INTERMODÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONTOK (tervezési és bírálati útmutató)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "INTERMODÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONTOK (tervezési és bírálati útmutató)"

Átírás

1 INTERMODÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONTOK (tervezési és bírálati útmutató) Megrendelő: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Kidolgozta: Magyar Útügyi Társaság (MAÚT) MAÚT Témaszám:1501/2012 Kapcsolattartó a Megrendelő részéről: Kapcsolattartó a MAÚT részéről: Kamarás Csilla, KözOP IH Rétháti András ügyvezető május 1

2 TARTALOMJEGYZÉK AZ INTERMODÁLIS CSOMÓPONT ÉRTELMEZÉSE, FOGALOM MEGHATÁROZÁS 5. AZ ESZKÖZVÁLTÁSI TÉR SZERVEZŐDÉSI ELVEINEK ELEMZÉSE URBANISZTIKAI SZEMPONTBÓL 6. AZ ÚTMUTATÓ ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZAKMAI INDOKLÁSA 8. AZ ÖSSZKÖZLEKEDÉS RENDSZERE MINT AZ INTERMO- DALITÁST MAGÁBA FOGLALÓ ÁGAZATI STRUKTÚRA 12. ÖSSZKÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATI PONTOK KATEGORIZÁLÁSA 19. AZ INTERMODÁLIS CSOMÓPONTOK ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATA 22. ILLESZKEDÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI KÖRNYEZETBE, TÉRSZERKEZETI, PÓLUSKÉPZÉSI ALKALMASSÁG 25. AZ INTERMODÁLIS CSOMÓPONTOK LÉTESÍTÉSÉNEK, FENNTARTÁSÁNAK, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, GAZDASÁ- GI ÉS GAZDASÁGOSSÁGI KAPCSOLÓDÁSAI 35. LEHETSÉGES ÜZEMELTETÉSI MODELLEK 58. A TERÜLETI - TÁRSADALMI FOLYAMATOK ÉS A KÖZLEKEDÉS KAPCSOLATA 60. ÖSSZEGZÉS, AJÁNLÁSOK 66. MELLÉKLETEK RÁKOSRENDEZŐ INTERMODÁLIS CSOMÓPONT TANULMÁNYTERVE LESZ-E INTERMODÁLIS CSOMÓPONT A HŰVÖSVÖLGYI VÉGÁLLOMÁS? VIRÁGPIAC TERVEZETT INTERMODÁLIS CSOMÓPONT INTERMODÁLIS KÖZPONT LÉTREHOZÁSA DEBRECENBEN EGER, INTERMODÁLIS CSOMÓPONT ELSZALASZTOTT HAZAI LEHETŐSÉGEK (KÖKI, BUDAGYÖNGYE) KÜLFÖLDI ESETTANULMÁNY, BÉCS ÚJ FŐPÁLYAUDVARA PERTH (AUSZTRÁLIA) INTERMODÁLIS KÖZLEKEDÉSI CSATORNÁI KIVONAT A FEHÉR KÖNYVBŐL, ÉS FELKÉSZÜLÉSI JAVASLATOK A KÖVETKEZŐ EU-S TÁMOGATÁSI CIKLUSRA EU KÖZÖS STRATÉGIAI KERET (CSF, MAGYARUL KSK)

3 I. AZ INTERMODÁLIS CSOMÓPONT ÉRTELMEZÉSE, FOGALOM- MEGHATÁROZÁS A fogalmat elméletileg, modellszinten és funkcionális összefüggésben is érdemes körüljárni. Az intermodális csomópont térszervezési elmélet síkján értelmezve elsődlegesen nem hálózati egység, jóval több, mint egy hálózati csomópont. Lényegét tekintve különféle hálózatok áthatása során a hálózatok közötti átjárás speciális tereként értelmezhető. Az elvontabb fogalmon túllépve, ha modell szinten kiterjesztjük az értelmezést, akkor látható, hogy a hálózatok fejlődése, szerveződése során a különféle célállomások, funkcionális mezők városok és térségeik valamint ezek fejlődésének hullámzása nagymértékben befolyásolja az áramlási folyamatok alakulását és ez hatással van az átjárás tereként működő intermodális csomópontra is. Példa: Kissé részletesebben a közúti közlekedési hálózat része a távolsági buszok járatainak hálózata és a helyi buszjáratok szuverén lokális szolgáltatási rendszere, amelyek önálló hálózatként működnek. Természetesen a személygépkocsi közlekedés ebben az értelemben nem tekinthető hálózatnak, mivel ennek lényege az egyéni közlekedés szabadsága, ezért ezt legfeljebb fraktálként értelmezhetjük. (Kiszámíthatatlansága azonban villanásokban Barabási Albert László elméleti modelljének keretei között más paradigmák mentén mégis kalkulálható. Ennek modellezése természetesen csak egy sokkal komolyabb összefüggés elemzés, kutatások alapján lenne leírható, ugyanakkor rendkívül plasztikus modell lehetne az utóbbi évek személygépkocsi használatának értelmezésében.) Ezekkel a rendszerekkel áthatásban lehet egy más szerveződésű kötöttpályás hálózat, melynek szintén vannak különféle alrendszerei (Intercity, térségi jelentőségű vasúti hálózatok (mellékvonalak), keskenynyomtávú vasutak, valamint helyi szinten a villamosok, HÉV, metró, sikló, fogas (A hazai viszonyok között kevés az olyan jelentős forgalmú településünk, ahol a légi és a vízi közlekedés jelentős tényezőként van jelen a személyforgalomban). Az eltérő hálózatok találkozásánál alakulnak ki áramlások/utazások átjárási terei, melyek forgalma mérete időben erőteljesen változik. Visszafele nézve a városokat megcélzó különféle hálózatok közötti 3

4 kapcsolódásokat állomások/pályaudvarok biztosítják, ahol kiemelt szempont a különféle irányok és a város minél jobb összekötése. Funkcionális tekintetben: Az intermodális csomópont a településhálózat és a többsíkú közlekedéshálózat különféle egymásra épülő kapcsolódási tereiben spontán létrejövő és/vagy tudatosan kialakítandó többfunkciós, kapcsolódásokat - utazási láncokat - átszállásokat magas szintű szolgáltatásokkal biztosító csomópont. 4

