H Á Z I R E N D

Átírás

1 Tápiószecsői Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Tápiószecső H Á Z I R E N D

2 Házirend A Tápiószecsői Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezései a jogszabályok előírásai alapján A Házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A Házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. 2

3 Tartalomjegyzék A Házirend hatálya... 6 A Házirend nyilvánossága... 6 A Házirend elfogadásának és módosításának szabályai A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje A tanulói jogviszony létrejötte Első osztályosok felvétele Átvétel egyéb osztályokba Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai A délutáni csoportos foglalkozásokra való felvétel elvei és eljárásai Tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárási rendje A tanulói jogviszony megszűnik A tanulói jogviszony szüneteltetése A munkarenddel kapcsolatos szabályok A tanórák és tanórán kívüli foglalkozások rendje A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje A nyitva tartás alatti folyamatos felügyelet, ügyelet biztosításának szabályai A tanítás nélküli munkanapok felhasználása Az iskolai rendezvények, ünnepek rendje, szabályai Az iskolába bevitt, de nem szükséges dolgokkal kapcsolatos szabályok Az iskolai és az iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás A diákkörök létrehozásának szabályai Az intézmény létesítményeinek használatával kapcsolatos szabályok Az intézmény használati szabályai tanórán és tanítási időszakon kívül A létesítményhasználat korlátai A diákjogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok

4 5.1 A Diákönkormányzat és a Diákközgyűlés A diáknap (tanítás nélküli munkanap) felhasználása Az iskolai kommunikációs rendszer csatornái és a diákok véleménynyilvánítása A tantárgyi választhatóság, a rendszeres és nem rendszeres tanórán kívüli foglalkozások rendje A diákkörök és a Diákönkormányzat iskolai támogatása Az iskolai honlap működtetése A Diáksportkör - ISK támogatása A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében A számonkérés formái, összeférhetetlenségi szabályok A tanulók nagyobb csoportja meghatározása A tanulók jutalmazásának formái, rendje A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések és a fegyelmi eljárás formái, rendje Fegyelmező intézkedések Fegyelmi büntetések A tanulókra vonatkozó anyagi kártérítési felelősség szabályai A vizsgák eljárási szabályai A tanulmányokkal összefüggő mentesítések és a magántanulói jogviszony Mentességek A magántanuló A szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről A tanulókra vonatkozó védő-óvó előírások, szabályok A testi épség megőrzése Egészségügyi ellátás Fizetési kötelezettséggel járó szabályok A szociális és normatív támogatások eljárási rendje Alanyi jogon kapható juttatások

5 14.2 Ingyenes tankönyvek, pedagógus kézikönyvek igénybevételének rendje A foglalkozásokról való távolmaradással kapcsolatos szabályok Hiányzások Késések A fakultatív hit- és vallásoktatás idejének, helyének meghatározása Egyéb speciális, az intézményre vonatkozó előírás szabályai Záró rendelkezések Melléklet munkaköri leírásminták Munkaköri leírás-minták Tanítói munkaköri leírás mintája Tanári munkaköri leírás mintája Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás mintája Munkaközösség-vezető munkaköri leírás mintája Iskolatitkár munkaköri leírás mintája Pedagógiai asszisztens munkaköri leírás mintája Melléklet

6 A Házirend hatálya (1) A Házirend szabályozása a Tápiószecsői Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolával jogviszonyban állókra terjed ki. (2) A Házirendben foglaltak betartásáért felelősek a) az iskola tanulói, b) az iskola pedagógusai és egyéb alkalmazottai, c) az iskolában tanulók szülei, gondviselői. (3) A Házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a Pedagógiai Program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. (4) A tanulók az iskola által szervezett, iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a Házirend előírásait. (5) A Házirend az iskolával szerződésben álló és az iskola területét használó partnerekre, külsősökre is vonatkozik. A Házirend nyilvánossága (1) A Házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. (2) A Házirend egy-egy példánya megtekinthető az igazgatói irodában az iskolatitkárnál; az iskola honlapján. (3) Az iskolával jogviszonyra lépő partnerek közül a Házirendet a) az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni a házirend rövidített változatát; a teljes dokumentumot a fent meghatározott helyeken tekintheti meg, b) az új alkalmazottal a szerződés aláírásakor ismertetni kell; c) az iskolával szerződésben álló feleket, akik az iskolán belül foglalkozásokat is tartanak, a szerződéskötésekor betekintésre át kell adni (4) Az újonnan elfogadott vagy módosított Házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell a tanulókat az elfogadást követő első osztályfőnöki órán; a szülőket az elfogadást követő első szülői értekezleten. (5) A Házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük a tanulókkal az első osztályfőnöki órán; 6

7 a szülőkkel az első szülői értekezleten. (6) A Házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola vezetőjétől, tagozatvezetőktől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy ettől eltérően előre egyeztetett időpontban. A Házirend elfogadásának és módosításának szabályai (1) A Házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola vezetője készíti el. (2) A Házirend elfogadása előtt az iskola vezetője beszerzi a DÖK, valamint a Szülői Szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. (3) A Házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten. (4) Az érvényben levő Házirend módosítását bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért kezdeményezheti az iskola vezetője, a nevelőtestület a Közalkalmazotti Tanácson keresztül a DÖK, vagy a Szülői Szervezet. (5) A Házirend módosítását a fent leírt módon kell végrehajtani. 7

