Public Relations egy egészségügyi intézmény szolgálatában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Public Relations egy egészségügyi intézmény szolgálatában"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Kommunikáció Szak Nappali tagozat Public Relations szakirány Public Relations egy egészségügyi intézmény szolgálatában Készítette: Karancsi Ágnes Budapest, 2008

2 1. Bevezetés Szakirodalmi áttekintés Elméleti áttekintés Szervezeti kommunikáció Issue menedzsment A Bács-Kiskun Megyei Önk. Kórházának makrokörnyezete Steep elemzés Társadalmi, kulturális tényezők Technológiai tényezők Környezeti tényezők Gazdasági tényezők Politikai tényezők A Bács-Kiskun Megyei Önk. Kórházának arculata Az arculat tartalmi elemei A kórház struktúrája A kórház stratégiája A kórház küldetése A kórház stílusa Az arculat formai elemei A kórház vizuális megjelenése A kórház public relations tevékenysége A PR elhelyezkedése a struktúrában A Betegszolgálati Iroda Külső PR Tulajdonos, önkormányzat irányába Páciensek, betegek irányába Tömegkommunikációs eszközök Kétirányú sajtómonitoring Belső PR Esettanulmány A betegelégedettségi felmérés módszertana A kérdések összeállítása A felmérés eredményeinek értékelése

3 5.2.1.Szöveges értékelés A kérdőívek eredményei táblázatban Konklúzió Irodalomjegyzék Mellékletek

4 1. Bevezetés A public relations tevékenységet sokáig csak a profitorientált vállalatoknak tulajdonították, mára azonban már tudjuk, hogy az állami szervezetek, politikai pártok, alapítványok, szakszervezetek, de még az egyházak és a múzeumok is public relations tevékenységet folytatnak. Nem felejthetjük ki ebből a felsorolásból a kórházakat sem, különösen ma, amikor ennyi figyelem fordul az egri kórházban történtekre, ahol nyilvánvalóan a vezetőség és a dolgozók közötti kommunikáció hiánya okozta a helyzet elmérgesedését. Az egészségügyi ellátás, mint szolgáltatás, problémaérzékenysége az utóbbi években jelentősen, napjainkban drámaian megnövekedett. Ennek a kezelését csak a lakossági szükségletek és elvárások felismerésével és a tervezési tevékenység összehangolásával lehet megvalósítani Az egészség mindannyiunk számára különleges érték, de leginkább csak akkor értékeljük, amikor mi magunk vagy hozzátartozóink betegek lesznek. A betegség leküzdéséhez pedig nagyban hozzájárul, hogy a gyógyító intézményben emberséggel bánjanak velünk, és kellemes környezet vegyen minket körül. Az egészség ügye azonban nem lehet csak az egészségügyi közigazgatásé. Természetesen nehéz megmondani, hogy meddig terjed a kormány vagy a helyi önkormányzat felelőssége. Vajon mit tehet egy kórház annak érdekében, hogy a betegek bizalommal forduljanak hozzá és vajon mit tehet annak érdekében, hogy tevékenységének javításához minél több forrást szerezzen? Beépítheti a public relations tevékenységet a szervezeti struktúrába, mint a stratégiai menedzsmentet támogató egységet. Az issue menedzser (a public relations egység részeként) pedig mindazon háttérmunkákat végzi el (kutatás, tervezés), amely a kórházat segítheti az érdekgazdákkal történő kommunikációban. Dolgozatom első felében egy komplex elméleti áttekintést készítek, amely elengedhetetlen annak érdekében, hogy tisztán lássuk a gyakorlati részben elemzett szervezet működésének miértjét. Ebben a részben a szervezeti kommunikáció fontosságát valamint az issue menedzsment működését ismertetem public relations szakkönyvek segítségével. A szekunder kutatás során elsősorban az egészségügyi marketing témában íródott nemzetközi szakkönyvekre illetve folyóiratokra támaszkodtam. 4

5 A dolgozat második részében az elmélet gyakorlati átültetésére törekedtem, elsősorban a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházának Betegszolgálati Irodáján eltöltött 15 hetes szakmai gyakorlatom alapján. Ennek első szakaszaként a kórház környezetét mutatom be STEEP elemzés segítségével, melyből kiderül melyek a kommunikációs tevékenység legfontosabb stratégiai pontjai. Nagyon sok segítséget nyújtott számomra a kórház Pr menedzsere, aki személyes tanácsain túl szakmai forrásanyagokat is a rendelkezésemre bocsátott. Bemutatom a kórházat valamint a Betegszolgálati Iroda tevékenységét különös tekintettel a külső célcsoportokkal folytatott kommunikációra. A dolgozat záró részeként pedig a kórház Betegszolgálati Irodáján töltött szakmai gyakorlatom során szerzett tapasztalataimat írom le egy esettanulmányon keresztül. A dolgozat lezárásaként észrevételeimet összegzem Szakirodalmi áttekintés Heimerl és Köck szerint a kórház, mint közszolgálati szervezet esetén nem a gazdasági siker a legfontosabb cél. A működés fenntartásának elengedhetetlen feltétele, a szervezet sikeréhez azonban ennél többre van szükség. Az egészségügyi intézmények többféle konfliktussal szembesülnek, így többféle érdekgazdának kell eleget tenniük. Minden kórház a lehető legjobb szolgáltatásra törekszik elsősorban a betegek elvárásainak eleget téve, azonban a fenntartó által támasztott gazdasági elvárásokat is ki kell elégítenie. Mindez bonyolult stratégia megalkotását követeli. A profitorientált szervezeteknél mindent a nyereségtermelés határoz meg, az egészségügyi intézményekben azonban többféle véleményvezér érdekei is meghúzódhatnak. A kórházaknak ezért a különböző érdekekhez hangolt kommunikációs stratégiát kell kidolgozniuk, kezdve a megfelelő szervezeti struktúra kialakításával. Az egészségügyi menedzsment, egészségügyi marketing nem új keletű fogalmak nemzetközi viszonylatban. Az egészségügyi intézmények jelenlegi környezetére vetett pillantás azt mutatja, hogy feladataik összetettsége nagymértékben növekszik, ami a releváns környezeti tényezők számának növekedésével indokolható. Az itt következő néhány példa ezt mutatja: a betegek nagykorúsága 5

