SZAKDOLGOZAT. Telkes Zsófia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT. Telkes Zsófia 2005. - 1 -"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Telkes Zsófia

2 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment szak Nappali tagozat EU kapcsolatok szakirány AZ EURÓPAI BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKA: AZ UNIÓ GYORSREAGÁLÓ KÉPESSÉGE ÉS KAPCSOLÓDÁSA A NATO-HOZ ÉS AZ ENSZ-HEZ Budapest, Készítette: Telkes Zsófia Belső bíráló: Tomcsányi Mihály Külső bíráló: Orosz Tamás - 2 -

3 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 3 BEVEZETÉS 5 ÁTTEKINTÉS 10 Az európai biztonság- és védelempolitika (European Security and Defence Policy ESDP) 10 Az európai gondolkodásban bekövetkezett változás első hulláma: az 1990-es évek 11 Az európai gondolkodásban bekövetkezett második hullám: a biztonsági környezet változása, új biztonságpolitikai kihívások 15 Az ESDP áttekintéséhez szükséges dokumentumok, szervezetek 18 Maastrichti szerződés, Petersbergi nyilatkozat 18 Berlin-plusz megállapodás 19 Európai Biztonsági Stratégia ( Egy biztonságos Európa egy jobb világban )_ 21 Helsinki Headline Goal 23 Európai képesség-akcióterv (ECAP) 24 Headline Goal Alkotmányszerződés 26 Állandó strukturált együttműködés, mint az Alkotmányszerződés fontos eleme 28 Európai Védelmi Ügynökség (European Defence Agency EDA) 31 ÖNÁLLÓ, GYORSREAGÁLÁSÚ KATONAI KÉPESSÉGEK VAGY ÚJABB PAPÍRTIGRISEK? 33 Az első EU válságkezelő műveletek, mint a későbbi műveletek alapjai 33 A harccsoport-koncepció 35 A brit francia német elképzelés 35 A harccsoportok célja, feladatai 36 Hozzájárulás a harccsoportokhoz 37 A TRANSZATLANTI KAPCSOLAT, AZ EU ORIENTÁCIÓJA A NATO-FELÉ 44 A NATO gyorsreagáló képessége

4 Az EU harccsoportok és a NATO gyorsreagáló erők közötti kapcsolat 51 A partnerség jövője 52 EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ENSZ-SZEL A VÁLSÁGKEZELÉS TERÉN 54 Az EU ENSZ-kapcsolat kezdete 54 Az EU növekvő politikai befolyása az ENSZ-en belül 54 A képességek erősítése a válságkezelésben való együttműködés érdekében 55 A politikai együttműködéstől a műveleti szintű összehangolásig 55 ENSZ igények vs. EU kritériumok 56 Forgatókönyvek az együttműködésre egy lehetséges béketeremtő művelet kapcsán 58 Lehetséges EU ENSZ együttműködés egy nagyobb horderejű békefenntartó akcióban 59 A harccsoportok bevethetősége az EU ENSZ együttműködés keretein belül megvalósuló jövőbeni katonai válságkezelő műveletek során 62 EU ENSZ együttműködés Bosznia-Hercegovinában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban 65 Az EU ENSZ-partnerség jövője 67 MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGPOLITIKÁJA ÉS KAPCSOLÓDÁSA AZ ESDP-HEZ 68 Hazánk részvétele az EU gyorsreagálású képességének létrehozásában 70 KONKLÚZIÓ 74 MELLÉKLETEK 76 IRODALOMJEGYZÉK

5 BEVEZETÉS A Magyar értelmező kéziszótár alapján a biztonság szavunk Veszélyektől v. bántódástól mentes (zavartalan) állapot -ot jelent. A biztonság az emberi faj fejlődésének hosszú időszakán keresztül az emberi közösségekre leselkedő veszély hiányát, továbbá a veszély elhárítására alkalmas eszközök birtoklását és azok igénybevételének képességét jelentette. Ezzel szemben a biztonságpolitika a szervezett emberi közösségek, az államok, a nemzetközi szervezetek, multinacionális nagyvállalatok, valamint az egyének által létrehozott nemzetközi rendszer vizsgálata. Egy államban akkor lehet átfogó biztonságról beszélni, ha mind a belső rendje szilárd, mind pedig fennáll a külső biztonság. Tehát egyrészről a nemzeti akarat érvényesítés útjában nincsenek akadályok, az intézmények képesek a fejlődéssel együtt járó konfliktusok kezelésére, és egy esetleges válsághelyzetben rendelkezésre állnak a konfliktuskezelés eszközei. 1 Másrészről pedig nincs külső támadási veszély, a nemzeti szuverenitás gyakorlásának feltételei adottak, valamint fegyveres konfliktus esetén adottak az eredményes védekezés és a nemzeti túlélés feltételei. A biztonságpolitika célja az adott állam politikai függetlenségének, területi egységének, gazdasági működőképességének védelme, polgárai biztonságos létének és személyiségük kibontakozásának biztosítása. 2 A biztonságot veszélyeztető tényezőket többféleképpen lehet csoportosítani: eredetük, földrajzi megjelenésük, hatókörük és jellegük szerint. 3 A szakdolgozat szempontjából mégis azt érdemes inkább megvizsgálni, hogy a biztonságot veszélyeztető tényezők a biztonság milyen különböző területeit érinthetik egyszerre. A társadalmi és gazdasági folyamatok összefüggéseiből következik, hogy egy adott dimenziót érintő negatív hatás a biztonság más területein is jelentkezik. Így ide tartozik: 1 Gazdag Ferenc: Biztonságpolitika. SVKH Budapest, Uo sz. melléklet: konfliktusok a világban 1945 után

