ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELOSÉG

Átírás

1 A JOGEROS: ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELOSÉG határozat Mint elsofokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Gyor, Árpád u Levélcím : 9002 Gyor, Pf Telefon: 96/ , Fax: 96/ Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfo, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H /2006. Hiv. szám: Tárgy: Győr, Eloadó: Pintér Imre Melléklet: Győr-Győrszentiván, B.BROJLER Kft. baromfitelep környezethasználati engedélyhez felülvizsgálatra kötelezés H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint első fokú környezetvédelmi hatóság a B. BROJLER Baromfitenyésztő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (2883 Bársonyos, Központi major 05/3. hrsz) részére, a benyújtott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján a Győrszentiván, 01052/4-5. hrsz-ú ingatlanon lévő, nagy létszámú , brojler húshibrid férőhellyel rendelkező- állattartást folytató baromfitelep üzemeltetésére 9-16 óráig az alábbi feltételekkel: egységes környezethasználati és egyben működési engedélyt ad, II. 1.) A hatósági előírások a tevékenység végzésére vonatkozóan: a) Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról, panaszról nyilvántartást készíteni. b) A tevékenység során keletkező állati eredetű hulladékok esetében az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló jogszabály előírásait kell alkalmazni. c) A tevékenység során keletkező hulladékokról nyilvántartást kell vezetni, és adatszolgáltatást teljesíteni.

2 2 d) A hulladékok további kezeléséről (hasznosításukról, ártalmatlanításukról), érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodni kell. e) A munkaterületen található földutakat száraz időben locsolással pormentesíteni kell. f) Meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe, ennek érdekében törekedni kell a meglévő facsoportok megtartására. Mivel a legközelebbi ház kb. 500 m-re van, a meglévő erdősávot meg kell tartani a lakossági panaszok elkerülése érdekében, folyamatosan pótolni kell az elpusztultakat, ezáltal a bűz terjedését csökkenteni lehet. g) Állományváltáskor sorra kerülő kitrágyázást a szélsebesség és szélirány figyelembe vételével - a lehető legkevesebb idő alatt kell elvégezni, a trágyaszállítást zárt, vagy ponyvával letakart gépjárművel kell elvégezni. A bűzhatásra érzékeny helyeken széllel szemben kell végezni a trágyázást. h) Minél nagyobb szárazanyag-tartalom elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelő víz-csöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. A kiszárított trágya tárolásakor ügyelni kell az elegendő kapacitású, megfelelő szigetelésű tároló hely létesítésére. i) A létesítmény üzemelése során folyamatosan gondoskodni kell az alábbi zajkibocsátási határérték megtartásáról a telephely telekhatárain: nappal, éjjel (0-24 óráig) L Acq = 70 db A zajkibocsátási határérték megállapítása után minden olyan változást, amely a kibocsátási határérték túllépését eredményezi, illetőleg a túllépés mértékére jelentős hatással van, 30 napon belül be kell jelenteni a Felügyelőségnek. j) A tevékenység ellenőrzött körülmények között folytatása, a talajvíz állapotának nyomon követése céljából a telep területén 2 db monitoring kút (mosóvíz szikkasztás helye, kommunális szennyvízaknák közelében) és 1 db háttérkút kialakítása szükséges. A monitoring kutak vízjogi engedélyköteles létesítménynek minősülnek, melynek keretében a kérelemhez mellékelt vízjogi létesítési engedély-kérelmet a Felügyelőség részére a határozat jogerőre emelkedését követő 2 hónapon belül kell benyújtani. k) A kutakban féléves rendszerességgel mérni kell a vízszintet, és akkreditált laboratóriumban meg kell határozni a talajvíz általános vízkémiai paramétereit (ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOI ps, Nitrit, Nitrát, Klorid, Ammónium, Foszfát,

3 3 Szulfát). A vizsgálati eredményeket az értékelő jelentés részeként félévente (január 15- ig, ill. július 15-ig) meg kell küldeni a Felügyelőség részére. l) A mintavételt és a vizsgálatokat akkreditált szervezettel a szabványban elfogadott eljárások szerint kell elvégeztetni. m) Amennyiben a mérési eredményekben hirtelen változás figyelhető meg, úgy arról a Felügyelőséget soron kívül értesíteni kell. n) Gondoskodni kell a kommunális szennyvíz gyűjtőaknák állapotának felülvizsgálatáról, és szükség szerinti szigeteléséről (vízzáró kivitel) és korszerűsítéséről június 30- ig, majd az erről készített jelentést július 31-ig a Felügyelőség részére be kell nyújtani. o) Az engedélyes köteles biztosítani, hogy a gyűjtőmedencék mindenkori maximális telítettsége ne haladja meg a 85 %-ot. p) Gondoskodni kell a takarmánytároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a tápanyagok csöpögés, szivárgás- és szennyezés-mentes tárolásáról. q) A felszín alatti vizekkel kapcsolatos kitöltött adatlapokat (EOV koordináták feltüntetésével) almostrágyás baromfiistállók, ideiglenes dögtároló, istálló mosóvíz gyűjtőakna vonatkozásában - a Felügyelőség részére a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül be kell nyújtani. r) Tilos szennyező anyag engedély nélküli közvetlen vagy közvetett felszíni, illetve felszín alatti vízbe történő bevezetése. s) A haváriát az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek haladéktalanul be kell jelenteni, és biztosítani kell a környezeti elemek maximális védelmét. 2. Az elérhető legjobb technika érdekében tett előírások: t) Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. u) A személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. v) Az engedélyes köteles biztosítani, hogy a környezetvédelmi megbízott, elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén.

4 4 w) Az engedélyes köteles megfelelő és folyamatos kártevők elleni védekezésről gondoskodni a telephelyen. x) Az engedélyes köteles nyilvántartani a telephelyen felhasznált vízmennyiséget, a telephelyen felhasznált takarmányok, állatgyógyászati szerek, tisztító és fertőtlenítő szerek, valamint a telephelyen keletkező melléktermékek (almostrágya, kommunális szennyvíz, elhullás) mennyiségét. 1.) Növény- és talajvédelmi előírások: a) A baromfi istállók üzemeltetése során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások, az ingatlan beépítésre nem került földrészein (termőföldnek nem minősülő föld, mint környezeti elem), és a környező eredeti hasznosításban lévő termőföldek minőségében kárt, talajszennyezést ne okozzanak. b) A mezőgazdasági tevékenységet folytatónak folyamatos nyilvántartást kell vezetnie az állattartó telepről, és az erre rendszeresített nyomtatványon köteles adatot szolgáltatni a tárgyévet követő február 28-ig a talajvédelmi hatóságnak. c) A helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályait alkalmazni kell a baromfi telepen keletkező trágya tárolása és termőföldön történő hasznosítása során. III. A jelen határozatban megadott engedély a határozatban foglaltak legkésőbb 5 évenként történő felülvizsgálata tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályosak. IV. A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedély ötévenkénti felülvizsgálata érdekében elrendeli a tevékenység teljes körű felülvizsgálatát úgy, hogy az arról készített dokumentációt az engedélyes e határozat jogerőre emelkedését követő öt év elteltével öt példányban nyújtsa be a környezetvédelmi hatósághoz. V. A határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi- és Vízügyi Főfelügyelőséghez (Budapest) címzett, de az elsőfokú környezetvédelmi hatósághoz két példányban benyújtandó, Ft. értékű illetékbélyeggel ellátott fellebbezésnek van helye.