6 az egyes egészségügyi intézmények közötti konkurencia a kórházon belüli és kívüli területek együttműködése személyzeti problémák: munkaerő toborzási nehézségek, autonómia törekvések, a motiváció hiánya, stb. új feladatok (pl. prevenció)- népnevelés Mindezzel párhuzamosan ezek és más környezeti tényezők dinamizálják a változást. Egykét példa: a finanszírozás nyomása elszámolási rendszerek orvos - technológiai fejlődés KÖZVÉLEMÉNY 1 A közellátás fogalmát közelebbről megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a kórházak vezetési tevékenységei között rengeteg olyan feladat van, amelyek marketing eszközök felhasználásával könnyen megoldhatóak lennének. Ezek között említhetnénk a közvélemény-kutatást, amely megfelelő eszközöket kínál a betegek elvárásainak, igényeinek és megelégedettségének elemzéséhez. A kínálatot is segíthet színesebbé tenni, a kórházban gyógyító tevékenység megértését is segítheti a public relations/marketing. A külső közönségcsoportokkal való kommunikálás, a tömegkommunikációs eszközök kihasználása, a szervezeten belüli kommunikációs tevékenység is rengeteg megoldást nyújthatnak a menedzsment számára. Ma Magyarországon ez a szemlélet nem igazán jellemzi az egészségügyi intézményeket. A legtöbb kórházban nem vesznek tudomást az ilyen marketingszemléletről, hiszen úgy állnak hozzá, hogy a beteg úgyis az ő kórházukat fogja választani, mert nincsen más választása. A beteg bizalmának elnyeréséhez azonban hosszú út vezet, ez az út pedig tervezést igényel. Egy korszerű egészségügyi intézménynek betegközpontúnak kell lennie, különben a gyógyító tevékenység látja kárát, ami egy végeláthatatlan folyamatot indít be. Ha egy kórházban az aktuális és lehetséges értékesítési piacot célzó minden tevékenységet szisztematikusan megterveznek, kiviteleznek, koordinálnak és ellenőriznek, akkor az a 1 Peter Heimerl Wagner, Christian Köck (1999): Az egészségügyi intézmények menedzsmentje 6

7 szükségletek által meghatározott gazdálkodás körülményei között is nagyban hozzájárul a közellátási megbízás teljesítéséhez. 2 A magyar egészségügyi ágazat jövőjéről szóló tanulmányok sok egyéb mellett azt is alátámasztják, hogy a jövőben az egészségügyi rendszernek számolnia kell a versenynyomás erősödésével. Az állami kórházaknál először csak a támogatásért és felszerelésekért folytatott verseny területén alakul ki konkurenciaharc. Később azonban már a betegekért is versengés alakulhat ki. Gondoljunk csak bele, egy jó hírű fogorvosért akár több száz kilométert is hajlandóak vagyunk utazni. Mindezek szintén az újkoncepciók befogadására ösztönözhetik a kórházak döntéshozóit. A betegek egyre öntudatosabbakká válnak- köszönhetően a különböző amerikai televíziós sorozatoknak a kórházi szolgáltatásokkal szemben tudat alatt is egyre nagyobb igényeket támasztanak. Magát a gyógyító tevékenységet hozzáértés híján- nem tudják megítélni, ezért figyelmük sokkal inkább a körülményekre irányul (mennyit kell várniuk, hogyan szólt hozzájuk az orvos). Ezek az elvárások főként a munkafolyamatok változásaihoz járulnak hozzá. A kórház menedzsmentjének viszont a felszereltségben, az étkeztetésben, az infrastruktúra kialakításában is igazodnia kell ezekhez az elvárásokhoz, ez pedig újabb pénzforrások beszerzését igényli. A kórháznak pont ezért érdeke a tulajdonossal való jó kapcsolat kialakítására való törekvés. Fontos azt is megállapítanunk, hogy az egészségügy általános negatív megítélése is hozzájárulhat a magyar kórházak veszteségességéhez. Az állandó miniszterváltások, a sikertelen reformkísérletek a lakosság maradék bizalmát is elvették, a forráshiányokkal pedig mindenki tisztában van. Sajnos ennek a kialakulásához nagyban hozzájárulnak a médiák is, hiszen többségüknek csupán a rossz hír a jó hír. Egy egyébként sikeres kórházban történő orvosi műhiba ami rendkívül ritkán esik meg- hosszú időre befeketítheti az adott kórház hírnevét. Nyilvánvaló, hogy az egész szektor, de az egyes kórházak is megfelelő, célirányos tájékoztatási munkával vethetnek gátat a negatív tudósítások eluralkodásának. 2 (392) Peter Heimerl Wagner, Christian Köck (1999):Az egészségügyi intézmények menedzsmentje 7

8 Ahogy a bevezetőben is megállapítottam, a public relations nem csak a vállalatok sajátja, a kórházaknak is aktív kommunikációra kell törekedniük, igyekezniük kell megnyerni a közvéleményt. A közvélemény nem csupán a betegeket, hanem a teljes lakosságot és a potenciális munkatársakat is jelenti. Törekedni kell a kórházaknak a megfelelő imázs (a közönség szemében a szervezetről kialakult kép) kialakítására, és ezeknek a tömegkommunikációs eszközökön keresztüli közzétételére Elméleti áttekintés Hogy megértsük, miért is fontos a public relations beépülése a szervezeti struktúrába, elsősorban tisztában kell lennünk a szakma alapfogalmaival, főként a szervezeti kommunikáció szemszögéből. A Pr munka valamint a szervezeti felépítés szorosan összefüggő rendszert alkotnak. A megfelelő szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező Pr szakembernek szüksége van a támogatásra a szervezet többi résztvevőjétől is. Egy megfelelően működő szervezeti struktúrában nagy hangsúlyt kell fektetni a Pr munkára és egy komplex, jól felépített szervezeti működésben kell gondolkodni. Az elméleti háttér leírásánál az a célom, hogy rávilágítsak, a Pr elmélet hogyan kapcsolódik egy kórház struktúrájához, menedzsmentjéhez, stratégiai tevékenységéhez, a kórház céljainak megvalósításához Szervezeti kommunikáció A szervezetek alapvetően háromfélék lehetnek: profitorientált, nem profitorientált, valamint kormányzati/ államigazgatási szervezetek. Mivel esetünkben egy kórházról van szó, amelynek az önkormányzat a tulajdonosa, ezért a kormányzati szervezetek közé tartozik. A public relations tevékenység és szakma szempontjából minden szervezeti forma értékes, a következő okok miatt: - mindenfajta szervezet számára hasznos a public relations tevékenység, és ezért - minden szervezet életében értelmezhető a public relations funkció, továbbá - a public relations szakma funkcionálása a szervezeti keretekhez kötődik és nem annak fajtájához. 3 3 Nyárády Gáborné-Szeles Péter: (2004) Public Relations I. (12) 8

