A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői. A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői. A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben"

Hunor Takács
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 BME Közlekedésautomatikai Tanszék Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat 3. rész A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben Metróvonalak vonalvezetése A budapesti metróvonalak átadása Vonalak vágányábrája Legfontosabb utasforgalmi adatok a budapesti metróvonalakon Darai Lajos 2012/2

budapesti közlekedésben Metróvonalak vonalvezetése A budapesti metróvonalak átadása

2 A budapesti A BKV Zrt. közösségi szerepe Budapest közlekedés közlekedésben legfontosabb jellemzői Alapterület: 525 km 2 Lakosság: ~ fő Napi helyváltoztatások száma: ~ közforgalmú közlekedéssel Megállóhelyek: db Modal split: 58% Teljesítmények: ezer utaskm/év ezer fhkm/év Viszonylatok összesen: 301 autóbusz: 245 villamos: 30 trolibusz: 15 HÉV: 8 metró: 3

Lakosság: ~1.750.000 fő Napi helyváltoztatások száma: ~2.800.

Utazáskezdők / nap Autóbusz: 2 200 000 fő Villamos: 1 300

3 Utazáskezdők / nap Autóbusz: fő Villamos: fő Trolibusz: fő Metró: fő HÉV: fő

4 A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben Hálózathossz 14% 9% 3% eutaskm/hálózathossz 6% 22% eutaskm 68% Autóbusz Trolibusz Villamos HÉV Metró % 17% 3% 49% Autóbusz Trolibusz Villamos HÉV Metró

Trolibusz Villamos HÉV Metró 800 700 600 500 400 300 200 100 0

5 A lakosság egyre centralizáltabbá váló eloszlása, és a motorizáció rohamos kibontakozása együttesen eredményezték a városi úthálózatok telítettségét, így elősegítve a tömegközlekedés fejlődését. A földalatti vasúttal a felszíni közlekedést tehermentesíthetjük, noha annak létesítése csupán bizonyos feltételek meglétekor gazdaságos. (megfelelő elszállítandó utasszám). Jellemző a földalattira: Tömegszerű azaz szállítóképessége kimagasló, gyors, kényelmes,gyakori és megbízható A városi közlekedésben betöltött gerincvonali szerepét jellemezhetjük afféle mozgatórugónak, mert hálózatának fejlesztése maga után vonja a többi ágazat fejlődését is. Hálózati kialakításkor, úgy kell megtervezni azt hogy átjárható legyen. A vele párhuzamos felszíni közlekedési viszonylat nagy általánosságban felszámolható, de legalábbis csökkenthető. Gerincvonali szerepéből adódóan, a ráhordó viszonylatok teljesítményétől nagyban függ a ténylegesen teljesített utaskilométer adata. Az adatokból látható, hogy a metróhálózat egységére 12-szer akkora utaskilométer teljesítmény jut, mint a várost átszelő-behálózó autóbusz hálózatra. Más szavakkal: a BKV teljes hálózatának 3%-án realizálódik az utas szállítás 22%-a.

Jellemző a földalattira: Tömegszerű azaz szállítóképessége kimagasló, gyors, kényelmes,gyakori és megbízható A városi közlekedésben betöltött gerincvonali szerepét jellemezhetjük afféle

7 Metróvonalak vonalvezetése kéreg alatt mélyvezetésben kéreg alatt felszínen

8 2B. Sz Oktogon 3A. Sz Hősök tere Széchenyi fürdő Mexikói út 3B/1. Sz A budapesti metróhálózat átadási ütemei A budapesti metróvonalak átadása Az M2-M3 közötti összekötő alagút 2. sz Deák tér Kálvin tér 1. szakasz 1970

metróvonalak átadása Az M2-M3 közötti összekötő alagút 2. sz.

9 A Kelet-Nyugati (M2) metróvonal szakaszai 1970 és 1972-ben kerültek átadásra. Az Észak-Déli (M3) metróvonal szakaszai 1976, 1980, 1981, 1984, 1990-ben készültek el A DBR metróvonal építését 2006 júniusában kezdték el A MILLFAV (eredeti nevén Ferenc József Földalatti Villamos Vasút) átadása ban történt, majd a felszíni szakasz megszüntetésével és a vonal alagútjának meghosszabbításával 1973-ban átadásra került a Mexikói úti végállomás és járműtelep A Kelet-Nyugati (M2) metróvonal első szakasza az Örs Vezér tere és a Deák Ferenc tér közt, 1970-ben került átadásra. Második szakasza, a Deák Ferenc tértől a Déli pályaudvarig 1972-ben készült el. Az Észak-Déli (M3) metróvonal első szakaszát a Deák Ferenc tér és a Nagyvárad tér közt 1976-ban, 2A szakaszát Kőbánya-Kispest MÁV állomástól a Nagyvárad térig 1980-ban, 2B szakaszát a Deák Ferenc tértől az Élmunkás térig (ma Lehel tér) ben, 3A szakaszát a Lehel tértől az Árpád hídig 1984-ben, majd 3B/I szakaszát Árpád híd és Újpest-Központ (eredetileg Bajcsy-Zsilinszky út) 1990-ben adták át. Az M4 (DBR) metróvonal I szakaszát 2006 júniusában kezdték építeni, az Etele térről indulva, fúrópajzsos építési eljárással.

Vasút) átadása 1896- ban történt, majd a felszíni szakasz megszüntetésével és a vonal alagútjának meghosszabbításával 1973-ban átadásra került a Mexikói úti végállomás és járműtelep A Kelet-Nyugati

10 Az M1 (MFAV) vonal sémája

11 Az M2 (K-Ny) vonal sémája

12 Az M3 (É-D) vonal sémája

13 A budapesti metróvonalak Vonalak száma [db]: 3 Vonalak hossza [km]: 30,76 Forgalmi vágányhossz [km]: 63,52 Állomások száma [db]: 42 Járműállomány [db]: 392 Menetek átlagos száma munkanapokon [db]: 976 Munkanapi utazáskezdők száma [millió fő]: 1.13

[db]: 42 Járműállomány [db]: 392 Menetek átlagos száma

14 Legfontosabb metróadatok Budapesten A vonal neve M1 M2 M3 Átlagos állomástávolság [km]: 0,42 1,01 0,87 Vonatba sorolt kocsik száma [kocsi/vonat]: Állományi járműszám [kocsi]: Engedélyezett sebesség [km/ó]: % +20% +20% Vontatási feszültség [V =]: % -33% -33% Legkisebb vonali ív [m]: Legnagyobb emelkedő [ o /oo]: Vasúti pálya felépítménye [kg/fm]: 48, Munkanapi forgalmi teljesítmény [millió férőhelykm/nap]: 0,7 1,2 1,9

+20% +20% Vontatási feszültség [V =]: 600 750 750-30% -33% -33% Legkisebb vonali ív [m]: 37 250 400 Legnagyobb emelkedő [

15 Legfontosabb utasforgalmi adatok a budapesti metróvonalakon A vonal neve M1 M2 M3 A vonal hossza [km]: 4,4 10,3 17,1 Állomások száma [db]: Csúcsórai legnagyobb utasterhelés [ezer fő/óra/irány]: 5,0 18,2 18,3 Csúcsórai szállítóképesség [ezer férőhely/óra/irány]: 6,8 23,2 26,4 Csúcsórai követési idő [mp]: Legnagyobb követési idő [perc]: Utasszállításban egyidőben résztvevő szerelvények [db]: Napi utazáskezdők száma [ezer utas/nap]: Átlagos utazási sebesség [km/ó]: 21,3 32,8 30,9

férőhely/óra/irány]: 6,8 23,2 26,4 Csúcsórai követési idő [mp]: 100 140 150 Legnagyobb követési idő [perc]: 7 15 15 Utasszállításban

16 Moszkva tér fő K-Ny Batthyány tér fő Oktogon fő Az állomások munkanapi utasforgalma (le- és felszállók Millfav, K-Ny-i vonal) MFAV Blaha L. tér fő Mexikói út fő Örs vezér tere fő

700 fő Az állomások munkanapi utasforgalma (le- és

17 Árpád híd fő Nyugati pu fő Újpest- Városközpont fő Az állomások munkanapi utasforgalma (le- és felszállók É-D-i vonal) Ferenciek tere fő Ferenc körút fő Határ út fő Kőbánya-Kispest fő É-D

000 fő Az állomások munkanapi utasforgalma (le- és

18 É-D A Deák téri állomások munkanapi utasforgalma kiemelt átszállóhely MFAV K-Ny Deák Ferenc tér fő

Hasonló dokumentumok

Az első budapesti gyorsvasúti hálózatok tervei. A budapesti metrók építésének elkezdése K-Ny-i metróvonal

BME Közlekedésautomatikai Tanszék Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat 4. rész Az első budapesti gyorsvasúti hálózatok tervei A budapesti metrók építésének elkezdése K-Ny-i metróvonal Építés leállítása