6 a politikai biztonság, mely egy adott állam számára akkor valósul meg, ha belpolitikai akaratérvényesítésében és külpolitikai érdekei érvényesítésében szabadon cselekedhet; a belpolitikai biztonság, mely akkor veszélyeztetett, ha bizonyos politikai érdekcsoportok célja az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, illetve ha az nyíltan diktatórikus politikai nézeteket vall; a gazdasági biztonság, melyet a Föld csökkenő, meg nem újuló nyersanyagés energiatartalékainak felhasználása, valamint az éhínséggel fenyegető demográfiai növekedés veszélyeztet; a világgazdaság globalizálódásával járó jelenségek, mint a kábítószer-kereskedelem, a haditechnika proliferációja, az ipari kémkedés és a szervezett gazdasági bűnözés; a humanitárius biztonság, mely alatt elsősorban az alapvető emberi és szabadságjogok érvényesülésének fenyegetettségét értjük; a biztonságot fenyegető katonai jellegű kihívások a fegyveres erők létéből, illetve alkalmazásukkal kapcsolatos fenyegetésből származnak. 4 A biztonságpolitikai fenyegetések tipológiája, kiterjedés és forrásai Forrás: Matus János, Ujj András: Biztonság biztonságpolitika, SVKI, A fentieket áttekintve elfogadható az a definíció, mi szerint a biztonság az emberi közösségek értékének védelmére, valamint megőrzésére irányul. A fenyegetések általában a nemzetközi környezetből származnak. Az államok mindig szuverén 4 2. sz. melléklet: a nemzetközi kapcsolatok alakulása ( ) - 6 -

7 módon próbálják meg érvényesíteni az érdekeiket, nem hajlandóak alárendelni magukat más hatalmaknak. Ez jelenti a nemzetközi rendszer anarchikus jellegét. Erre alapozta tanításait az ún. realista iskola, mely az 1920-as, 1930-as években alakult ki az Egyesült Államokban. Ezen iskola képviselői a biztonság meglétének alapfeltételét a katonai erő fejlesztésében látták. Ennek szellemében az amerikai biztonságpolitikában a katonai erő mindvégig központi szerepet kapott, minek következtében megjelent egy ún. biztonsági dilemma. A biztonsági dilemma szerint, ha egy állam saját biztonsága érdekében túlságosan nagy katonai potenciált hoz létre, azzal más államokban fenyegetettség érzését keltik, így ők is erősítik katonai képességeiket. Az eredmény pedig nem más, mint a fenyegetettség növekedés, illetve a biztonság csökkenése valamennyi államban. Az 1970-es években jelent meg egy új elképzelés, mely az államok közötti állandó hatalmi harcot volt hivatott mérsékelni. Ez az ún. idealista iskola. A hangsúlyt a nemzetközi rendszerekre helyezte, és ennek kapcsán jelentek meg közös biztonság és a kölcsönös biztonság fogalma. Mind a nemzeti biztonság, mind pedig a nemzetközi biztonság előtérbe helyezése indokolható lehet. Az elmúlt évtizedekben számos nemzetközi együttműködés született politikai és gazdasági téren is. A kormányok közötti együttműködési forma megoldást jelentett a nemzeti és a nemzetközi biztonság közötti szakadék áthidalására, mivel lehetővé tette a szuverenitás megőrzését, a nemzeti érdekek képviselését, ugyanakkor egyes biztonsági, védelmi kérdésekben lehetővé tette a konzultációt, közös álláspontok kialakítását, esetleg közös akciók indítását. Az Európai Unióban azonban már számos példáját láthatjuk a nemzeti szuverenitás bizonyos mértékig és bizonyos területeken történő feladásának és azoknak a közösség hatásköre alá helyezésének. Az európai folyamatok azt mutatják, hogy a nemzeti és nemzetközi biztonság felfogása közötti különbség csökken, és mára már inkább kiegészítik egymást. 5 Ezért jöhetett létre az 1990-es évek elején az unió második pilléreként a kormányközi alapokon működő közös kül- és 5 Matus János, Ujj András: Biztonság biztonságpolitika, SVKI, pp

8 biztonságpolitika, majd ennek mélyítéseként az európai biztonság- és védelempolitika

9 Célom a dolgozatban az EU biztonság- és védelempolitikáján belül a gyorsreagáló képességek vizsgálata, jövőjének felvázolása, a különféle irányvonalak bemutatása. Kitérek a harccsoport-koncepció megvalósítása során felmerülő problémákra, valamint megvizsgálom az EU katonai válságkezelő tevékenységét és annak kapcsolatát más nemzetközi szervezetekkel konkrétan a NATO-val és az ENSZszel. Az anyaggyűjtést november 30-án a november 22-i képesség-felajánlási konferenciát megvárva fejeztem be. A dolgozat elkészítéséhez a téma frissességéből adódóan főleg internetes forrásokat vettem igénybe. Hazai irodalmat leginkább az általános, áttekintő részekhez tudtam felhasználni. A katonai válságkezelés és gyorsreagáló képességek kutatásához a Külügyminisztériumban eltöltött szakmai gyakorlat során jutottam forrásokhoz, illetve az itt dolgozó kollégák kapcsolatrendszerén keresztül a Honvédelmi Minisztérium referensei segítettek összefoglalókkal, háttéranyagokkal. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak Győri Péternek, az Európai Politikai Együttműködési Főosztály ESDP Osztályának vezetőjének, valamint Orosz Tamásnak, Széll Natáliának és Bősz Lillának az osztály munkatársainak, akik magas szintű, naprakész szakmai tudásukkal, önzetlen segítségükkel koordinálták, javították munkámat

