SZAKDOLGOZAT. Telkes Zsófia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT. Telkes Zsófia 2005. - 1 -"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Telkes Zsófia

2 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment szak Nappali tagozat EU kapcsolatok szakirány AZ EURÓPAI BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKA: AZ UNIÓ GYORSREAGÁLÓ KÉPESSÉGE ÉS KAPCSOLÓDÁSA A NATO-HOZ ÉS AZ ENSZ-HEZ Budapest, Készítette: Telkes Zsófia Belső bíráló: Tomcsányi Mihály Külső bíráló: Orosz Tamás - 2 -

3 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 3 BEVEZETÉS 5 ÁTTEKINTÉS 10 Az európai biztonság- és védelempolitika (European Security and Defence Policy ESDP) 10 Az európai gondolkodásban bekövetkezett változás első hulláma: az 1990-es évek 11 Az európai gondolkodásban bekövetkezett második hullám: a biztonsági környezet változása, új biztonságpolitikai kihívások 15 Az ESDP áttekintéséhez szükséges dokumentumok, szervezetek 18 Maastrichti szerződés, Petersbergi nyilatkozat 18 Berlin-plusz megállapodás 19 Európai Biztonsági Stratégia ( Egy biztonságos Európa egy jobb világban )_ 21 Helsinki Headline Goal 23 Európai képesség-akcióterv (ECAP) 24 Headline Goal Alkotmányszerződés 26 Állandó strukturált együttműködés, mint az Alkotmányszerződés fontos eleme 28 Európai Védelmi Ügynökség (European Defence Agency EDA) 31 ÖNÁLLÓ, GYORSREAGÁLÁSÚ KATONAI KÉPESSÉGEK VAGY ÚJABB PAPÍRTIGRISEK? 33 Az első EU válságkezelő műveletek, mint a későbbi műveletek alapjai 33 A harccsoport-koncepció 35 A brit francia német elképzelés 35 A harccsoportok célja, feladatai 36 Hozzájárulás a harccsoportokhoz 37 A TRANSZATLANTI KAPCSOLAT, AZ EU ORIENTÁCIÓJA A NATO-FELÉ 44 A NATO gyorsreagáló képessége

4 Az EU harccsoportok és a NATO gyorsreagáló erők közötti kapcsolat 51 A partnerség jövője 52 EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ENSZ-SZEL A VÁLSÁGKEZELÉS TERÉN 54 Az EU ENSZ-kapcsolat kezdete 54 Az EU növekvő politikai befolyása az ENSZ-en belül 54 A képességek erősítése a válságkezelésben való együttműködés érdekében 55 A politikai együttműködéstől a műveleti szintű összehangolásig 55 ENSZ igények vs. EU kritériumok 56 Forgatókönyvek az együttműködésre egy lehetséges béketeremtő művelet kapcsán 58 Lehetséges EU ENSZ együttműködés egy nagyobb horderejű békefenntartó akcióban 59 A harccsoportok bevethetősége az EU ENSZ együttműködés keretein belül megvalósuló jövőbeni katonai válságkezelő műveletek során 62 EU ENSZ együttműködés Bosznia-Hercegovinában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban 65 Az EU ENSZ-partnerség jövője 67 MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGPOLITIKÁJA ÉS KAPCSOLÓDÁSA AZ ESDP-HEZ 68 Hazánk részvétele az EU gyorsreagálású képességének létrehozásában 70 KONKLÚZIÓ 74 MELLÉKLETEK 76 IRODALOMJEGYZÉK

5 BEVEZETÉS A Magyar értelmező kéziszótár alapján a biztonság szavunk Veszélyektől v. bántódástól mentes (zavartalan) állapot -ot jelent. A biztonság az emberi faj fejlődésének hosszú időszakán keresztül az emberi közösségekre leselkedő veszély hiányát, továbbá a veszély elhárítására alkalmas eszközök birtoklását és azok igénybevételének képességét jelentette. Ezzel szemben a biztonságpolitika a szervezett emberi közösségek, az államok, a nemzetközi szervezetek, multinacionális nagyvállalatok, valamint az egyének által létrehozott nemzetközi rendszer vizsgálata. Egy államban akkor lehet átfogó biztonságról beszélni, ha mind a belső rendje szilárd, mind pedig fennáll a külső biztonság. Tehát egyrészről a nemzeti akarat érvényesítés útjában nincsenek akadályok, az intézmények képesek a fejlődéssel együtt járó konfliktusok kezelésére, és egy esetleges válsághelyzetben rendelkezésre állnak a konfliktuskezelés eszközei. 1 Másrészről pedig nincs külső támadási veszély, a nemzeti szuverenitás gyakorlásának feltételei adottak, valamint fegyveres konfliktus esetén adottak az eredményes védekezés és a nemzeti túlélés feltételei. A biztonságpolitika célja az adott állam politikai függetlenségének, területi egységének, gazdasági működőképességének védelme, polgárai biztonságos létének és személyiségük kibontakozásának biztosítása. 2 A biztonságot veszélyeztető tényezőket többféleképpen lehet csoportosítani: eredetük, földrajzi megjelenésük, hatókörük és jellegük szerint. 3 A szakdolgozat szempontjából mégis azt érdemes inkább megvizsgálni, hogy a biztonságot veszélyeztető tényezők a biztonság milyen különböző területeit érinthetik egyszerre. A társadalmi és gazdasági folyamatok összefüggéseiből következik, hogy egy adott dimenziót érintő negatív hatás a biztonság más területein is jelentkezik. Így ide tartozik: 1 Gazdag Ferenc: Biztonságpolitika. SVKH Budapest, Uo sz. melléklet: konfliktusok a világban 1945 után

