KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS. Pál Gábor

Átírás

1 KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS Pál Gábor

2 A kölcsönös megfeleltetés alapelvei, célja A KAP reform a közvetlen támogatások területén feloldotta a termelési kötelezettséget, ugyanakkor bevezetett egy új feltételrendszert, a kölcsönös megfeleltetést közvetlen támogatás teljes kifizetését szakmai követelmények és előírások betartásához kötötte, nem pedig előre meghatározott mezőgazdasági termékek termeléséhez. A rendszer célja: a környezetre, az élelmiszer-biztonságra, az állategészségügyre és az állatok kíméletére, valamint a földterület jó mezőgazdasági és ökológiai állapotára vonatkozó elírások megkövetelése, és fenntartható gazdálkodás elősegítése.

3 Rendszer elemei Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények, 18 jogszabály alapján (JFGK) Helyes Mezgazdasági és Környezetvédelmi Állapot (HMKÁ) Magyarország: a HMKÁ-t már óta köteles alkalmazni, míg a 18 JFGK-t 2009-től fokozatosan vezeti be (2009-től az első 8 JFGK ellenőrzése kezdődött meg)

4 A kölcsönös megfeleltetés jogszabályi háttere évi tanácsi rendelet 2004.évben ennek végrehajtását szabályozó bizottsági rendelet évben elindított Európai Mezgazdasági Vidékfejlesztési Alapról rendelet évben ennek végrehajtását tartalmazó bizottsági rendelet A rendeleteket a tagállamokban a hatályba lépéssel egyidejűleg közvetlenül kell alkalmazni Nemzeti szint: csak a rendeletekben tagállami hatáskörbe utalt kérdésekről, és nem szabályozott végrehajtási kérdésekről (gazdálkodók konkrét kötelezettségeit, a betartás ellenőrzésének részleteit, a szankciókat stb.)

5 A kölcsönös megfeleltetés hatálya Mezőgazdasági terület, illetve állatlétszám alapján megállapított közvetlen kifizetések. Az Európai Mezgazdasági Vidékfejlesztési Alap II. tengely intézkedéseinek egy része: hegyvidéki mezőgazdasági termelőknek a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések (az ÚMVP-ben jelenleg ilyen jogcím nem szerepel) hegyvidéki mezőgazdasági területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések agrár-környezetvédelmi kifizetések állatjóléti kifizetések (az ÚMVP-ben jelenleg ilyen jogcím nem szerepel) mezőgazdasági földterület első erdősítés kifizetések erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó Natura 2000 kifizetések (az ÚMVP-ben jelenleg ilyen jogcím nem szerepel) az erdő-környezetvédelmi kifizetések. Borpiaci intézkedés (szőlő szerkezet átalakítás és átállás, szőlőkivágási, zöldszüret) támogatottjai.

6 Fő területei (JFGK) A környezet terület (5 db) Ø a vadon élő madarak védelméről szóló irányelv (79/409/EGK), Ø a felszín alatti vizekről szóló irányelv (80/68/EGK), Ø a szennyvíziszapról szóló irányelv (86/278/EGK), Ø a nitrátokról szóló irányelv (97/676/EGK), Ø a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények védelméről szóló irányelv (92/43/EGK). Az egészségügy terület (10 db) Ø az állatok azonosításáról és nyilvántartásáról szóló irányelv (92/102/EGK), Ø a Tanács 1760/2000. rendelete a szarvasmarhák azonosításáról és nyilvántartásáról, Ø a Tanács 21/2004. rendelete a juh- és kecskefélék azonosításáról és nyilvántartásáról, Ø növényvédőszerekről szóló irányelv (91/414/EGK), Ø hormonirányelv (96/22/EK), Ø az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről szóló rendelet (178/2002), Ø BSE-rendelet (999/2001), Ø a ragadós száj- és körömfájásról szóló irányelv (85/511) (melyet a 2003/85/EK irányelv váltott fel), Ø az állatbetegségekről szóló irányelv (92/119/EGK), Ø a kéknyelvbetegségről szóló irányelv (2000/75/EK). Az állatvédelem terület (3 db) Ø a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló irányelv (91/629/EGK), Ø a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló irányelv (91/630/EGK), Ø a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló irányelv (98/58/EK).

7 2009-től alkalmazandó (környezet-, természetvédelem) Vadon él madarak védelme Természetes élőhelyek védelme Natura 2000 területeken biológiai sokféleség, a természetes élőhelyek vadon élő állatok és növények helyzetének fenntartása természeti állapot megőrzése Fenntartható gazdálkodás feltételeinek biztosítása A felszín alatti vizek védelme a felszín alatti vízkészlet szennyezés elleni védelme a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása a már bekövetkezett szennyezés következményeinek kiküszöbölése, korlátozása a megfelelő minőségű víz biztosítása A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának szabályai alkalmazható, de olyan feltételek mellett, amellyel elkerülhetők az emberekre, állatokra, növényekre és a környezetre gyakorolt káros hatások. Vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelme nitrát érzékeny területeken a mezőgazdasági forrásokból származó nitrátok által okozott vízszennyezés csökkentése.

8 2009-től alkalmazandó (állategészségügy) Sertések azonosítása és nyilvántartása A szarvasmarhák azonosítása és nyilvántartása A juhok és kecskék azonosítása és nyilvántartása állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági okokból alapvető fontosságú a szállítások nyilvántartása, azonosíthatósága és nyomon követhetősége A gazdálkodás helyszínén dokumentációt kell vezetni az állományról Az állatok szállítását megfelelően dokumentálni kell Alapvető követelmény az állatok jogszabály szerinti jelölése

9 Fő területei (HMKÁ) Talajerózió elleni védekezés minimális talajborítással minimális földgazdálkodással teraszos műveléssel A talaj szervesanyag-tartalmának megtartása vetésforgóra tarlóművelésre vonatkozó előírások A talajszerkezet megtartása megfelelő gépek által A környezetmegőrzés min. szintjének biztosítása, az élőhelyek károsításának elkerülése minimális állománysűrűség és/vagy megfelelő szabályozások, állandó legelők védelme a tájkép jellegzetességeinek megóvása a nem kívánt növények elszaporodásának megakadályozása az olajfaligetek jó vegetatív állapotának megóvása által

10 2009-től alkalmazandó (HMKÁ, hazai előírások) 1. Talajerózió elleni védelemre vonatkozó elírások: 12%-nál nagyobb lejtés területen az alábbi kultúrák termesztése tilos: dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka. 12%-nál nagyobb lejtés területen a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után gondoskodni kell a talaj fedettségéről őszi kultúra vetésével a tarló október 30-ig történ megőrzésével vagy legfeljebb sekély tarlóhántás és ápolás elvégzésével, valamint a tarló gyommentes állapotban tartásával másodvetésű takarónövény termesztésével. 2. Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező szőlőültetvények esetében 3. Vetésváltásra vonatkozó elírások: Egymás után két évig termeszthet: rozs, búza, tritikálé, árpa; Egymás után három évig termeszthet: kukorica, és dohány; Több évig termeszthet maga után: évelő kertészeti kultúrák, évelő takarmánynövények, fűmagtermesztés, méhlegelő céljából vetett növények, illetve energetikai hasznosítás céljából vetett többéves növények, valamint a rizs; Minden egyéb növény egy évig termeszthet. 4. Tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos 5. Mezgazdasági területeken vízzel telített talajon mindennemű gépi munkavégzés tilos kivéve a belvíz, árvíz levezető árkok létesítésekor és értékmentéskor 6. A gyepterületek túllegeltetése, valamint maradandó kár okozása tilos 7. A mezgazdasági területeket gyommentesen kell tartani 8. A mezgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni

11 A kötelezettségek ellenőrzése, jogkövetkezmények Kormány kijelölése alapján az MVH és a MgSzH hajtja végre. Az MVH: a HMKÁ elírásait, a Natura 2000 szabályozás követelményeit ellenőrzi Az MgSzH: a felszín alatti vizek védelmének, a szennyvíz iszap felhasználás, a nitrátszennyezés elleni védelem követelményeit, továbbá az állatjelölési, a növényvédelmi, az élelmiszerbiztonsági, az állategészségügyi és az állatjóléti követelményeket ellenőrzi. A helyszíni ellenőrzés a kérelmezők 1%-a A kiválasztás kockázatelemzéssel és véletlenszerű kiválasztással (80-20 %) Az ellenőrzéseket növelni kell, ha a meg nem felelések magasak A helyszíni ellenőrzések előzetes bejelentését a szükséges legrövidebb időre kell korlátozni, max. 14 nap) Az előírások be nem tartása esetén a támogatásokat csökkenteni kell. Gondatlanság esetén max. 5 % ismételt megsértés esetén max. 15 % szándékos megsértés esetén min. 20 %, és az érintett termelő egy vagy több évre ki is zárható

12 K ét ország, egy cél, közös siker! Două ţări, un scop, succes comun! KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Jelen előadás tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.