Hendrik Nikoletta SZTOICIZMUS. Sztoikus logika I szeptember 26.

Átírás

1 Hendrik Nikoletta SZTOICIZMUS Sztoikus logika I szeptember 26.

2 LOGIKA I.

3 Ahogy a bevezető órán elhangzott, a sztoikusok 3 részre osztották a filozófiát: logikára, fizikára és etikára. Több hasonlattal is éltek, de ha a tojás hasonlatot vesszük, akkor a logika a tojáshéj. Kezdjük tehát ezzel! Csak emlékeztetőül: 70 percig tart majd a tananyag, amikor én beszélek de közben kérdezhetnek; az utolsó percben pedig az olvasmányt beszéljük át közösen.

4 1) Bevezetés Ahogy már az elmúlt órán szó volt róla, Khrüszipposz rögzítette a sztoikus logikát. Amikor Alexandriai Kelemen olyan logikust akar említeni, aki éppannyira mestere a saját tudományának, mint Homérosz a költészetnek, akkor Khrüszipposzt nevezi meg (Sztobaiosz VII ). A sztoikusokat a logika nem önmagáért mint tiszta logika érdekelte. A logika a természet része: egy állítás csak akkor igaz, ha reprezentálja a dolgok valós állását.

5 A logika hagyományosan 2 részre oszlik: (DL VII 41) 1. Retorika: helyesen beszélés tudománya (SVF 491) 2. Dialektika: a dolgok valódi természetével foglalkozó tudomány = az igaz, a hamis, és a nem igaz és nem hamis ismerete (DL VII 42) Csak a bölcs dialektikus teljesen Két részre oszlik: Jelölt dolgok Jelölők = beszédelemei (DL VII 43 és 62.) A sztoikus dialektika tehát a dolgok és az őket jelölő beszéd, valamint a kettő közti összefüggés tudománya. A sztoikus logika összefoglalva = racionális diskurzus tudománya a dolgok valódi természetéről.

6 A logoszműködése és ezen belül azok-okozat (összekapcsolódások) tárható fel és érthető meg általa. A logika maga mint racionális gondolkodás, a beszédés a nyelvhasználat képesége is a logosznak köszönhető. A logika tehát nem pusztán egy ember által konstruált rendszer. Hérakleitosz hatása: A logoszhatározza meg a valóság és a gondolkodás mintáit egyaránt. A szavak és a dolgok tehát természetes viszonyban állnak egymással. Etimológia kiemelt szerepe Zénónnál. Khrüszipposz ezen finomított: észrevette, hogy a nyelv változik.

7 2) Újítások a logika területén A sztoikusok dolgoztak ki először részletes elméletet olyan érvelésekről, amelyek feltételes és összetett állításokat tartalmaznak valóság összetett szerkezete. Khrüszipposznál alapvetően is központi helyet foglalnak el a logikában a feltételes kijelentések ez eleai Zénón dialektikájából származik, teljesen független Arisztotelésztől még amikor olyan fogalmakat is használ, amit Arisztotelész is, akkor mást ért a fogalmak alatt a sztoikusok a filozófia részének tekintették a logikát, míg Arisztotelész inkább eszköznek (organon) de ez nem meglepő: ahogy már utaltunk rá: a korai sztoára nincs hatással Arisztotelész (ahogy Platón sem)

8 A kijelentések logikája, amelyet a sztoikusok tanulmányoztak, alapvetőbb természetű, mint az általános terminusok logikája, amelyet Arisztotelész kutatott A sztoikusoknál jelenik meg először az elemi logika, amelyre minden rendszeres kifejtésnek épülnie kell A grammatikában szintén a sztoikusok tanulmányozták sok mindent először: Főnevek és melléknevek 5 esetének felismerése (nominativus, accusativus, genitivus, dativus, vocativus) Igeidők (pl. praesens, perfectum) Jelen, múlt és jövő időn nagy hangsúly Csak jelen idő létezik a valóságban Az idő egyedül a testek mozgásának magyarázához szükséges fogalom Zénón az oktatásban fontosnak tartotta, hogy képessé tegye a tanulókat paradoxonok megoldására.

