPH elektronszállító koenzim előállítása szempontjából fontos, ami a zsírszövetben, a tejmirigyben és a májban folyó zsírszintézis lényeges kelléke.
31 A pentóz-foszfát ciklus
32 A szénhidrátok raktározása, glikogenezis Glikogén: állati keményítő Glikogenezis: glükózból történő glikogénképzés Glikogenolízis: glikogén glükózzá bontása A glikogén raktározás két legfontosabb szerve a máj és a vázizomzat A glikogén a sejtek citoszómájában van jelen granulumok formájában A májban folyó glikogénraktározás szabályozásában elsősorban az izulin, a glükagon és az adrenalin vesz részt.
33 A glükoneogenezis és annak jelentősége az anyagcserében Glükoneogenezis: azok az enzimatikus folyamatok, melyek során a szervezetben nem glükóz természetű anyagokból glükóz szintetizálódik. Kiinduló vegyületek: - Szénhidrát metabolitok: laktát, piruvát, oxálacetát - Glükogenetikus aminosavak: alfa-ketosavak: alanin és glutamát - Páratlan szénatomszámú zsírsavak: propionát (kérődzőkben fontos glükoneogentikus forrás)
34 A glükózmetabolizmus jellegzetességei kérődzőkben A kérődzők előgyomraiban a felvett takarmány szénhidrátjainak fermentációja túlhalad a glükózon, és rövid szénláncú zsírsavak (SCFA/VFA) keletkeznek. A glükózszükségletük nagy részét glükoneogenezisen keresztül elégítik ki (fő szerve a máj; főbb prekurzorok: propionát, laktát, glicerin, alfa-ketosavak) Ha a glükoneogenezis gátolt, a vér glükózszintje csökken, amely gyakran együtt jár a ketonanyagok (acetecetsav, béta-hidroxi vajsav, aceton) felszaporodásával (hypoglykaemiás ketózis)
35 A ZSÍROK A szervezetben lévő zsírok (lipidek) kémiai összetétele igen változatos, közös sajátságuk, hogy vízben kevésbé vagy egyáltalán nem, apoláros szerves oldószerekben jól oldódnak. Szerepük: - energia raktározás, - sejtmembrán alkotói; - zsírban oldódó mikrotápanyagok és egyéb biológiailag aktív anyagok felszívódását és metabolizmusát segítik - prekurzorai a szteránvázas vegyületek szintézisének
36 A lipidek nagy részét zsírsavak (FA) észterei alkotják. A zsírsavak a szénatomok kovalens kapcsolódása során jönnek létre kettős kötés nélkül (telített zsírsavak) vagy kettős kötéssel (telítetlen zsírsavak). A legtöbb zsírsav 0-6 telítetlen kötéssel rendelkezik. Esszenciális zsírsavak: többszörösen telítetlen zsírsavak. Linolsav, linolénsav, arachidonsav, ejkozapenténsav, dokozapenténsav, dokozahexénsav A trigliceridek (TG) az állati zsírok és növényi olajok tipikus alkotói, amelyekben a glicerin három zrísavval alkot észtert. A zsírszövetekből mobilizált zsírsavak a vérplazmában szabad állapotban (FFA) vannak és albuminhoz kötötten szállítódnak.
37
38 A zsíremésztés termékeinek felszívódása a vékonybélben A zsíremésztés termékei: monogliceridek és zsírsavak Az epés-, és éhbélben a konjugált epesavakkal micellákat képeznek, így kerülnek a vékonybél epithel sejtjeibe. A micellában lévő monogliceridek és a zsírsavak a jejunumból szívódnak fel, míg az epesavas sók tovább haladnak az ileum felé, ahonnan felszívódnak és a portális keringésen keresztül a májba jutnak vissza és az epével újra kiválasztódnak (enterohepaticus körforgalom)
39 A bélepithel belsejében a takarmányból felszívott zsírok apró membránok által körülzárt cseppecskék formájában vannak jelen. A felszívódást követően a hosszú szénláncú zsírsavak KoA-tiolészterekké alakulnak, amelyek a monoglicerideket trigliceriddé acilálják. A trigliceridek fehérjékkel foszfolipidekkel és koleszterinésztrekkel kilomikrinokat hoznak létre. Ezek a a nyirokerekbe kerülnek, majd a mellvezetéken jutnak az általános vérkeringésbe. Ezeket a részecskéket a máj vagy a prifériás szövetek veszik fel. A kilomikronok gömb alakú, nm méretű egységek, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy szórják a fényt, így zavarossá teszik a vérplazmát.