5 II.AZ ESZKÖZVÁLTÁSI TÉR SZERVEZŐDÉSI ELVEINEK ELEMZÉSE URBANISZTIKAI SZEMPONTBÓL Tekintettel arra, hogy az eszközváltás terei a potenciális intermodális csomópontok - a már működő közlekedési alrendszerekre és a meglévő településhálózatra szervezhetők, fontos feltérképezni, hogy az áramlások terei milyen indikációk alapján szerveződnek. További lényeges kérdés, hogy milyen fejlődési stádiumban vannak, mind közlekedési, mind pedig a településoldali szolgáltatások. Ennek alapján ítélhető meg a fejlesztés szükségessége és a beavatkozás mértéke. 1. A legkézenfekvőbb modell, amikor közlekedési hálózatok áthatásaként, hálózati kapcsolódások logikája mentén épül föl az intermodális csomópont. Ez az áramlás prioritású szerveződés-modellezés, ahol egy közlekedési szolgáltatásrendszer, a különféle eszközökön történő személyszállítás szempontjai szerint optimalizált. Rövid idő alatt, rövid átszállási távon belüli, kényelmes, biztonságos váltási lehetőség, ami vonzza azokat a szolgáltatásokat, melyek fejlesztő hatásával létrehozható az intermodális csomópont. (pl. Kelenföld) 2. A település felől szemlélve komplex városi szolgáltatásokra, központi helyre szerveződő és odavonzott különféle közlekedési hálózatok áthatásával kifejlődő csomópontként is felfogható az intermodális csomópont. A különböző városi/térségi jelentőségű területfelhasználási funkcionális egységek által generált vonzás, a meglévő szolgáltatások kínálata lehet az intermodális csomópont kovásza, amikor a vonzott hálózatok sűrűsödése/sűrítése, koncentrációja és rendszerbe szervezése lehet a következmény. (pl. Baross tér) 3. Vegyes indikáció: meglévő, már működő, vagy potenciális központi helyek és átszálló helyek egymásra hatásaként létrejövő, kifejlesztett intermodális csomópont. (pl. Rákosrendező) 4. Előre tervezetten felépítendő. Új repülőtér, kikötő, vagy más, különleges nagytérségi jelentőségű jelentős forgalomvonzású létesítmények telepítése esetén lehet zöldmezős kiépítéssel számolni, ilyen azonban középtávon várhatóan nem kerül szóba Magyarországon. Mindezeknek a modellszerű genetikai adottságoknak a tisztázása csak addig a mértékig fontos, hogy világosan láthatóak legyenek a kifejlődés elemei, alrendszerei és a tervezési beavatkozások, és lehetőleg tudatosan - szervesen bontakoztassák ki az intermodális csomópont felépítését. Nagyon lényeges feltárni a közlekedési szolgáltatások és a városi központi hely sokrétűségének, vonzerejének fejlődési trendjeit. Ezek a rendszerek a saját kereteik közé bezárva ágazati politikák mentén - fejlődtek az utóbbi évtizedekig. 5

6 A folyamat lényege, hogy a személyszállítási szolgáltatások fejlődése az utóbbi időben kimozdult a közlekedési szolgáltatások szűken vett kereteiből, és túllépett a bérlet/népsport/nőklapja/koka-kola/szendvics árusításon. Egyre inkább megjelennek - szervezeti/szemléleti és pénzügyi korlátokat is figyelembe véve - a korszerű közlekedés-szolgáltatás fontos szegmensei. Nyilván részletes vizsgálatok során kell feltárni a meglévő, megtartandó elemeket, és azok rendszerbe illesztése is csak átfogó elemzések alapján határozható meg. Ugyanakkor jól látható trend az urbanisztikában is a különféle funkciók integrációja és a városi terek integrált használatának kibontakozása. Ezek a települési folyamatok a kevésbé jogkövető és gyorsabb fejlődési ciklusban lévő országokban (pl. Kelet-Európa) elszakadtak a korábbi hierarchikusan megtervezett központok rendszerének szisztematikus megvalósítási mintáitól (ez egy nagyon fontos mellékszál!). A spontán alakuló, a befektetők által forszírozott fejlesztések az elmaradottabb városok esetében a tervekben indirekt módon sem szereplő újabb igények/funkciók számára is teret nyitottak. Budapest és jó néhány nagyobb városunk bemutatta ezt a gyakorlatot, amely - utólag értékelve - társadalmunk innovációs és fejlesztési kultúra deficitjének tudható be. (tervezés-szemléleti problémák, ágazatokra hullott fejlesztéspolitikák, innovációs és döntési korlátozottság, korrupció, stb.). Talán ennek is és a közlekedési szolgáltatók széttagoltságának, káros és pazarló versenyének is felróható, hogy ilyen késéssel került előtérbe az integrált személyszállítás infrastrukturálisan is megalapozott tereinek és szolgáltatásrendszerének elmélyültebb szakmai feltárása, a megvalósítás komolyabb megalapozása és terveztetése. A különféle funkciók integrációjára jó példa, hogy az OTÉK-ban is megjelentek a vegyes funkciók elhelyezésére alkalmas építési övezetek (településközpont vegyes; központi vegyes; bizonyos különleges övezetek; a lakóövezetek természetesen eleve vegyes funkcionális szerveződésűek). Az integrált térhasználatra jó példa a szabad terek estében a Budapest Szíve program megvalósult része, ahol a helyszűkére, a funkciósűrűségre és a különleges építészeti miliőre is tekintettel kerültek kialakításra az élő város számára megformált sajátos közterek. Ezekben az utcákban és tereken a kiszolgáló forgalom, a tömegközlekedés, a kerékpározás, és az erős gyalogos forgalom az együttműködésen alapuló térhasználatot valósította meg. A magas szintű berendezettség mellett a vendéglátás, a korzózás, zöldfelületek, pihenőhelyek, rendezvények terei térben és időben átfedésben, integráltan biztosítottak. Az adottságoknak megfelelően megvalósult a multifunkcionális környezetben az integrált többsíkú térhasználat. III. AZ ÚTMUTATÓ ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZAKMAI INDOKLÁSA (az intermodalitás célja) 6