6 a politikai biztonság, mely egy adott állam számára akkor valósul meg, ha belpolitikai akaratérvényesítésében és külpolitikai érdekei érvényesítésében szabadon cselekedhet; a belpolitikai biztonság, mely akkor veszélyeztetett, ha bizonyos politikai érdekcsoportok célja az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, illetve ha az nyíltan diktatórikus politikai nézeteket vall; a gazdasági biztonság, melyet a Föld csökkenő, meg nem újuló nyersanyagés energiatartalékainak felhasználása, valamint az éhínséggel fenyegető demográfiai növekedés veszélyeztet; a világgazdaság globalizálódásával járó jelenségek, mint a kábítószer-kereskedelem, a haditechnika proliferációja, az ipari kémkedés és a szervezett gazdasági bűnözés; a humanitárius biztonság, mely alatt elsősorban az alapvető emberi és szabadságjogok érvényesülésének fenyegetettségét értjük; a biztonságot fenyegető katonai jellegű kihívások a fegyveres erők létéből, illetve alkalmazásukkal kapcsolatos fenyegetésből származnak. 4 A biztonságpolitikai fenyegetések tipológiája, kiterjedés és forrásai Forrás: Matus János, Ujj András: Biztonság biztonságpolitika, SVKI, A fentieket áttekintve elfogadható az a definíció, mi szerint a biztonság az emberi közösségek értékének védelmére, valamint megőrzésére irányul. A fenyegetések általában a nemzetközi környezetből származnak. Az államok mindig szuverén 4 2. sz. melléklet: a nemzetközi kapcsolatok alakulása ( ) - 6 -

7 módon próbálják meg érvényesíteni az érdekeiket, nem hajlandóak alárendelni magukat más hatalmaknak. Ez jelenti a nemzetközi rendszer anarchikus jellegét. Erre alapozta tanításait az ún. realista iskola, mely az 1920-as, 1930-as években alakult ki az Egyesült Államokban. Ezen iskola képviselői a biztonság meglétének alapfeltételét a katonai erő fejlesztésében látták. Ennek szellemében az amerikai biztonságpolitikában a katonai erő mindvégig központi szerepet kapott, minek következtében megjelent egy ún. biztonsági dilemma. A biztonsági dilemma szerint, ha egy állam saját biztonsága érdekében túlságosan nagy katonai potenciált hoz létre, azzal más államokban fenyegetettség érzését keltik, így ők is erősítik katonai képességeiket. Az eredmény pedig nem más, mint a fenyegetettség növekedés, illetve a biztonság csökkenése valamennyi államban. Az 1970-es években jelent meg egy új elképzelés, mely az államok közötti állandó hatalmi harcot volt hivatott mérsékelni. Ez az ún. idealista iskola. A hangsúlyt a nemzetközi rendszerekre helyezte, és ennek kapcsán jelentek meg közös biztonság és a kölcsönös biztonság fogalma. Mind a nemzeti biztonság, mind pedig a nemzetközi biztonság előtérbe helyezése indokolható lehet. Az elmúlt évtizedekben számos nemzetközi együttműködés született politikai és gazdasági téren is. A kormányok közötti együttműködési forma megoldást jelentett a nemzeti és a nemzetközi biztonság közötti szakadék áthidalására, mivel lehetővé tette a szuverenitás megőrzését, a nemzeti érdekek képviselését, ugyanakkor egyes biztonsági, védelmi kérdésekben lehetővé tette a konzultációt, közös álláspontok kialakítását, esetleg közös akciók indítását. Az Európai Unióban azonban már számos példáját láthatjuk a nemzeti szuverenitás bizonyos mértékig és bizonyos területeken történő feladásának és azoknak a közösség hatásköre alá helyezésének. Az európai folyamatok azt mutatják, hogy a nemzeti és nemzetközi biztonság felfogása közötti különbség csökken, és mára már inkább kiegészítik egymást. 5 Ezért jöhetett létre az 1990-es évek elején az unió második pilléreként a kormányközi alapokon működő közös kül- és 5 Matus János, Ujj András: Biztonság biztonságpolitika, SVKI, pp

8 biztonságpolitika, majd ennek mélyítéseként az európai biztonság- és védelempolitika

9 Célom a dolgozatban az EU biztonság- és védelempolitikáján belül a gyorsreagáló képességek vizsgálata, jövőjének felvázolása, a különféle irányvonalak bemutatása. Kitérek a harccsoport-koncepció megvalósítása során felmerülő problémákra, valamint megvizsgálom az EU katonai válságkezelő tevékenységét és annak kapcsolatát más nemzetközi szervezetekkel konkrétan a NATO-val és az ENSZszel. Az anyaggyűjtést november 30-án a november 22-i képesség-felajánlási konferenciát megvárva fejeztem be. A dolgozat elkészítéséhez a téma frissességéből adódóan főleg internetes forrásokat vettem igénybe. Hazai irodalmat leginkább az általános, áttekintő részekhez tudtam felhasználni. A katonai válságkezelés és gyorsreagáló képességek kutatásához a Külügyminisztériumban eltöltött szakmai gyakorlat során jutottam forrásokhoz, illetve az itt dolgozó kollégák kapcsolatrendszerén keresztül a Honvédelmi Minisztérium referensei segítettek összefoglalókkal, háttéranyagokkal. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak Győri Péternek, az Európai Politikai Együttműködési Főosztály ESDP Osztályának vezetőjének, valamint Orosz Tamásnak, Széll Natáliának és Bősz Lillának az osztály munkatársainak, akik magas szintű, naprakész szakmai tudásukkal, önzetlen segítségükkel koordinálták, javították munkámat