8 1. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje 1. 1 A tanulói jogviszony létrejötte A tanulói jogviszony szülő kérésére az igazgató döntésekor, a felvétel vagy az átvétel napján jön létre. 1.2 Első osztályosok felvétele (1) A beiratkozás pontos ideje legalább egy hónappal korábban nyilvánosságra kerül (az iskola honlapján, a község hivatalos lapjában, hirdetményeken az iskolában, óvodában). Az iskola a felvételről legfeljebb15 napon belül dönt, melyről a szülőket személyesen vagy írásban értesíti Átvétel egyéb osztályokba Az átvételt a szülő az igazgatóhoz intézett írásbeli kérelemmel kezdeményezheti, melyre 8 napon belül indokolással ellátott határozatot kap. 1.4 Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai (1) Az osztályok, csoportok kialakításáról az igazgató dönt. (2) Az igazgató döntését az osztályok (csoportok) létszáma, az osztályok tanulói összetétele (pl. fiú/lány megoszlás) és az iskola Pedagógiai Programjából adódó pedagógiai szempontok alapján hozza meg. (3) Egyéb tantárgyi csoportba sorolásnál a képességmérések eredménye alapján az igazgató dönt A délutáni csoportos foglalkozásokra való felvétel elvei és eljárásai (1) A délutáni ellátás minden tanuló számára egyaránt biztosított, a nemzeti köznevelési törvény alapján. A létszámra vonatkozó szabályozást minden esetben figyelembe kell venni. (2) A délutáni csoportos ellátást a szülő írásban a tanév során bármikor kérheti és csak indokolt esetben, írásban kérvényezheti a lemondást. (3) A délutáni csoportos foglalkozásokon, amennyiben a tanuló súlyos magatartási vétséget követ el, fegyelmi eljárás kezdeményezhető. A fegyelmi eljárás következménye lehet a tanuló kizárása. 8

9 2. Tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárási rendje 2.1 A tanulói jogviszony megszűnik (1) az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján, (2) ha a tanulót egy másik iskola átvette, az átvétel napján, (3) annak a tanévnek az utolsó napján, amelyben a tanuló elérte azt az életkort, amikor tanulmányait a nemzeti köznevelési törvény szabályozásainak értelmében iskolánkban nem folytathatja tovább. 2.2 A tanulói jogviszony szüneteltetése A tanköteles tanuló tanulói jogviszonyának szüneteltetését a szülő az igazgatóhoz intézett, indokolással ellátott írásbeli kérelemmel kezdeményezheti. Az igazgató a döntésről 8 napon belül indokolással ellátott határozatban értesíti a tanulót és szülőjét, egyben tájékoztatja a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges teendőkről (osztályozóvizsga letétele, külföldi bizonyítvány honosítása, elfogadása, stb.). 3. A munkarenddel kapcsolatos szabályok 3.1 A tanórák és tanórán kívüli foglalkozások rendje A rendet az adott tanév tanítási órarendje, a délutáni csoportos és egyéni foglalkozások órarendje szabályozza. A tanév során a változásokat követő módosított tanítási órarend, délutáni csoportos beosztás a kihirdetését követő 3. munkanapon vezethető be. A változásról a szülők a tájékoztató füzeten keresztül értesülnek. 3.2 A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje (1) A csengetési rend minden tagozaton:

10 (2) A tanulók az első óra előtt legalább 10 perccel kötelesek megjelenni az iskolában. (3) Az alsó tagozaton a diákok a megérkezés után bemehetnek az épületbe, váltócipőt húzhatnak és előkészülhetnek az első tanítási órára. (4) A felső tagozaton a diákok 7.45-kor jelzőcsengő után sorakoznak az iskola épülete előtt és ezután mennek be a tanterembe. (5) Az SNI tagozaton tanulók 7.45 perckor mennek be a tantermekbe, pedagógus kísérettel. (6) A szülők, gyermekük bekísérése után, legkésőbb az első óra kezdete előtt 10 perccel kötelesek elhagyni az iskolát. (7) A tanulók a szünetek alatt az iskola épületeiben a 15 perces tízórai szünet kivételével csak indokolt esetben és tanári felügyelettel tartózkodhatnak. (8) A szünetek végén az osztályok, sorakozó után, pedagógus kíséretével mennek a tantermeikbe. (9) A főétkezésekre biztosított időtartam: A főétkezésre minden tanulónak egy órát biztosítunk. 3.3 A nyitva tartás alatti folyamatos felügyelet, ügyelet biztosításának szabályai (1) Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig, reggel 7 órától vannak nyitva. Az alsó tagozat épületében ig, a felső tagozat épületében ig tartunk foglalkozásokat. Az SNI tagozaton az utolsó foglalkozások kor fejeződnek be. (2) Pedagógus felügyeletet minden tagozaton 7:30-tól tartunk az iskola épületeiben. (3) A folyamatos felügyelet az órarend, a helyettesítési rend és az ügyeleti rend szerint történik, mely a hirdetőtáblán mindenki számára elérhető. (4) A csoportos délutáni foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődnek és délután ig tartanak tól 16:30-ig az iskolabuszra várakozó gyermekeknek felügyeletet biztosítunk. (5) A 60 perces tanulási idő védettséget élvez, pontos időintervallumát tagozatonként, tanév kezdetekor döntjük el. Ebben az időszakban a tanulásra, házi feladatok írására kötelezett tanulók számára foglalkozás és egyéb más elfoglaltság csak esetenként és csak nevelőtestületi határozati engedéllyel szervezhető. Ez alól kivétel a Művészeti Iskola foglalkozásai. (6) A tanulók az iskolát az érkezéstől a tanítás befejezéséig, beleértve a délutáni foglalkozásait is, csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére hagyhatják el. Szülői kérés hiányában a diák nem hagyhatja el az iskolát. (7) Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje: Minden tanév elején az órarendhez, a tanulói igényekhez igazodva döntjük el az adott tanévre szóló könyvtári nyitva tartást. 10