7 Az intermodalitás fogalmával, az intermodális csomópontok szerepével és fontosságával a hazai közlekedéstervezői szakma kb évvel ezelőtt találkozott. A szakirodalmi és közlekedési konferencia szinten folyó vitákon túl, először Budapest Első Közlekedési Rendszertervének készítői foglalkoztak csak ennél mélyebb szinten a kérdéssel. Ennek eredményeként magának a Rendszertervnek vált igen fontos új elemévé a problémakör. Ezt követően azonban újabb szünet következett egészen 2007-ig, amikor Eger város szabályozási tervének közlekedési alátámasztó munkarészeként a város vezetése elkészíttette az egri vasútállomás térségében létesítendő intermodális csomópont tanulmánytervét. Mindkét terv a településrendezéssel és fejlesztéssel szoros, inspiratív kapcsolat keretén belül készült. A feladatok számát, nagyságrendjét tekintve áttörés következett be a 2013-ban záruló EU támogatási ciklus KÖZOP programjainak megjelenésekor. Ebben nevesítve megjelentek a logisztikai centrumok fejlesztése mellett az intermodális csomópontok is ben sor került két városban (Debrecen, Kecskemét) intermodális csomópontok - Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányterve készítésének közbeszerzés keretén belül történő vállalkozásba adására. A KÖZOP keretén belül készített kiírások és a korábbi tervek közlekedéspolitikai (filozófiai) szemlélete között azonban lényegi eltérés tapasztalható. Míg a korábbi tervek (Budapest, Eger) egy komplex városi rendszerbe integrált nagyon hangsúlyos - alrendszereként fogták föl az intermodális csomópontot és térségét, addig a KÖZOP-os projektek inkább közlekedési ágazati kérdésnek tekintették. Napjainkban a kérdés további szempontok kapcsán is rendkívül aktuális. 1. Egyrészt, mert sajnos találkozunk a közelmúltban megvalósult rossz példákkal (pl. KÖKI), 2. másrészt, mert előkészítési állapotban vannak olyan kiemelt súlyú fejlesztések, amelyek hosszú távra határoznak meg területi- és közlekedési tendenciákat (pl. Etele tér), 3. harmadrészt, mivel újabb városok projektjeinek tervezési előkészítése zajlik, 4. negyedrészt, mert újra és újra napirendre kerül a budapesti fejpályaudvarok jövőjének kérdése, amelyet képtelenség nem komplex aspektusban vizsgálni, végül 5. ötödrészt és talán ez a legfontosabb - mert azt valljuk, hogy előbbi konkrét eseteken túlmutatóan is módszer dolgozható ki az intermodalitás szempontrendszerén keresztül arra, hogy a. a közlekedési fejlesztésekre fordítható források, korporatív hatásaikon keresztül hogy válhatnak településfejlesztést generáló kulcstényezővé úgy, hogy 7

8 b. visszahatásaikkal a közlekedési helyszínre való szolgáltatások, kereskedelem odavonzásával egyben pótlólagos magánforrást jelenthetnek a közlekedési létesítmény megvalósításához és működtetéséhez. Fentiek indokolják ezen hazai gyakorlatban még feltáratlan téma kiemelt kezelését. Ehhez elengedhetetlen egy egységes szemlélet kialakítása, melyre vonatkozóan az alábbiak szerinti gondolkodást tartunk fontosnak. 1. Az intermodalitásra szervezett városi közlekedés kitüntetett helye, kulcseleme a csomópont. A használók számára az átszállás az egyik legriasztóbb utazási mozzanat. A hátrány elõnnyé fordítható, ha az átszállás nem a kényelmetlenség és a kiszámíthatatlanság, hanem a minőségi kiszolgálás és a megbízhatóság hordozója, ha az eszközváltás "sebességváltás" is, ha az átszállás nem idővesztés, hanem időnyerés, mivel a használó napi "ügyeinek" intézésével köthetõ össze. Az intermodális csomópontok mindezek révén városfejlesztési pólussá is válhatnak. (Részlet Budapest Közlekedési Rendszertervéből) 2. Fenti állítással teljes mértékben egyetértünk, sőt azt állítjuk, hogy ha a városfejlesztést is prioritásként tekintjük márpedig annak kell tekintenünk - akkor a feltételes mód helyett kijelentő módot kell használnunk. Vagyis az intermodális csomópont helyének megválasztásakor és kialakításának megtervezésekor úgy kell eljárni, hogy biztosítva legyenek a városfejlesztési pólussá (városrész központtá, alközponttá, stb.) válás feltételei. 3. Ez azt jelenti, hogy a lehetséges helyszínek tágabb környezetét kell településszerkezeti szinten vizsgálni és értékelni. Nagyon fontos a közlekedési kapcsolatrendszerek átalakításából fakadó ingatlanfelértékelődések meghatározása, mivel a módosuló területfelhasználásnak ez a materiális alapja. A fejlesztések finanszírozhatóságának elengedhetetlen feltétele a megfelelő funkciójú területfelhasználás, ezért a terület hasznosítása során az intermodalitás és multifunkcionalitás együttes megvalósítására van szükség. Az alábbiakban részletesebben fejtjük ki a szakmai indoklás lényegét. 4. Az intermodális csomópont nagy távlatban, több évtizedes vagy akár évszázados léptékben fejti ki hatását az érintett település, kistérség, nagyobb régió infrastrukturális kapacitására, ezáltal a térség gazdasági potenciáljának alakulására éppúgy, mint az érintett közlekedési hálózat áramlási folyamatainak szervezésére. Települési- területfejlesztésiés közlekedésszervezési hatása rendkívül jelentős, mert: Már műszaki valójában is közvetlenül térszerkezetet, városfunkciót és közlekedési használatot befolyásoló létesítmény, amely vonzó városi tevékenységi térbe helyezi a közlekedési funkciókat, ezzel megvalósítja az áramlási tér és a város tér szimbiózisát. 8

