SZAKDOLGOZAT. Telkes Zsófia
|
|
- Csongor Kiss
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SZAKDOLGOZAT Telkes Zsófia
2 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment szak Nappali tagozat EU kapcsolatok szakirány AZ EURÓPAI BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKA: AZ UNIÓ GYORSREAGÁLÓ KÉPESSÉGE ÉS KAPCSOLÓDÁSA A NATO-HOZ ÉS AZ ENSZ-HEZ Budapest, Készítette: Telkes Zsófia Belső bíráló: Tomcsányi Mihály Külső bíráló: Orosz Tamás - 2 -
3 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 3 BEVEZETÉS 5 ÁTTEKINTÉS 10 Az európai biztonság- és védelempolitika (European Security and Defence Policy ESDP) 10 Az európai gondolkodásban bekövetkezett változás első hulláma: az 1990-es évek 11 Az európai gondolkodásban bekövetkezett második hullám: a biztonsági környezet változása, új biztonságpolitikai kihívások 15 Az ESDP áttekintéséhez szükséges dokumentumok, szervezetek 18 Maastrichti szerződés, Petersbergi nyilatkozat 18 Berlin-plusz megállapodás 19 Európai Biztonsági Stratégia ( Egy biztonságos Európa egy jobb világban )_ 21 Helsinki Headline Goal 23 Európai képesség-akcióterv (ECAP) 24 Headline Goal Alkotmányszerződés 26 Állandó strukturált együttműködés, mint az Alkotmányszerződés fontos eleme 28 Európai Védelmi Ügynökség (European Defence Agency EDA) 31 ÖNÁLLÓ, GYORSREAGÁLÁSÚ KATONAI KÉPESSÉGEK VAGY ÚJABB PAPÍRTIGRISEK? 33 Az első EU válságkezelő műveletek, mint a későbbi műveletek alapjai 33 A harccsoport-koncepció 35 A brit francia német elképzelés 35 A harccsoportok célja, feladatai 36 Hozzájárulás a harccsoportokhoz 37 A TRANSZATLANTI KAPCSOLAT, AZ EU ORIENTÁCIÓJA A NATO-FELÉ 44 A NATO gyorsreagáló képessége
4 Az EU harccsoportok és a NATO gyorsreagáló erők közötti kapcsolat 51 A partnerség jövője 52 EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ENSZ-SZEL A VÁLSÁGKEZELÉS TERÉN 54 Az EU ENSZ-kapcsolat kezdete 54 Az EU növekvő politikai befolyása az ENSZ-en belül 54 A képességek erősítése a válságkezelésben való együttműködés érdekében 55 A politikai együttműködéstől a műveleti szintű összehangolásig 55 ENSZ igények vs. EU kritériumok 56 Forgatókönyvek az együttműködésre egy lehetséges béketeremtő művelet kapcsán 58 Lehetséges EU ENSZ együttműködés egy nagyobb horderejű békefenntartó akcióban 59 A harccsoportok bevethetősége az EU ENSZ együttműködés keretein belül megvalósuló jövőbeni katonai válságkezelő műveletek során 62 EU ENSZ együttműködés Bosznia-Hercegovinában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban 65 Az EU ENSZ-partnerség jövője 67 MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGPOLITIKÁJA ÉS KAPCSOLÓDÁSA AZ ESDP-HEZ 68 Hazánk részvétele az EU gyorsreagálású képességének létrehozásában 70 KONKLÚZIÓ 74 MELLÉKLETEK 76 IRODALOMJEGYZÉK
5 BEVEZETÉS A Magyar értelmező kéziszótár alapján a biztonság szavunk Veszélyektől v. bántódástól mentes (zavartalan) állapot -ot jelent. A biztonság az emberi faj fejlődésének hosszú időszakán keresztül az emberi közösségekre leselkedő veszély hiányát, továbbá a veszély elhárítására alkalmas eszközök birtoklását és azok igénybevételének képességét jelentette. Ezzel szemben a biztonságpolitika a szervezett emberi közösségek, az államok, a nemzetközi szervezetek, multinacionális nagyvállalatok, valamint az egyének által létrehozott nemzetközi rendszer vizsgálata. Egy államban akkor lehet átfogó biztonságról beszélni, ha mind a belső rendje szilárd, mind pedig fennáll a külső biztonság. Tehát egyrészről a nemzeti akarat érvényesítés útjában nincsenek akadályok, az intézmények képesek a fejlődéssel együtt járó konfliktusok kezelésére, és egy esetleges válsághelyzetben rendelkezésre állnak a konfliktuskezelés eszközei. 1 Másrészről pedig nincs külső támadási veszély, a nemzeti szuverenitás gyakorlásának feltételei adottak, valamint fegyveres konfliktus esetén adottak az eredményes védekezés és a nemzeti túlélés feltételei. A biztonságpolitika célja az adott állam politikai függetlenségének, területi egységének, gazdasági működőképességének védelme, polgárai biztonságos létének és személyiségük kibontakozásának biztosítása. 2 A biztonságot veszélyeztető tényezőket többféleképpen lehet csoportosítani: eredetük, földrajzi megjelenésük, hatókörük és jellegük szerint. 3 A szakdolgozat szempontjából mégis azt érdemes inkább megvizsgálni, hogy a biztonságot veszélyeztető tényezők a biztonság milyen különböző területeit érinthetik egyszerre. A társadalmi és gazdasági folyamatok összefüggéseiből következik, hogy egy adott dimenziót érintő negatív hatás a biztonság más területein is jelentkezik. Így ide tartozik: 1 Gazdag Ferenc: Biztonságpolitika. SVKH Budapest, Uo sz. melléklet: konfliktusok a világban 1945 után
6 a politikai biztonság, mely egy adott állam számára akkor valósul meg, ha belpolitikai akaratérvényesítésében és külpolitikai érdekei érvényesítésében szabadon cselekedhet; a belpolitikai biztonság, mely akkor veszélyeztetett, ha bizonyos politikai érdekcsoportok célja az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, illetve ha az nyíltan diktatórikus politikai nézeteket vall; a gazdasági biztonság, melyet a Föld csökkenő, meg nem újuló nyersanyagés energiatartalékainak felhasználása, valamint az éhínséggel fenyegető demográfiai növekedés veszélyeztet; a világgazdaság globalizálódásával járó jelenségek, mint a kábítószer-kereskedelem, a haditechnika proliferációja, az ipari kémkedés és a szervezett gazdasági bűnözés; a humanitárius biztonság, mely alatt elsősorban az alapvető emberi és szabadságjogok érvényesülésének fenyegetettségét értjük; a biztonságot fenyegető katonai jellegű kihívások a fegyveres erők létéből, illetve alkalmazásukkal kapcsolatos fenyegetésből származnak. 4 A biztonságpolitikai fenyegetések tipológiája, kiterjedés és forrásai Forrás: Matus János, Ujj András: Biztonság biztonságpolitika, SVKI, A fentieket áttekintve elfogadható az a definíció, mi szerint a biztonság az emberi közösségek értékének védelmére, valamint megőrzésére irányul. A fenyegetések általában a nemzetközi környezetből származnak. Az államok mindig szuverén 4 2. sz. melléklet: a nemzetközi kapcsolatok alakulása ( ) - 6 -
