ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

Átírás

1 Iktatószám H /2009. Hiv. szám: Tárgy: Előadó: ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Internet: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Telefon: 96/ , Fax: 96/ Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: Telephely Létesítmény KTJ: KTJ: Dr. Kokas Edit Anna Eszes Melinda Melléklet: H A T Á R O Z A T I. Bábolna, Hungary Pork Kft. Istvánháza sertéstelep egységes környezethasználati engedélye Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Hungary Pork Kft. számára (9021 Győr, Sarkantyú köz 5. statisztikai azonosító jel: ) a képviseletében eljáró Enqua Környezet és Minőség Szolgálat Kft.( 1113 Budapest, Vágfarkasd u.10.) kérelmének helyt adva a Bábolna, Irtáspuszta 209/1, 0211 hrsz. ú ( összevonás után hrsz: 2011) és Tárkány 096/3 hrsz.-ú ingatlanon db férőhelyes sertéstelep létesítésére egységes környezethasználati engedélyt ad az alábbiak szerint. 1. Az engedélyezett tevékenység adatai: II. Az érintett telephely Bábolna és Tárkány települések külterületi határán, a településektől 2,2-3,5 km távolságban található, melynek mérete 6,6815 ha. A hígtrágyás technológiájú sertéshizlaló tevékenység - egyenként 2496 db férőhelyes - 5 db összesen db férőhelyes lagúnás rendszerű istállókban fog megvalósulni. A malacok 8-9 hetes korában, 20 kg-os súllyal kerülnek betelepítésre. A hízlalási ciklus nap, az állatállomány kg-os átlagsúlyának elérésig tart. III. Az eljáró hatóság környezetvédelmi előírásai: 1. Levegővédelmi követelmények 1.) A telephelyen található földutakat száraz időben szükség szerint locsolni kell. 2.) A szántóföldre való kijuttatást száraz, szeles időszakban kell elvégezni, a trágyaszállítást zárt,vagy ponyvával letakart gépjárművel a kora reggeli órákban kell megoldani a lehető legkevesebb idő alatt, kerülve a vasár-és ünnepnapokat. 3.) Törekedni kell a telepet körülvevő növényzet megtartására. 4.) A bűzhatásra érzékeny helyeken széllel szemben kell végezni a trágyázást. 5.) A bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. 2. Vízminőség-védelmi követelmények 1.) A tevékenység megkezdéséig a /1998. számú vízjogi üzemeltetési engedély módosítását kell kérni, az engedélyes személye és a lekötött vízmennyiség vonatkozásában.

2 2.) Tilos szennyezőanyag engedély nélküli közvetlen vagy közvetett bevezetése a felszín alatti vízbe. 3.) A tevékenység ellenőrzött körülmények között folyhat a talajvíz állapotának nyomon követése céljából a telep területén 2 db monitoring kutat kell kialakítani a tervezett 2x 4635 m 2 -es hígtrágya tároló medencék mellett, továbbá egy háttérkút kialakítására van szükség a lagúnáktól és hígtrágyatároló medencéktől a talajvíz áramlás irányával szemben. A monitoring kutakra a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül - vízjogi létesítési engedély kérelmet kell benyújtani, s a vízjogi létesítési engedély alapján létesült építmények csak vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemeltethetők. 4.) A kutakban féléves rendszerességgel mérni kell a vízszintet, és akkreditált laboratóriumban meg kell határozni a talajvíz általános vízkémiai paramétereit (ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOI p, Nitrit, Nitrát, Klorid, Ammónium, Foszfát, Szulfát). A vizsgálati eredményeket az értékelő jelentés részeként évente (január 15-ig) meg kell küldeni a Felügyelőség részére. 5.) A telephely magasságától felfele és lefele 100 méterre a Concó-patakból évente kétszer vízmintát kell venni. Akkreditált laboratóriumban vizsgálni kell a vízminták általános vízkémiai paramétereit (ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, vízhőmérséklet, oldott oxigén tartalmat KOI ps, BOI 5, N ö, Nitrit, Nitrát, P ö, Klorid, Ammónia, Szulfát). A vizsgálati eredményeket az értékelő jelentés részeként évente (január 15-ig) meg kell küldeni a Felügyelőség részére. 6.) A mintavételt és a vizsgálatokat akkreditált szervezettel a szabványban elfogadott eljárások szerint kell elvégeztetni. 7.) Amennyiben a mérési eredményekben hirtelen változás figyelhető meg, úgy arról a Felügyelőséget soron kívül értesíteni kell, és a mérést megismételni az érintett komponensre. 8.) Az engedélyes köteles biztosítani, hogy a gyűjtőmedencék/aknák mindenkori maximális telítettsége ne haladja meg a 85 %-ot. 9.) Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a táp és alomanyagok csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. 10.)A felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos KAR- és FAVI adatlapokat a Felügyelőség részére a határozat jogerőre emelkedését követően 15 napon belül be kell nyújtani. 