9 Egy szervezet akkor válhat azonban leginkább sikeressé, ha környezetével igyekszik együttműködni, tevékenységét a belső-és külső közönségcsoportokkal elfogadtatni. Egy szervezet nagyon sokféle kapcsolatot tart fent környezetével. Ilyen a szervezet tagjainak munkája, mely során találkoznak vagy érintkeznek a környezetben élő emberekkel és más szervezetekkel; a kórház esetében az orvos, az ápoló, a portás, de a konyhai alkalmazott napi munkáját és az igazgató tárgyalásait egyaránt. Ezek a kapcsolatok mind felelősek a szervezet külső megítélésének kialakulásában. Arról, hogy hogyan dolgozik, működik, látja el alapvető feladatát, milyen felkészültséggel rendelkezik, mennyire készségesek a munkatársai, milyen rend van a szervezeten belül, és mennyire van megszervezve a szervezetben folyó munka. Arról is, hogy a szervezet tagjai milyen viszonyban vannak a saját szervezetükkel, munkahelyükkel, munkaadójukkal, éreznek-e felelősséget a végzett feladataik kapcsán, szívesen végzik-e a feladataikat vagy ez terhet jelent a számukra. Mindezek a kórház szempontjából leginkább a betegek kapcsán a legfontosabbak, hiszen nem mindegy számukra, hogy az orvosok vagy éppen az ápolók hogyan bánnak velük. A szervezet környezettel kialakított kapcsolatait tehát leginkább a kikerült információk befolyásolják. Az információk alakítása, az általuk kiváltott hatások visszacsatolása is kommunikációnak számít ilyen értelemben. Ebből következik, hogy a szervezetnek szüksége van az információk rendszerezésére. A szervezetek nem csupán a klasszikus értelemben vett kommunikációs szakmai aktivitásuk során (reklámtevékenységek, vezetői nyilatkozatok a médiában, Pr tevékenység), hanem minden egyes tevékenységükkel kommunikálnak a környezet felé. Napjaink jellemző szervezetfelfogása alapján a magatartás az a tényező, amely a környezetben, illetve a közvéleményben a szervezet személyiségéből tükröződik. Rendszerint a szervezet alapműködésének folyamatai is interaktív viszonyban állnak a környezettel. A szervezeti kommunikáció tehát egy adott szervezet magatartása a környezet vonatkoztatási keretében: a szervezet tervezett és spontán aktivitásainak összessége. 4 A szervezeteknek különböző lehetőségei vannak a környezeti kihívásokra válaszolni. A szervezetnek három választása van: 1., Lehet INAKTÍV és remélheti, hogy minden veszély elmúlik. 4 Nyárády Gáborné-Szeles Péter: (2004) Public Relations I (17-19) 9

10 2., Lehet REAKTÍV és védekező, a harcot át is engedheti valaki másnak. 3., Lehet PROAKTÍV és menedzselheti a viszonyt megelőző, rendszerszemléletű, előrelátó, kezdeményező módon is. 5 A kommunikáció szervezeten belüli szerepét is meg kell határoznunk, hiszen nem mindegy, hogy pl. a kórház struktúrájában milyen szerepet szánnak a public relations-ért felelős egységnek. Erről a későbbiek folyamán még tárgyalni fogok a dolgozatomban. Legtanácsosabb a menedzsment közvetlen közelébe rendelt alrendszerként kijelölni a közkapcsolatokért felelős részleget/személyt. Rajta keresztül áramlanak az információk, s hogy kellő információhoz jusson, megfelelő hatáskörrel kell rendelkeznie. Ahhoz, hogy a szervezet kommunikációs szakembere hatékonyan és sikeresen oldja meg a feladatát, a szervezeten, mint rendszeren belül olyan alrendszerben kell elhelyezkednie, ahol kellő információt kap, és döntési hatásköre is van. A kommunikáció szervezetben betöltött szerepét már el tudjuk helyezni, azonban tisztában kell lennünk azzal is, hogy a vizsgált kórház mely public relations folyamatokat követi. Ahogy a bevezetőből is kiderült, a Bács-Kiskun Megyei Kórház egy olyan intézmény, amelynek elsődleges feladata a köz szolgálata, a társadalom egészségi állapotának fenntartása.. Ebből a feladatból következik, hogy a kórház elsődleges célcsoportjai a betegek, hiszen az ő bizalmuk és elégedettségük elérése a kórház fennmaradásának és hatékony működésének záloga. A kórház környezetében azonban más érdekgazdák is meghúzódnak, említhetnénk a különböző érdekszervezeteket, az önkormányzati képviselőket, vagy a kórházat ellenőrző szervezeteket. A kórház mikro-és makrokörnyezetében létező érdekek és ellenérdekek feltérképezéséhez nem elég a sajtókapcsolatok ápolása vagy csupán a belső kommunikációs folyamatokra való koncentrálás. Az issue management egy olyan tervezés, amely segít kézben tartani a közügyeket (public affairs), az intézményi tervezést, az intézményi kommunikációt és az ön/kormányzati ügyeket egyaránt. Elméleti áttekintésem következő lépéseként az issue management fogalmát írom le, valamint annak működéséhez szükséges támogató rendszereket. 5 Nyárády Gáborné-Szeles Péter: (2004) Public Relations I. (17-19) 10