10 ÁTTEKINTÉS Az európai biztonság- és védelempolitika (European Security and Defence Policy ESDP) Az Európai Unió alapja az április 13-án aláírt párizsi szerződés által létrehozott Szén- és Acélközösség. Ez a szervezet a megalakulása óta sok változáson ment keresztül. Az eredeti cél mellett mely szerint egy következő háborút akartak elkerülni az által, hogy a francia-német ellentét újbóli kialakulását kizárják, és egyesítik a francia vasérc és német szénipart 6 egy hosszú folyamat indult el az európai együttműködésben. Ez az európai integráció alapja, és a béke biztosításának szempontjából alapvető fontosságú volt. A kezdeti sikereken felbuzdulva 1957-ben tovább mélyítették a gazdasági együttműködést, aláírva a Római Szerződést az Európai Gazdasági Közösség és az EURATOM létrehozásáról. 7 Annak ellenére, hogy voltak tervek európai szintű védelmi közösség 8, ill. politikai együttműködés megvalósítására, ebben az időben ezek az elképzelések sorra kudarcba fulladtak, mintegy bizonyítva, hogy Európa még nem érett meg ilyen szintű kooperációra, vagy egyszerűen nem volt rákényszerítve, hiszen az államok ekkor még hajlottak saját külpolitikájukra és nemzeti katonai eszközeikre bízni biztonságuk megőrzését. 9 Erős, prosperáló gazdaságban élő nemzetek nem kezdeményeznek együttműködést csak úgy, jókedvből. Gondoljunk csak bele, a NATO-t is azért hozták létre 1949-ben, hogy kollektív védelmet biztosítsanak a Szovjetunió esetleges támadása ellen. A katonai, ill. biztonsági szervezeteket mind a fenyegetettség érzésre szülte, szüli. Az 1960-as, 70-es, 80-as években Nyugat-Európa nem érezte olyan mértékben fenyegetve magát, hogy a NATO-ban betöltött szerepén kívül saját kezdeményezést valósítson meg. A hidegháborúban közvetlenül nem vett részt, mely főleg az USA és a Szovjetunió közötti fegyverkezési versenyben öltött formát. Kényelmesen, a NATO biztonságot nyújtó ernyője alatt fejlesztette gazdaságát, 6 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Magyar Országgyűlés, A római szerződést március 25-én írták alá és január 1-én lépett hatályba. 8 Az Európai Védelmi Közösségről szóló szerződést a Francia Nemzetgyűlés szavazta le 1954-ben; e helyett hozták létre még ebben az évben a Nyugat-Európai Uniót 9 United Nations Institute for Disarmement Research: A biztonság megértése felé, ZMNE Stratégia Védelmi Kutatóközpont

11 bővült és mélyítette az integrációt. Ne felejtsük el azt sem, hogy ekkoriban még az összes EGK-s tagállam egyben a NATO tagja is volt (kivéve Írországot). 10 Az európai gondolkodásban bekövetkezett változás első hulláma: az 1990-es évek Az 1990-es évek elején bekövetkezett politikai átalakulások azonban új kihívások elé állították a Közösséget. A kontinens megosztottságának megszűnése, a német egység megalakulása új stratégia kidolgozását tette szükségessé. A legnagyobb változást a kelet-európai államok demokratizálódása jelentette, mely megnyitotta a kaput az egységes Európa létrehozása felé, egyben megnövelte az EU nemzetközi súlyát, biztosítva a lehetőséget a nemzetközi szerepvállalásra. Ugyanakkor a NATO is feladatainak teljes átértelmezésére kényszerült. A szovjet fenyegetés megszűnése lehetővé tette, hogy az USA csökkentse az Európában állomásozó csapatainak számát. Még az is lehet, hogy ha nem alakul ki a balkáni konfliktus, egyik részről sem tudatosul az Észak-atlani Szerződés Szervezetének gyakorlati jelentősége; pontosabban az, hogy katonai fellépésre akkoriban a nemzetközi szervezetek közül kizárólag a NATO volt képes. A balkáni térségben megnyilvánuló tehetetlenségük 11 ébresztette rá az európai vezetőket arra, hogy igenis szükség van egy európai közös kül-, ill. biztonságpolitika kialakításra. Az EU közös külpolitikája sokáig fejlesztési együttműködésre, gazdasági segítségnyújtásra és sürgősségi segélyre korlátozódott. A maastrichti szerződés 12 hozta az első jelentősebb előrelépést, megteremtve az unió három-pilléres struktúráját, melynek a második pillére a közös kül- és biztonságpolitika (Common Foreign and Security Policy - CFSP) lett. Ugyanakkor ez nem hozott létre valódi közösségi politikát. Éppen ezért nem hívják európainak, csupán közösnek, mely az uniós szerződés második pilléreként csak kormányközi együttműködést irányzott elő. Ebből is látszik, hogy már jogi alapjánál fogva sem tudott annyira hatékonyan 10 Franciaország is csak 1972-ben lépett ki a NATO katonai szárnyából. 11 Ennek jeles példája az 1995-ös srebrecicai mészárlás, mely után Wim Kok holland kormányfő így búcsúzott posztjától: A nemzetközi közösségnek nincs megszemélyesíthető felelőssége. Nekem van, és vállalom. 12 Az Európai Uniót létrehozó szerződés, melyet február 7-én írtak alá és november 1-én lépett életbe