7 módon próbálják meg érvényesíteni az érdekeiket, nem hajlandóak alárendelni magukat más hatalmaknak. Ez jelenti a nemzetközi rendszer anarchikus jellegét. Erre alapozta tanításait az ún. realista iskola, mely az 1920-as, 1930-as években alakult ki az Egyesült Államokban. Ezen iskola képviselői a biztonság meglétének alapfeltételét a katonai erő fejlesztésében látták. Ennek szellemében az amerikai biztonságpolitikában a katonai erő mindvégig központi szerepet kapott, minek következtében megjelent egy ún. biztonsági dilemma. A biztonsági dilemma szerint, ha egy állam saját biztonsága érdekében túlságosan nagy katonai potenciált hoz létre, azzal más államokban fenyegetettség érzését keltik, így ők is erősítik katonai képességeiket. Az eredmény pedig nem más, mint a fenyegetettség növekedés, illetve a biztonság csökkenése valamennyi államban. Az 1970-es években jelent meg egy új elképzelés, mely az államok közötti állandó hatalmi harcot volt hivatott mérsékelni. Ez az ún. idealista iskola. A hangsúlyt a nemzetközi rendszerekre helyezte, és ennek kapcsán jelentek meg közös biztonság és a kölcsönös biztonság fogalma. Mind a nemzeti biztonság, mind pedig a nemzetközi biztonság előtérbe helyezése indokolható lehet. Az elmúlt évtizedekben számos nemzetközi együttműködés született politikai és gazdasági téren is. A kormányok közötti együttműködési forma megoldást jelentett a nemzeti és a nemzetközi biztonság közötti szakadék áthidalására, mivel lehetővé tette a szuverenitás megőrzését, a nemzeti érdekek képviselését, ugyanakkor egyes biztonsági, védelmi kérdésekben lehetővé tette a konzultációt, közös álláspontok kialakítását, esetleg közös akciók indítását. Az Európai Unióban azonban már számos példáját láthatjuk a nemzeti szuverenitás bizonyos mértékig és bizonyos területeken történő feladásának és azoknak a közösség hatásköre alá helyezésének. Az európai folyamatok azt mutatják, hogy a nemzeti és nemzetközi biztonság felfogása közötti különbség csökken, és mára már inkább kiegészítik egymást. 5 Ezért jöhetett létre az 1990-es évek elején az unió második pilléreként a kormányközi alapokon működő közös kül- és 5 Matus János, Ujj András: Biztonság biztonságpolitika, SVKI, pp
8 biztonságpolitika, majd ennek mélyítéseként az európai biztonság- és védelempolitika
9 Célom a dolgozatban az EU biztonság- és védelempolitikáján belül a gyorsreagáló képességek vizsgálata, jövőjének felvázolása, a különféle irányvonalak bemutatása. Kitérek a harccsoport-koncepció megvalósítása során felmerülő problémákra, valamint megvizsgálom az EU katonai válságkezelő tevékenységét és annak kapcsolatát más nemzetközi szervezetekkel konkrétan a NATO-val és az ENSZszel. Az anyaggyűjtést november 30-án a november 22-i képesség-felajánlási konferenciát megvárva fejeztem be. A dolgozat elkészítéséhez a téma frissességéből adódóan főleg internetes forrásokat vettem igénybe. Hazai irodalmat leginkább az általános, áttekintő részekhez tudtam felhasználni. A katonai válságkezelés és gyorsreagáló képességek kutatásához a Külügyminisztériumban eltöltött szakmai gyakorlat során jutottam forrásokhoz, illetve az itt dolgozó kollégák kapcsolatrendszerén keresztül a Honvédelmi Minisztérium referensei segítettek összefoglalókkal, háttéranyagokkal. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak Győri Péternek, az Európai Politikai Együttműködési Főosztály ESDP Osztályának vezetőjének, valamint Orosz Tamásnak, Széll Natáliának és Bősz Lillának az osztály munkatársainak, akik magas szintű, naprakész szakmai tudásukkal, önzetlen segítségükkel koordinálták, javították munkámat
10 ÁTTEKINTÉS Az európai biztonság- és védelempolitika (European Security and Defence Policy ESDP) Az Európai Unió alapja az április 13-án aláírt párizsi szerződés által létrehozott Szén- és Acélközösség. Ez a szervezet a megalakulása óta sok változáson ment keresztül. Az eredeti cél mellett mely szerint egy következő háborút akartak elkerülni az által, hogy a francia-német ellentét újbóli kialakulását kizárják, és egyesítik a francia vasérc és német szénipart 6 egy hosszú folyamat indult el az európai együttműködésben. Ez az európai integráció alapja, és a béke biztosításának szempontjából alapvető fontosságú volt. A kezdeti sikereken felbuzdulva 1957-ben tovább mélyítették a gazdasági együttműködést, aláírva a Római Szerződést az Európai Gazdasági Közösség és az EURATOM létrehozásáról. 7 Annak ellenére, hogy voltak tervek európai szintű védelmi közösség 8, ill. politikai együttműködés megvalósítására, ebben az időben ezek az elképzelések sorra kudarcba fulladtak, mintegy bizonyítva, hogy Európa még nem érett meg ilyen szintű kooperációra, vagy egyszerűen nem volt rákényszerítve, hiszen az államok ekkor még hajlottak saját külpolitikájukra és nemzeti katonai eszközeikre bízni biztonságuk megőrzését. 9 Erős, prosperáló gazdaságban élő nemzetek nem kezdeményeznek együttműködést csak úgy, jókedvből. Gondoljunk csak bele, a NATO-t is azért hozták létre 1949-ben, hogy kollektív védelmet biztosítsanak a Szovjetunió esetleges támadása ellen. A katonai, ill. biztonsági szervezeteket mind a fenyegetettség érzésre szülte, szüli. Az 1960-as, 70-es, 80-as években Nyugat-Európa nem érezte olyan mértékben fenyegetve magát, hogy a NATO-ban betöltött szerepén kívül saját kezdeményezést valósítson meg. A hidegháborúban közvetlenül nem vett részt, mely főleg az USA és a Szovjetunió közötti fegyverkezési versenyben öltött formát. Kényelmesen, a NATO biztonságot nyújtó ernyője alatt fejlesztette gazdaságát, 6 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Magyar Országgyűlés, A római szerződést március 25-én írták alá és január 1-én lépett hatályba. 8 Az Európai Védelmi Közösségről szóló szerződést a Francia Nemzetgyűlés szavazta le 1954-ben; e helyett hozták létre még ebben az évben a Nyugat-Európai Uniót 9 United Nations Institute for Disarmement Research: A biztonság megértése felé, ZMNE Stratégia Védelmi Kutatóközpont