11 Issue management Egy vállalat tevékenységét nagyon sokféle hatalmi harc befolyásolhatja, napjainkban a különböző érdekcsoportok intézményesült formákba tömörülnek. Ezek a csoportok akadályai lehetnek akár az intézmény lobbitevékenységének is. Az issue menedzsernek előre kell jelezniük a központi jelentőségű ügyeket és az érdekgazdák álláspontjában várható változásokat, majd ezeket az információkat fel kell használniuk a kommunikációs kampányok és a stratégiai tervezés során. Az issue management nem azonos más public relations tevékenységekkel, vagy más Pr szakterületekkel, az issue management a következőket hordozza magában: kormányzati kapcsolatok közügyek lobbi krízis management stratégiai tervezés Az issue menedzsment különböző eszközökkel szünteti meg a tevékenység és a külső érdekgazdák elvárásai közötti eltérést. Ez jelentheti a munkafolyamat módosítását, a politikai vagy egyéb döntések befolyásolását is. Egy formális menedzselési folyamat, amely külterjes és proaktív szervezeti magatartást igényel, hiszen egy reaktív szervezet nem is érzékeli a külvilág elvárásait. Az issue menedzsment nem arra törekszik, hogy másokra ráerőltessen valamit, vagy befolyásolja, hanem a teljes együttműködés a cél. 6 Az issue management egyik funkciója a kulcsfontosságú külső érdekgazdákat (a kórház esetében az OEP, a lakosság, az önkormányzat) ellátni információkkal. Ezen folyamat segítségével a szervezet eléri a célcsoportját, próbálja azok attitűdjét alakítani, félelmeit, előítéleteit eloszlatni. Az issue management figyelmezteti a szervezetet a környezetében fellelhető érdekellentétekre, megkeresi az érdekek összeegyeztethetőségének lehetőségét. Ennek köszönhetően tehát a szervezetek meggondolatlan irányelvek helyett felelősségteljesen tudnak működni, miközben saját érdekeiket képviselik. 6 Nyárády Gáborné- Szeles Péter: (2004) Public Relations II. 11

12 . A szervezet belső működésén kívül nem hagyható el a makro-és mikrokörnyezet elemzése, az egészségügyi szervezeti tevékenység várható hatásának vizsgálata. Ehhez az issue menedzsernek folyamatos környezetvizsgálatot kell végeznie a piackutatás eszközeit felhasználva (lásd STEEP). Az issue menedzsment nem csak az általános közvéleménnyel tartja a kapcsolatot, hanem a kormányzati szervekkel, döntéshozókkal is, ezek attitűdjét, véleményét is próbálja alakítani. Az issue menedzsment elősegíti a külső környezet változásaihoz igazodó üzleti tervek kidolgozását, figyelemmel követi az általános etikai irányelvekben bekövetkező változásokat és megtervezi a stratégiai menedzsment azon lépéseit, amelyek a szervezet napi működését ezekhez igazítják. Kompromisszum nem mindig jöhet létre, azonban az issue menedzser igyekszik a legjobb megoldást megkeresni a külső érdekgazdákkal folytatott küzdelmekben. Mielőtt egy szervezet belekezd egy issue management programba, létre kell hozni a megfelelő szervezeti struktúrát, meg kell teremtenie a megfelelő munkakörnyezetet és azokat az intézkedéseket, amelyek a stratégiai és Pr tervezés integrálásához szükségesek. A stratégiai tervet a szervezet céljainak elérése érdekében hozzák létre. Ennek alátámasztása az üzleti terv, amely a cél megvalósításához szükséges erőforrások felhasználását határozza meg. A nyilvánosság politikai terv az üzleti tervhez kapcsolódik, hiszen olyan formán támogatja az üzleti tervet, hogy javaslatokat tesz a környezet változásaira való lehetséges reagálásokra. Kitűzi a szervezeten belüli változtatások szükségességét, taktikai terveket készít elő. A tervezés akkor a leghatásosabb, ha a menedzser nem csak a vezetési, hanem a tervezési folyamatokban is részt vesz. A stratégiai terv létrehozása eredménytelen a környezet megfigyelése az azokból származó információk figyelembevétele nélkül. A sikerek vagy kudarcok gondos mérlegelését követően egy olyan taktikai tervet kell létrehozni, amely a kommunikációs stratégiákat vagy azoknak szükséges megváltozatását is tartalmazza. A szervezetek sikere nem csak az issue menedzser tevékenységén múlik. Szükséges hozzá egy jól felépített szervezet, valamint szervezeti kultúra. A szervezet tagjainak 12

13 viselkedésétől, a vállalati atmoszférától is függ, hogy mennyire sikeres az információ felvétel, feldolgozás, illetve a befolyásolás módja. Huber és Draft elmélete szerint a turbulencia esetén a szervezetek környezethez való alkalmazkodási készsége nő, több forrást bocsátanak az issue management rendelkezésére. Minél nagyobb a bizonytalanság, annál több forrást hajlandó a vállalat információkeresés céljára rendelkezésre bocsátani. Ez a hajlandóság a bizonytalanság megszüntetésének igényéből ered. A szervezeti kultúra befolyásolja, hogy az összekötőként szolgáló személyzet hogyan észleli, hogy mely ügyek állnak a szervezet érdeklődésének középpontjában és hogyan célszerű kezelni azokat. Az összekötő szerepet betöltő személyzetnek és tevékenységük helyszínéül szolgáló szervezeti struktúráknak alkalmasnak kell lennie sok ügy kezelésére, sok információ beszerzésére az ügyekkel és az azokat körülvevő kölcsönhatásokkal kapcsolatban. 7 A vállalat alkalmazottainak a vállalati politika alkalmazhatóságát biztosnak kell érezniük, konszenzusnak kell létrejönnie. Az elméleti áttekintés után egy gyakorlati példán keresztül igyekszem bemutatni egy egészségügyi intézmény public relations tevékenységét. 2. A kórház makrokörnyezete STEEP elemzés 7 Nyárády Gáborné Szeles Péter : (2004) Public Relations II. 13

14 Az elméleti részben már tárgyalt issue menedzsment szerint ahhoz, hogy egy szolgáltató, jelen esetben egy kórház eredményes és a szolgáltatását igénybe vevők körében népszerű legyen, folyamatos környezetfigyelésre van szüksége. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházának esetében arról tárgyalhatunk, hogy melyek azok az érdekcsoportok illetve döntéshozók, amelyekkel a kórház kapcsolatban áll. Annak érdekében, hogy mindezt megértsük, elsődlegesen a kórház környezetét kell elemeznünk. Ehhez segítségünkre szolgál a STEEP analízis, mely a marketingszakmában egy ismert és bevált módszer a makro környezet megfigyelésére. A kórház esetében ez a módszer az issue menedzsment monitoring tevékenységének egyik legfontosabb eszköze. A STEEP kifejezés az angol social-cultural (társadalmi), technological (műszaki), economical (gazdasági), environmental (környezeti), political (politikai-jogi) szavak kezdőbetűjéből adott kifejezés. Ezzel a módszerrel könnyen azonosíthatóak a külső környezet gyors változásai, lehetővé téve az intézmény számára a gyors alkalmazkodást. Felbecsülhetőek a várható tendenciák, az érdekgazdák elvárásai, a szervezeti működést befolyásoló változások. Ezen tényezők ismeretében a Pr vezető könnyen felismeri a változásokban rejlő lehetőségeket, rugalmasabbá válik a stratégiai tervezés, a fejlesztési irány meghatározása, a felmerülő issuek illetve a kormányzati döntések befolyásolása. A Megyei Kórházról készített STEEP elemzés esetében elsősorban a Kecskemét és térségét tekintettem makro-környezetnek. Voltak azonban olyan esetek, amikor ésszerűbbnek tűnt egész Bács-Kiskun Megyét is számításba venni (pl. a társadalmi tényezőknél), illetve országos viszonylatban értelmezni az adott tényeket (pl. gazdasági, politikai tényezők). A kórházat tekintve pedig egyes tényezőkre nem fektettem akkora hangsúlyt, tekintve, hogy az intézmény issue management tevékenységére nem gyakorolnak hatást Társadalmi-kulturális tényezők A népesség számának alakulása Bács-Kiskun megye népessége az elmúlt négy évtizedben megközelítőleg 10%-kal csökkent, ugyanakkor a megyeszékhely lakossága folyamatos emelkedést mutat. Kecskemét lakossága az elmúlt bő négy évtizedben több mint másfélszeresére növekedett 14

