PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS HOSSZÚ ÉS KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIÁJA

Átírás

1 PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS HOSSZÚ ÉS KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIÁJA A VÁROSRÉSZEKRE VONATKOZÓ HELYZETELEMZÉS 3/2. KÖTET Pécs, szeptember 10. Készítette:

2 TARTALOMJEGYZÉK II. A városrészek szerkezete Tartalomjegyzék A városrészek szerkezete Egyes városrészek bemutatása Belső városrészek Településszerkezet Demográfia Foglalkoztatottság, munkaerőpiac Műszaki Infrastruktúra Gazdasági struktúra Humán infrastruktúra SWOT Mecsekoldal Településszerkezet Foglalkoztatottság, munkaerőpiac Műszaki Infrastruktúra Gazdasági struktúra Humán infrastruktúra SWOT Meszesi terület Településszerkezet Demográfia Foglalkoztatottság, munkaerőpiac Műszaki Infrastruktúra Gazdasági struktúra Humán infrastruktúra SWOT Pécs Dél Településszerkezet Demográfia Foglalkoztatottság, munkaerőpiac Műszaki Infrastruktúra Gazdasági struktúra Humán infrastruktúra SWOT

3 2.5 Pécs Dél Településszerkezet Demográfia Foglalkoztatottság, munkaerőpiac Műszaki Infrastruktúra Gazdasági struktúra Humán infrastruktúra SWOT Csatolt falvak Településszerkezet Demográfia Foglalkoztatottság, munkaerőpiac Műszaki Infrastruktúra Gazdasági struktúra Humán infrastruktúra SWOT Uránvárosi terület Településszerkezet Demográfia Foglalkoztatottság, munkaerőpiac Műszaki Infrastruktúra Gazdasági struktúra Humán infrastruktúra SWOT Nyugati kereskedelmi övezet Településszerkezet Demográfia Foglalkoztatottság, munkaerőpiac Műszaki Infrastruktúra Gazdasági struktúra Humán infrastruktúra SWOT A területegységek rangsorolása A Pécsett található összes területegység gazdasági, infrastrukturális, demográfiai és munkaerő piaci mutatói és rangsorolásuk A Pécsett található 500 fő feletti lakosságszámmal rendelkező területegységek gazdasági, infrastrukturális, demográfiai és munkaerő piaci mutatói és rangsorolásuk

4 Táblázat jegyzék Diagram jegyzék

5 1 A VÁROSRÉSZEK SZERKEZETE A városszerkezetet a funkcionális tagolódás szerinti nagyobb szerkezeti egységekben jelenítjük meg, a kialakult területegységek integrálásával. Ez egyben azt is eredményezi, hogy ezek a szerkezeti egységek funkcionálisan nem homogének. Ha a szigorú funkcionalitás szerinti övezeti beosztást jelenítenénk meg, akkor százon felüli övezettel kellene számolnunk, ami kezelhetetlen lenne. Más vonatkozásban a mai városrendezési elvek már szakítottak a korábbi homogén funkciójú övezeti rendszerrel, és a szabályozások minden jellemző terület felhasználási besoroláson megengedik más funkció telepítését is, ha azok nem zavarják a jellemző területhasználatot. Így egy ilyen megközelítés rendezési és fejlesztési szempontból sem lenne kezelhető. 1. Belső városrészek Belváros Ispitalja Szigeti külváros Diós 2. Mecsekoldal Pécsbánya Rigóder Makár Csoronika Szkókó Ürög Szentmiklós Zsebedomb Rókusdomb Siklósi külváros Budai külváros Havihegy Piricsizma Gyükés Mecsekoldal Donátus Daindol Bálics Patacs Szentkút Rácváros 3. Meszes Meszesi lakóövezet Szabolcs Meszesi lakótelep 4. Pécs dél 1 Balokány Basamalom Gyárváros Újhegy Tüskésrét (Keleti gazdasági kereskedelmi övezet) 4

6 5. Pécs dél 2 Kertváros Málom Postavölgy Északmegyer Bolgárkert Árpádváros Megyer Nagyárpád Füzes 6. Csatolt korábbi falvak Somogy Hird Vasas 7. Uránvárosi terület Uránváros Kovácstelep 8. Nyugati kereskedelmi övezet Fogadó (Nyugati ipari terület) 5

7 2 EGYES VÁROSRÉSZEK BEMUTATÁSA 2.1 Belső városrészek Településszerkezet 1. Pécs belső városrészeinek lehatárolása az alábbi, önmagukban is meglehetősen differenciált területeket foglalja magába: Belváros Siklósi külváros Ispitalja Budai külváros Szigeti külváros Piricsizma Havihegy Diós Ez a területegység magába foglalja a falakkal övezett történeti belváros intézményi és lakóterületeit, és tekintettel van arra a folyamatra, hogy a nagyobb területigényű, vagy a nagyobb épület kubatúrát igénylő intézmények a történeti belváros védett struktúrája miatt sorra a történeti belvárost övező, vele szomszédos területeken valósultak meg. Az intézményközpont szerep lassan kiterjeszkedett a szomszédos területekre. Ide kell sorolni a történeti belvároshoz közeli olyan lakóterületeket, amelyeket a lakóik belvárosnak tekintenek. A belváros területi kiterjedésének folyamata napjainkban felerősödve folytatódik. A rendszerváltást követően újként jelenik meg a városközpont intézménytengelyeinek folytatódása mélyen belenyúlva a szomszédos városrészek területébe, lineáris vonalak mentén alapvető funkcionális és esztétikai átrendeződést eredményezve a szomszédos városrészek érintett területein. Ezek az új fejlesztési tengelyek folyamatosan felértékelik az adott városrész mögöttes területeit is. Ezeken a területeken a történeti belváros, a városközpont közelsége miatt részben megjelennek a városközpontra jellemző intézményi funkciók, részben pedig a háttér lakóterületek is egyre inkább belvárosnak számítanak környezetkultúrájuk 6

8 folyamatban lévő átalakulása és központi fekvésük kapcsán. Belvárosi helyzetüket az ingatlanpiacon való felértékelődésük is jelzi. Napjainkban némi különbséggel a történeti belváros műemléki jelentőségű területként védett városközponti területétől itt is megjelennek belvárosra jellemző fejlődési folyamatok. Jól érzékelhetőek, nem utolsó sorban a történeti belváros műemléki védettségből adódó fejlesztési megszorításaiból következően azok a fejlesztési preferenciák, melyek ezek a területeket megkülönböztetik a város egyéb területeitől. Ugyanakkor ez a spontán fejlődési tendencia a történeti belvárossal nyugatról és keletről szomszédos városrészeknek csak egy részére jellemzőek. A városközponttal nyugati irányból határos Szigeti külváros egy része a 70 es évek szanálási folyamatainak vált tárgyává, és a többszintes paneles lakótelepi struktúra itt jelentősen megközelítette a városfalakat. Intézmények itt is megjelentek, de inkább a lakóterületi funkciója minősíti belvárossá, nem utolsó sorban az egyetemekhez való közelsége okán is. Délen az új városközpont részére kijelölt új intézményterület beépülésével párhuzamosan alattuk ugyancsak megjelent a panel, de itt csak egy keskeny sávban, és nem lakótelepszerűen. Mindkét területen lényegesen keresettebbek a paneles lakások, mint a külső lakótelepeken lévők, piaci értékük 20 30% al meghaladja az utóbbiakét jelezve, hogy a közmegítélés ezt a területet még belvárosként kezeli. A városközponthoz keleti irányban csatlakozó Budai külvárosban a belvárosi funkciók csak a történeti belvároshoz területileg közvetlenül kapcsolódó Búza térre és környékére terjednek ki és csak pontszerűen, vagy egyáltalán nem érintik a terület egészén megmaradt kisvárosias lakóterületeket, bár a Zsolnai utca mentén itt is megjelent a szolgáltatások vonalas kiterjedése. Az EKF beruházások itteni megjelenése feltehetően ezt a területet is egyértelműen belvárossá minősíti. A történeti városközponttal északi irányból határos, már a Mecsek lejtőjének tekinthető, meglehetősen meredeken emelkedő terület megtartotta kisvárosias és villaszerű lakóterületi jellegét. A történeti belváros közelsége ezt a területet is belvárossá tette, függetlenül attól, hogy a belvárosra jellemző intézménysűrűség itt messze hiányzik. Ez a Havihegy és a Mecsekoldal déli részének területe (Tettye), a történeti belváros és a magaslati út közti területrész. Előbb a Mecsekoldal dél, majd az utóbbi években a Havihegy vált az értelmiségiek, művészek és vállalkozók kedvelt belvárosi lakóterületévé. A rendszerváltás utáni nagyobb volumenű intézményfejlesztés a történeti belváros dél keleti szektora alatt az itt lévő nagy területeteket elfoglaló, és felszámolt vállatok megüresedett telephelyein folytatódott. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat és a Sopiane Gépgyár gyakorlatilag üres területein épült fel egy nagy 7

9 bevásárló központ, az Árkád, de megtartva a Rákóczi úti hagyományos zártsorú beépítését, ahová csak egy foghíj erejéig, mintegy jelzésszerűen nyúlik ki. A másik nagyobb vonalú fejlesztés (Király ház) a történeti belvároshoz keleti irányban kapcsolódó Búza tér üres és zavaros felhasználású területén folytatódik, kapcsolódva az itt a 80 as években már felépült jelentős nagyságrendű intézményekhez, egy itt felépült irodaházhoz és orvosi rendelőhöz, egyben rendet is teremtve ezen a meglehetősen szétesett, rendezetlen területen. Ez utóbbi, a Búza téri fejlesztés, a tervek szerint egy fontos köztérrel is gazdagítja a területet, s egyben az irodák mellett jelentős lakásszámot is tartalmaz, igazodva a pécsi alaphelyzethez, ahol az intézmények és a lakások együttes jelenléte a jellemző a városközpontra. Mindkét fejlesztés, az Árkád és a Búza téri is a saját igényeinek kielégítése mellett nagyszámú parkolóhelyeket biztosít a történeti belváros parkolási gondjainak enyhítésére. Az önkormányzat ugyanis a vonatkozó rendezési tervi előírások szerint a történeti belvárossal közvetlenül határos területeken a fejlesztések engedélyezésének feltételéül szabta, hogy a saját parkolóhely igényen felül jelentős számú, közcélú parkolóhelyet is létre kell hozni. A belvárosban az új épületek építési engedélyezésének feltétele, hogy a funkciókhoz kötődő normatív parkolóhelyet a telken belül kell megvalósítani. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden új épület alatt mélygarázsok épülnek a belvárosban. 8

10 2.1.2 Demográfia Lakosságszám A Belső városrészek népessége az össznépességhez viszonyítva (2001,%) 7,00% 6,23% 6,00% 5,00% 4,00% 3,78% 4,05% (%) 3,00% 2,00% 1,00% 1,70% 2,88% 2,20% 0,41% 1,02% 0,00% Belváros Budai külváros Havihegy Ispitaalja Siklósi külváros Szigeti külváros Diós Piricsizma (területegység) 1. Diagram: A Belső városrészek népessége az össznépességhez viszonyítva A Belső városrészekhez tartozó területegységek népességszámát a város összlakosságához viszonyítva megállapítható, hogy a legmagasabb arányban a Szigeti külvárosban élnek, de szintén jelentős a Belváros és a Budai külváros népességszáma. A legalacsonyabb aránnyal a Diós területegység rendelkezik, itt csupán a város össznépességének 0,41% ka él. A belső városrészekben az össznépesség 22,42% ka él. 9

11 Nemenkénti megoszlás A Belső városrészek népességének nemenkénti megoszlása (2001,%) Piricsizma 47,4% 52,6% Diós 45,4% 54,6% Szigeti külváros 43,8% 56,2% (területegység) Siklósi külváros Ispitaalja 42,2% 43,5% 57,8% 56,5% Férfi (%) Nő (%) Havihegy 47,8% 52,2% Budai külváros 45,4% 54,6% Belváros 46,8% 53,2% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% (%) 2. Diagram: A Belső városrészek népességének nemenkénti megoszlása A Belső városrészek területegységeiben a népesség nemenkénti megoszlása a városihoz hasonlóan alakult, nőtöbblet volt. A városra jellemző nemenkénti aránytól (47,6 52,4%) az Ispitaalja, a Siklósi külváros és a Szigeti külváros értéke tért el, ezeken a területegységeken közel 13 15% kal több nő élt, mint férfi. Ez feltehetőleg az időskorúak magasabb arányával magyarázható. 10

12 Korcsoportok szerinti megoszlás A Belső városrészek népességének korcsoportonkénti megoszlása (2001,%) Piricsizma 16,7% 33,5% 36,9% 12,9% Diós 17,9% 30,2% 34,4% 17,4% Szigeti külváros 11,3% 37,0% 31,2% 20,5% (területegység) Siklósi külváros Ispitaalja Havihegy 7,5% 11,6% 16,1% 36,2% 29,8% 33,7% 27,5% 31,7% 33,4% 28,8% 26,9% 16,8% 0 14 (%) (%) (%) 65 X (%) Budai külváros 15,0% 33,7% 34,0% 17,3% Belváros 10,9% 40,7% 28,3% 20,1% 0% 20% 40% 60% 80% 100% (%) 3. Diagram: A Belső városrészek népességének korcsoportonkénti megoszlása Ha a 0 14 évesek és a 65 x évesek egymáshoz viszonyított arányát vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a legkedvezőtlenebb korösszetétel a Siklósi külvárost és az Ispitaalját jellemezte. A Siklósi külvárosban 100 gyermekkorúra 383 időskorú jutott, az Ispitaalján pedig 232, a városi átlag 112 volt. Elmondható, hogy a Belső városrészekben Diós és Piricsizma területegységek kivételével mindenhol meghaladta az időskorúak aránya a gyermekkorúakét. 11

13 Iskolázottság A Belső városrészek népességének iskolai végzettsége a városi átlaghoz viszonyítva (2001,%) Városrész átlaga Piricsizma Diós 8. évfolyamnál alacsonyabb 8. évfolyam (területegység) Szigeti külváros Siklósi külváros Ispitaalja Havihegy Budai külváros Belváros középiskola érettségi nélkül középiskola érettségivel egyetem/főisko la oklevél nélkül egyetem/főisko la oklevéllel 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% (%) 4. Diagram: A Belső városrészek népességének iskolai végzettsége a városi átlaghoz viszonyítva A Belső városrészek iskolázottsági mutatói a városi átlagnál kedvezőbbek, közel kétszerese az egyetemi/főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya, mint a városban átlagosan, valamint az alacsony végzettségűek aránya elmarad a városi átlagtól. A Belső városrészeken belül a Belvárosi területegység népessége rendelkezik a legmagasabb arányban egyetemi/főiskolai oklevéllel. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya a Siklósi külvárosban a legalacsonyabb, még a legmagasabb, a városrész keleti részén elhelyezkedő, Budai külváros, Diós és a Piricsizma területegységeken, de itt sem haladja meg a városi átlagot. 12

14 Összegzés A népesség egyik legnagyobb problémája a kedvezőtlen korszerkezet. Egyre kevesebb gyermek születik, így a társadalom elöregedik és egyre kevesebb lesz a gazdaságilag aktív népesség száma is, ami hosszú távon gazdasági problémákat is előidézhet. Az összefoglaló táblázatba az elöregedéssel összefüggő mutatókat gyűjtöttük ki, hogy a városi átlaghoz viszonyítva képet kapjunk az egyes városrészek és azok területegységei népességének korszerkezetére. Kialakítottunk egy pontrendszert is, hogy egyszerűbb legyen az egyes területegységek összehasonlítása. A gyermek és az időskorú népesség eltartottsági rátájának különbégét vettük, amit a városi átlaghoz hasonlítottunk. Ahol az időskorúak eltartottsági rátájának értéke magasabb volt, ott elöregedést tapasztaltunk, amit negatív értéknek vettünk. Plusz mínusz 1% os eltérés esetén plusz mínusz 1 pontot adtunk. Az öregedési index a másik mutató, amit szintén a városi átlaghoz viszonyítottunk, de itt a plusz mínusz 2% os eltérést vettük plusz mínusz 1 pontnak. 13

15 A Belső városrész területegységeinek öregedési mutatója a városi átlaghoz viszonyítva (2001) Belváros Budai külváros Havihegy Ispitaalja Siklósi külváros Szigeti külváros Diós Piricsizma Városrész átlaga (pont) (területegység) 5. Diagram: A Belső városrész elöregedési mutatója a városi átlaghoz viszonyítva Látható, hogy a legidősebb korösszetételű területegység a Belső városrészeken belül a Siklósi külváros, az Ispitaalja, a Belváros és a Szigeti külváros. 14

16 2.1.3 Foglalkoztatottság, munkaerőpiac A Belső városrészek munkaerő piaci helyzete A Belső városrészek munkaerő piaci helyzetét meghatározó tényezők területegységenként 2001 ben Belső városrészek Foglalkoztatott (%) Munkanélküli (%) Inaktív (%) Eltartott (%) Foglalkoztatási arány (%) Munkanélküliségi ráta (%) Aktivitási arány (%) Belváros 31,4% 2,6% 31,4% 34,6% 39,7% 7,6% 43,0% Budai külváros 35,6% 3,9% 34,9% 25,6% 45,6% 9,9% 50,7% Havihegy 37,0% 3,8% 32,7% 26,4% 48,1% 9,4% 53,1% Ispitaalja 35,2% 2,0% 40,8% 21,9% 46,6% 5,5% 49,3% Siklósi külváros Szigeti külváros 31,3% 1,7% 41,8% 25,2% 38,0% 5,2% 40,1% 35,1% 2,3% 37,3% 25,3% 43,7% 6,2% 46,6% Diós 37,0% 1,2% 32,8% 29,0% 49,6% 3,1% 51,2% Piricsizma 40,3% 2,3% 29,1% 28,2% 52,2% 5,4% 55,1% Városrész átlaga 34,6% 2,6% 35,9% 26,8% 45,4% 6,5% 48,6% Pécs átlaga 37,6% 3,1% 31,4% 27,9% 47,1% 7,8% 51,1% 1. Táblázat: A Belső városrészek munkaerő piaci helyzetét meghatározó tényezők területegységenként 2001 ben A Belső városrészekben a foglalkoztatottak népességen belüli aránya a városi átlag alatt volt 2001 ben. A legalacsonyabb arány a Siklósi külvárost jellemezte, még a legmagasabb a Piricsizma területegységet. A foglalkoztatottak alacsony aránya valószínűleg az időskorú népesség magas arányával magyarázható a Belső városrészekben. A munkanélküliek népességen belüli aránya a városrészben alacsonyabb volt, mint Pécsett átlagosan, csupán a Budai külváros és a Havihegy területegységek értékei voltak magasabbak. A legalacsonyabb arány a Diós területegységet jellemezte. A Belső városrészekben az inaktív keresők népességen belüli aránya a városi átlag felett alakult, mivel a városrészben magas az időskorúak aránya. Legmagasabb 15

17 érték a Siklósi külvárosban volt, de az Ispitaalja területegység értéke is közel 10% kal volt magasabb a városi átlagnál. Ezen a két területegységen a legmagasabb az időskorúak népességen belüli aránya. Az eltartottak népességen belüli aránya a Belső városrészekben a pécsi átlagnál alacsonyabb volt, ami a gyermekkorú népesség alacsony arányával magyarázható. A területegységek közül a legalacsonyabb érték az Ispitaalját jellemezte, a legmagasabb pedig a Belvárost. A városrészre jellemző átlagos foglalkoztatási arány a pécsinél alacsonyabb volt, a területegységeket vizsgálva nagy eltéréseket tapasztalhatunk. A legmagasabb arány a Piricsizma területegységet jellemezte, amely a foglalkoztatottak gazdaságilag aktív korú népességen belüli magas arányával magyarázható. A legalacsonyabb foglalkoztatási arány a Siklósi külvárosban volt, mivel itt a legalacsonyabb a foglalkoztatottak gazdaságilag aktív korú népességen belüli aránya. A munkanélküliségi ráta a városrészben kedvezőbb volt, mint a városban. Csupán a Budai külvárosban és a Havihegyen haladta meg a városi átlagot, mivel ezeken a területegységen a munkanélküliek népességen belüli aránya szintén magas volt. A legalacsonyabb munkanélküliségi ráta a Diós területegységen volt. Az aktivitási arány átlagosan kedvezőtlenebbül alakult a városrészben, mint Pécsett. A legalacsonyabb arány a Siklósi külvárosra volt jellemző, feltehetőleg a foglalkoztatottak és a munkanélküliek népességen belüli alacsonyabb aránya miatt. A legmagasabb aktivitási arány a Piricsizma területegységet jellemezte Összegzés A munkaerő piaci mutatók alapján egy pontrendszert alakítottunk ki. A pontrendszer tartalmazza a népesség megoszlását munkaerő piaci szempontból, illetve a foglalkoztatási, az aktivitási arányt és a munkanélküliségi rátát. A városi átlagoktól plusz mínusz 1% os eltérés plusz mínusz 1 pontot jelent, így a területegységek átlagos pontja alapján képet kapunk a munkaerő piaci helyzetükre. 16

18 A Belső városrész komplex munkaerő piaci mutatójának eltérése a városi átlagtól (2001) (pont) 1 Belváros Budai külváros Havihegy Ispitaalja Siklósi külváros Szigeti külváros Diós Piricsizma Városrész átlaga (területegység) 6. Diagram: A Belső városrész komplex munkaerő piaci helyzetének eltérése a városi átlagtól Munkaerő piaci szempontból a legkedvezőtlenebb helyzetben a Siklósi külváros és a Belváros, a legkedvezőbb helyzet pedig a Piricsizma területegység volt Műszaki Infrastruktúra Közlekedés A belterületi utak állapota a belvárosban 1 A belváros kétség kívül közlekedési szempontból a legproblémásabb terület. A városon belüli forgalom elsőszámú célterülete a belváros. A városi átmenő forgalom sajnos a mai napig a belváros peremén, illetve a belvároson halad át. A városi tömegközlekedés által szintén erősen érintett, az autóbusz viszonylatok túlnyomó többsége érinti a belvárost. Ennek a forgalmi terhelésnek és a történelmi okoknak köszönhetően a belvárosi úthálózat leromlott állapotú. 1 Forrás PVV Zrt. EKF projekt helyszíneihez kapcsolódó útállapot vizsgálat 17

19 Az EKF helyszíneket érintő belterületi utak megoszlása a belvárosban, % 0% 11% 36% 38% Jó Megfelelő Tűrhető Nem megfelelő Rossz 7. Diagram: Az EKF helyszíneket érintő belterületi utak megoszlása a belvárosban, 2007 Az ábrából kitűnik, hogy a belvárosi utak több mint 50% a nem megfelelő állapotú, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az aszfaltburkolat hiányos, vagy nincs, gödrök, kátyúk tarkítják a felületet, az útszegély nem megfelelő, a csapadékvíz elvezetés nem megoldott. A közlekedés ezeken az utakon balesetveszélyes és a gépjárművek műszaki állapotát is veszélyezteti. Általánosságban elmondható, hogy ezekben az utcákban az utak mellet futó járdák is hasonló, vagy még rosszabb állapotban vannak. A belváros alatt nagy kiterjedésű részben ismert, részben ismeretlen fekvésű pincerendszer húzódik. A pincerendszer részben tömedékelt, de így is alámosások, omlások és süllyedések fordulnak elő. Az állandó közműfejlesztési, bekötési és javítási munkák miatt az útfelületek nem egységes borításúak, a csőtörések tovább rongálják az amúgy sem megfelelő útalapozást. Nagyobb esőzések idején a belváros északi peremén fekvő utcákon időszakos patakok jelennek meg és a hegylábfelszínre érve elöntik a kereszteződéseket (Ágoston tér, Korház tér, Alagút) nagy mennyiségű hordalékot hagyva maguk után. 18

20 Közterületek A városban található közterületek közül kiemelkedő jelentőséggel bírnak a közterek és a sétálóutcák, amelyek jelentős közösségi, gazdasági funkciókat látnak el. A legjelentősebb, legszínesebb funkcióval ellátott közterek a belvárosban találhatók. Ezek közül is kiemelkednek a sétálóutcák által felfűzött terek, amelyek jelentős rekreációs, kereskedelmi és közösségi funkciókat látnak el. A belváros négy legjelentősebb közösségi funkcióval rendelkező tere a Széchenyi, Jókai, Szent István, Színház terek. Több intézmény, kereskedelmi és vendéglátó egység található ezeken a tereken, rendszeresen adnak helyt rendezvényeknek, szabadtéri programoknak. Éppen ezért kedvelt találkozóhelyek, rekreációs és közösségi területek. Az elmúlt időszakban felújításuk megtörtént, köztéri kutakkal, utcabútorokkal, növényzettel ellátottak, ünnepi díszkivilágításuk is megoldott. Ezeket a tereket érintik a város sétálóutcái és sétánya, amelyeken a belvárosi üzletek, bankok, vendéglátóhelyek találhatóak, ezért szintén kedvelt találkozóhelyek, korzók. (Király utca, Ferencesek utcája, Citrom utca, Sétatér) Szintén a belvárosban jellemzőek a kisebb terek, közök, amelyek hangulatos szökőkútjai, köztéri szobrai a belvárosi séták színfoltjai. Ilyen a Flórián tér, Ciszterci köz, Hal tér, de ide sorolható a Mecsekoldalon található Tettye tér is. A Tettye tér a város kedvelt találkozóhelye, amely vendéglőkkel és látnivalókkal várja a helyieket és a turistákat. Nyáron szabadtéri előadások is megrendezésre kerülnek itt. Egy másik funkcionális arculattal rendelkező csoport a történelmi belváros peremén elhelyezkedő közlekedési, parkolási funkcióval, ugyanakkor intézményi kereskedelmi jelentőséggel is bíró terek. Ide sorolható a Búza tér, 48 as tér, Ágoston tér, Barbakán tér, Kossuth tér, Kórház tér, Indóház tér. Ezek forgalmas utak mentén helyezkednek el, számos intézmény, kereskedelmi egység található területükön. Kevésbé alkalmasak közösségi funkciók betöltésére, köztéri szobraiknál megemlékezések, sűrűn látogatott intézményeik folytán spontán találkozások színhelyei. Megjelenésük többnyire hagy kívánni valót maga után, utcabútorokkal, díszítőelemekkel, növényzettel kevésbé ellátottak. A belváros zöldterületekkel kevésbé ellátott, említésre méltó a Szent István tér és a Barbakán, a Várkert, a Szent Ágoston tér, valamint az Eszperantó park. A város szebb napokat is látott parkja a Balokány liget. 19