10 ÁTTEKINTÉS Az európai biztonság- és védelempolitika (European Security and Defence Policy ESDP) Az Európai Unió alapja az április 13-án aláírt párizsi szerződés által létrehozott Szén- és Acélközösség. Ez a szervezet a megalakulása óta sok változáson ment keresztül. Az eredeti cél mellett mely szerint egy következő háborút akartak elkerülni az által, hogy a francia-német ellentét újbóli kialakulását kizárják, és egyesítik a francia vasérc és német szénipart 6 egy hosszú folyamat indult el az európai együttműködésben. Ez az európai integráció alapja, és a béke biztosításának szempontjából alapvető fontosságú volt. A kezdeti sikereken felbuzdulva 1957-ben tovább mélyítették a gazdasági együttműködést, aláírva a Római Szerződést az Európai Gazdasági Közösség és az EURATOM létrehozásáról. 7 Annak ellenére, hogy voltak tervek európai szintű védelmi közösség 8, ill. politikai együttműködés megvalósítására, ebben az időben ezek az elképzelések sorra kudarcba fulladtak, mintegy bizonyítva, hogy Európa még nem érett meg ilyen szintű kooperációra, vagy egyszerűen nem volt rákényszerítve, hiszen az államok ekkor még hajlottak saját külpolitikájukra és nemzeti katonai eszközeikre bízni biztonságuk megőrzését. 9 Erős, prosperáló gazdaságban élő nemzetek nem kezdeményeznek együttműködést csak úgy, jókedvből. Gondoljunk csak bele, a NATO-t is azért hozták létre 1949-ben, hogy kollektív védelmet biztosítsanak a Szovjetunió esetleges támadása ellen. A katonai, ill. biztonsági szervezeteket mind a fenyegetettség érzésre szülte, szüli. Az 1960-as, 70-es, 80-as években Nyugat-Európa nem érezte olyan mértékben fenyegetve magát, hogy a NATO-ban betöltött szerepén kívül saját kezdeményezést valósítson meg. A hidegháborúban közvetlenül nem vett részt, mely főleg az USA és a Szovjetunió közötti fegyverkezési versenyben öltött formát. Kényelmesen, a NATO biztonságot nyújtó ernyője alatt fejlesztette gazdaságát, 6 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Magyar Országgyűlés, A római szerződést március 25-én írták alá és január 1-én lépett hatályba. 8 Az Európai Védelmi Közösségről szóló szerződést a Francia Nemzetgyűlés szavazta le 1954-ben; e helyett hozták létre még ebben az évben a Nyugat-Európai Uniót 9 United Nations Institute for Disarmement Research: A biztonság megértése felé, ZMNE Stratégia Védelmi Kutatóközpont

11 bővült és mélyítette az integrációt. Ne felejtsük el azt sem, hogy ekkoriban még az összes EGK-s tagállam egyben a NATO tagja is volt (kivéve Írországot). 10 Az európai gondolkodásban bekövetkezett változás első hulláma: az 1990-es évek Az 1990-es évek elején bekövetkezett politikai átalakulások azonban új kihívások elé állították a Közösséget. A kontinens megosztottságának megszűnése, a német egység megalakulása új stratégia kidolgozását tette szükségessé. A legnagyobb változást a kelet-európai államok demokratizálódása jelentette, mely megnyitotta a kaput az egységes Európa létrehozása felé, egyben megnövelte az EU nemzetközi súlyát, biztosítva a lehetőséget a nemzetközi szerepvállalásra. Ugyanakkor a NATO is feladatainak teljes átértelmezésére kényszerült. A szovjet fenyegetés megszűnése lehetővé tette, hogy az USA csökkentse az Európában állomásozó csapatainak számát. Még az is lehet, hogy ha nem alakul ki a balkáni konfliktus, egyik részről sem tudatosul az Észak-atlani Szerződés Szervezetének gyakorlati jelentősége; pontosabban az, hogy katonai fellépésre akkoriban a nemzetközi szervezetek közül kizárólag a NATO volt képes. A balkáni térségben megnyilvánuló tehetetlenségük 11 ébresztette rá az európai vezetőket arra, hogy igenis szükség van egy európai közös kül-, ill. biztonságpolitika kialakításra. Az EU közös külpolitikája sokáig fejlesztési együttműködésre, gazdasági segítségnyújtásra és sürgősségi segélyre korlátozódott. A maastrichti szerződés 12 hozta az első jelentősebb előrelépést, megteremtve az unió három-pilléres struktúráját, melynek a második pillére a közös kül- és biztonságpolitika (Common Foreign and Security Policy - CFSP) lett. Ugyanakkor ez nem hozott létre valódi közösségi politikát. Éppen ezért nem hívják európainak, csupán közösnek, mely az uniós szerződés második pilléreként csak kormányközi együttműködést irányzott elő. Ebből is látszik, hogy már jogi alapjánál fogva sem tudott annyira hatékonyan 10 Franciaország is csak 1972-ben lépett ki a NATO katonai szárnyából. 11 Ennek jeles példája az 1995-ös srebrecicai mészárlás, mely után Wim Kok holland kormányfő így búcsúzott posztjától: A nemzetközi közösségnek nincs megszemélyesíthető felelőssége. Nekem van, és vállalom. 12 Az Európai Uniót létrehozó szerződés, melyet február 7-én írtak alá és november 1-én lépett életbe