11 bővült és mélyítette az integrációt. Ne felejtsük el azt sem, hogy ekkoriban még az összes EGK-s tagállam egyben a NATO tagja is volt (kivéve Írországot). 10 Az európai gondolkodásban bekövetkezett változás első hulláma: az 1990-es évek Az 1990-es évek elején bekövetkezett politikai átalakulások azonban új kihívások elé állították a Közösséget. A kontinens megosztottságának megszűnése, a német egység megalakulása új stratégia kidolgozását tette szükségessé. A legnagyobb változást a kelet-európai államok demokratizálódása jelentette, mely megnyitotta a kaput az egységes Európa létrehozása felé, egyben megnövelte az EU nemzetközi súlyát, biztosítva a lehetőséget a nemzetközi szerepvállalásra. Ugyanakkor a NATO is feladatainak teljes átértelmezésére kényszerült. A szovjet fenyegetés megszűnése lehetővé tette, hogy az USA csökkentse az Európában állomásozó csapatainak számát. Még az is lehet, hogy ha nem alakul ki a balkáni konfliktus, egyik részről sem tudatosul az Észak-atlani Szerződés Szervezetének gyakorlati jelentősége; pontosabban az, hogy katonai fellépésre akkoriban a nemzetközi szervezetek közül kizárólag a NATO volt képes. A balkáni térségben megnyilvánuló tehetetlenségük 11 ébresztette rá az európai vezetőket arra, hogy igenis szükség van egy európai közös kül-, ill. biztonságpolitika kialakításra. Az EU közös külpolitikája sokáig fejlesztési együttműködésre, gazdasági segítségnyújtásra és sürgősségi segélyre korlátozódott. A maastrichti szerződés 12 hozta az első jelentősebb előrelépést, megteremtve az unió három-pilléres struktúráját, melynek a második pillére a közös kül- és biztonságpolitika (Common Foreign and Security Policy - CFSP) lett. Ugyanakkor ez nem hozott létre valódi közösségi politikát. Éppen ezért nem hívják európainak, csupán közösnek, mely az uniós szerződés második pilléreként csak kormányközi együttműködést irányzott elő. Ebből is látszik, hogy már jogi alapjánál fogva sem tudott annyira hatékonyan 10 Franciaország is csak 1972-ben lépett ki a NATO katonai szárnyából. 11 Ennek jeles példája az 1995-ös srebrecicai mészárlás, mely után Wim Kok holland kormányfő így búcsúzott posztjától: A nemzetközi közösségnek nincs megszemélyesíthető felelőssége. Nekem van, és vállalom. 12 Az Európai Uniót létrehozó szerződés, melyet február 7-én írtak alá és november 1-én lépett életbe
12 működni, mint adott esetben egy közös szintű politika, hiszen a tagállamok számára csupán tájékoztatást, egyeztetést írt elő. Hiányzott a megfelelő intézményi keret, és egy olyan közös képviselő, aki a külvilággal szemben egységesen tudta volna képviselni az EU álláspontját. Ilyen körülmények mellett az együttműködés mélyítése ezen a téren lehetetlennek tűnt. Az 1990-es évek végén az amszterdami szerződés 13 két problémát próbált meg orvosolni. Egyrészt az EU megszerezte a katonai beavatkozás lehetőségét a humanitárius, békefenntartó és béketeremtő célú válságkezelés esetében 14. Másrészt pedig létrehozták a CFSP főképviselőjének posztját (Mr. CFSP), hogy megpróbáljanak arcot adni ennek a politikának. Lényeges eleme volt a szerződésnek, hogy a konstruktív tartózkodás, ill. megerősített együttműködés bevezetésével megszüntették azt a bénultságot a döntésekben, amelyet sokszor az egyhangúság követelménye idézett elő. 15 Így azok a tagállamok, melyek mélyíteni szeretnék az integrációt, megtehetik az EU intézményi keretét használva, míg mások az önként való kimaradás mellett dönthetnek, ugyanakkor később csatlakozhatnak az adott együttműködéshez ben az újabb balkáni válság Koszovóban végképp bebizonyította, hogy katonai képességek tekintetében milyen hatalmas különbség van az Atlanti-óceán két partja között. 16 Még a NATO iránt legjobban elkötelezett EU-tagállam, Nagy- Britannia figyelmét is ráirányította az EU katonai és politikai téren megnyilvánuló gyenge érdekérvényesítő képességére, és egy közös európai haderő felállításának szükségességére. Saint Malo, Köln és Helsinki 1998 decemberében a brit külpolitika szokatlan kezdeményezéssel állt elő; egy hirtelen fordulattal a közös védelmi potenciál megteremtésének egyik legnagyobb szorgalmazójává lépett elő, szakítva az addigi nézeteivel. A brit fordulatnak több oka 13 Az amszterdami szerződést október 2-án írtak alá és november 1-én lépett hatályba. 14 Petersbergi feladatok, lásd. p Szerző nincs feltüntetve: Kül-, biztonság- és védelempolitika: apránként előre; 16 Kissinger, Henry: Korszakváltás az amerikai külpolitikában? Panem-Grafo, Bp 2002, pp