9 Településfejlesztési tényező, mivel kedvező lehetőséget teremt elsősorban logisztikai funkcióknak, de gazdasági, kereskedelmi, sport, szabadidő, iroda, stb. funkciók betelepülésének is. Hatósugara a térben különösen kiterjedt, hiszen közlekedési vonzásközpont, és mint ilyen, az adott térségben egyedi. Kezdetben dinamikus jellegű (jobb elérhetőség, munkahelyteremtés, termékek piaci elhelyezése kedvezőbb, más tevékenységeknek is ad megrendelést stb.). A dinamikus jelleg fennmaradása gazdasági hatásának kiterjedési volumenétől függ, akár a kapcsolódó városszöveten át a közvetlen térségben, akár a kapcsolódó közlekedési hálózatokon át távolabbi térségekbe Az objektum létesítményi oldalról immobil, statikus jellegű, mivel a kialakított közlekedési-logisztikai funkció együttes műszaki rendszere nehezen, vagy nagyon költségesen változtatható, ugyanakkor áramlás- és tevékenységszervezési oldalról illetve dinamikus. Ezen hatások összességében lehetnek területfelértékelő, de leértékelő hatásúak is, ezért a helyszín megválasztása kitüntetetten fontos. A leértékelő hatás akkor lép fel, ha kínai falként jelenik meg az adott település szerkezetében és bár több közlekedési ág találkozási pontja, mégis monofunkciós lesz a csomópont, mintegy zárványt alkotva, akár megágyazva a jövő barnamezőjének. A felértékelő hatás akkor érvényesül, ha szempontnak tekintjük az érintett terület további fejleszthetőségét, kiterjeszthetőségét. A telepítési hely megválasztásához figyelemmel kell lenni arra, hogy az intermodális létesítmény képes nagy élőmunka igényű, vagy nagy ügyfél forgalmú funkciók számára keresletet biztosítani, ezért a csomópont létesítést meglévő, vagy tervezett városközponti, póluspont képzési fejlesztésekkel indokolt összehangolni. Az intermodális csomópontok építése rendkívül költséges, ezért alapvető feltételnek kell lennie, hogy gazdasági tevékenységre alkalmas, felértékelődő, vonzóvá tehető terület legyen kijelölve, épp arra építve, hogy a közlekedési és infrastrukturális kapacitás gazdaságilag is kihasználhatóvá váljon. Az intermodalitás szempontrendszere teret nyithat a közlekedéstervezés, valamint a közlekedésfejlesztés és működtetés paradigma váltásának. Hatékony intermodalitás nem létezhet az érintett alágazatok, üzemeltetők, területgazdák, önkormányzatok együttműködése nélkül. Az intermodalitás mechanizmusa tehát szinte kikényszeríti a közlekedés talán legnagyobb mai problémájának, a kooperáció hiányának felszámolását. A feleket 9

10 óhatatlanul a kooperáció fokozására ösztönzi, indukálva ezzel azt, hogy e készség mindennapjaink életére és társadalmi szintjére is eszkalálódjék. Az intermodalitás szempontrendszere szerint, a közlekedési hálózattervezés csak összközlekedési hálózattervezés lehet, amelyben: 1. az alágazati rendszerek egymásra építése és együttműködése kiemelt hangsúlyt kap, 2. a rendszer központi elemei nem a pályaszakaszok, hanem a csomópontok, így nem a közúti, vasúti pályáknak vannak csomópontjai, hanem a csomópontoknak vannak becsatlakozó közúti, vasúti pálya ágai, 3. nem országos alágazati hálózat(pálya)fejlesztési tervek, hanem országos, csomópont orientált, integrált hálózati tervek készülnek, 4. a csomópontokon keresztül a közlekedési ágazat közvetlenül csatlakozik a területfejlesztési, gazdasági folyamatokhoz, 5. ezáltal a közlekedési területi és gazdasági tervezés összhangja javul. Az útmutató természetesen - a fenti szemléleti hozzáállás tisztázásán túl - a részletek kialakítására vonatkozóan is ad iránymutatást. Mivel olyan komplex kérdéskörről van szó, melyhez minden város esetén más és más peremfeltételek tartoznak, ezért általánosan előírható, szabványszerű előírások nem adhatók minden szemponthoz. Nem is célszerű, mivel ez az alkotó kreativitásnak szabna határt, ami nem cél. A kitűzhető cél az, hogy segítséget nyújtson az útmutató a kiíróknak és a pályázóknak munkájukhoz. A pályázatok alapján elkészült tervek elbírálóinak pedig arra vonatkozóan, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az alábbi elvárásoknak: 1. adjon választ a felmerülő közlekedési problémára, azaz legyen megbízható közlekedésszervezési csomópont (és egyben vonzó találkozási, városi hely), 2. legyen inspiratív a környezetére, további kapcsolódó projektek generálásával, és 3. legyen esztétikus. 10