40 Zsírszintézis (lipogenezis) az állati szervezetben Zsírsav szintézis a citoplazmában és a mitokondriumban megy végbe. A citoplazmatikus rendszer palmitinsavat épít fel. A szintézis ezen útja a májban, a vesékben, a zsírszövetben, a tejmirigybe, a tüdőben és az agyban aktív. A mitokondriális rendszerben a zsírsavak két szénatomos meghosszabbodása megy végbe acetilkoa felhasználásával (palmitinsavból indul ki)
41 A szabad zsírsavak (FFA) mobilizációja Az adiposus szövetekben tárolt trigliceridek mobilizációja akkor kerül előtérbe, ha a szénhidrátellátás nem fedezi a szervezet energiaigényét. Ilyenkor a raktározott trigliceridek szabad zsírsavakra és glicerinre bomlanak le (lipolízis), majd a szabad zsírsavak kiáramlanak a keringésbe és felhasználási helyükre szállítódnak. Azok a vészhelyzetek, amelyek aktiválják a sympathoadrenalis rendszert ugyancsak lipolízishez vezetnek.
42 Fehér zsírszövet: sejtjei kevés citoplazmát és mitokondriumot tartalmaznak Barna zsírszövet: citoplazmában és mitokondriumban gazdagok (ezért a szövet barna színt vesz fel). Létfontosságú az újszülöttekben és a hibernációs képességgel bíró állatokban (termogenein fehérje).
43 A trigliceridek transzportja és hasznosulása A májban a kilomikronok trigliceridjei glicerinre és zsírsavakra hidrolizálnak és ilyen formában bejutnak a sejtekbe. A zsírsavak bekerülnek a májsejt szabad zsírsav (FFA) pool -jába (készletébe) és ott keverednek azokkal a zsírsavakkal, amelyek in situ szénhidrátokból szintetizálódtak vagy a zsírszövetekből, mint FFA mobilizálódtak és szállítódtak a májba.
44 A zsírsavak a májban oxidálódhatnak energianyerés céljából vagy észterifikálódnak és koleszterinésztereket (CE), foszfolipideket (PL) vagy triglicerideket (TG) hoznak létre, amelyek lipoproteint alkotva elhagyják a májat. Energiaegyensúly esten a májat megkerülő kilomikronok, vagy a májban keletkezett VLDL-ek a zsírraktárba kerülnek.
45 A májelzsírosodás (májlipidosis) A májelzsírosodás akkor fordul elő, ha a májsejteken belül a trigliceridek akkumulációja meghaladja azok metabolikus lebontását és lipoproteinek formájában történő kiszabadulásukat a szervből. Nagy energiaszükséglet esetén (tehenekben laktáció csúcsán, juhoknál a vemhesség utolsó szakaszában) illetve éhezéskor, amikor fokozódik a zsírmobilizáció. A hízott libamáj előállításakor alkalmazott kényszeretetéses technolgia (tömés) a szénhidrátok túladagolása folytán ugyancsak májelzsírosodást idéz elő.
46 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET
A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek
A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok
RészletesebbenA bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenMire költi a szervezet energiáját?
Glükóz lebontás Lebontó folyamatok A szénhidrátok és zsírok lebontása során széndioxid és víz keletkezése közben energia keletkezik (a széndioxidot kilélegezzük, a vizet pedig szervezetünkben felhasználjuk).
RészletesebbenModul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai védelem, hőszigetelés,
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje A szénhidrátok a szervezet számára fontos, alapvető tápanyagok. Az emberi szervezetben
Részletesebbenneutrális zsírok, foszfolipidek, szteroidok karotinoidok.