3. Hulladékgazdálkodási követelmények 1.) A sertéstenyésztés során keletkező állati hulladékok esetében az állategészségügyi előírásokat kell alkalmazni. 2.) A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok környezetszennyezést kizáró módon való gyűjtéséről, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni kell. 3.) A veszélyes hulladéknak minősülő hulladékokat megfelelően elkülönítve a környezet szennyezését kizáró módon kialakított munkahelyi és üzemi gyűjtőhelyen kell gyűjteni. 4.) A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely működési szabályzatának 1 példányát a használatbavétel előtt jóváhagyásra meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóságnak. 5.) A hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatási, illetőleg nyilvántartási kötelezettséget teljesíteni kell. A hulladékokra vonatkozó bejelentést a tárgyévet követő március 1-ig kell megküldeni a hatóságnak. 6.) A tevékenység során keletkező hulladékokat a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti kódokkal kell besorolni. 7.) A hulladékok további kezeléséről hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással kell gondoskodni. 8.) Amennyiben a gazdálkodó szervezet tárgyévi gazdálkodása során a hulladékok mennyisége meghaladja a hulladékgazdálkodási tervek tartalmi követelményeit meghatározó jogszabályban meghatározott értékeket, úgy a tárgyévet követő 6 hónapon belül egyedi hulladékgazdálkodási tervet kell készítenie, és jóváhagyásra be kell nyújtania a felügyelőségre. 4. Havária bekövetkezése esetén betartandó előírások:

3 A tevékenység végzése során bekövetkező esetleges környezetszennyezést a kárelhárítás egyidejű megkezdésével a környezetvédelmi hatóságnak azonnal be kell jelenteni. A keletkező hulladékok megfelelő ártalmatlanításáról gondoskodni kell. 5. A tevékenység felhagyása után betartandó előírások: 1. A berendezéseket ki kell szerelni, el kell szállítatni. 2. Az épületeket, tárolókat el kell bontani, az alépítményeket (alapok, vezetékek, tartályok) fel kell szedni. 3. A keletkezett hulladékokat /hasznosítása/ engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással kell ártalmatlanítani. 4. A Felügyelőséghez az ártalmatlanított hulladékokról zárójelentést kell benyújtani. 5. Állapotfelmérést kell végezni a más célú hasznosíthatóság megállapítására. 5. Szakhatóságok előírásai: ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete: 1. A fúrt kút vizének emberi ivóvíz fogyasztásra való felhasználása esetén a 201/2001 ( X.25.) Korm. rendeletnek meg kell felelni. GyMSM Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság: 1.) Az állattartó vállalkozónak, mint mezőgazdasági tevékenységet folytatónak adatszolgáltatást megalapozó folyamatos nyilvántartást kell vezetni a keletkező trágyákról és azok felhasználásáról. 2.) Az adatszolgáltatást köteles a tárgyévet követő év február 28-ig a talajvédelmi hatóságnak megküldeni. 3.) A használatbavételi engedély megszerzéséhez a keletkező hígtrágya termőföldön történő felhasználása esetén a telep tulajdonosának igazolnia kell, hogy a kihelyezésre szolgáló terület rendelkezésre áll, illetve az üzembe helyezést követő 120 napon belül meg kell szereznie a talajvédelmi hatóság kihelyezésre vonatkozó engedélyét. IV. A jelen határozatban megadott engedély, a határozatban foglaltak legkésőbb 5 évenként történő felülvizsgálata tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályosak. A hatóság az egységes környezethasználati engedély ötévenkénti felülvizsgálata érdekében elrendeli a tevékenység teljes körű felülvizsgálatát úgy, hogy az arról készített dokumentációt az engedélyes a jelen határozat jogerőre emelkedését követő öt év elteltével öt példányban nyújtsa be. V. Az eljáró hatóság a következőkre hívja fel az engedélyes figyelmét: 1.Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a hatóság kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, intézkedési terv illetőleg környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. 2. Környezetveszélyeztetés- vagy szennyezés esetén a hatóság a tevékenységet a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja. 3. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a fenti jogkövetkezmények alkalmazásának lehetőségén kívül az engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt ötvenezer- százezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi. VI. Az engedélyesnek a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a évre számítandó felügyeleti díj arányos részét meg kell fizetnie. A díjat a felügyelőségnek a határozat VII. fejezetében megjelölt számlájára kell befizetni.

4 VII. A határozattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A másodfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díja ,- Ft, amit a számú számlára kell az eljárás kezdeményezésekor befizetni. INDOKOLÁS Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előzetes vizsgálatot lezáró H /2008. számú jogerős határozatában a Hungary Pork Kft. által Bábolna és Tárkány külterületén, korábban baromfitartásra szolgáló Istvánháza telepen (Bábolna hrsz.: 0209/1, 0211, ( összevonás után : hrsz.: 2011) Tárkány hrsz.: 096/3 hrsz.) tervezett db hízóból álló sertéstelep létesítése és üzemeltetése kapcsán megállapította, hogy a tervezett tevékenység környezeti hatásvizsgálat köteles, csak a hatóság által kiadandó egységes környezethasználati engedély birtokában kezdhető meg, valamint a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezeti eljárás összevonható. A tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezésről szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R. ) 1. számú melléklet 2. pontja alapján környezeti hatásvizsgálat köteles, valamint a 2. számú melléklet 11.pontja alapján egységes környezethasználati engedélyhez kötött. A Kft. megbízása alapján az Enqua Környezet és Minőség Szolgálat Kft. (2943 Bábolna, Mészáros u. 1.) elkészítette az összevont környezeti hatástanulmány és egységes környezethasználati engedélykérelmi dokumentációt, melyet a felügyelőséghez az egységes környezethasználati engedély megadása érdekében benyújtott, egyben kérte a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonását. A hatóság a benyújtott, összevont környezeti hatástanulmány és egységes környezethasználati engedélykérelmi dokumentáció és a hiánypótlások alapján a következő tényállást állapította meg: A tevékenység ismertetése: Az érintett telephely Bábolna és Tárkány települések külterületi határán, a településektől 2,2-3,5 km távolságban található, melynek mérete 6,6815 ha. A telephelytől É-irányban kb. 2 km-re találhatók Kajándpuszta lakóházai. A sertéstelepet annak 500 méteres környezetében mezőgazdasági művelés alatt álló területek övezik. A telephelytől kb. 730 m-es távolságban található DK-i irányban a Concópatak, amely időszakos vízfolyás, befogadója a Duna. A hígtrágyás technológiájú sertéshizlaló tevékenység 5db - egyenként 2496 db férőhelyes - összesen db férőhelyes lagúnás rendszerű istállókban fog megvalósulni. A malacok 8-9 hetes korában, 20 kg-os súllyal kerülnek betelepítésre. A hízlalási ciklus nap, az állatállomány kg-os átlagsúlyának elérésig tart. A tevékenységhez kapcsolódó egyéb műveletek Trágyakezelés: A sertéstartó tevékenység során keletkező hígtrágya mennyisége m 3 /év. Az állattartó épületek padozata betonrács, amely alatt 80 cm mélységű vízzáró trágyatároló aknarendszert alakítanak ki. Az aknák vízzáró és szulfátálló betonból készülnek. A lagúnák kapacitása 6720 m 3. A telepen keletkező hígtrágya tárolására 2 db egyenként 4635 m 3 kapacitású fedett trágyatároló medence kerül kialakításra. A keletkezett hígtrágya speciális földbe injektáló 10m 3 -es hígtrágya szállítóval kerül kijuttatásra mezőgazdasági területekre, az illetékes talajvédelmi hatósági engedélye birtokában. Vízellátás A sertéstelep vízellátását a telephelyen kialakított fúrt kútról kívánják biztosítani, melyet a többször módosított /1998. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján működtetnek. A telephelyen technológiai vízfelhasználás (állatok itatása, takarítás, takarmánykeverés) és

5 szociális vízfelhasználás történik. A felhasználandó éves vízmennyiség m 3 /év, melyből 87 m 3 /év szociális célra történik. Szennyvíz Az istállóépületek takarításakor keletkező 60m 3 /év mennyiségű mosóvíz az állattartó épületek alatti lagúnákba kerül. A telephelyen a szociális létesítmények üzemeltetéséből keletkező kommunális szennyvíz gyűjtése 1 db 10 m 3 -es vízzáró gyűjtőaknában történik, amelynek éves mennyisége 80 m 3. A keletkező folyékony kommunális szennyvizet rendszeres időközönként arra engedéllyel rendelkező ártalmatlanítóhoz szállítják el. Csapadékvíz Az állattartó tevékenység során a csapadékvíz trágyával a tartástechnológiából fakadóan - nem szennyeződik. Az épületek csapadékvíz elvezető eresszel és lefolyócsatornákkal rendelkeznek. A szennyezetlen csapadékvizet a tűzivíztározó medencébe vezetik. A szennyezetlen csapadékvíz fennmaradó része a telephely burkolatlan területein elszikkadt. Felszíni és felszín alatti vizek és földtani közeg A telephelytől kb. 730 m-es távolságban található DK-i irányban a Concó-patak, amely időszakos vízfolyás, befogadója a Duna. A telep területe 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján 2a érzékeny területnek minősül, felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőterületét nem érinti. Takarmányozás A takarmány összeállításához és adagolásához WEDA típusú folyékony takarmányozási rendszert üzemeltetnek. A takarmány kijuttatása csőrendszeren keresztül, szelepek segítségével történik a központi egység irányításával a megfelelő kutricában elhelyezett etetővályúba. Az éves takarmány mennyisége tonna. Földalatti tartályok és vezetékek Az érintett telephelyen a szennyvízakna és lagúnás trágya gyűjtőaknákon és medencén kívül egyéb földalatti létesítmény nincs. A tevékenység környezetre gyakorolt hatásai: Hulladékkezelés: A telephelyen keletkező veszélyes hulladékok: Megnevezés EWC kód Éves mennyiség (kg) Gyógyszerrel szennyezett göngyöleg * 6 Fertőtlenítőszerrel szennyezett fűrészpor * 80 Fertőtlenítőszerrel szennyezett göngyöleg * 30 A telephelyen keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését az üzem területén kialakított fedett, zárt, betonozott padozatú gyűjtőhelyen végzik. A veszélyes hulladékok további kezelését (szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) kezelési engedéllyel rendelkező cégek végzik. A telephelyen, a működés során keletkező nem veszélyes hulladékok: Megnevezés EWC kód Éves mennyiség (kg) Állati tetem Folyékony kommunális hulladék Műanyag csomagolási hulladék Szilárd kommunális hulladék A nem veszélyes hulladékokat elkülönítve gyűjtik és engedéllyel rendelkező szervezetnek adják át további kezelésre. A folyékony kommunális hulladékot 10 m 3 -es zárt aknában gyűjtik és rendszeresen, arra engedéllyel rendelkező ártalmatlanítóhoz szállíttatják.

6 A telephelyen a tevékenység telepítése során keletkező nem veszélyes hulladékok: Megnevezés EWC kód Keletkező mennyiség (kg) Vegyes építési és bontási hulladék A keletkező építési és bontási hulladékot elkülönítve gyűjtik és engedéllyel rendelkező szervezetnek adják át ártalmatlanításra. Levegőtisztaság-védelem: A sertéstelep üzemelése során bűzhatással - elsősorban a trágyából adódóan-, ill. a szállítójárművek kipufogógázai légszennyező hatásával, porképződéssel kell számolni. Zaj és rezgésvédelem: A benyújtott dokumentációkból megállapítható, hogy az állattartó telepen folytatott tevékenység jelentős környezeti zaj- és rezgéshatásokkal nem jár. A tevékenység hatásterületén zajvédelmi szempontból védendő terület, létesítmény, épület és helyiség nem található, így a 8/2002 (III.22.) KöM EüM együttes rendeletben meghatározott zaj és rezgésterhelési határértékeknek nem kell teljesülni. Az állattartó telep mezőgazdasági felhasználású külterületekkel szomszédos, a legközelebbi védendő lakóterület Tárkány belterületi lakóépületei 2500 m-re található a telephelytől. A telephely működésével kapcsolatos közúti közlekedés nem növeli számottevően a meglévő utak zajterhelését. Havária események: Havária következhet be a mechanikai rendszer meghibásodása, üzemzavar vagy emberi mulasztás, továbbá baleset vagy műszaki meghibásodás esetén üzemanyag vagy trágyaelfolyás formájában. Ezen események következtében a tartózkodási idő megnövekedhet az épületekben és tárolókban, amely intenzívebb bűzhatást eredményezhet. További rendkívüli eseményeket okozhatnak a különböző természeti katasztrófák, balesetek is. Elérhető legjobb technika (BAT): A hatóság a benyújtott dokumentáció alapján vizsgálta az elérhető legjobb technika és a telephelyen tervezett létesítmények viszonyát. Az elérhető legjobb technikára vonatkozó információforrás az adott szektorra vonatkozó BAT Referencia dokumentum (BREF), amely júliusától angol nyelven rendelkezésre áll. A vizsgált takarmányozási technika kielégíti az elérhető legjobb takarmányozási technikák célját, azaz, hogy a különböző életszakaszokban adott takarmány tápanyagtartalma minél jobban kielégíti az állatok igényeit oly módon, hogy a trágya tápanyagtartalma minél kisebb legyen. A zárt, korszerű állattartási technológia, illetve a vízzáró és szulfátálló padozatkialakítás megfelel a legszigorúbb követelményeknek. A víz-és energiafelhasználást a BAT-nak megfelelően szigetelt épületpanelek alkalmazásával, szakaszosan üzemeltethető ventillátorok beépítésével, s automatizálással minimalizálják. A Felügyelőség a dokumentáció megküldésével megkereste a R. 24 (6) bekezdése alapján a területileg illetékes szakhatóságokat a R. 12. számú mellékletének megfelelően. A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság /2008. számú, a KEM Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság 20.1/00476/003/2008. számú, a Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész /2008. számú, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Irodája 430/0527/02/2009. számú, Kisbér Város Jegyzője 328-1/2008. számú, Bábolna Város Polgármesteri Hivatala 74-2/2009. számú állásfoglalásában a beruházás megvalósításához kikötés nélkül, az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete 1478/6/2008.számú, a KEM MgSZH Növény és Talajvédelmi Igazgatósága 20.2/3736-3/2008. számú állásfoglalásában a határozat rendelkező részébe foglalt előírásokkal hozzájárult. A hatóság a nyilvánosság bevonása érdekében Közlemény, a kérelem és mellékletei megküldésével megkereste a R. 24. (7) bekezdése alapján a 8. ( 2) bekezdés a) pontjának megfelelően Bábolna és

7 Tárkány Önkormányzatát, valamint a 8. ( 2) bekezdés b) pontjának megfelelően Nagyigmánd mint feltételezetten érintett település Önkormányzatát a Közlemény és a közérthető összefoglaló megküldésével azzal, hogy a közhírré tételről gondoskodjanak. A Közleményt a Felügyelőség a fentieken kívül honlapján és az ügyfélszolgálati irodában közzétette,valamint a 24 óra című napilapban megjelentette. A felügyelőség a R. 9..(4) bekezdésének megfelelően Hirdetményben értesítette a közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a települések önkormányzatait, lakosságát, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságokat és a kérelmezőt. A közmeghallgatásig és a február 4-én 10 órakor Bábolna Polgármesteri Hivatalának hivatalos helyiségében megtartott közmeghallgatáson sem az önkormányzatok, sem a lakosság részéről észrevételt nem nyújtottak be sem a felügyelőséghez, sem a közmeghallgatás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez. A közmeghallgatáson elhangzottakat a határozat mellékleteként csatolt jegyzőkönyv tartalmazza. Tekintettel arra, hogy az eljárás során észrevétel nem érkezett, a hatóság az általa feltárt tényállás és a szakhatóságok állásfoglalásai alapján döntött. Megállapította, hogy a tárgyi beruházás a határozat rendelkező részben foglalt feltételekkel történő megvalósítása a környezet védett elemeit a megengedettnél jobban nem terheli, ezért az egységes környezethasználati engedélyt a környezetvédelmi törvény 66. (1) bekezdés b) pontja és a R. 20. (8) bekezdése alapján kiadta. Az engedély tartalmát a hatóság a R. 11. sz. melléklete alapján határozta meg. A hatóság figyelemmel volt arra, hogy az egységes környezethasználati engedély megadásakor a R. 20. (3) bekezdése szerint a hatáskörébe tartozó külön jogszabályokban meghatározott engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni. Ezért a hatóság döntése során a következő jogszabályok anyagi jogi rendelkezéseit is alkalmazta: A határozat III. fejezetének 1. pontjába foglalt előírásokat a hatóság a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 4. ( 3) bekezdésében foglaltak alapján tette, a bűzhatásra vonatkozó rendelkezés a 14. -án alapul. A határozat III. fejezetének 2. pontjában foglalt vízminőség-védelmi előírások a felszín alatti vízszennyezés nyomon követésére és az eredmények megküldésének tekintetében a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. b./ pontján alapulnak. Az akkreditált szervezetre és a vizsgálatra vonatkozó rendelkezés a 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 47. (1) és (3) bekezdésén alapul. A szennyező anyagnak a felszín alatti vízbe történő bevezetésének tilalma a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. (2) bekezdésén alapul. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. b) pontja alapján a tevékenység ellenőrzött körülmények között folyhat, mely magába foglalja az adatszolgáltatást is. A Kft. a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. (1) és (2) bekezdései és a 35. (1) bekezdése alapján adatlap benyújtására kötelezett, mivel engedélyköteles tevékenységet folytat. A környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet szerint kitöltött KAR adatlapokat és a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer ( FAVI ) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V.10.) KvVM rendelet 1. számú melléklete szerint kitöltött FAVI adatlapokat a felügyelőség részére a 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 14. (4) bekezdése, valamint a 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdése alapján kell benyújtani. Az adatszolgáltatás elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetére vonatkozó jogkövetkezményt a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 36. (1 bekezdés c.) pontja rögzíti. A III. fejezetének 3. pontjába foglalt állati hulladékok kezelésére vonatkozó előírás az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 1. és 2. számú mellékletén alapul. A hulladékgazdálkodási előírások a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. tv. 13. (1) és (2) bekezdésén, illetve a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdésén és a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 4. (1) és 5. (1) bekezdésein alapulnak. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely kialakítására vonatkozó előírást a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. (2) bekezdése tartalmazza. A keletkezett hulladék nyilvántartását a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM. rendelet szerinti kódszámokkal kell vezetni.

8 A nyilvántartást és az adatszolgáltatást a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. - a továbbiakban: Ktv. 50. (1) bekezdése, a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény a továbbiakban: Hgt. - a Hgt. 51. (1) bekezdése, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 4. (2 ) bekezdése, valamint a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet rendelkezései alapján kell végezni. A hulladékok kezelésére vonatkozó rendelkezés a Hgt. 13. (1) bekezdésén és a Hgt. 13. (2) bekezdés b./ pontján, a Hgt. 14. (1)-(2) bekezdésein alapul. A hígtrágya termőföldre való kijuttatásához a évi CXXIX tv. 49. (1) bekezdés d) pontja alapján a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. A haváriára vonatkozó bejelentési kötelezettség a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdésén alapul. A környezetszennyezés és a környezetkárosítás megelőzésére vonatkozó előírások a Ktv. 6. (1) bekezdés b./ és c./ pontjain, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 9. (1) bekezdés b./ pontján alapulnak. Az engedély időbeli hatályára és a felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a R. 20. (8) bekezdésén alapul. A hatóság a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak ismeretében, a rendelkező részben foglaltak szerint egységes környezethasználati engedélyt adott a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések, a fent megállapított tényállás, a szakhatósági állásfoglalások, valamint a R. 17. (2) bekezdése, a R. 20. (3)-(5) bekezdései, a R. 11. sz. melléklete, a R. 24. (9) bekezdés a) pontja, a Ktv. 66. (1) bekezdés b.) pontja, a Ktv. 70. (1) bekezdése, a Ktv. 71. (1) bekezdés c.) pontja alapján. A hatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdésén és a 38. (1) bekezdésén, a R. 24. (9) bekezdés a) pontján alapul, míg illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete állapítja meg. A fellebbezési jogosultságot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló. 98. (1) bekezdése biztosítja, a jogorvoslati eljárás díját a hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a víz-ügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdésében foglaltak szerint határozta meg. Győr, március 11. Gerencsér Tivadar s.k. Igazgató