11 IV. AZ ÖSSZKÖZLEKEDÉS RENDSZERE MINT AZ INTERMODALITÁST MAGÁBA FOGLALÓ ÁGAZATI STRUKTÚRA 1. Társadalmi, gazdasági beágyazottság A globális gazdasági, kapcsolati térben a közlekedés (indokolt utazási, szállítási igények kielégítésével) nem csupán szolgáltat, hanem kedvező hálózati, kapcsolati adottságok esetén kereskedelmi, szolgáltatási, gyártási, elosztási tevékenységek térségbe vonzásával terület- és városfejlesztési, munkahely teremtési folyamatok katalizátora is. Gazdasági, kereskedelmi, üzleti, irányítási funkciók egy-egy városi térségbe vonzását a közlekedés akkor képes generálni, ha nem csupán az áramlatok, forgalmak zavartalan haladásához (és áthaladásához) biztosít megfelelő pályákat és létesítményeket, hanem a szállítási interakciókból kinyerhető gazdasági folyamatok befogadásához is megteremti az ellátó hálózatok, csomópontok, terminálok, pályaudvarok egymásra épített rendszerét. Napjainkat meghatározó hálózatok világában a földrajzi helyeket városokat, munkahelyeket, terminálokat, telephelyeket, turisztikai térségeket egybekapcsoló és valóságos folyamatokat közvetítő közlekedés korunk gazdasági, társadalmi, környezeti elvárásainak fenntarthatóan, szintén csak jól koordinált, együttműködő rendszerbe szervezve tud megfelelni. A közlekedési alágazatok hatékonysági igények által motivált integrációjával szemben új szempontokat támaszt, hogy a mobilitás feltételrendszere ma sokkal közvetlenebbül határozza meg hatókörének gazdasági lehetőségeit és környezeti állapotát, mint bármikor korábban. A mobilitás igénye korunk egyik meghatározó jellemzője, a mobilitás fenntarthatósága, korunk egyik meghatározó elvárása. Ezen igények és elvárások együttesének a közlekedés csak az összközlekedési rendszerbe szervezés által nyújtott többleteivel képes megfelelni. Az összközlekedési tervezés az ágazattal szembeni gazdasági, társadalmi elvárásokat elsődlegesen a közlekedési szektor egészével szemben azonosítja, majd abból kiindulva az egyes alágazatokra vonatkozó személy- és áruszállítási feladatokat annak figyelembevételével határozza meg, hogy mely alágazat, vagy mely alágazati együttműködések képesek leginkább az adott elvárás opimalizált, legkedvezőbb kielégítésére. E szempontokra épül az európai közlekedéspolitika jövőjét meghatározó 2011 évi Fehér könyv, amely a ben célként kitűzött alágazati munkamegosztás, és a 2006-ban alágazatokon belüli üzemmód kedvezőség maximalizálásra módosított cél után - elsősorban a 11

12 közlekedési módok fokozottan egymásra épített együttműködésével kívánja megvalósítani az összeurópai versenyképes, egységes és hatékony közlekedési rendszert. 12

13 2. Az összközlekedés ágazati rendszere (Forrás: S-Bahn koncepció, Főmterv) A közlekedési rendszer összközlekedési szemlélet szerinti szervezésének elsődleges alapelve a kiterjedt értelmezésű integráció. Integráció a területi, gazdasági folyamatokkal, az érintett környezet adottságaival, integráció a döntési, intézményi, irányítási, működtetési mechanizmusokban. E kiterjedten értelmezett integrációs struktúrán belül, az összközlekedés alágazataira vonatkoztatva, az integrációs feladat alapvetően kettős: Harmonizáció, munkamegosztás a feladat és a funkció között, hogy mind a személyszállítás, mind az áruszállítás területén a mobilitási-szállítási igény szolgáltatási, gazdaságossági, környezeti szempontból leginkább optimális alágazati móddal kerüljön kielégítésre. Együttműködés optimalizálása az egyes alágazatok között minden olyan esetben, amikor, az adott mobilitási-szállítási igény legkedvezőbben az egyes alágazatok egymásra érítésével, utazási láncba szervezésével elégíthető ki. Az összközlekedési stratégiák középpontjában tehát az alágazatok integrációja áll, de ezen belül meg kell határozni egyfelől az alágazati rész-területek egymásra építését, másfelől a közlekedési prioritások területi-, gazdasági célokkal való harmonizációját is. 13

14 Az összközlekedési rendszer megkövetelte kooperativitás erősítés az érintettek rendkívül széles körének (szolgáltatók, üzemeltetők, intézmények, hatóságok, tervezők, önkormányzatok, kormányzati szervek, döntéshozók) mainál fokozottabb együttműködését igényli. Megvalósulásának feltétele ezért a társadalom szereplőinek a mainál nagyobb együttműködési készsége. A közlekedési rendszer összközlekedés szemléletű tervezése, fejlesztése és működtetése a hazai közlekedési viszonyok jobbításának talán legnagyobb tartaléka és lehetősége. Gyakorlati alkalmazása ágazaton belül és ágazaton túlmutatóan is számos területen megjelenő haszonnal realizálható. Az összközlekedést segítő tényezők fejlesztése maga után vonzza az alágazatok közötti munkamegosztás kívánatos változását is. Mind az utazási, mind a szállítási szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek ugyanis a kiindulástól a célig értelmezett utazási-szállítási lánc folytonosságában és zavartalanságában érdekeltek, amelyet viszont megbízhatóan ma csak a közúti közlekedés kínál. Ebből ered annak mai fenntarthatósági korlátokba ütköző - fölénye, amelyet enyhíteni csak az összközlekedési integráltság magas szintjével lehet. Ez különösen a vasút kiemelt érdeke. Az összközlekedés alapfeltételeit jelentő kapcsolati elemek és integrációs tényezők fejlesztése nélkül a vasút mainál nagyobb szerepvállalásának nincs esélye. 14

15 3. Az intermodalitás, mint az alágazati együttműködések kulcstényezője. (Forrás: S-Bahn koncepció, Főmterv) Az összközlekedési szemlélet elsődlegesen az alágazatok együttműködésének lényeges javítását igényli. Cél az utazási lánc egészének koordinálása, folytonosságának, megbízhatóságának megteremtése. Előtérbe kerül tehát az alágazatok vonali elemei (pálya, jármű, technológia) mellett az alágazatok közötti kapcsolati elemek (állomások, terminálok, ráhordó pontok, P+R rendszerek, logisztikai bázisok, kikötők, repülőterek) és az integrációs tényezők (intézmény, szabályozás, információ, tarifa, jegy, ITS) kiemelt fejlesztésének igénye. A rendszer kapcsolati elemei és integrációs tényezői jelentik az összközlekedési tervezés alapjait. Az intermodalitás, - illetve annak megtestesítői az intermodális csomópontok egy utazási lánc azon részeit jelentik, amelyben, vagy amelyekben létrejön a lánc elemeit alkotó utazási- szállítási módok összekapcsolódása. A közlekedési rendszerben, az egyes alágazatokat, közlekedési módokat összekapcsoló csomópontok (állomások, pályaudvarok, kikötők, terminálok, intermodális csomópontok) a rendszer kulcspontjait jelentik, egyben a hálózati rendszer tervezésének alappilléreit képezik. E 15