15 (1. táblázat). A város lakónépessége az 1980-as évek végén már meghaladta a főt, s a népesség számának bővülése ezt követően is tartós maradt. Kecskemét és Bács-Kiskun megye lakosságának alakulása Táblázat Megnevezés Kecskemét Bács-Kiskun megye Kecskemét a 12,1 % 14,8 % 17,0% 18,8% 19,9% 20,03% megye %- ában Forrás: Népszámlálás 1990, KSH T-STAR, KSH Megyei Statisztikai Évkönyv A bővülés dinamikájára jellemző, hogy az elmúlt öt évben közel 3000 fős növekedést tapasztalhattunk, ami egyedülálló a magyarországi megyei jogú városok sorában. Kedvező tendenciaként értékelhető továbbá, hogy a város népességvonzó képessége a kistérségének határain túlra is kiterjed. Kecskemét tehát jelentős vonzásközponttá vált, s megyén belüli súlya egyre növekvő. A város részesedése a megye lakosságából folyamatosan növekedett az elmúlt évtizedekben, s ez napjainkban sem tört meg, így a 2000-es 19,9%-os értékről 2004-re már 20% fölé emelkedett. Az elmúlt évtizedek adataiból megállapítható, hogy Kecskeméten a születések és halálozások aránya az országos tendenciákhoz képest kedvezőbben alakult. Míg országos szinten a népesség fogyása 1981-től folyamatos, addig Kecskeméten ez a tendencia csak a kilencvenes évek közepétől figyelhető meg. A természetes fogyás mértéke 1998-ban volt a legmagasabb, azóta viszont a növekvő élveszületéseknek és az alacsonyabb szinten egyre inkább stabilizálódó halálozási számoknak köszönhetően, a természetes fogyás alacsony értékű (2,3 fő/ lakos). A népesség kormegoszlása A város fejlődése szempontjából fontos demográfiai mutató a korstruktúra is. Ennek ismerete, változásának nyomon követése alapvető feladat, hiszen hatása van a népszaporodás jövőbeni alakulására, befolyásolja a munkaerő-kínálatot, és alapvetően 15

16 meghatározza az oktatásra, valamint a szociális és egészségügyi szolgáltatásokra háruló feladatokat. Az országos tendenciákhoz hasonlóan 1980 és 2005 között jelentősen megváltozott Kecskemét város korstruktúrája (1. ábra). Az ábra alapján látható, hogy a korösszetétel kedvezőtlen irányban módosult. Jelentősen csökkent a gyermekek száma, illetve aránya, ugyanakkor növekedett a 60 éven felüliek részaránya. Különösen a változás iránya és szerkezete aggasztó, hiszen csak a legutóbbi öt évben két százalékponttal csökkent a 14 éven aluliak aránya, míg az időseké 1%-kal nőtt, amely egy elöregedő társadalom képét vetíti előre. 1. ábra Kecskemét lakosságának korösszetétele, % 90% 14% 15% 17% 18% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 63% 63% 65% 66% 20% 10% 0% 23% 22% 18% 16% * x Forrás: Népszámlálás 1990, KSH T-STAR 2000, * Mikrocenzus 2005 Foglalkoztatás A munkaerőpiacra jellemző, hogy emelkedett a éves népesség aktivitási aránya a régióban (53 %, év), amely 2 százalékponttal még mindig elmarad az országos átlagtól. Bács-Kiskun megyében magas a munkanélküliségi ráta 9,5 %, a 48 %- os foglalkoztatási arány az elmúlt évhez képest minimális javulást mutat, de még mindig regionálisan a legrosszabb, és országosan is rendkívül kedvezőtlen decemberében 3 %- kal több álláskereső volt a megyében, mint a korábbi év végén. A munkanélküliség az egészségi állapottal összefügg, ahol magas a munkanélküliek száma, ott általában a rokkantak száma is magas, az ellátásukkal kapcsolatos kiadások az egészségbiztosítási rendszert terhelik. 16

17 Életmód Magyarországon a lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban is igen kedvezőtlen képet mutat. A szociológiai vizsgálatok szerint az egészségi állapot szubjektív megítélése nagyban befolyásolja az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét és ez jól korrelál az objektív egészségi állapottal. A magyar társadalomban az egészségügy és a hozzá kapcsolódó területek, valamint problémák csak a betegség észlelésekor jelennek meg. Az egyik alapprobléma az emberek nem megfelelő attitűdje az egészség, az egészséges életmód és a testmozgás iránt. Az egészség nem determináló érték az emberek számára, holott a betegség megelőzése sokkal kevesebb gonddal jár, olcsóbb és időtakarékosabb, mint a betegség kezelése. Hiányzik a tudatos prevenció megvalósítására tett szándék is. Az emberek általában tisztában vannak azzal, hogy melyek a korszerű élelmiszerfajták, ugyanakkor mindennapi táplálkozásukban az ellenkezője valósul meg. Még mindig túlsúlyban vannak az egészségtelenebbnek minősített élelmiszerek, mint a fehérkenyér, zsiradékok. A zöldséggyümölcsféleségek fogyasztása és összetétele sem korszerű. A fogyasztási szokások jól érzékelhető különbséget mutatnak az iskolázottság szerint, a magasabb iskolázottságúak javára. A káros szenvedélyek tekintetében Bács-Kiskun Megyében az országos átlagnál súlyosabb a helyzet. A rendszeres vagy alkalomszerűen alkoholt fogyasztók számában az élen állunk. A fiatalabb korosztályban is egyre gyakrabban jelenik meg a dohány, az alkohol és a drog. Az ezekből adódó halálozási arány meglehetősen elkeserítő. Még mindig nem jelent meg csak nagyon szűk körben - az egészségérték fogalom és a hozzá kapcsolódó haszonelmélet és életminőség. Bács-Kiskun megye egészségügyi mutatóinak jellemzői Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Kórháza ellátási területe az alap szakmákban Kecskemét és térsége, mint súlyponti kórház a speciális szakmákban az egész Bács-Kiskun megye lakosságát ellátja, ezért az lakosság egészségi állapotát szemléltető főbb adatokat megyei szinten mutatom be. Bács-Kiskun megyében a demográfiai jellemzőinek tekintetében az országos tendencia figyelhető meg: a 60 évnél idősebbek aránya nő. 17