9 3) Források Minden, sztoikus logikára vonatkozó forrásunk másodlagos és töredékes -de ezek a töredékek sokszor alátámasztják egymást Kr. u. 100 k.: Dionüsziosz Thrax írt egy könyvet a grammatikáról és terminológiája egyértelműen a sztoikusoktól ered Kr. u. 2. század: Apuleius és Galénosz logikai kézikönyvei tartalmaznak sztoikus logikát Kr. u. 3. század: Sextus Empiricus és Diogenész Laertiosz Sextus Empiricus csak azért ír le többnyire egy elméletet, hogy megcáfolhassa, de egyrészt ért a logikához, másrészt a legtöbbször híven adja vissza az elméleteket Diogenész Laertiosz, ahogy a műve többi részében, itt is kritika nélkül jegyez le mindent

10 4) Sztoikus modalitáselméletek a) Lehetséges és szükségszerű (DL VII. 75): Lehetségesaz, ami megengedi az igazságot, ha a külső körülmények meg nem akadályozzák abban, hogy igaz legyen, mint például, hogy Martin Scorsese él. Lehetetlenaz, ami kizárja az igazságot, mint például, hogy A kutya repül. Szükségszerűaz, ami igaz, és kizárja, hogy hamis legyen (vagy ha megengedi, hogy hamis legyen, de a külső körülmények ezt kizárják), mint például, hogy Az erény hasznos. Nem szükségszerűaz, ami igaz, de ha külső körülmények megakadályozzák, lehet hamis, mint például, hogy Épp ülök. A lehetségesség és szükségszerűség majd szorosan kapcsolódik a fátumelmélethez.

11 b) Egyszerű és összetett tények Egyszerű tények(simplicia) = más tényezőktől függetlenül is determináltak példa: Egy napon meg fogunk halni. Összetett tények (copulata)= csak más, hozzájuk tartozó tényekkel összekapcsolva predetermináltak példa: a tény, miszerint Oidipusz fog születni. feltételezi, hogy Laiosz közösült a feleségével. az összekapcsolt események együttesen sorsszerűek (confatalia)

12 c) Feltételes állítások = Ha..., akkor... A feltételes állítások szintén sztoikus újítást jelentenek. Az a feltételes állítás helyes, amelyben az utótag ellentmondó párja összeférhetetlen az előtaggal. (Sextus Empiricus: Pyrrhoneiae Hypotyposes II ; Cicero: A fátumról 12.) Példa: Ha megnyomom a telefonomon a némítás gombot, akkor a telefon nem fog hangot kiadni., akkor el kell fogadnunk, hogy a Megnyomom a telefonomon a némítás gombot. és a Telefonom hangot fog kiadni. állítások összeegyeztethetetlenek. A Ha..., akkor... felépítésű feltételes állításokat a sztoikusok következményviszonynak tekintették Fontos, hogy kapcsolódik a fizikához

13 5) Sztoikus jelentés- és igazságelmélet A sztoikusok különbséget tettek háromféle dolog között: hang(phóné): amely puszta zaj is lehet beszéd: amely szükségképpen artikulált, de lehet értelmetlen is jelentést hordozó leírás. A betűnek szintén megkülönböztették három használatát: hang írott jel írott jel neve (pl. az alfa )

14 A beszédet Khrüszipposz 5 részre osztotta fel: név köznév ige kötőszó névelő (DL VII 57-58) Ahogy már említettük, a sztoikusok a dialektikát két részre, (1) a megjelölt dolgokra (szémainomenon) és a (2) jelölőkre osztották (DL VII 40). Most a jelölőkről lesz szó, amelynél a lekton a kulcsfogalom. Ezután a lektonok legfontosabb fajtájáról, az axiomákról fogunk részletes beszélni.

15 Lektonok Lekton = mondható; ami a beszéd tárgya lehet (A görög legein igéből, amely egyaránt jelent jelenteni -t és mondani -t. A szó legpontosabb szó szerinti fordítása az az, amit jelent ) latin megfelelői: effatum, enuntiatumés dictum(seneca: Erkölcsi levelek 117) = jelentés tehát nem a mondat, amely kifejezi a jelentést ebben három dolog kapcsolódik össze: a kifejező, a kifejezett és maga a tárgy (Sextus: A matematikusok ellen VIII 11 és 12) a lektonok többsége igaz vagy hamis, de ez nem mondható el mindegyikről a lektonok testetlenek ami nagyon fontos lesz később, mert a sztoikusok nagyon sok mindent testtel rendelkezőnek tartottak, amire mi nem is gondolnánk testként, pl. a lelket (DL VII 56-57)

16 lekton vs. kijelentés: a lektona nyelvi kifejezés sajátos formájától való elvonatkoztatás eredménye változatlan marad egyik nyelvről a másikra való fordításkor de ez az, amit a barbárok nem fognak fel, pedig hallják a kimondott görög mondatot kijelentésegy további, megnyilatkoztatás időpontjától és körülményeitől való elvonatkoztatás eredménye: ami változatlan marad ugyanazon nyelven belül a kifejezés saját előfordulására vonatkozó szavainak a transzformációja során fajtái: teljes: mondatjelentés kilenc fajtája van: (a) axiómák, (b) kérdések, (c) tudakozódások, (d) parancsok, (e) fogadalmak, (f) kívánságok, (g) feltevések, (h) aposztrofálások, (i) axiómákhoz hasonló dolgok. hiányos: predikátumok jelentése két fajtája: (a) predikátumok és (b) szubjektumok. Hiányosak azok, melyeknek kifejezése befejezetlen, mint például ír ; mivel megkérdezzük: Ki?. Teljesek azok, amelyeknek kifejezése befejezett, mint például Szókratész ír. (DL VII 63)