13 is lehetett. Egyrészt annak a gondolatnak az elfogadása, hogy a Nyugat-európai Unió beolvasztása az EU-ba nem jár együtt a NATO közös védelem területén élvezett primátusának elvesztésével, másrészt pedig a válságkezelés terén Koszovóban tapasztalt cselekvésképtelenség vezetett el a brit külpolitika átértékeléséhez. Saint-Maloban kiadták a közös francia-brit nyilatkozatot, mely szerint az Európai Uniónak teljes mértékben végre kell hajtania az Amszterdami Szerződésnek a CFSPre vonatkozó előírásait, hogy az EU képes legyen saját szerepét betölteni a nemzetközi színtéren. Létre kell hozni az EU képességét autonóm akciókra, amelyet hiteles katonai erő támogat. Biztosítani kell az akciók végrehajtására szükséges eszközöket. [ ] Az EU-t el kell látni megfelelő struktúrával és elemző képességgel, hírszerzéssel és stratégiai tervező kapacitással, fölösleges kettőségek nélkül. 17 Tony Blair brit miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy sokkal figyelmesebben hallgatnak minket Washingtonban, ha Európában vezető szerepet játszunk, és sokkal nagyobb befolyással rendelkezünk Európában, ha Washingtonban meghallgatnak minket. 18 Fél évvel később, 1999 júniusában nem véletlenül éppen a koszovói események után 19 Kölnben döntés született az elképzelések továbbfejlesztéséről. A legfőbb konklúzió, amelyre a jelek szerint az Unió vezetői a jugoszláviai légi háború nyomán jutottak, az egységes külpolitikai cselekvőképesség fontossága, illetve hiányának veszélye. 20 Az EU újabb nyilatkozatott adott ki a CFSP-ről, melyben a tizenötök abbéli szándékukat rögzítették, hogy az EU-t el kell látni a CFSP végrehajtásához szükséges eszközökkel. Ez alatt főleg a konfliktus-megelőzés és válságkezelés eszközeit érti. Ezen kívül határozat született arról, hogy a petersbergi feladatokat az EU átveszi a Nyugat-európai Uniótól, lehetőséget teremtve a nagyobb szerepvállalásra. A közös biztonságpolitika szempontjából a legnagyobb mérföldkövet az decemberi helsinki csúcsértekezlet jelentette. A CFSP védelmi dimenziójának megjelölésére ekkor vezették be a közös európai biztonság- és védelempolitika 17 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, Gazdag Ferenc: Biztonságpolitika, SVKH-Budapest, 2001, pp Koszovói válság: március június 9-ig. 20 Szerző nincs feltüntetve: Európai hadsereg?, HVG, 2000/1. szám, 2000.január
14 (CESDP) fogalmát. Ezen politika feladatainak végrehajtását olyan autonóm képességek létrehozásában jelölték meg, amelyek lehetővé teszik, hogy az EU katonai akciókat hajtson végre válságkezelés érdekében. Közös célkitűzésként elfogadták a Helsinki Headline Goal dokumentumot, mely előírta, hogy 2003 végére az EU-nak képesnek kell lennie egy ezer fős katonai erő két hónapon belül történő bevetésére. Helsinkiben felvázolták az unió közös biztonság- és védelempolitikájának intézményi struktúráját is. A Tanácson belül új politikai és katonai szerveket állítottak fel, melyek 2000 márciusától kezdték meg működésüket. 21 Politikai és Biztonsági Bizottság (Political and Security Committee PSC): politikai és stratégiai irányítást végez; figyelemmel kíséri a nemzetközi fejleményeket, illetve koordinálja a CFSP és az ESDP témakörébe tartozó kérdéseket; ajánlásokat tesz az ÁKÜT számára, továbbá irányítja a Katonai Bizottság munkáját. Katonai Bizottság (European Union Military Committee EUMC): javaslatokat terjeszt a PSC elé, és katonai tanácsadó szervként működik mellette, valamint irányítja a Katonai Törzs munkáját. Katonai Törzs (European Union Military Staff EUMS): a válságkezelő akciók katonai tervezéséért, levezényléséért felelős, valamint kijelöli a végrehajtásukhoz szükséges kapacitásokat. Annak ellenére, hogy a Saint-Malótól Helsinkiig vezető úton jelentős eredményeket értek el a közös biztonság- és védelempolitika kialakításában, az alapvető álláspontbeli különbségek továbbra is fennmaradtak. Vannak államok, melyek kölcsönös védelmi garanciákat tartalmazó európai védelmi rendszert szeretnének kialakítani (pl. Franciaország), vannak olyanok, akik a NATO-t tekintik biztonságuk tényleges garanciájának (Nagy-Britannia, Németország, Hollandia), és léteznek olyanok is, akik katonailag semlegesek (Ausztria, Svédország, Finnország, Írország). Bár a közös kül- és biztonságpolitika intézményi alapjait kidolgozták, és Javier Solana, mint az EU külpolitikájáért felelős főképviselője, nemzetközi szinten 21 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés 2002., pp.478,
15 egységesen tudja képviselni az EU érdekeit, az alapprobléma mely szerint a tagállamok véleménye a biztonságpolitikát tekintve nagyon megosztott, és nem hajlandóak lemondani nemzeti érdekeikről az unió javára nem oldódott meg. Az európai gondolkodásban bekövetkezett második hullám: a biztonsági környezet változása, új biztonságpolitikai kihívások A biztonságpolitikai kihívások globális, regionális és nemzeti szinten legkonkrétabban a biztonság veszélyeztetettségében nyilvánul meg. A elmúlt évtizedek során átalakult a veszélyeztetettség jellege, mértéke és várható hatása. A globális katonai szembenállás és a hidegháború megszűnésével elhárult az emberiség feje felől a - földi élet megsemmisülésének kockázatát is magában hordozó - nukleáris világháború veszélye. A világ biztonságát azonban továbbra is számos - korábban nem létező vagy egyszerűen fel nem ismert - tényező veszélyezteti. Láthatóbbá váltak a "nagy veszélytől" való félelem által eddig háttérbe szorított látens veszélyforrások, de mellettük új, más jellegű veszély- illetve konfliktusforrások is keletkeztek. Az elmúlt másfél évtizedben felgyorsult a globalizáció, és a nemzetközi kapcsolatok valamennyi területén mélyreható változásokat okozott, okoz. Különösen a technológia, az információs technológia, a közlekedés, a kereskedelem és a pénzügyek, valamint a közegészségügy területén jutott olyan fokra, mely az előnyökön kívül új típusú biztonsági kockázatok megjelenését eredményezte. Az országhatárokon átnyúló fenyegetések nagymértékben veszélyeztetik az EU egészének biztonságát. Ide tartoznak például az instabil régiók, a működésképtelen államok. A világ országai egyenlőtlenül részesednek a globalizáció hasznából és terheiből, ami növeli a fejlettségbeli különbségeket és súlyosbítja a lemaradók helyzetét. Az ilyen bizonytalan térségek, továbbá a működésképtelen államok könnyen válhatnak az országhatárokon átnyúló szervezett bűnözés gócpontjaivá,