16 csomópontokra építve, az összközlekedési integráció megteremtése, a személyközlekedésben az intermodalitás, az áruszállításban a logisztika gyakorlatának erősítését igényli. Az intermodális csomópontok mint a személyszállítás eszközváltó pontjai (P+R kapcsolat, busszal, kerékpárral ráhordás a kötöttpályára, távolsági, elővárosi, városi hálózatok összekapcsolása), az utazási lánc legfontosabb - annak folytonosságát, napi tevékenységekbe illeszthetőségét biztosító - elemei. A közösségi eszközöket használó utas itt szerezhet előnyöket a csak egyéni eszközt használóval szemben, ha utazásába illesztve elérhetőek a napi szükségleteit fedező szolgáltatások (információhoz jutás, banki, postai- és egyéb szolgáltatások, vásárlás, stb.) A logisztikai terminálok, mint a kombinált szállítás létesítményei, az áruszállítási lánc legfontosabb annak folytonosságát, hozzáadott érték realizálását biztosító elemei. A szállított áru itt megáll, így alkalmat ad kapcsolódó gazdasági tevékenységek (raktározás, csomagolás, összeszerelés, szállítmányozási- pénzügyi műveletek, stb.) végzésére, ezzel termelési tevékenységek vonzására, munkahelyteremtésre, az érintett térség elosztási, szolgáltatási központtá fejlesztésére.. Az összközlekedési szemléletből eredő kapcsolati pont (csomópontok, pályaudvarok, terminálok) orientáltság reális arányt teremt a közlekedés hasznai és kárai között. A közlekedési rendszer pálya elemein keletkeznek elsősorban a közlekedésből eredő károk (terület elvágás, káros anyag kibocsátás, energiafelhasználás), míg a kapcsolati pontokban elsősorban a hasznok (elérhetőség javulás, terület- és gazdaságfejlődés, munkahelyteremtés). Amennyiben a közlekedési megközelítések és kommunikációk nem csak pályaorientáltak, hanem hangsúly helyeznek a haladás céljára, tehát a kapcsolati pontokra, akkor a közlekedés oly gyakran hangsúlyozott kárai mellet, előtérbe kerülhetnek hasznai is, vagy hiányának kárai. 16

17 4. Az intermodalitás alkalmazása az utazási láncban. Elővárosi vasúti üzemvitelű szakasz Ráhordó szakasz (gyalog, kerékpárral, szgk.-val, vagy autóbusszal) Átszálló, felszálló pont Átszálló, leszálló csomópont Elhordó szakasz (gyalog, vagy más tömegközlekedési eszközzel) (Forrás: S-Bahn koncepció, Főmterv) A közlekedés napi szolgáltatásait használó ember, utazása egész folyamatának tervezhetőségében, megbízhatóságában, komfortjában érdekelt. A mobilitás tervezés - mint keresleti tervezés ezért mindig az utazási lánc egészét kell elemezze, koordinálja, fejlessze. Egy utazási lánc szervezése alapvetően kétféle folyamat (áramlás) szabályozásra, illetve azok kombinációjára épülhet. E kétféle folyamatszabályozás az interoperábilitás (formák, módok közötti átjárhatóság), illetve az intermodalitás (formák, módok optimális összekapcsolása). Az interoperábilis áramlás szervezés lényegében az autó nyújtotta folyamatosság (lakáshoz tartozó garázsból az utazási cél parkolójáig, átszállás nélkül) minél teljesebb megközelítését célozza, habár azt el soha nem érheti. Célja az átszállási kényszer csökkentése, illetve az utazási láncban a legmeghatározóbb eszköz jellemzően kötöttpálya tér- és időbeli részesedése minél nagyobb legyen. Interoperábilis rendszerek általában egy átszállást képesek kiküszöbölni, az eszközre való ráhordás - és gyakran az elhordás is további eszköz használatát igényli. Ebből ered, hogy az interoperábilis eszközhöz való csatlakozás is igényel intermodális eszköztárat. Interoperábilis rendszert kiemelkedően markáns és megbízhatóan tartós utasáramok vonalában indokolt létesíteni, mivel: létesítési költségei általában magasak, városszerkezeti, gazdaságszerkezeti változásokra rugalmatlan, a rácsatlakozó áramlatok (utazások) hátrányba kerülnek. Az intermodális áramlás szervezés lényege, hogy az utazási lánc egymáshoz kapcsolódó elemei között az átszállás: egyfelől komfortos, összehangolt és megbízható legyen, 17