17 Axióma = kijelentés alapegység = a teljes lekton legfontosabb típusa amely lehet igaz vagy hamis (DL VII 65, Cicero: A fátumról 38) (szemben pl. a kérdésekkel, kérésekkel és megszólításokkal) különbözik a mondattól és az elmebeli képzelttől axiómák vs. kijelentések: 3 db különbség: az axiómát meg kell különböztetni a mondattól, amely kifejezi őket az axiómák időbeliek, a kijelentések nem változásra való képesség az axiómák megszűnhetnek / megsemmisülhetnek pl. Fáj a bal szemfogam. bizonyos időben igaz lehet, amikor van bal szemfogam, de ha kihúzzák, akkor már nem igaz.

18 axiómák vs. kijelentések: 4 db hasonlóság: teljes kijelentő mondatok fejezik ki őket elsődleges értelemben igazak vagy hamisak elvontak / testetlenek attól függetlenül léteznek, hogy elgondoljuk-e őket. Az igazság szükségszerűen a tudáshoz kapcsolódik, az igaz azonban nem. (Sextus Empiricus: Pürrhóni vázlatok II 82)» igaz axiómák akkor is léteznek tehát, ha nem ismertek.

19 fajtái: a) egyszerű(pl. Most nappal van. ) kétféle felosztás: 3 fajtája: (a) meghatározott (ez az alapvető axióma) (b) meghatározatlan (c) kategorikus (DL VII 69). 2 fajtája: (a) pozitív (pl. Nappal van. ) (b) negatív (pl. Nincs éjszaka. )» vs. tagadó axióma: nem tartalmaz negált pozitívat, tehát szubjektuma csak a senki vagy a semmi lehet

20 fajtái: b) összetett: 2 vagy több egyszerű kijelentés kötőszóval (pl. Ha nappal van, világos van. )(DL VII 68-69) kapcsolódás fajtái: konjukció = és diszjukció = kizáró értelmű vagy feltételes / kondicionális = ha..., akkor... következtető vagy módosított feltételes = miután... oksági = mert... inkább..., mint... kevésbé..., mint... (DL VII 72) fontos: az előtagnak nem szabad összeegyeztethetőnek lennie az utótag tagadásával. minden axióma negálható; akkor is, ha összetett.

21 Következtetés = premissza (lémma) + konklúzió (epiphora) akkor érvényes, ha a premisszák konjukciójából és a konklúzióból álló feltételes állítás igaz = ha P és Q, akkor R minden érvényes következtetést 5 bizonyíthatatlan módozatra (anapodeiktosz troposz) vezettek vissza 4 alapszabály(théma) segítségével (DL VII és Sextus Empiricus: Pürrhóni vázlatok ) 5 bizonyíthatatlan módozat: Ha P, akkor Q; de P, tehát Q. Ha P, akkor Q; de nem Q, tehát nem P. Nem igaz, hogy P is és Q is; de P, tehát nem Q. Vagy P, vagy Q; de P, tehát nem Q. Vagy P, vagy Q; de nem Q, tehát P. (Sextus Empiricus: Pürrhóni vázlatok II 157. és A matematikusok ellen VIII 224)

22 Khrüszipposz szerint minden érvelés ezekből épül fel (DL VII 79) és minden más érvelést erre hivatkozva kell érvényessé tenni (Sextus Empiricus: Pürrhóni vázlatok II , és 194) az egypremisszás érveléseket Khrüszipposz kifejezetten elutasította. A 4 alapszabály hiányosan maradt meg. Igazság és hamisság Kétértékűség elve: egy állítás vagy igaz vagy hamis lehet. Egy kivétel van: amikor tárgytalan egy kijelentés: ez sem igaz, sem hamis nem lehet. Nem érvényes a kontrapozíció elve: a Ha P, akkor Q nem egyelő a Ha nem-q, akkor nem-p -vel.

23 A mai órához ajánlott olvasmány: Inwood, Brad (szerk.): The Cambridge Companion to the Stoics, CUP, Cambridge, 2003, Kneale, Martha William: A logika fejlődése, Gondolat, Budapest, 1987, III. Fejezet Long, A. A.: Hellenisztikus filozófia, Osiris, Budapest, 1998,

24 Következő órára kötelező olvasmány: DL VII 49 83