ÖKOGAZDÁLKODÁS A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN

Átírás

1 ÖKOGAZDÁLKODÁS A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN NTP-SZKOLL Tormay Béla Szakkollégium programja az egészséges életmód és a funkcionális élelmiszerek jegyében Dr. Szabó András adjunktus december 16. NÖVÉNYTERMESZTÉSI TALAJHASZNÁLATI RENDSZEREK IDŐSZAKAI Forrás: Dr. Pepó Péter Rendszer Világ Magyarország Extenzív legelő- és erdőgazdálkodás öntözéses nyomásos Hagyományos vetésforgó keretvetésforgó Intenzív vetésváltás keretvetésváltás monokultúra iparszerű Modern fenntartható integrált ökológiai K.e K.e (Egyiptom, Mezopotámia, Kína, India stb.) K.u (Ny-D-Európa (1930) - - K.u MIÉRT ÖKOLÓGIAI EZ A GAZDÁLKODÁS? Az ökológia tudományága nagyon leegyszerűsítve a különböző életközösségek működésével, a fajok populációinak egymásra hatásával és környezetükhöz való alkalmazkodásával foglalkozik. A mezőgazdasági területek is életközösségek, amelybe az ember - a termelés érdekében beavatkozik: műveli a talajt, igyekszik távol tartani a gazdasági szempontból haszontalan növényeket, a kórokozókat és kártevőket. A beavatkozás manapság nagy fosszilis üzemanyag igényű gépi munkákat, vegyszeres kezeléseket, műtrágyák használatát jelenti. Az ökológiai gazdálkodás ezzel szemben megújuló energiaforrásokra, káros melléktermékek nélkül lebomló, biológiai eredetű növényvédő szerekre, a termő helyek, a termesztett fajok, fajták természetes adottságaira, ellenálló képességére, sokféleségére és társítására kell, hogy támaszkodjon. Az ökológiai gazdálkodás különböző irányzatainak közös célja hosszú távon is fennmaradó, egyensúlyban lévő mezőgazdasági öko-rendszerek kialakítása. A BIO/ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS FOGALMA Legáltalánosabb megfogalmazás szerint: Biogazdálkodáson a műtrágya és (szintetikus) növény védőszer nélküli, a természetes biológiai ciklusokra, szervestrágyázásra, biológiai növényvédelemre alapuló gazdálkodási formát értünk. Szinonimái: organic vagy ecological agriculture, biologischer vagy ökologischer Landbau, A BIO/ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS FOGALMA IFOAM (International Federation of Organic Agriculture Movements / Bio Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége) szerint: Olyan mezőgazdálkodás, amely mind gazdasági, mind ökológiai, mind pedig szociális szempontból egyaránt hosszútávon fenntartható. BIO VAGY ÖKO A hazai szakmai nyelvhasználatot áttekintve megállapítható, hogy az öko-, bio-, előszavak és az ökológiai, biológia jelzők a mezőgazdaságra vonatkoztatva ugyanazt a gazdálkodási formát takarják, ezt erősíti meg az a tény is, hogy a 140/1999 (IX. 3.) Kormányrendelet már az ökológia gazdálkodás kifejezését használta. A biogazdálkodás elnevezés országonként változik (organikus, ill. szerves, biológiai, ökológiai stb.), azonban ugyanazt jelenti. A biogazdálkodás a mezőgazdasági üzemben a termék előállításával kapcsolatos műveletek összessége (beleértve a csomagolást és a jelölést is) mely a rá vonatkozó szabályok szerint van végrehajtva. A törvényi megfogalmazás szerint mindazon termék ökológiai termék, amely megfelel a minősítési rendszer követelményeinek. 1

2 BIO VAGY ÖKO? Manapság gyakran alkalmazott jelzők a bio és az öko szavacskák, amelyeket az élelmiszerektől a napi használati tárgyakon, vegyipari cikkeken át a szórakoztató elektronika eszközeihez kapcsolva alkalmaznak azok készítői, forgalmazói azért, hogy termékeiket jobban tudják értékesíteni. A fogyasztók számára a jelző pozitív üzenetet hordoz, mégpedig azt, hogy a termék az élet ( bio ) folyamatainak vagy a környezet ( öko ) sajátosságainak figyelembevételével készült. Amezőgazdaságialapanyagokésazélelmiszerekesetében: Rájuk nézve az EU-ban, így Magyarországon is, jogszabály, a Tanács 2092/91 / EGK Rendelete írja elő, hogy milyen követelmények betartása esetén lehet a termék bio, öko jelölésű. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók és a termelők között kizárt a félreértés, és azt is, hogy szabálysértést követnek el mindazok, akik a jelölést nem az előírásoknak megfelelően és ellenőrzési rendszerben előállított termékre alkalmazzák. A bio ( biológiai") megjelölés a legismertebb Magyarországon,bár a hazai jogszabályok az ökológiai szó használatát írják elő. Az EU országaiban saját nyelvükön ugyancsak ezeket a kifejezéseket és rövidítéseiket (öko, bio, eko, stb.) alkalmazzák az organic" mellett. BIO ÉS EGYÉB ELNEVEZÉSEK A jogszabályi háttér miatt élesen elkülönül a bio élelmiszer az egyéb divatos, de pontosan nem körülírt fogalmaktól: Alternatív (= más) integrált (= speciális környezetkímélő növényvédelemmel előállított) natúr (= természetes), reform, vegyszermentes stb. IFOAM INTERNATIONAL FEDERATION OF ORGANIC AGRICULTURE MOVEMENTS / BIO MEZŐGAZDASÁGI MOZGALMAK NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGE) A BIOGAZDÁLKODÁS KIALAKULÁSA (RUDOLF STEINER) A XX. századi ökológiai gazdálkodást megalapozó elméletek és mozgalmak a XIX. században gyökereznek. Számos kutató dolgozott hosszú távú programok kialakításán már az 1800-as évek végén is a természeti és a humán erőforrások megőrzése céljából Franciaország A száz országban több mint 700 tagszervezetet magában foglaló szövetség közzéteszi a biotermékek minőségi irányelveit, szervezi a biogazdálkodó mozgalom tapasztalatcseréjét, ellátja képviseletüket. Teljes jogú magyar tagszervezete a Biokontroll Hungária kht. Az I. világháború előtt sikerült szintetikus úton nitrogént előállítani. Ezt használták alapanyagul a háború során különböző mérges gázok és robbanóanyag előállítására. A háború befejezése után gondoltak a szintetikusan előállított nitrogén mezőgazdaságban való felhasználására. 20-as években, Németország keleti részén élő gazdák vették észre, hogy szarvasmarháiknál termékenységi gondok lépnek fel. Az ő kérésükre Rudolf Steiner 12 előadást állított össze, 1924-ben amellyel elindította biodinamikus mozgalmat. Rudolf Steiner egy teljességre összpontosított mezőgazdaság képét vázolta fel. Szerinte a mezőgazdasági üzemet a talaj, a növényzet, az állatok, és az ember zárt, szervezett egységeként kell felfognunk, amiknek kölcsönösen ösztönözni kell egymás életfolyamatait. Az évtized végére száz, az 1940-es évek elejére pedig már ezer mezőgazdasági üzemben dolgoztak a környezet- és emberbarát elveket követve ban a társaság (Demeter) megjelentetett egy lapot, hogy minél szélesebb körben megismertesse szakmai tapasztalatait, majd 1932-ben megalapították a ma is létező Demeter Szövetséget, amely a speciális gazdálkodásból származó biotermékek értékesítését hivatott megoldani. A BIOGAZDÁLKODÁS KIALAKULÁSA (HANS MÜLLER) A szerves biológiai gazdálkodás alapjainak létrehozása a svájci Müller házaspár nevéhez fűződik. A nitrogén nagyarányú felhasználásának következményeként Hans Müller (svájci orvos) hamarosan észrevette, hogy az ételek minősége romlik. Hans Müller, aki paraszti családból származott és felsőfokú képesítést szerzett ban harmincad-magával biotermékeket előállító és értékesítő szövetkezetet hozott létre azzal az elsődleges céllal, hogy a minőség javítása révén kiegyensúlyozottabbá tegyék az értékesítést, ezáltal nagyobb biztonságot teremtsenek a gazdálkodók számára. Kertész- és gazdasszonyképző iskolát végzett felesége, Maria Müller mezőgazdasági, egészségügyi és táplálkozástudományi ismereteinek gyakorlati hasznát saját kertjében kipróbálva számos, ma is alkalmazott módszert dolgozott ki, továbbá megreformálta a paraszti konyhát. Müllerék úttörő tevékenysége nyomán az 1940-es évektől kezdve terjedt el Nyugat-Európában a szerves biológiai gazdálkodás. Ő indította el az első (szerves-biológiai) biogazdálkodási mozgalmat, amely az ő, és Hans Peter Rush nevéhez fűződik (Müller-Rush), ez volt az alapja a mai BIOLAND szervezet elindulásának. A BIOGAZDÁLKODÁS KIALAKULÁSA (ANNA LADY BELLFORD) Angliában ben Anna Lady Balfour egy korábban Indiában élő agronómussal, Sir Albert Howarddal kezdte el meghonosítani az indiai komposztálást. Lady Bellfordhoz fűződik a következő mondás is: A talaj élő szervezet, ne a növényt, hanem a talajt tápláld! A talaj-növény-ember egészségének összefüggéseit vizsgálta. Howard-Balfour-módszer: A szerves anyagok körforgásán, vagyis minden szerves anyag komposzt formájában való újrafelhasználásán alapszik. Mozgalmuk nyomán alapult meg később az Soil Assotiation, amely napjainkban is Anglia legfontosabb, ökológiai gazdálkodással foglalkozó kutató- és információs intézménye. (Előírásai a Müller-Rush rendszerrel azonosnak mondhatók.) 2