5 5 INDOKOLÁS Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint első fokú hatóság a H-10457/2003. számú határozatával az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szól 193/2001.(X.19.) Korm. rendelet (továbbiakban: /R./). 6. (1) bekezdése alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. Tv. (továbbiakban: Kvt.) 75. -ában, valamint a 12/1996.(VII.4.) KTM rendeletben meghatározott tartalmi feltételekkel teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére kötelezte a B.Broiler Kft-t (2883 Bársonyos, Központi major), a Győrszentiván 0150/4. és 0150/5hrsz-ú (X: ; Y: EOV koordinátájú) ingatlanon lévő, nagy létszámú db, brojler csirke férőhellyel rendelkező- állattartást folytató baromfitelep környezeti hatásaira vonatkozóan. A kötelezett a felülvizsgálati dokumentációt benyújtotta, és kérte az egységes környezethasználati engedély megadását. A környezetvédelmi hatóság megállapította, hogy a tevékenység a /R./ 1. sz. mellékeltének 11. a) pontja alapján annak hatálya alá tartozik, és megindította az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást. A hatóság a benyújtott dokumentáció, illetve a teljesített hiánypótlások alapján a következőket állapította meg: Az érintett telephely Győr-gyárváros és Győrszentiván között megközelítőleg félúton, Győrszentiván legközelebbi lakott területétől mintegy 500 m távolságra helyezkedik el. Az érintett baromfitelep mellett húzódik a 01051/1 hrsz-ú árok, amely a teleptől Ny-i irányban 3 km-es távolságban húzódó Ipar-csatornába, illetve ÉNy-i irányban 4 km-re lévő Mosoni- Dunába köt bele. A telep környezetében erdősávok, mezőgazdasági művelésű területek, valamint a Gallus-Bársonyos Kft. istállói találhatóak. A telephelyen az engedélyes óta foglalkozik a korábbiakhoz hasonlóan baromfineveléssel, a telepen található összesen 10 db ól mindegyikében. Az összesen m 2 -es alapterületű ólakban almos technológiával évente 6 alkalommal turnusonként kb db baromfi nevelése történik. A brojler hizlalás ciklusa 9 hét, melyből az állomány 6 hetet tölt a nevelő istállókban, míg a fertőtlenítés 3 hetet vesz igénybe. Az istállók betelepítése egyszerre történik, istállónként db csibét telepítenek. A keletkező almostrágya eltávolítása az istállókból turnusváltásonként történik. A tevékenységhez kapcsolódó egyéb műveletekkel kapcsolatban az alábbiak állapíthatók meg: Trágyakezelés: a tevékenység során az állattartó épületekben évente összesen kb tonna almostrágya keletkezik, ami 1,5 kg/db vágóbaromfi fajlagos trágyaképződést jelent,

6 6 melynek eltávolítása az istállókból turnusváltásonként történik. Az érintett telephelyen a trágya elszállítását a Sampinyon Kft. és a Bio-Fungi Kft. végzi, gombakomposzt előállítása céljából. Vízellátás: a telep vízellátása 127 m mélységű fúrt kútról történik, amely többször módosított majd /1998-II. számon egységes szerkezetbe foglalt vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A kutat a B. Brojler Kft. és a Gallus-Bársonyos Kft. közösen üzemelteti. A vízkivétel éves mennyisége 2004 évben kb m 3 volt, melyből a telepen a szükséges technológiai vízmennyiség m 3, takarításra elhasznált vízmennyiség 537 m 3, míg a szociális vízmennyiség mértéke 15 m 3 volt, amely napi 30,29 m 3 -es vízfogyasztást jelent. Szennyvíz: A szociális létesítmények üzemeltetéséből keletkező kommunális szennyvíz gyűjtése 2 db 10 m 3 -es földalatti szigetelt betonaknákban történik, melynek éves mennyisége 15 m 3 /év. Egyéb szennyvíz (537 m 3 /év) az istállók vizes takarítása során képződik, amely a augusztusában bevezetett új technológiáig az istállók mellett lévő árokban került elszikkasztásra. Jelenleg a mosóvíz felitatásra kerül. A keletkező szennyvizet a Bakony Vállalkozási és Szolgáltató Kft. szállítja el szerződés alapján. Csapadékvíz: A telephely csapadékvíz elvezető rendszerrel nem rendelkezik, a telepre hulló csapadékvíz elszikkad, vagy a felszínen elfolyik. A telephelyen a zárt technológia és műtárgyak miatt a csapadékvizek szennyezőanyaggal, állati tetemmel és trágyával nem érintkezhetnek. Felszíni és felszín alatti vizek és földtani közeg: az érintett pulykatelep a Mosoni-Duna vízgyűjtő területén fekszik, az Ipar-csatornától 3 km, míg a folyótól mintegy 4 km távolságra. A telephelyen három ponton a szennyvízgyűjtő aknák mellett, illetve a telepen kívül került sor mintavételi furat mélyítésére 3 m mélységben. A furatokban a talajvizet 1,83 és 1,97 m mélységben sikerült megütni. A furatokban feltárt talajvíz ÉNy-i áramlási irányú. A telep területe felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőterületét nem érinti. Takarmányozás: A telepen az etetés a Bábolna Takarmányipari Kft. által előállított és forgalmazott takarmányokkal történik. Az indító takarmánykeveréket a telepítéstől 3 hétig, a nevelő takarmánykeveréket 3 hetes kortól, míg a befejező keveréket a vágás időpontja előtti 7. naptól adják az állománynak. Az indító táp évi mennyisége 759,6 t, a nevelőé 1667,6 t, míg a befejező takarmánykeveréké 1260,8 t volt. Munkagépek: A telepen 1 db Locus tip. rakodógép van, melynek tankolása benzinkútón, tárolása pedig a bársonyosi Központi majorban zárt fedett garázsban történik.

7 7 Földalatti tartályok és vezetékek: A telephelyen a földalatti tartály, vezeték vagy műtárgy, a földalatti szennyvíz gyűjtőaknák kivételével nincs. Hulladékkezelés: Az állattartó telepen, a működés során keletkező nem veszélyes hulladékok: Megnevezés EWC kód Hulladékká vált állati szövetek (elhullott állati tetemek*) Közelebbről nem meghatározott lakossági hulladékok (települési folyékony hulladék) * a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendeletet módosító 22/2004. (XII. 11.) KvVM rendelet megszüntette a B listát. A V számok átkonvertálása minisztériumi konverzió alapján történt. A baromfitenyésztés során keletkező, hulladékká vált állati szöveteket zárt helyiségben lévő állati tetem gyűjtőkonténerben gyűjtik, ártalmatlanításukat arra feljogosított szervezet végzi. A települési folyékony hulladékot vízzáró szennyvízgyűjtő aknába gyűjtik elszállításig. Rendkívüli események alkalmával a kárelhárítási tervben foglalt előírásokat kell betartani. Levegőtisztaság-védelem: A tevékenység gyakorlása során a munkagépek és szállítójárművek kipufogógázai légszennyező hatásával, porképződéssel és jelentős bűzhatással kell számolni. A bűzhatás elsősorban az állattartás során keletkező trágyából és trágyakezelésből adódik. Zaj és rezgésvédelem: A dokumentációban foglaltak alapján megállapítható, hogy a telephelyen folytatott tevékenység zajterhelése nem haladja meg a területre megengedett határértékeket, a baromfitelep közvetlen környezetében zajvédelmi szempontból védendő létesítmény nincs. A telephelyre történő ki- és beszállítás által okozott forgalmi zajterhelés a szállítási útvonalakon nem jelentős mértékű. Havária események: Havária következhet be a mechanikai rendszer meghibásodása, üzemzavar vagy emberi mulasztás esetén, melynek következtében a tartózkodási idő megnövekedhet az épületekben, amely intenzívebb bűzhatást eredményezhet. Továbbá baleset vagy műszaki meghibásodás esetén üzemanyag vagy trágyacsurgalék elfolyás formájában. További rendkívüli eseményeket okozhatnak a különböző természeti katasztrófák, balesetek is. Tevékenység felhagyása után teendő intézkedések: Berendezések kiszerelése, elszállíttatása. Épületek elbontása, az alépítmények (alapok, vezetékek, tartályok) felszedése. A keletkezett hulladékok ártalmatlanítása /hasznosítása/ engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással. Zárójelentés a hatályban lévő jogszabályok alapján az ártalmatlanított hulladékokról. Állapotfelmérés végzése a más célú hasznosíthatóság megállapítására.

8 8 Kialakított monitoring kutak határozatban előírt működtetése és mintázása. A környezetre gyakorolt hatásokkal kapcsolatban az alábbiak állapíthatók meg: Az érintett terület szennyeződés érzékenységi besorolás szempontjából a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján 2a, azaz érzékeny területnek minősül. A baromfitelepen három ponton a szennyvíz gyűjtőaknák közelében, illetve a telepen kívül lett mintavételi hely (F1-F3) kijelölve a talajvíz szennyezettségének megállapítására. A vett minták vizsgálatát a Bálint Analitika Kft. akkreditált laboratóriumában vizsgáltatták be, amely B szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációt mutatott ki szulfát (355 mg/l és 450 mg/l) és nitrát (79 mg/l) tekintetében. Miután a környezetvédelmi hatóság megállapította, hogy a dokumentáció megfelel mind a Kvt. 75. (1) bekezdésében előírt, környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó feltételeinek, mind a 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben előírt, a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó tartalmi követelményeknek, a dokumentáció megküldésével megkereste a (R.) 4. sz. melléklete által meghatározott, területileg illetékes szakhatóságokat. Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala a /2006. számú, a talajvédelmi hatóság hiánypótlást követően a /2006. számú, a közegészségügyi hatóság a 638-2/2006. számú, az állategészségügyi hatóság pedig a 00157/001/GYŐR/2006. számú állásfoglalásában járult hozzá az engedély kiadásához. A szakhatóságok előírásait az eljáró hatóság a rendelkező részben ismertette. A környezetvédelmi hatóság a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak ismeretében a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és előírások meghatározása mellett működési engedély, illetve egységes környezethasználati engedély kiadása mellett döntött a Kvt. 79. (1) bekezdésének b) pontja, valamint a R. 9. (1) bekezdése alapján. A hatóság egyelőre elégségesnek tartja a nitrát- és szulfátszennyeződés nyomon követését monitoring-kutakkal, s annak eredményei ismeretében dönt az esetleges kármentesítés elrendeléséről. A panasszal kapcsolatos környezetvédelmi előírások a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 10. -án alapulnak. A munkagépek és szállítójárművek üzemeltetése során a módosított 6/1990. (IV.12.) KöHÉM r. előírásait, valamint a nem közúti mozgógépek szennyezőanyag kibocsátásának korlátozásáról szóló 1/2000. (VII.21.) KöViM-KöM együttes r. előírásait kell betartani. A keletkező veszélyes hulladékokra a módosított

9 9 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak, egyéb települési hulladékokra a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak. A trágya mennyiségéről szóló nyilvántartást 49/2001. (IV.3.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kell vezetni. A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget a 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet szabályozza, a hulladékokat a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet szerinti kódokkal kell vezetni. Az állati hulladékokkal kapcsolatos előírás a 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet 9-án alapul. A zajkibocsátási határértéket a hatóság az MSZ :85 szabványra figyelemmel és a 12/1983.(V.12.) MT.sz. rendelet 12. (1) bekezdése alapján állapította meg. A monitoring kutak a 72/1996.V.22.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdése alapján vízjogi engedély-kötelesek. A felszín alatti vizekkel kapcsolatos mintavételi előírások a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 47. -án alapulnak, az adatszolgáltatást e jogszabály 16. -a írja elő. Az engedély időbeli hatályát a hatóság a R. 9. (1) és (2) bekezdése alapján állapította meg, a felülvizsgálat elrendelése a R. 9. (1)-(3) bekezdésén alapul. A határozat a fenti jogszabályokon alapul. Az eljáró hatóság hatáskörét az idézett jogszabályokon túlmenően a 276/2005. (XII.20.) Korm. rendelet 8. (12) bekezdés a.) pontja, illetékességét a 29/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 1. számú melléklete határozza meg. Az eljáró hatóság a jogorvoslat lehetőségét a évi CXL. törvény 98. -a alapján biztosította, a fellebbezés illetékét az illetékekről szóló, módosított évi XCIII. törvény (Itv.) mellékletének XIII. fejezet 2. a) pontja alapján állapította meg. A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló módosított évi XCIII. tv. mellékletének XIII. fejezete 2. a pontja állapítja meg. Győr, március 28. Dr. Hajdu Klára s.k. igazgatóhelyettes