16 teret engedhetnek a terrorista szervezetek megtelepedésének, felerősíthetik a migrációs kihívásokat, valamint a fegyver- és kábítószer-kereskedelem veszélyeit. 22 Az Amerikai Egyesült Államokat ért szeptember 11-i terrorista támadássorozat, az annak két és fél éves évfordulóján, március 11-én Spanyolországban végrehajtott véres terrorcselekmény, valamint Spanyolország iraki szerepvállalása között összefüggés állapítható meg. Ezek a terrorcselekmények rávilágítanak arra, hogy az USA után már az EU egyetlen tagállama sem lehet biztonságban a terrorizmustól. Már nem az a kérdés, hogy melyik európai államot veszélyeztetik terrorszervezetek, hanem az, hogy mikor hajtanak végre terrorcselekményeket. Az ENSZ BT a június 8-án megtartott ülésén hozott iraki határozattervezet 23 mellett hivatalosan bejelentette, hogy Európa minden államát egyformán veszélyezteti a terrorizmus, melynek megelőzése és megakadályozása, valamint felszámolása nemzetközi összefogást igényel. Az EU biztonságát fenyegető másik stratégiai veszélyt a tömegpusztító (nukleárisradiológiai, vegyi és biológiai) fegyverek és hordozóeszközeik, valamint az előállításukhoz szükséges technológiai ismeretek terjedése és felhasználásuk lehetősége, továbbá e fenyegetés és a terrorizmus potenciális összefonódása jelenti. A terrorizmus szoros kapcsolatba került a szervezett bűnözéssel, mindegyik a másikat használhatja fel céljai megvalósításához. A terroristák a cselekményeikhez szükséges logisztikai hátteret és eszközöket sok esetben a szervezett bűnözés segítségével tudják megvalósítani, illetve az ehhez szükséges pénzeszközöket a szervezett bűnözés segítségével és módszereivel teremtik elő. A nemzeti és nemzetközi színtéren bekövetkezett események új megvilágításba helyezték a biztonságpolitika kérdését. Sorra születtek az új biztonsági stratégiák, melyekben többnyire felfedezhetőek átfedések az USA nemzeti biztonsági stratégiájával. A közös biztonság- és védelempolitika folytatásától addig vonakodó 22 Kovácsics Ferenc: Régi-új biztonságpolitikai kihívások az európai uniós csatlakozás tükrében, Új Honvédségi Szemle, augusztus Security Council resolution 1535 (2004), adopted by the Security Council at its 4987th meeting on 8 June
17 EU-tagállamok kormányai is arra a következtetésre jutottak, hogy szorosabb együttműködés szükséges a veszélyforrások kivédésére
18 Az ESDP áttekintéséhez szükséges dokumentumok, szervezetek Maastrichti szerződés, Petersbergi nyilatkozat A közös kül- és biztonságpolitikát (Common Foreign and Security Policy - CFSP) a maastrichti szerződés hozta létre az Európai Unió második pilléreként. Szerepe kezdetben erősen korlátozott volt, kizárólag kormányközi alapon és szigorú egyhangúság elve szerint működött. A szerződés V. címe foglalkozik a CFSP-re vonatkozó rendelkezésekkel. Leszögezi, hogy a tagállamoknak fenntartás nélkül támogatniuk kell az unió kül- és biztonságpolitikáját a lojalitás és a kölcsönös szolidaritás szellemében. Tartózkodniuk kell minden olyan cselekvéstől, amely ellentétes az unió érdekeivel, vagy megronthatja az unió hatékonyságát, mint a nemzetközi kapcsolatok összetartó erejét. 24 E mellett feladatot szab a Nyugateurópai Unió (Western European Union WEU) számára, mellyel kapcsolatban a következőképpen fogalmaz: A közös kül- és biztonságpolitikának magában kell foglalnia valamennyi, az unió biztonságát érintő kérdést, beleértve a közös védelmi politika formálását, amely idővel közös védelemhez vezethet. Az unió felkéri a Nyugat-európai Uniót (WEU), amely az unió fejlődésének integráns része, az unió védelmi hatású döntéseinek, cselekvéseinek kidolgozására és végrehajtására. 25 Érdemes megjegyezni, hogy míg maga a szerződés a WEU-val kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy az az EU fejlődésének integráns részét képezi, addig a szöveghez csatolt nyilatkozat az NATO európai pillérének megerősítésére irányuló eszközként definiálja. A maastrichti szerződéshez csatolt WEU-ról szóló nyilatkozat végrehajtása során született meg a Petersbergi nyilatkozat 26, melyben a WEU kijelenti, hogy hadműveleti képességeket fejleszt ki, és készen áll arra, hogy eseti alapon, saját eljárásaival összhangban támogatja a konfliktus-megelőzési és válságkezelési intézkedések hatékony végrehajtását. A nyilatkozat leglényegesebb része azonban 24 Szerződés az Európai Unióról (Maastrichti szerződés), Maastricht, február Uo. 26 A WEU Miniszteri Tanácsának nyilatkozata, Bonn, június
19 azoknak a feladatoknak a meghatározása, melyekben a WEU tagállamainak katonai egységei a WEU irányítása alatt bevethetőek: humanitárius és mentési feladatok; békefenntartói feladatok; harcoló erők bevetése válságkezelő feladatokra, beleértve a béketeremtést. A dokumentum leszögezi, hogy a katonai egységeket a WEU tagállamainak erőiből választják ki, és több nemzetiségből, illetve haderőnemből szervezik meg. A nyilatkozat továbbá rendelkezik a WEU és az Európai Unió, illetve a NATO más tagjainak kapcsolatáról. Berlin-plusz megállapodás Az unió rendkívüli jelentőséget tulajdonít a NATO tervező képességeihez történő hozzáférésének, illetve egyes NATO-eszközök és képességek rendelkezésre bocsátásához. Ezek a NATO által az 1999-es washingtoni csúcson 27 elfogadott Berlin-plusz csomag két fontos elemét képezik. Maga a Berlin-plusz csomag kifejezés arra utal, hogy a 1996 tavaszán Berlinben tartották a NATO-külügyminiszterek ülését, melyen döntés született az Európai Biztonsági és Védelmi Identitás (European Security and Defence Identity ESDI) kidolgozásáról, valamint a NATO eszközeinek ilyen célra történő biztosításáról. A csomagot ezután éveken keresztül nem tudták hivatalosan elfogadtatni a Törökország és Görögország között feszülő bilaterális, illetve a ciprusi rendezés kapcsán megnyilvánuló ellentétek miatt. 