3 A BIOGAZDÁLKODÁS KIALAKULÁSA SZERVES-BIOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS A szerves-biológiai gazdálkodás alapműve: Talajtermőképesség (Bodenfruchtbarkeit) 1968 Hans Peter Rusch Rusch a mezőgazdaság első és legfontosabb feladatának a talaj termőképességének növelését tekintette. A talaj termőképességét biológiai tulajdonságként értelmezte, vagyis, hogy mennyire alkalmas a termesztett növények élettani igényeit kielégíteni, mennyire sokoldalú a talajélete, hogyan alakul a talaj által táplált növények állatok, ember egészsége A BIOGAZDÁLKODÁS KIALAKULÁSA (PERMAKULTÚRA) A permakultura (Permanent Agriculture) Ausztráliából indul, Bill Mollison nevéhez fűződik. David Holmgren-nel közösen írta meg a Permaculture I. című könyvet. A fogalom a Permanent Agriculture angol szavak mozaikszava, vagyis az állandó mezőgazdaság jelentést rejti magában. "A permakultúra kifejezéssel egy integrált, folyamatosan szukcesszíven fejlődő, az ember számára hasznos növények és állatok ökológiai kapcsolathálózatán alapuló rendszert neveztünk meg. (Mollison ) Az irányzat elsőséget ad a humuszgazdálkodásnak, amit a talajtermőképesség növelés legfontosabb eszközének tartanak. A termőképesség alakulásában a talaj mikrobiológiai életének fontosságát hangsúlyozzák. A talajművelésben a lehető legkevésbé bolygatják a szerves talajéletet, inkább lazítóeszközöket alkalmaznak a forgatás helyett, illetve csak sekélyen forgatnak. A gyomok irtását sorközi kultivátorozással, alkalmas időben végzett boronálással, kapálással oldják meg. A növényvédelemben enyhe, a természetben is előforduló mérgek (nikotin, piretrin, kvasszia, mész, réz, kén) használata engedélyezett, a szintetikus szereket elvetik, 16 kivételt képeznek a rovarcsalogató feromonok esetében. A tápanyag-gazdálkodásban a kálium és magnézium sókat használhatnak a termelők. >> A permakultúra olyan mezőgazdaságilag produktív ökoszisztémának a tudatos tervezése és kialakítása, amelyek rendelkeznek a természetes ökoszisztémák stabilitásával, rugalmasságával. Az embernek és természetes környezetének harmonikus integrációja, mely biztosítja számára az élelmet, energiát, lakást, valamint egyéb anyagi és szellemi szükségleteit. << (Mollison, 1988.) A gazdálkodási forma alapelve a minimális külső energia és anyagfelhasználás, a gazdálkodás színhelyeinek, tájolásának, kialakításának a lehető legésszerűbb megvalósítása (pl. a ház tájolása, a vízfelületek kihasználása, a belső udvar, a zöldséges, a gyümölcsös, a szántók elhelyezése.) A BIOGAZDÁLKODÁS KIALAKULÁSA (WES LACKSON) Wes Jackson módszere (É-Amerika) Wes Jackson amerikai kutató 1985-ben publikálta az évelő gabonafélékről alkotott elképzeléseit. Az elmélet az iparszerű mezőgazdálkodást bírálja, de nem a vegyszerhasználat ellen indít frontális támadást, hanem a monokultúrák fenntarthatatlanságát hangsúlyozva a természetes ökoszisztémák sokszínűségét helyezi előtérbe, a természetes életközösségek vegetációs struktúráját imitálja a mezőgazdasági termelés folyamán. Az agroökoszisztéma bizonyos terményei a vad fajok funkcionális analógjaiként szerepelnek, a természetes növényi életközösségek vegetációs felépítésének utánzása során. Sikeres utánzás a természetes ökoszisztémát stabilizáló folyamatok működését eredményezi az agrár-ökoszisztémában is. Ebben az átfogóbb megközelítésben a természet lemásolásával a természetes működés funkcionális sajátságait építik be a mezőgazdaságba a rendszer minden egyes kis komponensének részletes ismerete nélkül. MASANOBU FUKUOKA Japánból indult útjára a FUKUÓKA által elindított irányzat. A japán mikrobiológus, Masanobu Fukuoka a "Ne tégy semmit" mozgalom buzgó élharcosa, rendszerében tilos a talajművelés, a műtrágyázás, a gyomirtás és a növényvédelem. Rendszerére jellemző, hogy a kultúrnövények magjait agyagpéppel drazsírozza, a területen tett bejárásai alkalmával elszórja és a kedvező körülmények közé került magok kelnek ki. Gazdálkodása kezdetén egy teljesen kopár sziget volt az elindulás alapja, ma ez a sziget dús, erdővel és (élelmiszert adó) kultúrnövényekkel fedett, a növények egyedi termőképessége maximálisan kibontakozik, de a termésátlag - a rendkívül változatos növényelrendezés miatt alacsony. A BIOGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI A BIOGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI 1. Zárt gazdálkodási rendszer kialakítása, amely helyi erőforrásokat használ. A gazdálkodási forma célja az inputok és a veszteségek minimalizálása, a gazdaság és a régió szintjén. Ezen elv gyakorlati megvalósítása: a nitrogénkötő növények beépítése a vetésforgóba és a saját termelésű abrak és tömegtakarmányok felhasználása az állattartásban. 2. A talajok hosszú távú termékenységének fenntartása. A talaj egy élő rendszer. Beavatkozni egy élő rendszerbe mindig kockázatos vállalkozás. A talajban több milliónyi parányi élőlény gondoskodik arról, hogy ez a rendszer működjön. Az ökológiai gazdálkodásban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy ezen rendszer érintetlenül maradjon, illetve a lehető legkevesebb sérülést szenvedje el. 3. A mezőgazdasági tevékenységekhez kötődő szennyezések minimalizálása. A legszámottevőbb szennyezések: az erózió általi talajkimosódás, mely a kimosódás helyén nem szennyez, de azon a területen, ahol a kimosott anyag lerakódik ott káros mennyiségű lehet a felhalmozódás. A másik a növényvédőszer-maradványok szennyező hatása. Az előbbi szennyező hatás kiküszöbölése a talajtakarás, a rétegvonalak mentén történő művelés során valósulhat meg, míg az utóbbi a növényvédő szerek elhagyásával. 3

4 A BIOGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI 4. Elegendő mennyiségű magas tápértékű élelmiszer előállítása. Az ökotermékek fő jellemzője a magasabb tápérték, ami a termesztési rendszerből kihagyott növényvédőszerhiánynak tudható be. 5. A fosszilis energia használatának minimalizálása az egész gazdálkodási rendszerben. A növényvédő szerek és a szintetikus műtrágyák elhagyása réven valósul meg ezen alapelv. A fent említett eszközök helyett a természetes biológiai cikluson alapuló folyamatokat kívánják serkenteni, és a megújuló erőforrásokra építik az energia ellátást. A BIOGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI 6. A gazdaságban tartott állatok fiziológiai és etológiai igényeinek kielégítése. Az állatoknak elegendő helyett kell biztosítani ahhoz, hogy a fajukra jellemző viselkedési formákat gyakorolni tudják. Mint azt már korábban - az első alapelvként - említettem a takarmányozást a gazdaságban előállított ökológiai takarmányokkal kell megoldani, amennyiben ez nem lehetséges akkor ellenőrzött ökológiai takarmányt kell vásárol Az állattartással hozzá kell járulni a környezeti elemek védelmét biztosító módon a mezőgazdasági termelési rendszer egyensúlyának fenntartásához, a talaj szervesanyagtartalmának növeléséhez és a növények tápanyagigényének kielégítéséhez, így biztosítva a talaj-növény, növény-állat és az állat-talaj kapcsolatrendszer kialakítását és fenntartását. 26 A BIOGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI 6. A gazdaságban tartott állatok fiziológiai és etológiai igényeinek kielégítése Az állattartás szabályozása kimondja: 1. az ökológiai állattartás termőföldhöz kapcsolódó tevékenység. 2. Az állatoknak biztosítani kell a szabadban való mozgás lehetőségét. A termelőnek úgy kell korlátozni a tartott állatok számát, hogy a gazdálkodási egységen belül biztosítva legyen a növénytermesztés és az állattenyésztés egysége, egyúttal ez megakadályozza a környezetszennyezés bármilyen formáját, különösen a talaj, valamint a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezését. Az állatok számának szoros összefüggésben kell lenni az általuk termelt trágya elhelyezésére alkalmas terület nagyságával, hogy elkerülhessék a környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat. A BIOGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI 7. A mezőgazdasági termelők és családjuk számára jó megélhetést kell biztosítani. Az ökogazdálkodás egy életforma, azonban ezen életformában élőknek is biztosítani kell a megfelelő megélhetési szintet. A ökológiai élet egy kis pluszt is ad a vidéki élet szépségéhez, hiszen a természettel összhangban, harmóniában élve az emberi kapcsolatokra több idő jut. 8. A vidéki környezet és a nem mezőgazdasági élőhelyek megőrzése. Ezen elv gyakorlatban a következőképpen valósul meg: erdősítés, fásítás, sövények, vízi élőhelyek telepítése. Az ökológiai gazdálkodási területek és az ökológiai gazdaságok számának változása között az EU-ban Az ökológiai Gazdálkodás Helyzete Európában és Hazánkban Forrás: FiBL 4

5 A legnagyobb öko terület-arányú országok a Földön 2011-ben Forrás: Willer H., Kilcher L., Lernoud J. (Eds.) The World of Organic Agriculture. Statistics and Emerging Trends FiBL - IFOAM, Bonn Az ökológiai gazdálkodásba bevont területek megoszlása (2012) Az ökológiai feldolgozóüzemek számának alakulása (db) Forrás: KSH adatbázis Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium A biotermék feldolgozók terméktípus szerinti megoszlása (2012) A hazai ellenőrzési rendszer kialakulása I. Ellenőrzés Biokultúra Egyesület 1983 (1986) Holland segítség (SEC, majd SKAL) Önálló Ellenőrző csoport ( ) Ellenőrző Bizottság ( ) Kht április november 1-től Forrás: A és Hungária Öko Garancia Kft. adatai alapján 5

6 A hazai ellenőrzési rendszer kialakulása II. Tanúsítás 1991-ig Hollandiában : A Biokultúra Egyesület Minősítő Bizottsága 1998-tól: Kht. Ellenőrzött tevékenységek A1) Növénytermesztés, állattenyésztés A2) Vadon termő növények begyűjtése A3) Gombatermesztés A4) Méhészet A5) Halgazdálkodás A6) Vadgazdálkodás B) Feldolgozás (beleértve az élesztőgyártást is) és kereskedelem C) Import (behozatal harmadik országokból) D) Alvállalkozók E) Takarmánygyártás F) Kozmetikai termékek gyártása G) Borászat H) Tömegétkeztetés Az ökológiai gazdálkodásra való áttérés szabályozása Az átállás definíciója: Az átállás az az időtartam, amelyik az ökológiai gazdálkodás kezdete és a képződött termék ökológiai jelölhetősége között eltelik Az átállás feladata: Időben elválasztani az ökológiai gazdálkodást a szokványos gazdálkodástól AZ ÁTÁLLÁSI IDŐSZAK KÖVETELMÉNYEI: TELJESEN AZONOSAK AZ ÁTÁLLÁS UTÁNIVAL!!! AZ ÁTÁLLÁS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK AZ INDOKAI Élelmiszerbiztonsági (növ.szermaradék, nitrát, nitrit, stb.) Biológiai: jellemző élettársulások kialakulása -talajban -felszínen Műszaki Piaci Humán: fejben dől el 6