11 (8) A hivatalos ügyek intézésének rendje az iskolában elérhető a diákok és szüleik számára. Az adott tanévre vonatkozó időpontokat az igazgató dönti el. 3.4 A tanítás nélküli munkanapok felhasználása (1) A tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról a nevelőtestület határoz a tanévnyitó értekezleten. A döntésben az aktuális tanév célkitűzéseihez, fő feladataihoz igazodó helyi továbbképzés(ek) és a Pedagógiai Programban szereplő programok előnyt élveznek. (2) 1 nap felhasználásáról a nevelőtestülettel egyeztetve a Diákönkormányzat határoz. (3) Rendkívüli helyzet esetén pl. bombariadó minden elmaradt óra és dolgozat pótlásra kerül. A pótlás módjáról a nevelőtestület véleménye alapján az igazgató dönt. 3.5 Az iskolai rendezvények, ünnepek rendje, szabályai (1) A kötelező iskolai ünnepélyeket az éves munkaterv tartalmazza. Megszervezésük a felelős pedagógus(ok) és az általa választott diákcsoport(ok) feladata. (2) A tájékoztató füzetben is előre feltüntetett időpontokban, az iskolai ünnepélyeken a tanulók ünnepi öltözetben jelennek meg. A tanulók ünnepi öltözéke: lányoknak sötét szoknya vagy nadrág (nem farmer) és fehér blúz, fiúknak sötét nadrág (nem farmer) és fehér ing. A ballagási ruhák kiválasztásának alapját is ez képezi. (3) Az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának kötelező a megjelenés. (4) Az ünnepélyeken és rendezvényeken az elvárt tanulói magatartás a kulturált viselkedés, a másik ember felkészülésére, munkájára való odafigyelés, annak megbecsülése. 3.6 Az iskolába bevitt, de nem szükséges dolgokkal kapcsolatos szabályok (1) A tanulóknál lévő, a szokásosnál nagyobb értékű és szükségtelen dolgokért az iskola nem vállal felelősséget. (2) A szülői engedéllyel iskolába bevitt dolgokat az iskola néhány esetben (pl. rendezvények kellékeként, térítési költségek befizetésekor) megőrzi, amennyiben a tanítás kezdetekor azokat a tanulók leadják megőrzésre az iskolatitkárnak az irodában. (3) Az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott szükségtelen dolgokat valamint a tanórán elvett tárgyakat a nevelők őrzik a tanítás ideje alatt és jellegétől függően a diáknak vagy szülőjének adják vissza. 11

12 (4) A diákok kerüljék az iskola szellemiségével ellentétes, a hivalkodást és magamutogatást szolgáló tárgyak használatát a mindennapokban. (5) A mobiltelefonokat a tanítás, tanulás idején tilos használni, kikapcsolt állapotban kell tartani. A szünetekben bekapcsolt telefonokkal személyiségi jogok védelme érdekében kifejezetten tilos az iskola területén bármiféle hang és képfelvételt készíteni. 3.7 Az iskolai és az iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás (1) A tanulók udvarias, másokra is odafigyelő, kulturált viselkedésükkel, rendezett megjelenésükkel az intézmény jó hírnevét kötelesek erősíteni. (2) A Pedagógiai Programban foglalt, és más, az iskolában folyó tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, az iskola területén, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli foglalkozásokon, rendezvényeken és programokon a tanulók számára tilos: a) minden tűz- és balesetveszélyes tevékenység b) a dohányzás és dohányáru bevitele c) a szeszes ital bevitele és fogyasztása d) agresszív, durva beszéd és tettlegesség. 3.8 A diákkörök létrehozásának szabályai (1) Az iskolában a tanulók igényei és érdeklődésük kielégítésére, tehetségük gondozására, közös tevékenységük megszervezésére az iskola által támogatott és nem támogatott diákköröket hozhatnak létre. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport, stb. A tanévben indítható szakkörökről minden tanév elején, osztályfőnöki órákon, illetve szülői értekezleteken szerezhetnek tudomást az érdeklődők. (2) A diákkörök létrehozására javaslatot tehetnek az iskola vezetőjének a tanulók nagyobb csoportja, a Diákönkormányzat, a tanári munkaközösségek, illetve a Szülői Munkaközösség. A javasolt diákkör létrehozása minden tanév elején párhuzamosan a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv alakításával történik, elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A tanév során a jogosultak igénye szerint további diákkörök hozhatók létre. (3) A diákköröket nevelő, szülő vagy az igazgató által felkért nagykorú személy vezeti. A diákkör megalakulását az iskola vezetőjének be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatban be kell szerezni az iskolaigazgató egyetértését. (4) Az iskola által támogatott diákkör minimum 10 fővel hozható létre. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. Ha 12

13 egyéb okok miatt a diákkör létszáma 10 fő alá csökken, megszüntetéséről az igazgató dönt. (A megszüntetés indoka pl. a túlzott költségigény lehet.) (5) Az iskola által támogatott és nem támogatott szakkörök esetében is kérhető költségtérítés. Ezek összegének megállapításakor ki kell kérni az igazgató és a Szülői Szervezet egyetértését. (6) A működéshez szükséges költségekhez a diákkör írásban támogatást kérhet az iskola igazgatójától, aki a határozatáról 15 napon belül írásban köteles értesíteni a diákkör vezetőjét. 4. Az intézmény létesítményeinek használatával kapcsolatos szabályok 4.1. Az intézmény használati szabályai tanórán és tanítási időszakon kívül (1) Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola vezetőjétől engedélyt kaptak. A gyermekeket kísérő felnőttek és testvérek reggel legkésőbb a tanítás előtt 10 perccel kötelesek elhagyni az iskolát. A csoportok elhelyezkedéséről az ügyeletre beosztott hivatalsegéd minden esetben felvilágosítást ad. (2) A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az iskola valamennyi helyiségét, eszközét használhatják az órarendben meghatározott módon, ill. a szünetekben az ügyeletre kijelölt tanárok felügyelete alatt. Számítástechnika, technika, természettudományi terembe, illetve a szertárakba tanuló csak a szaktanárral együtt mehet be. A szaktantermekben végzett kísérleteket, méréseket, stb. a diákok csak szaktanár jelenlétében, vezetésével végezhetik. Tornaszobában, sportcsarnokban, könyvtárban, a sportpályán is csak pedagógus (edző, diákkört vezető felnőtt) jelenlétében lehetnek. (3) A tanítási órák befejezését követően: a) Tanítási óra után, illetve a délutáni foglalkozások végén a tanulók a padból és környékéről összeszedik a szemetet, az utolsó óra után felteszik a székeket, becsukják az ablakokat. Rendet raknak a teremben és a folyosón, a ruhatároló és cipőtároló környékén. A tanár feladata figyelni arra, hogy a tanteremben ne maradjon égve a villany. b) A délutáni foglalkozások alól felmentett és nem étkező tanulók 15 perccel az utolsó óra után elhagyják az iskola területét. c) Ebédelés előtt a táskát az arra kijelölt helyen (teremben, a folyosói padon) hagyhatja a tanuló. Egyéb helyeken az iskola rendjének és tisztaságának megőrzése érdekében táskát nem lehet hagyni. d) Amennyiben a tanulónak van délutáni foglalkozása, úgy annak kezdetéig a számára kijelölt csoporttal együtt a nevelő felügyeletével tartózkodhat az iskolában. Ezt a szolgáltatást az iskola csak 13

14 akkor köteles biztosítani, ha az így kialakult, felügyelt csoport létszáma nem lépi át a csoportképzési maximumot. e) A felső tagozaton a délutáni foglalkozásra várók jó idő esetén, az iskolaudvaron, rossz időben a földszinti folyosón várakozhatnak, úgy hogy a ne zavarják sem a többi foglalkozást sem pedig a délutáni takarítást. (4) A tanórák utáni foglalkozásokra a foglalkozás vezetőjével együtt mennek a terembe, addig a tanterem előtt rendezetten várakoznak. A foglalkozás után vagy visszatérnek a számukra kijelölt csoportba vagy rögtön elhagyják az iskolát. (5) Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a tanulók és szülők tudomására hozza A létesítményhasználat korlátai (1) A nem alapfeladathoz tartozó, bérleti szerződéshez kötött tevékenységet tanítási napokon csak 16:00 után lehet kezdeni. (2) Az iskolában csak olyan tevékenységet szabad folytatni, ami az iskola rendeltetésszerű használatát nem zavarja. 5. A diákjogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok Előzetes kérés alapján ha erre szükség van - az iskola a Diákönkormányzat részére köteles térítésmentesen helyszínt (pl.: tanterem, ebédlő, könyvtár stb.) biztosítani. Ezen helyszínek használatánál a Diákönkormányzat tagjaira és a velük együtt foglalkozókra ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint az iskola bármely tanulójára. 5.1 A Diákönkormányzat és a Diákközgyűlés (1) A tanulók érdekeik képviseletére Diákönkormányzatot (DÖK) hozhatnak létre. (2) A DÖK Diákönkormányzat saját Működési Szabályzat szerint működik és az abban foglaltak szerint gyakorolja a jogszabályban előírt jogosítványait. (3) A tanulói érdekképviselet legfelsőbb fóruma az évenként egy alkalommal összehívandó Diákközgyűlés, amelynek megszervezéséért az iskola vezetője a felelős és időpontját az iskola éves munkaterve tartalmazza. Az iskolai Diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A Diákközgyűlésen a Diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a Diákönkormányzat 14

15 gyermekvezetője beszámol az előző Diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola vezetője tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai Házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A Diákközgyűlésen felvetődő kérdésekre lehetőség szerint azonnal szóban vagy 8 napon belül írásban az iskola vezetőjétől érdemi választ kell kapniuk az érintetteknek. (4) Rendkívüli Diákközgyűlés összehívását kezdeményezheti az iskolai Diákönkormányzat vagy az iskolai tanulók nagyobb közössége is. 5.2 A diáknap (tanítás nélküli munkanap) felhasználása (1) A Diákönkormányzat legkésőbb az új tanév rendjét elfogadó nevelőtestületi értekezletig dönt egy tanítás nélküli munkanap programjáról, s arról tájékoztatja az iskolavezetést. (2) E program időpontját az iskolavezetés a Diákönkormányzatot segítő tanárral egyeztetve építi be a tanév rendjébe, s azt nevelőtestületi értekezlet hagyja jóvá. 5.3 Az iskolai kommunikációs rendszer csatornái és a diákok véleménynyilvánítása A tanuló joga, hogy a jogainak gyakorlásával és kötelességeinek teljesítésével kapcsolatos tájékoztatást megkapja, illetve ezekről önállóan tájékozódhasson. A tanulók tájékoztatásának formái: a közösségi és az egyéni tájékoztatás. (1) A közösségi tájékoztatás formái: a Diákközgyűlés, az iskolagyűlések, faliújság, körlevél, iskola honlapja és az iskolai közösség (osztály, diákkör, stb.) foglalkozásán, gyűlésén élőszóban elhangzó hirdetmény. (2) Egyéni tájékoztatás a tanuló részére adott szóbeli tájékoztatás, illetve az átadott irat, az üzenő vagy tájékoztató füzetbe, illetve ellenőrzőbe tett (diktált) bejegyzés. A tanulói jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos írott tájékoztatást a tanuló köteles szülőjével 3 napon belül láttamoztatni, aminek megtörténtét a tájékoztatást nyújtó pedagógus ellenőrzi. (3) Az iskola tanulói (illetve tanulói közösségei): a) a tanulói jogviszonnyal, jogaik érvényesítésével kapcsolatos információkat, valamint ezzel kapcsolatosan felmerülő kérdéseikre választ kaphatnak: osztályfőnöküktől, szaktanáraiktól, a Diákönkormányzatot segítő pedagógustól és az iskola igazgatójától, vagy annak megbízásából az iskolatitkártól, illetve az iskolai foglalkozást vezetőtől, b) véleményüket és javaslataikat a megfelelő időben és kulturáltan bármikor közölhetik, c) érdekeiket az iskolai Diákönkormányzaton keresztül érvényesíthetik, 15