12 működni, mint adott esetben egy közös szintű politika, hiszen a tagállamok számára csupán tájékoztatást, egyeztetést írt elő. Hiányzott a megfelelő intézményi keret, és egy olyan közös képviselő, aki a külvilággal szemben egységesen tudta volna képviselni az EU álláspontját. Ilyen körülmények mellett az együttműködés mélyítése ezen a téren lehetetlennek tűnt. Az 1990-es évek végén az amszterdami szerződés 13 két problémát próbált meg orvosolni. Egyrészt az EU megszerezte a katonai beavatkozás lehetőségét a humanitárius, békefenntartó és béketeremtő célú válságkezelés esetében 14. Másrészt pedig létrehozták a CFSP főképviselőjének posztját (Mr. CFSP), hogy megpróbáljanak arcot adni ennek a politikának. Lényeges eleme volt a szerződésnek, hogy a konstruktív tartózkodás, ill. megerősített együttműködés bevezetésével megszüntették azt a bénultságot a döntésekben, amelyet sokszor az egyhangúság követelménye idézett elő. 15 Így azok a tagállamok, melyek mélyíteni szeretnék az integrációt, megtehetik az EU intézményi keretét használva, míg mások az önként való kimaradás mellett dönthetnek, ugyanakkor később csatlakozhatnak az adott együttműködéshez ben az újabb balkáni válság Koszovóban végképp bebizonyította, hogy katonai képességek tekintetében milyen hatalmas különbség van az Atlanti-óceán két partja között. 16 Még a NATO iránt legjobban elkötelezett EU-tagállam, Nagy- Britannia figyelmét is ráirányította az EU katonai és politikai téren megnyilvánuló gyenge érdekérvényesítő képességére, és egy közös európai haderő felállításának szükségességére. Saint Malo, Köln és Helsinki 1998 decemberében a brit külpolitika szokatlan kezdeményezéssel állt elő; egy hirtelen fordulattal a közös védelmi potenciál megteremtésének egyik legnagyobb szorgalmazójává lépett elő, szakítva az addigi nézeteivel. A brit fordulatnak több oka 13 Az amszterdami szerződést október 2-án írtak alá és november 1-én lépett hatályba. 14 Petersbergi feladatok, lásd. p Szerző nincs feltüntetve: Kül-, biztonság- és védelempolitika: apránként előre; 16 Kissinger, Henry: Korszakváltás az amerikai külpolitikában? Panem-Grafo, Bp 2002, pp

13 is lehetett. Egyrészt annak a gondolatnak az elfogadása, hogy a Nyugat-európai Unió beolvasztása az EU-ba nem jár együtt a NATO közös védelem területén élvezett primátusának elvesztésével, másrészt pedig a válságkezelés terén Koszovóban tapasztalt cselekvésképtelenség vezetett el a brit külpolitika átértékeléséhez. Saint-Maloban kiadták a közös francia-brit nyilatkozatot, mely szerint az Európai Uniónak teljes mértékben végre kell hajtania az Amszterdami Szerződésnek a CFSPre vonatkozó előírásait, hogy az EU képes legyen saját szerepét betölteni a nemzetközi színtéren. Létre kell hozni az EU képességét autonóm akciókra, amelyet hiteles katonai erő támogat. Biztosítani kell az akciók végrehajtására szükséges eszközöket. [ ] Az EU-t el kell látni megfelelő struktúrával és elemző képességgel, hírszerzéssel és stratégiai tervező kapacitással, fölösleges kettőségek nélkül. 17 Tony Blair brit miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy sokkal figyelmesebben hallgatnak minket Washingtonban, ha Európában vezető szerepet játszunk, és sokkal nagyobb befolyással rendelkezünk Európában, ha Washingtonban meghallgatnak minket. 18 Fél évvel később, 1999 júniusában nem véletlenül éppen a koszovói események után 19 Kölnben döntés született az elképzelések továbbfejlesztéséről. A legfőbb konklúzió, amelyre a jelek szerint az Unió vezetői a jugoszláviai légi háború nyomán jutottak, az egységes külpolitikai cselekvőképesség fontossága, illetve hiányának veszélye. 20 Az EU újabb nyilatkozatott adott ki a CFSP-ről, melyben a tizenötök abbéli szándékukat rögzítették, hogy az EU-t el kell látni a CFSP végrehajtásához szükséges eszközökkel. Ez alatt főleg a konfliktus-megelőzés és válságkezelés eszközeit érti. Ezen kívül határozat született arról, hogy a petersbergi feladatokat az EU átveszi a Nyugat-európai Uniótól, lehetőséget teremtve a nagyobb szerepvállalásra. A közös biztonságpolitika szempontjából a legnagyobb mérföldkövet az decemberi helsinki csúcsértekezlet jelentette. A CFSP védelmi dimenziójának megjelölésére ekkor vezették be a közös európai biztonság- és védelempolitika 17 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, Gazdag Ferenc: Biztonságpolitika, SVKH-Budapest, 2001, pp Koszovói válság: március június 9-ig. 20 Szerző nincs feltüntetve: Európai hadsereg?, HVG, 2000/1. szám, 2000.január