18 másfelől, hogy az átszállás az utazók számára haszonnal is járjon, tehát azt képesek legyenek felhasználni napi dolgaik intézésére. Az intermodális áramlásszervezés kulcseleme tehát a csomópont. Az intermodális csomópont, alapvetően négy feladatkörnek való egyidejű megfeleléssel tud teljessé válni. Ezek: 1. az egyes utazási módok, közlekedési eszközök közötti átszállás optimalizálása, 2. az utazók napi szükséges tevékenységének az átszállás folyamatába illesztése, 3. az érintett közlekedési hálózat (vonzáskörzet) mobilitási folyamatainak szervezése, 4. az érintett várostérség szerkezeti, funkcionális, építészeti, közterületi gazdagítása. Egy-egy utazási láncban, fenti feladatköröknek való megfelelés igénye, vagy mértéke alapján létrejön az intermodális csomópontok hiearchiája. Napjaink gyakorlata a csupán első feladatkört teljesítő, vagy maga elé tűző csomópontot is intermodálisnak nevezi, holott az igazából csak egy jó átszállóhely. De mivel valóban nehéz határt húzni, hogy egy újságos és egy büfé megjelenésével már intermodálissá válik-e, és így továb, szerencsésebb magán az intermodalitás fogalomkörén belüli kategorizálás, illetve hiearchizálás. Ez azért is indokolt, mivel a cél nem csupán az utazási lánc egyetlen kapcsolati elemének intermodális csomóponttá fejlesztése, hanem az utazási lánc egészének az intermodalitás szempontrendszere alapján való fejlesztése. (Gondoljunk akár csak a szolgáltatás harmonizálásra a vasút kiinduló és cél állomásán.) Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy egy agglomerációs település két autóbusz viszonylatot fogadó és 200 P+R férőhelyet tartalmazó vasútállomása, és egy milliós nagyváros 2-3 vasúti vonal számtalan viszonylatát fogadó, metró, villamos, buszkapcsolattal ellátott pályaudvara, a fent említett feladatkörök képességei és lehetőségei szempontjából nem ugyanazt az elvárás- és feladatrendszert jelentik. Indokolt tehát a kategorizálás, amely lehet (pl.): 1. A várható napi összes utasforgalom, és városi használók nagysága alapján, 2. A beérkező (kapcsolódó) vonalak (viszonylatok) száma alapján, 3. A térszerkezeti pozíció és potenciál alapján, 18

19 4. A közlekedési szerkezetben betöltött feladatkör alapján. E kategórizálás, illetve a lehetséges fejlesztési, közlekedési, kereskedelmi, stb. potenciálok felmérése első körben egy ráutaló kérdőívvel lehetséges, amelynek következtetéseit indokolt a későbbiekben mélyebb elemzésekkel pontosítani. 19

20 V. ÖSSZKÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATI PONTOK (intermodális csomó-pontok, átszállóhelyek) KATEGORIZÁLÁSA Az intermodalitás lényege a varratmentes utazás, tehát az egyes közlekedési módok, vonalak és viszonylatok közötti minél összehangoltabb kapcsolat, zavarmentesebb eszközváltás biztosítása. A zavarmentes eszközváltás kulcs elemei az egyes közlekedési vonalakat, eszközöket és viszonylatokat összekötő kapcsolati pontok, összközlekedési csomópontok. Egy utazási láncot például valamely nagyváros elővárosi rendszerének egy adott vonalát - a kapcsolati pontok több típusa alkotja, a csupán autós ráhordást kezelő megállótól, a több autóbusz viszonylatot is fogadó állomáson át, a beérkező vonalakat egy pontba sűrítő gyűjtő elosztó, számos rá- és elhordó viszonylatot integráló pályaudvarig. Ahhoz, hogy egy kapcsolati pont kialakítása, felszereltsége járulékos településfejlesztő hatása és mindezek eszköztára meghatározható legyen, indokolt azokat fontosságuk, hálózatszerkezeti súlyuk és leginkább utasforgalmuk, illetve egyéb szempontok például városi használók forgalma alapján kategorizálni. Természetesen, minden hálózatszerkezet, minden csomópont, minden helyszín más és más sajátosságokkal bír. A hazai gyakorlat ugyanakkor még nem rendelkezik az intermodalitásra vonatkozóan akkora tapasztalattal, hogy az egyes kategóriák paramétereit helyszín függetlenül, egyetemesen meg lehetne határozni. A kategorizálás és a befolyásoló paraméterek meghatározása ennek ellenére szükséges, de a kategorizálás nem jelentheti a minősítő tényezők merev kezelését, hanem inkább csak a paraméterek irányelvként való kezelését és helyszíntől függő alkalmazását. A javasolt kategóriák és azok javasolt minősítő paraméterei az alábbiak. A./ Nemzetközi, Interregionális intermodális csomópont. Ezekre jellemző, hogy a városi kapcsolatoktól kevéssé függően alakultak ki és fejlődnek, nagy hatókörűek, domináns nagyrepülőterek körül, több közlekedési alágazat rendszerbe szervezésével. PL: Bécs Pozsony, Amszterdam, Frankfurt. (Ferihegy mint potenciális lehetőség - ma is annak tekinthető, Kelenföld és Rákosrendező térsége pedig megfelelő stratégia mentén már középtávon azzá fejleszthető.) Itt elsősorban nagytérségi, transzregionális kapcsolódásokról, nemzetközi közlekedési folyosók és kiemelkedő vonzású metropoliszok, nagyvárosok egybeeséséről van szó. Az ilyen intermodális csomópont térségek környékén már nagyon tudatos, államilag is kiemelt fejlesztésekkel zárkóztatják föl a komplex szolgáltatások klasztereit. A Munkacsoport erre 20

AZ INTERMODALITÁS ÖSSZKÖZLEKEDÉSI SZEMPONTRENDSZEREK

AZ INTERMODALITÁS ÖSSZKÖZLEKEDÉSI SZEMPONTRENDSZEREK AZ INTERMODALITÁS ÖSSZKÖZLEKEDÉSI SZEMPONTRENDSZEREK Előadó: Molnár László Egyensúly Városok Kontrasztok Kontrasztok Azonosságok Azonosságok Azonosságok Melbourne Rotterdam Szingapúr Szingapúr Melbourne

Részletesebben

INTERMODÁLIS CSOMÓPONTOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN REJLŐ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI, VALAMINT TERÜLET- ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK

INTERMODÁLIS CSOMÓPONTOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN REJLŐ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI, VALAMINT TERÜLET- ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK INTERMODÁLIS CSOMÓPONTOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN REJLŐ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI, VALAMINT TERÜLET- ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK INTERMODÁLIS CSOMÓPONTOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN REJLŐ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI, VALAMINT

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) Esztergom, 2015. szeptember hó Molnár László EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) A következő évtizedben az a cél, hogy a közlekedési módok és az országok között még meglevő akadályok leépítésével,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Fenntartható közlekedés élhető település

Fenntartható közlekedés élhető település Fenntartható közlekedés élhető település Szakmai vitafórum az Európai Mobilitási Héthez kapcsolódva Hevesvezekény, Civil Ház 2015. szeptember 18. Európai Mobilitási Hét 2002 óta autó nélkül a városban