16 d) problémáikat, javaslataikat a DÖK-faliújságnál elhelyezett zárt dobozba névtelenül vagy névvel ellátva bedobhatják. 5.4 A tantárgyi választhatóság, a rendszeres és nem rendszeres tanórán kívüli foglalkozások rendje (1) Az iskola helyi tanterve alapján választható lesz a hittan valamint az erkölcstan. Erről minden évben nyilatkozik a tanuló (szülő, gondviselő). A választása egy tanévre szól, mely a délelőtti órarendbe lesz beépítve. Ezeken az órákon kötelező a részvétele. Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről. (2) Az újonnan átiratkozó tanuló, illetve a szülő amennyiben a tanuló más nyelvet tanult előzőleg a beiratkozáskor jelentheti be a nyelvtanulással kapcsolatos kérelmét az iskola igazgatójának. Ebben az esetben írásbeli kérelemre dönt az igazgató. A diáknak új nyelv tanulása esetén különbözeti vizsgát kell tennie. (3) A tanulók tanulmányi eredményeinek segítése és a tanulói felügyelet ellátása érdekében az iskola, rendszeres tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. a) A rendszeres tanórán kívüli foglalkozások a napi tanítási órák befejezését követően kezdődnek, és a napi nyitvatartási idő végéig tarthatnak. A foglalkozások helyét és idejét az iskola éves órarendje határozza meg. A tanulási idő védettséget élvez. b) A rendszeres és tandíjmentes tanórán kívüli foglalkozások: csoportos foglalkozások, hitoktatás, szakkörök, énekkar, diáksportkör, felzárkóztató és tehetségfejlesztő foglalkozások. c) Iskolánk második idegen nyelv tanulását is lehetővé teszi az emelt nyelvoktatásban részesülő tanulók részére. d) A rendszeres tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola pedagógusai vagy az igazgató által megbízott egyéb személyek vezethetik. e) A rendszeres tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások kivételével önkéntes, tanév elején a szülő és a tanuló kérésére történik, és egy tanévre szól. f) A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik és tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. Erről a szülők értesítést kapnak. g) A rendszeres tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást igazolni kell. A foglalkozásokról ismételten igazolatlanul hiányzó tanuló kizárását a foglalkozásokat tartó pedagógus kezdeményezheti az igazgatónál. (4) A tanulók fejlődése, a szabadidő hasznos eltöltése érdekében az iskola nem rendszeres tanórán kívüli foglalkozásokat szervezhet. A nem rendszeres tanórán kívüli foglalkozások időpontja tanítás nélküli munkanapon, a tanítási órákat követően és hét végén lehet. 16

17 Nem rendszeres tanórán kívüli foglalkozások: a) Az osztályfőnökök a tantervi követelmények kiegészítése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy napot az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. b) Az iskola pedagógusai az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, erdei iskola táborokat, egyéb táborokat szervezhetnek. c) Az iskola tanulói fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport- és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. (5) Az ilyen tanórán kívüli foglalkozások önkéntesek és költségei vagy azok egy része a foglalkozásokon résztvevő tanulókat (szüleiket) terhelik. 5.5 A diákkörök és a Diákönkormányzat iskolai támogatása (1) Az iskola az éves költségvetési előirányzatban megtervezi a Diákönkormányzat működéséhez szükséges és indokolt költségeket. (2) Az iskola biztosítja a helyiségek és a kommunikációs eszközök használatát, valamint szabályozza a Diákönkormányzatot vezető tanár munkaköri leírását. 5.6 Az iskolai honlap működtetése (1) A tájékoztatást, az információk közlését, a tehetséggondozást, az önmegvalósítást, a szórakoztatást szolgálja és egyúttal fórum a diákok, pedagógusok, szülők részére. (2) Felnőtt szakmai irányítással és felelősséggel kerül nyilvánosságra. (3) Működési költségét az iskola költségvetése tartalmazza. 5.7 A Diáksportkör - ISK támogatása (1) Előzetes kérés alapján az iskola az ISK részére köteles térítésmentesen helyszínt (pl.: tornaterem, sportudvar, stb.) biztosítani. Ezen helyszínek használatánál az ISK tagjaira, és a velük együtt foglalkozókra ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint az iskola bármely tanulójára. (2) Az iskola Diáksportköre saját SZMSZ szerint végzi tevékenységét. Éves munkatervet készít. Az iskola éves költségvetésében szerepelteti az ISK finanszírozásával kapcsolatos előirányzatát. 17

18 5.8 A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében (1) Az iskola rendben tartásában a tanulók elsősorban kulturált viselkedésükkel vesznek részt. Elvárás, hogy a tanuló kulturáltan és szakszerűen használja a közös tulajdont (az iskola épületét, berendezéseit és felszereléseit), vigyázzon a tisztaságra, erre társait is figyelmeztesse, a terem elhagyásakor a padjában és alatta, a folyosókon és az udvaron maga után ne hagyjon szemetet. Folyadék kiloccsanása esetén a takarítóeszközök segítségével szüntesse meg a csúszásveszélyes állapotot. (2) Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, a Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. (3) Az iskola rendben tartásában a tanulók hetesként vesznek részt. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: figyelmeztetik társaikat a váltócipő használatára (alsó tagozaton); gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta, stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); a szünetben a termet kiszellőztetik; meglocsolják a virágokat; a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik; az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat; ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik a vezetőséget; az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát, a tantermet utoljára ők hagyják el; tanítási után gondoskodnak arról, hogy társaik a tantermet rendben hagyják el; az utolsó óra után bezárják az ablakot. (4) Az egyes tanítási órákon a tanulók önkéntes jelentkezése alapján különféle tantárgyi felelősök segíthetik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős, sportfelelős stb. (5) Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai 18

19 rendezvényekért felelős tanárok és a hozzá kapcsolódó tanulóközösségek megnevezését az iskolai munkaterv tartalmazza. 5.9 A számonkérés formái, összeférhetetlenségi szabályok (napi dolgozatok mennyisége, típusa) A számonkérés (felelés) történhet szóban, írásban. (1) Dolgozatnak minősül az összefoglaló vagy témazáró írásbeli számonkérés, amely legalább 3 óra anyagára vonatkozik. E szabályozás nem érinti az írásbeli feleletet, röpdolgozatot, az előző 1-2 óra anyagának akár a teljes osztályt érintő számonkérését. (2) Egy napon csak két témazáró dolgozatot lehet íratni, ennek időpontját egy héttel a megírás előtt tudatni kell az osztállyal. Az eredmények közlése előtt nem íratható újabb dolgozat. A dolgozatot 2 héten belül ki kell javítani. Ebbe az időtartamba a tanítási szünetek napjai nem számítanak bele. (3) Ha a tanuló a dolgozatát a tanár hibájából az értékelési határidő lejárta után ismerheti csak meg, eldöntheti, hogy érdemjegye bekerüljön-e az osztályozó naplóba. (4) A felmérő tájékozódó jellegű írásbeli munkákat nem osztályozzák. Értékelésük a továbbhaladást segítik, de nem minősítenek. Jó jegy esetén kérhető az osztályzatba történő beszámításuk A tanulók nagyobb csoportja meghatározása A szülői szervezet és a Diákönkormányzat a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől. A tanulók csoportja, olyan közösség, amely az egyes osztályok legalább 25%-át jelenti. 6. A tanulók jutalmazásának formái, rendje (1) Az iskola Pedagógiai Programja a tanulók dicséretét, pozitív hozzáállásának, teljesítményének jutalmazását kiemelten fontosnak tartja. (2) A jutalmazás szempontjai: a) példamutató magatartás vagy szorgalom, b) folyamatosan kiemelkedő tanulmányi eredmény, sporteredmény, c) az osztály, illetve az iskola érdekében végzett közösségi munka, jótékonyság, környezetvédelmi aktivitás és a másik ember segítése, d) iskolai illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, rendezvényeken, bemutatókon való részvétel, eredményes szereplés, e) észrevehetően javuló teljesítmény, magatartásban mutatkozó javulás (hosszabb időn keresztül), (3) Az iskolai jutalmazás formái: 19

20 a) Dicséretek a tájékoztató füzetben tanév közben: szaktanári dicséret, a szaktanárok (tanítók) döntése alapján, napközis nevelői dicséret, a napközis pedagógus(ok) döntése alapján, osztályfőnöki dicséret, az osztályfőnök döntése alapján, igazgatói dicséret, az igazgató döntése alapján, nevelőtestületi dicséret, a nevelőtestület döntése alapján. b) Az iskolai szintű versenyek helyezettjei vagy/és a verseny szervezői a munkaközösség-vezetők és a Diákönkormányzatot segítő pedagógus döntése alapján oklevelet és tárgy- (pl. könyv) jutalmat kaphatnak. c) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók az igazgató döntése alapján igazgatói dicséretben részesülhetnek. d) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget a pedagógusok vagy a nevelőtestület csoportos dicséretben és jutalomban részesíthetik. e) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző tanulók munkájának elismerése: az osztályfőnök döntése alapján, a tanév végén oklevél és/vagy könyvjutalom, az osztályozó értekezlet döntése alapján nevelőtestületi dicséret. f) A nyolc éven keresztül kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók Széchenyi-díjban részesülnek. A díj odaítélésének feltétele a végig kitűnő illetve néhányszor jeles és a többi évben kitűnő tanulmányi eredmény és példamutató magatartás. A díjazottak emlékplakettet, könyvjutalmat és Ft értékben ajándékutalványt kapnak. (4) A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, nevelőtestület, igazgató) dönt. 7. A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések és a fegyelmi eljárás formái, rendje Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a tanulói Házirend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, büntetésben lehet részesíteni. A fegyelmező intézkedések és fegyelmi büntetések kiszabásánál az iskola a fokozatosság elvét alkalmazza, melytől indokolt esetben és a vétség súlyától függően el lehet térni. 20

21 7. 1. Fegyelmező intézkedések a) Az iskola pedagógusa által adott szóbeli figyelmeztetés, melyet az osztályfőnök a magatartás vagy szorgalom értékelésekor vesz figyelembe. b) Az iskola pedagógusa által adott szaktanári vagy osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés vagy intő, melyet a pedagógus a tanuló tájékoztató füzetébe ír be. c) Igazgatói írásbeli figyelmeztetés vagy intő, melyet az igazgató a tanuló tájékoztató füzetébe ír be. d) Tantestületi intő Fegyelmi büntetések Fegyelmi büntetésben részesülhet a Házirend súlyos megsértéséért a tanuló a jogszabályok szerint lefolytatott fegyelmi eljárás során. Ezek az alábbiak: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásáról, f) kizárás az iskolából. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. 8. A tanulókra vonatkozó anyagi kártérítési felelősség szabályai (1) Az iskola tanulói: a) felelősek saját és társaik testi és lelki épségéért, felszerelésük állapotának megőrzéséért, b) az iskola felszereléseiért és berendezéseiért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartoznak, c) az iskola épületében észlelt károkozást (rongálást, firkálást stb.) vagy balesetet kötelesek azonnal jelenteni az órát tartó vagy ügyeletes pedagógusnak, rendkívüli esetben az iskola igazgatójának, d) gondatlan vagy szándékos károkozás esetén jogszabályokban előírt módon és mértékben helyreállításra, kártérítésre kötelezhetők. (2) A kártérítés módját, pontos mértékét az iskola igazgatója a karbantartókkal és a károsulttal egyeztetve, szükség esetén a szülői képviseletet bevonva - határozza meg. Lehetséges módozatok: a) A kár saját kezű helyreállítása (pl. firka lesúrolása, falradírozás). b) A kárt szenvedett tárgy másik hasonló minőségű tárggyal történő pótlása. c) A kár helyreállíttatása saját költségen. d) Az iskola által szervezett helyreállítás költségének megfizetése. 21

22 9. A vizsgák eljárási szabályai (1) A tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, javítóvizsga) idejét a tanév helyi rendje határozza meg (2) A tanuló (szülője) a vizsgákat szervező igazgatóhelyettestől tájékoztatást kap a vizsga várható időpontjáról, helyéről, a vizsgarészekről (az osztályozó vizsgára jelentkezés módjáról és határidejéről), a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről, illetve a szaktanártól megkapja a vizsgák témaköreit. (3) A Házirend melléklete tartalmazza az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit. (4) A tanuló kérelmére független vizsgabizottság előtt adhat számot tudásáról, mely vizsgát a Kormányhivatal szervezi, jelentkezni azonban minden esetben az iskola igazgatójának írásban benyújtott bejelentés formájában kell, megjelölve a vizsgatárgyakat. A vizsgára jelentkezés eljárását, a határidőket a nevelési-oktatási intézmények működéséről kiadott 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szabályozza. 10. A tanulmányokkal összefüggő mentesítések és a magántanulói jogviszony 10.1 Mentességek (1) A tanuló (szülő) a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentést sajátos nevelési igény, illetve sajátos helyzet alapján kérhet. A tanulmányokkal összefüggő mentesítések iránti írásos kérelmeket az igazgatónak címezve lehet iktatásra benyújtani az iskolatitkári irodában vagy postán ajánlva elküldeni részletes indoklással, illetve a jogosultságot igazoló mellékletekkel. (2) A különleges gondozáshoz való jogot a nemzeti köznevelésről kiadott évi CXC. törvény állapítja meg. Ennek alapján a sajátos nevelési igény vizsgálata, megállapítása a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról kiadott 4/2010. (I.19.) OKM rendelet alapján történik A magántanuló A tankötelezettség, illetve a tanulói jogviszonyból származó kötelezettség a szülő választása alapján magántanulóként is teljesíthető. A magántanulóságot írásban lehet kérvényezni az igazgatónak címzett beadványban. A magántanuló felkészüléséről minden esetben a szülőnek kell gondoskodnia. A magántanulói státuszhoz való hozzájárulás előtt az intézmény halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetében kikéri az illetékes Gyermekjóléti Szolgálat véleményét. 22

23 11. A szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről (1) Az iskola a tankönyvellátás rendjében meghatározottak szerint a tankönyveket tankönyvrendelés útján biztosítja a tanulók számára. (2) A következő tanévben szükséges taneszközökről (tornafelszerelés, füzetek, íróeszközök, technikaés rajzórán, stb. szükséges eszközök) legkésőbb a tanévzáró ünnepélyen írásban tájékoztatják a pedagógusok a tanulókat, illetve a szülőket. (3) A taneszközök jegyzékét a szaktanárok közreműködésével (a munkaközösség-vezetők véleményezésével) az osztályfőnökök gyűjtik össze és osztják ki a tanulóknak. 12. A tanulókra vonatkozó védő-óvó előírások, szabályok 12.1 A testi épség megőrzése Az intézmény gondoskodik a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; betartsa és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat. (1) Az iskolai védő, óvó előírások megismerése: a) A tanév eleji első osztályfőnöki órán az osztályfőnökök a tanulókat tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesítik. A jegyzőkönyvezett baleset után ezt az oktatást átismétlik és iskolagyűlés keretében a tanulságokat levonják. b) A tanév első fizika, kémia, technika, informatika és testnevelés óráján a szaktanárok a tantárgy sajátosságainak megfelelő balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat. c) A megfelelő ruházat- és ékszerviselésre vonatkozó balesetvédelmi előírásokat a tanulónak joga és kötelessége megismerni a kiemelten veszélyes órákon. d) A sportfoglalkozásokon a tanulóknak - az utcai (iskolai) ruházat helyett sportfelszerelést kell viselniük. A kötelezően előírt felszerelés: Alsó tagozaton: tornacipő, fehér trikó, sötét alsó. Az alsós lányok részére 1. és 2. osztályban kötelező a tornadressz a helyes testtartás ellenőrzése és a gerincbetegségek korai kiszűrése érdekében. Felső tagozaton: tornacipő, póló vagy trikó, rövidnadrág vagy melegítő alsó. Előírás, hogy a tanulók az utcai ruhájukban nem tornázhatnak. A sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót. e) A tanulók tanévenként legalább egy alkalommal tapasztalatot szereznek - tűzriadó keretében az iskola kiürítéséről. (2) A tanulók, épségük megőrzése érdekében, állandó felügyelet mellett tartózkodnak az iskolában. 23

24 a) A tanulók közvetlen felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak a könyvtárban, tornateremben, a technika és számítástechnika teremben, az udvaron, valamint az irodákban és szertárakban. b) A tanulók a szünetekben és a tanítási időn kívül az ügyeleti munka megkönnyítésére az osztálytermekben csak nyitott ajtó mellett tartózkodhatnak. (3) A tanuló azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha őt, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl. tüzet, vagy balesetet) észlel. (4) Ha rosszul érzi magát, ha megsérült, azt is azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének, amennyiben ezt állapota lehetővé teszi. A balesetekről jegyzőkönyv készül, melynek egy példánya a tanulót (szülőt) illeti Egészségügyi ellátás A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben az iskolaorvos, fogorvos és az iskolai védőnő biztosítja. (1) Az iskolaorvos végzi vagy szakorvos részvételével biztosítja a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését. (2) A kötelezően előírt védőoltások csak a szülő írásbeli tájékoztatása után, annak egyetértésével adhatók be. (3) Az iskolai védőnő végzi el a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal, illetve szükség szerint az intézmény vezetőjének kérésére. (4) Tanítási idő alatt orvoshoz csak szülő tudtával és az igazgató vagy tagozatvezető engedélyével lehet elmenni. 13. Fizetési kötelezettséggel járó szabályok Az iskola Pedagógiai Programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében tartott foglalkozásokról a tanév elején értesülnek a szülők és a diákok. (1) Az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és a kedvezményekről az iskola fenntartója rendeletet alkot. A rendeletben, az iskola vezetőjének javaslata alapján évente felülvizsgálja a térítési és tandíjak mértékét. (2) A térítési- és tandíjakat minden hó 10. napjáig kell befizetni az iskolatitkárnál. Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről az iskolaigazgató gondoskodik, ha a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, vagy ha az iskolából tartósan igazoltan hiányzik, vagy ha a térítési díjas foglalkozáson, önhibáján kívül nem tud részt venni. 24