14 (CESDP) fogalmát. Ezen politika feladatainak végrehajtását olyan autonóm képességek létrehozásában jelölték meg, amelyek lehetővé teszik, hogy az EU katonai akciókat hajtson végre válságkezelés érdekében. Közös célkitűzésként elfogadták a Helsinki Headline Goal dokumentumot, mely előírta, hogy 2003 végére az EU-nak képesnek kell lennie egy ezer fős katonai erő két hónapon belül történő bevetésére. Helsinkiben felvázolták az unió közös biztonság- és védelempolitikájának intézményi struktúráját is. A Tanácson belül új politikai és katonai szerveket állítottak fel, melyek 2000 márciusától kezdték meg működésüket. 21 Politikai és Biztonsági Bizottság (Political and Security Committee PSC): politikai és stratégiai irányítást végez; figyelemmel kíséri a nemzetközi fejleményeket, illetve koordinálja a CFSP és az ESDP témakörébe tartozó kérdéseket; ajánlásokat tesz az ÁKÜT számára, továbbá irányítja a Katonai Bizottság munkáját. Katonai Bizottság (European Union Military Committee EUMC): javaslatokat terjeszt a PSC elé, és katonai tanácsadó szervként működik mellette, valamint irányítja a Katonai Törzs munkáját. Katonai Törzs (European Union Military Staff EUMS): a válságkezelő akciók katonai tervezéséért, levezényléséért felelős, valamint kijelöli a végrehajtásukhoz szükséges kapacitásokat. Annak ellenére, hogy a Saint-Malótól Helsinkiig vezető úton jelentős eredményeket értek el a közös biztonság- és védelempolitika kialakításában, az alapvető álláspontbeli különbségek továbbra is fennmaradtak. Vannak államok, melyek kölcsönös védelmi garanciákat tartalmazó európai védelmi rendszert szeretnének kialakítani (pl. Franciaország), vannak olyanok, akik a NATO-t tekintik biztonságuk tényleges garanciájának (Nagy-Britannia, Németország, Hollandia), és léteznek olyanok is, akik katonailag semlegesek (Ausztria, Svédország, Finnország, Írország). Bár a közös kül- és biztonságpolitika intézményi alapjait kidolgozták, és Javier Solana, mint az EU külpolitikájáért felelős főképviselője, nemzetközi szinten 21 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés 2002., pp.478,

15 egységesen tudja képviselni az EU érdekeit, az alapprobléma mely szerint a tagállamok véleménye a biztonságpolitikát tekintve nagyon megosztott, és nem hajlandóak lemondani nemzeti érdekeikről az unió javára nem oldódott meg. Az európai gondolkodásban bekövetkezett második hullám: a biztonsági környezet változása, új biztonságpolitikai kihívások A biztonságpolitikai kihívások globális, regionális és nemzeti szinten legkonkrétabban a biztonság veszélyeztetettségében nyilvánul meg. A elmúlt évtizedek során átalakult a veszélyeztetettség jellege, mértéke és várható hatása. A globális katonai szembenállás és a hidegháború megszűnésével elhárult az emberiség feje felől a - földi élet megsemmisülésének kockázatát is magában hordozó - nukleáris világháború veszélye. A világ biztonságát azonban továbbra is számos - korábban nem létező vagy egyszerűen fel nem ismert - tényező veszélyezteti. Láthatóbbá váltak a "nagy veszélytől" való félelem által eddig háttérbe szorított látens veszélyforrások, de mellettük új, más jellegű veszély- illetve konfliktusforrások is keletkeztek. Az elmúlt másfél évtizedben felgyorsult a globalizáció, és a nemzetközi kapcsolatok valamennyi területén mélyreható változásokat okozott, okoz. Különösen a technológia, az információs technológia, a közlekedés, a kereskedelem és a pénzügyek, valamint a közegészségügy területén jutott olyan fokra, mely az előnyökön kívül új típusú biztonsági kockázatok megjelenését eredményezte. Az országhatárokon átnyúló fenyegetések nagymértékben veszélyeztetik az EU egészének biztonságát. Ide tartoznak például az instabil régiók, a működésképtelen államok. A világ országai egyenlőtlenül részesednek a globalizáció hasznából és terheiből, ami növeli a fejlettségbeli különbségeket és súlyosbítja a lemaradók helyzetét. Az ilyen bizonytalan térségek, továbbá a működésképtelen államok könnyen válhatnak az országhatárokon átnyúló szervezett bűnözés gócpontjaivá,