7 ÁTÁLLÁSI IDŐTARTAMOK Egy évesek: Vetés, ültetés előtt 2 év Évelők: betakarítás előtt 3 év (!) Gyep: betakarítás előtt 2 év Baromfi, sertés legelő, karám: 1 év (fél évre csökkenthető, ha bioban tiltott anyaggal nem kezelték) AZ ÁTÁLLÁS LERÖVIDÍTÉSE ENGEDÉLLYEL (engedélyt az illetékes hatóság adhat) A terület korábbi hasznosításától függően: 1. A terület már vegyszert, műtrágyát tltó programban volt 2. Igazolható, hogy a bioban tiltott anyagot nem használtak Hatóság által előírt szerhasználatnál ÚJRA ÁTÁLLÁS SZÜKSÉGESSÉGE Tiltott növényvédőszer használat, és szennyeződés (csalás, nem csalás, elsodródás) Tiltott műtrágya használat és szennyeződés GMO termelése és szennyeződés Ellenőrzés megszakad PÁRHUZAMOS GAZDÁLKODÁS BioSuisse, Demeter és Naturland nem engedi Lehetséges ha: Vetőmagtermesztés, vegetatív szap.anyag Palántanevelés Legelő Oktatást, Kutatást végző intézmény végzi TEENDŐK A PÁRHUZAMOSSÁG ALATT A termékek tartós elkülönítése, A Kht-tminden érintett termék betakarítása előtt legalább 48 órával értesíteni, AZ ELLENŐRZÉSI ÉS TANÚSÍTÁSI FOLYAMAT A betakarítás befejezésekor a Kht.-t tájékoztatni az ökológiai termék, és a szokványos betakarított termés mennyiségről és az elkülönítésről 7

8 Regisztrációs csomag Szerződéskötés Bejelentkezés az ellenőrzési rendszerbe Bejelentkezési lap kitöltése tanúsítás kérelmezése A fenti dokumentumok beérkezése után: nyilvántartásba vétel (10 napon belül jelentés a hatóság felé) a formanyomtatványok (Alap-feltételrendszer, üzemleírás, vezetendő nyomtatványok) kiküldése Ellenőrzés szervezése Ellenőrzés típusai: éves átfogó ellenőrzési program tevékenységenként visszatérő bejelentett vagy nem bejelentett Ellenőrzés folyamata 889/2008/EK IV. cím Értékelés Évente legalább egyszeri átfogó, helyszíni ellenőrzés során az alábbiakat vizsgálják: az EU bio jogszabályok betartása a temékelőállítás során; az ellenőrzési rendszerbe bejelentett területek, üzemek szemlézése; raktárak, készletek megtekintése; könyvelés, dokumentáció (termelési-, permetezési-, gyártási napló, stb.) vizsgálata. Ellenőri jelentés elkészítése termelési adatok rögzítése; kérdéslista kitöltése; mellékletek csatolása. Ellenőr végzi Alapja: Szankciókatalógus (Eljárások listája az eltérésekre) Ellenőri jelentés megállapításai lehetnek: Nincs hiányosság Kis hiányosság Figyelmeztetés (F1, F2, F3) Nagy hiányosság Szankció (Sz1, Sz2, Sz3) Az értékelő javasol! A kiadott szankció módosulhat. Újabb szankció is kiadható. Értékelési jelentés tartalma: Értékelés Hivatkozás az ellenőri jelentés pontjára; Észrevétel, hiányosság leírása pl.: Nem alkalmazható adalékés segédanyagok használata Szankciókatalógus vonatkozó pontja pl.: Szk Javasolt figyelmeztetés, szankció pl.: SZ1 Nagyobb dokumentációs hiányosság: függő Sz1 (Szk.2.2.) vagy új ellenőrzés A tanúsítási folyamat Értékeléstől elkülönítve kell végezni. Minden tanúsítónak állandó partnerköre van. A beérkezett ellenőri és értékelési jelentések alapján -az előírásoktól való eltérés(ek) megállapítása -figyelmeztetés, szankció kiadása, és a partner értesítése tanúsító lap kitöltése (az előírásoktól való eltérés megnevezése, a szankciókatalógus vonatkozó pontja, a figyelmeztetés, szankció foka, javító intézkedés és megjegyzés) A kiadott figyelmeztetés, szankció ellen fellebbezés nyújtható be (írásban, kézhezvételtől számított 15 napon belül, indoklással) 8

9 Tanúsítványok Tanúsítási döntés Minősítő Tanúsítvány: a termék- előállítási folyamat megfelelőségének igazolása Terméktanúsítvány: adott tételt kísér csak a kísért tételre érvényes Minősítő Tanúsítvány kiállítása 1. oldal: üzem megfelelőségének igazolása érvényes: következő tanúsításig, de legfeljebb a következő év végéig, vagy visszavonásig Melléklet: előállított termékek felsorolása Tanúsítási döntés II. Terméktanúsítvány kiállításának alapja: Értékelési jelentés (Minősítő Tanúsítvány) Készletre vételi jelentés Készletnyilvántartó lap Tanúsítási döntés III. Terméktanúsítvány kiállításának feltételei: megfelelően kitöltött tanúsítványkérő értékelés eredménye a tanúsítandó termékre nézve pozitív igazolt készlet Mintavétel Gyanú alapján Kockázatelemzés alapján Egyéb 9

10 Tápanyag-gazdálkodás Az alkalmazás alapuljon talaj és növény analízisen! (AKG-ben kötelező az évenkénti tápanyaggazdálkodási terv elkészítése: a pótlás több nem lehet, mint a kivont!) 10

11 1. A talaj termőképességét és biológiai aktivitását fenn kell tartani és növelni kell: -fenn kell tartania, de inkább növelnie kell a talaj szervesanyagtartalmát, -fokoznia kell a talaj stabilitását, -gazdagítani a talaj biodiverzitását, -meg kell előznie a talajtömörödést és a talajeróziót, - a szántón többéves vetésforgóban kell gazdálkodni, amely magában foglal pillangósokat, pillangós zöldtrágya- és más zöldtrágyanövényeket, - a szántó és egyéb területeken állati bio szerves trágya, társított növények vagy az ökológiai termelésből származó szerves anyagok alkalmazása, eredeti vagy inkább komposztálva 2. A talaj termőképességét és biológiai aktivitását fenn kell tartani és növelni kell: - a szántóföldön az évelő növényeket leszámítva minden évben legyen vetésváltás, közvetlenül önmaga után azonos növény nem termeszthető, - A növényi sorrendbe az önmaga, illetve a vetésforgóra hasonló hatású rokon növény utáni visszakerülés szabályozott A talaj termékenységet fenn kell tartani - az állati trágya (istállótrágya, szárított istállótrágya, szárított baromfitrágya, komposztált állati ürülék, baromfitrágya, komposztált istállótrágya és folyékony állati ürülék) mennyiségével kijuttatott teljes nitrogén (N) mennyiség azonban legfeljebb 170 kg/ha/év lehet (kooperációban is) - a talaj kezelésére kifejlesztett, a hatályos EU és hazai jogszabályok szerint általánosan alkalmazható, GMO mentes mikroorganizmus-készítmények felhasználhatók a talaj általános állapotának vagy a talaj, illetve a növények tápanyagellátásának javítására. Alkalmazható anyagok, eljárások I. 1. A növényszerkezet 2. A háztartásokból és nem közvetlenül mezőgazdaságból származó anyagok (ht. komposzt, fenéktermék) 3. A trágya Saját gazdaságból Extenzív (szárított, komposztált, folyékony) 4. Zöldtrágyázás Alkalmazható anyagok, eljárások II. 5. A talajéletet segítő eljárások 6. A növényi maradványok 7. Komposztok 8. A lebontók segítése 9. Trágyázó szerek Rendszeresen használhatók Biodinamikus preparátumok Nem GM mikrobiális trágyázószerek Ábra: netről 11

12 Tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem általános szabályai: 1. Csak a 889/2008/EK r. pozitív listáin (1. Melléklet és 2. Melléklet) szereplő (ható)anyagok használhatók 2. Ellenőrzéskor igazolni kell ezek alkalmazásának indokoltságát 3. Csak a hazai engedélyokiratoknak megfelelő készítmények (műtrágyáknál EK engedély is rendben) 3.Csak az engedélyokiratoknak megfelelő módon (a címkétől eltérő felhasználás mehet, ha NÉBIH engedélyezi) 4.Ha a 889/2008/EK r. szerinti hatóanyag nem számít növényvédőszernek, akkor ezekre nem vonatkoznak a növényvédöszerek előírásai pl. lecitin, méhviasz, káliumbikarbonát, növényi olajok (benne illóolajok) stb. 5. Ha a tápanyag-gazdálkodás hatóanyaga növényvédő hatású, akkor is tápanyagként kell használni (pl. Trifender, Pronatura stb.) 6. Saját készítésű anyagok használhatók, de nem forgalmazhatók N pótlás lehetősége (max. 170 kg/ha/év/ a trágyával) (hajtatásban mérlegszerű túllépés: figyelmeztetés): Műtrágya (ammonnitrát, pétisó, karbamid, ammónia, ammónium szulfát stb. tilos) N gyűjtő növények zöldtrágyának Mikrobiológiai trágyázószerek Bio vagy nem iparszerűen tartott állatok trágyája (NPK+ mezo- és mikroelemek, továbbiakban: mme ) Ezek komposztjai (NPK+ mme) *Gilisztahumusz (bioban engedélyezett alapanyagokból) (NPK+ mme) Guano (NPK+ mme) Alginit NPK +mme (gércei vagy vázsonyi) Növényi melléktermékek pl.: törkölykomposzt (?), seprő (?) fenéktermék (szennyvíziszapból, hullából nem), cefrék (vinasz NPK+mme) Ábra: netről Állati melléktermékek: vérliszt (NPK+ mme) P pótlás lehetősége: Előzőekben NPK-k szerint Lágy, őrölt ásványi foszfát (Cd< 90 mg/kg,) Dc Hyperfoszfát P 29 és P 26 (granulált) P 2 O 5 K pótlás lehetősége Előzőekben NPK-k szerint Természetes kálisók -klorid (szilvinit) -szulfát (Patentkali, Kálium-szulfát por vagy granulátum, Magnesia-Kainit) Riolittufa Zeolit Egyéb ásványi anyagok Ábrák: netről Ábra: netről Trágyázó szerek I. Tőzeg (csak kertészetben) Ásványi anyagok Gombakomposzt Gilisztahumusz Guano Állati termékek, melléktermékek Növényi termékek, melléktermékek Trágyázó szerek II. Algák, algatermékek Fűrészper, fatermékek, fahamu Puha őrölt foszfátkő Alumínium-kálcium-foszfát (lúgos talajon) Bázikus salak Nyers kálisó Kálium-szulfát (magnézium-sókkal) 12