12 működni, mint adott esetben egy közös szintű politika, hiszen a tagállamok számára csupán tájékoztatást, egyeztetést írt elő. Hiányzott a megfelelő intézményi keret, és egy olyan közös képviselő, aki a külvilággal szemben egységesen tudta volna képviselni az EU álláspontját. Ilyen körülmények mellett az együttműködés mélyítése ezen a téren lehetetlennek tűnt. Az 1990-es évek végén az amszterdami szerződés 13 két problémát próbált meg orvosolni. Egyrészt az EU megszerezte a katonai beavatkozás lehetőségét a humanitárius, békefenntartó és béketeremtő célú válságkezelés esetében 14. Másrészt pedig létrehozták a CFSP főképviselőjének posztját (Mr. CFSP), hogy megpróbáljanak arcot adni ennek a politikának. Lényeges eleme volt a szerződésnek, hogy a konstruktív tartózkodás, ill. megerősített együttműködés bevezetésével megszüntették azt a bénultságot a döntésekben, amelyet sokszor az egyhangúság követelménye idézett elő. 15 Így azok a tagállamok, melyek mélyíteni szeretnék az integrációt, megtehetik az EU intézményi keretét használva, míg mások az önként való kimaradás mellett dönthetnek, ugyanakkor később csatlakozhatnak az adott együttműködéshez ben az újabb balkáni válság Koszovóban végképp bebizonyította, hogy katonai képességek tekintetében milyen hatalmas különbség van az Atlanti-óceán két partja között. 16 Még a NATO iránt legjobban elkötelezett EU-tagállam, Nagy- Britannia figyelmét is ráirányította az EU katonai és politikai téren megnyilvánuló gyenge érdekérvényesítő képességére, és egy közös európai haderő felállításának szükségességére. Saint Malo, Köln és Helsinki 1998 decemberében a brit külpolitika szokatlan kezdeményezéssel állt elő; egy hirtelen fordulattal a közös védelmi potenciál megteremtésének egyik legnagyobb szorgalmazójává lépett elő, szakítva az addigi nézeteivel. A brit fordulatnak több oka 13 Az amszterdami szerződést október 2-án írtak alá és november 1-én lépett hatályba. 14 Petersbergi feladatok, lásd. p Szerző nincs feltüntetve: Kül-, biztonság- és védelempolitika: apránként előre; 16 Kissinger, Henry: Korszakváltás az amerikai külpolitikában? Panem-Grafo, Bp 2002, pp

13 is lehetett. Egyrészt annak a gondolatnak az elfogadása, hogy a Nyugat-európai Unió beolvasztása az EU-ba nem jár együtt a NATO közös védelem területén élvezett primátusának elvesztésével, másrészt pedig a válságkezelés terén Koszovóban tapasztalt cselekvésképtelenség vezetett el a brit külpolitika átértékeléséhez. Saint-Maloban kiadták a közös francia-brit nyilatkozatot, mely szerint az Európai Uniónak teljes mértékben végre kell hajtania az Amszterdami Szerződésnek a CFSPre vonatkozó előírásait, hogy az EU képes legyen saját szerepét betölteni a nemzetközi színtéren. Létre kell hozni az EU képességét autonóm akciókra, amelyet hiteles katonai erő támogat. Biztosítani kell az akciók végrehajtására szükséges eszközöket. [ ] Az EU-t el kell látni megfelelő struktúrával és elemző képességgel, hírszerzéssel és stratégiai tervező kapacitással, fölösleges kettőségek nélkül. 17 Tony Blair brit miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy sokkal figyelmesebben hallgatnak minket Washingtonban, ha Európában vezető szerepet játszunk, és sokkal nagyobb befolyással rendelkezünk Európában, ha Washingtonban meghallgatnak minket. 18 Fél évvel később, 1999 júniusában nem véletlenül éppen a koszovói események után 19 Kölnben döntés született az elképzelések továbbfejlesztéséről. A legfőbb konklúzió, amelyre a jelek szerint az Unió vezetői a jugoszláviai légi háború nyomán jutottak, az egységes külpolitikai cselekvőképesség fontossága, illetve hiányának veszélye. 20 Az EU újabb nyilatkozatott adott ki a CFSP-ről, melyben a tizenötök abbéli szándékukat rögzítették, hogy az EU-t el kell látni a CFSP végrehajtásához szükséges eszközökkel. Ez alatt főleg a konfliktus-megelőzés és válságkezelés eszközeit érti. Ezen kívül határozat született arról, hogy a petersbergi feladatokat az EU átveszi a Nyugat-európai Uniótól, lehetőséget teremtve a nagyobb szerepvállalásra. A közös biztonságpolitika szempontjából a legnagyobb mérföldkövet az decemberi helsinki csúcsértekezlet jelentette. A CFSP védelmi dimenziójának megjelölésére ekkor vezették be a közös európai biztonság- és védelempolitika 17 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, Gazdag Ferenc: Biztonságpolitika, SVKH-Budapest, 2001, pp Koszovói válság: március június 9-ig. 20 Szerző nincs feltüntetve: Európai hadsereg?, HVG, 2000/1. szám, 2000.január

14 (CESDP) fogalmát. Ezen politika feladatainak végrehajtását olyan autonóm képességek létrehozásában jelölték meg, amelyek lehetővé teszik, hogy az EU katonai akciókat hajtson végre válságkezelés érdekében. Közös célkitűzésként elfogadták a Helsinki Headline Goal dokumentumot, mely előírta, hogy 2003 végére az EU-nak képesnek kell lennie egy ezer fős katonai erő két hónapon belül történő bevetésére. Helsinkiben felvázolták az unió közös biztonság- és védelempolitikájának intézményi struktúráját is. A Tanácson belül új politikai és katonai szerveket állítottak fel, melyek 2000 márciusától kezdték meg működésüket. 21 Politikai és Biztonsági Bizottság (Political and Security Committee PSC): politikai és stratégiai irányítást végez; figyelemmel kíséri a nemzetközi fejleményeket, illetve koordinálja a CFSP és az ESDP témakörébe tartozó kérdéseket; ajánlásokat tesz az ÁKÜT számára, továbbá irányítja a Katonai Bizottság munkáját. Katonai Bizottság (European Union Military Committee EUMC): javaslatokat terjeszt a PSC elé, és katonai tanácsadó szervként működik mellette, valamint irányítja a Katonai Törzs munkáját. Katonai Törzs (European Union Military Staff EUMS): a válságkezelő akciók katonai tervezéséért, levezényléséért felelős, valamint kijelöli a végrehajtásukhoz szükséges kapacitásokat. Annak ellenére, hogy a Saint-Malótól Helsinkiig vezető úton jelentős eredményeket értek el a közös biztonság- és védelempolitika kialakításában, az alapvető álláspontbeli különbségek továbbra is fennmaradtak. Vannak államok, melyek kölcsönös védelmi garanciákat tartalmazó európai védelmi rendszert szeretnének kialakítani (pl. Franciaország), vannak olyanok, akik a NATO-t tekintik biztonságuk tényleges garanciájának (Nagy-Britannia, Németország, Hollandia), és léteznek olyanok is, akik katonailag semlegesek (Ausztria, Svédország, Finnország, Írország). Bár a közös kül- és biztonságpolitika intézményi alapjait kidolgozták, és Javier Solana, mint az EU külpolitikájáért felelős főképviselője, nemzetközi szinten 21 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés 2002., pp.478,

