FGSZ Zrt. jogerős: HATÁROZAT

Átírás

1 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG Ikt. szám: VBK/2169-8/2013. Hiv. szám: K73/110-85/13. Ügyintéző: Kertész László Ügyintézőjük: : (06-88) Mell.: : (06-88) laszlo.kertesz@mbfh.hu Tárgy: Mosonszentmiklós-Répcelak DN400 PN63 földgázszállító vezeték és bányaüzemi hírközlő kábel kiváltása a Csorna-Kapuvár szakaszon építési engedélye. FGSZ Zrt. jogerős: Siófok Tanácsház u. 5. HATÁROZAT A Veszprémi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) az FGSZ Zrt. (8600 Siófok, Tanácsház u. 5.) megbízásából eljáró DrillTerv Kft. (1113 Budapest, Elek u. 4.) kérelmére a tárgyi létesítménynek jelen határozatban foglalt általános és műszaki jellemzőkkel, valamint feltételekkel történő megvalósítására engedélyt ad. 1. A létesítmény építtetője: FGSZ Zrt Siófok, Tanácsház u. 5. (adószáma: ) 2. A létesítmény üzemeltetője: FGSZ Zrt Siófok, Tanácsház u Az építmény: helye: Csorna, 0179/14, 0179/7, 0112/1, 0144/27, 0144/28, 0144/33, 0144/34, 0144/37, 0144/8, 0145/1, 0146/30, 0146/31, 0146/28 hrsz. megnevezése: Mosonszentmiklós-Répcelak DN400 PN63 földgázszállító vezeték és bányaüzemi hírközlő kábel kiváltása rendeltetése: földgázszállító vezeték és bányaüzemi hírközlő kábel jellege: állandó 4. A létesítmény műszaki paraméterei a) építendő szállító vezeték: szállított közeg: földgáz tervezési nyomása (DP): 63 bar maximális üzemi nyomása (MOP): 60 bar legnagyobb üzemzavari nyomása (MIP): 63 bar a csővezeték: mérete: D 406,4x8,8 mm hossza 663,2 m Veszprém, Budapest út 2. : (06-88) : 8210 Veszprém, Pf.: 1098 : (06-88) vbk@mbfh.hu

2 anyaga: L 415 MB MSZEN szigetelés: gyári PE bevonat varratszigetelés: zsugorfóliás varratvizsgálat: 100 % rtg. UH, folyadék penetráció korrózióvédelem: aktív: katódos korrózió védelem b) bányaüzemi optikai kábel: típusa: A-DF(ZN)2Y-5x2-E9 mérete: SM Fv 5x2 hossza: 748 m anyaga: Pe, üvegszál védőcsövek: LPE m, PE 80/GSDR11 110x m 5. Biztonsági övezet: a) A szállítóvezeték biztonsági övezete a nyomvonal minkét oldalán: 5,0 5,0 m b) A bányaüzemi optikai kábel biztonsági övezete a nyomvonal minkét oldalán: 1,0 1,0 m A bányaüzemi optikai kábel biztonsági övezete a szállítóvezeték biztonsági övezetén belül marad. A biztonsági övezeten belül az alábbi tilalmakat és korlátozásokat kell fenntartani. A biztonsági övezeten belül a (7) és (8) bekezdésben foglaltak kivételével tilos: a) az építési tevékenység, továbbá bármilyen építmény elhelyezése; b) a tűzrakás, illetve anyagok égetése; c) a külszíni szilárdásvány-bányászati tevékenység; d) a kőolaj- és földgázbányászati létesítmények, a szállító- és elosztóvezeték állagát veszélyeztető maró- és tűzveszélyes anyagok kiöntése, kiszórása; e) a robbantási tevékenység; f) anyagok elhelyezése, tárolása; g) az árasztásos öntözés, továbbá rizstelep, halastó, víztározó, zagytér létesítése; h) a szénhidrogén-bányászatban használt technológiai létesítmények, az elosztóvezeték, a szállítóvezeték részét képező állomások és fáklyák biztonsági övezetének teljes terjedelmében, valamint a szállítóvezeték, az egyéb gáz és gáztermék vezeték és a célvezeték tengelyétől mért 5-5 m távolságon belül, valamint energiaellátó, távfelügyeleti, hírközlési és korrózióvédelemi kábelek esetében 1-1 m távolságon belül ha) fák, valamint a létesítmények, vezetékek épségét veszélyeztető egyéb növények ültetése, hb) szőlő és egyéb kordonok elhelyezése, hc) a 0,6 m-nél nagyobb mélységű talajművelés, hd) a kézzel végzett régészeti feltárás kivételével egyéb földmunka végzése, valamint he) a tereprendezés; i) szállítóvezeték esetében járművek állandó vagy ideiglenes tárolása; j) a szállítóvezeték jelzéseinek, felszíni műtárgyainak eltakarása, megrongálása, eltávolítása. A szállítóvezeték nyomvonalával és biztonsági övezetével érintett ingatlanok: Csorna hrsz. művelési ág érintettség 0112/1 kivett közforgalmú vasút építéssel és biztonsági övezettel érintett 0144/27 szántó építéssel és biztonsági övezettel érintett 0144/28 szántó építéssel és biztonsági övezettel érintett 0144/33 szántó építéssel és biztonsági övezettel érintett 0144/34 szántó építéssel és biztonsági övezettel érintett 0144/37 szántó építéssel és biztonsági övezettel érintett 0144/8 szántó építéssel és biztonsági övezettel érintett - 2/11 -

