INTERMODÁLIS CSOMÓPONTOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN REJLŐ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI, VALAMINT TERÜLET- ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK

Átírás

1 INTERMODÁLIS CSOMÓPONTOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN REJLŐ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI, VALAMINT TERÜLET- ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK

2 INTERMODÁLIS CSOMÓPONTOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN REJLŐ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI, VALAMINT TERÜLET- ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK Előadó: Babós Gyula Okl. mérnök, okl. városi forgalomtervezési szakmérnök

3 A téma előzményei éve szakirodalmi szinten folyó viták elsődlegesen közlekedési szakmai ágazati kérdésnek tekintik az intermodalitást Budapest Első Közlekedési Rendszertervének készítői ennél tágabb körben vizsgálták a kérdést 2007-ben Eger város szabályozási tervének közlekedési alátámasztó munkarészeként a város elkészíttette az egri vasútállomás térségében létesítendő intermodális csomópont tanulmánytervét 2011-ben két városban (Debrecen, Kecskemét) elkészült a KÖZOP keretén belül az intermodális csomópontokról az RMT A KÖZOP keretén belül készített kiírások és a korábbi tervek közlekedéspolitikai (filozófiai) szemlélete között lényeges eltérés látható. Míg a korábbi tervek komplex városi rendszerbe integrált alrendszerként fogták föl az intermodális csomópontot, addig az RMT-k maradtak az ágazati szemléletnél

4 A téma aktualitása Egyrészt, mert sajnos találkozunk a közelmúltban megvalósult rossz példákkal (pl. KÖKI) Másrészt, mert előkészítési állapotban vannak olyan kiemelt súlyú fejlesztések, amelyek hosszú távra határoznak meg területi- és közlekedési tendenciákat (pl. Etele tér) Harmadrészt, mivel újabb városok projektjeinek tervezési előkészítése zajlik Negyedrészt, mert újra és újra napirendre kerül a budapesti fejpályaudvarok jövőjének kérdése, amelyet képtelenség nem komplex aspektusban vizsgálni Ötödrészt, mert ideje helyére tenni a dolgot

5 Az intermodális csomópont értelmezése, fogalom meghatározás A fogalmat elméletileg, modellszinten és funkcionális összefüggésben is érdemes körüljárni. Térszervezési elmélet síkján értelmezve - lényegét tekintve - különféle hálózatok áthatása során a hálózatok közötti átjárás speciális tereként értelmezhető Ha modell szinten kiterjesztjük az értelmezést, akkor felfogható mint szuverén hálózatok és önálló szolgáltatási rendszerek kapcsolati pontja Funkcionális tekintetben a településhálózat és a többsíkú közlekedéshálózat különféle egymásra épülő kapcsolódási tereiben spontán létrejövő és/vagy tudatosan kialakítandó többfunkciós, kapcsolódásokat - utazási láncokat átszállásokat magas szintű szolgáltatásokkal biztosító csomópont

6 Az intermodalitás, mint a közlekedés- és területfejlesztés paradigma váltásának eszköze Az intermodalitás szempontrendszere szerint, a közlekedés tervezés csak összközlekedési hálózattervezés lehet, amelyben: az alágazati rendszerek egymásra építése és együttműködése kiemelt hangsúlyt kap, a rendszer központi elemei nem a pályaszakaszok, hanem a csomópontok, így nem a közúti, vasúti pályáknak vannak csomópontjai, hanem a csomópontoknak vannak becsatlakozó közúti, vasúti pálya ágai, nem országos alágazati hálózat(pálya)fejlesztési tervek, hanem országos, csomópont orientált, integrált hálózati tervek készülnek, a csomópontokon keresztül a közlekedési ágazat közvetlenül csatlakozik a területfejlesztési, gazdasági folyamatokhoz, ezáltal a közlekedési, területi és gazdasági tervezés összhangja javul.

7 Az intermodális csomópont négy feladatkört egyidejűleg lát el Az egyes utazási módok, közlekedési eszközök közötti átszállás optimalizálását, az utazók napi szükséges tevékenységének az átszállás folyamatába illesztését, az érintett közlekedési hálózat (vonzáskörzet) mobilitási folyamatainak szervezését, valamint az érintett várostérség szerkezeti, funkcionális, építészeti, közterületi gazdagítását.

8 Összközlekedési kapcsolati pontok - intermodális csomópontok, átszállóhelyek - kategorizálása Az intermodalitás lényege a varratmentes utazás, melyet a kapcsolati pontok különböző típusait alkalmazva kell felépíteni A. Nemzetközi, Interregionális intermodális csomópont. Itt elsősorban nagytérségi, transzregionális kapcsolódásokról, nemzetközi közlekedési folyosók és kiemelkedő vonzású metropoliszok, nagyvárosok egybeeséséről van szó. Az ilyen intermodális csomópont térségek környékén már nagyon tudatos, államilag is kiemelt fejlesztésekkel zárkóztatják föl a komplex szolgáltatások klasztereit. Erre a kategóriára nem állítható fel paraméter lista, annak teljesen egyedi jellege miatt.