25 (3) Az étkezési térítési díjakat havonta, az önkormányzat részére postai úton csekken kell befizetni. A befizetett étkezési térítési díjat a gondviselő, kérésére az önkormányzat az alábbiak szerint téríti vissza: a) a tanuló mulasztása, betegsége esetén a lemondandó napot megelőző nap 10 óráig a tanuló gondviselője személyesen vagy telefonon lemondhatja az iskolában az étkezést, b) az előre lemondott étkezés befizetett díja a következő befizetésnél kerül jóváírásra, c) a szolgáltatás végleges lemondást írásban kell benyújtani a tanuló gondviselőjének, d) ha túlfizetése van, a gondviselő kérésére az önkormányzat, a tanuló gondviselőjének átutalással visszafizeti a térítési díjat, legkésőbb a tanév végén vagy a tanulói jogviszony megszűnésekor. 14. A szociális és normatív támogatások eljárási rendje 14.1 Alanyi jogon kapható juttatások (1) A tanuló illetve gondviselője alanyi jogon, jogszabályban meghatározott feltételek esetén ingyenes tankönyvellátásban és étkezési támogatásban részesülhet. Az étkezési támogatásban részesülő gyermek ebédjét köteles az iskolai étkezőben elfogyasztani. Az étel hazavitelére nincs lehetőség Ingyenes tankönyvek, pedagógus kézikönyvek igénybevételének rendje Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok számára a tankönyveket az iskolai könyvtár állományból biztosítjuk. A tanulók és a pedagógusok a tanév során szükséges köteteket, a szükséges pedagógus kézikönyveket a pedagógusok által meghatározott időpontban kölcsönözhetik ki a könyvtárból. A tankönyvrendelést a munkaközösségek véleményének kikérésével az igazgató által megbízott tankönyvfelelős készíti el. Az igazgató tájékoztatja a szülőket a megrendelt tankönyvek köréről, lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői munkaközösség véleményezze. Az igazgató elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak, és beszerzi a fenntartó írásos egyetértő nyilatkozatát. 25

26 15. A foglalkozásokról való távolmaradással kapcsolatos szabályok 15.1 Hiányzások (1) A tanórákról, tanítási napokról, kötelező rendezvényekről való távolmaradást igazolni kell. Az iskolából tanítási időben csak indokolt esetben (pl. a szülő írásbeli kérésére) az igazgató, vagy helyettese engedélyével távozhat a tanuló. (2) A hiányzást az órát tartó pedagógus az osztálynaplóba bejegyzi, és az osztályfőnök tartja nyilván. a) Betegség esetén a megbetegedés napján reggel a szülő vagy a tanuló gondviselőjének telefonon vagy más módon értesítenie kell az iskolát. b) Az orvosi igazolást a tanuló köteles az iskolába jövetelének első napján bemutatni az osztályfőnökének, illetve távolléte esetén valamely tanárnak, aki azt a naplóba helyezi, hogy az osztályfőnök igazolhassa a hiányzást. Amennyiben a tanuló ezt egy héten belül elmulasztja, hiányzása igazolatlannak tekintendő. c) Egy tanévben három tanítási napot a szülő igazolhat. d) Előre látható hiányzásokra (kirándulás, családi program) előzetes engedélyt kell kérni. Az engedélyezés az osztályfőnök és az igazgató hatásköre. Előzetes engedéllyel verseny, edzőtábor, stb. távolmaradó tanuló mulasztása igazolt hiányzásnak minősül. e) A tanulók felmentését a testnevelés óra alól a szülő három alkalommal kérheti, amit a tájékoztató füzetbe kell bejegyezni. Egy hétnél hosszabb felmentés a szakorvos vagy gyerekorvos javaslata alapján fogadható el. A felmentett tanuló köteles jelen lenni az osztálya testnevelési óráján Késések (1) A tanuló becsengetés utáni érkezése késésnek minősül. A késések csak indokolt esetben igazolhatók. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késések tényét, osztálynaplóba bejegyzi ( k betűvel a hiányzás rovatban). (2) Három igazolatlan késés egy tanítási óráról történő igazolatlan hiányzásnak minősül. 16. A fakultatív hit- és vallásoktatás idejének, helyének meghatározása (1) Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola, nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatásokon való részvétel a tanulók számára önkéntes. 26

27 (2) Az oktatás ideje (kivéve a heti egy választható hittanórát, melyet a délelőtti órákban tartunk) az órarenden belül a tanórák után van, helyét az iskola egész évben biztosítja az év elején felmerülő igény szerint. 17. Egyéb speciális, az intézményre vonatkozó előírás szabályai (1) Az iskola kerékpártárolóját egész nap igénybe lehet venni. A kerékpártárolóban tárolt kerékpárokért, az azokon elhelyezett eszközökért az iskola nem vállal felelősséget. (2) A tanítási (felügyeleti) időn kívül saját felelősségre lehet használni a sportpályát és a sportcsarnokot. (a) A sportcsarnok használatáért bérleti díjat kell fizetni, mely a létesítmény használatának költségeit fedezi. A bérleti díj befizethető a csekken, illetve készpénzben a terem nyitásáért felelős hivatalsegédnek illetve az iskolatitkárnak. (3) Bármely egyéb speciális, az intézményre vonatkozó előírás szabályát a fenntartóval vagy az igazgató által kötött szerződés alapján kell betartani az iskola épületében foglalkozást tartó feleknek. (4) Az iskolában csak az igazgató által engedélyezett, reklám és marketing célú kereskedelmi tevékenységet lehet folytatni. Bármilyen árusításhoz az igazgató engedélye szükséges. 27