3 0145/1 kivett saját használatú út építéssel és biztonsági övezettel érintett 0146/28 szántó építéssel és biztonsági övezettel érintett 0146/30 szántó építéssel és biztonsági övezettel érintett 0146/31 szántó építéssel és biztonsági övezettel érintett 0179/14 szántó építéssel és biztonsági övezettel érintett 0179/7 szántó építéssel és biztonsági övezettel érintett Az üzemeltető a biztonsági övezetről, az előírt korlátozásokról és tilalmakról, valamint ezek megváltozásáról köteles az érintett ingatlantulajdonosokat (vagyonkezelőt, használót) az üzembe helyezés előtt, és a változást követően 30 napon belül írásban tájékoztatni. A biztonsági övezetre előírt tilalmak és korlátozások megtartását az üzemeltető (vagy annak megbízottja) köteles rendszeresen ellenőrizni, és azok megsértése esetén köteles a jogszabályban előírt állapot visszaállítására intézkedni. A megtett intézkedéseket és azok eredményét (a szükséges hatósági intézkedések megtétele céljából haladéktalanul) köteles bejelenteni a bányakapitányságnak. 6. A szakhatóságok tárgyi ügyben adott állásfoglalása, döntése: a) feltétellel járult hozzá az építési engedély kiadásához: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ü. sz.: /2013.) Tilos a kivitelezés során a felszíni és a felszín alatti vizek káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. Á Pápai vasút menti csatorna keresztezését legalább az eredeti mederfenék alatt 1.0 m-rel kell megvalósítani. A mederkeresztezés a meder kezelőjének(kapuvári Vizitársulat ) hozzájárulása esetén a kezelő szakfelügyeletével végezhető. Á nyomáspróba utáni vizek szikkasztása nem eredményezheti a talajvíznek és a földtani közegnek a B szennyezettségi határértékénél kedvezőtlenebb állapotát Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést be kell jelenteni a Felügyelőségnek a kárelhárítás azonnali megkezdésével egyidejűleg. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (ü. sz.: 17.2/1778-2/2013.) a beruházás megvalósításáig, eredeti művelési- ágának megfelelő hasznosítás mellett, a talajvédelmi és gyommentesítési követelményeknek eleget kell tenni, a humuszos termőréteg megmentését a tárgyi területen történő útépítési engedélyezési eljárás során benyújtott Munkaszám: 30/10/13/05/01 és a 30/10/13/05/02. - talajvédelmi tervekben foglaltak szerint kell megmenteni és tárolni, a mentett humuszos termőréteg kedvező tulajdonságainak megőrzéséről, tárolásáról és az ismételt felhasználásáról gondoskodni kell, a beruházással igénybevételre kerülő termőföld területeken a szénhidrogén kiváltások földgázszállító vezeték egy szakaszának kiváltását követően a termőföld területek rekultivációját az eredeti talajrétegződést és agronómiai talajállapotot helyre kell állítani a talajvédelmi terv szerint, az M85 M86 sz. gyorsforgalmi utak Csorna város elkerülő szakaszának szénhidrogén vezeték kiváltása céljára történő földkábel fektetés munkái során biztosítani kell, hogy a termőföld területekkel közvetlenül szomszédos termőföld területek talajvédelmi célú gazdálkodásának feltételei ne romoljanak, talajszennyezés, talajminőség romlás ne következzen be. - 3/11 -

4 A beruházás megvalósítása után az eredeti állapot helyreállítását az ingatlanügyi hatóság a talajvédelmi hatósággal lefolytatott közös helyszíni szemle keretében ellenőrzi. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (ü. sz.: GY-01D/EPH/580-2/2013.) A földmunkák csak folyamatos régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) mellett végezhetők! Az előkerülő régészeti emlékeket fel kell tárni. A régészeti tevékenység végzésére a területileg illetékes Xantus János Megyei Hatáskörű Városi Múzeum jogosult (9021 Győr, Széchenyi tér 5.). b) hatáskör hiányát állapította meg: ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal (ü. sz.: KEF /2013.) Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal (ü. sz.: 587-1/2013/hho.) Az előírt feltételeket a megvalósítás során az építtető köteles maradéktalanul betartani illetve betartatni. 7. Az építtető köteles: a. A Bányakapitányságnak bejelenteni: az építési tevékenység megkezdését annak megtörténte előtt 8 nappal, írásban a kivitelező felelős műszaki vezetőjének nevét, címét és képesítését az építési munka megkezdése előtt legalább 8 nappal. A bejelentés elmulasztása esetén - annak pótlásáig - a Bányakapitányság az építési munkák végzését leállítja. az építés során bekövetkezett súlyos bányászati üzemzavart és súlyos bányászati balesetet. A bejelentést a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak is meg kell tenni, és írásban legkésőbb a következő munkanapon meg kell ismételni. b. A kivitelezéssel kapcsolatban: az építést a DRILLTERV Kft. 676 munkaszámú tervének és mellékleteinek megfelelően végezni; az Építési Napló -t folyamatosan vezetni és az engedélyezési záradékkal ellátott terv 1 példányát a munkahelyen tartani; a közművek keresztezéséhez, megközelítéséhez a szükséges szakfelügyeletet a közműnyilatkozatokban előírtak szerint megrendelni; a közútkezelők, illetve a vasút üzemeltetője által Csorna Város Jegyzője /2013/1. számon, Állami Autópálya Kezelő Zrt /2013/ÁAK/FGO/218-1 számo, Magyar Közút Nonprofit Zrt. Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága GYMS- 127/18/2013. számon, MÁV Pályavasúti Üzemeltetés 930/2013. számon) kiadott közútkezelői hozzájárulás -ban, illetve üzemeltetői engedélyben előírt feltételeket betartatni; a vízfolyás kezelője által (Kapuvári Vizitársulat 6-34/2013. számon) kiadott kezelői hozzájárulás -ban előírt feltételeket betartatni. 8. A létesítmény használatbavételét a Bányakapitányságtól kell kérelmezni a D terv egyidejű megküldése mellett. 9. Az építési engedély nem mentesíti az építtetőt az egyéb jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. 10. Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított két évig hatályos és a létesítéssel kapcsolatos polgárjogi igényt nem dönt el. - 4/11 -

5 Az építési engedély hatályát veszti, ha jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül az építési tevékenységet nem kezdték meg, és a hatályát nem hosszabbították meg, vagy az építési tevékenységet megkezdték, de a megkezdés napjától számított tíz éven belül a sajátos építmény használatbavételi engedély megadására nem válik alkalmassá. A bányafelügyelet, ha az építési tevékenységet nem kezdték meg, az építési engedélyt a hatályának lejárta előtt előterjesztett kérelemre egy évvel meghosszabbítja, ha az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem módosultak, vagy ha a módosítások az engedély tartalmát nem érintik. Az engedély több alkalommal is meghosszabbítható, de a hosszabbítások együttes időtartama a tíz évet nem haladhatja meg. A kivitelezés csak jogerős és végrehajtható határozat birtokában kezdhető meg. 11. Jelen határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. 12. A Bányakapitányság elrendeli határozatának hirdetményi közlését. A határozat közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő ötödik nap. A határozat ellen a hirdetmény kifüggesztését követő ötödik naptól számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Veszprémi Bányakapitányságnál benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatás díja az elsőfokú eljárásra megállapított díj 50%-a ( Ft), amelyet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal egyszámlájára kell előzetesen befizetni és a befizetés igazolását az ügyirathoz mellékelni. A befizetési bizonylaton a határozat iktatószámát és a B191 kódszámot is fel kell tüntetni. INDOKOLÁS A létesítmény építtetője megbízásából eljáró tervező - DrillTerv Kft. - kérelemmel (kelt: ) fordult a Bányakapitánysághoz a tárgyban megjelölt létesítmény építésének engedélyezése ügyében. A Bányakapitányság augusztus 15-én kelt végzésében szereplő hiánypótlást a Kérelmező augusztus 24-én teljesítette. A Bányakapitányság a határozat meghozatalakor megállapította, hogy a kérelem előterjesztése és a tervdokumentáció műszaki tartalma kielégíti az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Rendelet) előírtakat. Az építtető építési jogosultságát elhelyezési szolgalmat alapító megállapodásokkal (Csorna, 0179/14, 0179/7, 0144/33, 0144/34, 0144/37, 0144/8, 0145/1, 0146/30 hrsz.), a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (Csorna, 0144/27, 0144/28, 0146/31, 0146/28 hrsz.) a MÁV Vagyonkezelő Zrt. (Csorna, 0112/1 hrsz.) tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozataival, igazolta. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Csornai Járási Hivatal Járási Földhivatala a termőföld időleges más célú hasznosítását /2/2013. számú határozatával, a termőföld végleges más célú hasznosítását /2009. számú határozatával engedélyezte. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárást /2013. számú határozatával lezárta és megállapította, hogy az előzetes vizsgálatban szereplő tevékenység során jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. A tervező (a Magyar Mérnöki Kamara tervezői névjegyzékében szerepel) nyilatkozata megfelel a Rendelet 8. előírásainak, az engedélyezési tervet az érintett közmű üzemeltetőkkel, közútkezelőkkel, illetve a vasút üzemeltetőjével és a vízfolyás kezelőjével egyeztette, amelyek az építmény megvalósításához hozzájárultak. - 5/11 -

6 A Bányakapitányság a rendelkező rész 1-4. pontjaiban meghatározta a tervezett létesítmény üzemeltetőjét, helyét, megnevezését, rendeltetését és műszaki adatait a Rendelet 17. a) pontja alapján. A Bányakapitányság az 5. pontban meghatározott biztonsági övezetet az építtető kérelme szerint, a 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet mellékleteként kiadott Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata (továbbiakban: Szabályzat) I. fejezet 6. pontja előírásai alapján állapította meg. A biztonsági övezeten belül betartandó tilalmakat és korlátozásokat, valamint az ezzel kapcsolatos teendőket a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 19/A. -a írja elő. A tervező az eljárást megelőzően, a Bányakapitányság az eljárás során megkereste 267/2006. Korm. rendelet 2. melléklete szerint érintett szakhatóságokat, amelyek szakhatósági állásfoglalását és döntését a rendelkező rész 6. pontjában érvényesített. A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat, döntésüket a következőkkel indokolták: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ü. sz.: /2013.) A DRILLTERV Mérnöki Szolgáltató Kft. (1113 Budapest, Elek u.4.) megkereséssel fordult a Felügyelőséghez a NIF ZRt.(1134 Budapest, Váci út. 45.) beruházásában az M85 (20-l ) és M86 ( ) gyorsforgalmi utak I. ütem G5 szénhidrogén vezetékek kiváltása keretében Csorna-Kapuvár DN 400 PC 63 acél nagynyomású földgázszállító vezeték és kapcsolódó bányaüzemi optikai kábel kiváltása építési engedélyéhez szükséges előzetes szakhatósági állásfoglalás megadása ügyében. Megkereséséhez csatolta az állásfoglalás kiadásához szükséges terv- és iratanyagokat. A tárgyi létesítmény tekintetében az előzetes vizsgálat lezárult, a Felügyelőség által kiadott /2013. sz. határozat megállapította, hogy a tevékenység végzése során Jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. A Felügyelőség a mellékletként megküldött engedélyezési dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási, a levegőtisztaság-védelmi, a természet- és tájvédelemi, a hulladékgazdálkodási, zaj- és rezgésvédelmi szempontokból, az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket vizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: - A rendelkező részben írt feltétel betartásával a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a földtani közeg védelme biztosítható. - Az érintett ingatlanok nem részei Országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet és tájvédelmi érdeket nem sért. - Az építés során a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. tv. hatálya alá tartozó hulladékok keletkeznek. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött, a rendelkező részben foglalt előírásokkal amelyek a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. továbbá a 6/2009. (IV. 14.) KvVM- EüM-FVM rendelet, a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2907.(IV.26.) Korm. rendelet, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet valamint a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadóvizek által veszélyeztetett területek hasznosításáról szóló 21/2006.(I.3 I.)Korm. rendelet előírásain alapulnak. A Felügyelőség javasolja felhívni az engedélyes figyelmét az alábbiakra: - A felszínalatti vizek védelméről szóló 21 9/2004(VII.21.) Korm. rendelet 19. (1) bek. értelmében a felszín alatti vízben, ill. talajban okozott szennyezést, ill. károsodást engedélyes köteles bejelenteni a Felügyelőségnek. - A kivitelezés során az érintett közműkeresztezéseknél a vízbázisok, a távlati vízbázisok valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet előírásai betartandók - Az építés során a keletkezett hulladékok kezeléséről, ártalmatlanításáról engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet által gondoskodni kell. - 6/11 -

7 A Felügyelőség fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 4. (8) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díj, a módosított környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló mód. 33/2005. (XIL27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet VI. pontjának 8.1 sorszáma szerinti összege beszedésre került. A szakhatóság hatásköre a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rend. 4/A. (1) bekezdése, valamint a 2. sz. melléklet 9. pontján, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló mód. 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet I. számú melléklete IV. fejezetén alapul. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (ü. sz.: 17.2/1778-2/2013.) A DRILLTERV Mérnöki Szolgáltató Kft. (1113 Budapest, Elek utca 4.) elektronikus úton ( ), mint az az ÚT-TESZT Kft. megrendelő által (iroda 1115 Budapest, Csóka u levelezési cím Budapest Pf.70.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. ( továbbiakban NIF 1134 Budapest, Váci u.45.), nevében és megbízásában eljáró kérelmező megkereste Igazgatóságunkat az M85 M86 sz. gyorsforgalmi utak Csorna város elkerülő szakaszának szénhidrogén szakaszának kiváltása bányahatósági hatáskörbe tartozó építési engedélyezési eljáráshoz a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás kiadása tárgyban. A tárgyi ügyben keletkezett valamennyi ügyirat együttes vizsgálata után megállapítottuk: a tervezett szénhidrogén kiváltások földgázszállító vezeték termőföld területeket érint, a tárgyi beruházással érintett területekre az útépítési engedélyezési eljárás során az engedélyes benyújtotta Munkaszám: 30/10/13/05/01 és a 30/10/13/05/02. a talajvédelmi terveket, valamint a kérelmező által benyújtott és az általa készített a 676 tervszámú az M85. M86 sz. gyorsforgalmi utak Csorna várost elkerülő szakasza I. ütem M85 ( km sz.) M86 ( km sz.) G.5. szénhidrogén vezetékek tervdokumentum, műszaki leírás és a hozzá tartozó Helyszínrajz I.-II.-III.-IV.-V. dokumentumokat, a fent hivatkozott szakanyagok a tárgyi engedélyezési eljárás során is felhasználhatók, mivel az tárgyi engedélyezési eljárás során és a korábbi időszakokban lefolytatott engedélyezési eljárások során igénybevételre kerülő termőföld területek azonosak, az időleges más célú területhasznosítást követően a közel eredeti agronómiai talajállapotot helyre kell állítani, a tárgyban készült mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tévő rekultivációt megalapozó talajvédelmi tervben foglaltak szerit, a rendelkező részben előírt talajvédelmi követelmények betartása a beruházás megvalósítása során indokolt. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a rendelkező rész szerinti kikötésekkel, hozzájárult az M85 M86 sz. gyorsforgalmi utak Csorna város elkerülő szakaszának szénhidrogén kiváltása céljára történő bányahatósági hatáskörbe tartozó építési engedélyének kiadásához. Az DRILLTERV Mérnöki Szolgáltató Kft. (1113 Budapest, Elek utca 4.) engedélyes a kérelmével együtt benyújtotta a bányahatósági hatáskörbe tartozó építési engedélyezési eljárásért fizetendő Ft igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást, a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII.2.) VM rendelet 1. sz. mellékletének Talajvédelmi igazgatási díjak fejezet, pontja alapján. - 7/11 -

8 Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. Tv. (Ket.) 22. (1) bekezdés, a 44. (1) bekezdés, 45. (2) bekezdés, a termőföld védelméről szóló 2007 évi CXXIX. tv. 1. (1) bekezdés, 2. a) és i) pontja, 6 (1), (4) bek.,43., az 50.., valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelete 17. (1) bekezdésén alapul. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (ü. sz.: GY-01D/EPH/580-2/2013.) A Drillterv (1113 Budapest, Elek u. 4.) az M85-M88 gyorsforgalmi utak Csorna várost elkerülő szakasza, I. ütem G5 szénhidrogén létesítmények tárgyában eiözetes szakhatósági megkereséssel fordult a hivatalhoz. A csatolt engedélyezési tervdokumentáció alapján a hivatal megállapította, hogy a tervezési terület nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érint. Figyelembe vette továbbá, hogy a beruházás a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. tv. 7 (31) értelmében nagyberuházásnak minősül. A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 19. (2) bekezdése szerint a régészeti örökség elemei a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. (1)-(2) bekezdése értelmében a fejlesztésekkel és beruházásokkal veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban megelőző feltárás). A régészeti érintettség mértékétől függően a hatóság régészeti megfigyelést (szakfelügyeletet) írhat elő (Kötv. 30. (2). A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 25. (4) értelmében a földmunkákkal érintett és fel nem tárt területeken régészeti megfigyelést kell biztosítani. A tervezett földmunkákkal érintett régészeti objektumok védelmét jelenlegi adatok szerint elsődlegesen a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) megfelelően biztosítja. A Kötv, pontja szerint régészeti megfigyelés a földmunkával járó fejlesztések, beruházások régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kisérése és annak dokumentálása, ami azonban nem terjed(-het) ki régészeti jelenségek nagytömegű feltárására. Amennyiben régészeti emlékek kerülnek elő, ügy a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) ellátása nem szolgálja kielégítően a lelőhely védelmét, Így a további régészeti tevékenységet a megelőző feltárásra vonatkozó szabályok szerint kell folytatni. A megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést kell kötni (Kötv. 22. (3) bekezdés), és az csak Jogerős feltárási engedély birtokában végezhető (Kötv. 20. (1) bekezdés). A régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) és az előkerülő régészeti emlékek megelőző régészeti feltárásának költségeit a beruházó köteles viselni, mivel a Kötv. 19. (3) bekezdése szerint a régészeti feltárások költségeit annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. A Kötv. 23. (2) bekezdése kimondja, hogy a megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben a Hivatal álláspontja az irányadó. Mindezek alapján, mivel a beruházás nagyberuházásnak minősül, továbbá a munkát nyilvántartott régészeti lelőhelyeken végzik és régészeti emlékek előkerülése várható, szakhatósági állásfoglalást a hivatal a fenti feltételekkel adta meg. A szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdésén alapul. A joghatóság a közigazgatási hatósági eljárás ás szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 18. (1) bekezdésén alapul, a hatásköri Korm. rendelet 2., illetve sz 1. számú melléklet 7. pontja állapítja meg. A jogorvoslati utat a Ket. 44. (9) bekezdése állapítja meg. ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal (ü. sz.: KEF /2013.) A DrillTerv Kft. kérelmet nyújtott be az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz, melyben az MS5-M86 gyorsforgalmi utak Csorna várost elkerülő szakasza, I. ütem - 05 szénhidrogén létesítmények kiváltása kapcsán kért előzetes szakhatósági állásfoglalást a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. számú mellékletében meghatározott szakkérdés tekintetében. A Rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szerint a bevonás és közreműködés feltétele, hogy az eljárás gyógyhelyet, ásvány-, gyógyvíz és gyógyiszap lelőhelyet érint, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. A megküldött dokumentáció tanulmányozása után megállapítottam, hogy a tervezett létesítmények építése és működtetése természetes gyógytényezőt nem érint, ezért szakhatósági - 8/11 -

9 állásfoglalás kiadására nem rendelkezem hatáskörrel. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) szerint: 44 (8) Ha törvény vagy kormányrendelet azt lehetővé teszi. az ügyfélnek az el/órás megindítása előtt - a szakhatósági eljárásért fizetendő illeték vagy díj megfizetése mellett - benyújtott kérelmére a szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó.szabályok megfelelő alkalmazásával az ügyfél meghatározott joga érvényesítésére irányuló eljárásban, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott időpontig felhasználható - előzetes szakhatósági állásfoglalást (a továbbiakban: előzetes szakhatósági hozzájárulás) ad ki. A hatóság a kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági hozzájárulást szakhatósági állásfoglalásként használja fel azzal, hogy a 44. (7) bekezdése nem, alkalmazható, 45/A. (2) A szakhatóság a megkeresés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hagy van-e hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására. (3), Ha a szakhatóság megállapítja hatásköre hiányát, erről a megkeresés megérkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a hatóságot és megszünteti a szakhatósági eljárást. Fentiekre tekintettel a Ket. 45/A. (3) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatóság végzése illeni jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 44. (9) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal (ü. sz.: 587-1/2013/hho.) A DRILLTERV Kit K8/ /13. hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött M85- M86 gyorsforgalmi utak Csorna várost elkerülő szakasz I. ütem, kapcsolódó szénhidrogén létesítmények (G5) kiváltása Msz..: 676) tárgyában. A megküldött ügydarabban foglaltak vizsgálata alapján megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás honvédelmi, illetve katonai célú létesítmény működési-, vagy védőterületét nem érinti, ezért a megkeresés szerinti ügyben hatáskörrel nem rendelkezem. Tekintettel arra, hogy ilyen esetben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. -ának (3) bekezdése értelmében a szakhatósági eljárás megszüntetésének van helye, a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatóság hatáskörét és illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. melléklet 8. pontja, a végzés elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást a Ket ának (9) bekezdése tartalmazza. A tervezett létesítmény elhelyezése és rendeltetése, valamint kialakítása megfelel a szakhatósági előírásoknak. Csorna Város Jegyzője 570-6/2013/1 számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 93-2/2013/H. számú, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal LR/RK/NS/A/264/1/2013. számú előzetes szakhatósági állásfoglalását a Bányakapitányság a határozat meghozatalakor nem vette figyelembe, mert a 267/2006. Korm. rendelet 2. melléklete szerint az ügyben nem rendelkeztek hatáskörrel. A Bányakapitányság a 7.a. pontban a Rendelet 12. (2) bekezdésének a) pontjának, a 16. (2) bekezdésének, a 89/2003. (XII.16.) GKM rendelet mellékleteként kiadott Biztonsági Szabályzat 2. pontjában, valamint a Szabályzat VII. fejezet 1.1. pontja előírtaknak szerzett érvényt; a 7.b. pontban foglaltakat a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 23. (1) bekezdése és a Rendelet 10. a) pontja alapján rendelte el, biztosítva a közművek üzemeltetői és az útkezelő kivitelezéssel kapcsolatos előírásainak érvényesítését. A rendelkező rész 8. pontja a Rendelet 17. e) pontján, 9. pontja a Rendelet 10. ba) pontján, a 10. pontja a Rendelet 11. -án alapul. A Bányakapitányság a határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságát a 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdése alapján, a határozat hirdetményi közlését a 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdése alapján rendelete el, tekintettel arra, hogy a tárgyi eljárást a 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. - 9/11 -

10 Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 17. (2) b) pontjában meghatározottak alapján az építőipari kivitelezési tevékenység folytatása során építtetői fedezetkezelő közreműködése nem szükséges, mert a beruházás összköltsége nem éri el a évi CVIII. törvény szerinti közösségi értékhatárt. A kérelmező a Bt. 43. (9c) bekezdés alapján az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díját teljesítette. A Bányakapitányság a jogorvoslati lehetőséget a 2004.évi CXL. törvény (Ket.) 98. (1) és 99. (1) bekezdés alapján biztosította. A fellebbezés igazgatási szolgáltatás díját és a megfizetésének módját az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet 4. -a írja elő. A Bányakapitányság a határozatát a Bt. 44. (1) e) pontjában, valamint a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 3. (4) bekezdésében meghatározott hatáskörben hozta, illetékességét a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése és 1. sz. melléklete állapítja meg. Veszprém, szeptember 10. dr. Káldi Zoltán bányakapitány - 10/11 -

11 Kapják: 1. Címzett. 2. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 9021 Győr, Árpád u Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 9028 Győr, Arató u Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala 9021 Győr, Káptalandomb ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal 1097 Budapest, Gyáli út Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal 1135 Budapest, Lehel utca Csorna Város Jegyzője 9300 Csorna, Szent István tér Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 9021 Győr, Munkácsy Mihály u Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal 1675 Budapest, Pf Hirdetményi úton ügyfelek. 11. Irattár. - 11/11 -