13 Trágyázó szerek III. Cefre, cefrekivonat Természetes kalcium-karbonát Természetes magnézium és kalciumkarbonát Magnézium-szulfát Kalcium-klorid Természetes kalcium-szulfát Cukorgyári mésziszap Trágyázó szerek IV. Elemi kén Nyomelemek Nátrium-klorid Ásványi örlemények (alginit, bentonot, zeolit, stb.) AGRO BIOSOL szerves trágya agyagásványok (pl. alginit*, bentonit, riolittufa, zeolit) AKANE talajkondicionáló készítmény algák és algából készült termékek Készítmények állati eredetű termékek és melléktermékek alumínium-kalcium foszfát (IFOAM által nem engedélyezett) AMALGEROL PRÉMIUM növény- és talajkondicionáló* AZOTER BAKTÉRIUMTRÁGYA mikrobiológiai készítmény BACTOCELL cellulózbontó mikrobiológiai készítmény BACTOFIL (A, A10, B*, B10, Gyöngy A, Gyöngy B) mikrobiológiai készítm. BACTOFIL A POR mikrobiológiai készítmény BACTOFIL B POR mikrobiológiai készítmény BAKTOMIX UN mikrobiológiai készítmény bázikus salak BIOFERT PLUSZ ipari melléktermék eredetű oldattrágya** BIOFIT BIOTERM oldattrágya** BIOFLUID TÁPOLDAT növénykondicionáló készítmény BIOGREEN talajkondicionáló és tápanyag visszapótló szer BIOKAL 03 TÁPKOCKA komposzt BIOKAL 05 talajkondicionáló készítmény BIOMIT PLUSSZ ÚJ GENERÁCIÓ lombtrágya* BIONITROPHOS mikrobiológiai készítmény Készítmények BIOPLASMA ALGATRÁGYA mikrobiológiai készítmény* BIOPLASMA ALGÁS LEVÉLTRÁGYA mikrobiológiai készítmény BIOREX-1 és BIOREX-2 kétkomponensű folyékony talajoltó anyag BIOREX szilárd talajoltó anyag BUDAFOKI VINASZ talajjavító anyag cefre és cefrekivonat (kivéve ammóniumcefre) C- KOMPLEX oldattrágya COFUNA szerves trágya mésziszap (cukorgyári)* DC HYPERFOSZFÁT P29 (puha őrölt foszfátkő) DC HYPERFOSZFÁT P26 (granulátum) dohány gyártása során keletkező melléktermékek DUDARIT termésfokozó készítmény EM-BIO aktivált mikrobiológiai készítmény EM- BIO 1 mikrobiológiai törzsoldat* E-2001 folyékony nitrogénkötő talajoltó koncentrátum elemi kén EPSO COMBITOP(magnézium-szulfát cinkkel és mangánnal) EPSO MICROTOP(magnézium-szulfát bórral és mangánnal) EPSO TOP (magnézium-szulfát) ESTA KIESERIT POR (magnézium-szulfát) ESTA KIESERIT GRANULÁTUM (magnézium-szulfát) Készítmények FLORASCA földkeverék család termesztő közeg /VEGASCA zöldségföld FLORASCA szarvasmarhatrágya folyékony állati ürülék extenzív tartásból (hígtrágya, trágyalé stb.) fűrészpor, faforgács, fahamu és fakéreg komposzt GEOAGIT-CNPK-1 mikrobiológiai készítmény GEOCELL-1 mikrobiológiai készítmény GÉRCEI ALGINIT ásványi trágya giliszta- és rovarürülék (gilisztakomposzt) GOËMAR BM 86 növénykondicionáló készítmény GOËMAR MULTOLEO növénykondicionáló készítmény gombakomposzt (e lista anyagait tartalmazhatja) GROW Cu/Zn mikroelem keverék trágya guanó BIOPAKK trágya család, GUANORG szárnyas trágya koncentrátum GÜLLEMAX trágyakezelő HANSÁGI TŐZEG ALAPÚ TERMÉKCSALÁD (kertészeti és rostos) szerves talajjavító anyag HORTISUL (kálium-szulfát) HUNGAVIT TERMÉKCSALÁD A, B, D, G, P, UNIVERSAL* növénykondicionáló készítmények IREGI NATÚR SZÓJA OLTÓPOR mikrobiológiai készítmény istállótrágya nem iparszerű tartásból Készítmények kalcium-karbonát (természetes eredetű, pl. kréta, márga, mészkő, foszfátkréta) kalcium-klorid oldat kalcium-szulfát (gipsz) kálium-szulfát (magnézium-sót is tartalmazhat) KÁLIUMSZULFÁT POR (K+S KALI, kálium-szulfát) KÁLIUMSZULFÁT GRANULÁTUM (K+S KALI, kálium-szulfát) KOMPOSZTTEA talajkondicionáló készítmény komposztált állati ürülék extenzív tartásból komposztált vagy fermentált háztartási hulladék kőzetlisztek KUNWURM GILISZTAHUMUSZ TÁPOLDAT növénykondicionáló készítmény MABAKO istállótrágya család magnézium-kalcium-karbonát (természetes eredetű, magnézium-mész, magnézium-mészkőliszt stb.) magnézium-szulfát (pl. kiezerit) MAGNESIA-KAINIT (nyers kálisó) MICO-ELUAT FOLYÉKONY KOMPOSZT KIVONAT 13

14 MICROBION mikrobiológiai termékcsalád MICROBION UNC mikrobiológiai készítmény Készítmények MIKRO-VITAL BAKTÉRIUMTRÁGYA mikrobiológiai készítmény** nátrium-klorid (kősó) NATUR BIOKAL 1**, 2**, 2M növénykondicionáló anyagok NATUR PLASMA mikrobiológiai készítmény NATUR TERRA mikrobiológiai készítmény** NATUR KOMPLEX Bio alaptápoldat (NK-Bio) növényi anyagok komposztált vagy fermentált keveréke nyers kálisó (kainit, szilvinit stb.) nyomelemek PATENTKALI (kálium-szulfát magnézium-szulfáttal) PHOMOBIL mikrobiológiai készítmény PHYLAZONIT MC mikrobiológiai készítmény** PLANTELLA ORGANIC SUPER szerves trágya PROMILIEU AGRO mikrobiológiai készítmény PRONATURA (Florall CE) növénykondicionáló anyag PROTECTOR természetes NPK kombinált mikrobiológiai készítmény Készítmények puha őrölt foszfátkő SERGOMIL-L 60 lombtrágya SYMBION mikrobiológiai készítmény szárított istállótrágya és baromfitrágya extenzív tartásból TANYA-KOMPOSZT TERRASOL KOMPOSZT TERRA-VITA M KOMPOSZT TERRA-VITA R KOMPOSZT TERRA-VITA R KOMPOSZT AKTIVÁTOR mikrobiológiai készítmény trágyázó szerként használt növényi eredetű termékek és melléktermékek tőzeg (kizárólag kertészetben, IFOAM által nem engedélyezett) TRIFENDER mikrobiológiai készítmény VÁZSONYI ALGINIT ásványi trágya VINASZ ipari melléktermék eredetű szerves trágya, talajjavító anyag ZSÓFI GILISZTAHUMUSZ NÖVÉNYVÉDELEM AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN ÁLTALÁNOS ALAPELVEK KÖSZÖNÖM A FIGYELMET A konvencionális gazdálkodás gyakorlatában a növényvédelem célja a kialakuló kár kiküszöbölésére irányul azáltal, hogy a károsító szervezeteket elpusztítják. A gyakorlatban az ölő (cid) (fungicid, baktericid, inszekticid) szerek alkalmazásával érik el a fenti céljukat. Integrált növényvédelem Célkitűzése hasonló a konvencionális gazdálkodáshoz de Precíziós, a károsítók meghatározásán alapuló, a környezet szempontjait figyelembe vevő növényvédelem. Figyelembe veszik: Hasznos szervezetek jelenléte Környezet vegyszer-terheltsége Kevésbé ártalmas szerek alkalmazása 269 NÖVÉNYVÉDELEM AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN ÁLTALÁNOS ALAPELVEK Átállási időszak (2 év, ill. 3 év) Növényvédelem indokoltsága az átállás során: Atalajonésanövényekenlévőszermaradványokeltűnjenek. A növényvédőszer maradványok káros hatásaitól mentesüljön a területen található növénytársulás. Meginduljon a károsító szervezetekkel korlátozó élőlények betelepülése. NÖVÉNYVÉDELEM AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN ÁLTALÁNOS ALAPELVEK 2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelet 1. számú melléklet szerint: 3. Kártevők, betegségek és gyomok elterjedését a következő módszerek kombinálásával lehet megakadályozni: 1. géntechnológiával nem módosított rezisztens, toleráns fajok és fajták kiválasztásával, vetésforgó kidolgozásával, talajműveléssel, a károsítók természetes ellenségeinek védelmével, számukra előnyös körülmények biztosításával, gyomperzseléssel, gyomszabályozással, fizikai módon történő gyomirtással. 270 A termés közvetlen fenyegetettsége esetében lehet csak a 2. számú melléklet B) részében felsorolt anyagokat alkalmazni, feltéve, ha azok a minisztérium külön jogszabály szerinti forgalomba hozatali és 271 felhasználási engedélyével rendelkeznek. 14

15 NÖVÉNYVÉDELEM AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN ÁLTALÁNOS ALAPELVEK A biogazdálkodás lényege úgy termeszteni növényeinket, hogy azok saját erejükből képesek legyenek ellenállni a betegségeknek és a kártevőknek. Az a törekvésünk, hogy a természetes adottságok figyelembevételével, célszerű művelési móddal, valamint a hasznos élő szervezetek kímélésével és tevékenységük elősegítésével kedvező feltételeket teremtsünk, avégből, hogy a kártevők és kórokozók elleni közvetlen védekezésre csak kivételes esetben kerüljön sor. Elsődleges fontosságú tehát a megelőzés, másodlagos a védekezés. A biológiai növényvédelem megkívánja a természetnek, mint egésznek állandó megfigyelését. A betegségek és kártevők fellépése művelési hibákra vagy a kedvezőtlen termesztési feltételekre utal. 272 A NÖVÉNYVÉDELMI SZEMPONTBÓL JELENTŐSEBB KÁRTEVŐ SZERVEZETEK 1. Vírusok Csak élő szervezetben mutatnak valódi élettevékenységet, azaz feltétlen paraziták (élősködők). Általában fajlagosak, azaz rendszerint egy adott állat- vagy növényfajt képesek megbetegíteni. Átvitelüket egyik élőlényből a másikba fertőződésnek nevezzük, a fertőzést átvivő tényezőt pedig közvetítőnek, azaz vektornak. A fertőzés forrásai (azaz kiindulási pontjai) lehetnek: a fertőzött (tünetmentes vagy beteg) növény, annak magja vagy egyéb szaporítóanyaga (pl. dugvány), a fertőzött növényi maradványok a talajban. Vírusátvivők (vektorok) lehetnek: - különböző művelő eszközök, amelyek a vírussal fertőzött növényi nedvet képesek átvinni (pl. metszőolló); - különböző állatok, melyek táplálkozás közben képesek átvinni a fertőzést (levéltetvek, fonálférgek). 273 A NÖVÉNYVÉDELMI SZEMPONTBÓL JELENTŐSEBB KÁRTEVŐ SZERVEZETEK 2. Gombák Jellemző rájuk a különleges szaporítótest, az ún. spóra. A gombák spórái általában széllel terjednek. A spórák csírázásukhoz, azaz a fertőzéshez sok nedvességet és meleget igényelnek. A gombabetegségek bármely növényfaj akármelyik részén előfordulhatnak. Egyes növények erősen ellenállnak a gombáknak, mivel vagy alkati sajátosságaiknál fogva (kemény, vastag bőrszövet, viaszréteg, szőrözöttség stb.) vagy sajátos védekező-anyagaik segítségével képesek megvédeni magukat a fertőzésektől. Bizonyos gombák mindig ugyanazokon a növényfaj okon fordulnak elő, másoknak van fő- és köztes gazdájuk, tehát az év folyamán váltogatják gazdanövényeiket. Ilyen pl. a búza feketerozsdája, amely köztesként a sóskaborbolyán él. 274 A NÖVÉNYVÉDELMI SZEMPONTBÓL JELENTŐSEBB KÁRTEVŐ SZERVEZETEK 3. Növények A növények közül a virágos gyomnövények kerülnek a növényvédelem előterébe. Egyszerű meghatározással gyomnövények azok, melyeknek a hasznát nem ismerjük. Az ökológusok szerint a gyomok az ember tevékenységéhez (pl. talajmővelés) legjobban alkalmazkodó növények. A gyomok faj összetétele a "modern" mezőgazdaság térhódítása óta jelentősen megváltozott. A fél évszázaddal ezelőtti gyomfajok jelentős része szinte eltűnt. Mások pedig előretörtek és megjelentek új, eddig még nem ismert fajok, mint pl. a hírhedt parlagfő. A változás a helytelen művelésmóddal (monokultúrák, vetésforgó hiánya) valamint a vegyszerek "válogatósságával" magyarázható. Korunk gyomnövényeiben őseiknél erősebb az életerő és az ellenálló képesség (előbb-utóbb minden vegyszerrel szemben). 275 Allelopátikusak, azaz más növényeket gátló anyagokat választanak ki magukból (pl. fehércirok, tarackbúza, csillagpázsit, selyemmályva, selyemkóró stb.). A NÖVÉNYVÉDELMI SZEMPONTBÓL JELENTŐSEBB KÁRTEVŐ SZERVEZETEK 4. Férgek Növényvédelmi szempontból a szemmel általában nem látható fonálférgek (nematodák) veszélyesek. Rendszerint csak bizonyos gazdanövényekben tudnak megélni, viszont többnyire sokáig életben maradnak a talajban. Kártételük ésszerű vetésváltással elfogadható szinten tartható. Léteznek a fonálférgeknek ellenálló növényfajták, sőt olyan növények is (mézontófű, büdöske, egyes keresztesvirágúak), melyek gátolni tudják a fonálférgek fejlődését. 5. Csigák A csigák szinte kizárólag növényevők. Főleg a meztelen csigák okoznak súlyos károkat, elsősorban nedves időjárás esetén. Rejtett életmódot élnek. Természetes ellenségeik a sün és a madarak. 276 A NÖVÉNYVÉDELMI SZEMPONTBÓL JELENTŐSEBB KÁRTEVŐ SZERVEZETEK 6. Rovarok A rovarok az állatvilág fajokban legnépesebb csoportjait alkotják. A rovarfajok hatalmas számának kialakulása és fennmaradása csak a legkülönbözőbb életfeltételekhez való alkalmazkodás révén volt lehetséges. A legtöbb rovar petékkel szaporodik. A petékből rendszerint nem a kifejlett rovar (imágó) kel ki, hanem csak különböző fejlődési szakaszok, jellegzetes formák és átalakulások (metamorfózis) során fejlődik ki az imágó. Tökéletes átalakulással (holometamoifózis) fejlődik pl. a burgonyabogár, amelynek petéjéből lárva kel ki. Ez a forma teljesen különbözik a kifejlett alaktól és nem szaporodóképes. Vannak tökéletlen átalakulással (epimoifózis) fejlődő rovarok is. Lárvaalakjaik nagyon hasonlítanak az imágóra, ilyenek pl. a sáskák. Ehhez hasonlatos a poloskák fokozatos 105 átalakulása (hemimetamoifózis) is

16 A NÖVÉNYVÉDELMI SZEMPONTBÓL JELENTŐSEBB KÁRTEVŐ SZERVEZETEK 7. Madarak Többnyire hasznos segítőtársaink (ragadozók), némelyek azonban - gyakran szorult helyzetükben - gazdasági károkat is okoznak. NÖVÉNYVÉDELEM AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN ÁLTALÁNOS ALAPELVEK A biogazdálkodás célja a növények saját ellenálló képességének kifejlesztése, valamint a természetes szabályzó folyamatok fenntartása. 8. Emlősök A rágcsálók szinte kivétel nélkül veszélyes kártevők. Némelyikük súlyos gazdasági károkat okozhat, esetleg járványos betegségeket is terjeszthet (pl. patkány). Ezért távoltartásuk,irtásuk fontos! Hosszú távon a természetes ellenségek életfeltételeinek megteremtésével érhetünk el eredményt. A felsorolt tényezők - egyrészt a termőhely kiválasztás, másrészt a növényvédelem szempontjából - döntő szerepet játszanak a kártevők elszaporodásában, a betegségek kialakulásában, illetve önmaguk is élettani megbetegedések okozói lehetnek (pl. talajtulajdonságok). A természetben mindig több tényező együttes hatásával kell számolnunk, mint: pl. növények kölcsönhatása, állatok hatása a növényekre, mikroorganizmusok (parány szervezetek) hatása a növényekre. 278 A biotermesztés növény védelmében a cél nem a károsítóktól való teljes mentesség, csupán a gazdálkodás sikerességét veszélyeztető fertőzöttség megakadályozása. A megelőzés szinte soha nem pótolható az utólagos védekezésekkel, hiszen az igénybe vehető eszközök (pl. permetezés) általában kisebb hatásfokúak, mint a hagyományos gazdálkodásban. Gyakran több eszköz, védekezési módszer együttes alkalmazásával lehet eredményt elérni. 279 AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS NÖVÉNYVÉDELMÉNEK ESZKÖZTÁRA Termőhely megválasztás Az ökológiai gazdálkodás csak akkor sikeres, ha a termesztett növények igényeit a környezet közel teljesen kielégíti. A környezet-növényállomány összhang segíti az élettársulás fajban való gazdagságát, az állatvilág hasznos szervezeteinek térnyerését. 2. Talajművelés 3. Tápanyaggazdálkodás 4. Vetésforgó, vetésidő 5. Állományszabályozás Meghatározó környezeti elemek: Talajadottságok, domborzat, csapadék, hőmérséklet, élő környezet 6. Fajtaválasztás 7. Vektorok kiirtása 8. Növényápolás, gyomirtás, vektorok kiirtása, fertőzött növények 280 A helyes növénymegválasztáshoz segítséget nyújt a termesztési hagyományok kiértékelése, a konvencionális gazdálkodás jellemzői. megsemmisítése 281 Talajművelés Talajművelés Jelentős hatást gyakorol a növényállomány állapotára. A helyes időben és jó minőségben elvégzett talajművelés javítja a növények életkörülményeit. A talajelőkészítés szabályozza a talaj víz-, levegő-, hő-, és tápanyag-gazdálkodását. A talajelőkészítés célja a gyors és egyenletes kelés A gyors kelés lerövidíti a csírakori és fiatalkori betegségeinek korokozóinak támadási idejét, ezáltal elősegíti az egészséges állomány kialakulását. 3. Tápanyaggazdálkodás 4. Vetésforgó, vetésidő 5. Állományszabályozás 6. Fajtaválasztás 7. Vektorok kiirtása 8. Növényápolás, gyomirtás, vektorok kiirtása, fertőzött növények megsemmisítése 282 Időben elvégzett tarlóhántásssal és az árvakelés megszüntetésével csökkenthető gabonafutrinka kártétele. Korhadó levelek talajba dolgozása miatt az almavarasodás aszkospórái nem tudnak kiszóródni. Szártőbetegségek kevésbé károsítják a gabonákat. A növénymaradványoktól mentes jól bedolgozott talajokat a vetési bagolylepkék és a pattanóbogarak is ritkábban raknak petéket. A talajművelés közvetlenül, fizikai módon is gyéríti a talajlakó károsítókat (tojások, lárvák szétroncsolásával) Talajmunkák kifordítják a károsítókat, melyeket a madarak és a kisemlősök gyérítenek. 3. Tápanyaggazdálkodás 4. Vetésforgó, vetésidő 5. Állományszabályozás 6. Fajtaválasztás 7. Vektorok kiirtása 8. Növényápolás, gyomirtás, vektorok kiirtása, fertőzött növények megsemmisítése

17 Tápanyag-gazdálkodás Tápanyag-gazdálkodás Célja: a növény harmonikus ellátása, melynek eredménye az erős, ellenálló növényállomány A tápanyagokat természetes anyagokkal pótoljuk. (istállótrágya, zöldtrágya, komposzt) Figyelembe kell venni a növényi sorrendet! (a szerves trágya jól hasznosul a kukorica alatt, de a napraforgó a bőséges ellátottságot rosszul tűri.) A tápanyagbőség miatt a kártevők könnyebben támadhatnak. N túlsúly miatt a napraforgóban a Sclerotinia fertőzés jellemző. 3. TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS 4. Vetésforgó, vetésidő 5. Állományszabályozás 6. Fajtaválasztás 7. Vektorok kiirtása 8. Növényápolás, gyomirtás, vektorok kiirtása, fertőzött növények megsemmisítése 284 Szerves trágyák esetében fontos, hogy a trágya minél kevesebb gyommagot és növényi kórokozót tartalmazzon!!! A biogazdálkodás során a trágyázás célja nem a növények közvetlen táplálása, hanem sokkal inkább a talaj mikroorganizmusainak ellátása. Ezért többnyire olyan trágyákat használunk, amelyek csak a parány szervezetek tevékenysége során válnak a növények számára felhasználhatóvá. Az ökológiai gazdálkodásban a tápanyagokat a növények részére nem közvetlenül, hanem a talaj tápanyag-szolgáltató rendszerein keresztül juttatjuk el. Következménye: A talajban gazdag élettársulás alakul ki. (mikrobiológiai antagonizmus) 3. TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS 4. Vetésforgó, vetésidő 5. Állományszabályozás 6. Fajtaválasztás 7. Vektorok kiirtása 8. Növényápolás, gyomirtás, vektorok kiirtása, fertőzött növények megsemmisítése 285 Vetésforgó Vetésforgó A vetésforgó és a vetésváltás elősegíti a károsítók átvitelének megakadályozás át. A rokon fajok (pl. gabona) egymás utáni termesztése hozzájárul a jellemző betegségek és kártevők fennmaradásához. Legalább három éves forgó formájában javasolható a vetésváltás. Büdöske gyéríti a növényeket károsító fonálférgeket. Csillagfürt után a burgonya rizoktóniája ritkábban és kevésbé károsít, mert a talajba kerülő korhadó növényeken elszaporodó Trichotecium fajok gátolják azt. Ökológiai gazdálkodásban a monokultúra kerülendő. 3. TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS 4. VETÉSFORGÓ, VETÉSIDŐ 5. Állományszabályozás 6. Fajtaválasztás 7. Vektorok kiirtása 8. Növényápolás, gyomirtás, vektorok kiirtása, fertőzött növények megsemmisítése 286 Napraforgó (A betegségei számos kórokozója 6-8 évig képes a talajban fennmaradni. Pl. peronoszpóra, szürkepenészes tányérrothadás, fehérpenészes szárrothadás) Őszi búza (Fusarium fajoknak a gabonák és a kukoricák is jó gazdanövénye.) 3. TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS 4. VETÉSFORGÓ, VETÉSIDŐ 5. Állományszabályozás 6. Fajtaválasztás 7. Vektorok kiirtása 8. Növényápolás, gyomirtás, vektorok kiirtása, fertőzött növények megsemmisítése 287 Vetésidő Vetésidő A termesztett növények növényvédelmi problémáinak egy része megoldható a vetésidő és a megfelelő tenyészidejű fajták megválasztásával. A helyes vetési, ültetési idő megválasztása is a megelőzés eszköze lehet, segítve a növény megerősödését és ezzel növelve ellenállóságát. Vegyük figyelembe az időjárás várható alakulását, a kártevők rajzásidejét a vetési és ültetési idő megválasztásakor. 3. TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS 4. VETÉSFORGÓ, VETÉSIDŐ 5. Állományszabályozás 6. Fajtaválasztás 7. Vektorok kiirtása 8. Növényápolás, gyomirtás, vektorok kiirtása, fertőzött növények megsemmisítése 288 Őszi vetésű növények esetében: a túl korai vetések fertőződésének esélye nagyobb. Túl korán vetett őszi búza lisztharmat már ősszel megjelenik. Túl késői őszi vetések tél viszontagságait miatt károsodnak. Tavaszi vetésű növények esetében: Túl korai vetés hátrányi: a) vontatott kelés b) fokozott csirakori betegségek Korai vetés előnyei: a) A napraforgó az őszi esőzések előtt beérik b) Dughagymás hagyma elkerüli a nyár végi peronoszpóra-járványt 3. TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS 4. VETÉSFORGÓ, VETÉSIDŐ 5. Állományszabályozás 6. Fajtaválasztás 7. Vektorok kiirtása 8. Növényápolás, gyomirtás, vektorok kiirtása, fertőzött növények megsemmisítése

18 Állományszabályozás A túl sűrű állomány kedvez a károsítóknak és az engedélyezett szerek nehezebben juttathatók ki. Ritka légjárta állományokat részesítjük előnyben az ökológiai gazdálkodás során. Optimálisnál ritkább állomány hátrányai: a) Kevesebb termés b) Könnyebb gyomosodás Optimálisnál sűrűbb állomány: a) Potenciális termése nem tér el az optimálistól b) Az állomány egészségi állapota rosszabb c) Fertőzés terjedése könnyebb. Egyenetlen tőeloszlás miatt egyes helyeken a ritka állomány hátrányai, másutt a sűrű állomány fertőzést növelő hatása miatt károsodik a növényzet. 3. TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS 4. VETÉSFORGÓ, VETÉSIDŐ 5. ÁLLOMÁNY- SZABÁLYOZÁS 6. Fajtaválasztás 7. Vektorok kiirtása 8. Növényápolás, gyomirtás, vektorok kiirtása, fertőzött növények megsemmisítése 290 Fajtaválasztás A termőhelyi viszonyok (éghajlat, talaj) meghatározzák a termeszthető fajtákat. Ezek közül pedig azokat válasszuk, melyek nem csak eladhatók, de meg is termelhetők az ökológiai gazdálkodás keretei között. A fajta megválasztásakor figyelembe kell venni a következő feltételeket: A tápanyagok nem folyamatosan állnak rendelkezésre, mint a konvencionális gazdálkodásban. Tápanyagellátottság hiányai. A növényvédelmi előnyöket hordozó ellenálló, rezisztens vagy toleráns fajták, hibridek a konvencionális gazdálkodáshoz hasonlóan használhatók! GMO nem!!!! 3. TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS 4. VETÉSFORGÓ, VETÉSIDŐ 5. ÁLLOMÁNY- SZABÁLYOZÁS 6. FAJTAVÁLASZTÁS 7. Növényápolás, gyomirtás, vektorok kiirtása, fertőzött növények megsemmisítése 291 Fajtaválasztás Mi az, hogy ellenálló egy fajta? Az illető növényfaj virulens és agresszív kórokozójának jelenlétében akkor sem betegszik meg, amikor a környezeti feltételek a korfolyamat kialakulásának kedvezőek. 3. TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS 4. VETÉSFORGÓ, VETÉSIDŐ Növényápolás Ökológiai termesztés esetén a mechanikai gyomirtás jut kitüntetett szerephez, amely a talaj párologtatását is csökkenti, a talajt szellőzteti, ezáltal a talajéletet javítja. A legtöbb gyom gazdanövénye a kultúrnövények kórokozóinak. 3. TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS 4. VETÉSFORGÓ, VETÉSIDŐ A növények a károsítók ellen biokémiai természetű védekező anyagokat termelnek, de külső alaktani sajátosságok is (pl. szőrözöttség, vastag sejtfalak vagy viaszréteg a leveleken), szolgálhatják védelmüket. Új fajták nemesítése során az ilyen tulajdonságokat felhasználják az ellenálló képesség (rezisztencia) kialakítására. 5. ÁLLOMÁNY- SZABÁLYOZÁS 6. FAJTAVÁLASZTÁS 7. Növényápolás, gyomirtás, vektorok kiirtása, fertőzött növények megsemmisítése 292 A károsítókkal fertőződött növények, növényi részek gyakran fertőzési forrásként veszélyeztetik az egészséges növényállományt. Speciális előírások az ökológiai gazdálkodásban nincsenek. (ua., mint a konvencionális gazdálkodásban) Pl. A gyümölcsfák védelme érdekében levágják az amerikai fehér szövőlepke hernyói vagy tojásai által fertőzött ágrészeket. Palántdőlés fellépése esetén a kidőlt növényeket az alattuk lévő talajjal együtt megsemmisítik. 5. ÁLLOMÁNY- SZABÁLYOZÁS 6. Fajtaválasztás 7. NÖVÉNYÁPOLÁS, GYOMIRTÁS, VEKTOROK KIIRTÁSA, FERTŐZÖTT NÖVÉNYEK MEGSEMMISÍTÉSE 293 Vektorok kiirtása A károsítók terjedését felelős közvetítők kiiktatása is megakadályozza a károsítók egy részének terjedését. Növénytársítás Az ökológiai gazdálkodásban széleskörűen alkalmazott eljárás. A növény társítás a különböző fajok egymást segítő-védő hatását hasznosítja. Ez általában kölcsönös, tehát riasztják egymás kártevőit (például: bab-karalábé, paradicsom-retek, zellerkáposzta, stb.) A változatos, természetszerű kertkialakítás életteret biztosít számos élőlénynek, egyúttal gátolja a kártevők egyoldalú elszaporodását. Egyes növényeket a sokszínűség megteremtése, búvóhelyek létesítése (természetes ellenségek megtelepítése) végett ültetünk, illetve tőrünk meg. 3. TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS 4. VETÉSFORGÓ, VETÉSIDŐ 5. ÁLLOMÁNY- SZABÁLYOZÁS 6. FAJTAVÁLASZTÁS 7. NÖVÉNYÁPOLÁS, GYOMIRTÁS, VEKTOROK KIIRTÁSA, FERTŐZÖTT NÖVÉNYEK MEGSEMMISÍTÉSE 294 A biológiai védekezés azt jelenti, hogy a növényállományba betelepítjük a kártevők természetes ellenségeit, és biztosítjuk a felszaporodásukat, ezután kialakul köztük egy olyan biológiai egyensúly, ami a károsítók tevékenységét a gazdaságilag elfogadható kárszint alatt tartja. Elemei: Az ökológiai kiegészítő területek létesítése és megtartása, melyek búvóhelyek és a hasznos szervezetek fenntartását szolgálják. A növények társítása sok esetben segíti a hasznos szervezetek táplálékának biztosítását. (gyümölcsösökben ernyősök, ajakosok, pillangósok társítása) Pl. Virágzó foltok telepítése, természetes növénytársulások meghagyása, erdősávok, sövények telepítése, kismértékű gyomosodás tűrése

19 - Élő vagy élő szervezetből előállított készítmény élő szervezet ellen - Kedvező körülmények biztosítása a természetes ellenségeknek - Hasznos szervezetek kijuttatása Természetes ellenségek Encarsia formosa - En-strip Orius laevigatus - BIOBEST Trichogramma sp. - Trichoplus Fontosak a segítő szervezetek hatékonyságát növelő eljárások: o Fülbemászók részére nappali búvóhelyéül szolgáló, nyílással lefelé, szalmával megtöltött felfüggesztett virágcserép o Énekesmadár odúi o T-fák a ragadozó madarak részére Természetes mikroorganizmusok Bacillus thuringiensis - Bactucid P A biológia védekezés során alkalmazott anyagokat három csoportba sorolhatjuk: 1. a mikroorganizmusok (vírusok, baktériumok, élesztőgombák vagy egyéb gombák) 2. a makro-organizmusok (általában a rovarok) 3. a bio növényvédő-szerek, vagyis a természetes eredetű növényvédő-szerek, avagy a növény természetes védelmét serkentő anyagok. Minden egyes kártevőnek vannak - az emberhez hasonlóan - betegségei. Ezeket okozhatják vírusok, gombák, baktériumok és egyéb egysejtűek. A kórokozó mikro szervezeteknek szintén vannak ellenségei, ún. antagonistái, melyek térnyerése nagyrészt a környezeti tényezők függvénye. Hazánkban a legismertebb kereskedelmi készítmények a különböző baktériumpreparátumok, melyek elsősorban a Bacillus thuringiensis különböző változatait tartalmazzák, a célszervezetnek megfelelően, (pl. Novodor - elsősorban burgonyabogár, levélbogarak; a Dipel- elsősorban hernyókártevők ellen). Az adott készítmények általában fajspecifikusak A környezeti tényezők (pl. hőmérséklet, páratartalom), és a tápnövény tulajdonságai (pl. a kártevő gyomrában kialakuló kémhatás) nagyban befolyásolják érvényesülésüket. MIKROBIOLÓGIAI KÉSZÍTMÉNYEK 1. KONI biológiai gombaölőszer fehérpenészes rothadás ellen A szer faja: Coniothyrium minitans hiperparazita gomba konídiospóráit tartalmazó gombaölő szer granulátum Jól ismert, hogy a baktériumok többsége a lúgos, a gombák pedig savas ph mellett szaporodnak, fejlődnek leginkább. Ha a tápnövény lúgosítja a gyomrot, a Bacillus turingiensis fertőzés befolyása súlyosabb lehet, és a kártevő elpusztul. Felhasználható: Hajtatott uborka, saláta, paradicsom, paprika és dísznövény kultúrákban a fehérpenészes (szlerotíniás rothadást kiváltó Sclerotinia sclerotiorum talajban lévő kitartóképleteinek (szkleróciumainak) elpusztítására, 15 g/m2 (150 kg/ha9 kijuttatandó szer mennyiségében. A KONI készítmény felszámolja a betegség talajban levő forrását, s így megelőzi a rákövetkező fertőzések fellépését. A magasabb dózis 50%-ot meghaladó fertőzés esetén indokolt. 300 Javasolt növényvédelmi technológia: A készítményt a növénykultúra ültetése előtt kell a talaj felszínére egyenletesen kiszórni, majd 8-10 cm mélyen a talajba dolgozni (pl.: rotációs kapával). A készítmény biológiai jellegéből adódóan hatásának kifejtéséhez 4-6 hétre van szükség

20 MIKROBIOLÓGIAI KÉSZÍTMÉNYEK 2. MYCOSTOP A Miycostop biológiai fungicid, amely a növények gyökérzetén telepszik meg, még mielőtt a betegséget okozó gombák tennék ezt. A Mycostop elveszi előlük az életteret és a táplálékot, valamint olyan anyagcseretermékeket választ ki, amelyek meggátolják a betegségeket előidéző gombák kifejlődését. A Mycostop mindenekelőtt a Fusarium gomba által előidézett betegségekre hat a dísznövények zöldségfélék és fűszernövénvek üvegházi termesztésében. A betegségek elhárításásn kívül 10 %-os termésnövekedés várható. A Mycostop megjavítja a terméshozamot az egészséges ültetvényeken is, mert bizonyíthatóan serkenti a növekedést. 302 MIKROBIOLÓGIAI KÉSZÍTMÉNYEK Károkozók ellen Hasznos Alkalmazási Készítmény szervezet terület Bactucid P Dipel Eco-Bio Bacillus thuringiensis Bacillus thuringiensis Bacillus thuringiensis Lepkék hernyói (molyok, araszolók, szövőlepkék) Encarsia-lap Encarsia formosa Üvegházi molytetű Bacillus Lepkék hernyói Foray 48B thuringiensis (molyok, araszolók, szövőlepkék) Novodor FC Thuricid HP Bacillus thuringiensis Bacillus thuringiensis Burgonyabogár, vetésfehérítő bogár Lepkék hernyói (molyok, araszolók, szövőlepkék) 303 MIKROBIOLÓGIAI KÉSZÍTMÉNYEK Károkozók ellen MIKROBIOLÓGIAI KÉSZÍTMÉNYEK Károkozók ellen DIPEL WP Hatóanyag: 32 % ( IU/mg) fermentált termék Bacillus Thuringiensis var. Kurstaki (serotyp 3A3B) Biológiai rovarölőszerek, melyek felhasználhatók a környezetkímélő (integrált) növényvédelemben és a biotermesztésben is. A Bacillus Thuringiensis készítmények fajspecifikus spórák és kristályok keverékéből állnak, melyet a kártevők a szájukon át a táplálkozás során vesznek fel. A kártevők emésztőcsatornájában (megfelelő ph esetén) a kristályokban levő protoxin aktiválódik és a kártevő bélcsatornáján sérüléseket okoz, melyen át a spórák fertőzik (megbetegítik ill. étvágytalanná teszik) a kártevőt. A kártevők a fertőzés után rövid határidőn belül (kb. 1 óra) beszüntetik táplálkozásukat, de csak néhány nap múlva (DIPEL esetén 3-4 nap, NOVODOR esetén 6-7 nap) pusztulnak el (éhen ill. szomjan pusztulnak). 304 NOVODOR FC biológiai rovarölőszer 3% Bacillus Thuringiensis var. Tenebrionis Burgonya, paradicsom Almamoly, aknázómolyok ellen A készítmény a fiatal (I.1- L2 fejlettségű) lárvák ellen hatékony, ezért a kezelést a lárvakelés kezdetén kell elvégezni. Kifejlett bogarak ellen a készítmény használata nem javasolt. Hazai és külföldi tapasztalatok alapján gabonában vetésfehérítő bogár lárvák ellen 2-3 l/ha dózisban hatékony. (Hektáronként 400 liter feletti vízadag kijuttatása javasolt.) 305 Férgek A gyűrűs férgek (földigiliszta) talajjavító tevékenysége közismert. A fertőző növényi maradványokat bélrendszerükben átdolgozva képesek a kórokozók semlegesítésére. A fonálférgek parazita fajai a talajlakó lárvákat fertőzik. A Heterohapitis fajokból ormányos bogarak elleni készítmény állítható elő. Ízeltlábúak Tevékenységük a leglátványosabb és talán a legfontosabb is a biológiai növényvédelem szempontjából. Egyik időtálló megjegyzése a következőképpen hangzik: "amióta az ember megfigyelte, mennyi kárt tesznek a rovarok, sokféle módot eszelt ki irtásukra, de még senki sem gondolt arra, hogy a rovarokat a rovarok által irtsák. Minden rovarnak megvan a maga oroszlánja, mely üldözi és irtja. A növények megtisztítása céljából ezeket a ragadozó rovarokat kellene megszelídíteni és óvni

21 Ízeltlábúak Ízeltlábúak Hazánkban is nagy múltja van a parazita és ragadozó rovarok telepítésének, elsősorban a behurcolt kártevők ellen. Sikeres volt (I920-ban) az eperfa pajzstető (selyemhernyó tenyésztés) ellen a Prospaltella berlesi és a vértem ellen az Apheiinus maii fémfürkész betelepítése. Hazánkban kereskedelmi forgalomban is kaphatók ragadozó, illetve parazita rovarok növényházi kártevők ellen. Szabadban azonban általában ezek nem tudnak áttelelni. Ezért szabadföldön a honos fajok védelmével, szaporodásuk elősegítésével érhetünk el eredményt. 308 A hasznos (ragadozó vagy parazita) rovarok védelmét szolgálják: - Jelenlétük észlelésekor az ápolási és védekezési munkákat körültekintően kell elvégezni. - A hasznos szervezetek fennmaradását elősegítő növényfoltok meghagyása (a hasznos fátyolkák, lebegő legyek, fürkészlegyek, fürkészdarazsak erősen vonzódnak az ernyős virágúakhoz és a fészkesekhez). - Sokat segít a kirajzáshoz igazodó betakarítás. - - A növénymaradványok megsemmisítésével várni kell, ha sok bennük az elszíneződött (parazitált), vagy röpnyílással nem rendelkező múmia, ki nem kelt katicabogár, fátyolka és lebegő légy-báb stb. 309 Ízeltlábúak - A hernyófogó övekkel vagy más módon begyűjtött kártevők megsemmisítésekor a hasznos szervezeteket kímélni kell, ugyanis pl. a betelelő hernyók bizonyos része parazitált. - Ha ezeketelégetjük, akkor a bábbal együtt elégnek a paraziták is. - Megmenthetők a paraziták a következő módszerrel.: - A hernyófogó öveket rajzás előtt összegyűjtjük egy jól zárható edénybe, és a nyílását szúnyoghálóval fedjük. Szabadban, esőtől védett helyen tároljuk. Így a természetes időben rajzó paraziták a műanyaghálón keresztül a szabadba távozhatnak, míg a bábból kikelő lepkék nem tudnak áthatolni a szúnyogháló résein. 310 Madarak A madarak között vannak kifejezetten rovarevők (pl. fecskék), de meg kell jegyeznünk, hogy a magevők (pl. veréb) a fészkelési időszakban ugyancsak nagy mennyiségű rovart, lárvát fogyasztanak, elsősorban fiókáik táplálása céljából. A téli időszakban viszont a legtöbb rovarevő növényi táplálékkal (olajos magvakkal, termésekkel) egészíti ki a kisebb mennyiségben rendelkezésre álló állati eredetű táplálékot. Az ilyenkor csapatokba verődő magevő madarak nagy mennyiségű gyommagot fogyasztanak. A gyümölcsöseinkben előforduló madarak közül legfontosabbak a cinegefélék, harkályalkatúak, csuszkák, fakuszok. Télen a telelő lárvák 95%-át 311 is elpusztíthatják! Madarak A ragadozó madarakat elsősorban a rágcsáló kisemlősök irtása miatt tartják fontosnak. Egyrészt megfigyelő pontok kialakításával segíthetjük táplálékszerző munkájukat. Ezt a gyakorlatban "T" fának nevezik (egy kb.2 méter hosszú farúd, végére erősítve egy vízszintes ülő léccel, melyen a madarak megfigyelő állásba helyezkednek, és a megfelelő időben lecsapnak). Másfelől mesterséges odúk kihelyezésével adhatunk esélyt megtelepedésüknek, mivel a többségük odúban fészkel. A ragadozó madarakat a mezőgazdasági kemizálás áttételesen és hatványozottan sújtotta, ezért erősen megritkult a számuk. 312 Emlősök Az emlősök közül rovarfogyasztás szempontjából a rovarevők és a denevérek a legfontosabbak. Sünök: Elsősorban a talajfelszínen vadásznak, de a talaj felszín alatt élő gilisztákat, lótücsköket is felkutatják. Egy kifejlett állat napi táplálékszükséglete g. Étrendje a választéktól függően változatos. Előnyben részesíti a lassú mozgású zsákmányállatokat, de képes az egeret is elfogni. Elfogyasztja a meztelen csigákat is. Kisebb területek (például házi kertek) kártevőinek gyérítésében fontos szerepet játszik. Búvó-telelőhelyről gondoskodni kell

22 Emlősök Cickányok: A legkisebb mérető ragadozó emlősök, rejtett életmódot élnek. Falánkságukról híresek, szinte mindent elfogyasztanak, ami az útjukba kerül. A fizikai védekezés során cél a károsítók gyérítése, vagy távoltartása a megvédendő növényállományból. Módszerei: Vakondok: Szinte egész életüket a föld alatt töltik. Táplálékuk kizárólag állati eredető: giliszták, lárvák, rovarok, egerek stb. Denevérek: Telelőhelyeiket az emberi tevékenység megszüntette, illetve zavarja. Így számuk erősen megcsappant, pedig szorgos rovarfogyasztók, naponta testtömegüknek 20-50%-át kitevő rovart képesek elfogyasztani ) Kártevők távol tartása 2) Összegyűjtés 3) Csalogatás 4) Riasztás 5) Hőkezelés 315 A kártevők távoltartását szolgáló módszerek A kártevők távoltartását szolgáló módszerek -A védelmet igénylő terület bekerítése elsősorban a vadkárok, illetve az illetéktelen betolakodók elhárítását szolgálja. Előnyben kell részesíteni a többfunkciós "élő" kerítéseket, melyek lehetnek tüskések-tövisesek is a hatás fokozása céljából (pl. vadrózsa, vadnarancs, koronaakác, kökény, homoktövis, vadkörte stb.) vagy tüskétlen, pl. a mogyoróból fonott sűrű, áthatolhatatlan élőkerítés egyben hasznos élőlények búvóhelye is. - Vektorhálókat alkalmaznak a növényházakban a repülő raktári kártevők távoltartására. Hátrányuk, hogy a szellőzést akadályozhatják. A raktárak ablakain berepülő kártevők távoltartása céljából is használhatunk vektorhálót (szúnyogháló is lehet) Árkok, vizesárkok a repülni, ill. úszni nem tudó kártevők távoltartására alkalmasak (pl. barkók és vincellérbogár-fajok stb.) - A fák, cserjék befedése, bekötözése elsősorban a rágcsálókat (pl. nyulak) tartja távol. A vadak távoltartására különböző vadriasztó anyagok is használhatók (kémiai védekezés). - A talajtakarás (mulcsozás) a mikroklíma és az élőhelyi viszonyok megváltoztatása által a biológiai védekezés része. Egyes rovarok nem szívesen rakják tojásaikat takart felületre. A mulcsozás hatására kiegyenlítettebb a talaj hőmérséklet, hővösebb a felszín, az ott lévő bábok (pl. cseresznyelégy) ezért később rajzanak. 317 A kártevők távoltartását szolgáló módszerek - A fátyolfólia-takarás nem csupán a koraiságot képes fokozni, hanem egyes kártevők bejutását is meg akadályozza. - A hanghatást adó eszközökkel (pl. karbidágyú, magnetofon) jóval erélyesebben riaszthatjuk a madarakat, mint a szalmából készült madárijesztőkkel. - Az ultrahangos, elektromos riasztók használatosak a rágcsálók (egerek, patkányok valamint a vakondok) riasztására, távoltartására - változó sikerrel. 318 Összegyűjtés A már betelepült károsító összegyűjtésével és eltávolításának a kívánt növényvédelmi cél elérhető. A gyűjtés hatékonyságának növelésére különböző eszközöket,módszereket alkalmazunk, többek között: - szövőlepkék és molyok fészkeit hajtással együtt szétterjedésük előtt levágjuk (majd természetesen meg semmisítjük), - az eszelényeket szokás a fáról (pl. mogyoróbokor) egy lepedőre lerázni (kopogtatás), - fák törzsének tisztogatásakor a telelő tojáscsomókat összegyűjtjük, - a moníliás gyümölcsöket és egyéb fertőző képleteket szintén kézzel tudjuk összegyűjteni, vagy metszőollóval lecsipkedjük

23 Összegyűjtés A már betelepült károsító összegyűjtésével és eltávolításávak a kívánt növényvédelmi cél elérhető. Csalogatás A kártevőket valamely részükre vonzó feltétel megteremtésével összecsalogatjuk. Napjainkban alkalmazott a gépi gyűjtés. A burgonyabogár-gyűjtő gép a burgonyatermesztő gazdaságokban egyre gyakoribb. A tábla széleken kihúzott bogárfogó árkokban a talajon mászó rovarok gyűjthetők össze és az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett rovarölő szerekkel elpusztíthatók. A kártevők összecsalogatása ingerjiziológiai alapon. E módszerek részben a növényvédelmi előrejelzés eszközei, de hasznosak lehetnek a kártevők gyérítésében is. A korszerő rovargyűjtők gépi hajtásúak, olykor a porszívóhoz hasonló elven működnek (üzemi szinten a burgonyabogár ellen használnak bogárgyűjtő-gépet) Csalogatás Csalogatás Színcsapdák: Fénycsapdák: A fényre repülő rovarokat fénycsapdával gyűjthetjük. A különböző rovarok számára egyes színek vonzók. A színcsapdák előnye, hogy a fajhoz alkalmazkodhatnak. Hátrányos, hogy sokhasznos rovar is belerepülhet. A színcsapdák két fő típusa: a légyragacshoz hasonló színes ragadós lap és a színes vizes tál. A következő fajszíncsapdák ismeretesek: Újabban a nagyfeszültséggel ellátott UVlámpák hatékonyan alkalmazhatók egyes raktári kártevők (molyok) gyérítésére. sárga:levéltetvek, moly tetvek, szúnyogok; kék: tripszek; vörös: szú; 322 szürke: káposztabolha 323 Csalogatás Illatcsapdák: Valamely állat számára vonzó lehet a tápnövény illata (cefrecsapdák) és a másik nem által kiválasztott fajlagos illatanyag, a feromon. Nagy előny, hogy a fajhoz kötődnek. Elsősorban előrejelzésre fejlesztették ki őket, de kellő számban kihelyezve alkalmasak a kártevők irtására is. Hazánkban több mint 50 faj befogására alkalmas feromoncsapda áll rendelkezésre. 324 Ehhez hasonló elven működő eljárás, amikor nagy mennyiségű mesterségesen előállított nőstény ivari csalogató anyagot (feromont) permeteznek párzási időszakban a levegőbe. A csak "orruk után futó" hímeket ez megzavarja, és így nem találják meg a párjukat

24 Csalogatás Csalogatás A csalogató vetések az illatcsapdák sajátságos csoportját képezik. Lényege, hogy olyan növényt vetünk, amely ellenállhatatlanul vonzó az átvonuló állatoknak, ezért ott összegyűlnek és egyéb fizikai-kémiai módszerekkel megsemmisíthetők. A sörcsapda a csigák gyérítésére szolgál. Lényege, hogy egy síkos falú üvegpoharat talajfelszínig süllyesztünk a földbe. Sört öntünk a pohárba (legalább félig). Az erjedő sör szaga erősen vonzza a meztelen csigákat, amelyek belevetik magukat az italba és megfulladnak Riasztás A riasztóingerek alkalmazása a legkívánatosabb növényvédelmi eljárás az ökológiai gazdálkodásban. Jellemzője: A kártevő elpusztítása nélkül akadályozza meg a kár kialakulását. Hőkezelés A károsított növény és a károsító eltérő hőtűrő képességén alapuló védekezési eljárás. A hőhatást használhatjuk a gyomirtásban (lánggyomírtók), de egyes betegségek esetén (pl. porüszög) vetőmagvak, hagymák csávázására is. Fénnyel riasztják az alufólia csíkok és az egyéb csillogó felszínek a levéltetveket. A mozgással, alakkal a madarakat riaszthatjuk. A hőtést-fagyasztást a trópusi származású fajok ellen használhatjuk sikerrel (pl. babzsizsik) Lebegő fólia, vászon csík a madarakat, darazsakat, legyeket az érő gyümölcstől, hanggal, kerepelőkkel a madarakat a kelő növényektől, a raktári kártevőket és vakondokokat speciális hangot kibocsátó eszközökkel lehet riasztani Kémiai védekezés Kémiai védekezés A hagyományos növényvédelemben általában elhanyagolják a korábban megismert biológiaifizikai módszereket, eljárásokat, mert a rendelkezésre álló nagyhatású vegyületek (peszticidek) alkalmazása jóval kényelmesebb. Előfordul, hogy bármilyen tünet, kártétel kifejlődése előtt, megelőzésként használják ezeket a veszélyes és drága készítményeket. Az egyes kezelések (permetezés, porozás stb.) a "növényvédelmi technológia" részei. Gyakran akkor is kijuttatják a vegyszereket, ha az adott helyzetben nincs is rájuk szükség. A biogazdálkodásban nincsenek efféle technológiák, és a hagyományos növényvédelemben használatos vegyszerek többsége tiltott! 330 A biogazdálkodásban engedélyezett növényvédő szerekről a Biokultúra Egyesület, ill. az ellenőrző szervezetek évente tájékoztatják a termelőket. A felhasználható anyagokról szóló lista folyamatosan bővül, de vannak olyan készítmények is, melyek visszavonásra kerülnek. Ezek a kezelő, ápoló vagy erősítő szerek többnyire növényi vagy ásványi eredetűek. Házilag is előállíthatók vagy megvásárolhatók egy vagy több hatóanyagú kész kereskedelmi készítményként. Minden felsorolt szerre érvényes, hogy gyakran kell őket kipermetezni a hatás eléréséhez és az eső utáni ismétlés igen fontos