15 egységesen tudja képviselni az EU érdekeit, az alapprobléma mely szerint a tagállamok véleménye a biztonságpolitikát tekintve nagyon megosztott, és nem hajlandóak lemondani nemzeti érdekeikről az unió javára nem oldódott meg. Az európai gondolkodásban bekövetkezett második hullám: a biztonsági környezet változása, új biztonságpolitikai kihívások A biztonságpolitikai kihívások globális, regionális és nemzeti szinten legkonkrétabban a biztonság veszélyeztetettségében nyilvánul meg. A elmúlt évtizedek során átalakult a veszélyeztetettség jellege, mértéke és várható hatása. A globális katonai szembenállás és a hidegháború megszűnésével elhárult az emberiség feje felől a - földi élet megsemmisülésének kockázatát is magában hordozó - nukleáris világháború veszélye. A világ biztonságát azonban továbbra is számos - korábban nem létező vagy egyszerűen fel nem ismert - tényező veszélyezteti. Láthatóbbá váltak a "nagy veszélytől" való félelem által eddig háttérbe szorított látens veszélyforrások, de mellettük új, más jellegű veszély- illetve konfliktusforrások is keletkeztek. Az elmúlt másfél évtizedben felgyorsult a globalizáció, és a nemzetközi kapcsolatok valamennyi területén mélyreható változásokat okozott, okoz. Különösen a technológia, az információs technológia, a közlekedés, a kereskedelem és a pénzügyek, valamint a közegészségügy területén jutott olyan fokra, mely az előnyökön kívül új típusú biztonsági kockázatok megjelenését eredményezte. Az országhatárokon átnyúló fenyegetések nagymértékben veszélyeztetik az EU egészének biztonságát. Ide tartoznak például az instabil régiók, a működésképtelen államok. A világ országai egyenlőtlenül részesednek a globalizáció hasznából és terheiből, ami növeli a fejlettségbeli különbségeket és súlyosbítja a lemaradók helyzetét. Az ilyen bizonytalan térségek, továbbá a működésképtelen államok könnyen válhatnak az országhatárokon átnyúló szervezett bűnözés gócpontjaivá,

16 teret engedhetnek a terrorista szervezetek megtelepedésének, felerősíthetik a migrációs kihívásokat, valamint a fegyver- és kábítószer-kereskedelem veszélyeit. 22 Az Amerikai Egyesült Államokat ért szeptember 11-i terrorista támadássorozat, az annak két és fél éves évfordulóján, március 11-én Spanyolországban végrehajtott véres terrorcselekmény, valamint Spanyolország iraki szerepvállalása között összefüggés állapítható meg. Ezek a terrorcselekmények rávilágítanak arra, hogy az USA után már az EU egyetlen tagállama sem lehet biztonságban a terrorizmustól. Már nem az a kérdés, hogy melyik európai államot veszélyeztetik terrorszervezetek, hanem az, hogy mikor hajtanak végre terrorcselekményeket. Az ENSZ BT a június 8-án megtartott ülésén hozott iraki határozattervezet 23 mellett hivatalosan bejelentette, hogy Európa minden államát egyformán veszélyezteti a terrorizmus, melynek megelőzése és megakadályozása, valamint felszámolása nemzetközi összefogást igényel. Az EU biztonságát fenyegető másik stratégiai veszélyt a tömegpusztító (nukleárisradiológiai, vegyi és biológiai) fegyverek és hordozóeszközeik, valamint az előállításukhoz szükséges technológiai ismeretek terjedése és felhasználásuk lehetősége, továbbá e fenyegetés és a terrorizmus potenciális összefonódása jelenti. A terrorizmus szoros kapcsolatba került a szervezett bűnözéssel, mindegyik a másikat használhatja fel céljai megvalósításához. A terroristák a cselekményeikhez szükséges logisztikai hátteret és eszközöket sok esetben a szervezett bűnözés segítségével tudják megvalósítani, illetve az ehhez szükséges pénzeszközöket a szervezett bűnözés segítségével és módszereivel teremtik elő. A nemzeti és nemzetközi színtéren bekövetkezett események új megvilágításba helyezték a biztonságpolitika kérdését. Sorra születtek az új biztonsági stratégiák, melyekben többnyire felfedezhetőek átfedések az USA nemzeti biztonsági stratégiájával. A közös biztonság- és védelempolitika folytatásától addig vonakodó 22 Kovácsics Ferenc: Régi-új biztonságpolitikai kihívások az európai uniós csatlakozás tükrében, Új Honvédségi Szemle, augusztus Security Council resolution 1535 (2004), adopted by the Security Council at its 4987th meeting on 8 June

17 EU-tagállamok kormányai is arra a következtetésre jutottak, hogy szorosabb együttműködés szükséges a veszélyforrások kivédésére

18 Az ESDP áttekintéséhez szükséges dokumentumok, szervezetek Maastrichti szerződés, Petersbergi nyilatkozat A közös kül- és biztonságpolitikát (Common Foreign and Security Policy - CFSP) a maastrichti szerződés hozta létre az Európai Unió második pilléreként. Szerepe kezdetben erősen korlátozott volt, kizárólag kormányközi alapon és szigorú egyhangúság elve szerint működött. A szerződés V. címe foglalkozik a CFSP-re vonatkozó rendelkezésekkel. Leszögezi, hogy a tagállamoknak fenntartás nélkül támogatniuk kell az unió kül- és biztonságpolitikáját a lojalitás és a kölcsönös szolidaritás szellemében. Tartózkodniuk kell minden olyan cselekvéstől, amely ellentétes az unió érdekeivel, vagy megronthatja az unió hatékonyságát, mint a nemzetközi kapcsolatok összetartó erejét. 24 E mellett feladatot szab a Nyugateurópai Unió (Western European Union WEU) számára, mellyel kapcsolatban a következőképpen fogalmaz: A közös kül- és biztonságpolitikának magában kell foglalnia valamennyi, az unió biztonságát érintő kérdést, beleértve a közös védelmi politika formálását, amely idővel közös védelemhez vezethet. Az unió felkéri a Nyugat-európai Uniót (WEU), amely az unió fejlődésének integráns része, az unió védelmi hatású döntéseinek, cselekvéseinek kidolgozására és végrehajtására. 25 Érdemes megjegyezni, hogy míg maga a szerződés a WEU-val kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy az az EU fejlődésének integráns részét képezi, addig a szöveghez csatolt nyilatkozat az NATO európai pillérének megerősítésére irányuló eszközként definiálja. A maastrichti szerződéshez csatolt WEU-ról szóló nyilatkozat végrehajtása során született meg a Petersbergi nyilatkozat 26, melyben a WEU kijelenti, hogy hadműveleti képességeket fejleszt ki, és készen áll arra, hogy eseti alapon, saját eljárásaival összhangban támogatja a konfliktus-megelőzési és válságkezelési intézkedések hatékony végrehajtását. A nyilatkozat leglényegesebb része azonban 24 Szerződés az Európai Unióról (Maastrichti szerződés), Maastricht, február Uo. 26 A WEU Miniszteri Tanácsának nyilatkozata, Bonn, június

19 azoknak a feladatoknak a meghatározása, melyekben a WEU tagállamainak katonai egységei a WEU irányítása alatt bevethetőek: humanitárius és mentési feladatok; békefenntartói feladatok; harcoló erők bevetése válságkezelő feladatokra, beleértve a béketeremtést. A dokumentum leszögezi, hogy a katonai egységeket a WEU tagállamainak erőiből választják ki, és több nemzetiségből, illetve haderőnemből szervezik meg. A nyilatkozat továbbá rendelkezik a WEU és az Európai Unió, illetve a NATO más tagjainak kapcsolatáról. Berlin-plusz megállapodás Az unió rendkívüli jelentőséget tulajdonít a NATO tervező képességeihez történő hozzáférésének, illetve egyes NATO-eszközök és képességek rendelkezésre bocsátásához. Ezek a NATO által az 1999-es washingtoni csúcson 27 elfogadott Berlin-plusz csomag két fontos elemét képezik. Maga a Berlin-plusz csomag kifejezés arra utal, hogy a 1996 tavaszán Berlinben tartották a NATO-külügyminiszterek ülését, melyen döntés született az Európai Biztonsági és Védelmi Identitás (European Security and Defence Identity ESDI) kidolgozásáról, valamint a NATO eszközeinek ilyen célra történő biztosításáról. A csomagot ezután éveken keresztül nem tudták hivatalosan elfogadtatni a Törökország és Görögország között feszülő bilaterális, illetve a ciprusi rendezés kapcsán megnyilvánuló ellentétek miatt. 28 Végül az Észak-atlanti Tanács december 13-i ülésén NATO-részről jóváhagyta a Berlin-plusz alkalmazhatóságát. December 16-án pedig a két szervezet elfogadta az ESDP-ről szóló EU NATO-nyilatkozatot, mely megteremtette az alapot a két 27 NATO washingtoni csúcs, április , 28 Törökország félelemmel tekintett egy olyan uniós biztonság- és védelempolitika kialakítására, amelynek nem lehet részese. Ciprus EU-taggá válásával felmerült volna annak a lehetősége, hogy a ciprusi görög állam olyan EBVP-műveletekben vegyen részt, melyek NATO-eszközöket és képességeket alkalmaznak (így adott esetben a törököt is), míg Törökország nem lehet az ilyen műveletekre irányuló EU-s döntési folyamat részese

20 szervezet közötti vitás, nyitott kérdések gyors rendezésére március én levélváltásra került sor a NATO főtitkára és Javier Solana, CFSP főképviselő között, mellyel elfogadták az EU és a NATO együttműködését szabályozó keretegyezményt. Ez a következő fontosabb pontokat tartalmazza: Hozzáférés biztosítása az EU számára a NATO azon tervezési képességeihez, amelyek hozzájárulhatnak az EU-vezette műveletek katonai tervezéséhez. Előre kijelölt közös NATO-eszközök és képességek feltételezett rendelkezésre állása az EU-vezette műveletekhez. Európai parancsnoki lehetőségek azonosítása az EU-vezette műveletekhez; a szövetséges fegyveres erők európai legfelső parancsnokhelyettese (DSACEUR) szerepének bővítése annak érdekében, hogy hatékonyan tudjon megfelelni európai kötelezettségeinek. A NATO védelmi tervezőrendszerének további adaptációja az EU irányítása alatt álló műveletekhez a szükséges erők rendelkezésre állásának figyelembevételével. Megállapodás a két szervezet között az információbiztonságról. Hatékony konzultációs mechanizmus létrehozása a két szervezet között a szövetség közös eszközeit és képességeit igénybe vevő EU-vezette műveletek során. Kidolgozták annak a módozatait is, hogyan lehetne az EU-irányítás alatt álló műveletek számára NATO-eszközöket és képességeket biztosítani; azoknak felhasználását ellenőrizni; visszahívásukat vagy visszarendelésüket szabályozni. Az EU és a NATO elfogadta azon egyeztetési szabályok kereteit, amelyek EU-vezetésű, NATO- kollektív eszközök és képességek felhasználásával történő műveletek esetén alkalmazandóak. Fontos megemlíteni, hogy a Berlin-plusz tárgykörében megkötött megállapodások csak azokra az EU-tagállamokra vonatkoznak, amelyek vagy tagjai a NATO-nak, vagy részesei a Partnersip for Peace 29 megállapodásnak azaz Ciprusra és Máltára 29 A NATO békepartnerségi programja, Brüsszel, január

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl 8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA (CFSP)

AZ EU KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA (CFSP) AZ EU KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA (CFSP) Valki László 1 Európa változó identitása Hidegháború végéig (1990-ig) SZU-val szemben NATO-val együttműködve önállóságra törekvés USA-val szemben is Hidegháború

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

Az ESDP fejlõdésének elsõ évtizede

Az ESDP fejlõdésének elsõ évtizede NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 43 43 Rácz András Az ESDP fejlõdésének elsõ évtizede Az Európai Unió Maastricht óta létezõ közös kül- és biztonságpolitikája (CFSP) az EU hárompilléres szerkezetének második,

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Fejlesztési Bizottság 2014/0059(COD) 7.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Fejlesztési Bizottság részéről a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére a konfliktusok által érintett és

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. április 17. (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2013/0025 (COD) 7768/15 ADD 1 REV 1 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKÁJA

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKÁJA AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKÁJA GOTHÁRD PÉTER - KISS ANDRÁS A XX. század végére az antagonisztikus szembenállás által meghatározott világ átalakult, a bipoláris világrendszer felbomlott.

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ, Tüttő Szabolcs

AZ EURÓPAI UNIÓ, Tüttő Szabolcs AZ EURÓPAI UNIÓ, MINT KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI SZEREPLŐ Tüttő Szabolcs Európa fogalma viszonylag új keletű. A 14. századtól a 18. századig tartó szellemi folyamat során fokozatosan szorította ki a keresztény

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

Részletesebben

Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe

Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe EU KONTEXTUS Lisszaboni Szerződés 196 C. tagállami hatáskör szolidaritás elve szubszidiaritás elve egységes fogalom hiánya humanitárius segítségnyújtás normál

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Konferencia a NATO új stratégiájáról

Konferencia a NATO új stratégiájáról Konferencia a NATO új stratégiájáról 2010.03.26. A NATO formálódó új stratégiai koncepciója és Magyarország címmel rendeztek konferenciát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen csütörtökön. A rendezvényen

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS KÜL-, BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKÁJA

AZ EU KÖZÖS KÜL-, BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKÁJA AZ EU KÖZÖS KÜL-, BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKÁJA Kajtár Gábor előadása 1 A következő témákat ajánlom figyelműkbe a felkészülés során: EUSz. 24. cikke Mik a főbb különbségek a pillérek között? Melyek a

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen 9. A) FEJEZET A Magyar Köztársaság biztonság- és szövetségi politikája 26 10 36 10. B) FEJEZET Térkép- és tereptani alapismeretek

Részletesebben

Dmitrij Medvegyev elnök 2010. február

Dmitrij Medvegyev elnök 2010. február NB10_02_bel.qxd 2010.03.10 6:43 du. Page 92 92 Rácz András NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2010. MÁRCIUS Az Orosz Föderáció új katonai doktrínája Dmitrij Medvegyev elnök 2010. február 5-én hagyta jóvá az Orosz Föderáció

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája

A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája A Kormány 2004. március 31-i ülésén elfogadta a Magyar Köztársaság új nemzeti biztonsági stratégiáját (2073/2004. (III. 31.) Korm. Határozat), amely a Határozatok Tárában történt április 15-i közzétételt

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM AZ EU HATÁRIGAZGATÁSI RENDSZERÉBEN, A HAZAI GYAKORLATBAN

TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM AZ EU HATÁRIGAZGATÁSI RENDSZERÉBEN, A HAZAI GYAKORLATBAN Németh József hőr. alezredes TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM AZ EU HATÁRIGAZGATÁSI RENDSZERÉBEN, A HAZAI GYAKORLATBAN Az Amszterdami Szerződéssel szorosabb együttműködés kezdődött az Unió bel- és igazságügy

Részletesebben

BIZTONSÁGOS EURÓPA EGY JOBB VILÁGBAN EURÓPAI BIZTONSÁGI STRATÉGIA

BIZTONSÁGOS EURÓPA EGY JOBB VILÁGBAN EURÓPAI BIZTONSÁGI STRATÉGIA BIZTONSÁGOS EURÓPA EGY JOBB VILÁGBAN EURÓPAI BIZTONSÁGI STRATÉGIA Bevezetés Európa sosem élt ekkora jólétben, biztonságban és szabadságban. A XX. század első felében dúló erőszakot az európai történelemben

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Európai Biztonsági Stratégia Brüsszel, 2003. december 12.

Európai Biztonsági Stratégia Brüsszel, 2003. december 12. Európai Biztonsági Stratégia Brüsszel, 2003. december 12. Bevezetés Európa sosem élt ekkora jólétben, biztonságban és szabadságban. A XX. század első felében dúló erőszakot az európai történelemben példa

Részletesebben

Gondolatok az Európai Unió válságkezeléséről

Gondolatok az Európai Unió válságkezeléséről Gondolatok az Európai Unió válságkezeléséről REMEK Éva Széchenyi István Egyetem, Győr, Magyarország remekdr@t-online.hu Az európai biztonság- és védelempolitika napjaink aktuális kérdései közé tartozik.

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE 2012/13. tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga 2. A késő középkor nemzetközi jogi

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Dr. Lattmann Tamás Nemzeti Közszolgálati Egyetem Társadalomtudományi Tanszék AZ EU szerepe a világon az egyik

Részletesebben

2012 A Nemzeti Biztonsági Stratégia

2012 A Nemzeti Biztonsági Stratégia 2012 A Nemzeti Biztonsági Stratégia 2012. május 17-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen került megrendezésre a 2012 A Nemzeti Biztonsági Stratégia című szakmai konferenciasorozat nyitó rendezvénye a Magyar

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Magyarország soros EU elnöksége Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak

Magyarország soros EU elnöksége Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Magyarország soros EU elnöksége Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2009. EU-elnökség Hogyan alakul a bővítési folyamat az elnökségünk alatt? A trió-elnökség folytatja a bővítéssel kapcsolatos

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2014/2231(INI) 25.2.2015

JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2014/2231(INI) 25.2.2015 EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Külügyi Bizottság 25.2.2015 2014/2231(INI) JELENTÉSTERVEZET az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó új uniós megközelítésről a Demokráciáért Európai Alapítvány létrehozása

Részletesebben

A NEMZETKÖZI KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉNEK ESZKÖZEI ÉS ADÓTERVEZÉSI VONATKOZÁSAI

A NEMZETKÖZI KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉNEK ESZKÖZEI ÉS ADÓTERVEZÉSI VONATKOZÁSAI A NEMZETKÖZI KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉNEK ESZKÖZEI ÉS ADÓTERVEZÉSI VONATKOZÁSAI Nobilis Benedek főosztályvezető Adópolitikai és Nemzetközi Adózási Főosztály Kettős adóztatás elkerülésének eszköztára

Részletesebben

fejlesztési politikája Az EU a világban Szent-Iványi Balázs Római szerződés:

fejlesztési politikája Az EU a világban Szent-Iványi Balázs Római szerződés: Az Európai Unió közös fejlesztési politikája Szent-Iványi Balázs Az EU a világban A fejlesztés-politika az EU külkapcsolati eszközrendszerének része A világ legnagyobb donora, az ODA 55%-a az EUtól származik

Részletesebben

Az OECD Párizsi Nyilatkozata a segélyhatékonyságról 2005. március 2. (tartalmi kivonat)

Az OECD Párizsi Nyilatkozata a segélyhatékonyságról 2005. március 2. (tartalmi kivonat) Az OECD Párizsi Nyilatkozata a segélyhatékonyságról 2005. március 2. (tartalmi kivonat) Az OECD DAC magas szintű fórumán 91 donor és partner ország, számos globális és regionális szervezet valamint pénzintézet

Részletesebben

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2012. ősz dr. Lattmann Tamás Az előadás vázlata 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem intézményi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

A SZUBSZIDIARITÁS ELVE

A SZUBSZIDIARITÁS ELVE A SZUBSZIDIARITÁS ELVE Az Unió nem kizárólagos hatáskörei vonatkozásában a szubszidiaritás Európai Unióról szóló szerződésben foglalt elve meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az Unió rendelkezik

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Fogyasztóvédelem eszközei

Fogyasztóvédelem eszközei Az előadás vázlata Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2012. tavasz dr. Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány:

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: I, Létesítményvédelem és biztonságvédelem tantárgyak körében: 1, Magánbiztonság

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT A KOHÉZIÓS POLITIKA LÁTHATÓSÁGÁNAK GARANTÁLÁSA: TÁJÉKOZTATÁSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZABÁLYOK A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014

Részletesebben

5932/2/15 REV 2 ADD 1 as/ok/kb 1 DPG

5932/2/15 REV 2 ADD 1 as/ok/kb 1 DPG Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. április 21. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2013/0024 (COD) 5932/2/15 REV 2 ADD 1 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy: EF 25 ECOFIN 69 DROIPEN 13 CRIMORG 15 CODEC 141

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY AF/EEE/XPA/hu 1 2 von 9 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV?

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? 1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az Unióban visszaesett a beruházások szintje. Együttes és koordinált, európai szintű fellépésre

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

A lisszaboni szerzõdés biztonságés védelempolitikai aspektusai

A lisszaboni szerzõdés biztonságés védelempolitikai aspektusai 77 Türke András István A lisszaboni szerzõdés biztonságés védelempolitikai aspektusai A Sorbonne-on doktorált, európai és afrikai kérdésekre szakosodott fiatal biztonságpolitikai kutató a lisszaboni szerzõdést

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és

Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és ennek adaptációs, illetve hasznosítási lehetőségei a magyar

Részletesebben

Alba Radar. 9. hullám

Alba Radar. 9. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 9. hullám Lakossági vélemények a 9/11 terrortámadás évfordulója kapcsán 2011. szeptember 9. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

2009. évi szakmai program

2009. évi szakmai program 2009. évi szakmai program Áttekintés A Szociális Intézmények Országos Szövetségének (SZIOSZ) életében a 2008-as évben jelentkező szakmai és szervezeti kihívásokat, feladatokat áttekintve született meg

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság MUNKADOKUMENTUM

EURÓPAI PARLAMENT. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság MUNKADOKUMENTUM EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 13.6.2007 MUNKADOKUMENTUM az uniós polgár harmadik országokbeli diplomáciai és konzuli védelméről Állampolgári Jogi,

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

Részletesebben

T/13575. számú törvényjavaslat

T/13575. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/13575. számú törvényjavaslat a Magyarország Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya közötti, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a repülő és

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

5. sz. melléklet Összefoglaló az EU Bizottság keretében folyó Better Regulation munkálatokról

5. sz. melléklet Összefoglaló az EU Bizottság keretében folyó Better Regulation munkálatokról 5. sz. melléklet Összefoglaló az EU Bizottság keretében folyó Better Regulation munkálatokról Előzmények 1. Bevezetés Az újragondolt Lisszaboni Stratégiában a Bizottság főként a növekedésre, illetve a

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 29. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 29. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 29. (OR. en) 5549/15 ACP 12 FIN 69 PTOM 6 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: az AKCS-munkacsoport az Állandó Képviselők Bizottsága/a

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában (Kalmár-jelentés)

A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában (Kalmár-jelentés) A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában (Kalmár-jelentés) Parlamenti Közgyűlés Határozat 1985 (2014) 1. Az európai történelem azt mutatja, hogy a kisebbségek védelme rendkívül fontos, és hozzájárulhat

Részletesebben