18 A férfiak és a nők születéskor várható átlagéletkora a hazai adatok között is a legrosszabbak közé tartozik: évben Bács-Kiskunban 67,9 és 76,6 év, (2. számú melléklet, 1.táblázat), melynek hátterében a magas halálozás, káros életviteli és életmódbeli szokások és abból eredő megbetegedések, a fiatalok arányának csökkenése, a lakosság elöregedése áll. Az 1000 lakosra jutó élve születések száma évben a megyében (9,6) az országos átlag (9,9) alatt volt. Az 1000 lakosra jutó halálozások száma országosan 13,1, ez Bács- Kiskunban 13,3. Ugyanakkor a megyében az 1000 élve születésre jutó egy éven aluli meghaltak esetében 1996-hoz képest viszont jelentős javulás figyelhető meg: 1996-ben: 8,9; 2006-ban: 5,3. A megye lakosságának egészségi állapota tekintetében is igen kedvezőtlen a kép, mivel nem elégséges a tudatos prevenció megvalósítására tett szándék, a jövedelmi pozíció is az országos átlag alatt van (havi bruttó átlagkereset országosan 171 ezer Ft, a megyében 135 ezer Ft, (79 %) évben. A halálozások száma évben évhez viszonyítva országosan 1 % - os, a régióban 3 % - os, a megyében 2 % - os növekedést mutat. Mind a régióban, mind a megyében az országosnál kedvezőtlenebbül alakult a mutató. A nemenkénti halandóság is nagy különbségeket mutat, ugyanis a férfiak életkilátásai valamennyi korcsoportban lényegesen rosszabbak, mint a nőké, a részarányuk a halálozásban évente eléri az % - ot. A magas halandóság okai a következőkre vezethetők vissza:- Az egészségre káros életviteli és életmódbeli szokások. A lakosság elöregedése, fiatalok arányának csökkenése. Az egészségügyi ellátás bizonyos hiányosságai. Kecskemét város és Bács-Kiskun megye demográfiai adataira és egészségügyi állapotának bemutatására arányaiban nagyobb hangsúlyt fektettem a STEEP elemzés során, mivel az egészségi állapotot legmarkánsabban a demográfiai tényezők (kor, nem, iskolai végzettség, foglalkozási, jövedelemi viszonyok) befolyásolják. A lakosság egészségi állapota mint kereslet - határozza meg az egészségügyi kormányzat, a helyi közigazgatás és az intézmények részére a megoldásra váró feladatokat. 18

19 2.2. Technológiai tényezők Az egészségügyi ágazat folyamatos átalakulásban van, egyrészt a megbetegedési viszonyok megváltozása, másrészt a technológiai fejlődés lehetővé teszi a kórházon kívüli ellátások terjedését. Az egészségügyi ellátó rendszer részére örök probléma, hogy a tudomány, a technika fejlődése gyorsabb ütemben növeli a gyógyítás eszköztárát, mint ahogy az erre rendelkezésre álló források növekedni tudnak. A technológiai fejlődés óriási mértékű, amely nemcsak korszerű orvosi műszereket, hanem új gyógyítási módszereket, technológiákat, műtéti eljárásokat is magában foglal. Az egészségügyi ellátás a korszerű informatikai eszközök alkalmazása nélkül elképzelhetetlen. A gyógyítási feltételek közé kell sorolni a gyógyszereket is, melyek a kutatások eredményeként rendkívül széles palettát biztosítanak az orvosi döntésekhez. Különösen a daganatos betegségek gyógyítása terén jelentős a fejlődés. A technológia fejlődése új ellátás-szervezési módszerek bevezetését hozza magával, a drága eszközöket, technológiát centralizáltan kell működtetni az egyetemi központokban és a súlyponti kórházakban, biztosítva azok maximális kihasználtságát. Ezekben a centrumokban társul a korszerű technológiához a megfelelő tudás és gyakorlat, így itt nagyobbak a gyógyulás esélyei Természeti-környezeti tényezők Település-szerkezet Bács-Kiskun megyére jellemző a tanyás, szétszórt település-szerkezet, 20 város és 99 község tartozik a megyéhez. A megye déli és Duna-menti részén a település sűrűsége nagyobb, a települések mintegy 60 %-a itt helyezkedik el. A népesség közel 66%-a városlakó, a fennmaradó népesség pedig községekben és tanyákon él. A térség egyik helyi sajátossága, hogy az alföldi átlagnál is nagyobb arányban van jelen a tanyás településszerkezet (külterületen, tanyákon lakók száma fő év). Az aprófalvak is jellemzőek, melyeknek száma az urbanizálódási folyamatok miatt vélhetően emelkedni fog a jelenleg még nagyobb települések lakosságszámának csökkenése miatt. A térség településszerkezete komoly feladatot jelent az egészségügyi ellátási kötelezettség teljesítésében, mivel nem minden területen képes megfelelni az esélyegyenlőség követelményének. A térségben 22 elmaradottnak minősített település található (a 19