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 39/1998. (XII.29) Ör. sz. rendelete a járművek elhelyezésének szabályozásáról

Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 39/1998. (XII.29) Ör. sz. rendelete a járművek elhelyezésének szabályozásáról Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 39/1998. (XII.29) Ör. sz. rendelete a járművek elhelyezésének szabályozásáról (egységes szerkezetben a 20/1999.(X.25.), 13/2004.(IV.29.), 17/2010.(VII.01.),

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Nemzeti Közlekedési Napok Siófok, 2013. november 7. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, PTE PMMIK Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

Az elıvárosi vasút rendszeréhez illeszkedı közúti közösségi közlekedési ráhordó hálózat kialakítása a Budaörsi kistérségben és a Zsámbéki-medencében

Az elıvárosi vasút rendszeréhez illeszkedı közúti közösségi közlekedési ráhordó hálózat kialakítása a Budaörsi kistérségben és a Zsámbéki-medencében Az elıvárosi vasút rendszeréhez illeszkedı közúti közösségi közlekedési ráhordó hálózat kialakítása a Budaörsi kistérségben és a Zsámbéki-medencében 2. egyeztetés KTI Közlekedésszervezési és Hálózatfejlesztési

Részletesebben

dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT

dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT TERÜLETHASZNÁLAT TÖRTÉNET - GIS LONDON, SOHO, 1854 Dr. SNOW MA MA FEJLŐDÉS KULCSSZAVAK 1. Közlekedés = származtatott igény GENERÁLÁS ELOSZTÁS MÓDVÁLASZTÁS RÁTERHELÉS IDŐPONTVÁLASZTÁS! MODELL 1. MODELL

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Dr. Boda György Boda & Partners Kft partnere Budapesti Corvinus egyetem, egyetemi docens.. XXIII. Magyar

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Közösségi közlekedésfejlesztési igények

Közösségi közlekedésfejlesztési igények Közlekedési Projekt Előkészítési Napok Visegrád, 2013. november 26. Közösségi közlekedésfejlesztési igények Kerényi László Sándor közlekedésstratégia szakterületi vezető BKK Budapesti Közlekedési Központ

Részletesebben

Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely, 2013.09.19.

Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely, 2013.09.19. Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén Szombathely, 2013.09.19. A fejlesztési ügynökség tevékenységei Nyugat-dunántúli Operatív Program pályázatainak kezelése

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése 2012. szeptember 18. Berger András projektvezető Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projekt célok és eszközök Célok A közösségi

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS

Részletesebben

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről A fővárosi közlekedéspolitika célja a fővárosi közösségi

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 FEKETEERDŐ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 2 Feketeerdő településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC

ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC MEGVALÓSULT FEJLESZTÉS CITY LOGISZTIKA LOGISZTIKA, EGYBEN. A Budapest

Részletesebben

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében

ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében 1 Pécs, 2013. május 23. ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében 1 / Tartalom Az előadás során érintett témakörök: 1. Az ITS Master Plan szerepe a városoknál 2. BRT Bus Rapid Transit, közösségi közlekedés

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztály Feladat- és hatásköri jegyzék

Részletesebben

KERÉKPÁRSZÁLLÍTÁS BUSZON, METRÓN, VILLAMOSON

KERÉKPÁRSZÁLLÍTÁS BUSZON, METRÓN, VILLAMOSON KERÉKPÁRSZÁLLÍTÁS BUSZON, METRÓN, VILLAMOSON Kerékpárszállítás buszon, metrón, villamoson Kovács Gergely COWI Magyarország Kft. # 2011.03.16. Jelenlegi helyzet Budapest fogaskerekű HÉV vasút # # # # #

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

A KKK megbízásából készülő kerékpáros projektek. Mihálffy Krisztina. Projekt Előkészítési Napok, 2013. november 26-27.

A KKK megbízásából készülő kerékpáros projektek. Mihálffy Krisztina. Projekt Előkészítési Napok, 2013. november 26-27. A KKK megbízásából készülő kerékpáros projektek Mihálffy Krisztina Projekt Előkészítési Napok, 2013. november 26-27. Tartalom Előzmények A projekt haladási üteme A projekt részei A projekt tartalma, indokoltsága

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés

Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés 2011-05-26 1 Az SL mottója: Az SL a közösségi közlekedésen keresztül hozzájárul ahhoz, hogy Stockholmot Európa

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 3. Előadás A beszerzési logisztikai folyamat Design tervezés Szükséglet meghatározás Termelés tervezés Beszerzés

Részletesebben

City-HUB projekt, útmutató intermodális központok tervezéséhez egy korszerűbb közlekedéstervezési szemlélet keretében

City-HUB projekt, útmutató intermodális központok tervezéséhez egy korszerűbb közlekedéstervezési szemlélet keretében Nemzeti Közlekedési Napok Siófok, 2014. 10. 29. City-HUB projekt, útmutató intermodális központok tervezéséhez egy korszerűbb közlekedéstervezési szemlélet keretében Pusztai Ádám tudományos segédmunkatárs

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi Célegyenesben a Bubi 1 Közlekedés Koordinációs Központ Kerékpáros Konferencia 2013. szeptember 19. A budapesti közbringa rendszer előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK

RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK ÁLLAMREFORM ÉS A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI BALATONFÖLDVÁR, 2007.05.08-09. ELİADÓ: DR. FÜLÖP GYULA TERÜLETFEJLESZTÉS

Részletesebben

GYŐRSÖVÉNYHÁZ. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási anyag március TH

GYŐRSÖVÉNYHÁZ. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási anyag március TH GYŐRSÖVÉNYHÁZ Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási anyag 2016. március TH-15-02-16 2 Előzetes tájékoztatási anyag Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza... TT-1 08-0065/2006 vezető

Részletesebben

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 2 Előtérbe került az integrált szemléletmód? Közösségi szabályozás: a KSK (közösségi stratégiai keret)

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés Megbízó: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Városkutatás Kft.

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12.

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. 1 A Bubi előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben