Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.

Átírás

1 Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. Számviteli útmutató - a tárgyi eszközökkel kapcsolatos események, az időbeli elhatárolások és a végelszámolás feladataihoz (vállalkozási szakirány/számviteli rész 8 óra) Készült: a Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. megbízásából 2015.

2 Tárgyi eszközökkel kapcsolatos események A tárgyi eszközök fogalma, általános jellemzői A tárgyi eszközök képezik a vállalkozások többségénél a befektetett eszközök legjelentősebb csoportját. A számviteli törvény 26. (1) bekezdése szerint:,,a tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi észközöket (földterület, telek; telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. A tárgyi eszközök mérlegtételei az alábbiak szerint alakul: 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése A tárgyi eszközök vonatkozásában kiindulópontként kell tekintenünk a számviteli törvény fogalmi meghatározásait. E szerint tárgyi eszköznek kell tekinteni minden olyan anyagi eszközt, tenyészállatot, mely a vállalkozás tevékenységét közvetlenül, vagy közvetve tartósan egy évnél hosszabb időtartamban (kivéve tenyészállatok) fogja szolgálni. A tárgyi eszközökhöz sorolandóak az eszközök beszerzésére adott előlegek, a beruházások, felújítások, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítése. Azokat a tárgyi eszközöket (ide nem értve a tenyészállatokat), amelyek a vállalkozás tevékenységét legfeljebb csak egy évig szolgálják, a használatba vételükig a vásárolt készletek között kell kimutatni. A tenyészállatokat használati idejüktől függetlenül a tárgyi eszközök között kell nyilvántartani. 2

3 Ha a tárgyi eszközök használata, illetve rendeltetése megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a vállalkozás működését tartósan már nem szolgálja, akkor az adott tárgyi besorolását meg kell változtatni, az eszközt legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan át kell sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva, a forgóeszközök közül a befektetett eszközök közé Nagyon fontos tehát, hogy az adott eszköz tárgyi eszközként történő besorolása és elszámolása alapvetően a vállalkozás tevékenységétől függ. Pl. ugyanaz a tehergépjármű egy fuvarozó vállalkozásnál tárgyi eszköznek tekintendő, egy tehergépjárművekkel kereskedő cég esetében pedig árukészletként kell kezelni. Nem az eszköz fajtája határozza meg tehát elsősorban az elszámolást, hanem a vállalkozási tevékenység érdekében történő felhasználás szempontjából kell a besorolást megtenni. A tárgyi eszközök mérlegtételekbe történő besorolására az eszközök használatba vételekor kerül sor. Ez az esetek jelentős részében egyértelmű (például nem szerepelhet az ingatlan a tenyészállatok között). A műszaki berendezések, gépek, járművek, illetve az egyéb berendezések, felszerelések, járművek mérlegtételekbe történő besorolás jelenthet csak problémát. Attól függően kell műszakinak, vagy egyébnek minősíteni egy-egy tárgyi eszközt, hogy közvetlenül szolgálja-e a vállalkozási tevékenységet, vagy nem. A vállalkozás tevékenységétől függően bizonyos eszközök kerülhetnek egyik, illetve másik csoportba is (például személyszállítással foglalkozó társaságnál a személygépkocsi műszaki és egyéb tárgyi eszköz is lehet, ugyanis a taxi műszaki tárgyi eszköz, az igazgató autója pedig egyéb tárgyi eszköz lesz). Forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatáshoz kapcsolódó költségelszámolás esetén törekedni kellene arra, hogy a műszakinak minősülő tárgyi eszközök értékcsökkenését közvetlen költségként számolják el. Forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatáshoz kapcsolódó költségelszámolás esetén az egyébnek minősülő tárgyi eszközök értékcsökkenését általános költségként célszerű elszámolni (ellenkező esetben vagy a besorolás, vagy a költségelszámolás helytelen, de legalábbis megkérdőjelezhető). A költségelszámolást és az eszközök ilyen jellegű besorolását természetesen nem kötelező összekapcsolni, de ez nyilván célszerű megoldásként figyelembe veendő. A mérlegtételekbe történő eredeti besorolás később (bizonyos mérlegtételek között) változhat. 3

4 Ebben az esetben a mérlegtételek között átsorolást kell elszámolni, a bruttó érték és az elszámolt terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés másik mérlegtételhez kapcsolódó főkönyvi számlákra történő átvezetésével. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Ingatlannak minősülnek a rendeltetésszerűen használatba vett földterületek és minden olyan eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Ennek megfelelően e tételek közé tartozik a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő, az ültetvény, az épület, az önálló épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták, vagy egyéb módon szerezték meg, vagy a vállalkozás állította elő, illetve attól függetlenül is, hogy azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. Földterületnek, teleknek, erdőnek minősül minden önállóan telekkönyvezhető földrészlet. Nem változtat az elszámoláson az sem, ha az adott ingatlan a vállalkozás résztulajdona, ezek esetében is kell az elszámolásnál eljárni. Telkesítés az olyan tevékenység eredménye, amely a talaj hasznosságának növelése érdekében módosítja a talaj felszínét, tulajdonságait és általában javítja a termelési feltételeket. Általában telkesítésként kezelendő a beruházásként elszámolt tereprendezési, területfeltöltési, talajjavítási és talajvédelmi kiadások. A telkesítésnek nem része annak a teleknek, földterületnek az értéke, amelyen a telkesítést létrehozták. A telkesítésként aktivált értéket a várható elhasználódási idő alatt lehet (kell) terv szerinti értékcsökkenésként elszámolni. Ha viszont a telkesítés nem használódik el, azaz nem kell időszakonként megismételni a munkálatokat, akkor a telkesítéssel kapcsolatban nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. Az ültetvény olyan növényi kultúra, amelyet a termőfölddel tartósan összefüggően, több éves rendszeres termelésre létesítettek. A kapcsolódó kiadásokat a beruházások között gyűjti a vállalkozás, és ezeket az ingatlanok közé akkor kell átvezetni, amikor az ültetvény termőre fordul. Termőre fordulás éve az az év, amely évben az ültetvényről származó termés kereskedelmi mennyiségnek tekinthető. Ennek az évnek a költségei már nem az ültetvény bekerülési értékét növelik, hanem a megtermelt termékek önköltségének részét képezik majd. 4

5 Fontos azt is megjegyezni, hogy a számviteli politikában a fentiekhez kapcsolódó körülményeket rögzíteni kell. Az épület, épületrész, egyéb építmény jellemzője, hogy a talajjal összeépítették, vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatásával hozták létre. További jellemzője, hogy a talajtól csak szerkezeti elemeire bontva távolítható el, ennek következtében azonban eredeti rendeltetésének megfelelően már nem használható. A bérleti jog megvásárlása címén (korábban) fizetett, ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeget, az ingatlan értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni, amennyiben a vállalkozás az ingatlant megvásárolta és az ingatlan értékébe a vonatkozó szerződés alapján beszámították a korábban fizetett bérleti jogot. Abban az esetben, ha a bérleti jog beszámítására nem került sor, illetve a vételár megállapításánál nem került figyelembe vételre, akkor követendő eljárás, hogy a bérleti jog még le nem írt összegét terven felüli értékcsökkenésként el kell számolni. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni azokat a megszerzett tartós jogokat, amelyek ingatlanokhoz kapcsolódnak, függetlenül attól, hogy az adott ingatlan a vállalkozás tulajdonában van vagy nincs. Fentiekkel szemben nem mutathatók e tételen ki azok az ingatlanokhoz kapcsolódó jogok, amelyek ugyan megilletik a vállalkozást, de a jog (használati, szolgalmi, bérleti) megszerzése az ingatlannal együtt történt és a vételárban a jog ellenértéke külön nem került megállapításra. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak minősül különösen: földhasználat, a haszonélvezet és használat, bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő jogszabályban nevesített hozzájárulások (víz- és csatornahasználati hozzájárulás, villamosfejlesztési hozzájárulás, hálózatfejlesztési hozzájárulás) megfizetése alapján szerzett használati jog, az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok (ilyen lehet tipikusan pl. a koncessziós jog). Az olyan ingatlanhoz kapcsolódó használati jogok, amelyeket az ingatlan rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő hozzájárulások megfizetése alapján szerzett a vállalkozás, nem képezik részét az ingatlan bekerülési értékének, azokat önálló tárgyi eszközként 5

6 (ingatlanhoz kapcsolódó jogként) kell nyilvántartani. Ezeknek a vagyoni értékű jogoknak az értékcsökkenésénél figyelembe kell venni, hogy az az ingatlan, amelyhez a vagyoni értékű jog kapcsolódik, mennyi ideig szolgálja a vállalkozási tevékenységet. Az ilyen vagyoni értékű jogok tervezett leírási ideje általában megegyezik annak az ingatlannak a hasznos élettartamával, amelyhez kapcsolódik. Műszaki és egyéb berendezések, gépek, járművek A tárgyi eszközök besorolását a műszaki, illetve az egyéb kategóriákba az alapján kell elvégezni, hogy az adott eszköz a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgálja-e avagy sem. Lehetnek olyan eszközei is a vállalkozásnak, melyek un. vegyes használatú eszközök, ezek esetében vizsgálandó, hogy melyik műszaki vagy egyéb az inkább jellemző, meghatározó használati mód. Az eszközök besorolását az eszközök használatba vételekor, azaz üzembe helyezésekor kell elvégezni, a bekerülési értéket ezen időpontban kell átvezetni a beruházásokról a megfelelő mérlegtételre (eszközszámlára). Az eszközök besorolása alapján kell dönteni arról is, hogy közvetlen költségként, vagy általános költségként számolják el az eszköz terv szerinti értékcsökkenését. Természetesen ez abban az esetben felvetődő kérdés, ha költséghely-költségviselő elszámolás van a vállalkozásnál. Célszerűen követendő, habár nem kötelező megoldás, hogy a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolt eszközök értékcsökkenését közvetlen költségként számolja el a vállalkozás, míg az egyéb berendezések, felszerelések, járművek értékcsökkenését viszont célszerűen nem közvetlen költségként kell elszámolni. Gyakori esemény, hogy a vállalkozások bérbe vett eszközökhöz kapcsolódóan is aktiválnak tárgyi eszközöket (tipikusan ilyen a bérelt területen épített épület). Ezen aktivált eszközök ugyanolyan önálló tárgyi eszköznek minősülnek, mint a saját eszközökhöz kapcsolódó tárgyi eszközök, vagyis besorolásukat is ennek megfelelően kell elvégezni. Műszaki berendezések, gépek, járművek A sztv. szerint műszaki berendezésnek, gépnek, járműnek minősül a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépek, erőművi berendezések, egyéb gépek, berendezések, műszerek, szerszámok, gyártóeszközök, szállítóeszközök, hírközlő berendezések, számítástechnikai eszközök, a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légiközlekedési eszközök. A bérbe 6

7 vett eszközökön végzett és használatba vett, üzembe helyezett beruházást és felújítást is itt kell kimutatni. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Az sztv. szerint egyéb berendezésnek, felszerelésnek, járműnek minősül a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó olyan gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozás tevékenységét közvetetten szolgálják. Ilyennek minősülnek különösen az egyéb üzemi gépek, berendezések, elszerelések, járművek, irodai igazgatási berendezések, felszerelések, az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek. A bérbe vett eszközökön végzett és használatba vett, üzembe helyezett beruházást, felújítást is itt kell kimutatni. A számviteli törvény szöveg szerinti meghatározása alapján az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé tartoznak különösen az egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha a vállalkozásnál például az irodai berendezések közvetlenül szolgálják a vállalkozási tevékenységet, akkor sem szabad a műszaki gépek berendezések közé besorolni ezeket az eszközöket. Tenyészállatok Azokat az állatokat kell itt kimutatni függetlenül attól, hogy meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket termelnek, és ezen termékek értékesítése vagy a tenyészállatok egyéb hasznosítása biztosítja a tartási költségek megtérülését. A fentiekből következően a tenyészállatokat akkor is a tárgyi eszközök között kell kimutatni, ha a hasznos élettartamuk (hasznosítási idejük) esetleg egy évnél rövidebb, mert a hasznosítás jellegéből következően egy éven belül kiselejtezésre kerülnek. Ennek oka az, hogy ezeket az állatokat a használati időtől függetlenül a tárgyi eszközök között kell nyilvántartani. Azon állatok azonban, melyeket tartás nélkül továbbértékesít a vállalkozás nem a tenyészállatok között, hanem az áruk között kell kimutatni. Előfordul olyan helyzet is, hogy a vállalkozás a saját növendékállataiból tenyészállattá minősít át állatokat. Ezen eseményeket ugyanúgy kell elszámolni, mint a saját termelésű 7

8 készletek tárgyi eszközként történő aktiválását. Ennek megfelelően a saját előállítású eszközök aktivált értékével szemben kell állományba venni a saját növendékállatokból tenyészállattá átminősített állatokat a beruházások számlán, az átminősítés időpontjában. A növendékállatok nyilvántartásból történő kivezetését a sajáttermelésű készletek csökkenésének elszámolási szabályai szerint kell rendezni. A beruházások számlára elszámolt tételeket azonnal tovább kell vezetni a tenyészállatokra, mivel általában nem értelmezhető használatba nem vett tenyészállat. A tenyészállatok vásárlását ugyanúgy kell elszámolni, mint a többi tárgyi eszköz vásárlását. A vásárlással egyidőben a használatba vételt is el kell számolni, mivel jellemzően ebben az esetben sem értelmezhető a használatba nem vett tenyészállat. A tenyészállatok hasznos élettartamát attól az időtől kezdődően kell figyelembe venni, amikor a tenyészállatot vásárolták, illetve ha a növendékállatok közül átsorolták tenyészállatok közé. Ez az időpont általában egybeesik a hasznosítási időszak kezdetével. Hasznosítási időszak kezdete alatt legkésőbb az első szaporulat, vagy a leválasztható állati termék állományba vételének időpontja értendő. A várható hasznos élettartam állatfajtánként egyedileg állapítandó meg. A tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenésének meghatározására ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a többi tárgyi eszközre. Az általános szabálynak megfelelően a bruttó érték és a maradványérték különbségét kell elszámolni terv szerinti értékcsökkenésként a hasznos élettartam ideje alatt. A tenyészállatokra is érvényes, hogy a 100 eft alatti egyedi értékű eszközök terv szerinti értékcsökkenése egyösszegben is elszámolható az eszköz használatba vételekor. Ez a tenyészállatok jelentős részét érintheti, tehát ezeknek a tenyészállatoknak a beszerzésekor (használatba vételekor) a vállalkozás egyösszegben elszámolhatja a bekerülési értéket terv szerinti értékcsökkenésként. A tenyészállatokat abban az esetben, ha a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálják, és hízlalás után kerülnek értékesítésre, akkor át kell sorolni a saját termelésű készletek közé (mint hízó állatokat). Ennek megfelelően a nettó értéket ki kell kivezetni a saját előállítású eszközök aktivált értékével szemben (negatív összegként számolandó el, mivel a saját termelésű készletek állománya növekszik), majd a sajáttermelésű készletek állományváltozásával szemben (összköltség eljárásra épülő eredménykimutatós esetén) kell a sajáttermelésű készletek között (mint hízó állatokat) állományba venni. Amennyiben értékesítésre kerül a hízóállat, akkor az értékesítést ugyanúgy kell elszámolni, mint a sajáttermelésű készletek értékesítését. 8

9 Nem kell átsorolást könyvelni, ha a tenyészállatok a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálják, és közvetlenül értékesítésre kerülnek. Az értékesítésekor a tenyészállatok bruttó értékét és az elszámolt értékcsökkenés összegét az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni a nyilvántartásból, az eladási ár egyéb bevételnek minősül. Beruházások, felújítások A beruházások és felújítások közé sorolandó az sztv. szerint a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke, továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetés-változtatással, átalakítással, élettartamnöveléssel, felújítással összefüggő munkák még használatba nem vett bekerülési értéke. A számviteli elszámolással kapcsolatban a Beruházások, felújítások számla használatával összefüggésben a vállalkozásnak döntési lehetősége van, és mivel a számviteli törvény e kérdést részletesen nem szabályozza, célszerű a kapcsolódó kérdéseket a számviteli politika keretében rendezni. Egyik megoldásként adódik, hogy azon tárgyi eszközöknek a beszerzését, amelyek azonnal üzembe helyezésre kerülnek, közvetlenül a megfelelő tárgyi eszköz mérlegtételre könyveli a vállalkozás, azaz nem vezeti keresztül a beruházások számlán. Ezen eszközök beszerzését természetesen a kiegészítő mellékletben, mint beruházás növekedését és egyidejűleg beruházás csökkenését kell bemutatni. Az azonnal üzembe helyezésre nem kerülő tárgyi eszközök bekerülési értékével kapcsolatos tételeket a beruházások, felújítások számlán gyűjti a vállalkozás. Másik megoldásként alkalmazható, hogy az összes tárgyi eszköz bekerülési értékével kapcsolatos tételeket a beruházások, felújítások számlán átvezeti a vállalkozás, függetlenül attól, hogy az üzembe helyezés mikor történik. Az információ rendelkezésre állás okán ez a célravezetőbb megoldás, habár nyilván ehhez több adminisztráció (könyvelési tétel) kapcsolódik. Figyelemmel arra, hogy a tárgyi eszközökkel összefüggésben több olyan statisztika, kimutatás is készítendő, melyben a tárgyévi beruházási információkra is szükség van, e megoldás többlet adminisztrációja bőven megtérül, hiszen az adatok beruházási számlán rendelkezésre állnak. A beruházások, felújítások között kell kimutatni a 100 eft egyedi bekerülési érték alatti tárgyi eszközöket is az első használatba vételükig. Ezeket az un. kisértékű tárgyi eszközöket az első használatba vételkor a beruházások közül át kell vezetni a jellegüknek megfelelő eszközök 9

10 bruttó értékére, és ezt követően a vállalkozás döntésétől függően kerülhet elszámolásra egy összegben terv szerinti értékcsökkenésként. Ezzel az elszámolással ezek az eszközök értékkel nem rendelkező, un. nullára leírt eszközökként szerepelnek a nyilvántartásokban, és csak akkor kerülhetnek kivezetésre, ha ezek selejtezése megtörténik. A kisértékű tárgyi eszközök beszerzéskori egyösszegű értékcsökkenésként történő elszámolása nem kötelező, tehát van arra is lehetőség a vállalkozás döntése alapján, hogy az általános szabályok szerint tervezik meg az eszköz használati idejét, és ez alatt az időtartam alatt számolják el az értékcsökkenését az eredmény terhére. Fontos kérdés tisztázni, hogy mit kell beruházás illetve felújítás alatt érteni. Beruházásnak minősül mindaz a tevékenység, amely új tárgyi eszköz megszerzéséhez, illetve meglévő tárgyi eszközök bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához hozzákapcsolható. Ezek a tevékenységek attól függetlenül beruházásnak minősülnek, hogy a tárgyi eszköz megszerzése vásárlás, saját előállítás, illetve valamely más módon történik (nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, térítés nélkül, hagyatékként, ajándékként átvétel stb.). A tárgyi eszközök üzembe helyezéséig felmerült mindenféle munka beruházásnak minősül. Ezek a munkák részben közvetlenül a tárgyi eszköz megszerzéséhez, üzembe helyezéséhez kapcsolódnak (ilyen lehet például a szállítás, a vámkezelés, a közvetítés, az alapozás, az üzembe helyezés feladatinak ellátása, stb.), illetve olyan tevékenységek is lehetnek, amelyek csak áttételesen, közvetetten kapcsolódnak a tárgyi eszköz megszerzéséhez, üzembe helyezéséhez (ezek között említhető például a beruházás tervezésének, előkészítésének, lebonyolításának költsége, valamint a beruházási hitel járulékos tételei, a biztosítási költségek, stb.) Felújításnak minősül az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amelynek következtében megnövekszik az adott eszköz élettartama, illetve eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul. Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. Lényeges kritérium, hogy a felújítás pótlólagos ráfordításaiból a jövőben gazdasági előnyök származzanak. A tárgyi eszköz felújítására általában akkor van szükség, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei 10

11 elöregedtek), amely állapot már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. A felújításnak minősülő munkák körét, illetve a minősítés kritériumait a számviteli politikában rögzíteni kell. Nem minősül felújításnak az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától. Karbantartásnak minősül a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység. Karbantartásnak minősül a tervszerű megelőző karbantartás, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás, és mindazon javítási, karbantartási tevékenység, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. A karbantartás költségeit a tárgyidőszak költségei között kell elszámolni. Érdemes megjegyezni, hogy a beruházások korrekt, a számviteli törvényben foglaltak szerinti elszámolása azon okból is kiemelt jelentőségű, mivel több, a társasági adóban szabályozott adóalap csökkentési lehetőség is beruházásokkal összefüggésben, azokat ösztönző céllal vehető igénybe (lásd fejlesztési tartalék, kisvállalkozói adóalap kedvezmény). Beruházásra adott előlegek Beruházásra adott előleg a beruházási szállítónak, import beszerzéseknél az importálást végző vállalkozásnak, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának, az ilyen címen átutalt, le nem vonható áfát is tartalmazó összegek. A beruházásokra adott előleg főszabály szerint a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazhatja, azaz az előleg bekerülési értékének nem lehet része. A levonható és visszaigényelhető áfa elszámolása a pénzügyi teljesítéskor, azaz az előleg átutalásakor történik meg. Amennyiben az ügylethez kapcsolódó általános forgalmi adó nem vonható le, akkor ez a le nem vonható áfa a beruházásra adott előleg bekerülési értékében figyelembe vételre kell kerüljön. Fontos hangsúlyozni, hogy az arányosítás szabályai szerint megosztandó és levonásba helyezhető általános forgalmi adó nem kerülhet figyelembe vételre a beruházási előleg értékében, e le nem vonható áfa a teljesítés időszakában a ráfordítások között kell elszámolásra kerüljön. 11

12 Gyakori gazdasági esemény, hogy a beruházásra adott előleg devizában, valutában kerül fizetésre, így fontos tisztázni, hogy ezen előlegek forintértékét hogyan kell meghatározni. Ennek szabályai az az alábbiak szerint alakul: Elszámolási betétszámláról devizában történő átutalás esetén az adott ügyletet lebonyolító pénzintézetnek ténylegesen fizetett forintösszegben kell a devizában adott előlegeket kimutatni. Devizaszámláról, valutapénztárból történő átutalás, kifizetés esetén a számviteli politikában rögzített módon számított választott árfolyamon kell az adott előlegeket kimutatni. (A vállalkozás döntése szerint ez az árfolyam lehet adott pénzintézet deviza eladási és vételi árfolyamának átlaga, az MNB hivatalos devizaárfolyama, valamint deviza vételi vagy eladsái árfolyam.) A deviza, valuta pénzügyi teljesítéskori könyv szerinti árfolyama és a napi választott árfolyam közötti különbséget árfolyamkülönbségként kell elszámolni a pénzügyi műveletek egyéb bevételével, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben. Amennyiben a beruházásra adott előleg a fordulónapig nem kerül elszámolásra és ez igen gyakran előfordul az esemény jellegéből adódóan, a devizában, valutában adott előlegek fordulónapi értékelésére vonatkozó szabályokat is figyelembe kell venni. Ha a beruházási előleg elszámolásra kerül, a beruházási szállítók számlájának a beérkezésekor az adott előlegeket a könyv szerinti árfolyamon (könyv szerinti értéken) kell átvezetni a külföldi szállítóval szembeni kötelezettség csökkenéseként. Ebből látható, hogy árfolyam differencia csak a szállítók számlánál keletkezhet, az előleg átvezetésénél azonban nem. Ha a szállító teljesítése a fordulónapig nem történik meg, akkor a devizás tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni a devizában adott előlegeket is, tehát az értékelés az erre irányadó főszabályok szerint alakul, eredménye le-, illetve felértékelés is lehet. Amennyiben a fordulónap és a mérlegkészítés napja között következik be olyan gazdasági esemény (tipikusan a szerződés meghiúsulása), amely felmerülése okán a megfizetett beruházási előleg visszakövetelhető, akkor a kifizetett összeget már nem előlegként kell kezelni, hanem követelésként kell figyelembe venni, és át is kell vezetni a beruházásra adott előlegek közül az egyéb követelések közé. Megjegyzendő az is, hogy ez esetben a értékelésre a követelések év végi értékelésére vonatkozó szabályok lesznek az irányadóak. 12

13 Bekerülési érték A beruházások elszámolása során fontos a bekerülési érték meghatározásának szabályait is figyelembe venni. A bekerülési érték pontos, a törvényi előírásoknak megfelelő meghatározása a későbbi elszámolások megfelelőségének is feltétele. Ha a bekerülési érték meghatározásába hiba csúszik, az a későbbi üzleti években is hibát okozhat az értékcsökkenési leíráson keresztül. A bekerülési érték meghatározása és általános szabályainak ismerete természetesen fontos minden eszköz és forráselem vonatkozásában. Jelentőségénél fogva azonban érdemes külön kitérni a bekerülési érték összetételére, annak értékét befolyásoló tényezőkre a tárgyi eszközök esetében, mivel az eszköz tartós, éven túli használata okán ennek nem előírásszerű meghatározása a későbbi üzleti években is problémát jelenthet. A tárgyi eszközök a következő módon kerülnek a társaság könyveibe, illetve azoknak a bizonylatai és bekerülési értéke a következő: Vásárlás számla szerinti ár Saját előállítás előállítási költség Térítés nélküli átvétel (vagyoni hozzájárulásként átvétel) Létesítő okirat, vagy annak módosítása szerinti érték Követelés, részesedés fejében átvétel szerződés, csereszerződés, számla, vagyonfelosztási javaslat szerinti érték Térítés nélküli átvétel piaci érték Többlet piaci érték A bekerülési értéket befolyásoló tényezőként kell még figyelembe venni: Szállítási és rakodási költség Felár (+), engedmény (-) csak a vásárlásnál Közvetítői díj, bizományi díj (csak vásárlásnál) Vám, vámpótlék, vámkezelési díj Beszerzéshez kapcsoló adó: o Fizetendő illetékek 13

14 o Le nem vonható áfa (arányosítás esetén mindenképpen a ráfordítások között szerepel) o Alapozási, szerelési költség o Üzembe helyezés költsége o Időarányos hitel- és kölcsön kamat az aktiválásig o Hitel (kölcsön igénybevételében járulékos költségei) bankgarancia o Devizás kötelezettségek árfolyam különbözete az aktiválásig o Időarányos biztosítási díj az aktiválásig o Beruházás, tervezés előkészítése, lebonyolítás, betanítás költségei Az áfa, mint a bekerülési értéket befolyásoló tényező Ahogy a fentiekből is látszik, az áfa szempontjából adóköteles vagy kizárólag adómentes tevékenységet végzők esetében az áfa elszámolása a bekerülési érték meghatározása tekintetében egyértelmű. Külön meg kell azonban említenünk egy a gyakorlatban igen sokszor rosszul kezelt témát: a bekerülési érték tartalmát azon vállalkozások esetében, amelyek az áfa szempontjából un. adómentes és adóköteles tevékenységet is folytatnak, és az adott eszközt a két tevékenységhez egyaránt használják. Ezen vállalkozások az áfa tv. előírásai szerint a levonható általános forgalmi adót ezen eszközök tekintetében az arányosítás szabályai szerint állapítják meg. 1. a levonási hányad meghatározása A levonási hányad meghatározását az áfa tv (2007. évi CXXVII. törvény) 5. sz. melléklete 1 tartalmazza. Ennek lényege, hogy az adóköteles értékesítések, szolgáltatásnyújtások értékét kell viszonyítani az összes értékesítés összegéhez. 1 Levonási hányad: Az előzetesen felszámított adó arányos megosztásának 123. (3) bekezdésében említett számítása a következő képlet alkalmazásával történik: L = A x L(H); ahol L: az arányosítással megosztandó előzetesen felszámított adóból a levonható rész összege; A: az arányosítással megosztandó előzetesen felszámított adó éves szinten összesített összege; L(H): a levonási hányados, amelynek - számlálójában az adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének - ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is - adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel, - nevezőjében pedig egyrészt a számlálóban szereplő összeg, másrészt az adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének - ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is - adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel együttesen. 14

15 2. a levonható általános forgalmi adó elszámolása A levonási hányad és az arányosításba bevont előzetesen felszámított áfa értékének szorzataként számolandó a levonható áfa összege. 3. a levonható általános forgalmi adó utólagos korrekciója és annak elszámolása A tárgyi eszközök esetében a beszerzést követően meghatározott figyelési időszakon át számolni kell azzal, hogy a levonható áfa összege az arányosítási ráta számításával változik-e avagy sem, és ennek mértéke eléri-e a törvényben rögzített, a korrekció elszámolását szükségessé tevő mértéket. A december 31-ig beszerzett eszközök esetében 10 év, a január 01. után beszerzett eszközök esetében az ingatlanok esetében 20 év, egyéb eszközök esetén továbbra is 10 év a figyelési időszak. A levont áfa mértékében a régi szabályok szerint 10 %-os eltérés esetén kellett korrigálni, az új szabályok szerint azonban 10 eft-os eltérésnél kell ezt elvégezni. Nehezíti az új szabályok érvényesítését az is, hogy minden eszköz esetén a beszerzést követő 12. hónapban kell ezt a korrekciót számítani, nem pedig az adóév végén. (Ennek okán akár minden hónapban is lehet korrekciós tartalmú áfa elszámolás egy arányosítással áfát megállapító vállalkozás esetén.) Az ingatlanok bekerülési értéke meghatározásának speciális szabályai Építési telek és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, ha az épületet, építményt nem veszik használatba, mert az lebontásra kerül, akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni. A telek bontás utáni piaci értékét meghaladó költségekkel, ráfordításokkal a megvalósuló beruházás bekerülési értékét kell figyelembe venni. Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési értékébe kell beszámítani. Az újraépítés költsége az újraépített eszköz bekerülési értékének minősül. Ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe szerződés alapján beszámított, korábban bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeget is 15

16 az ingatlan bekerülési értékének részeként kell elszámolni. Amennyiben a bérleti jog beszámítására nem került sor, a vételár megállapításánál nem került figyelembe vételre, akkor a bérleti jog még le nem írt összegét terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni. A tárgyi eszközök bekerülési értékét csökkentő tényezők: A próbaüzemeltetés során előállított és raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási értéke bekerülési értéket csökkentő tényező. A beruházásra adott előleg után az előleg elszámolásáig a beruházásra elkülönített pénzeszköz után annak felhasználásáig kapott kamat a beruházás üzembe helyezéséig számított időarányos összege is csökkentő tényező, legfeljebb a bekerülési értékben elszámolt fizetett kamat összegéig. Értékhelyesbítés Értékhelyesbítés a tárgyi eszközök piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet az értékhelyesbítés értékelési tartalékával azonos összegben. A beruházások, felújítások, beruházásra adott előlegek értékhelyesbítéssel nem rendelkezhetnek. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése A tárgyi eszközök értékhelyesbítésének minősül a tárgyi eszközök mérlegkészítéskori piaci értéke és fordulónapi könyv szerinti értéke közötti jelentős különbség. Könyv szerinti érték az adott eszköz bekerülési értéknek a tervszerű értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett értéke. Az értékhelyesbítést az értékelési tartalékkal azonos összegben kell figyelembe venni. A törvény előírásai alapján az értékhelyesbítés intézményének alkalmazása nem kötelező. A vállalkozás döntésén múlik, hogy az értékhelyesbítést megállapítja-e és szerepelteti-e a mérlegben. Alkalmazása nem minden a törvény által megnevezett eszközféleség, eszközcsoport esetében kötelező, a vállalkozás dönthet úgy is, hogy csak az eszközök egy részénél veszi állományba az értékhelyesbítéseket. Azt azonban fontos figyelembe venni, hogy ha a vállalkozás élt az értékhelyesbítés lehetőségével, akkor azon eszközök esetén, ahol állományba vették a könyv szerinti és a piaci érték különbözetét, mindaddig vizsgálni kell az értékhelyesbítést, amíg az eszköz ki nem került a nyilvántartásból. Ez különösen azért fontos, mivel az értékhelyesbítést a könyvvizsgáló által elfogadott érték alapján kell nyilvántartásba venni, melyet a könyvvizsgáló erre vonatkozó nyilatkozata támaszt alá. Tehát ha más miatt 16

17 nem is szükséges, az értékehelyesbítés intézménye miatt az értékek meghatározása vonatkozásában a könyvvizsgáló igénybevétele szükséges. Ha az eszközzel kapcsolatban értékhelyesbítést számolt el a társaság, az ezt követő üzleti évben is vizsgálnia kell a piaci érték könyv szerinti érték viszonyát. Amennyiben a nyilvántartásokban szereplő értéke (a korábbi év piaci értéke) magasabb, mint az aktuális piaci érték, akkor a különbözetet el kell számolni. Elsőként a már korábban elszámolt értékhelyesbítést kell csökkenteni, és ha szükséges, a könyv szerinti értéket terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolásával kell az aktuális piaci értékre csökkenteni. Figyelemmel kell lenni arra is az értékhelyesbítés megállapítása előtt, hogy ha a mérlegkészítéskori piaci érték meghaladja a könyv szerinti értéket, és az eszköznek korábban már volt terven felüli értékcsökkenése, akkor először a terven felüli értékcsökkenés visszaírásával kell növelni az eszköz könyv szerinti értékét. Ezt követően lehet elszámolni az értékhelyesbítés összegét. Az értékhelyesbítést egyedi eszközönként kell vizsgálni és állományba venni! Milyen módon kerülhet a vállalkozás birtokába az adott tárgyi eszköz? A kérdés szándékoltan került így megfogalmazásra, hiszen nem feltétlenül kerül a vállalkozás tulajdonába az adott eszköz, mely a tevékenység helyéül vagy eszközéül szolgál. Az eszközöket a vállalkozás megvásárolhatja, ezt is teheti idegen vagy saját forrásból, bérbe veheti, illetve rendelkezésre állhat az eszköz un. saját rezsis beruházás révén, amikor a vállalkozás maga állítja elő az eszközt. Külön tárgyaljuk a speciális eseteket, mint az apport, térítés nélküli eszközátadás. Beruházás A beruházás révén a vállalkozás a rendelkezésére álló saját vagy idegen forrásokból anyagi és immateriális javakat vásárol, mely eszközök a jövőben eredményeznek számára hasznot. A beruházás két alapvető típusa: pótlás: célja a meglévő kapacitás fenntartása érdekében az elhasználódott eszköz cseréje, de célozhat költségcsökkentést is. bővítés: célja a meglévő kapacitás mennyiségi bővítése, mivel a már meglévő termelési kapacitás nem elegendő. 17

18 A beruházás megvalósítható idegen kivitelezéssel illetve saját eszközök felhasználásával. Az idegen kivitelezésű beruházások esetében a vállalkozás részéről saját teljesítmény nem vagy elenyésző értékben épül be az eszköz értékébe. A saját rezsis beruházás esetén viszont a vállalkozás saját eszközeivel, az erőforrásai (anyag, munkavállalói teljesítmények) felhasználásával hoz létre új eszközt (melyben egyébként előfordulhat külső közreműködés is). A saját rezsis beruházás esetén a felhasznált, igénybe vett saját teljesítményeket számszerűsíteni is kell, hiszen ezzel az értékkel vehető figyelembe a vállalkozási tevékenység kiszolgálása érdekében a létrehozott új eszköz. A beszerzések minden esetében, különösen ahol anyagi forrásokat is rendelkezésre kell bocsátani, kiemelten fontos az un. beruházás gazdaságossági számítások elvégzése. Ez fog választ adni arra, hogy mikor térül meg a tevékenység bevételében a beruházásra fordított anyagi eszköz, hiszen a pénz időértékének figyelembe vétele nem mellőzhető egy beruházási döntésnél. E számítás eredménye lehet az is egyébként, hogy a vállalkozás nem a vétel, hanem más formában történő igénybe vétel mellett dönt (pl. bérbeadás). Amennyiben idegen forrás is részt vesz a beruházás finanszírozásában, úgy ez a számítás még inkább fontos, mivel ez esetben az idegen forrás költségével is kalkulálni kell, nemcsak a saját forrás befektetéséből adódó kamatveszteséget kell számításba venni. Minden beruházás esetében felvetődő kérdés, hogy saját vagy idegen forrást vegyen igénybe a vállalkozás a finanszírozáshoz. Sok esetben ez nem valós választási lehetőséget takar, hiszen általában, különösen a kisebb vállalkozások nem rendelkeznek a teljes beruházási költséget finanszírozni képes saját forrással. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy feltétlenül fontos, ha csak részben is áll rendelkezésre, a saját forrás rendelkezésre állása, ez a külső források bevonásának is előfeltétele. Mérlegelendő a finanszírozási források meghatározásánál az is, hogy melyiknek mekkora a költsége, azaz a finanszírozás tőkeköltsége mekkora. Beszerzés saját finanszírozással Egyik lehetséges, ámde nem túl gyakori eset az, amikor a vállalkozás saját szabad forrásaiból szerzi be a működéséhez szüksége tárgyi eszközöket. Nyilván a kisebb értékű eszközök tekintetében ez nem kirívó példa, hiszen azok beszerzése különösebb gond nélkül finanszírozható a vállalkozás forrásaiból. 18

19 A saját források felhasználása, azaz belső finanszírozás esetén a forrás rendelkezésre állhat a visszatartott nyereségből, a vállalkozás forgalmi folyamataiból, valamint a szokásos tevékenységhez nem szükséges pénztőkéből. Számviteli elszámolás T 1 Befejezetlen beruházások K 4 Beruházási szállítók T 1 Befejezetlen beruházások K 4 Beruházási szállítók (ha az áfa nem levonható) T 4 Előzetesen felszámított áfa K 4 Beruházási szállítók T 4 Beruházási szállítók K 3 Elszámolási betétszámla/pénztár Aktiválás T 1 Üzemi/egyéb berendezések, gépek, járművek K 1 Befejezetlen beruházások Beszerzés idegen forrás bevonásával A nagyobb értékű eszközök esetén azonban gyakori, hogy nem áll rendelkezésre elegendő saját forrás, illetve ha ez rendelkezésre áll is, a vállalkozás mégis részben külső forrás bevonásáról dönt. Ennek számos gazdálkodással összefüggő oka lehet, pl. a folyamatos tevékenység biztonságos finanszírozása. Külső források bevonása esetén hitelfelvétel illetve a lízing igénybevétele áll fenn, mint lehetőség. Mindkét forrásbevonás közös jellemzője, hogy a vállalkozás részéről fedezet biztosítása szükséges, valamint az, hogy a futamidő alatti a biztonságos visszafizetés feltételeit reálisan kell figyelembe venni. Külön szükséges jelezni, hogy a külső források lehetnek un. forint alapúak illetve deviza alapúak. Általánosságban elmondható, hogy a forint alapú hitelek terhe, kamatfeltételei magasabb költségekkel járnak, mint a deviza alapúaké. Ennek következtében kedveltebb a devizaalapú külső források igénybe vétele. Ez esetben azonban az alacsonyabb kamatteher mellett az árfolyamkockázat várható hatását is mérlegelni kell. Hitel felvétele E témakörben csak a bankhitel felvételével foglalkozunk. Megjegyezzük azonban, hogy racionális lehetőség az un. kereskedelmi hitel igénybevétele is, mely az egymással kapcsolatban álló gazdasági szereplők által megállapodás keretében adott előleg, vagy fizetési 19

20 halasztás. (E lehetőségre a szállítói kötelezettségek témakör tárgyalásánál esik szó részletesebben.) A hitelek felvétele esetében az első döntés, amit meg kell hoznia a vállalkozásnak, hogy milyen fajta hitelt venne igénybe. A beruházásokhoz általában közép- illetve hosszú távú hitelek felvétele történik, mely legalább 3-5 éves finanszírozási hátteret jelent. Az, hogy végül is melyik hitel áll majd a vállalkozás rendelkezésére, függ egyrészt a beruházás jellegétől, másrészt attól, hogy a bank mely forrást ítéli meg a vállalkozás számára. Hitel, kölcsön felvétele forintban, ennek számviteli elszámolása 2 A) Hosszú lejáratú hitel, kölcsön, beruházási hitel felvétele T 1 Beruházások - K 4 Beruházási szállítók T 3 Elszámolási betétszámla/pénztár K 4 Hosszú lejáratra kapott hitelek T 3 Elszámolási betétszámla/pénztár K 4 Hosszú lejáratra kapott kölcsönök T 3 Elszámolási betétszámla/pénztár K 4 Beruházási, fejlesztési hitelek T 4 Beruházási szállítók - K 3 Elszámolási betétszámla/pénztár Az üzembehelyezésig felmerült időarányos kamat elszámolása T 1 Beruházások K 4 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Az üzembehelyezésig elszámolható, még ki nem fizetett biztosítási díj T 1 Beruházások K 4 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Amennyiben közvetlenül a beruházási szállító számlája kerül kiegyenlítésre: T 4 Beruházási szállítók K 4 Beruházási, fejlesztési hitelek B) Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök felvétel T 3 Elszámolási betétszámla/pénztár K 4 Rövid lejáratra kapott hitelek T 3 Elszámolási betétszámla/pénztár K 4 Rövid lejáratra kapott kölcsönök 2 Jelezzük, hogy amennyiben a hitel, kölcsön folyósítója kapcsolt vállalkozás, úgy ezeket a kötelezettségeket külön főkönyvi számlán kell könyvelni mind a hosszú, mind a rövid lejáratú kötelezettségek esetén. 20

21 Lízing igénybevétele A lízing alkalmazása napjainkban igen elterjedt megoldás, mely tulajdonképpen adásvétellel vegyes bérleti szerződés és termékértékesítés. Különleges finanszírozási forma, célja az anyagi javak hosszabb távú, azaz egy évnél hosszabb finanszírozása. A lízingnek több fajtája van, mely a tárgyi eszközök beszerzése esetén választási lehetőséget is biztosít a beruházást végző számára. A lízing alkalmazása általában alacsonyabb terhekkel jár együtt, mint a hitel bevonása, különösen a gépek, berendezések beszerzése esetén gyakori megoldás. E finanszírozási formánál az ügylet fedezetét általában az az eszköz adja, melynek a vételéhez a vállalkozás fel kívánja használni. Az itt is fontos, hogy gazdaságossági számítások előzzék meg a lízingügyletek alkalmazását, hiszen e módszer is folyamatos finanszírozási igényt jelent a vállalkozás részéről. Ez nemcsak a lízingdíjak törlesztését jelenti, hanem az eszközre kötelezően kötendő biztosítási díjak fizetését, az eszközök karbantartásával, javításával kapcsolatban felmerülő költségek finanszírozását is. Fontos mérlegelni, hogy a lízingdíj a vevő számára hosszabb időtávon fix fizetési kötelezettséget jelent, mely akkor is fennáll, ha a bevételi lehetőségek jelentősen csökkennek. Látni kell azt is, hogy a lízingek esetében az operatív lízing kivételével az ügylettel kapcsolatban a lízingbe vevő nagyobb kockázatot visel, mint a lízingbe adó. Az operatív lízing esetében a lízingbe adó kockázata nagyobb, hiszen a lízingbe vevőt alapvetően az eszköz használatának a lehetősége érdekli. Pénzügyi lízing E lízing fajta hosszú lejáratú (futamidő mindenképpen 365 napnál hosszabb kell legyen) finanszírozási eszköz, mellyel a vevő jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött idő lejártával a lízing tárgyának tulajdonosává váljon. A lízingdíj tartalmazza az eszköz értékéhez igazodó tőkerészt, és a finanszírozás okán felmerült kamatot. Nyílt- és zártvégű pénzügyi lízing A pénzügyi lízingnek két fajtája használatos a gyakorlatban. A nyíltvégű pénzügyi lízing esetében a lízingbe vevő tulajdonjogot szerezhet az eszköz felett a futamidő végén, míg a zárt végű pénzügyi lízing esetében a futamidő végén történő tulajdonszerzés biztos. 21

22 A két elszámolási forma az áfa szabályok tekintetében mutat eltérést. A zárt végű pénzügyi lízinget értékesítésként, a nyílt végű pénzügyi lízinget szolgáltatásnyújtásként határozza meg a törvény, és ebből adódóan más az elszámolása is. A pénzügyi lízing fogalma korábban a számviteli törvényben került meghatározásra. A Polgári Törvénykönyv március 15-i hatályba lépésével a pénzügyi lízing fogalma a polgári jogi szabályokba is beiktatásra került, és a számviteli törvény is ezt a fogalmi meghatározást vette át. Ezen fogalom számviteli szabályokban történő használata azonban vetett fel problémát, ezért i hatállyal a számviteli törvény a hitelintézeti törvény 3 pénzügyi lízing fogalmát használja. Ennek alapján pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó a tulajdonában lévő ingatlant vagy ingó dolgot, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, b) a hasznok szedésére jogosulttá válik, c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését; Az eszközbeszerzés elszámolása zárt végű pénzügyi lízing keretében lízingbe vevőnél T 1 Befejezetlen beruházások K 4 Hosszú lejáratú kötelezettségek (eszköz nyilvántartásba vétele) T 1 Üzemi/egyéb berendezések, gépek, járművek K 1 Befejezetlen beruházások (aktiválás) T 4 Hosszú lejáratú kötelezettségek K 3 Elszámolási betétszámla/pénztár (lízingdíj fizetése) T 4 Hosszú lejáratú kötelezettségek K 3 Elszámolási betétszámla/pénztár (lízingdíj fizetése) T 8 Fizetett kamatok K 3 Elszámolási betétszámla/pénztár (kamat elszámolása) T 8 Fizetett kamatok K 4 Passzív időbeli elhatárolás (tárgyévet terhelő kamat elszámolása) évi CCXXXVII. törvény 22

23 A következő évi esedékes összeg átsorolása év végén (könyvelni nem kötelező) T 4 Hosszú lejáratú kötelezettségek K 4 Rövid lejáratú kötelezettségek Az eszközbeszerzés elszámolása zárt végű pénzügyi lízing keretében lízingbe adónál T 2 Eszköz beszerzés lízingbe adás céljából K 4 Szállítói kötelezettségek T 4 Levonható áfa K 4 Szállítói kötelezettségek T 1 Tartós követelések K 9 Nettó árbevétel (számlázás lízingbe vevőnek) T 8 Lízingbe adott eszköz kivezetése K 26 Eszközbeszerzés lízingbe adás céljából (lízingbe adott eszköz kivezetése) T 3 Vevőkövetelés K 4 Fizetendő áfa (áfa tartalom számlázása) T 3 Elszámolási betét/pénztár K 3 Vevőkövetelés (áfa tartalom kiegyenlítése) T 3 Elszámolási betét/pénztár K 1 Tartós követelés (tőketörlesztés) T 3 Elszámolási betét/pénztár K 9 Pénzügyi bevételek (kamat elszámolása) Az eszközbeszerzés elszámolása nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingbe vevőnél T 1 Befejezetlen beruházások K 4 Hosszú lejáratú kötelezettségek T 1 Üzemi/egyéb berendezések, gépek, járművek K 1 Befejezetlen beruházások (aktiválás) T 4 Hosszú lejáratú kötelezettségek K 4 Rövid lejáratú kötelezettségek (törlesztés) T 4 Levonható áfa K 4 Rövid lejáratú kötelezettségek (levonható áfa elszámolása) T 4 Rövid lejáratú kötelezettségek K 3 Elszámolási betétszámla/pénztár (lízingdíj fizetése) T 8 Fizetett kamatok K 3 Elszámolási betétszámla/pénztár (kamat elszámolása) Az eszközbeszerzés elszámolása nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingbe adónál T 2 Eszköz beszerzés lízingbe adás céljából K 4 Szállítói kötelezettségek T 4 Levonható áfa K 4 Szállítói kötelezettségek T 1 Tartós követelések K 9 Nettó árbevétel (számlázás lízingbe vevőnek) T 3 Vevőkövetelés K 4 Fizetendő áfa (áfa tartalom számlázása) T 3 Elszámolási betét/pénztár K 3 Vevőkövetelés (áfa tartalom kiegyenlítése) T 3 Elszámolási betét/pénztár K 1 Tartós követelés (tőketörlesztés) T 3 Elszámolási betét/pénztár K 9 Pénzügyi bevételek (kamat elszámolása) 23