28 Végül az Észak-atlanti Tanács december 13-i ülésén NATO-részről jóváhagyta a Berlin-plusz alkalmazhatóságát. December 16-án pedig a két szervezet elfogadta az ESDP-ről szóló EU NATO-nyilatkozatot, mely megteremtette az alapot a két 27 NATO washingtoni csúcs, április , 28 Törökország félelemmel tekintett egy olyan uniós biztonság- és védelempolitika kialakítására, amelynek nem lehet részese. Ciprus EU-taggá válásával felmerült volna annak a lehetősége, hogy a ciprusi görög állam olyan EBVP-műveletekben vegyen részt, melyek NATO-eszközöket és képességeket alkalmaznak (így adott esetben a törököt is), míg Törökország nem lehet az ilyen műveletekre irányuló EU-s döntési folyamat részese
20 szervezet közötti vitás, nyitott kérdések gyors rendezésére március én levélváltásra került sor a NATO főtitkára és Javier Solana, CFSP főképviselő között, mellyel elfogadták az EU és a NATO együttműködését szabályozó keretegyezményt. Ez a következő fontosabb pontokat tartalmazza: Hozzáférés biztosítása az EU számára a NATO azon tervezési képességeihez, amelyek hozzájárulhatnak az EU-vezette műveletek katonai tervezéséhez. Előre kijelölt közös NATO-eszközök és képességek feltételezett rendelkezésre állása az EU-vezette műveletekhez. Európai parancsnoki lehetőségek azonosítása az EU-vezette műveletekhez; a szövetséges fegyveres erők európai legfelső parancsnokhelyettese (DSACEUR) szerepének bővítése annak érdekében, hogy hatékonyan tudjon megfelelni európai kötelezettségeinek. A NATO védelmi tervezőrendszerének további adaptációja az EU irányítása alatt álló műveletekhez a szükséges erők rendelkezésre állásának figyelembevételével. Megállapodás a két szervezet között az információbiztonságról. Hatékony konzultációs mechanizmus létrehozása a két szervezet között a szövetség közös eszközeit és képességeit igénybe vevő EU-vezette műveletek során. Kidolgozták annak a módozatait is, hogyan lehetne az EU-irányítás alatt álló műveletek számára NATO-eszközöket és képességeket biztosítani; azoknak felhasználását ellenőrizni; visszahívásukat vagy visszarendelésüket szabályozni. Az EU és a NATO elfogadta azon egyeztetési szabályok kereteit, amelyek EU-vezetésű, NATO- kollektív eszközök és képességek felhasználásával történő műveletek esetén alkalmazandóak. Fontos megemlíteni, hogy a Berlin-plusz tárgykörében megkötött megállapodások csak azokra az EU-tagállamokra vonatkoznak, amelyek vagy tagjai a NATO-nak, vagy részesei a Partnersip for Peace 29 megállapodásnak azaz Ciprusra és Máltára 29 A NATO békepartnerségi programja, Brüsszel, január
Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU
Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési
RészletesebbenJegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól
1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG
RészletesebbenVÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:
RészletesebbenKözös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)
Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a
RészletesebbenIntegrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
RészletesebbenVizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16
RészletesebbenNEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Jogi Bizottság 2.7.2014 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: a brit alsóháznak indokolással ellátott véleménye a be nem jelentett munkavégzés
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00
EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
RészletesebbenA válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre
A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre dr. Keszely László ezds. Karl Marx: A történelem ismétli
Részletesebben8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl
8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19769. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési
RészletesebbenAZ EU KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA (CFSP)
AZ EU KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA (CFSP) Valki László 1 Európa változó identitása Hidegháború végéig (1990-ig) SZU-val szemben NATO-val együttműködve önállóságra törekvés USA-val szemben is Hidegháború
RészletesebbenJELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2016/2052(INI) az európai védelmi unióról (2016/2052(INI))
Európai Parlament 2014-2019 Külügyi Bizottság 2016/2052(INI) 14.7.2016 JELENTÉSTERVEZET az európai védelmi unióról (2016/2052(INI)) Külügyi Bizottság Előadó: Urmas Paet PR\1097225.doc PE584.127v01-00 Egyesülve
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19761. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Fülöp-szigeteki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodáshoz
RészletesebbenA Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban
A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:
RészletesebbenMagyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája
Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája 1 Nemzeti Biztonsági Stratégia I. Magyarország biztonságpolitikai környezete II. Magyarország helye és biztonságpolitikai érdekei a világban III. A Magyarországot
RészletesebbenKÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!
2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar
RészletesebbenKözszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A magyar külpolitika aktuális kérdései Bába Iván Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15.
Részletesebben7232/19 ADD 1 REV 1 lg/eo 1 TREE.2.B LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. június 7. (OR. en) 7232/19 ADD 1 REV 1 LIMITE PV CONS 9 TRANS 178 TELECOM 112 ENER 153 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Közlekedés, Távközlés és Energia)
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.12. COM(2014) 359 final 2014/0181 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Moldovai Köztársaság Tanácsban az
RészletesebbenMellékelten továbbítjuk a delegációknak az Európai Tanács fenti ülésén elfogadott következtetéseket.
Európai Tanács Brüsszel, 2017. december 14. (OR. en) EUCO 19/1/17 REV 1 CO EUR 24 CONCL 7 FEDŐLAP Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: a delegációk Tárgy: Az Európai Tanács ülése (2017. december 14.)
RészletesebbenFRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. április 17. (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2013/0025 (COD) 7768/15 ADD 1 REV 1 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága
RészletesebbenMagyarország Európa politikája
Magyarország Európa politikája Dr. Molnár Balázs, európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár Merre tovább Európa? Körkép 60 évvel a Római Szerződés aláírása után c. konferencia 2017. Március
RészletesebbenBelső Biztonsági Alap 2014-2020
Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS
Részletesebben11170/17 ol/eo 1 DGG1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 11. (OR. en) 11170/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EF 162 ECOFIN 638 UEM 230 SURE 29 A Tanács következtetései
RészletesebbenA BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,
JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.12.2018 EP-PE_TC1-COD(2018)0371 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2018. december 11-én került
RészletesebbenMELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV. a következőhöz: A Tanács határozata
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.26. COM(2014) 101 final ANNEX 1 MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV a következőhöz: A Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19770. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Mongólia közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodáshoz, a Horvát Köztársaság
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2007/VIII/21 B(2007) 3926 végleges A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2007/VIII/21 A 435/2007/EK tanácsi határozatnak a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó
Részletesebben5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet
5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t
RészletesebbenA NATO és az Európai Unió kapcsolatáról,
NB5_bel.qxd 5/14/2008 7:56 PM Page 3 BIZTONSÁGPOLITIKA 3 Varga Gergely A NATO és az Európai Unió kapcsolata Az európai integráció immár több mint fél évszázados története során hosszú évtizedekig tartotta
RészletesebbenAZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG
Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.12.4. COM(2018) 784 final 2018/0403 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi
RészletesebbenFejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Fejlesztési Bizottság 21.8.2012 2011/0461(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Fejlesztési Bizottság részéről a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
Részletesebben187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről
187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én
RészletesebbenBarcelonai Folyamat 10.
Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 29. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 29. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0367 (NLE) 14996/16 JAVASLAT Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató
RészletesebbenMegvéd-e minket a NATO?
Megvéd-e minket a NATO? Európa biztonsága Donald Trump korában Csiki Tamás NKE SVKK csiki.tamas@uni-nke.hu Budapest, 2017. 05. 24. Főbb témakörök Európa geostratégiai helyzete Pillanatfelvétel a NATO-ról
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenMELLÉKLET. A terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fokozásáról szóló cselekvési terv végrehajtásának helyzete. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.6.29. COM(2017) 354 final ANNEX 2 MELLÉKLET A terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fokozásáról szóló cselekvési terv végrehajtásának helyzete a következőhöz: A Bizottság
RészletesebbenAz EU gazdasági és politikai unió
Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát
RészletesebbenPUBLIC. 9334/16 zv/lj/kf 1 DG C LIMITE HU. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 2. (OR. en) 9334/16 LIMITE PV/CONS 26 RELEX 424
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 2. (OR. en) 9334/16 LIMITE PUBLIC PV/CONS 26 RELEX 424 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV Tárgy: Az Európai Unió Tanácsának 2016. május 23-án Brüsszelben tartott
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.