16 teret engedhetnek a terrorista szervezetek megtelepedésének, felerősíthetik a migrációs kihívásokat, valamint a fegyver- és kábítószer-kereskedelem veszélyeit. 22 Az Amerikai Egyesült Államokat ért szeptember 11-i terrorista támadássorozat, az annak két és fél éves évfordulóján, március 11-én Spanyolországban végrehajtott véres terrorcselekmény, valamint Spanyolország iraki szerepvállalása között összefüggés állapítható meg. Ezek a terrorcselekmények rávilágítanak arra, hogy az USA után már az EU egyetlen tagállama sem lehet biztonságban a terrorizmustól. Már nem az a kérdés, hogy melyik európai államot veszélyeztetik terrorszervezetek, hanem az, hogy mikor hajtanak végre terrorcselekményeket. Az ENSZ BT a június 8-án megtartott ülésén hozott iraki határozattervezet 23 mellett hivatalosan bejelentette, hogy Európa minden államát egyformán veszélyezteti a terrorizmus, melynek megelőzése és megakadályozása, valamint felszámolása nemzetközi összefogást igényel. Az EU biztonságát fenyegető másik stratégiai veszélyt a tömegpusztító (nukleárisradiológiai, vegyi és biológiai) fegyverek és hordozóeszközeik, valamint az előállításukhoz szükséges technológiai ismeretek terjedése és felhasználásuk lehetősége, továbbá e fenyegetés és a terrorizmus potenciális összefonódása jelenti. A terrorizmus szoros kapcsolatba került a szervezett bűnözéssel, mindegyik a másikat használhatja fel céljai megvalósításához. A terroristák a cselekményeikhez szükséges logisztikai hátteret és eszközöket sok esetben a szervezett bűnözés segítségével tudják megvalósítani, illetve az ehhez szükséges pénzeszközöket a szervezett bűnözés segítségével és módszereivel teremtik elő. A nemzeti és nemzetközi színtéren bekövetkezett események új megvilágításba helyezték a biztonságpolitika kérdését. Sorra születtek az új biztonsági stratégiák, melyekben többnyire felfedezhetőek átfedések az USA nemzeti biztonsági stratégiájával. A közös biztonság- és védelempolitika folytatásától addig vonakodó 22 Kovácsics Ferenc: Régi-új biztonságpolitikai kihívások az európai uniós csatlakozás tükrében, Új Honvédségi Szemle, augusztus Security Council resolution 1535 (2004), adopted by the Security Council at its 4987th meeting on 8 June

17 EU-tagállamok kormányai is arra a következtetésre jutottak, hogy szorosabb együttműködés szükséges a veszélyforrások kivédésére

18 Az ESDP áttekintéséhez szükséges dokumentumok, szervezetek Maastrichti szerződés, Petersbergi nyilatkozat A közös kül- és biztonságpolitikát (Common Foreign and Security Policy - CFSP) a maastrichti szerződés hozta létre az Európai Unió második pilléreként. Szerepe kezdetben erősen korlátozott volt, kizárólag kormányközi alapon és szigorú egyhangúság elve szerint működött. A szerződés V. címe foglalkozik a CFSP-re vonatkozó rendelkezésekkel. Leszögezi, hogy a tagállamoknak fenntartás nélkül támogatniuk kell az unió kül- és biztonságpolitikáját a lojalitás és a kölcsönös szolidaritás szellemében. Tartózkodniuk kell minden olyan cselekvéstől, amely ellentétes az unió érdekeivel, vagy megronthatja az unió hatékonyságát, mint a nemzetközi kapcsolatok összetartó erejét. 24 E mellett feladatot szab a Nyugateurópai Unió (Western European Union WEU) számára, mellyel kapcsolatban a következőképpen fogalmaz: A közös kül- és biztonságpolitikának magában kell foglalnia valamennyi, az unió biztonságát érintő kérdést, beleértve a közös védelmi politika formálását, amely idővel közös védelemhez vezethet. Az unió felkéri a Nyugat-európai Uniót (WEU), amely az unió fejlődésének integráns része, az unió védelmi hatású döntéseinek, cselekvéseinek kidolgozására és végrehajtására. 25 Érdemes megjegyezni, hogy míg maga a szerződés a WEU-val kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy az az EU fejlődésének integráns részét képezi, addig a szöveghez csatolt nyilatkozat az NATO európai pillérének megerősítésére irányuló eszközként definiálja. A maastrichti szerződéshez csatolt WEU-ról szóló nyilatkozat végrehajtása során született meg a Petersbergi nyilatkozat 26, melyben a WEU kijelenti, hogy hadműveleti képességeket fejleszt ki, és készen áll arra, hogy eseti alapon, saját eljárásaival összhangban támogatja a konfliktus-megelőzési és válságkezelési intézkedések hatékony végrehajtását. A nyilatkozat leglényegesebb része azonban 24 Szerződés az Európai Unióról (Maastrichti szerződés), Maastricht, február Uo. 26 A WEU Miniszteri Tanácsának nyilatkozata, Bonn, június

19 azoknak a feladatoknak a meghatározása, melyekben a WEU tagállamainak katonai egységei a WEU irányítása alatt bevethetőek: humanitárius és mentési feladatok; békefenntartói feladatok; harcoló erők bevetése válságkezelő feladatokra, beleértve a béketeremtést. A dokumentum leszögezi, hogy a katonai egységeket a WEU tagállamainak erőiből választják ki, és több nemzetiségből, illetve haderőnemből szervezik meg. A nyilatkozat továbbá rendelkezik a WEU és az Európai Unió, illetve a NATO más tagjainak kapcsolatáról. Berlin-plusz megállapodás Az unió rendkívüli jelentőséget tulajdonít a NATO tervező képességeihez történő hozzáférésének, illetve egyes NATO-eszközök és képességek rendelkezésre bocsátásához. Ezek a NATO által az 1999-es washingtoni csúcson 27 elfogadott Berlin-plusz csomag két fontos elemét képezik. Maga a Berlin-plusz csomag kifejezés arra utal, hogy a 1996 tavaszán Berlinben tartották a NATO-külügyminiszterek ülését, melyen döntés született az Európai Biztonsági és Védelmi Identitás (European Security and Defence Identity ESDI) kidolgozásáról, valamint a NATO eszközeinek ilyen célra történő biztosításáról. A csomagot ezután éveken keresztül nem tudták hivatalosan elfogadtatni a Törökország és Görögország között feszülő bilaterális, illetve a ciprusi rendezés kapcsán megnyilvánuló ellentétek miatt. 28 Végül az Észak-atlanti Tanács december 13-i ülésén NATO-részről jóváhagyta a Berlin-plusz alkalmazhatóságát. December 16-án pedig a két szervezet elfogadta az ESDP-ről szóló EU NATO-nyilatkozatot, mely megteremtette az alapot a két 27 NATO washingtoni csúcs, április , 28 Törökország félelemmel tekintett egy olyan uniós biztonság- és védelempolitika kialakítására, amelynek nem lehet részese. Ciprus EU-taggá válásával felmerült volna annak a lehetősége, hogy a ciprusi görög állam olyan EBVP-műveletekben vegyen részt, melyek NATO-eszközöket és képességeket alkalmaznak (így adott esetben a törököt is), míg Törökország nem lehet az ilyen műveletekre irányuló EU-s döntési folyamat részese

20 szervezet közötti vitás, nyitott kérdések gyors rendezésére március én levélváltásra került sor a NATO főtitkára és Javier Solana, CFSP főképviselő között, mellyel elfogadták az EU és a NATO együttműködését szabályozó keretegyezményt. Ez a következő fontosabb pontokat tartalmazza: Hozzáférés biztosítása az EU számára a NATO azon tervezési képességeihez, amelyek hozzájárulhatnak az EU-vezette műveletek katonai tervezéséhez. Előre kijelölt közös NATO-eszközök és képességek feltételezett rendelkezésre állása az EU-vezette műveletekhez. Európai parancsnoki lehetőségek azonosítása az EU-vezette műveletekhez; a szövetséges fegyveres erők európai legfelső parancsnokhelyettese (DSACEUR) szerepének bővítése annak érdekében, hogy hatékonyan tudjon megfelelni európai kötelezettségeinek. A NATO védelmi tervezőrendszerének további adaptációja az EU irányítása alatt álló műveletekhez a szükséges erők rendelkezésre állásának figyelembevételével. Megállapodás a két szervezet között az információbiztonságról. Hatékony konzultációs mechanizmus létrehozása a két szervezet között a szövetség közös eszközeit és képességeit igénybe vevő EU-vezette műveletek során. Kidolgozták annak a módozatait is, hogyan lehetne az EU-irányítás alatt álló műveletek számára NATO-eszközöket és képességeket biztosítani; azoknak felhasználását ellenőrizni; visszahívásukat vagy visszarendelésüket szabályozni. Az EU és a NATO elfogadta azon egyeztetési szabályok kereteit, amelyek EU-vezetésű, NATO- kollektív eszközök és képességek felhasználásával történő műveletek esetén alkalmazandóak. Fontos megemlíteni, hogy a Berlin-plusz tárgykörében megkötött megállapodások csak azokra az EU-tagállamokra vonatkoznak, amelyek vagy tagjai a NATO-nak, vagy részesei a Partnersip for Peace 29 megállapodásnak azaz Ciprusra és Máltára 29 A NATO békepartnerségi programja, Brüsszel, január

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl 8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;

Részletesebben

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre dr. Keszely László ezds. Karl Marx: A történelem ismétli

Részletesebben

JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2016/2052(INI) az európai védelmi unióról (2016/2052(INI))

JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2016/2052(INI) az európai védelmi unióról (2016/2052(INI)) Európai Parlament 2014-2019 Külügyi Bizottság 2016/2052(INI) 14.7.2016 JELENTÉSTERVEZET az európai védelmi unióról (2016/2052(INI)) Külügyi Bizottság Előadó: Urmas Paet PR\1097225.doc PE584.127v01-00 Egyesülve

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA (CFSP)

AZ EU KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA (CFSP) AZ EU KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA (CFSP) Valki László 1 Európa változó identitása Hidegháború végéig (1990-ig) SZU-val szemben NATO-val együttműködve önállóságra törekvés USA-val szemben is Hidegháború

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! 2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.12. COM(2014) 359 final 2014/0181 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Moldovai Köztársaság Tanácsban az

Részletesebben

MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV. a következőhöz: A Tanács határozata

MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV. a következőhöz: A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.26. COM(2014) 101 final ANNEX 1 MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV a következőhöz: A Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz

Részletesebben

Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája

Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája 1 Nemzeti Biztonsági Stratégia I. Magyarország biztonságpolitikai környezete II. Magyarország helye és biztonságpolitikai érdekei a világban III. A Magyarországot

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A magyar külpolitika aktuális kérdései Bába Iván Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15.

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. április 17. (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2013/0025 (COD) 7768/15 ADD 1 REV 1 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ

Részletesebben

Belső Biztonsági Alap 2014-2020

Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

A NATO és az Európai Unió kapcsolatáról,

A NATO és az Európai Unió kapcsolatáról, NB5_bel.qxd 5/14/2008 7:56 PM Page 3 BIZTONSÁGPOLITIKA 3 Varga Gergely A NATO és az Európai Unió kapcsolata Az európai integráció immár több mint fél évszázados története során hosszú évtizedekig tartotta

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2007/VIII/21 B(2007) 3926 végleges A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2007/VIII/21 A 435/2007/EK tanácsi határozatnak a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.18. COM(2016) 69 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Türkmenisztán közötti

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 27.5.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE (43/2011) Tárgy: Az Ír Köztársaság képviselőházának (Dáil Éireann) indokolással ellátott véleménye a közös konszolidált

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB

Részletesebben

BIZTONSÁGPOLITIKA TANANYAG ÉS TEMATIKA BIZTONSÁG ÉS KONFLIKTUSOK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK RENDSZERÉBEN. Összeurópai biztonsági struktúra

BIZTONSÁGPOLITIKA TANANYAG ÉS TEMATIKA BIZTONSÁG ÉS KONFLIKTUSOK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK RENDSZERÉBEN. Összeurópai biztonsági struktúra BIZTONSÁGPOLITIKA TANANYAG ÉS TEMATIKA BIZTONSÁG ÉS KONFLIKTUSOK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK RENDSZERÉBEN Összeurópai biztonsági struktúra Cél A megváltozott körülményekre, a radikálisan átalakuló nemzetközi

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.26. COM(2014) 106 final 2014/0054 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az EU Kína vám-együttműködési vegyes bizottságban az Európai Unió engedélyezett gazdálkodói programja

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Fejlesztési Bizottság 2014/0059(COD) 7.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Fejlesztési Bizottság részéről a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére a konfliktusok által érintett és

Részletesebben

Az EU biztonsági és védelmi politikája (2001-2002.)

Az EU biztonsági és védelmi politikája (2001-2002.) Integrációs és Fejlesztési Munkacsoport Biztonsági és Védelempolitikai Témacsoport Az EU biztonsági és védelmi politikája (2001-2002.) Készítette: Dr. Németh József 2002. I. Az ESDP intézményi rendszere

Részletesebben

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: 2001. évi XXVII. Törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182.

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Dr. Lattmann Tamás Nemzeti Közszolgálati Egyetem Társadalomtudományi Tanszék AZ EU szerepe a világon az egyik

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10)

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10) 2008.1.19. C 14/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Pályázati felhívás az emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról szóló 2007/675/EK bizottsági határozatra vonatkozóan

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2016.9.19. JOIN(2016) 40 final 2016/0290 (NLE) Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösség és

Részletesebben

Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe

Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe EU KONTEXTUS Lisszaboni Szerződés 196 C. tagállami hatáskör szolidaritás elve szubszidiaritás elve egységes fogalom hiánya humanitárius segítségnyújtás normál

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓVAL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB SZERZŐDÉSEK

AZ EURÓPAI UNIÓVAL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB SZERZŐDÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓVAL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB SZERZŐDÉSEK AJÁNLÓ BIBLIOGRÁFIA Összeállította: Szelthafner Henrietta Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Budapest, 2000 1. Párizsi Szerződés

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi kommunikáció szak Üzleti EU szakirány Levelező tagozat Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájakülönös tekintettel Magyarország

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész 2009 július 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Az ESDP fejlõdésének elsõ évtizede

Az ESDP fejlõdésének elsõ évtizede NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 43 43 Rácz András Az ESDP fejlõdésének elsõ évtizede Az Európai Unió Maastricht óta létezõ közös kül- és biztonságpolitikája (CFSP) az EU hárompilléres szerkezetének második,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Szándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról

Szándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról SEESARI Szándéknyilatkozat Szándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról 1. Cikkely A SEESARI SZÁNDÉKA ÉS CÉLJA A SEESARI szándéka és célja a közlekedési

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

8831/16 eh/ju 1 DG C 1

8831/16 eh/ju 1 DG C 1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. május 12. (OR. en) 8831/16 DEVGEN 89 ACP 67 RELEX 378 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. május 12. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.:

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 4. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 4. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 4. (OR. en) 12874/16 ADD 4 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 3. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 22/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: CSATLAKOZÁSI OKMÁNY, IX. MELLÉKLET

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Európai

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT JELENTÉSTERVEZET. Külügyi Bizottság 2008/2003(INI) 31.1.2008

EURÓPAI PARLAMENT JELENTÉSTERVEZET. Külügyi Bizottság 2008/2003(INI) 31.1.2008 EURÓPAI PARLAMENT 2004 Külügyi Bizottság 2009 2008/2003(INI) 31.1.2008 JELENTÉSTERVEZET az európai biztonsági stratégia és az EBVP végrehajtásáról (2008/2003(INI)) Külügyi Bizottság Előadó: Helmut Kuhne

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2010. február 1. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Mutassa be az ESZAK által létrehozott intézményeket és azok feladatait! Mutassa

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 8. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 8. (OR. en) Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. február 8. (OR. en) Intézményközi referenciaszámok: 2016/0010 (CNS) 2016/0011 (CNS) 5827/16 LIMITE PUBLIC FISC 14 ECOFIN 71 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett:

Részletesebben

Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár

Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Győr, 2009. október 28. Válság van? Szabó Lajos: Válság akkor van, ha az emberek válságként élik meg a körülöttük levő

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

JOGALAP ELŐZMÉNYEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

JOGALAP ELŐZMÉNYEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉS AZ EURÓPAI TANÁCS A tagállamok állam-, illetve kormányfői által alkotott Európai Tanács adja az Európai Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányvonalait.

Részletesebben

Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, július 8.

Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, július 8. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, 2010. július 8. Előzmények EU tagállamokban kísérleti jelleggel 1997-ben foglalkoztatási paktumok létrehozása

Részletesebben

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete NATO ismertetése Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.április

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Románia nemzeti védelmi stratégiája

Románia nemzeti védelmi stratégiája 38 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2011. FEBRUÁR Tóth Sándor Románia nemzeti védelmi stratégiája Jelen írásában a szerzõ Románia nemzeti védelmi stratégiáját ismerteti és elemzi, illetve helyezi el a román stratégiaalkotási

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben