Szent-Iványi István, európai parlamenti képviselı: Az Európai Unió délkeleti kiterjesztése Strasbourgból nézve
|
|
- Lili Katonané
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szent-Iványi István, európai parlamenti képviselı: Az Európai Unió délkeleti kiterjesztése Strasbourgból nézve (Az elıadás szeptember 14-én hangzott el az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága és az Európa Intézet Budapest által szervezett Az Európai Unió délkeleti kiterjesztése c. konferencián) Elıadásomban a Balkánra szeretnék koncentrálni, pontosabban az ún. Nyugat- Balkánra. Vitatható európai uniós terminológiával ez a terület a volt Jugoszlávia államait jelenti, leszámítva Szlovéniát, illetve hozzávéve Albániát. A bıvítés természetesen ennél sokkal tágabb kört ölel át Törökország kérdését is beleszámítva, azonban ez utóbbival most nem kívánok foglalkozni. A Balkán válsága egyidıs az Európai Unió történetével, és az egyik legfontosabb és legsúlyosabb kihívás számára. Amikor 1991 nyarán a 12-ek fıvárosaiban lázas egyeztetések folytak az Európai Uniót létrehozó maastrichti szerzıdés véglegesítésérıl, akkor Jugoszláviában már dörögtek a fegyverek. A konfliktus nem volt teljesen elızmény nélküli, mégis úgy tőnik, hogy az Európai Közösség, illetve a késıbbi Európai Unió tagállamait meglepte, és felkészületlenül érte. A balkáni válságnak nagyon egyértelmő alakító hatása volt az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára, késıbb a védelmi politikájára is. Nyilvánvaló kihívás volt, ami arra ösztönzött, hogy az Unió erısítse közös fellépését. Ugyanakkor ez már az elsı erıpróbán, Horvátország elismerése kapcsán megbukott. Talán emlékeznek rá, hogy két tagállam, Németország és Olaszország a többiek elıtt ismerte el Horvátországot, ami némi belsı bizonytalanságot idézett elı. A boszniai, majd az azt követı koszovói válság pedig arra mutatott rá, hogy az Európai Unió képtelen akár saját közvetlen környezetében is garantálni, illetve fenntartani a rendet, stabilitást. A frissen született Unió önbizalmára és tekintélyére nagy csapást mért, hogy a boszniai megállapodás nem Európában, hanem Daytonban, az Egyesült Államokban jött létre, és alapvetıen nem az európaiak kényszerítették ki, hanem az amerikaiak. Ez az 1999-es koszovói válság megoldására is igaz, hiszen, bár Rambouillet-ban folytak a tárgyalások, de a katonai akció döntı részét az amerikaiak hajtották végre. Nélkülük az Európai Unió tagállamai erre képtelenek lettek volna nemcsak katonai, hanem politikai értelemben is. Az Európai Unió Balkán-politikájában az elsı igazi, egyértelmő fordulat 2003-ban következett be a thesszaloniki csúcstalálkozón. Ehhez persze kellett az is, hogy a térség két meghatározó országban, Horvátországban és Szerbiában, döntı változás történjen. Tudjman halálával, illetve Milosevics bukásával a térség minden meghatározó országa egyértelmő európai orientációt vett fel, és kooperatív, együttmőködı szándékot tanúsított. Ezt honorálta 2003-ban Thesszalonikiben az Európai Unió csúcsszerve, az Európai Tanács. Ez volt az elsı olyan álláspont, amelyik kimondta, hogy a Nyugat-Balkán jövıje az Európai Unióban van, és hivatalosan potenciális tagjelöltnek minısítette az összes térségbeli országot. Valós
2 európai perspektívát adva az Európai Unió ettıl fogva tekint úgy a térség államaira, mint jövendıbeli tagállamokra. A csatlakozás azonban semmiképpen nem valósulhat meg addig Horvátország esete speciális amíg a térség alapvetı és súlyos problémáit nem tudjuk megoldani. Ebbıl a körbıl az elsı és a legfontosabb a koszovói válság rendezése, ami nélkül igazi regionális stabilitás nem elképzelhetı. Igaz, már sok határidın vagyunk túl, de tovább nem halogatható a megoldás. A nemzetközi közösségben általánosan elfogadott az az álláspont, hogy hiba volt a kérdés rendezését 1999-ben elhalasztani, amikor mindenki elfogadta volna azt, amit ma nem akar elfogadni. Akkor egy legitimációját vesztett, vereséget szenvedett Milosevics-rendszerrel állt szemben a nemzetközi közösség, ma pedig Szerbiának demokratikusan választott kormányzata van. Az a furcsa helyzet áll elı, hogy Milosevics még megtarthatta Koszovót, de a demokratizálódó Szerbia elveszíti azt. Ez nyilvánvalóan nehezen feldolgozható Szerbia számára. Ha Koszovó megkapja a függetlenséget, az stabilizálhatja Koszovó jelenleg meglehetısen bizonytalan belsı viszonyait, de destabilizálhatja Szerbiát. A két fél megállapodására valós esély nincs. Persze hitegethetjük magunkat, december 10-ig hitegetjük is, addig tárgyalhatnak Szerbia és a koszovói albánok képviselıi. Azonban, ahogy Suppan professzor úr nagyon világosan rámutatott, antagonisztikusan eltérı álláspontok feszülnek egymásnak. Szerbia bármit hajlandó megadni, ami kevesebb a függetlenségnél, a koszovói albánok viszont semmit nem hajlandók elfogadni, ami kevesebb a függetlenségnél. E két eltérı álláspont között hidat verni igen nehéz. Elvileg három megoldás adódik: az egyik a jelenlegi status quo. Ezt csak Szerbia és talán Oroszország akarja. Az Európai Unió az Ahtisaari-tervben meghatározott, felügyelt függetlenség mellett foglalt hivatalosan állást. Ez az állásfoglalás azonban aligha tekinthetı teljesen egységes és lelkes felsorakozásnak. A hétvégi portugáliai külügyminiszteri találkozón is kiderült, hogy vannak olyan tagállamok, amelyek ezzel nem feltétlenül értenek egyet: Spanyolország, Görögország, Ciprus, Románia, Szlovákia más véleményen van. Tovább gyengíti az Európai Unió álláspontját, és nagyon leszőkíti a mozgásterét az, hogy folyamatosan az ENSZ Biztonsági Tanács döntésének fontosságát hangsúlyozza. Az EU azt a látszatot kelti, hogy csak a Biztonsági Tanács döntését fogadja el. Ez Oroszország szerepét hihetetlenül felértékeli, és gyakorlatilag vétójogot biztosít számára a megoldás keresésében. Véleményem szerint ez szükségtelen önkorlátozás, és ráadásul nem is fog eredményre vezetni. Szakértıi szinten felmerül Koszovó megosztásának lehetısége is, azonban az Európai Unió nagyon idegenkedik ettıl. Attól tart, hogy ez a térség egyes területein destabilizálódáshoz, más területeken kiválásokhoz vezethet. Szerbia ezt az opciót hivatalosan soha nem vetette fel. Két nappal ezelıtt Vojiszlav Kostunica, szerb miniszterelnök Brüsszelben járt, és Jose Manuel Barrosóval, a Bizottság elnökével tárgyalt. A tárgyalási jegyzıkönyvek szerint ez a megoldás rákérdezés szintjén sem vetıdött fel. Mi várható ezek után? December 10-ét követıen a koszovói albánok minden bizonnyal arra az elhatározásra jutnak, hogy kikiáltják a függetlenségüket. Ez megint csak nagyon komoly erıpróba elé állítja az Európai Uniót, hiszen tagállamai nem vélekednek egységesen arról, miként kellene reagálni a függetlenség egyoldalú kikiáltására. Néhány tagállam az Egyesült Államokkal együtt azon az állásponton van,
3 hogy el kell ismerni a függetlenséget. Más tagállamok ettıl óvakodnak. Az Európai Unió külpolitikájának egy újabb kínos fiaskója elé nézünk, az iraki háborúhoz hasonló meghasonlással és bizonytalansággal. Ebben a tekintetben sajnos egyáltalán nem vagyok optimista. Megítélésem szerint Koszovó leválasztása Szerbiáról legfıképpen éppen Szerbia érdeke. Meggyızıdésem, hogy rosszabbat nem tehetnénk Szerbiával, mintha Koszovót egyszerően a gondjaikra bíznánk. Azonnal le is mondhatnának Szerbia európai perspektívájáról. Az Európai Unió azt a válságtömeget, amit Koszovó jelentene Szerbián belül, egy újabb polgárháborús helyzet kiújulásával együtt, semmilyen körülmények között nem kívánja befogadni. Óriási tehertétel Szerbia számára a koszovói helyzet. Csak akkor tud elindulni a felzárkózás útján, ha ettıl megszabadul. Vannak, akik ezt Szerbiában is látják, és négyszemközt nem kevés politikus elismeri. Nyíltan mindeddig csak a Liberális Demokrata Párt vállalta fel, hogy leszámol Koszovó illúziójával. Ez nagyon fájdalmas és traumatikus folyamat, amit mi magyarok jól értünk és átérzünk. Mindez azonban eminensen az ı érdekük. Errıl az Európai Unió is szeretné meggyızni Szerbiát. Nem véletlen, hogy Romano Prodi olasz miniszterelnök legutóbb már azt ígérte, hogy kompenzálásként "gyors vágányon" léphetnek be az Európai Unióba, ha megbékélnek Koszovó függetlenségével októbere óta folytatjuk a Stabilizációs és Társulási Megállapodással kapcsolatos tárgyalásokat Szerbiával. Idén végre eljutottunk a technikai megállapodásig, azt azonban még nem tudni, hogyan fog ez a megállapodás a gyakorlatban mőködni. Amíg nem áll helyre az együttmőködés a hágai Nemzetközi Törvényszékkel, addig a megállapodást nem lehet megkötni. A hó végéig várjuk Carla Del Ponte új jelentését, ami errıl nyilatkozik majd. Szerbiában ma politikai instabilitás tapasztalható, és jelen vannak a szokásos, a térség államaira jobbára jellemzı problémák: korrupció, szervezett bőnözés, az igazságszolgáltatás problémája, gyenge közigazgatás, magas munkanélküliség, az uniós támogatásokra vonatkozó viszonylag alacsony abszorpciós kapacitás. Egyébként Szerbia az uniós támogatások tekintetében kivételezett helyzetben van, hiszen tavaly a Koszovónak juttatott 100 millió eurón túlmenıen millió euró támogatást kapott - egy fıre jutóan majdnem annyit, mint Horvátország. Ez utóbbi tagjelölt ország, Szerbia pedig csak potenciális tagjelölt, tehát elvileg arányaiban lényeges különbségnek kellene lennie a két országnak juttatott támogatás között. Abban azonban politikai egyetértés látszik, hogy amennyiben a koszovói kérdésben együttmőködı magatartást mutat Szerbia, akkor európai beilleszkedését az Európai Unió anyagilag is segíteni kívánja. Horvátország sikerországnak számít a térségben. Igaz, a csatlakozási tárgyalásoknak még csak az elején jár, ráadásul saját ambícióihoz képest elég rosszul is áll, hiszen 2009-ben már csatlakozni szeretne az Unióhoz. A 35 tárgyalási fejezetbıl csak 14 nyílt meg eddig, és mindössze kettı zárult le. Ez a kettı ráadásul a két legkönnyebben lezárható fejezet: a tudomány és kutatás, illetve az oktatás és kultúra, ami jórészt nemzeti kompetencia, nagyon kevés európai uniós kötelezettséggel. Ezzel együtt szeretném, ha Horvátország 2009-re legalább a tárgyalásokat lezárná, ami gyakorlatilag 2011 januárjától jelentene tagságot, hiszen a 2009-tıl kezdıdı ratifikációs periódust is figyelembe kell venni. Ez egyáltalán nem irreális
4 forgatókönyv. Horvátországgal kapcsolatban szintén vannak az Európai Uniónak problémái. A korrupciót gyakran megemlítik, ha nem is ugyanazon a szinten, mint Szerbia esetében. A környezetvédelem területén nagyon sok probléma van, fıleg a szennyvíz elvezetése, tisztítása kapcsán. A közigazgatás, az igazságszolgáltatás reformja már megkezdıdött, de még akadozik. Ráadásul novemberben választások lesznek Horvátországban, január óta tartó, elhúzódó választási kampányt követıen, ami jelentısen fékezi a felkészülést. Az említetteknek köszönhetıen érzékelhetı egyfajta lassulás a folyamatban, de ez csak részben Horvátország hibája. Az európai uniós tárgyalási álláspontok is lassan készülnek el. A csúszásokat technikai, fordítási okokkal magyarázzák, de én úgy gondolom, hogy más is van e mögött. Magyarország mindent megtesz azért, hogy 2009-re az összes nyitott kérdésre (pl. határproblémák Szlovéniával, tengerjogi konfliktus Olaszországgal) megoldást találjunk. Sok még a teendı, de ezzel együtt azt mondhatom, hogy Horvátország jól halad elıre a felkészülésben, és különösebb nehézség nélkül beilleszkedik majd az Unióba. Macedónia már 2005 decembere óta a térség másik tagjelölt állama. Kérdés azonban, hogy mivel jelent ez többet a potenciális tagjelöltségnél, hiszen Macedónia még a tárgyalások kezdetére vonatkozó céldátumot sem kapott. Korábban 2007 decemberét tartották valószínő idıpontnak a céldátum megnevezésére, de most minden információ arra mutat, hogy a tárgyalások kezdetének megjelölése még tovább csúszik. Macedóniában magával a Stabilitási és Társulási Megállapodás, illetve az ohridi megállapodás - amely rendezni volt hivatott az albán és a macedón közösség közötti problémákat végrehajtásával is problémák vannak. Az ellenzék és a kormány viszonya rendkívül kiélezett: az albán ellenzék rövid megszakítás után ismét bojkottálja a parlament munkáját. A térségre jellemzı, visszatérı problémák (korrupció, szervezett bőnözés, gyenge közigazgatás stb.) itt is fokozottan jelentkeznek. Montenegró lehet talán a következı sikerország. A Stabilitási és Társulási Megállapodás tárgyalásait lezárta, de ez mai napig nem lépett még hatályba, a hosszadalmas ratifikációs eljárás miatt. Nagy pozitívum, hogy Montenegró európai és nyugati orientációja megkérdıjelezhetetlen. Arra is emlékeznünk kell, hogy 1999 márciusában-áprilisában, a legnehezebb idıkben nagyon bátran mőködtek együtt a Nyugattal. Ez egyáltalán nem volt könnyő, hiszen akkor még közös államban éltek Szerbiával. Montenegró európai integrációjának megvan a politikai támogatottsága, azonban problémáik nekik is komolyak: gyenge államszervezet, kábítószerkereskedelem, ember- és cigarettacsempészet, korrupció stb. Bosznia-Hercegovináról tökéletes helyzetképet adott Suppan professzor úr. Én nem is mennék el vágyaimban odáig, hogy egységes nemzetet alkossanak az ott élık, mert szerintem erre nincs valódi esély. Már az is elırelépés lenne, ha létezne közös akarat az állam mőködtetésére. Nemcsak a közös identitás, de még ez a közös akarat is hiányzik. Bosznia-Hercegovina 12 éves történetében nem ért el elırelépést az állam mőködtetésében. Protektorátusként kezdte, és bár ma már nem teljesen az, mégsem látszik, hogy az államalkotó tényezık közös felelısséget éreznének az ország jövıjéért. Régóta megvan a technikailag letárgyalt Stabilitási és Társulási Megállapodás szövege, de ezt az Európai Unió nem fogja aláírni, amíg nem hajtják végre a rendırségi és közigazgatási reformot, nem oldják meg a közszolgálati médiumok problémáit, nem rendezik a menekült- és kisebbségi kérdéseket, különös
5 tekintettel a roma kisebbség jogaira. Koszovó után Bosznia-Hercegovina jövıjét látom a térség második legégetıbb problémájának. Albánia is a potenciális tagjelölt országok között foglal helyet. A belpolitikai helyzetet instabilitás és a kormány és ellenzék közötti erıs feszültség jellemzi, ami természetesen nem csak balkáni országokban létezı jelenség. Az országban további problémaként azonosítható a kisebbségvédelem, különösen a romaügyek állapota, a gyenge jogbiztonság, az erıs maffiabefolyás, a korrupció és a szervezett bőnözés. Az általam elıadottak alapján talán nem túl bíztató kép körvonalazódott ki a térségrıl. Viszont legyünk realisták: nézzünk szembe azzal, hogy milyen problémaköteget akarunk megoldani, és mennyit ér meg ez nekünk. Az Európai Uniónak alapvetı érdeke a Balkán stabilitása, békéje. Megpróbálta a térséget ignorálni, nem sikerült. Megpróbálta távol tartani az ott történteket határaitól, ami szintén nem sikerült, mert azok hatásai így is átszivárogtak a menekültek, bőnözés, általános instabilitás révén. Most azzal kísérletezünk, hogy integráljuk a Balkánt, és az EU-tagság perspektíváján keresztül gyakorlunk hatást a belsı folyamatokra. Ez az ún. soft power, amivel ténylegesen rendelkezik az Unió, és használhatná nagyon jól, sokkal hatékonyabban, mint eddig. Úgy befolyásolhatjuk leginkább ezeket az országokat, hogy a számukra fontos célkitőzések megvalósulását szigorúan megállapított és számon kért feltételekhez kötjük. Azonban az EU-perspektívával van egy probléma, és ezt nem tudjuk a Balkánon élı barátaink elıtt sem leplezni: a perspektíva gyengül. Ennek vannak tılük független, az Európai Unióban rejlı okai. Az európai uniós közvéleményben érzékelhetı egyfajta bıvítési fáradtság. Lelkesedés helyett egyre inkább frusztráció figyelhetı meg e téren, és a politikusokon is érzékelhetı a kiábrándultság. Az éves, általában 120 milliárd eurós költségvetésbıl 1 milliárd eurót fordítanak a bıvítési politikára. Ez az összeg 2008-ra kissé meg fog ugrani, mert Koszovóra további 180 millió eurót irányoznak elı a rendezés függvényében. Azonban a többi nyugat-balkáni államra is többet kellene fordítani. Ám nemcsak egyszerően nagyobb összeggel, hanem meggyızıdésem szerint máshogyan kellene ıket támogatnunk. Az alapvetı problémák egyike a gyenge civil társadalom, ezért sokkal többet kellene a civil társadalom építésére, támogatására fordítanunk. A független média támogatását erıteljesebbé kellene tenni, mert a térség országainak nagy deficitje van ezen a téren. Hasonló a helyzet az intézményépítés és oktatás terén. Most az EU inkább a hidak, utak és hasonló létesítmények építésére koncentrál. Ezek látványosak, át lehet adni ıket, viszont bár egyértelmően szükség van rájuk - kevésbé járulnak hozzá a térség igazi demokratizálódásához és stabilitásához. Ha az Európai Unió komolyan veszi saját befolyási lehetıségeit, és újból hitelessé teszi az európai perspektívát, akkor sokkal pozitívabban alakíthatja a térség belsı viszonyait. Ilyen tekintetben optimizmust szeretnék megcsillantani, még akkor is, ha nem gondolom, hogy a bıvítés Horvátországtól eltekintve, a többi ország esetében a nagyon közeli jövıben be fog következni.
Az EU közjogi alapjai Gombos Katalin
Az EU közjogi alapjai 2017. 03. 13. Gombos Katalin 2017. 03. 13. 1 Csatlakozás Csatlakozások: Északi kibővülés Déli kibővülés Volt EFTA-államok Keleti kibővülés Horvátország Gombos Katalin 2017. 03. 13.
RészletesebbenA NYUGAT-BALKÁN JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK ELŐZMÉNYEK
A NYUGAT-BALKÁN Az EU Nyugat-Balkánnal kapcsolatos politikájának kidolgozásakor annak elősegítését tartotta szem előtt, hogy a régió országai fokozatosan integrálódjanak az Unióba. 2013. július 1-jén a
RészletesebbenA NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM
REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenA Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás
A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik
Részletesebben70 EU WORKING PAPERS 2/2006. Római Birodalom kultúrát: c) Az Osztrák-Magyar Monarchia,
DR.SZŰCSR.GÁBOR* ANYUGATBALKÁNÉSAZEURÓPAIUNIÓ FURCSAPÁROK : BEVEZETŐMEGJEGYZÉSEK AcímelsőrészeazértutalNeilSimonvígjátékára,hogyszembetűnjönazakülöI hatalminak tekintett)akarateszköze,amozgásteret,azönállóságotszűkítőfölöslei
RészletesebbenNyugat Balkán és az Európai Csatlakozás. Illés Iván MTA Regionális Kutatások Központja Pécs
Nyugat Balkán és az Európai Csatlakozás Illés Iván MTA Regionális Kutatások Központja Pécs Elızmények 10 év háborús viszonyok (19901999) Hatalmas humán és fizikai veszteségek Gazdaság nagy arányú visszaesése
RészletesebbenIntegrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
RészletesebbenAZ UNIÓ BŐVÍTÉSE JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK ELŐZMÉNYEK
AZ UNIÓ BŐVÍTÉSE 2013. július 1-jén Horvátország az Európai Unió 28. tagállamává vált. Horvátország csatlakozása, amely Románia és Bulgária 2007. január 1-jei csatlakozását követte, a hatodik bővítés volt.
RészletesebbenMakedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2.
Makedónia geopolitikai helyzete Csörgics Mátyás 2009. december 2. Tematika Tézis Generális ismeretanyag Regionális bontás Nemzetközi kapcsolatok Összefoglalás Irodalomjegyzék Tézis Biztosított Makedónia
RészletesebbenJOGALAP CÉLKITŰZÉSEK ELŐZMÉNYEK ESZKÖZÖK
A NYUGAT-BALKÁN Az EU Nyugat-Balkánnal kapcsolatos politikájának kidolgozásakor annak elősegítését tartotta szem előtt, hogy a régió országai fokozatosan integrálódjanak az Unióba. 2013. július 1-jén a
RészletesebbenVálasztások és kormányalakítás Szerbiában
Választások és kormányalakítás Szerbiában 2008. július 7-én a szerbiai parlament megválasztotta a szerb kormányt. A 250 képviselıbıl 127 támogatta az új koalíciót (27 szavazott ellene, 10 tartózkodott,
RészletesebbenA pénzügyi szektor átalakulása a Nyugat-Balkán országaiban
Centre for Regional Studies Hungarian MTA Regionális Academy Kutatások of Központja Sciences A pénzügyi szektor átalakulása a Nyugat-Balkán országaiban GÁL, Zoltán (PHD, Dr habil.) galz@rkk.hu Centre for
Részletesebben(Az elıadás április 13-án a Függetlenség és autonómia között. Koszovó: európai és magyar perspektívák c. konferencián hangzott el)
1 Dr. Udvardi Iván, szakállamtitkár, Külügyminisztérium: Koszovó és a magyar külpolitika (Az elıadás 2007. április 13-án a Függetlenség és autonómia között. Koszovó: európai és magyar perspektívák c. konferencián
RészletesebbenA Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai
2007-tıl két további tag! A Bizottság (European Commission) Az Európai Bizottság Kormányszerően mőködı, döntéselıkészítı, javaslattevı, egyes esetekben végrehajtó szerv. Szupranacionális jellegő: nem a
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.26. COM(2014) 386 final 2014/0197 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz
RészletesebbenÖsszefoglaló. A világgazdaság
Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz
RészletesebbenAZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS
AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS Nem tagja az Európa Tanácsnak (Belarusz) TAGÁLLAMOK SZÉKHELY ÉS IRODÁK KÖLTSÉGVETÉS Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia
RészletesebbenDr. Nochta Tibor: Gondolatok a magyar biztosítási szerzıdési jog jelenkori helyzetérıl és fejlıdési tendenciáiról. 1)Rövid általános helyzetkép
Dr. Nochta Tibor: Gondolatok a magyar biztosítási szerzıdési jog jelenkori helyzetérıl és fejlıdési tendenciáiról 1)Rövid általános helyzetkép A biztosítási szerzıdés hazai hatályos jogi szabályozásáról
RészletesebbenJuhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa:
1 Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa: A koszovói konfliktus magyar szemmel (Az előadás 2007. december 14-én hangzott el az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága
RészletesebbenA Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai
Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programok A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai 2009. december Országos Igazgatói Értekezlet Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. november 23. az
RészletesebbenFIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.6.2. C(2017) 3631 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2017.6.2.) az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről
RészletesebbenDEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN
DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ Bevezetés Az európai polgárok átlagéletkora növekszik, ami azt jelenti, hogy a jövıben kevesebb munkaképes korú ember lesz, aki
RészletesebbenJárai Zsigmond pénzügyminiszter megakadályozott adóreformja
Járai Zsigmond pénzügyminiszter megakadályozott adóreformja Az Echo Televízió egyik, nemrég ismételt adósából két meglepı hírrıl értesültem. Mindkettıt azért találtam különösen meglepınek, mert az eseményeket
RészletesebbenJ E G Y Z İ K Ö N Y V
Szám: K.83-23/2010. J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült: Kislıd Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2010. december 8-án 17 órakor kezdıdı rendes, nyílt ülésérıl. Az ülés helye: Mővelıdési Ház, Kislıd
RészletesebbenIII. (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI PARLAMENT
C 271 E/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.10.7. III (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI PARLAMENT A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik
RészletesebbenA8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400
RészletesebbenMAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/11435. számú országgyőlési határozati javaslat a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élı szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban
Részletesebbenintegrációs folyamatok
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Magyarország és a nemzetközi integrációs folyamatok 2008/09. tanév, 2. félév Globalizáció és magyar társadalom II. Páthy Ádám Kétpólusú világrendszer
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 8.2.2012 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE (20/2012) Tárgy: a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a közérdeklıdésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára
RészletesebbenKIEGÉSZÍTİ AUTOMATIKA SZIKVÍZPALACKOZÓ BERENDEZÉSEKHEZ
KIEGÉSZÍTİ AUTOMATIKA SZIKVÍZPALACKOZÓ BERENDEZÉSEKHEZ A találmány tárgya kiegészítı automatika szikvízpalackozó berendezésekhez. A találmány szerinti automatikának szelepe, nyomástávadója és mikrovezérlı
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenMIT KERES(HET)ÜNK A NYUGAT-BALKÁNON?
MIT KERES(HET)ÜNK A NYUGAT-BALKÁNON? Tézisek Az uniós csatlakozási alapok felhasználása a Nyugat-Balkánon a környezetvédelem területén témájú KSZGYSZ és KüM által rendezett 2014.IV.hó 10-i üzletember fórumon
RészletesebbenMenü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás
Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu
RészletesebbenMagyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.
Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük
RészletesebbenEgyüttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén
P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal
RészletesebbenAz integráció, az együttnevelés. Sió László
Az integráció, az együttnevelés lehetıségei Sió László Válaszra váró kérdések Elfogadjuk-e az integráció szükségességét? Kizárólagos eszköznek tekintjük-e az integrációt? Milyen integrációról beszélünk?
RészletesebbenOszlassuk el a tévhiteket a rákról!
Oszlassuk el a tévhiteket a rákról! Prof. dr. Simon Tamás Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet és A Nemzetközi Rákellenes Unió a 2013-as évre, a Rák Világnapra a címben megjelent jelmondatot
RészletesebbenAz Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási
RészletesebbenKOMPLEX KISTÉRSÉGI GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAMOK
A TÉNYEK KOMPLEX KISTÉRSÉGI GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAMOK A gyerekek, pontosabban a gyerekes háztartások körében a szegénységi ráták évek óta meghaladják az ország népességére jellemzı átlagos szintet.
RészletesebbenBarcelonai Folyamat 10.
Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő
RészletesebbenBIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények)
2008.6.7. C 141/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Ajánlattételi felhívás 2008 Kultúra program (2007 2013) A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek;
RészletesebbenAZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.10.10. COM(2012) 581 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK ELŐCSATLAKOZÁSI TÁMOGATÁSI ESZKÖZ (IPA) FELÜLVIZSGÁLT TÖBBÉVES INDIKATÍV PÉNZÜGYI
RészletesebbenMegint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk
Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba állította Hérakleitosz. Magyarországon mintha ez a bölcsesség is megdılne, úgy tőnik, folyamatosan
RészletesebbenMunkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén
Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május
RészletesebbenRendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában
ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-
Részletesebbenregionális politika Mi a régió?
Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet
RészletesebbenPAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról
PAX BRITANNICA Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról 1942-1943 OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 1996 TARTALOM ELŐSZÓ 11 BEVEZETÉS 15 I. KELET-EURÓPAI KONFÖDERÁCIÓK 43 BEVEZETÉS 43
RészletesebbenMagyarország Európa politikája
Magyarország Európa politikája Dr. Molnár Balázs, európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár Merre tovább Európa? Körkép 60 évvel a Római Szerződés aláírása után c. konferencia 2017. Március
RészletesebbenCSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI
Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a
RészletesebbenA Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.
A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 30.9.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE (74/2011) Tárgy: Az Olasz Köztársaság Szenátusának indokolással ellátott véleménye a csecsemık és kisgyermekek számára
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 20. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. június 20. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 10329/17 CODEC 1059 CULT 88 AELE 54 EEE 31 PE 46 TÁJÉKOZTATÓ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága
RészletesebbenA DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási
RészletesebbenA nemzetközi helyzet kemény lett
A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,
RészletesebbenFELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el;
MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS IZRAEL ÁLLAM KORMÁNYA KÖZÖTT A MAGÁNSZEKTORBAN MEGVALÓSULÓ IPARI KUTATÁSBAN ÉS FEJLESZTÉSBEN TÖRTÉNİ KÉTOLDALÚ EGYÜTTMŐKÖDÉSRİL A Magyar Köztársaság Kormánya
RészletesebbenÚTON AZ EURÓPAI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS FELÉ
DÉLKELET EURÓPA SOUTH-EAST EUROPE INTERNATIONAL RELATIONS QUARTERLY, Vol. 2. No. 3. (Autumn 2011/3 ősz) ÚTON AZ EURÓPAI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS FELÉ Robert Badinter elıadása a Közép-Európai Egyetemen KRANCZICKI
RészletesebbenMagyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)
Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet
Részletesebben5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet
5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t
Részletesebben56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett
1 / 7 2010.11.08. 14:25 Kisalföld, www.kisalfold.hu Minden jog fenntartva. 56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett SZEGHALMI BALÁZS 2010.11.08. 04:07 Hegyeshalomtól
RészletesebbenHATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA
HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú
Részletesebben2. óravázlat 2011. szeptember 19. Ötletek, erkölcs és jog
1. Bevezetés szellemi tulajdon koncepciója 2. óravázlat 2011. szeptember 19. Ötletek, erkölcs és jog Nemrégiben olvastam egy cikket, ami egy brit kutatást mutatott be: 2-4 éves gyermekeknél vizsgálták
RészletesebbenSzentiványi Gábor a Külügyminisztérium szakállamtitkára, politikai igazgató
Szentiványi Gábor a Külügyminisztérium szakállamtitkára, politikai igazgató A Balkán térség és a magyar külpolitika (Az elıadás 2008. november 20-án hangzott el az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága
RészletesebbenAz Európai pénzügyi rendszer intézményei
Az Európai pénzügyi rendszer intézményei Az Európai Beruházás Bank Az Európai Központi Bank A Központi Bankok Európai Rendszere Az Európai Beruházási Bank European Investment Bank (EIB) 1958-ban a Római
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 26.5.2005 EP-PE_TC1-COD(2003)0262
EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 26.5.2005 EP-PE_TC1-COD(2003)0262 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely elsı olvasatban 2005. május 26-án került elfogadásra
RészletesebbenL 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
Részletesebben42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?
42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi
RészletesebbenA változatos NUTS rendszer
Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU B8-0442/1. Módosítás. Renate Sommer a PPE képviselőcsoport nevében
11.4.2016 B8-0442/1 1 10 bevezető hivatkozás tekintettel a Törökország uniós csatlakozásával kapcsolatos 2005. október 3-i tárgyalási keretre, tekintettel a Törökországra vonatkozó 2005. október 3-i tárgyalási
RészletesebbenESÉLYEGYENLİSÉGI TERV
Bocskai István Szakképzı Iskola Hajdúszoboszló ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Érvényes: 2009. szeptember 01-tıl 2 A Bocskai István Szakképzı Iskola igazgatója, mint munkáltató, valamint az intézményben mőködı AOKDSZ
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenTerületi kohézió a fejlesztéspolitikában
Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai
RészletesebbenA cigányság helyzete Magyarországon
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A cigányság helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Mai magyar társadalom I. Páthy Ádám Történet Elıször a XIV-XV. században érkeznek,
RészletesebbenAz európai természeti, építészeti és kulturális örökség a vidéki térségeken és szigeteken
P6_TA(2006)0355 Az európai természeti, építészeti és kulturális örökség a vidéki térségeken és szigeteken Az Európai Parlament állásfoglalása az európai természeti, építészeti és kulturális örökségnek
RészletesebbenAz Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai
Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek
RészletesebbenA LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN
Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK
RészletesebbenJEGYZİKÖNYV. Amely készült a Cikói Hulladékgazdálkodási Társulás Társulási Tanácsának ülésérıl. 2014. április 18. (péntek) 10 óra
IV. 71-1/2014. JEGYZİKÖNYV Amely készült a Cikói Hulladékgazdálkodási Társulás Társulási Tanácsának ülésérıl. A társulási tanács ülésének helye: A társulási tanács ülésének idıpontja: 7100 Szekszárd, Béla
RészletesebbenJELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/2255(INI) a nők jogairól a csatlakozásra váró balkáni országokban (2012/2255(INI))
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 18.12.2012 2012/2255(INI) JELENTÉSTERVEZET a nők jogairól a csatlakozásra váró balkáni országokban (2012/2255(INI)) Nőjogi és Esélyegyenlőségi
RészletesebbenEU HORVÁTORSZÁG PARLAMENTI VEGYES BIZOTTSÁG
EU HORVÁTORSZÁG PARLAMENTI VEGYES BIZOTTSÁG Első ülés 2005. március 3-4. ZÁGRÁB (a 2005. március 4-én elfogadott) NYILATKOZAT ÉS AJÁNLÁSOK SMZ/pel 2005. március 4. DV\568409.doc PE 350.471 Az EU Horvátország
RészletesebbenJ E G Y Z İ K Ö N Y V
1 J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült: Bakonykúti Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 2011. január 25- én 18.00 órakor megtartott nyilvános testületi ülésérıl. Az ülés helye: : Községháza (Iszkaszentgyörgy,
RészletesebbenGAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer
GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag
RészletesebbenJeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
RészletesebbenElmaradott vidéki térségek fejlesztése
Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Varga Péter 2010. november 12. Tokaj Kik és miért akarják fejleszteni az elmaradott térségeket? Mert ott élı emberek életkörülményeik javítása érdekében fejleszteni
RészletesebbenKÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!
2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar
RészletesebbenReputációs kockázat kezelésérıl
Széchenyi István Hitelszövetkezet Szabályzat a Reputációs kockázat kezelésérıl Ezen szabályzatot a Hitelszövetkezet Igazgatósága 38/2008.(07.30.) számú határozatával jóváhagyta és 2008.07.30 ával hatályba
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00
EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
Részletesebben11917/1/12 REV 1ADD 1 lj/lj/kk 1 DQPG
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. október 4. (11.10) (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2010/0197 (COD) 11917/1/12 REV 1 ADD 1 WTO 244 FDI 20 CODEC 1777 PARLNAT 324 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:
RészletesebbenCIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS
CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS A CIB Elemzés összes publikus anyaga a következı internetes címen is elérhetı: http://www.cib.hu/maganszemelyek/aktualis/elemzesek/index Továbbra is lehetséges a magyar
RészletesebbenAz EU regionális politikája
Az EU regionális politikája 2017. 12. 07. Mit értünk régió alatt? A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi
RészletesebbenA második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER
A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER A világháború a Fülöpszigeteken A háború kitörése, hadműveletek a Corregidor elestéig
Részletesebben15521/09 ZSFJ/md DG H1A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. november 24. (OR. en) 552/09 Intézményközi referenciaszám: 2009/004 (CNS) VISA 384 COWEB 252 COMIX 824 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS RENDELETE a
RészletesebbenKOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETI CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ELNÖKE. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2012. március 29-i ülésére
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETI CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2012. március 29-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Területi
RészletesebbenKLENNER ZOLTÁN MENEDÉKJOG ÉS BIZTONSÁGI KOCKÁZAT
KLENNER ZOLTÁN MENEDÉKJOG ÉS BIZTONSÁGI KOCKÁZAT A biztonságról és biztonsági kockázatokról a menedékjoggal, illetve a hazánkba érkezı- és az utóbbi években jelentısen megnövekedett számú menedékkérıvel
Részletesebben