A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19768. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési
RészletesebbenSN 1316/14 tk/anp/kb 1 DG D 2A LIMITE HU
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. január 30. (05.02) (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2013/0268 (COD) SN 1316/14 LIMITE FELJEGYZÉS Tárgy: Az Európai Parlament és a Tanács /20../EU rendelete
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.24. C(2017) 1951 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2017.3.24.) az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv kiegészítéséről
Részletesebbenvalamint AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉGE
A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG EURÓPAI INTÉZETE valamint AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉGE között létrejött együttműködési megállapodás Preambulum Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) és a Nemek Közötti
RészletesebbenBIZTONSÁGPOLITIKA TANANYAG ÉS TEMATIKA BIZTONSÁG ÉS KONFLIKTUSOK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK RENDSZERÉBEN. Összeurópai biztonsági struktúra
BIZTONSÁGPOLITIKA TANANYAG ÉS TEMATIKA BIZTONSÁG ÉS KONFLIKTUSOK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK RENDSZERÉBEN Összeurópai biztonsági struktúra Cél A megváltozott körülményekre, a radikálisan átalakuló nemzetközi
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
RészletesebbenA 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv
82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében
RészletesebbenJeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Fejlesztési Bizottság 2014/0059(COD) 7.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Fejlesztési Bizottság részéről a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére a konfliktusok által érintett és
Részletesebben11238/16 gu/kb 1 DGC 1
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 18. (OR. en) 11238/16 COAFR 220 CFSP/PESC 618 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. július 18. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.:
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi
RészletesebbenA második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER
A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER A világháború a Fülöpszigeteken A háború kitörése, hadműveletek a Corregidor elestéig
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenRománia nemzeti védelmi stratégiája
38 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2011. FEBRUÁR Tóth Sándor Románia nemzeti védelmi stratégiája Jelen írásában a szerzõ Románia nemzeti védelmi stratégiáját ismerteti és elemzi, illetve helyezi el a román stratégiaalkotási
RészletesebbenBULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB
RészletesebbenNemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról
RészletesebbenAZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJÉNEK KÖZÖS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2015.8.27. JOIN(2015) 32 final AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJÉNEK KÖZÖS HATÁROZATA
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, április 28. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. április 28. (OR. en) 7281/1/17 REV 1 ENFOPOL 121 JAI 239 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Dán Királyság és az Európai
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Kül- és biztonságpolitikai ágazat c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszékérdések augusztus 31.
A közigazgatási szakvizsga Kül- és biztonságpolitikai ágazat c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszékérdések 2018. augusztus 31. Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenEgyüttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2016.9.19. JOIN(2016) 40 final 2016/0290 (NLE) Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösség és
RészletesebbenAz EU biztonsági és védelmi politikája (2001-2002.)
Integrációs és Fejlesztési Munkacsoport Biztonsági és Védelempolitikai Témacsoport Az EU biztonsági és védelmi politikája (2001-2002.) Készítette: Dr. Németh József 2002. I. Az ESDP intézményi rendszere
RészletesebbenAZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 291 final 2015/0130 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezmény (CETS No. 196) Kiegészítő jegyzőkönyvének
RészletesebbenMELLÉKLET. a követketkezőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.23. COM(2015) 490 final ANNEX 1 MELLÉKLET a követketkezőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A menekültügyi válság
RészletesebbenIromány száma: H/1486. Benyújtás dátuma: :51. Parlex azonosító: XTHAU6B50001
Iromány száma: H/1486. Benyújtás dátuma: 2018-09-17 17:51 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: XTHAU6B50001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Határozati javaslat benyújtása Benyújtó:
Részletesebbenés s feladatrendszere (tervezet)
Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai
RészletesebbenTIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998
TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, március 28. (OR. en) 7770/11 Intézményközi referenciaszám: 2011/0042 (NLE)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. március 28. (OR. en) 7770/11 Intézményközi referenciaszám: 2011/0042 (NLE) MED 9 WTO 108 AGRI 223 PECHE 78 UD 65 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, április 2. (OR. en) 8443/14 ASIM 34 RELEX 298 DEVGEN 79
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. április 2. (OR. en) 8443/14 ASIM 34 RELEX 298 DEVGEN 79 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: Tárgy: az Állandó Képviselők Bizottsága/a
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.18. COM(2016) 69 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Türkmenisztán közötti
RészletesebbenL 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.
L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
Részletesebben2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:
2001. évi XXVII. Törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182.
RészletesebbenAz ESDP fejlõdésének elsõ évtizede
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 43 43 Rácz András Az ESDP fejlõdésének elsõ évtizede Az Európai Unió Maastricht óta létezõ közös kül- és biztonságpolitikája (CFSP) az EU hárompilléres szerkezetének második,
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.12.6. COM(2017) 741 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az euró pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási és képzési
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 20.6.2013 B7-****/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-****/2103. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének
Részletesebben5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5125/15 LIMITE EMPL 4 SOC 6 ECOFIN 15 EDUC 5 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január
RészletesebbenAz EU közjogi alapjai Gombos Katalin
Az EU közjogi alapjai 2017. 03. 13. Gombos Katalin 2017. 03. 13. 1 Csatlakozás Csatlakozások: Északi kibővülés Déli kibővülés Volt EFTA-államok Keleti kibővülés Horvátország Gombos Katalin 2017. 03. 13.
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.14. COM(2016) 652 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2016., 2017., 2018., 2019. és 2020. évi kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire,
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU B8-0442/1. Módosítás. Renate Sommer a PPE képviselőcsoport nevében
11.4.2016 B8-0442/1 1 10 bevezető hivatkozás tekintettel a Törökország uniós csatlakozásával kapcsolatos 2005. október 3-i tárgyalási keretre, tekintettel a Törökországra vonatkozó 2005. október 3-i tárgyalási
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa A SZERVEZETT ÉS SÚLYOS NEMZETKÖZI BŰNÖZÉSRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZAKPOLITIKAI CIKLUS
Az Európai Unió Tanácsa A SZERVEZETT ÉS SÚLYOS NEMZETKÖZI BŰNÖZÉSRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZAKPOLITIKAI CIKLUS A SZERVEZETT ÉS SÚLYOS NEMZETKÖZI BŰNÖZÉSRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZAKPOLITIKAI CIKLUS
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/20376. számú törvényjavaslat az Európai Unió és tagállamai, valamint a Moldovai Köztársaság között a közös légtér létrehozásáról létrejött megállapodásnak a Horvát Köztársaság Európai
RészletesebbenCselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -
Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi
RészletesebbenEuro Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés. Politikai, Biztonsági és Emberi Jogi Bizottság
Euro Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés Politikai, Biztonsági és Emberi Jogi Bizottság AP100.804v01-00 10.3.2011 MÓDOSÍTÁS 1-155 Godelieve Quisthoudt-Rowohl (PPE), társelőadó az EP részéről José B. Pampuro
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
Részletesebben2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL
2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS
RészletesebbenVizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján
TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Vizsgálati szempontsor a 2012. január 5-ei műhelymunka
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 27.5.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE (43/2011) Tárgy: Az Ír Köztársaság képviselőházának (Dáil Éireann) indokolással ellátott véleménye a közös konszolidált
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)
Részletesebben