GAZDASÁGI KILÁTÁSOK A KÁRPÁT MEDENCÉBEN

Átírás

1 KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI KILÁTÁSOK A KÁRPÁT MEDENCÉBEN 2015 TAVASZ BUDAPEST, MÁJUS 28.

2 Az előadás témái: a magyar költségvetési politika prioritásainak változásai 2010-től a gazdaság és a költségvetés várható, ma belátható pozíciói az államadósság pályája a fejlődés azonosságai és különbségei, a kkv szektor szerepe a növekedésben, konjunktúra kilátások A fejlődés hajtóerői összefoglaló gondolatok 2

3 Februárban fordulat következett be: magasabb GDP-növekedést várnak az elemzők az eurózónára és benne Németországra is, mint az előző hónapokban GDP-növekedési várakozások 2015-re az egymást követő hónapokban (%) Forrás: Consensus Economics

4 Magyar GDP-növekedés Európa élmezőnyében Szélesebb bázisú növekedés; fogyasztás és export a bővülés motorja A GDP a 2014-es 3.6%-os növekedés után az I. negyedévben is 3.4%-kal bővült Az egyszeri beruházások mellett a fogyasztás bővülése is visszatért (javuló munkaerőpiac, reálbér-emelkedés, alacsony kamatkörnyezet) Vártnál jobb nyugat-európai fellendülés és a gyengébb EURO segíti az ipari megrendeléseket így az exportot Az állam jelentős szereplő marad: korábbi beruházások helyett vissza- és részesedésvásárlások (pl. energia szektor és bankok) Alacsony inflációs környezet további kamatcsökkentést és tartósan laza monetáris feltételeket tesz lehetővé 2.8%-os növekedés idén a régiós átlag körül, de messze EU-átlag felett A GDP növekedés szerkezete Magyar GDP növekedés vs. Periféria-és Visegrádi országok Háztartások fogyasztása Közösségi fogyasztás Beruházások Készletváltozás Nettó export % 2,5 1,9 1,0 1,8 1,6 0,4 2 1,6 1,2 3,6 3,2 3,4 2,8 2,4 2,55 1,7 1,2 0,9-0,1-1 -0,9-1,2-1,6-1, Magyarország ClubMed Visegrádi országok Forrás: MNB, KSH, UniCredit Research/Patai Megjegyzés: ClubMed országok: Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország. Visegrádi országok: Csehország, Lengyelország, Szlovákia

5 A tavalyi jó teljesítményt követően idén vegyes a kép: a közép-kelet-európai országok felében várhatóan erősödik, a másik felében lassul a GDP-növekedés 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0 GDP-növekedés (%) Magyarország 2015-ös költségvetésénél figyelembe vett mérték: 2,5%, több elemző azonban ennél jobb, 3 %-os eredményre számít Csehország 3,1 3,5 2,4 2,0 0,8-0,7? 2, 3 2,8 2,52,5 2,4 1,7 1,1 0,2 Lengyelország Magyarország Szlovákia Románia Szlovénia Eurózóna Horvátország Bizakodás van Szlovénia javuló teljesítményében, míg Csehország esetében ellenkező a várakozás. -3, átlag Forrás: Európai Bizottság őszi előrejelzés, országadatok

6 A Kormány és a piaci előrejelzők is a hazai növekedés lassulásával számolnak a múlt évi kiemelkedő teljesítmény után, kérdés a mérték és a hosszú távú fenntarthatóság. A folyamatok lehetőséget kínálnak további szerkezeti reformokra, s ez közvetve növekedési hajtóerő lehet GDP-növekedés, Focus Economics felmérés (%) 3.5 A várható magyar növekedés! 2,5 3.0 Korábban a környezettől elmaradó magyar növekedést valószínűsítettek. Az utóbbi hetekben jobbak a várakozások: leszakadás helyett felzárkózás! Forrás: Focus Economics, Költségvetési Tanács Titkársága, üzleti elemzők 6

7

8 EU-források adják a növekedés egyik motorját Az EU strukturális és kohéziós forrásainak elosztása A Magyarországnak jutó EU források átlaga (millió Euró) Forrás: MNB, UniCredit Research/Patai

9 A jelen beruházásai a jövő fejlődésének hajtóerői Örvendetes, hogy a beruházási ráta az elmúlt negyedévekben emelkedett, bár ebben szerepet játszott az állami beruházási aktivitás Beruházási ráta (%) Az elmúlt 2 évben emelkedett a beruházási ráta, ahogy az uniós pénzek felhasználásának üteme gyorsult A hazai beruházási ráta mára megközelítette a régiós országok átlagát Az állóeszközök amortizációját ma már bőven fedezi a beruházás Forrás: Eurostat, KT Titkárság

10 A fogyasztás bővülése a fejlődés további hajtóereje A fogyasztás dinamikája a 2 3 % közötti szinten stabilizálódhat Fogyasztás növekedése (év/év, %) Forrás: Focus Economics, KT Titkárság 10

11 Az infláció továbbra is alacsony marad a közép-kelet-európai országokban, elsősorban az olajár csökkenése miatt Infláció (%) Magyarország 2015-ös költségvetésénél figyelembe vett mérték: 1,8% Lengyelország Magyarország Szlovákia Románia Szlovénia Horvátország Forrás: Európai Bizottság őszi előrejelzés, Magyarországra a legfrissebb várakozást szerepeltetjük

12 A költségvetési hiány Horvátországot kivéve várhatóan minden közép-kelet-európai országban a 3%-os plafonérték alatt marad Költségvetési hiány (a GDP %-ában) 8 14, ,6 4,4 3,4 2,9 2,6 2, átlag 5,5 2,9 2,8 2,4 2,8 2,6 Lengyelország Magyarország Szlovákia Románia Szlovénia Eurózóna Horvátország Magyarország 2015-ös költségvetésénél figyelembe vett mérték 2,4% Forrás: Európai Bizottság őszi előrejelzés

13 A költségvetési hiány alakulása az elmúlt 20 évben A hiány megugrása a választási években a válságot követően már nem jellemző 6 4 4,3 2 ESA1995 ESA2010 (2014 szeptember 1-től) ,4-6,4-4,7-6,2-8,2-5,5-5,2-2,9-3,1-4,1-4,1-9,0-9,0-7,2-7,3-6,5-6,5-7,8-8,0-9,2-9,5-5,5-5,2-3,4-3,7-3,9-4,2-4,7-4,6-5,6-1,8-2,4-2,4-2,5-2,6-2, FC* Forrás: KSH, NGM/Patai

14 Az Európai Bizottság szerint az államadósság aránya Magyarországot kivéve várhatóan minden közép-kelet-európai országban emelkedni fog 2015-ben Államadósság (a GDP %-ában) ,7 95, ,2 84, ,7 82, ,9 76, ,1 54, ,1 50, ,4 40, átlag Eurózóna Horvátország Szlovénia Magyarország * Szlovákia Lengyelország Románia * A évi költségvetési törvény szerint stabilitási törvény alapján változatlan árfolyamon számítva az államadósság aránya Magyarországon 2014-ről 2015-re 76,3%-ról 75,4%-ra csökken. Várhatóan teljesülnek az alkotmányos előírások. Forrás: Európai Bizottság őszi előrejelzés, Nemzetgazdasági Minisztérium 14

15 A főbb makrogazdasági mutatók a különböző előrejelzések alapján I. (%-ban) 2015 Megnevezés Kormány Századvég GKI MTA KRTK KTI A' Üzleti szereplő B' Üzleti szereplő OECD EC 1. GDP növekedése 3,1 3,1 2,5 2,7 3,0 3,5 2,1 2,4 2. Háztartások fogyasztása 2,9 3,5 2,5 3,0 3,5 3,7 2,0 2,8 3. Közösségi fogyasztás 1,5-0,3 0,5 0,5 1,7 1,0 0,0 4. Bruttó állóeszközfelhalmozás 5,8 5,5 0,0 3,5 1,0 3,5 3,0 3,1 5. Beruházási ráta 21,5 22,0 20,9 20,8 21,1 6. Fogyasztói árindex (éves átlag) 7. Államháztartás hiánya (ESA95) 0,0 0,3 0,0 0,1 0,1-0,1 2,0 0,8-2,4-2,4-2,2-2,6-2,3-2,4-2,6-2,7 Forrás: évi költségvetési törvényjavaslat tervezete, GKI/Századvég kutatások a KT számára, üzleti becslés, OECD Economic Outlook 2014 November

16 A főbb makrogazdasági mutatók a különböző előrejelzések alapján II. (%-ban) 2016 Megnevezés Kormány Századvég GKI MTA KRTK KTI A' Üzleti szereplő B' Üzleti szereplő OECD EC 1. GDP növekedése 2,5 2,4 2,0 2,2 1,9 2,3 1,7 1,9 2. Háztartások fogyasztása 3,6 2,7 1,5 2,5 2,2 2,5 1,5 2,2 3. Közösségi fogyasztás -3,0-0,6 0,0 0,5 0,0 0,2 2,5-0,2 4. Bruttó állóeszközfelhalmozás -0,9-3,2-5,0 0,5-4,4 0,0 2,3-1,0 5. Beruházási ráta 20,6 21,0 19,6 19,7 20,5 6. Fogyasztói árindex (éves átlag) 7. Államháztartás hiánya (ESA95) 1,6 2,6 2,0 1,6 2,8 2,5 3,0 2,8-2,0-1,9-2,2-2,3-2,0-2,0-2,5-2,5 Forrás: évi költségvetési törvényjavaslat tervezete, GKI/Századvég kutatások a KT számára, üzleti becslés, OECD Economic Outlook 2014 November

17 Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásainak megoszlása (%-ban) tény költségvetés Általános közösségi szolgáltatások 9,8 13,9 9,6 11,6 10,6 11,9 12,5 Védelem 1,8 1,7 1,7 1,7 1,6 1,3 1,6 Rendvédelem és közbiztonság 3,7 3,7 3,9 3,7 3,5 3,6 4,2 Oktatási tevékenységek és szolgáltatások 11,6 10,8 10,3 10,2 10,0 10,0 10,1 Egészségügy 9,1 8,8 8,6 8,6 8,1 8,5 8,6 Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások 34,6 32,3 33,9 31,9 33,2 31,2 31,6 Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások Szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatások 3,3 2,9 3,2 3,0 3,2 2,9 2,7 2,9 2,8 2,8 2,8 3,3 3,5 3,7 Mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás 2,2 1,5 1,7 2,1 2,4 2,7 1,7 Közlekedési és távközlési tevékenységek és szolgáltatások 5,8 5,9 6,0 7,3 7,9 7,8 7,3 Környezetvédelem 1,5 1,6 2,0 2,3 1,8 2,0 1,5 Államadósság-kezelés 8,5 7,7 8,7 8,6 8,0 7,1 6,8 Egyéb funkciók összesen 5,2 6,5 7,6 6,2 6,5 7,5 7,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: NGM, Költségvetési Tanács Titkársága szerkesztés 17

18 A költségvetés olcsóbb finanszírozása a gazdaság és a társadalom számára forrásokat szabadít fel, növekedési tényező Állampapír hozamok 18,00 16,00 3 év 5 év 10 év 15 év MNB alapkamat 14,00 12,00 10,00 A költségvetés olcsóbb finanszírozása 8,00 6,00 4,00 2,00 0, jan márc máj júl szept nov jan márc máj júl szept nov jan márc máj júl szept nov jan márc máj júl szept nov jan márc máj júl szept nov jan márc máj júl szept nov jan márc máj júl szept nov jan márc máj. 02. Forrás: ÁKK 18

19 A jobb nemzetközi megítélés a növekedés egyik feltétele A strukturális tényezők mellett ország-specifikus események és a gazdaságpolitika is befolyásolja az egyes országok relatív megítélését A CEE térség átlagos CDS-felára és az egyes országok relatív pozíciói (bázispont) Forrás: Reuters, a CEE átlag a fenti országok átlaga, az egyes országok vonalai pedig a CEE átlagtól való eltérést ábrázolják 19

20 A versenyképesség és különösen a regionális versenyképesség erősítése fejlődési hajtóerő GDP (millió euró) a közép-kelet-európai országokban , , , , , , , , ,0 0,0 Csehorsz ág Horvátor szág Magyaro rszág Lengyelo rszág Románia Szlovéni a Szlovákia , , , , , , , , , Egy f őre eső GDP (euró) vásárlóerőparitásona közép-kelet-európai országokban Csehorszá g Horvátors zág Magyaror szág Lengyelor szág Románia Szlovénia Szlovákia Egy főre eső GDP (euró) a közép-kelet-európai országokban 20000, , , , , ,0 8000,0 6000,0 4000,0 2000,0 0,0 450,0 400,0 350,0 300,0 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 0,0 Csehorsz ág Horvátors zág Magyaror szág Lengyelor szág Románia Szlovénia Szlovákia , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , Európa országainak rangsora vásárlóerő tekintetében, 2014 Európa 100% Forrás: Eurostat, IMF World Economic Outlook, EU Bizottság 2 0

21 Magyarország megyéiben az egy főre jutó vásárlóerő, 2014 EU 100 %-hoz képest Forrás:GfK Eurostat, IMF World Economic Outlook, EU Bizottság

22 Közép-Kelet-Európa országai és az egyes régiói gazdaságának elmaradottsága szembetűnő. Az EU 28 átlagát csak a fővárosok, vagy (ahol a főváros is benne van) a központi régiók mutatói haladják meg. GDP/fő (vásárlóerő paritás, 2011, PPS, EU28=100) megnevezés 2011 EU28 100,0 Ausztria 127,7 Szlovákia 72,7 Románia 51,2 Horvátország n.a. Szlovénia 82,7 Magyarország 65,4 Csehország 83,1 Lengyelország 63,8 Szerbia 36,5 Az Eurostatújabb felmérést készített, amelyben összehasonlította az EU-s régiók egy főre jutó GDP-jét, összehasonlítva a 2013-as átlaggal. Ennek alapján a 20 legszegényebb régióinak listájába négy magyar is bekerült. Az észak-magyarországi térség a 8. legszegényebb lett, itt az uniós GDP-átlag 40 százaléka jut egy főre. A sorban Észak-Alföld a 11., Dél-Dunántúl és Dél-Alföld pedig megosztva a 12. Forrás: EUROSTAT 22

23 Magasabb gazdasági fejlettséggel nem feltétlenül jár együtt alacsony munkanélküliség. (Pl. Szlovákia régióinak GDP/fő adatai kedvezőbbek, mint Magyarország, vagy Románia régióié, mégis nálunk, de még inkább Romániában jóval alacsonyabb a munkanélküliség.) Munkanélküliségi ráta az aktív lakosság %-ában (2013) megnevezés 2013 EU28 10,8 Ausztria 4,9 Szlovákia 14,2 Románia 7,1 Horvátország 17,3 Szlovénia 10,1 Magyarország 10,2 Csehország 7,0 Lengyelország 10,3 Szerbia 17,6 Forrás: EUROSTAT Ma 8% alatt van 23

24 Foglalkoztatási ráta a év közötti népesség %-ában (2013) A negatív rekord Észak-Magyarország régiójáé. Hasonló helyzetben csak két régió, Románia délkeleti régiója és Székelyföld van. megnevezés 2013 EU2020 cél EU27 68,4 75,0 Ausztria 75,5 77,0 Szlovákia 65,0 72,0 Románia 63,9 70,0 Horvátország 57,2 N/A Szlovénia 67,2 75,0 Magyarország 63,2 75,0 Csehország 72,5 75,0 Lengyelország 64,9 71,0 Szerbia N/A N/A Forrás: EUROSTAT

25 Kutatás-fejlesztésben Magyarország régióiban is van tennivaló, de nála is erőteljesebb felzárkózási szükségesség látszik Románia, Szlovákia, Horvátország és Lengyelország régióinál. Kutatás-fejlesztésre fordított összeg a GPD%-ában (2011) megnevezés 2011 EU2020 cél EU28 1,97 3,0 Ausztria 2,68 3,8 Szlovákia 0,67 1,0 Románia 0,49 2,0 Horvátország 0,75 N/A Szlovénia 2,43 3,0 Magyarország 1,20 1,8 Csehország 1,56 N/A Lengyelország 0,75 1,7 Szerbia N/A N/A Forrás: EUROSTAT

26 A hitelezés megindulása hajtóerő lehet Vállalati hitelpiac: az NHP megállította a negatív trendet, de gyenge a piaci alapú hitelezés 2008 óta a vállalati hitelek negyede eltűnt, ezt törte meg az NHP A refinanszírozott hitelek mellett (Exim, NHP) azonban csak lassan növekszik a piaci alapú hitelezés Javuló gazdasági kilátásokkal és új EU-s forrásokkal a hitelezés élénkülhet, de elmarad a válság előtti szintektől Finomhangolt NHP 2015 végéig a rendszerben marad (?) A bankok mérlegének kitisztítása (MNB Rossz bank ) segítheti a hitelezési képességet Vállalati és KKV hitelek éves változása 24 % % Támogatott hitelek és az NHP összesített állománya Vállalati hitelek összesen Corporate loans total Forrás: MNB, UniCredit Research/Patai 2015 KKV SME hitelek loans 26

27 A banki tevékenység változása a válság után Értékpapír befektetések térnyerése a hitelezés hiányában 12 havi tranzakciók a bankok mérlegében 3,5 2,5 1, mrd Ft, év/év Állampapírok MNB kötvény / betét Vállalati hitelezés Lakossági hitelezés 0,5-0,5-1,5-2,5 Forrás: MNB, UniCredit Research/Patai

28 Mrd Ft Vállalati hitelpiac Forrásbevonás elsősorban devizában (külföldről), alacsonyabb kamat mellett Intercompany loans Anyavállalati finanszírozás Direct lending from abroad Külföldi hitelfelvétel FX from domestic banks Deviza hitel hazai bankoktól HUF from domestic banks Forint hitel hazai bankoktól Forrás: MNB 28

29 A kkv-k teljesítményének növekedése, versenyképesebbé válása a növekedés egyik lehetséges motorja KKV-k számának alakulása között havi bontásban ,00% A kkv-k részesedése a GDP-ben ,00% ,00% ,00% ,00% J MMj Jl Sz N J MMj Jl Sz N J MMj Jl Sz N J MMj Jl Sz N 50,00% KKV-k foglalkoztatási arány KKV-k részesedése a hozzáadott értékben Forrás: KSH 29

30 Pesszimista hangulat érvényesült a 2012 év elején. Prófécia volt, hogy a bizalomhiány miatt a reálgazdasági eredmények mellett is, nemcsak újratermelődik az adósság, hanem aránya is gyorsan növekszik, mert az alkalmazkodás elmarad: folyamatos a csődveszély, a stabilitás-hiány. Trendforduló következett be, de 2015-ben sem lehet hátradőlni! 2015 tény: lassú javulás, piactartás miatt a bank-szektorban jelentős tőkebevonás, a hitelezést állami eszközök segítik 2015 tény: jelentősen csökkenő finanszírozási költség 2015 tény: gyengülő, de stabil árfolyam Forrás: Simor András 2012 január, illetve 2015 saját szerkesztés 2012 várakozás: az adósság/adósságarány tovább emelkedik 2015 tény: jelentősen javuló kilátások 2015:nominálisan még növekszik, de aránya csökken 30

31 Előretekintve: a GDP-arányos államadósság fenntartható csökkentéséhez elsősorban a növekedési képesség erősítésére van szükség.a felzárkózás egyetlen útja, ha magasabb hozzáadott értékekkel tudunk becsatlakozni a globális termelési láncba. A növekedési képesség erősítése A beruházási ráta emelése, a hitelezési aktivitás javítása, a KKVszektor vállalkozó-képességének fejlesztése. A gazdaságfejlesztésre fordított források ról 3000 Mrd-ra emelése Felszabaduló forrás a gazdaságfejlesztésre A K+F tevékenység további erősítése. További befektetés a humán tőkébe, képzettebb munkaerő-kínálat biztosítása. A GDP fenntartható növekedése Fenntartható GDParányos államadósságcsökkentés A versenyképesség javítása az üzleti bizalom további erősítésével, a szabályozás kiszámíthatóságának növelésével Stabil, forrásaiban javuló költségvetés Forrás: KT Titkárság