Lipidek A lipidek/zsírszerű anyagok az élőlényekben előforduló, változatos szerkezetű szerves vegyületek. Közös sajátságuk, hogy apoláris oldószerekben oldódnak. A lipidek csoportjába tartoznak: neutrális
RészletesebbenAz edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin
Az edzés és energiaforgalom Rácz Katalin katalinracz@gmail.com Homeosztázis Az élő szervezet belső állandóságra törekszik. Homeosztázis: az élő szervezet a változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodó
RészletesebbenLIPID ANYAGCSERE (2011)
LIPID ANYAGCSERE LIPID ANYAGCSERE (2011) 5 ELİADÁS: 1, ZSÍRK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA + LIPPRTEINEK 2, ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA 3, ZSÍRSAVAK SZINTÉZISE 4, KETNTESTEK BIKÉMIÁJA, KLESZTERIN ANYAGCSERE 5, MEMBRÁN
RészletesebbenIntegráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet
Integráció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Anyagcsere jóllakott állapotban Táplálékkal felvett anyagok sorsa szénhidrátok fehérjék lipidek
RészletesebbenBevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak
Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét METABOLIZMUS III. LIPIDEK, ZSÍRSAVAK β-oxidációja Szerkesztette: Jakus Péter Név: Csoport: Dátum: Labor dolgozat kérdések 1.) ATP mennyiségének
RészletesebbenA zsírok. 2013. április 17.
A zsírok 2013. április 17. Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb. Szophoklész: Antigoné 2013.04.17 i:am 2 Alapelveink Bölcsesség Tisztában lenni élettani alapismeretekkel Szemlélet
RészletesebbenZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i
máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)
RészletesebbenSZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),
SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai
RészletesebbenA piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós
A piruvát-dehidrogenáz komplex Csala Miklós szénhidrátok fehérjék lipidek glikolízis glukóz aminosavak zsírsavak acil-koa szintetáz e - piruvát acil-koa légz. lánc H + H + H + O 2 ATP szint. piruvát H
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben A szénhidrátokkal és a lipidekkel ellentétben szervezetünkben nincsenek aminosavakból
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok általános képlete (CH 2 O) n. A szénhidrátokat két nagy csoportra oszthatjuk:
RészletesebbenGlikolízis. Csala Miklós
Glikolízis Csala Miklós Szubsztrát szintű (SZF) és oxidatív foszforiláció (OF) katabolizmus Redukált tápanyag-molekulák Szállító ADP + P i ATP ADP + P i ATP SZF SZF Szállító-H 2 Szállító ATP Szállító-H
RészletesebbenA szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
RészletesebbenVércukorszint szabályozás
Vércukorszint szabályozás Raktározás: Szénhidrátok: glikogén formájában (máj, izom) Zsírok: zsírsejtek zsírszövet Fehérje: bőr alatti lazarostos kötőszövet Szénhidrát metabolizmus Szénhidrátok a bélben
RészletesebbenA szénhidrátok anyagcseréje. SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014.