9 Összközlekedési kapcsolati pontok - intermodális csomópontok, átszállóhelyek - kategorizálása B. Térségi megyei, városkörnyéki kiemelt intermodális csomópont legalább fős vonzáskörzet legalább két kötöttpályás kapcsolat legalább hat ráhordó tömegközlekedési viszonylat városszerkezeti centrálisság legalább m2 kereskedelmi terület alapvető szolgáltatások megléte legalább P+R parkoló napi minimális átszálló utas: fő (oda vissza összesen) napi minimális városi használó: fő

10 Összközlekedési kapcsolati pontok - intermodális csomópontok, átszállóhelyek - kategorizálása C. Intermodális csomópont legalább fős vonzáskörzet legalább egy kötöttpályás kapcsolat legalább négy ráhordó autóbusz viszonylat jó városszerkezeti pozíció legalább 300 m2 kereskedelmi terület fontosabb szolgáltatások megléte legalább 300 P+R parkoló napi minimális átszálló utas: fő napi minimális városi használó: 300 fő

11 Összközlekedési kapcsolati pontok - intermodális csomópontok, átszállóhelyek - kategorizálása D1. Kiemelt átszállóhely legalább fős vonzáskörzet legalább egy kötöttpályás kapcsolat legalább két ráhordó viszonylat értékelhető városszerkezeti pozíció utazáshoz kötött szolgáltatások megléte legalább 100 P+R parkoló napi minimális átszálló utas: 800 fő D2. Átszállóhely legalább fős vonzáskörzet legalább két kapcsolódó közösségi közlekedési viszonylat utazáshoz kötött szolgáltatások megléte legalább 50 P+R parkoló napi minimális átszálló utas: 300 fő sokszor kint van a település szélén

12 Eger intermodális csomópont

13 Perth Város, Nyugat-Ausztrália déli részén

14 Perth Perth Nyugat-Ausztrália legnépesebb városa, egyben Ausztrália negyedik legnagyobb városa. Lakosainak száma, a külvárosaival együtt, 2004-ben 1,5 millió volt. Az Economist Intelligence Unit 2011-es rangsora szerint a világ 8. legélhetőbb városa. A nagyváros észak-déli irányú kiterjedése eléri a 125 km-t, míg kelet-nyugati irányban a tengerparttól 50 km. A város központja három részre oszlik. Az üzleti negyed a Swan folyóhoz közel terül el, ez a város történelmi része. A kereskedelmi negyedben helyezkednek el a nagy bevásárlóközpontok, pénzintézetek. Nagygyűlések és nyilvános események színhelye. A város harmadik része a szórakoztató és kulturális intézmények központja.

15 (fotók: Molnár László) Az északi közúti vasúti közlekedési csatorna

16 A keresztmetszet 2x2 vagy 2x3 sávos autópálya, középen kétvágányú vasúttal

17 A városhoz közeli elővárosi megállók, a csatorna mindkét oldaláról elérhetőek

18 Modern, de sallang-mentes megállók, kapcsolatuk az átjárhatóságot is biztosítja

19 Egy távolabbi, kis forgalmú megálló és ráhordó P+R, valamint autóbusz kapcsolat

20 Az autópálya lehajtó csomópontjának információs táblái a vasúti kapcsolathoz

21 P+R parkoló és autóbusz megálló a jelzett vasúti kapcsolatnál

22 Korrekt, a biztonságérzetet növelő megoldások (pl. zárt kerékpár tároló)

23 Kiszámíthatóságot segítő pontos információk (következő két vonatról)

24 Alkalmazkodva az utasforgalomhoz itt csupán utazási szolgáltatások

25 A peron megközelítése: balra az akadálymentesítést szolgáló lift, jobbra lépcső

26 Peron elrendezés a központi, fedett részben, a lépcsők leérkezésénél

27 Információs és jegyváltó automaták, vonaltérkép, ülőhely, védelem az időjárástól

28 Beérkező elővárosi viszonylat, az utasok védelme a közúti forgalomtól

29 Akadálymentesített szerelvény kapcsolat, látássérült támogató megoldások

30 A vagon megoldásokban is korrekt információk, a biztonságérzet fő szempont

31 Perth főpályaudvar a város központjában, három különszintű peronkapcsolattal

32 Az átjárható középső peronkapcsolaton megállója van a városi autóbuszoknak

33 A szélső peronkapcsolat átellenes lépcsősora a buszpályaudvart is beköti

34 A szélső peronkapcsolat csatlakozásai a vasúti és az autóbusz állomáshoz

35 A központi peronkapcsolat a főpályaudvari elosztó csarnokba köt be

36 A kétoldali peronkapcsolat szerves egységbe kovácsolja az elvágott városrészeket

37 A csarnok hátterében a középső, szintén az elvágó hatást csökkentő peronkapcsolat

38 A központi csarnok délutáni, csúcsidejű utasforgalma

39 A peronok megközelítésének és elhagyásának zárt rendszere

40 Még építési terület felett az egyik kapcsolati csáp (a háttérben P+R parkolóház)

41 A központi csarnok a városközpont kereskedelmi zónájához csatlakozik

42 A kereskedelmi zóna (központ) metró és buszkapcsolatot is adó intermodális helyszín

43 A kereskedelmi központ alsó szintje befogadja a metró állomását, illetve vonalát

44 Már a kereskedelmi központ passzázsain szolgáltatják az utas információt

45 Az intermodalitást is szolgáló kereskedelmi központ körbefogja a gyalogos zónát

46 A belváros fő sétáló utcája a kereskedelmi központ másik oldalán

47 Hétvégi nyugalom az intermodalitást befogadó városközpontban

48 Vigyázó (2012. január) Foto: Dr. Farkas György

49 Köszönöm azok megtisztelő figyelmet! Babós Gyula