21 Lakáshelyzet A lakó és üdülőházak megoszlása a lakások száma szerint a Belső városrészekben 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 11 lakás feletti 4 10 lakásos 2 3 lakásos 1 lakásos Belváros Budai külváros Havihegy Ispitaalja Siklósi külváros Szigeti külváros Diós Piricsizma Összesen 8. Diagram: A lakó és üdülőházak megoszlása a lakások száma szerint a Belső városrészekben A történelmi belvárosra a többszintes többlakásos lakóépületek a jellemzők, a földszinten gyakran kereskedelmi, szolgáltatói funkcióval. A Siklósi és Szigeti külvárosok részben tömbházas beépítésű lakótelepek, de mindkettőhöz tartoznak kisebb társas házak, kertes házak. Diós, Piricsizma, Havihegy családi házas övezetek. A Belvárosi városrészeket együtt vizsgálva az egy lakásos épületek túlsúlyát lehet megállapítani. 20

22 A lakások száma a Belső városrészekben lakás Belváros Budai külváros Havihegy Ispitaalja Siklósi külváros Szigeti külváros Diós Piricsizma 9. Diagram: A lakások száma a Belső városrészekben A Belső városrészekben lakás van, ez az összes lakás 26,5% a. A Szigeti külváros kiemelkedik magas lakásszámával, ezt a nagyszámú tízemeletes, a nagy kiterjedésű lakótelep és a sűrűn beépített keleti rész eredményezi. A Belváros és a Budai külváros nagyjából hasonló lakásszámmal rendelkezik, az utóbbiban ez a nagyobb tömbépületeknek is köszönhető. Ispitalja nagyobb kiterjedése, a Siklósi városrész tízemeletesei révén tudhat magáénak sok lakást. A hegyvidéki területek beépítettsége kevésbé sűrű, ezek közül Havihegyen van a legtöbb lakás. A lakások alapterülete 64,3 m 2 a Belső városrészekben átlagosan (ez 6% kal alacsonyabb a városi átlagnál), a Belvárosban 71 m 2. A családi házas övezetekben (Diós, Piricsizma, Havihegy) magas alapterületű lakások, míg a lakótelepeken kisebbek a jellemzők. A lakások 7,8 % a önkormányzati tulajdonban van, ami lakást jelent. A fennmaradó lakások természetes személyek tulajdonát képezik. 21

23 A lakásállomány építési év szerinti megoszlása a Belső városrészekben 4,1 6,8 19,5 40, előtt ,0 10. Diagram: A lakásállomány építési év szerinti megoszlása a Belső városrészekben 11,6 A Belvárosi városrészekre leginkább az 1945 előtt építetett ingatlanok a jellemzők. Ezt erősíti a történelmi belváros, a Havihegy és az Ispitaalja. A hatvanas években épült a Siklósi külváros nagy része. A Szigeti városrész keleti fele régi építésű házakból áll, nyugati fele a hetvenes években épült lakótelep. 22

24 A Belső városrészek területén található lakások megoszlása komfortosság szerint 3,3 2,3 3,5 33,8 57,1 összkomfortos komfortos fél komfortos komfort nélküli szükség és egyéb lakás 11. Diagram: A Belső városrészek területén található lakások megoszlása komfortosság szerint A Belső városrészekben az összkomfortos lakások aránya 13% kal alacsonyabb, mint a városi átlag ez az egyedi fűtésű lakások magas száma miatt van. A komfortos lakások aránya itt magasabb, mint a város többi részén ez azért van így mert a fűtést leszámítva minden központi szolgáltatás elérhető. Az alacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya összhangban van a városi adattal. 23

25 Közüzemi infrastruktúra A különböző közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya a Belső városrészekben 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Belváros Budai külváros* Havihegy Ispitaalja Siklósi külváros Szigeti külváros Diós Piricsizma Hálózati vízvezetékkel ellátott Közcsatornával ellátott Hálózati gázzal ellátott 12. Diagram: A különböző közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya a Belső városrészekben (*A csillaggal jelölt területi egység szennyvízhálózatát az ISPA program I. ütemében bővítették.) A Belső városrészek közüzemi infrastruktúrája jó a hegyoldali területeken a szennyvízhálózat és az ivóvízhálózat nem teljes, de az ISPA program II. ütemében ezek kiépítése elő van irányozva. Ennek megvalósulásával a városrész közüzemi infrastruktúrája teljes körű lesz, mivel a gázbekötések is lebonyolódtak már nagyrészt. 24

26 2.1.5 Gazdasági struktúra Vállalkozások A vállalkozások száma és lakossághoz viszonyított aránya a Belső városrészekben Belváros Budai Havihegy Ispitaalja Siklósi Szigeti Diós Piricsizma külváros külváros külváros társas egyéni 1000 lakosra jutó vállalkozás(értékkel) 13. Diagram: A vállalkozások száma és lakossághoz viszonyított aránya a Belső városrészekben A Belső városrészekben, 2001 ben 5381 vállalkozás működött, ez a pécsi vállalkozások 30% a. Az ezer lakosra jutó vállalkozások értéke 148,7 volt, ami 36% kal haladja meg a városi mutatót. A városrészen belül kiemelkedik a belváros és a szigeti külváros eredménye, de jól teljesít Ispitaalja és a Budai külváros is. A hegyi területek értelemszerűen gyengén teljesítenek, bár valamennyi területegység lakossággal súlyozott értéke kedvezőbb a városi átlagnál Szolgáltatások A Belső városrészek rendelkeznek a legsokoldalúbb szolgáltatási kínálattal. Itt található az üzletek, vendéglátóegységek, szolgáltatók, intézmények, hivatalok túlnyomó többsége. A belvárosban van a főposta és további négy postafiók. A bankfiókok szinte kivétel nélkül a belső városrészeken helyezkednek el. Ezen belül is kiemelkedően sok 25

27 bankfiók található a Rákóczi úton. Az ATM ek csaknem 60% a szintén ebben a városrészben található. A közösségi személyszállítás szempontjából a belváros különösen preferált, a járatok túlnyomó többsége érinti a Belső városrészeket, jelentős részük a belváros megközelítésére szolgál. A Belső városrészekben kilenc taxiállomás működik, itt a legkedvezőbb a szolgáltatásuk igénybevétele. A Belső városrészekben található a központi távolsági buszpályaudvar és a vasúti főpályaudvar. Kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma a Belső városrészekben Belváros 132 Budai külváros Havihegy Ispitaalja Siklósi külváros Szigeti külváros Diós Piricsizma kereskedelmi üzletek száma vendéglátóhely 14. Diagram: Kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma a Belső városrészekben A Belső városrészekben 1550 kereskedelmi üzlet található, ami a város üzleteinek 54% a. A Belvárosban van a pécsi kereskedelmi üzletek 22% a, de jelentős a Siklósi és a Szigeti külváros üzleteinek száma is. Ezzel szemben a hegyi területeken csak elvétve található néhány élelmiszerüzlet. A városrészben 348 vendéglátóhely van, ami a városi érték 44% a. Elmondható, hogy a színvonalasabb éttermek, cukrászdák, pub ok túlnyomó többsége a Belvárosban található. A Belső városrészek adnak helyt a szállodák és panziók többségének. Itt találhatók a nevezetességek, látnivalók, a város jelképeinek nagy része. A Belvárosban található a világörökségi helyszín, a múzeumok, könyvtárak, és a Nemzeti Színház. A Belvárosban kerül megrendezésre a legtöbb rendezvény, fesztivál, megemlékezés, ünnepség. 26

28 2.1.6 Humán infrastruktúra A Belső városrészek humán infrastruktúra szempontjából kiemelt területek, mivel a közintézmények a város legfontosabb kulturális, oktatási, egészségügyi és szociális intézményeinek nagy része ezen a területen működik; így a humán területen foglalkoztatott lakosság nagy része a belső városrészek intézményeiben dolgozik. A terület teljes városhoz viszonyított lakónépessége 22,42%, azonban a napközben itt tartózkodók száma ennél jóval jelentősebb, hiszen a város népességének jelentős hányada tölti a területen működő intézményekben munkaidejét, intézi humán és egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügyeit. A Belső városrészekben összesen 34 oktatási intézmény működik, a pécsi alap és középfokú oktatási intézményekben tanulók közel fele ezen a területen tudja igénybe venni az életkorának és választott hivatásának megfelelő képzési lehetőséget. A terület 8 óvodai és 9 alapfokú intézményét a Nyugati és Keleti Városrész Óvodai központjai, a Városközponti Oktatási Centrum, illetve a Mecsekaljai Oktatási Központ fogja össze.. A területen kiemelkedő a gimnáziumok és szakközépikolák száma összesen 13, illetve a Pécsi Tudományegyetem egyes karokhoz kapcsolódó épületei is a belső városrészekre koncentrálódnak. A kulturális tőkével rendelkező lakosság elsősorban ezen a területen jut munkalehetőséghez, így indokolt, hogy a legtöbb kisgyermekellátáshoz kapcsolódó oktatási és szociális intézmény is a belső városrészekben található. A város bölcsődei összférőhelyeinek 34% a a belső városrészekre koncentrálódik. A kulturális élet fő tartópillérei színházak, múzeumok, könyvtárak, levéltár, szabadidő és ifjúsági központok és az azt szervező főbb intézmények, szervezetek is ezen a területen találhatók, illetve a főbb kulturális rendezvények nagy része is a belvárosban kap helyet. Az egészségügyi ellátórendszer szakintézményei, azok felügyeleti szervei és szolgáltatói is a belső városrészekben jelennek meg elsősorban. Pécs más területeiről tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető belső városrészek adnak helyet a szakintézményeknek kórházak, klinikák, egyéb egészségügyi szolgáltatók, illetve a PTE Általános Orvostudományi Karának elméleti tömbje is ezen a területen található. 27

29 A szociális ellátórendszer tekintetében is fontos szerepet lát el a terület, a kapcsolódó intézmények és szervezetek nagy számban működnek a belső területeken. Szociális étkeztetést, házi, és jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, időskorúak nappali ellátását a belvárosban a XESZI II. számú gondozási központja biztosít a területen. A Belső városrészek idősellátás tekintetében kiemelkedő szerepet kapnak, a városon beleül ezen a területen működik a legtöbb idősek otthona. Idősellátáshoz kapcsolódóan idősek, klubja, otthona és gondozóháza is működik a területen, ami egyrészt indokolható a városrészben lakó idős népesség magas számával (20,1%), illetve a könnyű megközelíthetőség, hozzáférhetőség szempontjaival is. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat, étkeztetés biztosításával, fogyatékos, hajléktalan és idősellátással, valamint egyéb caritatív tevékenységek vállalásával erősíti a pécsi szociális ellátórendszert. A szervezet központi irodája is a belvárosban található. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények nagy része is a belvárosban kap helyet, ami az ellátórendszerbe kerülő gyermekek vérszerinti családjukkal való kapcsolattartása, illetve a szolgáltatásokhoz való hozzáférés szempontjából indokolt. Az Esztergál Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Belvárosi egysége, a Pécsi Átmeneti Otthon és Gyermekotthon, a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ a belső városrészekben működő legfontosabb intézmények a nevezett szakterületen. Sportlétesítmények tekintetében is a belső városrészek jelentik a legfőbb területet, hiszen a PTE uszodája, futball, futó, súlylökő pályája, a Hullám Fürdő uszodai szolgáltatása, a PMFC futball pályája, a PVSK atlétikai pályája, illetve a városi Lauber Dezső Sport Csarnok mind a belső városrészekben helyezkedik el, szinte ezzel teljességében lefedve a kapcsolódó létesítmények körét. 28

30 2.1.7 SWOT Erősségek A népesség iskolai végzettsége magasabb, mint a városi átlag Alacsony munkanélküliségi ráta Kiemelkedő jelentőségű közterek, kedvező adottságokkal rendelkező sétálóutcák Számos műemléki épület, világörökségi helyszín Magas az ezer lakosra jutó vállalkozások száma Sokoldalú és magas minőségű szolgáltatási kínálat Sokrétű pénzügyi, üzleti szolgáltatás kínálat Turisztikailag frekventált terület, számos szálláshellyel és vonzerővel A közintézmények, kulturális, oktatási, egészségügyi és szociális intézmények és sportlétesítmények nagy része itt található Lehetőségek A Belső városrészek elöregedésének ellensúlyozása fiatalok lakáshoz juttatásával (fecskeház, bérlakás program, az EKF beruházások nyomán megélénkülő ingatlanforgalom) Közlekedési és parkolási problémák megoldása, enyhítése az EKF Közterek és Parkok kulcsprojekt keretében A Rákóczi út forgalomcsillapítása Gyengeségek Sűrű beépítettség Heterogén területegységek Elöregedő népesség Magas forgalmi terheltség Rossz állapotú utak Kedvezőtlen parkolási viszonyok Zöldterületek alacsony aránya Kontrasztos lakóépületek, ezáltal nincs egységes arculat Idős lakásállomány Veszélyek A Belváros közlekedési és parkolási gondjai tovább növekednek A csapadékvíz elvezetés megoldatlansága a szélsőséges időjárás következtében krízishelyzetekhez vezet Az EKF program beruházásai nem valósulnak meg időben A EKF program során elkészült létesítményeket nem sikerül 29

31 Az út és járdafelületek felújítása EKF program megvalósítása A csapadékvíz elvezetése övárokkal és övcsatorna rendszerrel, a csapadékvíz csatornák kiépítése A Zsolnay gyár területének új funkcióval való megtöltése A Zsolnay gyártól nyugatra eső területek integrálása a Belváros szövetébe A karsztvizek felszínre hozatala és hasznosítása a városi köz és szökőkutak üzemeltetésére Turisztikai termékfejlesztések, turisztikai desztinációvá válás, regionális desztináció menedzsment központ tartalommal megtölteni A Zsolnay gyár és a Belváros közti lakóterület továbbra is rendezetlen marad A turisztikai fejlesztések nem járnak vonzerő fejlődéssel, a térség nem válik nemzetközileg jegyzett desztinációvá 30

32 2.2 Mecsekoldal Településszerkezet 2. A Mecsekoldal egy rendkívül nagy kiterjedésű, és ennek megfelelően igen differenciált területet foglal magába. A területet keleten a Komlói útig nyúlik, délen a Budai városrész és a Havihegy, a Magaslati út, a Szigeti városrész és az Uránváros, a 6 os út határolja. Nyugaton egészen a közigazgatási határig, északon az erdőterületekig terjed. Ide tartozik: Pécsbánya Rigóder Makár Csoronika Szkókó Ürög Szentmiklós Zsebedomb Rókusdomb Gyükés Mecsekoldal Donátus Daindol Bálics Patacs Szentkút Rácváros A területek közös jellemzői a meglehetősen tagolt, erős lejtésviszonyokat tartalmazó területi adottság, a laza beépítettség. Gyakoriak nagyobb szőlőterületek és a kiskertparcellák is, gyümölcsös, szőlős kertekkel, hobbikertekkel. Így ezen a területen erős a rekreációs funkció. Már korábban megjelentek itt részben intenzíven is beépített lakóterületek, jelentős részben a bányász kolóniák kapcsán. A lakóterületi részek zömében szegényes házakkal beépítettek, de újabban megjelentek a felsőközéposztály igényes családi házai is. A most folyó közművesítési programban érintett területek feltehetően gyorsan fel fognak értékelődni, bár a kényelmes lakóterületi funkciók közül a terület nagy részén számos fontos elem továbbra is hiányzik. (Alig járható dűlőutak helyett rendezett megközelítés, gázvezeték, csapadékcsatornák, info kommunikációs vezeték.) Demográfia 31

33 Lakosságszám A Mecsekoldal népessége az össznépességhez viszonyítva (2001, %) (%) 4,00% 3,50% 3,00% 2,50% 2,00% 1,50% 1,00% 0,50% 0,00% 3,44% 3,28% 2,63% 1,86% 1,48% 1,02% 0,99% 1,06% 0,73% 0,67% 0,57% 0,55% 0,54% 0,21% 0,12% 0,07% 0,12% Rókusdomb Bálics Csoronika Daindol Donátus Makár Mecsekoldal Patacs Pécsbánya Rácváros Rigóder Szkókó Ürög Gyükés Szentkút Szentmiklós Zsebedomb (területegység) 15. Diagram: A Mecsekoldal népessége az össznépességhez viszonyítva A Mecsekoldalon élt 2001 ben a város össznépességének 19,47% ka. A városrészen belül a legnépesebb területegységek a Mecsekoldal, a Makár és a Rókusdomb. Ezeken a területegységeken élt a városrész fele, még a másik fele a többi 14 területegységen. A népesség arányát tekintve Szentkút, Szentmiklós és Zsebedomb területegységek rendelkeznek a legkisebb aránnyal. 32

34 Nemenkénti megoszlás A Mecsekoldal népességének nemenkénti megoszlása (2001,%) Zsebedomb 42,8% 57,2% Szentmiklós 50,5% 49,5% Szentkút 47,9% 52,1% Gyükés 51,0% 49,0% Ürög 48,7% 51,3% Szkókó 49,2% 50,8% Rigóder 47,6% 52,4% (területegység) Rácváros P écsbánya Patacs 47,5% 48,2% 49,8% 52,5% 51,8% 50,2% Férfi (%) Nő (%) Mecsekoldal 46,0% 54,0% Makár 42,8% 57,2% Donátus 48,4% 51,6% Daindol 50,7% 49,3% Csoronika 41,3% 58,7% Bálics 49,0% 51,0% Rókusdomb 46,1% 53,9% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% (%) 16. Diagram: A Mecsekoldal népességének nemenkénti megoszlása A Mecsekoldal területegységeinek többségére a városi átlaghoz hasonló arány volt jellemző, az itt élő népesség 47,5% a férfi és 52,5% a nő (átlagosan). Férfitöbblet csupán Gyükés, Daindol és Szentmiklós területegységeket jellemezte, de elenyésző mértékben. Zsebedomb, Makár és Csoronika esetében a nőtöbblet jelentősen meghaladja a városi átlagot. Ez nem vezethető le a lakosság korösszetételéből ( a nők 33

35 aránya az életkori kategóriák növekedésével párhuzamosan emelkedik), hiszen a Makár és a Zsebedomb életkori összetétele éppen ellentétes Korcsoportok szerinti megoszlás A Mecsekoldal népességének korcsoportonkénti megoszlása (2001,%) Zsebedomb 8,6% 22,5% 32,6% 36,4% Szentmiklós 14,4% 37,6% 34,5% 13,4% Szentkút 12,0% 37,6% 38,5% 12,0% Gyükés 22,4% 37,9% 31,0% 8,7% Ürög 17,0% 34,5% 37,0% 11,5% Szkókó 15,0% 33,3% 40,9% 10,7% Rigóder 18,0% 33,4% 35,1% 13,5% 0 14 (%) (területegység) Rácváros P écsbánya Patacs 11,2% 19,1% 20,7% 36,1% 36,7% 34,0% 36,4% 31,8% 33,2% 16,3% 12,4% 12,1% (%) (%) 65 X (%) Mecsekoldal 14,8% 31,4% 35,0% 18,9% Makár 10,2% 42,4% 28,1% 19,3% Donátus 19,3% 35,2% 35,5% 10,0% Daindol 18,6% 34,9% 36,1% 10,4% Csoronika 6,2% 72,7% 15,6% 5,5% Bálics 20,1% 34,7% 34,1% 11,2% Rókusdomb 9,0% 52,9% 27,3% 10,8% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% (%) 17. Diagram: A Mecsekoldal népességének korcsoportonkénti megoszlása Látható, hogy a Zsebedombon élő népesség korösszetétele a legkedvezőtlenebb, 100 gyermekkorúra 425 időskorú jutott, ezzel a legöregebb területegység a városban. 34

36 Feltehetőleg azért alakult ki ekkora különbség a két korcsoport között, mert a Zsebedomb területe jellemzően kistelkes/kiskertes terület, melyeken nyugdíjasok élnek. Szintén magasabb az időskorúak aránya a Makár, Rácváros, Mecsekoldal és a Rókusdomb területegységeken. 35

37 Iskolázottság A Mecsekoldal népességének iskolai végzettsége a városi átlaghoz viszonyítva (2001,%) Városrész átlaga Zsebedomb Szentmiklós Szentkút Gyükés Ürög Szkókó 8. évfolyamnál alacsonyabb 8. évfolyam (területegység) Rigóder Rácváros P écsbánya Patacs Mecsekoldal Makár Donátus középiskola érettségi nélkül középiskola érettségivel egyetem/főisko la oklevél nélkül egyetem/főisko la oklevéllel Daindol Csoronika Bálics Rókusdomb % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % (%) 18. Diagram: A Mecsekoldal népességének iskolai végzettsége a városi átlaghoz viszonyítva 36

38 A Mecsekoldalon átlagosan a népesség 17,8% ka rendelkezett egyetemi/főiskolai oklevéllel, ami 8% kal magasabb, mint a városi átlag (9,8%). A városrészen belül a Szkókó, Bálics, Mecsekoldal és a Donátus területegységeken élő népesség rendelkezett a legmagasabb arányban egyetemi/főiskolai oklevéllel. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők átlagos aránya a városrészben 3,6% kal alacsonyabb, mint a városi átlag (18%). A városrészen belül a legkisebb arányban Csoronika és Szentkút, legmagasabb arányban pedig Pécsbánya, Gyükés és Patacs területegységeken rendelkeztek 8 osztálynál alacsonyabb végzettséggel. A középiskolát érettségivel és anélkül végzettek átlagos aránya a városrészben 40,7%, ami a városi átlagnál alacsonyabb (42,7%) Összegzés A Mecsekoldal elöregedési mutatója a városi átlaghoz viszonyítva (2001) (pont) Rókusdomb Bálics Csoronika Daindol Donátus Makár Mecsekoldal Patacs Pécsbánya Rácváros Rigóder Szkókó Ürög Gyükés Szentkút Szentmiklós Zsebedomb Városrész átlaga (területegység) 19. Diagram: A Mecsekoldal elöregedési mutatója a városi átlaghoz viszonyítva A Mecsekoldalon a városi átlagnál öregebb korstruktúrájú területegység a Zsebedomb, a Makár, a Rácváros, Mecsekoldal és a Rókusdomb. 37

39 2.2.2 Foglalkoztatottság, munkaerőpiac A Mecsekoldal munkaerő piaci helyzete A Mecsekoldal munkaerő piaci helyzetét meghatározó tényezők területegységenként 2001 ben Mecsekoldal Foglalkoztatott (%) Munkanélküli (%) Inaktív (%) Eltartott (%) Foglalkoztatási arány (%) Munkanélküliségi ráta (%) Aktivitási arány (%) Rókusdomb 29,9% 1,9% 26,0% 42,3% 34,7% 5,9% 36,9% Bálics 38,2% 1,1% 24,2% 36,6% 51,1% 2,8% 52,5% Csoronika 22,1% 6,2% 13,8% 58,0% 24,1% 21,9% 30,8% Daindol 40,4% 2,4% 28,0% 29,2% 52,1% 5,7% 55,2% Donátus 39,9% 1,7% 26,1% 32,3% 52,6% 4,1% 54,9% Makár 30,4% 3,8% 33,9% 31,8% 36,7% 11,2% 41,3% Mecsekoldal 38,9% 2,8% 32,9% 25,4% 50,6% 6,7% 54,2% Patacs 39,0% 3,0% 27,1% 30,9% 52,1% 7,0% 56,1% Pécsbánya 32,7% 5,7% 31,7% 29,8% 42,9% 14,9% 50,5% Rácváros 35,8% 4,3% 32,8% 27,2% 43,1% 10,6% 48,2% Rigóder 38,9% 3,9% 27,7% 29,5% 51,5% 9,2% 56,7% Szkókó 46,5% 1,9% 23,5% 28,0% 56,9% 4,0% 59,3% Ürög 41,6% 2,4% 27,2% 28,8% 53,2% 5,4% 56,3% Gyükés 29,3% 5,7% 33,1% 31,9% 38,4% 16,2% 45,9% Szentkút 40,2% 8,5% 30,8% 20,5% 50,0% 17,5% 60,6% Szentmiklós 39,7% 4,6% 33,0% 22,7% 48,4% 10,5% 54,1% Zsebedomb 30,5% 0,5% 53,5% 15,5% 41,6% 1,7% 42,3% Városrész átlaga 35,5% 3,2% 28,9% 32,4% 45,9% 9,1% 50,3% Pécs átlaga 37,6% 3,1% 31,4% 27,9% 47,1% 7,8% 51,1% 2. Táblázat: A Mecsekoldal munkaerő piaci helyzetét meghatározó tényezők területegységenként A Mecsekoldalon a foglalkoztatottak népességen belüli aránya a városi átlag alatt volt 2001 ben. A legalacsonyabb arány a Csoronika területegységet jellemezte, még a legmagasabb a Szkókó területegységet. 38

40 A munkanélküliek népességen belüli aránya a városrészben magasabb volt, mint Pécsett átlagosan. A legmagasabb arány Szentkút, még a legalacsonyabb arány a Zsebedomb területegységet jellemezte. A Mecsekoldalon az inaktív keresők népességen belüli aránya a városi átlag alatt alakult. Legmagasabb érték a Zsebedombot jellemezte, ami az időskorúak magas arányával magyarázható. A legalacsonyabb értéket a Szkókó területegységen regisztráltak. Az eltartottak népességen belüli aránya a Mecsekoldalon a pécsi átlagnál magasabb volt, ami a gyermekkorú népesség magasabb arányával magyarázható. A területegységek közül a legalacsonyabb érték a Zsebedombot jellemezte, a legmagasabb pedig Csoronikát. A városrészre jellemző átlagos foglalkoztatási arány a pécsinél alacsonyabb volt, a területegységeket vizsgálva nagy eltéréseket tapasztalhatunk. A legmagasabb arány a Szkókó területegységet jellemezte, amely a foglalkoztatottak magas arányával magyarázható. A legalacsonyabb foglalkoztatási arány a Csoronika területegységen volt, mivel egyrészt a gazdaságilag aktív korú népesség aránya igen magas, másrészt a foglalkoztatottak népességen belüli aránya alacsony. A munkanélküliségi ráta a városrészben kedvezőtlenebb volt, mint a városban. A legalacsonyabb munkanélküliségi ráta a Zsebedomb területegységen volt, ami a munkanélküliek népességen belüli alacsony arányával magyarázható. A legmagasabb munkanélküliségi ráta a Csoronika területegységet jellemezte, több mint kétszerese volt a városi átlagnak. Az aktivitási arány alacsonyabb volt a városrészben, mint Pécsett. A legalacsonyabb arány a Csoronika területegységre volt jellemző, feltehetőleg a foglalkoztatottak népességen belüli alacsonyabb aránya miatt. A legmagasabb aktivitási arány a Szentkút területegységet jellemezte, ami a foglalkoztatottak és a munkanélküliek népességen belüli magas arányával magyarázható. 39

41 Összegzés A Mecsekoldal komplex munkaerő piaci mutatójának eltérése a városi átlagtól (2001) (pont) Rókusdomb Bálics Csoronika Daindol Donátus Makár Mecsekoldal Patacs Pécsbánya Rácváros Rigóder Szkókó Ürög Gyükés Szentkút Szentmiklós Zsebedomb Városrész átlaga (területegység) 20. Diagram: A Mecsekoldal komplex munkaerő piaci helyzetének eltérése a városi átlagtól Munkaerő piaci szempontból a legkedvezőtlenebb helyzetben, Csoronika, Rókusdomb, Makár, Gyükés, Zsebedomb, Pécsbánya és Rácváros területegységek voltak 2001 ben. A legkedvezőbb helyzetben a Szkókó területegység volt. A városrész átlagosan a pécsinél kedvezőtlenebb helyzetben volt munkaerő piaci szempontból. 40

42 2.2.3 Műszaki Infrastruktúra Közlekedés A Mecsekoldalon az egykori szőlőterületek helyén mára családi házas lakóövezet alakult ki. A közlekedés a mélyutakban kialakított egysávos aszfalt utakon zajlik. Az ottani lakosság nagy része személyautóval közlekedik, a még mindig nagy számban folyó építkezések miatt nagy a teherforgalom is. A szemétszállítás és az autóbusz közlekedés nehézkes. Mivel két autó az esetek többségében nem fér el egymás mellett, gyakran kell az autósoknak félrehúzódniuk, visszatolatniuk, elengedniük egymást. Az út szélesítése régóta tervben van, elsősorban tulajdonjogi problémák hátráltatják. Az út menti telkek egy részének kisajátítása lehetne a megoldás, de ennek egy részét legálisan és még inkább illegálisan már beépítették. Komoly problémát okoz a csapadékvíz elvezetés hiánya. Nagyobb esőzések idején az utak járhatatlanok, a víz levonulása után hordalékkal borítottak. A kiterjedt pincerendszer, mely részben tömedékelt szintén problémát okoz. A két tényező együttes hatására gyakoriak a süllyedések, alámosások. Hóesés idején a közlekedés csak terepjáróval megoldható. A gyalogos forgalom az utakon zajlik, járda szinte egyáltalán nincs kiépülve Közterületek A Mecsekoldalon nem jellemzőek a terek, az egykori szőlőhegyen nem kerültek közösségi terek kialakításra. Kivételt képez a Mecsekoldal déli peremén található Tettye tér és a kisebb templomok kápolnák előtti területek, valamint az üdülő övezetben található nagyobb pihenőhelyek és kilátók. Kisebb tér van a Havihegyikápolna, a Pálos kolostor és a Donátusi templom előtt. Elmondható, hogy kifejezett hiány van közösségi terekből, ami növeli a terület bolygó városrész jellegét. A Mecsekoldalt északról a Mecsek erdőségei határolják, ahol jól kiépített turistautak, pihenőhelyek és kilátók szolgálják a pihenni vágyókat. Az egykori szőlőterületek beépítésekor nem kerültek közparkok kialakításra, de a zártkeretek összességében egy nagyméretű zöldfelületet jelentenek. 41

43 Lakáshelyzet A lakások száma a Mecsekoldalon lakás Rókusdomb Bálics Csoronika Daindol Donátus Makár Mecsekoldal Patacs Pécsbánya Rácváros Rigóder Szkókó Ürög Gyükés Szentkút Szentmiklós Zsebedomb 21. Diagram: A lakások száma a Mecsekoldalon A Mecsekoldalon 8683 lakóépület van, amelynek 88% a egy lakásos. Az egykor nagyrészt szőlőterületként funkcionáló hegyoldalon ma lakás van, ami a városi lakások 17% a. Mecsekoldal (kisebb terület egység), Makár és Rókusdomb nagy területe és számos társasháza miatt a legtöbb lakást adja a városrésznek. Elmondható, hogy a magasabban fekvő területek ritkábban lakottak, de a központtól és a decentrumoktól való távolság is ilyen hatással volt a letelepedésre. 42

44 A lakásállomány építési év szerinti megoszlása a Mecsekoldalon 14,6 19,9 16,5 5, előtt ,7 25,9 22. Diagram: A lakásállomány építési év szerinti megoszlása a Mecsekoldalon A városrész lakásállomány kiegyensúlyozott korösszetételű, de a legtöbb lakás a hatvanas években épült. Az egyes évtizedekben mindig másik területen növekedett az építési terület előtt épült Pécsbánya és Szentkút nagy része, az ötvenes években nem volt nagyobb építkezési hullám. A hatvanas években épült fel Alsó Makár lakótelepe, a hetvenes években épült ki Rókusdomb és Zsebedomb. A nyolcvanas évek idején benépesült Szkokó és Bálics, majd legkésőbb Patacs és a Donátus. Jelenleg is az egyik legintenzívebben épülő városrész, de beépíthetősége mára már korlátozott. 43

45 A Mecsekoldal területén található lakások megoszlása komfortosság szerint 2,7 6,1 4,5 19,6 összkomfortos komfortos fél komfortos komfort nélküli szükség és egyéb lakás 67,2 23. Diagram: A Mecsekoldal területén található lakások megoszlása komfortosság szerint A Mecsekoldal városrészen az összkomfortos lakások aránya 3% kal alacsonyabb, mint a város egészében. Figyelembe véve, hogy ez a városrész rendkívül kedvezőtlen közmű infrastruktúrával rendelkezett a felmérés idején ez egy nagyon jó mutató. Ezt a kedvező mutatót Rókusdomb, Makár lakótelepi területei, valamint Szkokó kedvező infrastruktúrájú területei idézik elő. A legtöbb területegységben az átlaghoz közeli értéket mértek, de negatívan befolyásolja a mutatót Szentkút, Szentmiklós, Daindol, Pécsbánya. Ezen utóbbi területeken a legnagyobb a komfort nélküli lakások aránya is. Zsebedombon kiemelkedően magas (36%) a szükséglakások aránya. Az ISPA program keretében a Mecsekoldal városrész a leginkább érintett terület, a már befejezett és a várhatóan kivitelezésre kerülő fejlesztések lényegesen javítják a lakások komfortosságát. 44

46 Közüzemi infrastruktúra A különböző közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya a Mecsekoldal városrészekben 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Rókusdomb Bálics** Csoronika Daindol** Donátus** Makár** Mecsekoldal Patacs Pécsbánya Rácváros Rigóder Szkókó** Ürög Gyükés Szentkút Szentmiklós Zsebedomb Hálózati vízvezetékkel ellátott Közcsatornával ellátott Hálózati gázzal ellátott 24. Diagram: A különböző közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya a Mecsekoldal városrészekben (** A jelölt területegységek ivóvíz és szennyvíz csatornahálózat fejlesztésben részesültek az ISPA I.ütem keretében.) A Mecsekoldal közüzemi ellátottsága a városi átlagnál kedvezőtlenebb. Ez annak köszönhető, hogy a hegyvidéki területeken a közmű infrastruktúra kiépítése rendkívül költséges és különösen az elmúlt két évtizedben nem állt rendelkezésre ekkora forrás. Elsősorban a Mecseki vízbázis védelmének céljából megvalósuló ISPA program keretében, lehetőség nyílik a hiányzó közművek kiépítésére. A fenti adatok ezért erős kritikával kezelendők, hiszen sok helyen már elkészült, illetve a közeljövőben elkészül a közmű infrastruktúra. Az ivóvízhálózat a lakások 88,9% ához jutott el, ami 8% kal rosszabb érték mint a városi átlag. A problémás területek, Daindol, Szentkút, Gyükés, Szentmiklós. Pécsbánya ivóvízellátása meglepően jó. A közcsatorna hálózattal ellátott lakások aránya 78,2%, ami kedvezőtlen adat és 10% kal marad el a pécsi átlagtól. Különösen problémás Daindol, Pécsbánya, Rigóder, Gyükés, Szentkút helyzete. Szerencsére ezek a területek kivétel nélkül szerepelnek az ISPA projekt tervezett fejlesztései II. ütemében. Mind az ivóvíz, mind a szennyvíz infrastruktúra kapcsán kedvező értékekkel rendelkezik, Makár, Rókusdomb és a Mecsekoldal területegység. 45

47 A Gázzal való ellátottság 84,1% os, ami jóval kedvezőbb, mint a 69% os városi érték(ez mára már javult). Kevésbé kiépített területegység Zsebedomb, Szentmiklós, Gyükés, Pécsbánya és Daindol. A legjobb értékek Rókusdombot, Makárt és Csoronikát jellemzik Gazdasági struktúra Vállalkozások A vállalkozások száma és lakossághoz viszonyított aránya a Mecsekoldal területén Rókusdomb Bálics Csoronika Daindol Donátus Makár Mecsekoldal Patacs Pécsbánya Rácváros Rigóder Szkókó Ürög Gyükés Szentkút Szentmiklós Zsebedomb társas egyéni 1000 lakosra jutó vállalkozás(értékkel) 25. Diagram: A vállalkozások száma és lakossághoz viszonyított aránya a Mecsekoldal területén A Mecsekoldalon 2001 ben 3918 vállalkozás működött, ez a pécsi vállalkozások 22% ka. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma a városrészben 124,7 volt, ami 14% kal haladja meg a városra jellemző átlagos értéket. A városrészen belül kiemelkedik a Bálics és a Zsebedomb, de a Szkókóban és Rácvároson is magas az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma. 46

48 Szolgáltatások Kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma a Mecselodal területén Rókusdomb Bálics Csoronika Daindol Donátus Makár Mecsekoldal Patacs Pécsbánya Rácváros Rigóder Szkókó Ürög Gyükés Szentkút Szentmiklós Zsebedomb kereskedelmi üzletek száma vendéglátóhely 26. Diagram: Kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma a Mecsekoldal területén A Mecsekoldal szolgáltatási kínálata kevésbé fejlett, mint a város többi területén. Ez abból adódik, hogy a Mecsekoldalra a szűk dűlőutak, kedvezőtlen terepviszonyok a jellemzők. Mivel a Mecsekoldal a város legnagyobb területű városrésze, változó képet mutat a szolgáltatások fejlettsége. Elmondható, hogy a Belső városrészekhez közelebb eső területeken és a város hosszanti tengelyében elhelyezkedő területegységeken fejlettebbek és sokoldalúbbak a szolgáltatások. A Mecsekoldalon jellemzően kisboltok, vendéglátóegységek találhatók, kevés az intézmény és a hivatal. A Mecsekoldalon a postai szolgáltatás megfelelő, 3 postahivatal működik területén megfelelő elrendezésben, számos helyen postaládák vannak kihelyezve. A banki szolgáltatásokról ugyanez nem mondható el. A Mecsekoldalon sem bank, sem ATM nem üzemel, ami elsősorban a helyi kereskedelmi és vendéglátóegységek működését hátráltatja. A közösségi személyszállítás szempontjából vegyes képet mutat a városrész. A központi területén a személyszállítás kedvezőnek mondható, az Indóház téri buszállomásról indulnak járatok a Mecsek irányába. Rosszabbnak mondható a Mecsekoldal nyugati és keleti végén található területegységek elérhetősége, mivel némely területre csak átszállással lehet eljutni. Különösen kedvezőtlen a városrészen 47

49 belüli közlekedés Ny K i irányban. Hosszabb távot csak több átszállással lehet megtenni. A Mecsekoldalon 203 kereskedelmi üzlet található, ami a város üzleteinek csupán 7% ka. A városrészen belül a legtöbb kereskedelmi üzlet a Makár, Rácváros és Rókusdomb területegységeken található, ezek összesen 56% át teszik ki a városrész üzleteinek. A városrészben 113 vendéglátóhely van, ami a városi érték 15% ka. Elmondható, hogy jellemzően kocsmák teszik ki a városrészben a vendéglátóegységek zömét, bár a belvároshoz közelibb területegységeken színvonalas éttermek is találhatók. A városrész turisztikai szempontból jelentős, több nagyméretű szálloda és panzió található területén. A turisztikai programok közül kiemelkedik az állatkert, a vidámpark és a TV torony Humán infrastruktúra A Mecsek oldal területei elsősorban lakóövezetek, a város összlakosságának 19,47 a él ezeken a területeken, a népesség két szélső helyzetben lévő társadalmi rétegének lakóhelyét adva ezzel. A Mecseki területek égtájak szerinti bontásában jól látható, hogy a keleti oldal lepusztult lakóterületei a szociális szempontból veszélyeztetett, megélhetési nehézségekkel küzdő társadalmi csoportoknak adnak otthon elsősorban, míg a középső és egyre fejlődő nyugat mecseki területek a legfelsőbb társadalmi rétegek lakóhelyeit rejtik. A Belvároshoz közel eső Rókusbomb kap kiemelt szerepet a humán infrastruktúra szempontjából, hiszen egyfelől a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Művészeti karának épülete tölti meg fontos funkcióval a területet, másfelől a Szülészeti Klinika és Gyermekkórház kap helyet e területen. Oktatási intézmények tekintetében a Mecsek oldal területein összességében 3 általános iskola nyújt szolgáltatást, melyek közül a Pázmány Péter utcai Általános Iskola a Mecsekaljai Oktatási Központhoz, a Bártfa utcai Általános Iskola a Budai Városkapu Oktatási Központhoz tartozó intézmény, illetve a Kerek Világ Általános Iskola alapítványi fenntartású, így az e területen működő intézmények a városi alap és középfokú oktatásba járóinak 1,8% át szolgálják ki. Bölcsődei szolgáltatás nem érhető el a területen és egy alapítványi óvoda Kincseskert nyújt szolgáltatást kisgyermekes családoknak. 48

50 Szociális ellátás szempontjából a női hajléktalanok számára átmeneti szálló és éjjeli menedékhely működik a területen, illetve az időskorúak teljes körű ellátását a Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény biztosítja. A fogyatékos személyek nappali ellátását, támogató szolgálatát, illetve lakóotthonát alapítványok Kerek Világ, Fogd a kezem működtetik a területen. Sportlétesítmények csak magánkézben működnek a területen például tenisz pálya, squash pálya, városi fenntartású intézményt nem találunk a Mecsekoldal területein SWOT Erősségek Fiatal korszerkezetű népesség jelenléte a városrészben A városrész népességének iskolai végzettsége magasabb a városi átlagnál Fiatalabb lakásállomány A városi átlagnál magasabb az ezer főre jutó vállalkozások száma A Pécsi Tudományegyetem egyes karai a városrészben találhatók Gyengeségek Rosszak a közlekedési adottságok, szűkek az utak, járdák hiánya Nagy a teherforgalom a gyakori építkezések miatt A személyszállítás és a buszközlekedés nehézkes Hiányzik a csapadékvíz elvezetés Nincsenek közösségi terek Kevés és alacsony színvonalú szolgáltatási kínálat Nincs böcsődei szolgáltatás és óvoda is csak egy található a városrészben Csak magánkézben lévő sportlétesítmények vannak a Mecsekoldalon 49

51 Lehetőségek Az úthálózat fejlesztése, az útburkolat szélesítése kisajátítások révén A csapadékvíz elvezetés megoldása csapadékvíz főgyűjtők kialakítása, övárok és övcsatorna rendszer kiépítése A közösségi élet fejlődésének ösztönzése, a közösségi terek fejlesztése és a civil kezdeményezések támogatása révén A városrészen belüli tömegközlekedés fejlesztése Alapszolgáltatások megteremtésének ösztönzése (élelmiszerbolt, ATM, internet kávézó, gyermekfelügyelet) Veszélyek Az építkezések folytatódnak, a nagyobb beépítettség következtében negatív hatások jelentkeznek (csapadékvíz, forgalomnövekedés, a város levegő utánpótlásának elapadása) A megnövekedett gépkocsi forgalmat nem bírják el a szűk utcák A csapadékvíz elvezetés megoldatlansága a szélsőséges időjárás következtében krízishelyzetekhez vezet Közösségi terek és szolgáltatások hiányában az alvó városrész jelleg fokozódik 50

52 2.3 Meszesi terület Településszerkezet 3. Meszes három területegységet tartalmaz: magát a Meszesi lakóövezetet, a Meszesi lakótelepet és Szabolcsot. Meszes homogén lakóterülete önmagában is több különböző beépítési módra osztódik, a zártsorú, földszintes korai bányászkolóniától a kisvárosias földszintes családi házas övezetre és a többszintes szocreál lakótelepre. Az utóbbi években elsősorban intézményfejlesztések valósultak itt meg, döntően a szénbányászathoz és a bányabezárásokhoz kapcsolódva, és országos hírű a több építészeti díjban is részesült bentlakásos Ghandi gimnázium. A többszintes lakótelepi épületek korszerűsítése sürgető feladat, ha a város nem akarja elszlömmösödni hagyni az egyébként értékes beépítést. Szabolcs egy igen szép táji környezetben lévő, falusias beépítésű terület. 51

53 2.3.2 Demográfia Lakosságszám A Meszesi terület népessége az össznépességhez viszonyítva (2001,%) 3,50% 3,00% 2,91% 3,17% 2,50% 2,43% 2,00% (%) 1,50% 1,00% 0,50% 0,00% Meszesi lakóövezet Szabolcs Meszesi lakótelep (területegység) 27. Diagram: A Meszesi terület népessége az össznépességhez viszonyítva A Meszesi területen a város össznépességének 8,56% ka élt 2001 ben. A városrészt alkotó három területegység közül a Szabolcsi volt a legnépesebb, de nincs számottevő különbség az egységek között. 52

54 Nemenkénti megoszlás A Meszesi terület népességének nemenkénti megoszlása (2001,%) Meszesi lakótelep 45,3% 54,7% (területegység) Szabolcs 49,3% 50,7% Férfi (%) Nő (%) Meszesi lakóövezet 56,6% 43,4% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 % (%) 28. Diagram: A Meszesi terület népességének nemenkénti megoszlása A városrész átlagos értéke 50,4% férfi és 49,6% nő. Ezzel a városi átlagtól eltérő képet mutat, mivel a városrészben férfitöbblet alakult ki, ennek oka pedig az, hogy a Meszesi lakóövezetben 13,2% kal több férfi él, mint nő. Ez a jelentős eltérés változtatta meg a városrész átlagos értékét is, mivel a másik két területegységen a nők aránya magasabb ezzel a városihoz hasonló, mint a férfiaké. 53

55 Korcsoportok szerinti megoszlás A Meszesi terület népességének korcsoportonkénti megoszlása (2001,%) Meszesi lakótelep 16,1% 33,5% 30,5% 19,9% (területegység) Szabolcs 18,8% 32,4% 34,1% 14,7% 0 14 (%) (%) (%) 65 X (%) Meszesi lakóövezet 13,6% 45,0% 27,5% 13,9% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 % (%) 29. Diagram: A Meszesi terület népességének korcsoportonkénti megoszlása A 0 14 évesek aránya a városrészben magasabb, a évesek aránya is magasabb, a évesek aránya alacsonyabb és a 65 x évesek aránya magasabb, mint a városi átlag. A városrészben 100 gyermekkorúra átlagosan 101 időskorú jut, közel azonos arányban vannak jelen mindkét korcsoport képviselői. Ha a területegységeket vizsgáljuk, akkor elmondható, hogy a Meszesi lakótelepen van jelen magasabb arányban az időskorú népesség, még a Szabolcsi egységen a gyermekkorúak aránya magasabb, mint az időskorúaké. A gazdaságilag aktív népesség vagyis a évesek legmagasabb arányban (72,5%) a Meszesi lakóövezetben élnek. 54

56 Iskolázottság A Meszesi terület népességének iskolai végzettsége a városi átlaghoz viszonyítva (2001,%) Városrész átlaga 8. évfolyamnál alacsonyabb 8. évfolyam (területegység) Meszesi lakótelep Szabolcs Meszesi lakóövezet középiskola érettségi nélkül középiskola érettségivel egyetem/főiskola oklevél nélkül egyetem/főiskola oklevéllel 20% 15% 10% 5% 0% 5% 10% 15% 20% (%) 30. Diagram: A Meszesi terület népességének iskolai végzettsége a városi átlaghoz viszonyítva A Meszesi terület iskolázottsági mutatói kedvezőtlenebbek, mint a városi átlag, ugyanis az alacsony végzettségűek aránya magasabb, a középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya alacsonyabb. A városrészen belül a Meszesi lakóterület mutatói a kedvezőbbek, a városi átlagnál kisebb arányban vannak az alacsony végzettségűek, magasabb arányban a középfokú végzettséggel rendelkezők és közel azonos mértékben a felsőfokú végzettségűek. 55

57 Összegzés A Meszesi terület területegységeinek öregedési mutatója a városi átlaghoz viszonyítva (2001) (pont) Meszesi lakóövezet Szabolcs Meszesi lakótelep Városrész átlaga (területegység) 31. Diagram: A Meszesi terület területegységeinek öregedési mutatója a városi átlaghoz viszonyítva A Meszesi lakótelep népességének öregedési mutatói a legkedvezőtlenebbek, a városi és a városrészi átlagnál is rosszabb. 56

58 2.3.3 Foglalkoztatottság, munkaerőpiac A Meszesi terület munkaerő piaci helyzete A Meszesi terület munkaerő piaci helyzetét meghatározó tényezők területegységenként 2001 ben Meszesi terület Meszesi lakóövezet Foglalkoztatott (%) Munkanélküli (%) Inaktív (%) Eltartott (%) Foglalkoztatási arány (%) Munkanélküliségi ráta (%) Aktivitási arány (%) 40,1% 1,9% 28,3% 29,6% 48,8% 4,5% 51,1% Szabolcs 31,6% 3,9% 36,2% 28,3% 41,8% 11,1% 47,0% Meszesi lakótelep Városrész átlaga 29,9% 4,0% 41,8% 24,3% 38,7% 11,8% 43,9% 34,0% 3,3% 35,1% 27,6% 43,1% 9,1% 47,3% Pécs átlaga 37,6% 3,1% 31,4% 27,9% 47,1% 7,8% 51,1% 3. Táblázat: A Meszesi terület munkaerő piaci helyzetét meghatározó tényezők területegységenként 2001 ben A Meszesi területen a foglalkoztatottak népességen belüli aránya a városi átlag alatt volt 2001 ben. A legalacsonyabb arány a Meszesi lakótelepet jellemezte, még a legmagasabb a Meszesi lakóövezetet. A munkanélküliek népességen belüli aránya a városrészben magasabb volt, mint Pécsett átlagosan. A legmagasabb arány Meszesi lakótelep, még a legalacsonyabb arány a Meszesi lakóövezet területegységet jellemezte. A Meszesi területen az inaktív keresők népességen belüli aránya a városi átlag felett alakult. Legmagasabb érték a Meszesi lakótelepet jellemezte, ami az időskorúak magasabb arányával magyarázható. A legalacsonyabb értéket a Meszesi lakóövezetben regisztráltak. Az eltartottak népességen belüli aránya a Meszesi területen a pécsi átlagnál alacsonyabb volt. A területegységek közül a legalacsonyabb érték a Meszesi lakótelepet jellemezte, a legmagasabb pedig a Meszesi lakóövezetet. A városrészre jellemző átlagos foglalkoztatási arány a pécsinél alacsonyabb volt. A legmagasabb arány a Meszesi lakóövezetet jellemezte, amely a foglalkoztatottak magas arányával magyarázható. A legalacsonyabb foglalkoztatási arány a Meszesi lakótelepen volt, mivel a foglalkoztatottak népességen belüli aránya alacsony. 57

59 A munkanélküliségi ráta a városrészben kedvezőtlenebb volt, mint a városban. A legalacsonyabb munkanélküliségi ráta a Meszesi lakóövezetben volt, ami a munkanélküliek népességen belüli alacsony arányával magyarázható. A legmagasabb munkanélküliségi ráta a Meszesi lakótelepet jellemezte. Az aktivitási arány a városrészben alacsonyabb volt, mint Pécsett. A legalacsonyabb arány a Meszesi lakótelepen volt jellemző, feltehetőleg a foglalkoztatottak népességen belüli alacsonyabb aránya miatt. A legmagasabb aktivitási arány a Meszesi lakóövezetet jellemezte, ami a foglalkoztatottak népességen belüli magas arányával magyarázható. Látható, hogy a Meszesi terület három területegysége közül a két szélsőértéket a Meszesi lakótelep és a Meszesi lakóterület képviseli. A Szabolcsi területegység minden mutató esetében a középértéket képviselte Összegzés A Meszesi terület komplex munkaerő piaci mutatójának eltérése a városi átlagtól (2001) Meszesi lakóövezet Szabolcs Meszesi lakótelep Városrész átlaga (pont) (területegység) 32. Diagram: A Meszesi terület komplex munkaerő piaci mutatójának eltérése a városi átlagtól 58

60 Munkaerő piaci szempontból a legkedvezőtlenebb helyzetben a Meszesi lakótelep és a Szabolcs területegység volt Műszaki Infrastruktúra Közlekedés A területet a 66 os úton lehet megközelíteni, ami viszonylag jó állapotban van. Pécsbánya, Meszes leromlott lakóterületein az utak és járdák minősége is nagyon rossz. Szabolcs úthálózata rendezetlen, az utak állapota itt sem megfelelő Közterületek A Meszesei területeken a sétálóutcák és a rendezett közösségi terek hiányoznak. Központi terei a Fekete Gyémánt tér, a Szeptember 6. a tér és a Hősök tere, amelyek egy É D i tengely(66 os út) mentén húzódnak. A központi terek közösségi funkciói hiányosak, a társadalmi érintkezés gyakorlására korlátozottan alkalmasak. A három tér közül a Hősök tere jelentkezik ebből a szempontból a legkedvezőbb kialakítással, azonban a tér általános műszaki állapota rendkívül leromlott. A lakótelepi területekre a kis parkok és játszóterek a jellemzők, amelyek szintén lepusztultak. Pozitívum, hogy a terület határán nagyméretű összefüggő zöldterületek találhatók. Ilyenek a Szabolcsi árok völgyének nyugati része, a Meszespatak völgye, az egykori meddőhányók rekultivált területei. 59

61 Lakáshelyzet A lakó és üdülőházak megoszlása a lakások száma szerint a Meszesi területeken 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Meszesi lakóövezet Szabolcs Meszesi lakótelep Összesen 11 lakás feletti 4 10 lakásos 2 3 lakásos 1 lakásos 33. Diagram: A lakó és üdülőházak megoszlása a lakások száma szerint a Meszesi területen A Meszesi területre az egylakásos lakóépületek a jellemzők, főleg a Meszesi lakóövezet és a Szabolcs területegységek családiházas jellege miatt. A többlakásos épületek leginkább a Meszesi lakótelepen vannak, itt az összes lakóépület 82% ka legalább 11 lakásos. 60

62 A lakások száma a Meszesi területen lakás Meszesi lakóövezet Szabolcs Meszesi lakótelep 34. Diagram: A lakások száma a Meszesi területen A Meszesi területen 4982 lakás van, ez a Pécsett található összes lakás 7,6% ka. A területegységek közül a Meszesi lakótelepen található a legtöbb lakás, a tömbházas építkezés miatt. Ezen a területen a legmagasabb a népsűrűség, fő jut egy km 2 re. A Szabolcsra és a Meszesi lakóövezetre a családi házas építkezés a jellemző, ezt bizonyítja az alacsonyabb népsűrűség is. A lakások átlagos alapterülete a városrészben 67,3 m 2, ami a városi átlaghoz hasonló. A területegységek közül a Meszesi lakótelep lakásainak átlagos alapterülete a legalacsonyabb, közel 17 m 2 rel, mint a városi és városrészi átlag. Az átlagos alapterület a Meszesi lakóövezetben a legmagasabb, közel 11% kal haladja meg a városi átlagot. A lakások 11,2% ka önkormányzati tulajdonban van, ami 562 lakást jelent. Különösen kiemelkedik az önkormányzati tulajdonú lakások aránya a Meszesi lakótelepen, ahol a lakások 17,4 % a van önkormányzati tulajdonban. 61

63 A lakásállomány építési év szerinti megoszlása a Meszesi területen 5,9 6,6 4,1 21,4 18, előtt Diagram: A lakásállomány építési év szerinti megoszlása a Meszesi területen 43,5 A Meszesi területre az között épített ingatlanok a jellemzők. Ez leginkább a mecseki bányászathoz kapcsolódó lakótelepek építése miatt van, ekkor építették a lakások zömét. Elmondható, hogy a Meszesi terület lakásainak legnagyobb részét (83,4%) 1969 ig építették. Kiemelendő, hogy a Meszei lakótelep lakásainak 80% át 1945 és 1959 között építették. 62

64 A Meszesi területen található lakások megoszlása komfortosság szerint 3,8 6,3 3,1 37,5 összkomfortos komfortos fél komfortos komfort nélküli szükség és egyéb lakás 49,3 36. Diagram: A Meszesi területen található lakások megoszlása komfortosság szerint A Meszesi területen az összkomfortos lakások aránya közel 33% kal alacsonyabb, mint a városi átlag, ez az egyedi fűtésű lakások magas száma és a Szabolcsi területegység hiányos infrastruktúrája miatt van. A komfortos lakások aránya a városi átlagnál 28% kal magasabb. A félkomfortos lakások aránya kissé magasabb, mint a városi átlag. A komfortnélküli lakásoké pedig, több mint kétszerese a városi átlagnak. A szükséglakások aránya a városi átlag körül alakult. A komfort nélküli lakások legnagyobb arányban (17 %) Szabolcsban fordulnak elő. 63

65 Közüzemi infrastruktúra A különböző közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya a Meszesi területen 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Meszesi lakóövezet Szabolcs* Meszesi lakótelep Hálózati vízvezetékkel ellátott Közcsatornával ellátott Hálózati gázzal ellátott 37. Diagram: A különböző közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya a Meszesi területen A Meszesi terület közüzemi infrastruktúrája jónak mondható, egyedül a Szabolcs területegység csatornázottsága alacsony, de az ISPA program II. ütemében ennek kiépítése folyamatban van. A közüzemi gázzal való ellátottság szintén a Szabolcsi területen a legalacsonyabb. Ugyan a lakótelepeken a közműellátás kiépített, az infrastruktúra lepusztult állapotban van, gyakoriak a meghibásodások. További gondot okoz, hogy a lakók nem tudják megfelelően karbantartani az amúgy is elavult belső vezetékrendszert. 64

66 2.3.5 Gazdasági struktúra Vállalkozások A vállalkozások száma és lakossághoz viszonyított aránya a Meszesi területen Meszesi lakóövezet Szabolcs Meszesi lakótelep társas egyéni 1000 lakosra jutó vállalkozás(értékkel) 38. Diagram: A vállalkozások száma és lakossághoz viszonyított aránya a Meszesi területen A Meszesi területen 2001 ben 899 vállalkozás működött, ez a Pécsett működő vállalkozások 5% ka. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma átlagosan 65 volt a városrészben, ami 41% kal kevesebb, mint a városi átlag. A városrészen belül a Meszesi lakóövezet mutatója a legkedvezőbb. A Meszesi lakótelepen 44 vállalkozás jut 1000 főre, ami a településrészek közül a legalacsonyabb érték a városban. 65

67 Szolgáltatások Kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma a Meszesi területen Meszesi lakóövezet Szabolcs Meszesi lakótelep kereskedelmi üzletek száma vendéglátóhely 39. Diagram: Kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma a Meszesi területen A városrészben 97 kereskedelmi üzlet van, ami a városban található üzletek 3% ka. A területegységek közül a Meszesi lakóövezetben van a legtöbb üzlet, a Meszesi lakótelep értéke alacsony. A Meszesi területen összesen 33 vendéglátóhely van, ami a város értékének 4% ka. A vendéglátóhelyek tekintetében nagy eltérések nincsenek a területegységek között. Elmondható, hogy az itteni vendéglátóhelyek színvonala általában alacsony Humán infrastruktúra A Meszesi területek a város egyik legrégebbi, azonban város rehabilitációs szempontjából jelenleg leginkább érintett egységei. A város legalsóbb jövedelmű, szociális szempontból leginkább veszélyeztetett rétegei élnek a Meszesi lakóövezetekben, a városi népesség 8,56% át adva ezzel. A Budai Városkapu Oktatási Központhoz tartozó Csokonai Vitéz Mihály Általános és Szakiskola nyújt szolgáltatást a területen, elsősorban a hátrányos helyzetű, tanulásban akadályozott, vagy tanulási nehézségekkel küzdő meszesi gyermekek számára. Ezen kívül két középfokú oktatási intézmény Gandhi Gimnázium, Kodály Zoltán Gimnázium és Szakközépiskola illetve egy óvoda Teleki Blanka és egy bölcsőde működik a területen. 66

68 Étkeztetést, házi segítségnyújtást, idősek klubját a XESZI biztosít, illetve, idősek otthonát tart fenn a területen. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Meszesi egysége foglalkozik a szociális szempontból veszélyeztetett helyi népességgel, azonban mivel a veszélyeztetett gyermekek és családok száma ezen a területen a legmagasabb, így indokolt lenne a humán infrastruktúra szociális szempontú megerősítése. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi csoportja Csilla Gondviselés Háza Nyújt szolgáltatásokat és biztosít támogató szolgálatot fogyatékos célcsoportok számára. Szociális és városrehabilitációs szempontból a Meszesi városrész keleti területei kiemelten érintettek, több komplex városrehabilitációs program Borbála, Jelenlét, CASE célterületeit adva így. Egészségügy vonatkozásában az alapellátáson kívül más szolgáltatás nem érhető el a területen. A Bányász Kulturális Szövetség Pákolitz István Közösségi Háza, a József Attila Művelődési Központ utódintézményeként törekszik a területen működő civil szervezetek összefogására, képzési programok, kulturális, hagyományőrző rendezvények szervezésére. Sport létesítmény nem működik városi fenntartásban a Meszesi területen. 67

69 2.3.7 SWOT Erősségek A népesség korszerkezete kiegyensúlyozott A közüzemi infrastruktúra kiépítettsége megfelelő Magas az önkormányzati tulajdonú lakások aránya Lehetőségek Komplett műszaki szociális városrész rehabilitáció elvégzése több ütemben A helyi zöldterületek megújítása, parkosítás Játszóterek, sportpályák felújítása Gyengeségek A városi átlagnál kedvezőtlenebb az iskolai végzettség A foglalkoztatottak népességen belüli aránya alacsonyabb a városi átlagnál A magasabb rendű utak kivételével az utak nagyon rossz állapotúak A parkok és a játszóterek műszaki állapota rossz Idős a lakásállomány Magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya Alacsony az ezer főre jutó vállalkozások száma Alacsony színvonalú szolgáltatási kínálat Csak alapfokú egészségügyi intézmény van a városrészben Nem működik városi fenntartású sportlétesítmény Veszélyek A városrész leszakadása folytatódik, szegregáció A városrész kriminalizálódik, a bűnözés tovább gyűrűzik a városban Az önkormányzati tulajdonú lakások állaga tovább romlik, elértéktelenednek 68

70 2.4 Pécs Dél Településszerkezet 4. A Pécs dél 1 terület a városnak a Zsolnai út, Pécsváradi út alatti területét foglalja magába, amely keleti irányban a város határáig, nyugati irányban az Árpádváros kivételével a Siklósi útig tart és az alábbi kisebb területekre bontható: Balokány Basamalom Gyárváros Újhegy Tüskésrét Jellemzően ipari területfelhasználások vannak a területen, amit a hőerőmű és már rekultivált és még működő zagytavak vagy az ipari park korszerű létesítményei reprezentálnak. A zagyolási technológia, illetve a zagyolás területi elhelyezése lehetőséget teremt arra, hogy ezeknek a területeknek a felhasználásával egy viszonylag nagy, összefüggő vízfelületet kapjon a nyílt vizek hiányától szenvedő város. Felhagyott, barna mezős iparfejlesztésre alkalmas területei is szép számmal vannak. Újhegy kellemes kisvárosias lakóterület, a Gyárváros, a Basamalom, a Balokány lakóterületei viszonylag kisebbek, szegényesek és sűrűn beépítettek. A volt Pécsi Állami Gazdaság központjában is van egy kisebb lakóterület, de szállodája, tava, lovardája a város kedvelt rekreációs területe. 69

71 2.4.2 Demográfia Lakosságszám A Pécs Dél 1 népessége az össznépességhez viszonyítva (2001,%) 2,00% 1,90% (%) 1,80% 1,60% 1,40% 1,20% 1,00% 0,99% 0,80% 0,67% 0,60% 0,40% 0,40% 0,20% 0,00% 0,02% Balokány Basamalom Gyárváros Újhegy Tüskésrét (területegység) 40. Diagram: A Pécs Dél 1 népessége az össznépességhez viszonyítva A Pécs Dél 1 városrészben Pécs össznépességének 4,01% a élt 2001 ben. A területegységek közül Újhegy volt a legnépesebb, itt a város össznépességének 1,9% a élt. 70

72 Nemenkénti megoszlás A Pécs Dél 1 népességének nemenkénti megoszlása (2001,%) Tüskésrét 50,0% 50,0% Újhegy 48,4% 51,6% (területegység) Gyárváros 46,0% 54,0% Férfi (%) Nő (%) Basamalom 56,1% 43,9% Balokány 46,4% 53,6% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% (%) 41. Diagram: A Pécs Dél 1 népességének nemenkénti megoszlása A városrész népességének nemenkénti megoszlása átlagosan 49,4% férfi és 50,6% nő. Ezzel ugyan a városi átlagtól eltért kiegyenlítettebb volt a nemek közti arány, de szintén nőtöbblet volt. Férfitöbblet a Basamalom területegységen volt, itt 12,2% kal több férfi élt, mint nő. A többi területegységen jellemzően nőtöbblet volt. 71

73 Korcsoportok szerinti megoszlás A Pécs Dél 1 népességének korcsoportonkénti megoszlása (2001,%) Tüskésrét 11,1% 19,4% 50,0% 19,4% Újhegy 17,7% 34,4% 35,8% 12,1% (területegység) Gyárváros 15,6% 31,8% 35,4% 17,3% 0 14 (%) (%) (%) 65 X (%) Basamalom 14,2% 33,5% 41,0% 11,3% Balokány 9,2% 64,4% 18,2% 8,2% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% (%) 42. Diagram: A Pécs Dél 1 területegységein élők korcsoportonkénti megoszlása A városrészben a 0 14 évesek aránya a városi átlagnál alacsonyabb, a és a évesek aránya magasabb, az időskorúak aránya pedig szintén alacsonyabb volt. A városrészben 100 gyermekkorúra átlagosan 105 időskorú jutott, ami kedvezőbb, mint a városi átlag. A városrészen belül az időskorúak legnagyobb arányban a Tüskésréten éltek. A 0 14 évesek aránya Újhegyen volt a legmagasabb, emellett a 100 gyermekkorúra jutó időskorúak száma csupán 68 volt. A gazdaságilag aktív népesség vagyis a évesek aránya a Balokány területén volt a legmagasabb, 82,6% volt. 72

74 Iskolázottság A Pécs Dél 1 népességének iskolai végzettsége a városi átlaghoz viszonyítva (2001,%) Városrész átlaga Tüskésrét 8. évfolyamnál alacsonyabb 8. évfolyam (területegység) Újhegy Gyárváros Basamalom Balokány középiskola érettségi nélkül középiskola érettségivel egyetem/főiskola oklevél nélkül egyetem/főiskola oklevéllel 40 % 35 % 30 % 25 % 20 % 15 % 10 % 5 % 0% 5% 10 % (%) 15 % 20 % 25 % 30 % 35 % 40 % 43. Diagram: A Pécs Dél 1 népességének iskolai végzettsége a városi átlaghoz viszonyítva A városrész iskolázottsági mutatói rosszabbak, mint a városi átlag. Magasabb arányban vannak a jelen a 8 osztálynál kevesebb végzettséggel rendelkezők, valamint az általános iskolát végzettek aránya. A középfokú végzettséggel rendelkezők aránya alacsonyabb és szintén alacsonyabb az egyetemi/főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya is. A városrészen belül az egyetemi/főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya Újhegyen a legmagasabb, de itt sem éri el a városi átlagot. Ugyanezen végzettségűek aránya a Tüskésréten a legalacsonyabb. A középfokú végzettséggel rendelkezők aránya a Basamalom és az Újhegy területegységeken a legmagasabb. 73

75 Összegzés A Pécs Dél 1 területegységeinek öregedési mutatója a városi átlaghoz viszonyítva (2001) (pont) Balokány Basamalom Gyárváros Újhegy Tüskésrét Városrész átlaga (területegység) 44. Diagram: A Pécs Dél 1 területegységeinek öregedési mutatója a városi átlaghoz viszonyítva A legöregebb korszerkezet a Tüskésrét területegységet jellemezte, valamint a Gyárváros volt még a városi átlagnál rosszabb helyzetben. 74

76 2.4.3 Foglalkoztatottság, munkaerőpiac A Pécs Dél 1 városrész munkaerő piaci helyzete A Pécs Dél 1 városrész munkaerő piaci helyzetét meghatározó tényezők területegységenként 2001 ben Pécs Dél 1 Foglalkoztatott (%) Munkanélküli (%) Inaktív (%) Eltartott (%) Foglalkoztatási arány (%) Munkanélküliségi ráta (%) Aktivitási arány (%) Balokány 13,4% 6,3% 22,8% 57,6% 15,3% 31,9% 22,5% Basamalom 37,9% 5,0% 33,9% 23,1% 45,8% 11,7% 51,9% Gyárváros 31,1% 5,2% 37,8% 25,9% 39,5% 14,4% 46,2% Újhegy 36,6% 3,8% 31,1% 28,6% 46,9% 9,3% 51,7% Tüskésrét 41,7% 0,0% 38,9% 19,4% 51,7% 0,0% 51,7% Városrész átlaga 31,5% 4,7% 31,7% 32,2% 39,8% 13,5% 44,8% Pécs átlaga 37,6% 3,1% 31,4% 27,9% 47,1% 7,8% 51,1% 4. Táblázat: A Pécs Dél 1 városrész munkaerő piaci helyzetét meghatározó tényezők területegységenként 2001 ben A Pécs Dél 1 városrészben a foglalkoztatottak népességen belüli aránya a városi átlag alatt volt. A legalacsonyabb arány a Balokányt, még a legmagasabb a Tüskésrét területegységet jellemezte. A Balokány a városrész, valamint a város legrosszabb mutatójával rendelkező területegysége. A munkanélküliek népességen belüli aránya a városrészben magasabb volt, mint Pécsett átlagosan. A Tüskésrét népességéből a munkanélküliek aránya 0% volt, ami a városban más területegységen nem fordult elő. A városrész többi területegységén a munkanélküliek népességen belüli aránya a városi átlag felett volt, legmagasabb érték a Balokányt jellemezte. A Pécs Dél 1 városrészben az inaktív keresők népességen belüli aránya a városi átlag felett alakult. Legmagasabb arány a Tüskésrét, még a legalacsonyabb arány a Balokány területegységet jellemezte. Az eltartottak népességen belüli aránya a Pécs Dél 1 városrészben a pécsi átlagnál magasabb volt. A területegységek közül a legalacsonyabb érték a Tüskésrétet jellemezte, a legmagasabb pedig a Balokányt. 75

77 A városrészre jellemző átlagos foglalkoztatási arány a pécsinél alacsonyabb volt, a területegységeket vizsgálva nagy eltéréseket tapasztalhatunk. A legmagasabb arány a Tüskésrét területegységet jellemezte, amely a foglalkoztatottak gazdaságilag aktív korú népességen belüli magas arányával magyarázható. A legalacsonyabb foglalkoztatási arány a Balokányban volt, mivel itt a legalacsonyabb a foglalkoztatottak gazdaságilag aktív korú népességen belüli aránya. A munkanélküliségi ráta a városrészben közel 6% kal magasabb volt, mint a városban. A Tüskésrét munkanélküliségi rátája 0% volt. A legmagasabb érték a Balokányban volt, itt a városi átlag több mint négyszeresét regisztrálták. Az aktivitási arány átlagosan kedvezőtlenebbül alakult a városrészben, mint Pécsett. A legalacsonyabb arány a Balokányra volt jellemző, a foglalkoztatottak népességen belüli alacsony aránya miatt. A legmagasabb aktivitási arány a Basamalom területegységet jellemezte Összegzés A Pécs Dél 1 komplex munkaerő piaci mutatójának eltérése a városi átlagtól (2001) Balokány Basamalom Gyárváros Újhegy Tüskésrét Városrész átlaga (pont) (területegység) 45. Diagram: A Pécs Dél 1 komplex munkaerő piaci mutatójának eltérése a városi átlagtól 76

78 Munkaerő piaci szempontból a Balokány volt a legrosszabb helyzetben, a városrész átlagához viszonyítva 15 ponttal. Gyárváros komplex mutatója is a városi átlagnál rosszabb, de a városrészi átlaggal közel egyenlő Műszaki Infrastruktúra Közlekedés Pécs Dél 1. A területet feltáró utak közül az újonnan megépült ipari elkerülő út jó állapotban van, az 56 os út minősége kifogásolható. Mohácsi út állapota szintén rossz. Gyárváros és Újhegy lakóútjai nagyon leromlott állapotúak Közterületek A Pécs Dél 1 központjának a 6 os főút és a 66 os út kereszteződése tekinthető a Budai vámnál. Itt találhatók a legfontosabb kereskedelmi, szolgáltatási funkciók. A városrészben nagy összefüggő közterek nincsenek. A Balokány liget, a városrész egykor népszerű pihenőhelye mára az enyészeté lett. A zöldterületek jellemzően rekultivált területek, ilyen a Tüskésrét és a Balokány déli része. Összefüggő zöldterület található a Kisbalokány területén, nagyobb szőlőterületek Újhegyen. 77

79 Lakáshelyzet A lakó és üdülőházak megoszlása a lakások száma szerint Pécs Dél 1 területén 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 11 lakás feletti 4 10 lakásos 2 3 lakásos 1 lakásos 30% 20% 10% 0% Balokány Basamalom Gyárváros Újhegy Tüskésrét Összesen 46. Diagram: A lakó és üdülőházak megoszlása a lakások száma szerint Pécs Dél 1 területén A Pécs Dél 1 városrészre az egylakásos épületek a jellemzők, az itt található összes ingatlan 92% ka egylakásos, ez leginkább a családi házas építkezés miatt van. A 2 3 lakásos ingatlanok a Balokányban és Gyárvárosban találhatók, de arányuk elenyésző. 78

80 A lakások száma Pécs Dél 1 városrészben lakás Balokány Basamalom Gyárváros Újhegy Tüskésrét 47. Diagram: A lakások száma Pécs Dél 1 városrészben A Pécs Dél 1 területén 1974 lakás található, ez az összes lakás 3% ka. A területegységek közül Újhegy emelkedik ki a lakások számával, ami valószínűleg annak a következménye, hogy kedvelt családi házas övezetté vált. Gyárváros sűrűn beépített utcáinak következtében lakásainak száma magas a városrészen belül. A lakások átlagos alapterülete a városrészben közel 80 m 2, ami 14 m 2 rel magasabb a városi átlagnál. Kiemelkedően magas a lakások átlagos alapterülete Újhegyen, a városi átlagnál 24 m 2 rel. A legalacsonyabb átlagos alapterület Tüskésrétet jellemezte. A lakások közül 97 önkormányzati tulajdonban van, ami a lakások 5% ka. Gyárvárosban azonban ez az arány 10%, ami 64 önkormányzati tulajdonú lakást jelent. 79

81 A lakásállomány építési év szerinti megoszlása Pécs Dél 1 területén 12,8 14,8 33, előtt ,5 10,4 17,2 48. Diagram: A lakásállomány építési év szerinti megoszlása Pécs Dél 1 területén A városrészi lakások 33% a 1945 előtt épült, ez a városi átlagnál 14% kal magasabb érték. Ez leginkább Gyárvárosra jellemző, ahol az épületek 67% a épült a második világháborút megelőzően. A többi lakás közel hasonló arányban oszlik meg az építési időszak tekintetében. Viszonylag magas az között épített lakások aránya is, Újhegyen csaknem minden negyedik lakás a közelmúltban épült, ez a városi átlag ötszöröse. 80

82 Pécs Dél 1 területén található lakások megoszlása komfortosság szerint 8,0 9,1 8,1 46,3 összkomfortos komfortos fél komfortos komfort nélküli szükség és egyéb lakás 28,6 49. Diagram: Pécs Dél 1 területén található lakások megoszlása komfortosság szerint A Pécs Dél 1 területén az összkomfortos lakások aránya 46,3%, ami a városi átlagnál 24% kal alacsonyabb, ez valószínűleg az egyedi fűtésű lakások magas számára és a közmű infrastruktúra hiányosságaira vezethető vissza. A félkomfortos vagy annál kedvezőtlenebb komfortfokozatú a lakások 25% a, ami a háromszorosa a városi értéknek. A komfort nélküli és a szükséglakások száma Gyárvárosban 129, ami a területegységben található lakások 21% a. 81

83 Közüzemi infrastruktúra A különböző közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya a Pécs Dél 1 városrészben 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Balokány* Basamalom* Gyárváros Újhegy Tüskésrét Hálózati vízvezetékkel ellátott Közcsatornával ellátott Hálózati gázzal ellátott 50. Diagram: A különböző közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya a Pécs Dél 1 városrészben A városrészben a hálózati vízvezetékkel való ellátottság 93,6% os, Gyárváros és Újhegy mutatói kissé kedvezőtlenebbek, de az ISPA program II. ütemének keretében Újhegy esetében javulás várható. A közcsatornával való ellátottság már kevésbé pozitív, egyedül Újhegy csatornázottsága volt 90% feletti, de az ISPA program I. ütemének keretében Balokány és Basamalom csatornázása már megvalósult. Gyárváros és Tüskésrét csatornázottsága a legrosszabb, bár Gyárváros esetében az ISPA program II. ütemében tervezik annak kiépítését. A gázhálózat kiépítettségi foka a városi átlaghoz hasonló, ennél rosszabb érték csak a Balokány és Gyárváros területegységeket jellemezte. 82

84 2.4.5 Gazdasági struktúra Vállalkozások A vállalkozások száma és lakossághoz viszonyított aránya a Pécs Dél 1 területen Balokány Basamalom Gyárváros Újhegy Tüskésrét társas egyéni 1000 lakosra jutó vállalkozás(értékkel) 51. Diagram: A vállalkozások száma és lakossághoz viszonyított aránya a Pécs Dél 1 területen A Pécs Dél 1 városrészben összesen 781 vállalkozás működött, ez a Pécsett működő vállalkozások 4% ka. Az ezer lakosra jutó vállalkozások értéke 120,6 volt, ami 10% kal magasabb, mint a városi átlag. Ez annak köszönhető, hogy a Tüskésrét területegységen a mutató értéke 556. Csupán Újhegy értéke volt alacsonyabb az ezer főre jutó vállalkozások tekintetében a pécsi átlagnál Szolgáltatások A területen 1 posta és 2 ATM automata található, de a 6 os főút túloldalán több posta és pénzautomata van a közelben. A tömegközlekedés a 6 os főút közelében különösen jó, amit a Budai állomás közelsége is tetéz. Újhegyen és a déli területeken a buszközlekedés nem ilyen kedvező, de megfelelő. A városrész határán található egy taxiállomás. 83

85 Kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma a Pécs Dél-1 területén Balokány Basamalom Gyárváros Újhegy Tüskésrét kereskedelmi üzletek száma vendéglátóhely 52. Diagram: Kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma a Pécs Dél 1 területén A városrészben összesen 136 kereskedelmi üzlet volt, ami a Pécsett lévő üzletek közel 5% ka. A területegységek közül Gyárvárosban volt a legtöbb üzlet, de Balokány értéke is viszonylag magasabb a városrészen belül. A városrészben négy töltőállomás és egy nagyáruház is található. A Pécs Dél 1 területén 2001 ben 50 vendéglátóhely működött, ami a városi vendéglátóhelyek 6% ka. Ezek a vendéglátóhelyek többnyire kicsik és alacsonyabb színvonalúak Humán infrastruktúra Pécs dél 1 területén a város lakosságának 4,01% él, humán intézményei elsősorban oktatási és szociális intézmények oldaláról közelíthetők meg. A Keleti Városrész Óvodái közül a Zsolnay Vilmos Úti Óvoda működik a területen, a 3 6 éves korú gyermekek számára. A területen a Forrás Szakiskola nyújt szolgáltatásokat elsősorban a tanulásban akadályozott, más oktatási intézményekből lemorzsolódott fiatalok számára, a város alap és középfokú oktatási intézményeiben tanulók 0,8% át ellátva ezzel, illetve egy óvoda érhető el ebben a városrészben. 84

86 Szociális ellátás szempontjából a terület hajléktalan ellátó intézményeknek ad helyet, a TÁMASZ alapítvány Férfi Átmeneti Szállója és Éjjeli menedékhelye működik ezen városrészben. A területen működő Ifjúságért Egyesület Családok Átmeneti Otthona nyújt segítséget a krízis helyzetbe került családoknak. Kulturális illetve sport létesítmény nem található a területen SWOT Erősségek Sok a felhagyott, barnamezős iparfejlesztésre alkalmas terület Kiegyenlített a népesség korszerkezete A városi átlagnál magasabb az ezer főre jutó vállalkozások száma Újhegy területén dinamikus lakásépítés tapasztalható Lehetőségek Szociális városrész rehabilitáció Barnamezős területek hasznosítása, leromlott állagú lakóterületek funkcióváltása Az újonnan kialakuló családi házas övezet problémáinak megelőzése tudatos várostervezéssel A Balokány liget és Tüskésrét rekreációs célú fejlesztése Gyengeségek A népesség iskolai végzettsége a városi átlagnál alacsonyabb A foglalkoztatottak népességen belüli aránya alacsony Magas a munkanélküliségi ráta Nagyon leromlott műszaki állapotú utak Kevés és leromlott műszaki állapotú park (Balokány liget) Idős lakásállomány Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a városi átlagnál magasabb Kevés és alacsony színvonalú szolgáltatási kínálat Kulturális és sportlétesítmény nincs a városrészben Veszélyek A leszakadó területek szegregációja Újhegy újra előidézi a Mecsekoldal problematikáját A terület rendezetlensége negatívan befolyásolja a közeli EKF helyszínek működtetését 85

87 2.5 Pécs Dél Településszerkezet 5. A Pécs dél 2 terület a város déli részének másik, a Siklósi úttól nyugatra fekvő nagy szeletét öleli fel, de ide soroltuk az Árpádvárost is. Kertváros Árpádváros Málom Megyer (Siklósi városrész) Postavölgy Nagyárpád Északmegyer Füzes Bolgárkert A kertvárosi tisztviselőtelep kisvárosias családi házas beépítése alatt a Megyer városrészben és az Árpádvárosban felépült lakótelepen hozzávetően annyian élnek, mint Szekszárdon összesen. Málom többszintes, lakótelepi formában történt beépítését táji környezete miatt nem hiába hívják Rózsadomb nak. Málom régi falurésze a város kedvelt családi házas beépítése. A falu Árpád kori létéről szép műemléki temploma tanúskodik. Postavölgy kellemes, falusias, kisvárosias településrész. A terület nyugati határán túl sorakoznak a multinacionális cégek bevásárló központjai, de a sajátos területhasználat okán ezt egy külön területegységként kezeltük. Megjegyzendő, hogy egy plázát a Megyer városrész is kapott. 86

88 2.5.2 Demográfia Lakosságszám A Pécs Dél 2 népessége az össznépességhez viszonyítva (2001,%) 24,00% 22,00% 21,83% 20,00% 18,00% 16,00% 14,00% (%) 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% 0,96% 5,94% 2,41% 0,65% 0,76% 0,01% 0,15% 0,02% Árpádváros Málom Megyer Kertváros Postavölgy Nagyárpád Bolgárkert Északmegyer Füzes (területegység) 53. Diagram: A Pécs Dél 2 népessége az össznépességhez viszonyítva A Pécs Dél 2 városrész népessége az össznépességen 32,96% ka. A városrészen belül a legmagasabb aránnyal a Megyeri területegység rendelkezik, ez tulajdonképpen a paneles beépítésű területeket foglalja magába. A Málom és a Kertváros területegységek rendelkeznek még magasabb népességszámmal, a többi össznépességen belüli aránya nem jelentős. 87

89 Nemenkénti megoszlás A Pécs Dél 2 népességének nemenkénti megoszlása (2001,%) Füzes 50,0% 50,0% Északmegyer 40,7% 59,3% Bolgárkert 36,4% 63,6% (területegység) Nagyárpád Postavölgy Kertváros 48,4% 47,8% 45,7% 51,6% 52,2% 54,3% Férfi (%) Nő (%) Megyer 45,8% 54,2% Málom 47,6% 52,4% Árpádváros 46,1% 53,9% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% (%) 54. Diagram: A Pécs Dél 2 népességének nemenkénti megoszlása A városrész népességének nemenkénti megoszlása a városi értékhez hasonló, 45,4% férfi és 54,6% nő. Kissé magasabb 2,2% kal a nők aránya, mint a városban átlagosan. Ennek az eltérésnek az oka, valószínűleg a Bolgárkert területegységén kialakult magas nőtöbblet, itt 27,2% kal több nő él, mint férfi. 88

90 Korcsoportok szerinti megoszlás A Pécs Dél 2 népességének korcsoportonkénti megoszlása (2001,%) Füzes 23,3% 33,3% 30,0% 13,3% Északmegyer 11,6% 31,5% 33,2% 23,7% Bolgárkert 36,4% 36,4% 27,3% 0,0% (területegység) Nagyárpád Postavölgy Kertváros 15,8% 18,2% 13,0% 31,4% 34,9% 28,7% 36,9% 34,5% 35,6% 15,9% 12,4% 22,7% 0 14 (%) (%) (%) 65 X (%) Megyer 14,9% 40,2% 35,5% 9,4% Málom 20,1% 41,9% 29,6% 8,4% Árpádváros 26,5% 47,2% 22,8% 3,5% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% (%) 55. Diagram: A Pécs Dél 2 népességének korcsoportonkénti megoszlása A városrészben a 0 14 évesek aránya magasabb, mint a városi átlag. A évesek aránya magasabb, a évesek aránya és a 65 x évesek aránya alacsonyabb. A 100 gyermekkorúra jutó időskorúak száma átlagosan 80 fő volt, ami kedvező korösszetételt jelent. A városrészen belül, ha a 0 14 évesek arányát a 65 x évesek arányához hasonlítjuk, akkor a legfiatalabb népességű területegység a Bolgárkert, Árpádváros és Füzes. A legöregebb népességű területegység Északmegyer és Kertváros. A munkaképes korú lakosság vagyis a évesesek aránya Megyer, Málom és Árpádváros területegységeken a legmagasabb. 89

91 Iskolázottság A Pécs Dél 2 népességének iskolai végzettsége a városi átlaghoz viszonyítva (2001,%) Városrész átlaga (területegység) Füzes Északmegyer Bolgárkert Nagyárpád Postavölgy Kertváros Megyer Málom 8. évfolyamnál alacsonyabb 8. évfolyam középiskola érettségi nélkül középiskola érettségivel egyetem/főiskola oklevél nélkül egyetem/főiskola oklevéllel Árpádváros % 5% % % % % % % % % % (%) % % % % % % % % 56. Diagram: A Pécs Dél 2 népességének iskolai végzettsége a városi átlaghoz viszonyítva A városrész iskolázottsági mutatói kissé rosszabbak, mint a városi átlag. A 8 évfolyamnál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya és az általános iskolai végzettségűek aránya magasabb, a középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig alacsonyabb, mint a városi átlag. A városrészen belül az egyetemi/főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya Árpádváros, Kertváros, Málom, Postavölgy és Megyer területegységeken haladja meg a városi átlagot. Árpádváros esetében viszont fontos azt megemlíteni, hogy azzal egyidejűleg, hogy magas a felsőfokú végzettségűek aránya, magas a 8 évfolyamnál alacsonyabb végzettségűek aránya is. A 8 évfolyamnál alacsonyabb végzettséggel rendelkező népesség aránya Bolgárkert és Északmegyer területegységeken a legmagasabb. A középfokú végzettséggel rendelkezők aránya a Megyeri területegységen a legmagasabb. 90

92 Összegzés A Pécs Dél 2 területegységeinek öregedési mutatója a városi átlaghoz viszonyítva (2001) (pont) Árpádváros Málom Megyer Kertváros Postavölgy Nagyárpád Bolgárkert Északmegyer Füzes átlaga Városrész 40 (területegység) 57. Diagram: A Pécs Dél 2 területegységeinek öregedési mutatója a városi átlaghoz viszonyítva A városrészen átlaga a városihoz képeset jobb volt. A területegységek közül Északmegyer és Kertváros öregedési mutatói voltak a legkedvezőtlenebbek. 91

93 2.5.3 Foglalkoztatottság, munkaerőpiac A Pécs Dél 2 városrész munkaerő paci helyzete A Pécs Dél 2 városrész munkaerő piaci helyzetét meghatározó tényezők területegységenként 2001 ben Pécs Dél 2 Foglalkoztatott (%) Munkanélküli (%) Inaktív (%) Eltartott (%) Foglalkoztatási arány (%) Munkanélküliségi ráta (%) Aktivitási arány (%) Árpádváros 48,6% 4,1% 11,7% 35,6% 67,0% 7,8% 72,7% Málom 44,1% 2,8% 19,6% 33,5% 58,4% 6,0% 62,1% Megyer 45,1% 3,3% 25,9% 25,7% 55,2% 6,8% 59,2% Kertváros 35,7% 2,5% 40,0% 21,8% 45,1% 6,6% 48,3% Postavölgy 36,6% 4,0% 30,4% 29,0% 47,2% 9,7% 52,3% Nagyárpád 34,0% 2,3% 36,8% 26,9% 43,6% 6,4% 46,6% Bolgárkert 36,4% 9,1% 9,1% 45,5% 57,1% 20,0% 71,4% Északmegyer 34,9% 4,6% 38,6% 22,0% 45,9% 11,6% 51,9% Füzes 36,7% 6,7% 23,3% 33,3% 47,8% 15,4% 56,5% Városrész átlaga 43,8% 3,1% 25,8% 27,2% 51,9% 10,0% 57,9% Pécs átlaga 37,6% 3,1% 31,4% 27,9% 47,1% 7,8% 51,1% 5. Táblázat: A Pécs Dél 2 városrész munkaerő piaci helyzetét meghatározó tényezők területegységenként 2001 ben A Pécs Dél 2 városrészben a foglalkoztatottak népességen belüli aránya a városi átlag felett volt. A legalacsonyabb arány Nagyárpád, még a legmagasabb Árpádváros területegységet jellemezte. A munkanélküliek népességen belüli aránya a városrészben azonos volt, mint Pécsett átlagosan. A legmagasabb érték a Bolgárkert, a legalacsonyabb pedig Nagyárpád területegységet jellemezte. A Pécs Dél 2 városrészben az inaktív keresők népességen belüli aránya a városi átlag alatt alakult. Legmagasabb arány a Kertváros, még a legalacsonyabb arány a Bolgárkert területegységet jellemezte. 92

94 Az eltartottak népességen belüli aránya a Pécs Dél 2 városrészben a pécsi átlagnál alacsonyabb volt. A területegységek közül a legalacsonyabb érték Kertvárost jellemezte, a legmagasabb pedig a Bolgárkertet. Kertváros esetében feltehetőleg a gyermekkorúak alacsony aránya a magyarázat az eltartottak ilyen alacsony arányának. Bolgárkert esetében pedig pont az ellenkezője jellemző, a gyermekkorúak aránya nagyon magas, az időskorúaké pedig 0%. A városrészre jellemző átlagos foglalkoztatási arány a pécsinél magasabb volt, a területegységeket vizsgálva nagy eltéréseket nem tapasztalhatunk. A legmagasabb arány Árpádvárost jellemezte, amely a foglalkoztatottak gazdaságilag aktív korú népességen belüli magas arányával magyarázható. A legalacsonyabb foglalkoztatási arány Nagyárpádon volt, mivel itt a legalacsonyabb a foglalkoztatottak gazdaságilag aktív korú népességen belüli aránya. A munkanélküliségi ráta a városrészben magasabb volt, mint a városban. A legmagasabb érték Bolgárkert területegységen volt. Az aktivitási arány átlagosan kedvezőbben alakult a városrészben, mint Pécsett. A legalacsonyabb arány Nagyárpád területegységre volt jellemző, a foglalkoztatottak és a munkanélküliek népességen belüli alacsony aránya miatt. A legmagasabb aktivitási arány Árpádváros területegységet jellemezte. 93

95 Összegzés A Pécs Dél 2 komplex munkaerő piaci mutatójának eltérése a városi átlagtól (2001) (pont) Árpádváros Málom Megyer Kertváros Postavölgy Nagyárpád Bolgárkert Északmegyer Füzes átlaga Városrész (területegység) 58. Diagram: A Pécs Dél 2 komplex munkaerő piaci mutatójának eltérése a városi átlagtól A városrész munkaerő piaci szempontból jobb helyzetben volt, mint a város. A területegységek közül ötnek a mutatója volt rosszabb, Kertváros, Postavölgy, Nagyárpád, Északmegyer és Füzes értékei nem érték el a városi átlagot Műszaki Infrastruktúra Közlekedés Kertvárosban a fő közlekedési útvonalak megfelelő minőségűek (kivétel a Nagy Imre út északi szakasza), a gyűjtőutak már erősen kifogásolható állapotban vannak, a lakóutak minősége elsősorban a régi kertvárosban kifejezetten leromlott. A csapadékvíz a megfelelő csatornázás miatt itt nem okoz jelentős problémát, az utak alapozása megfelelő, közműmunkálatok kevésbé szabdalták fel az útfelületeket. Az utak állapotának romlásáért elsősorban a forgalomterhelés a felelős, kiemelten a 94

96 nehezebb járművek terhelése. Gyakori probléma a kátyúsodás, az aknafedelek megsüllyedése Közterületek A Pécs Dél 2 városrészben alapvetően több centrum jellegű területet lehet megnevezni. Megyer területegységben egyik a Diana tér, a másik a Nevelési központ és közvetlen környezete. Az előbbinek a gazdasági, kereskedelmi, az utóbbinak a humán szolgáltató szerepe van a városi léptékű decentrum működésében. Régi Kertváros központja a Templom tér és a Honvéd tér együttesen. Ezen a centrumon kívül fontos szerepet játszik a Pécs Plaza, amely ugyan vesztett városi kiterjedésű vonzerejéből, de továbbra is meghatározó. A parkokat és a zöldterületeket illetően megállapítható, hogy a városrész határában húzódó Malomvölgyi tavon és a Szabadidőparkon kívül nagy összefüggő zöldövezet nincsen. A tömbházak között nagyobb zöldfelületek, játszóterek, sportpályák vannak, utóbbiak többnyire leromlott műszaki állapotúak Lakáshelyzet A lakó és üdülőházak megoszlása a lakások száma szerint Pécs Dél 2 területén 100% 80% 60% 40% 20% 11 lakás feletti 4 10 lakásos 2 3 lakásos 1 lakásos 0% Árpádváros Málom Megyer Kertváros Postavölgy Nagyárpád Bolgárkert Északmegyer Füzes Összesen 59. Diagram: A lakó és üdülőházak megoszlása a lakások száma szerint Pécs Dél 2 területén 95

97 A Pécs Dél 2 városrészben a lakóházak többsége egy lakásos, ez a hagyományos kertvárosi beépítésű területekre jellemző. Ennek ellenére népességének zömét adó területegységek tömbházas, panel lakótelepek. Ez leginkább Árpádvárosra igaz, itt az ingatlanok 100% a 11 lakás feletti, a város legnagyobb panel lakótelepe azonban Megyer területegységben található. A 11 lakás feletti lakóházak 46% a található a Pécs Dél 2 városrészben. A lakások száma Pécs Dél 2 városrészben lakás Árpádváros Málom Megyer Kertváros Postavölgy Nagyárpád Bolgárkert Északmegyer Füzes 60. Diagram: A lakások száma Pécs Dél 2 városrészben A Pécs Dél 2 városrészben összesen lakás volt, ami a Pécsett lévő lakások 31,5% a. A Megyeri területegység lakásállománya kiemelkedően magas, ami a nagyszámú tízemeletesnek és a nagy kiterjedésű lakótelepeknek köszönhető. A Megyeri területegység népsűrűsége fő/km 2, ami a legmagasabb a városban. Városi viszonylatban magasnak számít Málom és Kertváros lakásállománya is. A lakások átlagos alapterülete a városrészben 59 m 2, ami a városi átlagnál 7 m 2 rel kisebb. A városrészen belül viszont nagy eltéréseket tapasztalhatunk, ugyanis Kertváros, Postavölgy és Nagyárpád területegységein az átlagos alapterület 93 m 2 felett van. A többi területegységen az átlagos alapterület a városi átlag alatt volt, a Megyeri területegységen, ahol a legtöbb lakás van, az alapterület csupán 53 m 2. A lakások közül 975 önkormányzati tulajdonú, ami a városi érték 26% a. Az önkormányzati tulajdonú lakások aránya a városrészben 5%. 96

98 A lakásállomány építési év szerinti megoszlása Pécs Dél 2 területén 3,6 2,1 1,7 4,3 52,3 36, előtt Diagram: A lakásállomány építési év szerinti megoszlása Pécs Dél 2 területén Pécs Dél 2 a legfiatalabb városrész, 1970 előtt csak a lakások 8,1% a épült. Ez 41% kal alacsonyabb, mint a városi érték. Az között épült lakások arányában viszont 30% kal magasabb értéket mutat a városrész. Ennek a magyarázata, hogy a tízemeletes lakótömbök építése akkor zajlott a legnagyobb ütemben. A lakások 36,1% a között épült, ezek leginkább az idősebb paneles beépítésű területek. A 90 es években az építkezések megtorpantak, ekkor épültek fel a Rózsadomb alatti társasházak. Pécsett az összkomfortos lakások legnagyobb arányban a Pécs Dél 2 városrészben találhatók (94,9%). A lakótelepek teljes közművel és távfűtéssel ellátottak, de Kertváros közművesítése is teljes. Az alacsony komfortfokozatú lakások összesen 2% ot tesznek ki és elsősorban Postavölgyben és Füzesen találhatók. 97

99 Közüzemi infrastruktúra A különböző közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya a Pécs Dél 2 városrészben 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Árpádváros Málom Megyer Kertváros Postavölgy Nagyárpád Bolgárkert Északmegyer Füzes Hálózati vízvezetékkel ellátott Közcsatornával ellátott Hálózati gázzal ellátott 62. Diagram: A különböző közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya a Pécs Dél 2 városrészben A Pécs Dél 2 városrész közüzemi infrastruktúrája jónak mondható. Az ivóvízhálózat kiépítettsége csupán Postavölgy, Bolgárkert és Füzes területegységeken alacsony, de Postavölgy és Füzes esetében javulás várható az ISPA program II. ütemének köszönhetően. A közcsatorna hálózat kiépítettsége Postavölgy, Bolgárkert, Füzes és Északmegyer területegységek esetében alacsony, de ugyancsak az ISPA program II. ütemének köszönhetően javulás várható (Postavölgy és Füzes esetében). A nem távfűtéses lakások esetében a hálózati gázzal való ellátottság is megfelelő, egyedül Füzes esetében mutat alacsony értéket. 98

100 2.5.5 Gazdasági struktúra Vállalkozások A vállalkozások száma és lakossághoz viszonyított aránya a Pécs Dél 2 területen Árpádváros Málom Megyer Kertváros Postavölgy Nagyárpád Bolgárkert Északmegyer Füzes társas egyéni 1000 lakosra jutó vállalkozás(értékkel) 63. Diagram: A vállalkozások száma és lakossághoz viszonyított aránya a Pécs Dél 2 területen A Pécs Dél 2 városrészben 5028 vállalkozás működött 2001 ben, ami a pécsi vállalkozások közel 29% a. Megyer területegységen működik a pécsi vállalkozások 17% a, ezek elsősorban a szolgáltatásban tevékenykedő cégek, egyéni vállalkozók. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma a városrészben 94,5 volt, ami a városi átlagnál 13% kal alacsonyabb. Kiemelkedően magas az ezer főre jutó vállalkozások száma az Északmegyer, Füzes és Bolgárkert területegységeken, aminek a ritkán lakott iparterület jelleg a magyarázata Szolgáltatások A városrész közüzemi szolgáltatásokkal megfelelően ellátott. A postai szolgáltatások is biztosítottak, öt postahivatal működik. Pécs Dél 2 pénzintézetekkel is rendelkezik, amelyek Megyer területegységben találhatók, de 11 ATM automata is rendelkezésre áll. A peremterületeken a szolgáltatások nem megfelelően biztosítottak, de a decentrum könnyen megközelíthető. 99

101 A tömegközlekedés kedvező, a legtöbb járat a Déli autóbusz pályaudvarról indul a Belvárosba, Uránvárosba, és az iparterületekre. A pályaudvar nemrégiben újult meg, infrastruktúrája megfelelő. A város peremén fekvő területegységek megközelíthetősége a belvárosból többnyire közvetlen járattal történik, kivételt képez ez alól Málom különösen a Rózsadombi terület. Pécs Dél 2 fontos logisztikai központ, északi részén található a konténer rakodó és több nagy raktárbázis. Kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma a Pécs Dél-2 területén Árpádváros Málom Megyer Kertváros Postavölgy Nagyárpád Bolgárkert Északmegyer Füzes kereskedelmi üzletek száma vendéglátóhely 64. Diagram: Kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma a Pécs Dél 2 területén A városrészben 702 kereskedelmi üzlet működött, ami a városban lévő összes üzlet közel 25% a. A legtöbb üzlet Megyer és Kertváros területegységeken volt, ami a népességszám miatt indokolt is. Nem szabad megfeledkezni a Pécs Plazaról sem, amely ugyan mára vesztett vonzerejéből, de még mindig sok üzlettel rendelkezik. A kereskedelmi profiltól inkább a szolgáltatás felé eltolódó Fema volt a város első nagyobb bevásárlóközpontja. Pécs Dél 1 területén több nagyáruház is található, jelen van az Interspar, a Baumax és a Tesco. A városrészben található a Vásártér, amely regionális jelentőségű kereskedelmi eseményeknek a helyszíne. A vendéglátóhelyek száma a városrészben 175 volt, ami a városi érték 22% a. A vendéglátóhelyek többsége a közepes és alacsony színvonalú kocsmák és éttermek közé tartoznak, de akad egy egy magas színvonalú is. 100

102 2.5.6 Humán infrastruktúra A Pécs dél 2 es terület egymástól erősen eltérő adottságokkal rendelkező belső övezetekből áll. Döntő része lakóövezet, ahol a város 32,96% él. Humáninfrastruktúra szempontjából azonban a kertvárosi belső terület értékelhető leginkább. Elsősorban oktatási és szociális intézmények szempontjából fontos városrész, hiszen a belső városrészek mellett, közintézmények tekintetében a második legjelentősebb terület. Összesen 12 oktatási létesítmény működik a Dél 2 es területen. Az alap és középfokú oktatási intézményekbe járó gyermekek 27% veszi igénybe itt, a 4 óvodai, a Megyervárosi Oktatási Központ 5 általános iskolai, 2 gimnáziumi (ANK, Árpád Fejedelem) és 3 szakiskolai (MIOK, ANK, Simonyi Károly) intézmény szolgáltatásait. Három bölcsőde lát el kisgyermekellátáshoz kapcsolódó feladataokat a területen. Az oktatási intézmények magas számát és a bölcsődei ellátás elérhetőségét, a gyermekek magas aránya indokolja elsősorban, hiszen így a lakóhelyhez közeli szolgáltatások hozzáférhetősége biztosított. A szociális alapellátások rendszere kiépített, melyet az INSZI biztosít a területen, étkeztetés, házi segítségnyújtás, közösségi pszichiátriai ellátás, támogató szolgáltatás, fogyatékkal élők nappali intellátása, illetve idősek klubja formákban. Továbbá szociális intézmények szempontjából az idősek és fogyatékosok intézményi ellátása is jelentős, melyet a területen működő Malomvölgyi Integrált Szociális Intézmény biztosít. A családok és gyermekek veszélyezettségének megelőzésével és kezelésével a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Kertvárosi egységének munkatársai foglalkoznak. A Kisgyermek Szociális Intézmények Családok Átmeneti Otthonát működtet a területen a válsághelyzetbe jutott családok elhelyezésére, segítésére. Ez a szolgáltatás szintén fontos a területen, hiszen a veszélyeztetett családok és gyermekek száma, a Meszesi területek után, a kertvárosi övezetekben a legmagasabb. Fogyatékosok nappali Szociális Intézménye, mint Mozgáskorlátozottak klubja nyújt szolgáltatást a fogyatékkal élő célcsoport számára, illetve támogató szolgálat is elérhető.a területen. A döntően a belvárosi területekre koncentrált, a városközpont adta lehetőségeket kinőtt, kulturális programoknak, a 2006 ban átadott Expo Center Pécs 101

103 Kiállítási és Multifunkcionális rendezvényközpontja hivatott teret biztosítani, a program szervezést lebonyolítani. Az oktatási intézmények közül az ANK kulturális programok tekintetében is aktív szereplő, illetve a fiatalok szórakoztatásának, fesztivál jellegű Rock Maraton rendezvényének is a Malomvölgyi tó területe ad otthont évek óta. 102

104 2.5.7 SWOT Erősségek Magas népességszám Nagyon kedvező a népesség korszerkezete Magasabb a foglalkoztatási arány és a gazdasági aktivitás a városi átlagnál A közüzemi infrastruktúra kiépítettsége jó A város vállalkozásainak 1/3 a itt található Magasa a kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma Alap, közép és felsőfokú oktatási intézmények, szociális és egészségügyi intézmények és sportlétesítmények nagy számban működnek a városrészben Lehetőségek A fiatal korosztály integrálása a foglalkoztatásba (szakképzés, foglalkoztatási akciók) A gyermek és felnőtt közösségi terek fejlesztése A közösségi élet fejlesztése a civil szféra bevonásával Az utak, járdák, parkok, játszóterek megújítása A városrész peremén fekvő területegységek alközponti funkcióinak erősítése, közlekedésük javítása Gyengeségek A városi átlagnál kedvezőtlenebb a népesség iskolázottsági mutatója A munkanélküliségi ráta magasabb a városi átlagnál A főbb közlekedési utak kivételével rossz műszaki állapotú utak Leromlott műszaki állapotú játszóterek Veszélyek A fiatalok nem vesznek részt a munkaerőpiacon, kriminalizálódnak A közösségi terek hiányában a városrész lakossága elveszti kötődését 103

105 2.6 Csatolt falvak Településszerkezet 6. A csatolt korábbi falvak területegységbe a városhoz csatolt, falusias jellegüket máig megőrzött, a város nyugati részén, a 6 os út felett lévő falvakat soroltuk, név szerint: Somogyot, Vasast, és Hirdet. Somogy lakossága jellemzően mezőgazdasággal foglalkozott, Vasas főként bányász település volt. Hird lakossága vegyes ipari és mezőgazdasági összetételű volt. A Hirdre telepített Kenderfonó, és a BVM beton előregyártó telepe komoly foglalkoztatók voltak. A bányászat mindazonáltal mindhárom település lakosságának foglalkoztatásában jelentős szerepet játszott, mivel a bányák e három településrész esetében főként Vasas (Petőfi akna) és István akna közvetlen munkaerőforrásának számítottak. 104

106 2.6.2 Demográfia Lakosságszám A Csatolt falvak népessége az össznépességhez viszonyítva (2001,%) 1,60% 1,45% 1,40% 1,25% 1,20% 1,04% 1,00% (%) 0,80% 0,60% 0,40% 0,20% 0,00% Hird Somogy Vasas (területegység) 65. Diagram: A Csatolt falvak népessége az össznépességhez viszonyítva A Csatolt falvak népessége az össznépesség 3,76% kát teszi ki. A falvak közül Vasas népessége a legnagyobb, de jelentős népességszám különbségek nincsenek. 105

107 Nemenkénti megoszlás A Csatolt falvak népességének nemenkénti megoszlása (2001,%) Vasas 47,2% 52,8% (területegység) Somogy 49,5% 50,5% Férfi (%) Nő (%) Hird 47,6% 52,4% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% (%) 66. Diagram: A Csatolt falvak népességének nemenkénti megoszlása A nemenkénti arány a Csatolt falvak területén hasonlóan alakult, mint a városban, átlagosan 48,1% férfi és 51,9% nő volt a nemek közti arány. 106

108 Korcsoportok szerinti megoszlás A Csatolt falvak népességének korcsoportonkénti megoszlása (2001,%) Vasas 14,9% 31,1% 36,0% 18,0% (területegység) Somogy 18,5% 34,1% 35,2% 12,2% 0 14 (%) (%) (%) 65 X (%) Hird 17,3% 34,3% 36,7% 11,7% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% (%) 67. Diagram: A Csatolt falvak népességének korcsoportonkénti megoszlása A Csatolt falvak területén átlagosan a 0 14 évesek aránya magasabb, a évesek aránya alacsonyabb, a évesek aránya magasabb és a 65 x évesek aránya alacsonyabb volt, mint Pécsett átlagosan. Ha a 0 14 évesek arányát a 65 x évesek arányával hasonlítjuk össze, akkor a legkedvezőbb helyzetben Somogy állt, 100 gyermekkorúra 66 időskorú jutott. A legöregebb területegység Vasas volt, itt 100 gyermekkorúra 121 időskorú jutott. A gazdaságilag aktív népesség vagyis a évesek aránya Hirden volt a legmagasabb, 1% kal múlta felül a városi átlagot. 107

109 Iskolázottság A Csatolt falvak népességének iskolai végzettsége a városi átlaghoz viszonyítva (2001,%) Városrész átlaga 8. évfolyamnál alacsonyabb 8. évfolyam (területegység) Vasas Somogy Hird középiskola érettségi nélkül középiskola érettségivel egyetem/főiskola oklevél nélkül egyetem/főiskola oklevéllel 20% 15% 10% 5% 0% 5% 10% 15% 20% (%) 68. Diagram: A Csatolt falvak népességének iskolai végzettsége a városi átlaghoz viszonyítva A Csatolt falvak iskolázottsági mutatói kedvezőtlenebbek voltak, mint a városi átlag, a 8 évfolyamnál kevesebb végzettséggel, az általános iskolai végzettséggel, a középfokú végzettséggel és a felsőfokú végzetséggel rendelkezők aránya is alacsonyabb. A csatolt falvak közül a legtöbb felsőfokú végzettséggel rendelkező Hirden élt. A 8 évfolyamnál alacsonyabb végzettségűek aránya Somogyban volt a legmagasabb. A középfokú végzettséggel rendelkezők aránya Hirden volt a legmagasabb. 108

110 Összegzés A Csatolt falvak területegységeinek öregedési mutatója a városi átlaghoz viszonyítva (2001) (pont) 5 0 Hird Somogy Vasas Városrész átlaga 5 10 (területegység) 69. Diagram: A Csatolt falvak területegységeinek öregedési mutatója a városi átlaghoz viszonyítva A városrész korösszetétele átlagosan jobb volt, mint a városé. A területegységek közül a legöregebb korstruktúra Vasast jellemezte. 109

111 2.6.3 Foglalkoztatottság, munkaerőpiac A Csatolt falvak munkaerő piaci helyzete A Csatolt falvak munkaerő piaci helyzetét meghatározó tényezők területegységenként 2001 ben Csatolt falvak Foglalkoztatott (%) Munkanélküli (%) Inaktív (%) Eltartott (%) Foglalkoztatási arány (%) Munkanélküliségi ráta (%) Aktivitási arány (%) Hird 36,6% 3,7% 32,3% 27,4% 46,3% 9,1% 50,9% Somogy 31,3% 4,0% 34,9% 29,7% 40,3% 11,4% 45,5% Vasas 33,1% 3,1% 38,9% 24,9% 42,1% 8,5% 46,0% Városrész átlaga 33,5% 3,6% 35,7% 27,2% 42,9% 9,7% 47,5% Pécs átlaga 37,6% 3,1% 31,4% 27,9% 47,1% 7,8% 51,1% 6. Táblázat: A Csatolt falvak munkaerő piaci helyzetét meghatározó tényezők területegységenként 2001 ben A Csatolt falvakban a foglalkoztatottak népességen belüli aránya a városi átlag alatt volt. A legalacsonyabb arány Somogy, még a legmagasabb Hird területegységet jellemezte, de még ez is a városi átlag alatt maradt. A munkanélküliek népességen belüli aránya a városrészben magasabb volt, mint Pécsett átlagosan. A legmagasabb érték a Somogy, a legalacsonyabb pedig Vasas területegységet jellemezte. A Csatolt falvakban az inaktív keresők népességen belüli aránya a városi átlag felett alakult. Legmagasabb arány Vasas, még a legalacsonyabb arány a Hird területegységet jellemezte. Az eltartottak népességen belüli aránya a Csatolt falvakban a pécsi átlagnál alacsonyabb volt. A területegységek közül a legalacsonyabb érték Vasast jellemezte, a legmagasabb pedig Somogyot. Vasas esetében feltehetőleg a gyermekkorúak alacsony aránya a magyarázat az eltartottak alacsony arányának. Somogy esetében pedig pont az ellenkezője jellemző, a gyermekkorúak aránya magas, az időskorúaké pedig alacsony. A városrészre jellemző átlagos foglalkoztatási arány a pécsinél alacsonyabb volt. A legmagasabb arány Hirdet jellemezte. A legalacsonyabb foglalkoztatási arány 110

112 Somogy területegységen volt, mivel itt a legalacsonyabb a foglalkoztatottak gazdaságilag aktív korú népességen belüli aránya. A munkanélküliségi ráta a városrészben magasabb volt, mint a városban. A legmagasabb érték Somogy területegységen volt. Az aktivitási arány átlagosan kedvezőtlenebbül alakult a városrészben, mint Pécsett. A legalacsonyabb arány Somogy területegységre volt jellemző, a foglalkoztatottak népességen belüli alacsony aránya miatt. A legmagasabb aktivitási arány Hird területegységet jellemezte Összegzés A Csatolt falvak komplex munkaerő piaci mutatójának eltérése a városi átlagtól (2001) 0 Hird Somogy Vasas Városrész átlaga 1 2 (pont) (területegység) 70. Diagram: A Csatolt falvak komplex munkaerő piaci mutatójának eltérése a városi átlagtól Munkaerő piaci szempontból a városrész átlaga kedvezőtlenebbül alakult, mint a városi átlag. A legrosszabb helyzetben Somogy és Vasas területegységek voltak. 111

113 2.6.4 Műszaki Infrastruktúra Közlekedés Csatolt falvak Hirden, Vasason és Somogyban az utak állapota leromlott, az ISPA program keretében megvalósuló csatornaépítés, mely a településrészek hatalmas problémáját oldja meg, az utak szempontjából még tovább ronthat a helyzeten Közterületek Mivel falvakról van szó a központi tér hagyományosan a templom, de Somogyon a bányatelepnek külön központja van. Mindhárom településen magas a zöldterületek aránya, mivel a Mecsekhez viszonylag közel helyezkednek el. A falusias jellegből adódóan közparkok nincsenek Lakáshelyzet A lakó és üdülőházak megoszlása a lakások száma szerint a Csatolt falvakban 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Hird Somogy Vasas Összesen 11 lakás feletti 4 10 lakásos 2 3 lakásos 1 lakásos 71. Diagram: A lakó és üdülőházak megoszlása a lakások száma szerint a Csatolt falvakban A Csatolt falvakban a családi házas építkezés a jellemző, ebből adódóan pedig az egylakásos épületek vannak többségben. A 2 3 lakásos ingatlanok aránya 112

114 alacsony, a 4 10 lakásos ingatlanok pedig Somogy és Vasas területegységeken fordulnak elő. Ezek a bányászoknak épített többszintes, több lakásos épületek. A lakások száma a csatolt falvakban lakás Hird Somogy Vasas 72. Diagram: A lakások száma a Csatolt falvakban A Csatolt falvak területén összesen 2125 lakás van, ami a város összes lakásának 3,2% a. Vasas lakásállománya emelkedik ki, ez a nagyméretű bányatelepből adódik. A lakások átlagos alapterülete a városrészben 78 m 2, ami a városi átlagnál 12 m 2 rel több, ami a családi házas építkezés miatt van. Kiemelkedik Hird lakásainak átlagos 97 m 2 es alapterülete, itt ugyanis kizárólag kertes házak épültek. Hird feltehetőleg a kedvezőbb közlekedési adottságai miatt vált kedvelt területévé a tehetősebb családoknak. A lakások közül 39 önkormányzati tulajdonban van, ami közel 2% ot jelent, tehát a városrészben a magántulajdon dominál. 113

115 A lakásállomány építési év szerinti megoszlása a Csatolt falvak területén 8,9 5,4 13,2 10,1 45, előtt ,0 73. Diagram: A lakásállomány építési év szerinti megoszlása a Csatolt falvak területén A Csatolt falvak területén a lakások legnagyobb része 1945 előtt épült, ami falvak esetében nem meglepő. A városi aránynál 26% kal magasabb a második világháború vége előtt épült házak. A bányatelepeken egyébként a háború alatt is jelentős lakásépítések folytak a termelés bővítése érdekében között épült részben a vasasi bányatelep, a hetvenes években, pedig a Somogyi bányatelep. Az utóbbi időkben Hirden volt a legnagyobb az építkezési kedv, de mindhárom területegység agglomerációs, alvó városrész. 114

116 A Csatolt falvak területén található lakások megoszlása komfortosság szerint 10,7 5,3 7,6 52,3 összkomfortos komfortos fél komfortos komfort nélküli szükség és egyéb lakás 24,1 74. Diagram: A Csatolt falvak területén található lakások megoszlása komfortosság szerint A Csatolt falvakban az összkomfortos lakások aránya 52,3%, ami a városi átlagnál 18% kal alacsonyabb. Ennek az oka, hogy a közműellátás hiányos és magas az egyedi fűtéssel rendelkező lakások száma. A alacsony komfortú lakások (félkomfort vagy rosszabb) aránya 23,6%, ami a városi átlag majdnem háromszorosa. A helyzeten javíthat az ISPA program II. ütemében tervezett közmű infrastruktúra bővítés. 115

117 Közüzemi infrastruktúra A különböző közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya a Csatolt falvakban 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Hird Somogy Vasas Hálózati vízvezetékkel ellátott Közcsatornával ellátott Hálózati gázzal ellátott 75. Diagram: A különböző közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya a Csatolt falvakban A Csatolt falvakban a hálózati ivóvízvezetékkel való ellátottsága jó (93,6%). A legalacsonyabb kiépítettségi szint Somogy területegységet jellemezte, itt csupán 89,9% volt. A csatornahálózat kiépítettsége nagyon alacsony, a három falu közül Hirden a legrosszabb. Ez jelenti jelenleg a legnagyobb problémát, de az ISPA program II. ütemében a probléma várhatóan megoldódik. A gázvezeték hálózat Hirden a legkiépítettebb itt nem sokkal marad el a városi aránytól. Somogy és Vasas gázhálózata 2001 óta már bővült. 116

118 2.6.5 Gazdasági struktúra Vállalkozások A vállalkozások száma és lakossághoz viszonyított aránya a Csatolt falvak területen Hird Somogy Vasas társas egyéni 1000 lakosra jutó vállalkozás(értékkel) 76. Diagram: A vállalkozások száma és lakossághoz viszonyított aránya a Csatolt falvak területén A Csatolt falvak területén 2001 ben összesen 380 vállalkozás működött, ami a pécsi vállalkozások 2% a. Az ezer főre jutó vállalkozások értéke a városrészben 62,6 volt, ami 43% kal a városi átlag alatti érték. Az ezer főre jutó vállalkozások száma Hirden volt a legmagasabb, de itt sem érte el a városi átlagot. Somogy és Vasas területegységek közel azonos értékkel rendelkeztek. Ez vélhetően azért van így, mert a helyiek a központi városrészekben dolgoznak, ott bejelentett székhelyű munkahelyeken Szolgáltatások A csatolt falvakban a postai szolgáltatást egy postafiók biztosítja, ami nem mondható ideálisnak. Bankfiók nincs, Hirden található ATM automata. A tömegközlekedés megoldott a reggeli és késő délutáni órákban a járatok túlterheltek. 117

119 Kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma a Csatolt falvak területén Hird Somogy Vasas kereskedelmi üzletek száma vendéglátóhely 77. Diagram: Kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma a Csatolt falvak területén A Csatolt falvakban 47 kereskedelmi üzlet volt, ami a városi üzletek 1,6% a. A területegységek közül Vasason volt a legtöbb üzlet, amit a magasabb népességszáma is magyaráz. A vendéglátóhelyek száma összesen 18 volt a városrészben, ez a városi vendéglátóhelyeknek csupán a 2% a. A vendéglátóhelyek többsége közepes és alacsony kategóriájú kocsma Humán infrastruktúra Vasas, Somogy, Hird humán infrastruktúra szempontjából erősen elhanyagolt területek, a városi népesség 3,76% a él ebben a városrészben. Oktatási tevékenységet biztosít, a Budai Városkapu Oktatási Központ részeként működő Vasas Somogy Hird Óvoda és Általános Iskola, összevont többfunkciós intézményként, továbbra is település részenként működik. Hird 1 4. évfolyamon négy osztályban mindössze 54 tanulót lát el. A település részek közül Somogy lakosságának összetétele miatt az iskola halmozottan hátrányos tanulókkal foglalkozik, a tagiskola 1 4. évfolyamának átlaglétszáma 16 fő/ osztály. A terület kulturális életét a Vasasi Kulturális Otthon és a Művelődési ház elsősorban hagyományőrző programokkal tölti meg. A városrészben az egészségügyi és szociális alapellátás formái működnek. 118

120 2.6.7 SWOT Erősségek Kedvező a népesség korszerkezete Magas a zöldterületek aránya Magas az egylakásos lakóházak aránya, keretes házas terület Alacsony beépítettség, sok rendelkezésre álló építési terület A terület nem beszorított, elegendő tér áll rendelkezésre a terjeszkedéshez Falusias légkör, jól működő közösségi élet Lehetőségek Az ISPA program sikeres megvalósulása esetén a közműellátás biztosított lesz, az ingatlanállomány felértékelődik A városrész közlekedésének javítása esetén alvó városi funkció betöltésére alkalmas A szolgáltatások elérhetőségének javításával, központi, közösségi terek fejlesztésével a városrész élhetőségének fokozása Gyengeségek Kedvezőtlen a népesség iskolázottsági mutatója Magas a munkanélküliek és az inaktív keresők népességen belüli aránya Leromlott műszaki állapotú utak Idős lakásállomány Magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya A közüzemi infrastruktúra kiépítettsége a városi átlagnál alacsonyabb Az ezer főre jutó vállalkozások száma jóval a városi átlag alatti Kevés számú és alacsony színvonalú szolgáltatási kínálat A hiányos humán infrastruktúra Veszélyek Az ISPA program sikertelensége esetén a városrész közműellátása hosszú ideig nem megoldható Az újonnan betelepülők nem integrálódnak a jelenlegi közösségbe, a lakosság megosztottá válik A bányásztelepek műszaki állapota tovább romlik, szegregáció indul meg a területen 119

121 2.7 Uránvárosi terület Településszerkezet 7. Az uránvárosi terület, részben az uránvárosi (Újmecsekalja) lakótelepet, részben a tőle nyugatra lévő, vele szimbiózisban élő Kovácstelepet foglalja magába. Részei tehát: Uránváros és Kovácstelep Az uránvárosi lakóterületet kellemessé teszi erős fásítottsága és a laza szerkezetű beépítése következtében megmaradt térélmény. Napjainkban zajlik itt egyfajta generáció váltás, a területre egyre több egyedülálló fiatal és fiatal házas költözik. Itt elsősorban a központ, a leromlott, elhasználódott állapotban lévő főtér és a hozzá csatlakozó park rehabilitálására lenne szükség. Megfontolandó lenne a lakások felújításával, hőszigetelő becsomagolásával párhuzamosan megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a közterületek egy része a lakóépületek zárt udvarává válhasson. Ez egy szabályozási terv korrekció szerint lenne végrehajtható. 120

122 2.7.2 Demográfia Lakosságszám Az Uránvárosi terület népessége az össznépességhez viszonyítva (2001, %) 8,00% 7,00% 7,59% 6,00% 5,00% (%) 4,00% 3,00% 2,00% 1,00% 1,08% 0,00% Uránváros Kovácstelep (területegység) 78. Diagram: Az Uránvárosi terület népessége az össznépességhez viszonyítva Az Uránvárosi terület népessége az össznépesség 8,72% ka. A két területegység közül az Uránváros népessége a magasabb, itt jellemzően emeletes házak vannak. Kovácstelep, amely a családi házas övezet, csupán 1,08% kal részesedik a város össznépességéből. 121

123 Nemenkénti megoszlás Az Uránvárosi terület népességének nemenkénti megoszlása (2001, %) Kovácstelep 47,4% 52,6% (területegység) Férfi (%) Nő (%) Uránváros 42,9% 57,1% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% (%) 79. Diagram: Az Uránvárosi terület népességének nemenkénti megoszlása A városrészben átlagosan a nemek közti arány 45,2% férfi és 54,8% nő volt. A városi aránytól kissé eltér, de nem számottevően. Uránvárosban a férfiak aránya és a nők aránya között 14,2% eltérés volt. Ezen a területen az idős népesség magas aránya miatt alakult ki ekkora eltérés a nemek közti megoszlásban. 122

124 Korcsoportok szerinti megoszlás Az Uránvárosi terület népességének korcsoportonkénti megoszlása (2001, %) Kovácstelep 13,4% 29,5% 35,5% 21,6% (területegység) 0 14 (%) (%) (%) 65 X (%) Uránváros 11,5% 34,3% 30,8% 23,3% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% (%) 80. Diagram: Az Uránvárosi terület népességének korcsoportonkénti megoszlása A városrészben a 0 14 évesek aránya, a évesek aránya és a 40 64évesek aránya a városi átlag alatt, a 65 x évesek aránya pedig jóval a városi átlag felett volt 2001 ben. Ha a 0 14 évesek arányát a 65 x évesek arányához viszonyítjuk, megállapítható, hogy az Uránvárosi terület elöregedő városrésze Pécsnek. Uránvárosban 100 gyermekkorúra 203 időskorú jutott, Kovácstelepen pedig 162. A gazdaságilag aktív népesség vagyis a évesek aránya is a városi átlag alatt maradt. 123

125 Iskolázottság Az Uránvárosi terület népességének iskolai végzettsége a városi átlaghoz viszonyítva (2001,%) Városrész átlaga 8. évfolyamnál alacsonyabb 8. évfolyam (területegység) Kovácstelep Uránváros középiskola érettségi nélkül középiskola érettségivel egyetem/főiskola oklevél nélkül egyetem/főiskola oklevéllel 15% 10% 5% 0% 5% 10% 15% (%) 81. Diagram: Az Uránvárosi terület népességének iskolai végzettsége a városi átlaghoz viszonyítva A városrész iskolázottsági mutatói összességében kedvezőbbek, mint a városi átlag. Kevesebb a 8 évfolyamnál alacsonyabb és az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, magasabb a középfokú és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A két területegység között nincs nagy eltérés az iskolázottságot tekintve, csupán a 8 évfolyamnál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya magasabb Kovácstelepen. 124

126 Összegzés Az Uránvárosi terület területegységeinek öregedési mutatója a városi átlaghoz viszonyítva (2001) 0 5 Uránváros Kovácstelep Városrész átlaga 10 (pont) (területegység) 82. Diagram: Az Uránvárosi terület területegységeinek öregedési mutatója a városi átlaghoz viszonyítva Az Uránvárosi terület a városi átlaghoz képest öregebb korszerkezetű. A két területegység közül Uránváros helyzete a legkedvezőtlenebb. 125

127 2.7.3 Foglalkoztatottság, munkaerőpiac Az Uránvárosi terület munkaerő piaci helyzete Az Uránvárosi terület munkaerő piaci helyzetét meghatározó tényezők területegységenként 2001 ben Uránvárosi terület Foglalkoztatott (%) Munkanélküli (%) Inaktív (%) Eltartott (%) Foglalkoztatási arány (%) Munkanélküliségi ráta (%) Aktivitási arány (%) Uránváros 33,9% 3,1% 40,8% 22,2% 41,9% 8,5% 45,8% Kovácstelep 34,9% 3,3% 38,1% 23,7% 44,8% 8,7% 49,1% Városrész átlaga 34,0% 3,2% 40,5% 22,4% 43,4% 8,6% 47,5% Pécs átlaga 37,6% 3,1% 31,4% 27,9% 47,1% 7,8% 51,1% 7. Táblázat: Az Uránvárosi terület munkaerő piaci helyzetét meghatározó tényezők területegységenként 2001 ben Az Uránvárosi területen a foglalkoztatottak népességen belüli aránya a városi átlag alatt volt. Az alacsonyabb arány Uránvárost, még a magasabb Kovácstelepet jellemezte, de mindkettő értéke a városi átlag alatt maradt. A munkanélküliek népességen belüli aránya a városrészben kissé magasabb volt, mint Pécsett átlagosan. A magasabb érték a Kovácstelep, az alacsonyabb pedig Uránváros területegységet jellemezte. Az Uránvárosi területen az inaktív keresők népességen belüli aránya a városi átlag felett alakult. Magasabb arány Uránvárost, még az alacsonyabb arány Kovácstelepet jellemezte. Az inaktív keresők magas arányának az időskorú népesség magas aránya az oka. Az eltartottak népességen belüli aránya az Uránvárosi területen a pécsi átlagnál alacsonyabb volt. A területegységek közül az alacsonyabb érték Uránvárost jellemezte, a magasabb pedig Kovácstelepet. Mindkét területegység esetében feltehetőleg a gyermekkorúak alacsony aránya a magyarázat az eltartottak alacsony arányának. A városrészre jellemző átlagos foglalkoztatási arány a pécsinél alacsonyabb volt. A magasabb arány Kovácstelepet jellemezte. Az alacsonyabb foglalkoztatási arány Uránváros területegységen volt, mivel itt alacsonyabb a foglalkoztatottak gazdaságilag aktív korú népességen belüli aránya. 126

128 A munkanélküliségi ráta a városrészben magasabb volt, mint a városban. A két területegységet tekintve nagy eltérést nem tapasztalhatunk, Kovácstelepen kissé magasabb volt a munkanélküliségi ráta. Az aktivitási arány átlagosan kedvezőtlenebbül alakult a városrészben, mint Pécsett. Az alacsonyabb arány Uránvárosra volt jellemző, a foglalkoztatottak népességen belüli alacsony aránya miatt. A magasabb aktivitási arány Kovácstelepet jellemezte, de itt is a városi átlag alatt maradt Összegzés Az Uránvárosi terület komplex munkaerő piaci mutatójának eltérése a városi átlagtól (2001) 0 Uránváros Kovácstelep Városrész átlaga 1 (pont) 2 3 (területegység) 83. Diagram: Az Uránvárosi terület komplex munkaerő piaci mutatójának eltérése a városi átlagtól A városrész komplex munkaerő piaci mutatója kedvezőtlenebb volt, mint a városi átlag. A két területegység közül Uránváros helyzete volt rosszabb. 127

129 2.7.4 Műszaki Infrastruktúra Közlekedés Uránváros Uránvárosban a magasabb rendű utak viszonylag jó állapotban vannak (6 os út, Esztergár L. u.), a háztömböket feltáró lakóutak állaga már jóval rosszabb. Kovácstelep lakóútjai szintén erősen kifogásolható minőségűek. A járdák állapota a forgalmasabb helyeken többnyire megfelelő, de a tömbbelsőkben kifogásolható Közterületek Uránváros központja az Uránbányász tér egyben városi decentrum is. A tér több nagyobb aszfaltfelületből áll, a burkolatok és az utcabútorok leromlott állapotúak, a virágtartók rusztikus kialakításúak. Jelentős közösségi tér még az Olimpia Üzletház környéke és az uránvárosi piac térsége. Az előbbi enyhít a központtal nem rendelkező Kovácstelep kedvezőtlen helyzetén. Uránváros gazdag játszóterekben, ezek műszaki állapota nem minden esetben kielégítő, de felújításuk megkezdődött. A lakótelepeken sportpályák egészítik ki, a fedett sportpályákban amúgy is gazdag városrészi kínálatot. Az Uránvárosi területen két nagyobb parkszerű terület található, az egyik a Szilárd Leó park és a Péchy Blanka tér. A háztömbök között többnyire szépen gondozott zöldterületek, ligetek találhatók, amelyek pozitívan járulnak hozzá a városképhez. A nagyobb utakat fasorok szegélyezik, zaj és por felfogó képességük kedvez az itt élőknek. 128

130 Lakáshelyzet A lakó és üdülőházak megoszlása a lakások száma szerint Uránvárosban 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Uránváros Kovácstelep Összesen 11 lakás feletti 4 10 lakásos 2 3 lakásos 1 lakásos 84. Diagram: A lakó és üdülőházak megoszlása a lakások száma szerint az Uránvárosi területen A városrész vegyes képet mutat, az Uránvárosi területen többségében a 11 lakás feletti ingatlanok vannak, még Kovácstelepen a családi házas jellegből adódóan inkább az egylakásos ingatlanok dominálnak. A 2 3 lakásos ingatlanok csupán Kovácstelepen találhatók. 129

131 A lakások száma Uránvárosban lakás Uránváros Kovácstelep 85. Diagram: A lakások száma az Uránvárosi területen Az Uránvárosi területen összesen 6894 lakás van, ami a Pécsett található összes lakás 10,5% ka. A területegységek közül Uránváros lakásszáma emelkedik ki, aminek a tömbházas építkezés a magyarázata. Ezen a területegységen fő jut 1 km 2 re. A lakások átlagos alapterülete a városrészben 53,9 m 2, ami a városi átlag alatti érték. Kovácstelepen a családi házas beépítés miatt az átlagos alapterület magasabb, 87,7 m 2. Uránváros területegységben 343 önkormányzati lakás van, ez az összes lakás 5% a. Kovácstelepen szinte kivétel nélkül magántulajdonban vannak a lakások. 130

132 A lakásállomány építési év szerinti megoszlása az Uránváros területén 10,1 2,7 1,1 0,9 29, előtt ,9 86. Diagram: A lakásállomány építési év szerinti megoszlása az Uránvárosi területen Az Uránvárosi területen található lakások nagyobb részét között építették, az uránbányászok számára, de ez már az ötvenes évek második felében megkezdődött folyamat. 85,2% a a lakásoknak 1945 és 1970 között épült, ami 54% kal magasabb a városi értéknél. Kovácstelepen az építési idő szerinti megoszlás kiegyensúlyozottabb képet mutat, itt a hatvanas és a nyolcvanas évek voltak a nagyobb építkezések időszakai. 131

133 Az Uránváros területén található lakások megoszlása komfortosság szerint 1,2 1,3 24,1 összkomfortos komfortos fél komfortos szükség és egyéb lakás 73,3 87. Diagram: Az Uránvárosi területen található lakások megoszlása komfortosság szerint Az Uránvárosban a lakások 73,3% a összkomfortos, ami a városi átlagnál 3% kal magasabb. A komfortos lakások aránya magasabb, mint a városi átlag, viszont a félkomfortos, a komfort nélküli és a szükséglakások aránya a pécsi átlag alatt volt. Ez a lakótelep esetében megszokott a magas komfortfokozattal rendelkező lakások aránya 97,8%. Kovácstelep önmagában nem rendelkezik rosszabb mutatókkal, egyedül a szükséglakások tekintetében kedvezőtlen az érték (3,6%). 132

134 Közüzemi infrastruktúra A különböző közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya az Uránvárosi területen 100,0 99,0 98,0 97,0 96,0 95,0 94,0 93,0 92,0 91,0 Uránváros Kovácstelep Hálózati vízvezetékkel ellátott Közcsatornával ellátott Hálózati gázzal ellátott 88. Diagram: A különböző közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya az Uránvárosi területen Az Uránvárosi terület közüzemi infrastruktúrával való ellátottsága jó. A két területegység közül Kovácstelep mutatói a rosszabbak, de a városi átlaghoz képest még ezek is kedvezőek. A csatornahálózat kiépítettsége Kovácstelepen a rosszabb, itt kevesebb a gázzal ellátott lakások száma is, amit azonban idő közben már növeltek. 133

135 2.7.5 Gazdasági struktúra Vállalkozások A vállalkozások száma és lakossághoz viszonyított aránya az Uránvárosi területen Uránváros Kovácstelep társas egyéni 1000 lakosra jutó vállalkozás(értékkel) 89. Diagram: A vállalkozások száma és lakossághoz viszonyított aránya az Uránvárosi területen Az Uránvárosi területen összesen 1217 vállalkozás működött, ami a pécsi vállalkozásoknak a 6,9% a. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma átlagosan 86,45 volt, ami a városi átlagnál 21% kal rosszabb. A két területegység közül Kovácstelep mutatója a kedvezőbb, itt a városi átlagot is meghaladta az ezer főre jutó vállalkozások száma. Az ezer főre jutó vállalkozások alacsony értéke az inaktívak magas számára vezethető vissza Szolgáltatások Uránvárosban a közüzemi szolgáltatások rendelkezésre állnak, az alapszolgáltatások jól kiépítettek. A városrészben egy posta, két pénzintézet és öt ATM automata található. A buszközlekedés optimális az Uránvárosi végállomásról csaknem mindenhova könnyen el lehet jutni. A belvárossal az összeköttetés jól megoldott. A taxi közlekedés megfelelő, 3 taxi állomás található a városrészben. 134

136 Kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma az Uránvárosi területen Uránváros kereskedelmi üzletek száma Kovácstelep vendéglátóhely 90. Diagram: Kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma az Uránvárosi területen Az Uránvárosi területen összesen 122 kereskedelmi üzlet volt, ami a város üzleteinek 4,2% a. Kovácstelepen jóval kevesebb üzlet volt, mint Uránvárosban, ami a népességszámot vizsgálva érthető. A városrészben nagyobb áruházak nem találhatók, az egykor szebb napokat látott Mecsek áruház nem eredeti funkciójának megfelelően üzemel. A városrészben összesen 38 vendéglátóhely működött, ami a pécsi vendéglátóhelyek közel 5% a. Az egykor szebb napokat is látott éttermek, szórakozóhelyek mára elvesztették törzsközönségüket és színvonaluk lecsökkent Humán infrastruktúra A város összlakosságának 8,72% él az uránvárosi lakóövezetekben. Az alap és középfokú iskoláikat végző tanulók 14,2% jár uránvárosi oktatási intézményekbe. 2 gimnázium, 5 általános iskola melyből 2 iskola a Mecsekaljai Oktatási Központ részeként működik és a 4 óvoda nyújt szolgáltatást a területen. A Kisgyermek Szociális Intézmények Gyermekotthona 0 3 éves korú kisgyermekek számára biztosít ellátást. A területen 3 bölcsőde szolgáltatásai elérhetők, 70 férőhelyet biztosítva a városi összes férőhelyeinek számából. 135

137 A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat uránvárosi egysége nyújt segítséget a rászoruló gyermekek és családok számára. Az Életminőség fejlesztő Szolgáltatások Intézménye nyújt széleskörű szolgáltatást a fogyatékkal élő célcsoport számára a területen. Idősellátás tekintetében a Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény III. számú Gondozási Központja biztosítja a szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, időskorúak nappali ellátását, időskorúak átmeneti, gondozóházi elhelyezését. Kulturális szempontból Uránvárosban működő jelenetős intézmény a Pécsi Harmadik Színház, mely avantgárd előadásival színesíti a pécsi kulturális életet. Sport létesítmények tekintetében a PEAC pálya található a területen. Az Uránvárosban működő Testnevelési Általános Iskolából kerül ki a pécsi élsportolók többsége, itt történik az utánpótlás nevelés. 136

138 2.7.7 SWOT Erősségek A munkanélküliségi ráta a városi átlagnál alacsonyabb Magas a zöldterületek aránya és a játszóterek száma Magas a közüzemi infrastruktúra kiépítettsége Oktatási, szociális, egészségügyi és kulturális intézmények és sportlétesítmények nagy számban működnek a városrészben Kedvező tömegközlekedési helyzet, széleskörű szolgáltatási kínálat Lehetőségek A decentrum pozíció erősítése a központi funkciók erősítésével A rekreációs területek intergrált fejlesztése, összefüggő szabadidős terek kialakítása Komplex intézkedéssorozat kidolgozása a fiatalok városrészbe történő letelepedésének ösztönzésére Az időseket szolgáló hálózat kialakítása a humán szolgáltatók szereplésével Gyengeségek Kedvezőtlen korszerkezet, elöregedő népesség A főbb közlekedési utak kivételével rossz műszaki állapotú utak Kevés a munkalehetőség helyben Idős lakásállomány Funkcióhiányos, leromlott műszaki állapotú rekreációs területek (játszóterek, sportpályák) Veszélyek A városrész elöregedése folytatódik, a szolgáltatási, kereskedelmi kínálat beszűkül A lakásállomány műszaki állapota fokozatosan leromlik A városrész vitalitása csökken, a meglévő fiatalok is elköltöznek 137

139 2.8 Nyugati kereskedelmi övezet Településszerkezet 8. A nyugati kereskedelmi övezet tartalmazza a nagy bevásárlóközpontok és parkolóik területét. A kereskedelmi övezet Pataccsal szemben, a 6 os út déli oldalán épült fel, míg Patacs déli és nyugati részén lakóterületi beépítésre került sor (Újpatacs falusias és kisvárosias területe). Részletesen az alábbi, egymástól eltérő területegységek tartoznak ebbe az övezetbe: Patacs Újpatacs Kereskedelmi terület Nyugati ipari terület és Fogadó 138

140 2.8.2 Demográfia Lakosságszám A nyugati kereskedelmi övezet népessége az össznépességen belül (2001,%) 0,09% 0,08% 0,08% 0,07% 0,06% (%) 0,05% 0,04% 0,03% 0,02% 0,01% 0,00% Fogadó (területegység) 91. Diagram: A nyugati kereskedelmi övezet népessége az össznépességen belül A Fogadó területegység népessége a város 0,08% át teszi ki. 139

141 Nemenkénti megoszlás A nyugati kereskedelmi övezet népességének nemenkénti megoszlása (2001,%) (területegység) Fogadó 49,2% 50,8% Férfi (%) Nő (%) 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% (%) 92. Diagram: A nyugati kereskedelmi övezet népességének nemenkénti megoszlása A területegység népességének nemenkénti megoszlása hasonló, mint a pécsi, egészen enyhe nőtöbblet volt. Kissé kiegyenlítettebb a nemek közti arány. 140

142 Korcsoportok szerinti megoszlás A nyugati kereskedelmi övezet népességének korcsoportonkénti megoszlása (2001,%) (területegység) Fogadó 16,1% 33,9% 39,5% 10,5% 0 14 (%) (%) (%) 65 X (%) 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% (%) 93. Diagram: A nyugati kereskedelmi övezet népességének korcsoportonkénti megoszlása A korcsoportonkénti megoszlás kedvezőbb képet mutatott, mint a városban átlagosan, mivel a 0 14 évesek, a évesek és a évesek aránya magasabb a 65 x évesek aránya pedig alacsonyabb volt. Kedvező, hogy a 100 gyermekkorúra jutó időskorúak száma csupán 65, így egy fiatalabb korösszetételű városrészről van szó. A gazdaságilag aktívak vagyis a évesek aránya is igen magas. 141

143 Iskolázottság A Nyugati kereskedelmi övezet népességének iskolai végzettsége a városi átlaghoz viszonyítva (2001,%) 8. évfolyamnál alacsonyabb Városrész átlaga 8. évfolyam (területegység) középiskola érettségi nélkül középiskola érettségivel Fogadó egyetem/főiskola oklevél nélkül egyetem/főiskola oklevéllel 20% 15% 10% 5% 0% 5% 10% 15% 20% (%) 94. Diagram: A nyugati kereskedelmi övezet népességének megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint A városrész iskolázottsági mutatói kedvezőtlenebbek, mint a városban. A 8 évfolyamnál alacsonyabb végzettségűek aránya magasabb, az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya alacsonyabb, a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya magasabb és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya alacsonyabb, mint a városi átlag. 142

144 Összegzés A Nyugati kereskedelmi övezet területegységének öregedési mutatója a városi átlaghoz viszonyítva (2001) (pont) Fogadó Városrész átlaga (területegység) 95. Diagram: A Nyugati kereskedelmi övezet területegységeinek öregedési mutatója a városi átlaghoz viszonyítva A városrész korösszetétele kedvezőbb, mint a városé. 143

145 2.8.3 Foglalkoztatottság, munkaerőpiac A Nyugati kereskedelmi övezet munkaerő piaci helyzete Nyugati ker. övezet A Nyugati kereskedelmi övezet munkaerő piaci helyzetét meghatározó tényezők területegységenként 2001 ben Foglalkoztatott (%) Munkanélküli (%) Inaktív (%) Eltartott (%) Foglalkoztatási arány (%) Munkanélküliségi ráta (%) Aktivitási arány (%) Fogadó 40,3% 4,8% 28,2% 26,6% 52,1% 10,7% 58,3% Városrész átlaga 40,3% 4,8% 28,2% 26,6% 52,1% 10,7% 58,3% Pécs átlaga 37,6% 3,1% 31,4% 27,9% 47,1% 7,8% 51,1% 8. Táblázat: A Nyugati kereskedelmi övezet munkaerő piaci helyzetét meghatározó tényezők területegységenként 2001 ben A városrészben és egyben a területegységen a foglalkoztatottak népességen belüli aránya a városi átlagnál kedvezőbben alakult, viszont a munkanélküliek aránya magasabb volt. Az inaktív keresők aránya kevesebb volt, mint a városban átlagosan, ami az időskorú népesség alacsonyabb arányával magyarázható. Az eltartottak népességen belüli aránya a városi átlagnál alacsonyabb volt. A foglalkoztatási arány a foglalkoztatottak népességen belüli magasabb arányából adódóan, magasabb volt, mint a városban, valamint az aktivitási arány magasabb értéke is a foglalkoztatottak és a munkanélküliek magasabb arányából következik. A munkanélküliségi ráta magasabb volt a városi átlagnál, aminek pedig a munkanélküliek népességen belüli magasabb aránya az oka. 144

146 Összegzés A Nyugati kereskedelmi övezet komplex munkaerő piaci mutatójának eltérése a városi átlagtól (2001) 3 2 (pont) 1 0 Fogadó Városrész átlaga (területegység) 96. Diagram: A Nyugati kereskedelmi övezet komplex munkaerő piaci mutatójának eltérése a városi átlagtól Munkaerő piaci szempontból a városrész kedvezőbb helyzetben volt, mint a város Műszaki Infrastruktúra Közlekedés A Nyugati kereskedelmi övezet megközelíthetősége jó, magasabb rendű útjai megfelelő állapotúak. Ezen a területen halad keresztül a 6 os számú főközlekedési út, amely ezen a szakaszon négy sávos. Mivel sok telephely, üzem található a területen, közlekedési adottságai jók. Csupán az alacsonyabb rendű utak állapota hagy némi kívánni valót maga után. 145

147 Közterületek A Nyugati kereskedelmi övezet népessége nem számottevő, és a fő jellemzője, hogy itt üzemek, raktárak találhatók. Ezekből adódóan közterületek, parkok nem jellemzők a területen Lakáshelyzet A Nyugati kereskedelmi övezetben összesen 53 lakóház (üdülővel együtt) és 44 lakás található, ami a Pécsett található lakások elenyésző része. A lakóingatlanok közül mind az 53 egyszobás épület. Alapterületük 76 m 2, a családi házas beépítésből adódóan. Építési idejük egyenletes elosztású, zömük a 70 es és a 90 es években épült. A lakások kivétel nélkül magántulajdonban vannak Közüzemi infrastruktúra A Nyugati kereskedelmi övezet közüzemi infrastruktúrájának kiépítettsége jóval városi átlag alatt volt. A vezetékes vízvezeték hálózat kiépítettségi foka csupán 34,1%, valamint a csatornázottsága is csak 25%. A gázhálózat kiépítettsége a legmagasabb az összes közüzemi hálózat közül. 146

148 2.8.5 Gazdasági struktúra Vállalkozások A vállalkozások száma és lakossághoz viszonyított aránya a Nyugati kereskdelmi övezet területén Fogadó társas egyéni 1000 lakosra jutó vállalkozás(értékkel) 97. Diagram: A vállalkozások száma és lakossághoz viszonyított aránya a Nyugati kereskedelmi övezet területén A Nyugati kereskedelmi övezetben összesen 22 vállalkozás működött, ami a pécsi vállalkozások 0,1% a. Az ezer főre jutó vállalkozások száma 177 volt, ami a pécsi átlagnál 62% kal több Szolgáltatások A Nyugati kereskedelmi övezetben találhatók a város legnagyobb áruházai. Itt kapott helyet a Metro, a Tesco, a Praktiker, az Electro Word és a Kika. Ezen kívül számos cég telephelye és logisztikai bázisa is itt működik. Jelentős foglalkoztatás is generálódik a városrészben. A városrészben összesen 3 vendéglátóhely volt, amelyek jellemzően alacsony kategóriájúak. Az áruházakban is működnek éttermek, kávézók. 147

149 2.8.6 Humán infrastruktúra A város összlakosságának 0,08% a él ebben a városrészben. A városrész humán infrastruktúra szempontjából nem releváns, nem működik intézmény ezen a területen SWOT Erősségek Számos nagyáruház, itt a városban a legnagyobb kereskedelmi kínálat Jól megközelíthető városrész, kedvező logisztikai infrastruktúra Magas az ezer főre jutó vállalkozások száma, sok a munkahely Lehetőségek A logisztikai infrastruktúra fejlesztése A kereskedelem fejlesztése fenntartható keretek között Gyengeségek Nagyon alacsony népességszám A közüzemi infrastruktúra kiépítettsége alacsony Magas forgalomterheltség, célforgalom Veszélyek A nagyáruházak kontroll nélküli további betelepülése 148

150 3 A TERÜLETEGYSÉGEK RANGSOROLÁSA A fejezet első részében Pécs 48 területegységét egy komplex mutató alapján rangsoroljuk. Az indikátortábla kidolgozásánál figyelembe vettük és részben fel is használtuk a 24/2001. (IV. 20.) OGY határozat 3. számú mellékletében szereplő komplex mutató kiszámításához használt adatok körét. Az indikátortábla alapján egy területegységi rangsort tudunk felállítani, így képet kapunk Pécs városát felépítő egységek komplex társadalmi gazdasági helyzetéről. Az indikátortábla tartalmaz gazdasági, infrastrukturális, társadalmi és foglalkoztatási mutatókat. Az egyes mutatók alapján részrangsorokat állítottunk fel, az egyes területegységekhez tartozó sorszám képezte a pontszámukat. Az egyes mutatók alapján elért pontszámok összege szerint került megállapításra a végső sorrend. A legkisebb értékkel rendelkező területegység az első, a legmagasabb értékkel rendelkező pedig az utolsó a területegységi rangsorban. A 48 területegységet a rangsorban elfoglalt helyük alapján minősítettük, amely szerint lehet vitális, stagnáló és depresszív egy területegység. A rangsorban az helyen szereplő területegységek a vitális, a helyen szereplők a stagnáló, a helyen szereplők pedig a depresszív minősítést kapták. A fejezet második felében a területegységek közül az 500 fő alatti lakosságszámmal rendelkezőket kivettük, mivel egyes mutatók ezek esetében torzultak. Így a 48 területegységből 39 maradt, melyeket a fent említett módon szintén rangsoroltunk, viszont ebben az esetben 13 as létszámú minősítési csoportokat alakítottunk ki. A vizsgált mutatók az alábbiak: Gazdasági mutatók Ezer lakosra jutó gazdasági szervezetek száma pozitív tartalmú mutató csökkenő sorrend. Ezer lakosra jutó kereskedelmi boltok száma pozitív tartalmú mutató csökkenő sorrend. Ezer lakosra jutó vendéglátóhelyek száma pozitív tartalmú mutató csökkenő sorrend. 149

151 Infrastrukturális mutatók Száz lakásra jutó szobák száma pozitív tartalmú mutató csökkenő sorrend. Az új építésű lakások aránya a mutató az között épített lakások arányát tartalmazza az 1959 épített lakások arányában pozitív tartalmú mutató csökkenő sorrend. Demográfiai mutatók Népsűrűség pozitív tartalmú mutató csökkenő sorrend. Öregedési index az idős népesség a gyermek népesség százalékában negatív tartalmú mutató növekvő sorrend. Munkaerő piaci mutatók Inaktív keresők népességen belüli aránya negatív tartalmú mutató növekvő sorrend. Foglalkoztatottak népességen belüli aránya pozitív tartalmú mutató, csökkenő sorrend. Munkanélküliségi ráta a munkanélküliek a gazdaságilag aktív népesség százalékában negatív tartalmú mutató növekvő sorrend. Gazdasági aktivitás a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma a éves népesség százalékában pozitív tartalmú mutató csökkenő sorrend. 150

152 3.1 A Pécsett található összes területegység gazdasági, infrastrukturális, demográfiai és munkaerő piaci mutatói és rangsorolásuk Ezer lakosra jutó gazdasági szervezetek száma (db) Ezer lakosra jutó kiskereskedelmi boltok száma (db) A területegységek gazdasági, infrastrukturális, demográfiai és munkaerő piaci mutatói (2001) Ezer lakosra jutó vendéglátóhelyek száma (db) Száz lakásra jutó szoba (db) Népsűrűség (fő/km2) Az új építésű lakások aránya (%) Öregedési index (%) Inaktív keresők aránya (%) Foglalkoztatottak aránya (%) Munkanélküliségi ráta (%) Belváros 250,28 100,41 24, ,3 184,45% 31,36% 31,42% 7,6% 43,0% Budai külváros 109,59 20,04 3, ,8 114,96% 34,88% 35,60% 9,9% 50,7% Havihegy 108,81 4,35 3, ,5 103,82% 32,72% 37,03% 9,4% 53,1% Ispitaalja 147,20 23,96 8, ,4 231,92% 40,80% 35,24% 5,5% 49,3% Siklósi külváros 142,30 116,86 17, ,7 382,90% 41,79% 31,34% 5,2% 40,1% Szigeti külváros 128,16 23,42 5, ,4 181,63% 37,26% 35,11% 6,2% 46,6% Diós 162,41 21,05 4, ,7 97,48% 32,78% 36,99% 3,1% 51,2% Piricsizma 132,09 4,83 4, ,5 77,26% 29,13% 40,35% 5,4% 55,1% Rókusdomb 111,55 6,33 5, ,5 120,00% 25,97% 29,90% 5,9% 36,9% Bálics 203,90 1,08 4, ,3 55,68% 24,19% 38,18% 2,8% 52,5% Csoronika 81,16 6,20 6, ,2 89,00% 13,75% 22,06% 21,9% 30,8% Daindol 111,58 1,68 2, ,9 55,86% 28,02% 40,35% 5,7% 55,2% Donátus 125,14 2,28 1, ,4 51,76% 26,05% 39,93% 4,1% 54,9% Makár 96,31 9,37 3, ,3 189,34% 33,93% 30,41% 11,2% 41,3% Mecsekoldal 152,37 4,30 3, ,4 128,16% 32,93% 38,85% 6,7% 54,2% Patacs 133,83 5,82 3, ,0 58,75% 27,14% 38,99% 7,0% 56,1% Pécsbánya 60,80 3,47 1, ,5 65,35% 31,73% 32,72% 14,9% 50,5% Rácváros 158,84 40,27 8, ,1 146,00% 32,77% 35,79% 10,6% 48,2% Rigóder 118,13 4,58 0, ,1 74,62% 27,66% 38,92% 9,2% 56,7% Szkókó 165,96 1,21 1, ,5 71,49% 23,54% 46,53% 4,0% 59,3% Ürög 152,19 4,97 2, ,5 67,45% 27,19% 41,64% 5,4% 56,3% Gyükés 71,64 2,99 2, ,3 38,67% 33,13% 29,25% 16,2% 45,9% Szentkút 68,38 0,00 0, ,7 100,00% 30,77% 40,17% 17,5% 60,6% Szentmiklós 72,16 5,15 0, ,6 92,86% 32,99% 39,69% 10,5% 54,1% Zsebedomb 197,86 37,43 10, ,8 425,00% 53,48% 30,48% 1,7% 42,3% Meszesi lakóövezet 76,99 8,67 2, ,1 101,71% 28,34% 40,12% 4,5% 51,1% Szabolcs 70,14 6,61 1, ,2 78,39% 36,20% 31,59% 11,1% 47,0% Meszesi lakótelep 44,14 5,58 2, ,4 123,78% 41,83% 29,91% 11,8% 43,9% Balokány 131,80 32,26 14, ,8 89,00% 22,76% 13,36% 31,9% 22,5% Gazdasági aktivitás (%) 151

153 Basamalom 146,79 13,76 9, ,4 79,57% 33,94% 37,92% 11,7% 51,9% Gyárváros 133,00 35,43 12, ,8 110,76% 37,85% 31,08% 14,4% 46,2% Újhegy 99,68 7,44 2, ,4 68,25% 31,07% 36,60% 9,3% 51,7% Tüskésrét 555,56 333,33 27, ,0 175,00% 38,89% 41,67% 0,0% 51,7% Árpádváros 99,36 7,05 1, ,0 13,32% 11,73% 48,59% 7,8% 72,7% Málom 99,65 7,04 3, ,9 41,94% 19,62% 44,06% 6,0% 62,1% Megyer 83,15 7,33 1, ,0 63,37% 25,90% 45,09% 6,8% 59,2% Kertváros 144,79 41,95 12, ,3 174,46% 39,98% 35,69% 6,6% 48,3% Postavölgy 103,58 3,77 0, ,0 68,39% 30,41% 36,63% 9,7% 52,3% Nagyárpád 75,62 4,83 1, ,4 101,02% 36,77% 34,03% 6,4% 46,6% Bolgárkert 363, ,36 272, ,0 0,00% 9,09% 36,36% 20,0% 71,4% Északmegyer 697,10 219,92 53, ,0 203,57% 38,59% 34,85% 11,6% 51,9% Füzes 633, ,00 466, ,0 57,14% 23,33% 36,67% 15,4% 56,5% Hird 99,76 7,67 4, ,2 67,92% 32,29% 36,60% 9,1% 50,9% Somogy 47,38 7,90 1, ,1 65,87% 34,90% 31,34% 11,4% 45,5% Vasas 48,94 7,66 3, ,6 120,86% 38,89% 33,15% 8,5% 46,0% Uránváros 81,45 8,68 2, ,3 202,82% 40,79% 33,87% 8,5% 45,8% Kovácstelep 121,71 8,57 2, ,3 161,54% 38,11% 34,91% 8,7% 49,1% Fogadó 177,42 16,13 24, ,7 65,00% 28,23% 40,32% 10,7% 58,3% 152

154 Ezer lakosra jutó gazdasági szervezetek száma Ezer lakosra jutó kiskereskedelmi boltok száma A területegységek rangsorolása gazdasági, infrastrukturális, demográfiai és munkaerő piaci mutatók alapján (2001) 2 Ezer lakosra jutó vendéglátóhelyek száma Száz lakásra jutó szoba Népsűrűség Az új építésű lakások aránya* Öregedési index Inaktív keresők aránya Foglalkoztatottak aránya Munkanélküliségi ráta Belváros Budai külváros Havihegy Ispitaalja Siklósi külváros Szigeti külváros Diós Piricsizma Rókusdomb Bálics Csoronika Daindol Donátus Makár Mecsekoldal Patacs Pécsbánya Rácváros Rigóder Szkókó Ürög Gyükés Szentkút Szentmiklós Zsebedomb Meszesi lakóövezet Szabolcs Meszesi lakótelep Balokány Basamalom Gyárváros Újhegy Tüskésrét Árpádváros Málom Megyer Kertváros Postavölgy Nagyárpád Bolgárkert Gazdasági aktivitás Összeg Rangsor 2 A zöld színnel jelzett cellák a vitális, a fehér cellák a stagnáló, a piros színnel jelzettek pedig a depresszív minősítést jelentik 153

155 Északmegyer Füzes Hird Somogy Vasas Uránváros Kovácstelep Fogadó Táblázat: A területegységek rangsorolása gazdasági, infrastrukturális, demográfiai és munkaerő piaci mutatók alapján A táblázat alapján az alábbi csoportosítás hajtható végre: Vitális Stagnáló Depresszív 1. Málom 16. Rigóder 34. Északmegyer 2. Bálics 17. Kertváros 35. Siklósi külváros 3. Szkókó 18. Meszesi lakóövezet 36. Szentmiklós 4. Ürög 19. Mecsekoldal 37. Balokány 5. Fogadó 20. Belváros 38. Nagyárpád 6. Patacs 21. Hird 39. Makár 7. Donátus 22. Tüskésrét 40. Gyárváros 8. Piricsizma 23. Újhegy 41. Szentkút 9. Diós 24. Rókusdomb 42. Szabolcs 10. Daindol 25. Basamalom 43. Vasas 11. Bolgárkert 26. Havihegy 44. Somogy 12. Rácváros 27. Csoronika 45. Gyükés 13. Füzes 28. Kovácstelep 46. Uránváros 14. Megyer 29. Postavölgy 47. Pécsbánya 15. Árpádváros 30. Szigeti külváros 48. Meszesi lakótelep 31. Ispitaalja 32. Budai külváros 33. Zsebedomb 154

156 3.2 A Pécsett található 500 fő feletti lakosságszámmal rendelkező területegységek gazdasági, infrastrukturális, demográfiai és munkaerő piaci mutatói és rangsorolásuk Ezer lakosra jutó gazdasági szervezetek száma (db) Az 500 fő feletti lakosságszámmal rendelkező területegységek gazdasági, infrastrukturális, demográfiai és munkaerő piaci mutatói (2001) Ezer lakosra jutó kiskereskedelmi boltok száma (db) Ezer lakosra jutó vendéglátóhelyek száma (db) Száz lakásra jutó szoba (db) Népsűrűség (fő/km2) Az új építésű lakások aránya (%) Öregedési index (%) Inaktív keresők aránya (%) Foglalkoztatottak aránya (%) Munkanélküliségi ráta (%) Belváros 250,28 100,41 24, ,3 184,45% 31,36% 31,42% 7,6% 43,0% Budai külváros 109,59 20,04 3, ,8 114,96% 34,88% 35,60% 9,9% 50,7% Havihegy 108,81 4,35 3, ,5 103,82% 32,72% 37,03% 9,4% 53,1% Ispitaalja 147,20 23,96 8, ,4 231,92% 40,80% 35,24% 5,5% 49,3% Siklósi külváros 142,30 116,86 17, ,7 382,90% 41,79% 31,34% 5,2% 40,1% Szigeti külváros 128,16 23,42 5, ,4 181,63% 37,26% 35,11% 6,2% 46,6% Diós 162,41 21,05 4, ,7 97,48% 32,78% 36,99% 3,1% 51,2% Piricsizma 132,09 4,83 4, ,5 77,26% 29,13% 40,35% 5,4% 55,1% Rókusdomb 111,55 6,33 5, ,5 120,00% 25,97% 29,90% 5,9% 36,9% Bálics 203,90 1,08 4, ,3 55,68% 24,19% 38,18% 2,8% 52,5% Csoronika 81,16 6,20 6, ,2 89,00% 13,75% 22,06% 21,9% 30,8% Daindol 111,58 1,68 2, ,9 55,86% 28,02% 40,35% 5,7% 55,2% Donátus 125,14 2,28 1, ,4 51,76% 26,05% 39,93% 4,1% 54,9% Makár 96,31 9,37 3, ,3 189,34% 33,93% 30,41% 11,2% 41,3% Mecsekoldal 152,37 4,30 3, ,4 128,16% 32,93% 38,85% 6,7% 54,2% Patacs 133,83 5,82 3, ,0 58,75% 27,14% 38,99% 7,0% 56,1% Pécsbánya 60,80 3,47 1, ,5 65,35% 31,73% 32,72% 14,9% 50,5% Rácváros 158,84 40,27 8, ,1 146,00% 32,77% 35,79% 10,6% 48,2% Rigóder 118,13 4,58 0, ,1 74,62% 27,66% 38,92% 9,2% 56,7% Szkókó 165,96 1,21 1, ,5 71,49% 23,54% 46,53% 4,0% 59,3% Ürög 152,19 4,97 2, ,5 67,45% 27,19% 41,64% 5,4% 56,3% Meszesi lakóövezet 76,99 8,67 2, ,1 101,71% 28,34% 40,12% 4,5% 51,1% Szabolcs 70,14 6,61 1, ,2 78,39% 36,20% 31,59% 11,1% 47,0% Meszesi lakótelep 44,14 5,58 2, ,4 123,78% 41,83% 29,91% 11,8% 43,9% Balokány 131,80 32,26 14, ,8 89,00% 22,76% 13,36% 31,9% 22,5% Basamalom 146,79 13,76 9, ,4 79,57% 33,94% 37,92% 11,7% 51,9% Gyárváros 133,00 35,43 12, ,8 110,76% 37,85% 31,08% 14,4% 46,2% Újhegy 99,68 7,44 2, ,4 68,25% 31,07% 36,60% 9,3% 51,7% Gazdasági aktivitás (%) 155

157 Árpádváros 99,36 7,05 1, ,0 13,32% 11,73% 48,59% 7,8% 72,7% Málom 99,65 7,04 3, ,9 41,94% 19,62% 44,06% 6,0% 62,1% Megyer 83,15 7,33 1, ,0 63,37% 25,90% 45,09% 6,8% 59,2% Kertváros 144,79 41,95 12, ,3 174,46% 39,98% 35,69% 6,6% 48,3% Postavölgy 103,58 3,77 0, ,0 68,39% 30,41% 36,63% 9,7% 52,3% Nagyárpád 75,62 4,83 1, ,4 101,02% 36,77% 34,03% 6,4% 46,6% Hird 99,76 7,67 4, ,2 67,92% 32,29% 36,60% 9,1% 50,9% Somogy 47,38 7,90 1, ,1 65,87% 34,90% 31,34% 11,4% 45,5% Vasas 48,94 7,66 3, ,6 120,86% 38,89% 33,15% 8,5% 46,0% Uránváros 81,45 8,68 2, ,3 202,82% 40,79% 33,87% 8,5% 45,8% Kovácstelep 121,71 8,57 2, ,3 161,54% 38,11% 34,91% 8,7% 49,1% 10. Táblázat: Az 500 fő feletti lakosságszámmal rendelkező területegységek gazdasági, infrastrukturális, demográfiai és munkaerő piaci mutatói 156

158 Ezer lakosra jutó gazdasági szervezetek száma Az 500 fő feletti lakosságszámmal rendelkező területegységek rangsorolása gazdasági, infrastrukturális, demográfiai és munkaerő piaci mutatók alapján (2001) Ezer lakosra jutó kiskereskedelmi boltok száma Ezer lakosra jutó vendéglátóhelyek száma Száz lakásra jutó szoba Népsűrűség Az új építésű lakások aránya Öregedési index Inaktív keresők aránya Foglalkoztatottak aránya Munkanélküliségi ráta Belváros Budai külváros Havihegy Ispitaalja Siklósi külváros Szigeti külváros Diós Piricsizma Rókusdomb Bálics Csoronika Daindol Donátus Makár Mecsekoldal Patacs Pécsbánya Rácváros Rigóder Szkókó Ürög Meszesi lakóövezet Szabolcs Meszesi lakótelep Balokány Basamalom Gyárváros Újhegy Árpádváros Málom Megyer Kertváros Gazdasági aktivitás Összeg Sorrend 157

159 Postavölgy Nagyárpád Hird Somogy Vasas Uránváros Kovácstelep Táblázat: Az 500 fő feletti lakosságszámmal rendelkező területegységek rangsorolása gazdasági, infrastrukturális, demográfiai és munkaerő piaci mutatók alapján A táblázat alapján az alábbi csoportosítás hajtható végre: Vitális Stagnáló Depresszív 1. Bálics 15. Csoronika 27. Havihegy 2. Málom 16. Hird 28. Budai külváros 3. Ürög 17. Megyer 29. Balokány 4. Szkókó 18. Mecsekoldal 30. Postavölgy 5. Diós 19. Rigóder 31. Makár 6. Patacs 20. Újhegy 32. Nagyárpád 7. Piricsizma 21. Árpádváros 33. Gyárváros 8. Donátus 22. Kovácstelep 34. Vasas 9. Rácváros 23. Szigeti külváros 35. Uránváros 10. Belváros 24. Basamalom 36. Szabolcs 11. Kertváros 25. Siklósi külváros 37. Somogy 12. Rókusdomb 26. Ispitaalja 38. Pécsbánya 13. Daindol 39. Meszesi lakótelep 14. Meszesi lakóövezet 158

160 TÁBLÁZAT JEGYZÉK 1. Táblázat: A Belső városrészek munkaerő piaci helyzetét meghatározó tényezők területegységenként 2001 ben Táblázat: A Mecsekoldal munkaerő piaci helyzetét meghatározó tényezők területegységenként Táblázat: A Meszesi terület munkaerő piaci helyzetét meghatározó tényezők területegységenként 2001 ben Táblázat: A Pécs Dél 1 városrész munkaerő piaci helyzetét meghatározó tényezők területegységenként 2001 ben Táblázat: A Pécs Dél 2 városrész munkaerő piaci helyzetét meghatározó tényezők területegységenként 2001 ben Táblázat: A Csatolt falvak munkaerő piaci helyzetét meghatározó tényezők területegységenként 2001 ben Táblázat: Az Uránvárosi terület munkaerő piaci helyzetét meghatározó tényezők területegységenként 2001 ben Táblázat: A Nyugati kereskedelmi övezet munkaerő piaci helyzetét meghatározó tényezők területegységenként 2001 ben Táblázat: A területegységek rangsorolása gazdasági, infrastrukturális, demográfiai és munkaerőpiaci mutatók alapján Táblázat: Az 500 fő feletti lakosságszámmal rendelkező területegységek gazdasági, infrastrukturális, demográfiai és munkaerő piaci mutatói Táblázat: Az 500 fő feletti lakosságszámmal rendelkező területegységek rangsorolása gazdasági, infrastrukturális, demográfiai és munkaerő piaci mutatók alapján DIAGRAM JEGYZÉK 1. Diagram: A Belső városrészek népessége az össznépességhez viszonyítva Diagram: A Belső városrészek népességének nemenkénti megoszlása Diagram: A Belső városrészek népességének korcsoportonkénti megoszlása Diagram: A Belső városrészek népességének iskolai végzettsége a városi átlaghoz viszonyítva Diagram: A Belső városrész elöregedési mutatója a városi átlaghoz viszonyítva Diagram: A Belső városrész komplex munkaerő piaci helyzetének eltérése a városi átlagtól Diagram: Az EKF helyszíneket érintő belterületi utak megoszlása a belvárosban, Diagram: A lakó és üdülőházak megoszlása a lakások száma szerint a Belső városrészekben Diagram: A lakások száma a Belső városrészekben Diagram: A lakásállomány építési év szerinti megoszlása a Belső városrészekben Diagram: A Belső városrészek területén található lakások megoszlása komfortosság szerint Diagram: A különböző közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya a Belső városrészekben Diagram: A vállalkozások száma és lakossághoz viszonyított aránya a Belső városrészekben Diagram: Kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma a Belső városrészekben Diagram: A Mecsekoldal népessége az össznépességhez viszonyítva Diagram: A Mecsekoldal népességének nemenkénti megoszlása Diagram: A Mecsekoldal népességének korcsoportonkénti megoszlása

161 18. Diagram: A Mecsekoldal népességének iskolai végzettsége a városi átlaghoz viszonyítva Diagram: A Mecsekoldal elöregedési mutatója a városi átlaghoz viszonyítva Diagram: A Mecsekoldal komplex munkaerő piaci helyzetének eltérése a városi átlagtól Diagram: A lakások száma a Mecsekoldalon Diagram: A lakásállomány építési év szerinti megoszlása a Mecsekoldalon Diagram: A Mecsekoldal területén található lakások megoszlása komfortosság szerint Diagram: A különböző közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya a Mecsekoldal városrészekben Diagram: A vállalkozások száma és lakossághoz viszonyított aránya a Mecsekoldal területén Diagram: Kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma a Mecsekoldal területén Diagram: A Meszesi terület népessége az össznépességhez viszonyítva Diagram: A Meszesi terület népességének nemenkénti megoszlása Diagram: A Meszesi terület népességének korcsoportonkénti megoszlása Diagram: A Meszesi terület népességének iskolai végzettsége a városi átlaghoz viszonyítva Diagram: A Meszesi terület területegységeinek öregedési mutatója a városi átlaghoz viszonyítva Diagram: A Meszesi terület komplex munkaerő piaci mutatójának eltérése a városi átlagtól Diagram: A lakó és üdülőházak megoszlása a lakások száma szerint a Meszesi területen Diagram: A lakások száma a Meszesi területen Diagram: A lakásállomány építési év szerinti megoszlása a Meszesi területen Diagram: A Meszesi területen található lakások megoszlása komfortosság szerint Diagram: A különböző közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya a Meszesi területen Diagram: A vállalkozások száma és lakossághoz viszonyított aránya a Meszesi területen Diagram: Kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma a Meszesi területen Diagram: A Pécs Dél 1 népessége az össznépességhez viszonyítva Diagram: A Pécs Dél 1 népességének nemenkénti megoszlása Diagram: A Pécs Dél 1 területegységein élők korcsoportonkénti megoszlása Diagram: A Pécs Dél 1 népességének iskolai végzettsége a városi átlaghoz viszonyítva Diagram: A Pécs Dél 1 területegységeinek öregedési mutatója a városi átlaghoz viszonyítva Diagram: A Pécs Dél 1 komplex munkaerő piaci mutatójának eltérése a városi átlagtól Diagram: A lakó és üdülőházak megoszlása a lakások száma szerint Pécs Dél 1 területén Diagram: A lakások száma Pécs Dél 1 városrészben Diagram: A lakásállomány építési év szerinti megoszlása Pécs Dél 1 területén Diagram: Pécs Dél 1 területén található lakások megoszlása komfortosság szerint Diagram: A különböző közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya a Pécs Dél 1 városrészben Diagram: A vállalkozások száma és lakossághoz viszonyított aránya a Pécs Dél 1 területen Diagram: Kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma a Pécs Dél 1 területén Diagram: A Pécs Dél 2 népessége az össznépességhez viszonyítva Diagram: A Pécs Dél 2 népességének nemenkénti megoszlása Diagram: A Pécs Dél 2 népességének korcsoportonkénti megoszlása Diagram: A Pécs Dél 2 népességének iskolai végzettsége a városi átlaghoz viszonyítva Diagram: A Pécs Dél 2 területegységeinek öregedési mutatója a városi átlaghoz viszonyítva Diagram: A Pécs Dél 2 komplex munkaerő piaci mutatójának eltérése a városi átlagtól Diagram: A lakó és üdülőházak megoszlása a lakások száma szerint Pécs Dél 2 területén Diagram: A lakások száma Pécs Dél 2 városrészben Diagram: A lakásállomány építési év szerinti megoszlása Pécs Dél 2 területén

162 62. Diagram: A különböző közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya a Pécs Dél 2 városrészben Diagram: A vállalkozások száma és lakossághoz viszonyított aránya a Pécs Dél 2 területen Diagram: Kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma a Pécs Dél 2 területén Diagram: A Csatolt falvak népessége az össznépességhez viszonyítva Diagram: A Csatolt falvak népességének nemenkénti megoszlása Diagram: A Csatolt falvak népességének korcsoportonkénti megoszlása Diagram: A Csatolt falvak népességének iskolai végzettsége a városi átlaghoz viszonyítva Diagram: A Csatolt falvak területegységeinek öregedési mutatója a városi átlaghoz viszonyítva Diagram: A Csatolt falvak komplex munkaerő piaci mutatójának eltérése a városi átlagtól Diagram: A lakó és üdülőházak megoszlása a lakások száma szerint a Csatolt falvakban Diagram: A lakások száma a Csatolt falvakban Diagram: A lakásállomány építési év szerinti megoszlása a Csatolt falvak területén Diagram: A Csatolt falvak területén található lakások megoszlása komfortosság szerint Diagram: A különböző közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya a Csatolt falvakban Diagram: A vállalkozások száma és lakossághoz viszonyított aránya a Csatolt falvak területén Diagram: Kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma a Csatolt falvak területén Diagram: Az Uránvárosi terület népessége az össznépességhez viszonyítva Diagram: Az Uránvárosi terület népességének nemenkénti megoszlása Diagram: Az Uránvárosi terület népességének korcsoportonkénti megoszlása Diagram: Az Uránvárosi terület népességének iskolai végzettsége a városi átlaghoz viszonyítva Diagram: Az Uránvárosi terület területegységeinek öregedési mutatója a városi átlaghoz viszonyítva Diagram: Az Uránvárosi terület komplex munkaerő piaci mutatójának eltérése a városi átlagtól Diagram: A lakó és üdülőházak megoszlása a lakások száma szerint az Uránvárosi területen Diagram: A lakások száma az Uránvárosi területen Diagram: A lakásállomány építési év szerinti megoszlása az Uránvárosi területen Diagram: Az Uránvárosi területen található lakások megoszlása komfortosság szerint Diagram: A különböző közüzemi infrastruktúrával ellátott lakások aránya az Uránvárosi területen Diagram: A vállalkozások száma és lakossághoz viszonyított aránya az Uránvárosi területen Diagram: Kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma az Uránvárosi területen Diagram: A nyugati kereskedelmi övezet népessége az össznépességen belül Diagram: A nyugati kereskedelmi övezet népességének nemenkénti megoszlása Diagram: A nyugati kereskedelmi övezet népességének korcsoportonkénti megoszlása Diagram: A nyugati kereskedelmi övezet népességének megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint Diagram: A Nyugati kereskedelmi övezet területegységeinek öregedési mutatója a városi átlaghoz viszonyítva Diagram: A Nyugati kereskedelmi övezet komplex munkaerő piaci mutatójának eltérése a városi átlagtól Diagram: A vállalkozások száma és lakossághoz viszonyított aránya a Nyugati kereskedelmi övezet területén