A szénhidrátok anyagcseréje SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014. A szénhidrátok emésztése és felszívódása Táplálkozás: növényi keményítő, szacharóz, laktóz (tej, tejtermékek)
RészletesebbenGlikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g
Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160
RészletesebbenTERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A projekt
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt TERMELÉSÉLETTAN Debreceni Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem A projekt az Európai Unió támogatásával,
RészletesebbenCitrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció
Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:
RészletesebbenA biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András
A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András Összefoglaló: A jegyzet elsősorban egészségügyi mérnök MSc. hallgatók részére íródott, de hasznos segítség lehet biomérnök és vegyészmérnök hallgatók
RészletesebbenA szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok)
SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az
RészletesebbenA METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2014.10.01. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
RészletesebbenA METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2013.10.02. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
RészletesebbenTáplálkozás. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet
Táplálkozás Cél Optimális, kiegyensúlyozott táplálkozás - minden szükséges bevitele - káros anyagok bevitelének megakadályozása Cél: egészség, jó életminőség fenntartása vagy visszanyerése Szükséglet és
RészletesebbenA szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
Részletesebben09. A citromsav ciklus
09. A citromsav ciklus 1 Alternatív nevek: Citromsav ciklus Citrát kör Trikarbonsav ciklus Szent-Györgyi Albert Krebs ciklus Szent-Györgyi Krebs ciklus Hans Adolf Krebs 2 Áttekintés 1 + 8 lépés 0: piruvát
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)
BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,
RészletesebbenTáplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz
Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási
RészletesebbenSportélettan zsírok. Futónaptár.hu
Sportélettan zsírok Futónaptár.hu A hétköznapi ember csak hallgatja azokat a sok okos étkezési tanácsokat, amiket az egészségének megóvása érdekében a kutatók kiderítettek az elmúlt 20 évben. Emlékezhetünk
RészletesebbenZsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i
Zsírsav szintézis Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P 2 i A zsírsav szintáz reakciói Acetil-CoA + 7 Malonil-CoA + 14 NADPH + 14 H = Palmitát + 8 CoA-SH + 7 CO 2 + 7
RészletesebbenA glükóz reszintézise.
A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak
BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható
RészletesebbenA cukrok szerkezetkémiája
A cukrok szerkezetkémiája A cukrokról,szénhidrátokról általánosan o o o Kémiailag a cukrok a szénhidrátok,vagy szacharidok csoportjába tartozó vegyületek. A szacharid arab eredetű szó,jelentése: édes.
RészletesebbenBIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.
BIOKÉMIA Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár e-mail: sarkadi@mail.bme.hu LIPIDEK Lipidek Lipidek ~ lipoidok ~ zsírszerű anyagok (görög lipos zsír ) kémiailag igen változatos vegyületcsoportok
RészletesebbenA légzési lánc és az oxidatív foszforiláció
A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet intermembrán tér Fe-S FMN NADH mátrix I. komplex: NADH-KoQ reduktáz
Részletesebben3. A w jelű folyamat kémiailag kondenzáció. 4. Ebben az átalakulásban hasonló kémiai reakció zajlik le, mint a zsírok emésztésekor a vékonybélben.
FEHÉRJÉK 1. Fehérjék bioszintézisére csak az autotróf szervezetek képesek. Széndioxidból, vízből és más szervetlen anyagokból csak autotróf élőlények képesek szerves vegyületeket előállítani. Az alábbi
RészletesebbenBiokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Lipid anyagcsere. Balajthy Zoltán, Sarang Zsolt
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Lipid anyagcsere Balajthy Zoltán, Sarang Zsolt Anabolikus és katabolikus folyamatok a szervezetben Lipidek osztályozása Lipidek szerepe a szervezetben Lipidek
RészletesebbenTáplákozás - anyagcsere
Táplákozás - anyagcsere Tápanyagbevitel a szükségletnek megfelelően - test felépítése - energiaszükséglet fedezete Fehérjék, Zsírok, Szénhidrátok, Nukleinsavak, Vitaminok, ionok ( munka+hő+raktározás )
Részletesebbenjobb a sejtszintű acs!!
Metabolikus stresszválasz jobb a sejtszintű acs!! dr. Ökrös Ilona B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Az alkoholizmus, A fiziológiás
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenAz élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:
RészletesebbenA szénhidrátok. 2013. február 20.
A szénhidrátok 2013. február 20. Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb. Szophoklész: Antigoné 2013.02.20 i:am 2 Táplálkozási alapfogalmak III. Metabolizmus: Jelentése: anyagcsere,
RészletesebbenBiokémia 1. Béres Csilla
Biokémia 1 Béres Csilla Élő szervezetek kémiai összetétele Szénvegyületek Időben és térben rendezett folyamatok Sejt az egység Biogén elemek: C, H, O, N, P Biofil elemek: Na, K, Ca, Mg, Fe, Cu, Ni, Zn,
RészletesebbenMindennapi kenyerünk, mindennapi kalóriánk
ÁDÁM VERONIKA Mindennapi kenyerünk, mindennapi kalóriánk Ádám Veronika kutatóorvos, biokémikus az MTA levelezô tagja 1949-ben született Nagykanizsán. 1973-ban kapott általános orvosi diplomát a Semmelweis
RészletesebbenAz eukarióta sejt energiaátalakító organellumai
A mitokondrium és a kloroplasztisz hasonlósága Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai mitokondrium kloroplasztisz eukarióta sejtek energiaátalakító és konzerváló organellumai Működésükben alapvető
RészletesebbenA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE
A LIPIDEK ANYAGCSERÉJE A lipidek általános jellemzése A lipidek olyan eltérő felépítésű és funkciójú molekulák, amelyek vízben nem vagy csak nagyon rosszul oldódnak, ezért szövetekből csak apoláros oldószerekkel
RészletesebbenA felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó
RészletesebbenEnergiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP
Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus Az energiaközvetítő molekula: ATP Elektrontranszfer, a fontosabb elektronszállító molekulák NAD: nikotinamid adenin-dinukleotid FAD: flavin adenin-dinukleotid
Részletesebbensejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
RészletesebbenEredmény: 0/337 azaz 0%
Élettan1 ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-12-06 20:26:54 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: Minta Diák Eredmény: 0/337 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? [Válasszon]
RészletesebbenSzekréció és felszívódás II. Minden ami a gyomor után történik
Szekréció és felszívódás II Minden ami a gyomor után történik A pancreasnedv Víz Összetétele Proenzimek, enzimek Szabályozó molekulák HCO 3 - Egyéb elektrolitok Funkciói Valamennyi tápanyag enzimatikus
RészletesebbenTáplálkozási alapismeretek III.
Táplálkozási alapismeretek III. Az előzőekben tárgyaltuk a napi energiaszükséglet meghatározását. Most lépjünk tovább, és határozzuk meg, hogy ezt az energiát milyen tápanyagok bevitelével célszerű megoldani.
Részletesebben, mitokondriumban (peroxiszóma) citoplazmában
-helye: máj, zsírszövet, vese, agy, tüdő, stb. - nem a β-oxidáció megfordítása!!! β-oxidáció Zsírsav-szintézis -------------------------------------------------------------------------------------------
RészletesebbenA kövérség veszélyei
2013.09.17 A kövérség veszélyei Növeli a magas vérnyomás, koronáriás szívbetegség, a felnőttkori diabetesz, az epekövesség degeneratív izületi betegségek, A műtéti altatás és sebészi beavatkozás kockázatát
RészletesebbenAz emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius
Az emésztő szervrendszer Apparatus digestorius Táplálkozás A táplálék felvétele. A táplálék tartalmaz: Ballasztanyagokat: nem vagy kis mértékben emészthetők, a bélcsatorna mozgásában van szerepük Tápanyagokat:
Részletesebbenvolt szó. Szénhidrát A szénhidrátok az
Táplálkozási ismeretek haladóknak II. Az előző fejezetben a fehérjéket alkotó aminosavakról volt szó. Most folytassuk a szénhidrátokkal. Azt az alapismeretek III. részében már megtanultuk, hogyan kell
RészletesebbenA MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész
A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN Somogyi János -- Vér Ágota Első rész Már több mint 200 éve ismert, hogy szöveteink és sejtjeink zöme oxigént fogyaszt. Hosszú ideig azt hitték azonban, hogy
RészletesebbenA felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó
RészletesebbenSzudánvörös- festés. ZSÍRTERMÉSZETŐ ANYAGOK lipidek A LIPIDEK KIMUTATÁSA. A lipidek helyén a beágyazás után
ZSÍRTERMÉSZETŐ ANYAGOK lipidek egyszerő zsírok 25. A zsíranyagcsere zavarai - neutrális zsírok - viaszok összetett zsírok (lipoidok) - foszfatidok (lecitin, kefalin, szfingomyelin, inozit-foszfát) - glikolipidek
RészletesebbenNövényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata
Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata /Bevezető/ Fotoszintézis Fény-szakasz: O 2, NADPH, ATP Sötétszakasz: Cellulóz keményítő C 5 2 C 3 (-COOH) 2 C 3 (-CHO) CO 2 Nukleotid/nukleinsav anyagcsere
RészletesebbenOsztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév
Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.
RészletesebbenA szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.
Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
TAKARMÁNYOZÁSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Kérődző állatok emésztési előgyomrok sajátosságai mikrobák, protozoonok átalakítják a takarmány táplálóanyagait
RészletesebbenModul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA II. 1. kulcsszó cím:energia
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA II. 1. kulcsszó cím:energia Szervezetünk tápanyagok felvételével, illetve azok lebontásával biztosítja a számára szükséges energiát. G001 Mint
RészletesebbenBiológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet
Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet 2010. 11. 12. A gasztrointesztinális rendszer felépítése http://en.wikipedia.org/wiki/file:digestive_system_diagram_edit.svg
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN
16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag
RészletesebbenAZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE
AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN
RészletesebbenPremium Health Concepts A módszer tudományos alapjai
Premium Health Concepts A módszer tudományos alapjai A testtömeg szabályozása nagyon bonyolult, egymásra, és saját koncentrációjukra is ható hormonok valamint az idegrendszer hatásainak összessége. Számos
RészletesebbenBiokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Mitokondrium. Fésüs László, Sarang Zsolt
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Mitokondrium Fésüs László, Sarang Zsolt Energiát (ATP) termelő sejtorganellum. Az ATP termelés oxigén fogyasztással (légzési lánc) és széndioxid termeléssel (molekulák
RészletesebbenAz anyagcsereutak kiindulási és végtermékeit tekintve az egész anyagcserereakcióhálózat két (fıleg didaktikai) szempont szerint elemezhetı.
A SZERVEZET ANYAGCSERE-INTEGRÁCIÓJA BEVEZETÉS Áttekintés Az élı állati szervezetek a szervezıdésük komplex rendjét dinamikus állandósult (homeosztatikus) állapotban tartják: a táplálékból származó tápanyagoknak
RészletesebbenSzerkesztette: Vizkievicz András
A mitokondrium Szerkesztette: Vizkievicz András Eukarióta sejtekben a lebontó folyamatok biológiai oxidáció - nagy része külön sejtszervecskékben, a mitokondriumokban zajlik. A mitokondriumokban folyik
RészletesebbenA sokoldalú L-Karnitin
A sokoldalú L-Karnitin Az L-Karnitint két orosz kutató Gulewits és Krimberg izolálta először emlősállatok húsából. Száz évvel e Kémiai szintézissel az L-Karnitin ipari gyártása az 1970-es évek végén kezdödött
RészletesebbenA tej és tejtermékek szerepe az emberi táplálkozásban
Tej és tejtermékek A tej és tejtermékek szerepe az emberi táplálkozásban A tej legfontosabb tulajdonságai Minden fontos tápanyagot tartalmaz. Gabonaféléket képes jól kiegyensúlyozni. Tejfogyasztásbeli
RészletesebbenA KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)
19 11 12 13 C 21 22 20 18 D 17 16 23 24 25 26 27 HO 2 3 1 A 4 5 10 9 B 6 8 7 14 15 A KOLESZTERIN SZERKEZETE (koleszterin v. koleszterol) - a koleszterin vízben rosszul oldódik - szabad formában vagy koleszterin-észterként
RészletesebbenA bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában
A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában Dr. Gergácz Zoltán Ügyvezető igazgató Agárdi Farm Kft. Seregélyes-Elzamajor Agárdi Farm Kft. Tehenészete Seregélyes-Elzamajor
RészletesebbenA kötőszövet formái: recés kötőszövet, zsírszövet, lazarostos kötőszövet, tömöttrostos kötőszövet.
1 Kötőszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András Ebbe az alapszövetbe igen különböző feladatot végző szöveteket sorolunk, amelyek elláthatnak mechanikai, anyagcsere, hőszabályozás, védelmi és regenerációs
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
TAKARMÁNYOZÁSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A létfenntartás táplálóanyag szükséglete A gazdasági állatok a takarmány táplálóanyagait elsőként létfenntartásra
RészletesebbenÁltalános takarmányozástan gyakorlat Kérődzők emésztési sajátosságai Kérődzés Elfogyasztott takarmány BENDŐ regurgitatio redeglutitio SZÁJÜREG remasticatio resalivatio Néhány hetes kortól szilárd takarmány
RészletesebbenSzénhidrát anyagcsere. Kőszegi Tamás, Lakatos Ágnes PTE Laboratóriumi Medicina Intézet
Szénhidrát anyagcsere Kőszegi Tamás, Lakatos Ágnes PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Szénhidrát anyagcsere sommásan Izomszövet Zsírszövet Máj Homeosztázis Hormon Hatás Szerv Inzulin Glukagon Sejtek glükóz
RészletesebbenBIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK)
BIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK) 1. Keresse meg a baloldali oszlopban található fehérje szerkezeti szintekre jellemző a jobboldali oszlopban lévő
RészletesebbenA citoszolikus NADH mitokondriumba jutása
A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át)
RészletesebbenLipidek anyagcseréje és az ateroszklerózis (érelmeszesedés)
Lipidek anyagcseréje és az ateroszklerózis (érelmeszesedés) Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar 22.9.2009 ateromisk.ppt 1 Az érelmeszesedés csak a XIX. évszázad második felétől orvosi probléma
RészletesebbenA mérgek eloszlása a szervezetben. Toxikológia. Szervek méreg megkötő képessége. A mérgek átalakítása a szervezetben - Biotranszformáció
A mérgek eloszlása a szervezetben Toxikológia V. előadás A mérgek eloszlása a szervezetben Biotranszformáció Akkumuláció A mérgek kiválasztása A mérgek általában azokban a szervekben halmozódnak fel, amelyek
RészletesebbenSzénhidrátok. Szénhidrátok. Szénhidrátok. Csoportosítás
Szénhidrátok Definíció: Szénhidrátok Polihidroxi aldehidek vagy ketonok, vagy olyan vegyületek, melyek hidrolízisével polihidroxi aldehidek vagy ketonok keletkeznek. Elemi összetétel: - Mindegyik tartalmaz
RészletesebbenTel: ;
BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT) Előadások anyaga: Dr. Pécs Miklós, Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr.
RészletesebbenModern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer
Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer Halat? Amit tartalmaz a halhús 1. Vitaminok:a halhús A, D, B 12, B 1, B 2 vitaminokat
RészletesebbenAz állóképesség fejlesztés elméleti alapjai. Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF
Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF Saját gondolataim tapasztalataim a labdarúgó sportoló állóképességének fejlesztéséről: Kondicionális
RészletesebbenSejtszintű anyagcsere Ökrös Ilona
Sejtszintű anyagcsere Ökrös Ilona B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Az A alkoholizmus, fiziológiás sejtműködés mint probléma Feltételei:
RészletesebbenEnergia források a vázizomban
Energia források a vázizomban útvonal sebesség mennyiség ATP/glükóz 1. direkt foszforiláció igen gyors igen limitált - 2. glikolízis gyors limitált 2-3 3. oxidatív foszforiláció lassú nem limitált 36 Izomtípusok
RészletesebbenBIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
RészletesebbenA tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai
A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi
RészletesebbenAz élő anyagot felépítő kémiai elemek
BIOKÉMIA SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM Az élő anyagot felépítő kémiai elemek 1. Elsődleges biogén elemek (a sejtek tömegének 99 %-át adják). Makro elemek Másodlagos biogén elemek (0,005-1%-ban fordulnak elő
RészletesebbenBIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT)
BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT) Előadások anyaga: Dr. Pécs Miklós, Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr.
RészletesebbenVálasz. Dr. Rózsa László PhD bírálatára
Válasz Dr. Rózsa László PhD bírálatára Tisztelettel köszönöm Dr. Rózsa László igazgató úrnak építő szándékú opponensi véleményét. Hálás vagyok a kedvező értékelésért, a dolgozat nyilvános vitára történő
Részletesebben