20 kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007.(XI.17.) korm.rendelet alapján), az elmaradottságot társadalmi-gazdaság tényezők figyelembevételével állapítják meg. E településeken nagyobb arányban élnek társadalmi perifériára került emberek, akiket források hiányában sem az önkormányzat, sem az egyház vagy civil szervezet nem tud támogatni. Közlekedés A közlekedési lehetőségek, a közút és vasúthálózat kiépítettsége, műszaki állapota kihat az egészségügyi intézmények elérhetőségére, különösen igaz ez a tanyákon élők esetében. A megye úthálózat sűrűsége és minősége a közepesen ellátott (M5-ös autópálya és az 5-ös országos főútvonal), Kecskemét tekintetében igen sok másodrendű és jelentős főút ágazik ki, ezáltal a megyeszékhely könnyen megközelíthető az ország számos területéről. A megyén halad át továbbá a Budapest Szabadka - Belgrád nemzetközi és a Budapest Cegléd - Szeged országos vasútvonal, amelyek egyben nemzetközileg is fontos közlekedési folyosók részét képezik. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza területén kialakított helikopter leszálló pálya biztosítja a légi mentés feltételeit. A fenti jellemzők alapján, tehát megállapítható, hogy az egészségügy korszerű logisztikai szempontú fejlesztése vonatkozásában is ideális helyszín Kecskemét, a gyors és költséghatékony megközelíthetőség okán. Infrastruktúra A gyors segélykérést biztosító távbeszélő ellátottság jónak mondható, a tanyavilágban is sokan mobil készülékkel javítják életminőségüket. Bács-Kiskun megyében a rendőrség tanyavédő programja keretében mobil telefonokat juttatott a veszélyeztetett, idős tanyán élő embereknek Gazdasági tényezők A kórház makro környezetének elemzése során a gazdasági tényezők bemutatása rendkívül fontos, mivel az egészségügyre rendelkezésre álló források, azok elosztási módja meghatározzák az intézmény lehetőségeit a feladatai ellátásában. 20

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar KREATÍV IPARI SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak 1 Napjainkban a vállalatok, vállalkozások, illetve a munkaerőpiac részéről egyre jelentősebb igény mutatkozik

Részletesebben

Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban

Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Prof. Dr. Varga Albert, Prof. Dr. Hajnal Ferenc, Dr. Nagyvári Péter, Dr. Ágoston Gergely SZTE ÁOK Családorvosi Intézet Kihívások az intézményes eü-ben

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10. PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása

Részletesebben

Prof. Dr. Piskóti István. PR Public Relations. Prof. Dr. Piskóti István. π-marketing

Prof. Dr. Piskóti István. PR Public Relations. Prof. Dr. Piskóti István. π-marketing Prof. Dr. Piskóti István 1. PR Public Relations 1. Prof. Dr. Piskóti István 1 A kurzusról Előadásszerű - Aktív interaktív Vendégek FÉLÉVZÁRÁS: Aláírás: részvétel 50% = 5 gyakorlati jegy ZH beadvány + prezentáció

Részletesebben

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013.

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Készítette az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete Ezúton szeretnénk köszönetet mondani azoknak az

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Dr. Baráth Lajos mester oktató november 16.

Dr. Baráth Lajos mester oktató november 16. Dr. Baráth Lajos mester oktató 2017. november 16. 1 Nincs egészségfejlesztési terv, szakmai,pénzügyi válság Alacsony GDP ráfordítás Nem terjedt el és nem alkalmazzák az egészségügyi gazdaságtant Jelen

Részletesebben

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak. Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek

Részletesebben

Regionális onkológiai centrum fejlesztése a markusovszky kórházban

Regionális onkológiai centrum fejlesztése a markusovszky kórházban Regionális onkológiai centrum fejlesztése a markusovszky kórházban Regionális onkológiai centrum fejlesztése TIOp-2.2.6-12/1a-2013-0002 A megvalósult Fejlesztés célja: olyan komprehenzív Regionális Onkológiai

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2010. október 29 -i ülésére

E l ő t e r j e s z t é s. a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2010. október 29 -i ülésére BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE K E C S K E M É T Ikt. sz.: 5018/2010. E l ő t e r j e s z t é s a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2010. október 29 -i ülésére Tárgy: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

Részletesebben

A HAZAI KÖZÉPVÁLLALATI SZEKTOR JÖVŐKÉPE HÁROM VÁROSTÉRSÉGBEN. Horeczki Réka. Dualitások a regionális tudományban XV.

A HAZAI KÖZÉPVÁLLALATI SZEKTOR JÖVŐKÉPE HÁROM VÁROSTÉRSÉGBEN. Horeczki Réka. Dualitások a regionális tudományban XV. Mosonmagyaróvár, 2017. október 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az NKFI-115577 A hazai középvállalati szektor szerepe az ipar területi versenyképességében kutatási projekt támogatja. A HAZAI

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Érettségi utáni képzések nappali képzés. Gyakorló ápoló (52 723 01)

Érettségi utáni képzések nappali képzés. Gyakorló ápoló (52 723 01) Érettségi utáni képzések nappali képzés 1. Gyakorló ápoló 2. Egészségügyi asszisztens A szakképesítés alapadatai Gyakorló ápoló (52 723 01) A szakképesítés azonosító száma: 52 723 01 A szakképesítés megnevezése:

Részletesebben

A Magyar JáróbetegSzakellátási Szövetség állásfoglalása szeptember 19., Balatonfüred

A Magyar JáróbetegSzakellátási Szövetség állásfoglalása szeptember 19., Balatonfüred A Magyar JáróbetegSzakellátási Szövetség állásfoglalása 2018. szeptember 19., Balatonfüred 2018. szeptember 19., Balatonfüred 1. A magyar egészségügy vezetése a 2018. áprilisi országgyűlési választásokat

Részletesebben

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak. Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek

Részletesebben

Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?

Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu

Részletesebben

TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN

TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Szegedi Igazgatósága TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, 2005. november 7. Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2005 ISBN 963 215 872 5 Igazgató:

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

14. EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENT SZAKMACSOPORT

14. EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENT SZAKMACSOPORT 14. EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENT SZAKMACSOPORT 14.A. Egészségbiztosítás 14.1. Egészségbiztosítási szak 14.4. Egészségügyi operátor () 14.. Egészségügyi operátor (4) 14.8. Egészségügyi ügyvitelszervező 14.9.

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

III. Az emberi erőforrás tervezése

III. Az emberi erőforrás tervezése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség III. Az emberi erőforrás tervezése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

KEOP-5.6.0/E/ Energia-megtakarítást célzó röntgen készülékek beszerzése a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban

KEOP-5.6.0/E/ Energia-megtakarítást célzó röntgen készülékek beszerzése a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban Energia-megtakarítást célzó röntgen készülékek beszerzése a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban Kedvezményezett: Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr A megvalósult projekt elért eredményei, fejlesztései

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program X. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és V. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia, 2008. szeptember 18-20., Balatonfüred Egészségpolitika I. Szekció, 2008. szeptember 19. Az apró munka és

Részletesebben

EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK

EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=102184.263634 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

Miskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért

Miskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért Kedvezményezett neve: Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi íoktatókórház A projekt címe: Miskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért A pályázat azonosító száma: TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0016

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN Csont Csaba Árvízszintek emelkedése Mi a PP public participation szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? A FELADAT

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai

A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai Előadó: Dr. Bakos József Főosztályvezető Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály Az állami munkafelügyeleti rendszer

Részletesebben

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA 4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul

Részletesebben

A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet

A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet 1 Egészségügyi Rendszer HATALMI FUNKCIÓK EÜ. SZOLGÁLTATÁSOK 1. Parlament (eü. jogalkotás)

Részletesebben

I. Igaz-Hamis kérdések

I. Igaz-Hamis kérdések Évközi feladatsor Menedzsment I. 2011/2012 I. félév A tesztkérdések megoldását táblázatban kérjük összefoglalni: (feladat száma, és mellette a megoldás (A, B, C/Igaz, Hamis) szerepeljen) 1 Igaz 2 Hamis

Részletesebben

Indikátorok projekt modellhelyszínein. Domokos Tamás szeptember 13.

Indikátorok projekt modellhelyszínein. Domokos Tamás szeptember 13. Indikátorok és értékelés a TÁMOP T 5.4.1. projekt modellhelyszínein Domokos Tamás 2011. szeptember 13. Az értékelés különböző típusait és főbb kérdései Az értékelés típusa A fejlesztési folyamat értékelése

Részletesebben

317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet. a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről

317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet. a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről 317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. (1) bekezdés 18.

Részletesebben

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella Hazánkban a gyermek- és családvédelem egyedülálló módon, a közel 100 éve fennálló védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. Fő hangsúly a prevención

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban) 199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe

A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe Dr. Török Erika MELLearN Konferencia 2017. április 20-21. Budapest A tudás a jövő üzemanyaga Az innováció fogalmának értelmezése Schumpeter

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

NÉPEGÉSZSÉGTAN (zh kérdések)

NÉPEGÉSZSÉGTAN (zh kérdések) NÉPEGÉSZSÉGTAN (zh kérdések) 1. Soroljon fel 5 egészségdeterminánst! -jövedelmi támogatottság -társadalmi támogatottság (szoc. ellátórendszer fejlettsége) -iskolázottság -foglalkoztatottság és munkakörülmények

Részletesebben

SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT

SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT A dokumentum a szervezeti önértékelés 217-es felmérési eredményeit veti össze a 213-as értékelés eredményeivel. 213-ban csak az oktató/kutató

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály JAVASLAT a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Tárgy : Javaslat az önkormányzat évi költségvetésének koncepciójára

Tárgy : Javaslat az önkormányzat évi költségvetésének koncepciójára Emőd Város Önkormányzat Polgármesterétől 3432 Emőd, Kossuth tér 1. Tel.: 46/476-206 Ikt.sz.:5996/2012. Tárgy : Javaslat az önkormányzat 2013. évi költségvetésének koncepciójára Emőd Város Önkormányzat

Részletesebben

Nő a beruházási kedv a hazai mezőgazdaságban Egyre optimistábbak a magyar gazdák

Nő a beruházási kedv a hazai mezőgazdaságban Egyre optimistábbak a magyar gazdák Sajtóközlemény azonnal közölhető! Nő a beruházási kedv a hazai mezőgazdaságban Egyre optimistábbak a magyar gazdák Budapest, 2017. július 17. Tavaly a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások közel 70%-a

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 58285/2010. Dr. Simon István alpolgármester

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 58285/2010. Dr. Simon István alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 58285/2010. CÍM: ELŐTERJESZTÉS A TIOP-2.2.4/09/1 KÓDSZÁMÚ, STRUKTÚRAVÁLTOZTATÁST TÁMOGATÓ INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS A FEKVŐBETEG-

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából Németh Nikolett Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Bükfürdő, 2016. április 7-8.

Részletesebben

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II.

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. dr. Baráth Lajos SZTE mesteroktató Gazdasági igazgató Károlyi Sándor Kórház MEN Debrecen

Részletesebben

Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA

Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA Sinyiné Nagy Éva ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Békéscsaba, 2010. 09.29. A Dél-alföldi régió 254 település Régiós egészségvédelmi struktúra ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális

Részletesebben

Oktatási, továbbképzési útmutatás

Oktatási, továbbképzési útmutatás Oktatási, továbbképzési útmutatás Vállságtól napjainkig (2010. április) a foglalkoztat számának alakulása A válság a legnagyobb mértékben a fizikai munkaerőt igénylő ágazatokat sújtotta, így a feldolgozóipart

Részletesebben

Magyar joganyagok - 3/2013. (II. 28.) MeG államtitkári utasítás - a Széchenyi Progra 2. oldal c) ellátja a Korm. rendeletben, a Társaság alapító okira

Magyar joganyagok - 3/2013. (II. 28.) MeG államtitkári utasítás - a Széchenyi Progra 2. oldal c) ellátja a Korm. rendeletben, a Társaság alapító okira Magyar joganyagok - 3/2013. (II. 28.) MeG államtitkári utasítás - a Széchenyi Progra 1. oldal 3/2013. (II. 28.) MeG államtitkári utasítás a Széchenyi Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS.. SZERVEZETI STRATÉGIA 2 Szervezet neve:... 1. ALAPOK A. Szervezet neve B. Szervezet jogi háttere C. Szervezet víziója D. Szervezet missziója és célrendszere 2. TERVEK A.

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

9024 Győr, Vasvári Pál u. 2-4.

9024 Győr, Vasvári Pál u. 2-4. Petz Aladár Megyei Oktató Kórház bemutatkozása 2011. április 9. Készítette: Csordás Adrienn Turbók Adrienn Az intézmény alapításának éve: 1749. Az alapító neve: Győr Város Tanácsa A korábban Szentháromság

Részletesebben

Külgazdasági üzletkötő Kereskedelmi menedzser Nemzetközi szállítmányozási és Kereskedelmi menedzser

Külgazdasági üzletkötő Kereskedelmi menedzser Nemzetközi szállítmányozási és Kereskedelmi menedzser A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben