ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő: Szerda: ,13-16 Péntek: óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: TH-KTJ: Iktatószám: 515-2/2015 Hiv. szám: Tárgy: Bőny Előadó: Dr. Balogh-Máté Rita Sulyok Zoltán Melléklet: FP PLUS BROILER Kft. baromfitelep egységes környezethasználati engedélye H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség mint elsőfokú környezetvédelmi hatóság az FP PLUS BROILER Kft. (2944 Bana.,Dr. Szakáll Gyula u. 18.) KSH törzsszáma: ) részére a Bőny, Örkénypuszta 0174/8 és 0174/23 hrsz-ú ingatlanon lévő baromfitelep ( EOV koordináta: X = Y = ) üzemeltetésére az ENQUA Kft.. ( 1073 Bp., Erzsébet krt ) által benyújtott kérelem és dokumentáció alapján a D1 diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi engedélyt, valamint a baromfitelep üzemi kárelhárítási tervének jóváhagyását is magába foglaló a következők szerint: 1./A tevékenység megnevezése: környezetvédelmi működési engedélyt, s egyben egységes környezethasználati engedélyt ad, II. "Nagy létszámú állattartás, létesítmények intenzív baromfi baromfitenyésztésre, több mint férőhely baromfi számára" Férőhely kapacitás: férőhely 2./ Levegőterhelést okozó technológia megnevezése: T1. Brojler hízlalás T2 Áramfejlesztés A létesítmény, illetve technológia légszennyező forrásai: T1 technológiából eredően diffúz forrás: D1 Brojler istálló T2 Áramfejlesztés P1 Aggregátor kémény III. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség mint elsőfokú hatóság a FP PLUS BROILER Kft. ( 2944 Bana.,Dr. Szakáll Gyula u. 18.) KSH törzsszáma: ) részére a Bőny, Örkénypuszta 0174/8 és 0174/23 hrsz-ú ingatlanon lévő baromfitelep ( EOV koordináta: X = Y = ) üzemi kárelhárítási tervét jóváhagyja. G:\Hatarozatok\2015\515-2.doc 1

2 2 IV. Szakhatósági állásfoglalások: 1.Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének VIII-R- 047/ /2013. számú szakhatósági állásfoglalása: A Bőny, FP Plus Broiler Kft. (2944 Bana, Dr. Szakáll Gyula u. 18.) által üzemeltetett Bőny, Örkénypuszta baromfitelepének további működését lehetővé tevő egységes környezethasználati engedély kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az, a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.. 2.Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának a 17.2/12-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, a joghatóság fenti számú megkereséséhez csatolt ENQUA Környezet és Minőség Szolgálat Kft. (1073 Budapest Erzsébet krt ) által készített munkaszám nélküli FP PLUS Broiler Kft. Örkénypuszta baromfitelep Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati és diffúz légszennyező forrás engedélykérelmi dokumentációja december megnevezésű dokumentáció alapján az alábbi TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS-t adom: a Böny külterület 0174/8 és 0174/23 hrsz-ú területeken elhelyezkedő baromfitelep üzemeltetése során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a környező termőföldek minőségében kárt, talajszennyezést ne okozzanak, a tárgyi egységes környezethasználati engedély talajvédelmi szempontból kiadható. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. 3.Bőny Község Jegyzője az 18-1/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: Az FP Plus Brojler Kft. ( székhelye: 2944 Bana, Dr. Szakáll Gyula utca 18.) mint a baromfitelep új üzemeltetője a Bőny, 0174/8 hrsz.-ú telephelyére környezethasználati engedély felülvizsgálatra kötelezett által elkészített Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati és diffúz légszennyező forrás engedélykérelmi dokumentáció alapján a 347/2006. Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdés értelmében 4. számú melléklet kijelölése szerint az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: Nincs tudomásunk arról hogy a tevékenység következtében környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lenne, illetve amelynek védelme hatáskörömbe tartozna, vagy környezetveszélyeztetés fordulna elő. A teljes körű környezethasználati engedély kiadásához hozzájárulok. 4.Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Katasztrófavédelmi Igazgatóságának a 216-2/2014/VH. számú szakhatósági állásfoglalása: Észak- dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) /2014. számú megkeresése alapján FP Plus Broiler Kft. (2944 Bana, Dr. Szakáll Gyula u. 18.) részére, az Örkénypuszta (0174/8 hrsz.) baromfitelep egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatához, vízminőség-védelmi és vízgazdálkodási szempontból az alábbi 2

3 3 f e l t é t e l l e l j á r u l o k h o z z á : Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a táp -és alomanyagok csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg. 5. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Katasztrófavédelmi Igazgatóságának a 35800/681-2/2014/VH.számú szakhatósági állásfoglalása: Észak-dunántuli Környezetvédelmi és TermészetvédeImi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád út ) /2014. számú megkeresése alapján az FP Plus Broiler Kft. (2944 Bana, Dr. Szakáll Gyula utca 18.) kérelmére, a tárgyi üzemi kárelhárítási tervvel kapcsolatos eljárásban a dokumentáció elfogadásához, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontból az alábbi f e l t é t e l e k k e l j á r u l h o z z á : Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a szivárgás- és szennyezésmentes tárolásról. A tervben rögzített anyagok és eszközök készenlétben tartásáról és rendszeres felülvizsgálatáról, pótlásáról gondoskodni. A tervet ötévenként mindenképpen, de ha az üzem technológiájában, vízforgalmában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységében vagy tulajdonjogában változás következik be, öt éven belül is felül kell vizsgálni. A vizek esetlegesen bekövetkező szennyeződését, a vízminőségi kár keletkezését az első fokú vízügyi hatóságnak bejelenteni. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg. V. A tevékenységre vonatkozó hatósági előírások az elérhető legjobb technika (BAT) figyelembevételével: A./ Környezetvédelmi előírások: Levegőtisztaság-védelmi előírások 1.) A pormentesített utat minden időjárási körülmény között biztosítani kell. A munkaterületen található utakat száraz időben locsolással pormentesíteni kell. 2.) A facsoportokat és erdősávokat karban kell tartani, kivágás, kipusztulás esetén pótolni kell. 3.) Állományváltáskor sorra kerülő kitrágyázást a szélsebesség és szélirány figyelembe vételével - a lehető legkevesebb idő alatt kell elvégezni, a trágyaszállítást zárt, vagy ponyvával letakart gépjárművel kell elvégezni. A bűzhatásra érzékeny helyeken széllel szemben kell végezni a trágyázást. 4.) Minél nagyobb szárazanyag-tartalom elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelő víz csöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. A kiszárított trágya tárolásakor ügyelni kell az elegendő kapacitású, megfelelő szigetelésű tároló hely létesítésére. 5.) A trágya kihordásához alkalmazott gépi berendezések megfelelő műszaki kialakításával és rendszeres ellenőrzésével az anyagmozgatás során az elszórást meg kell akadályozni. 6.) A trágya termőföldre való kijuttatását és a trágyázott terület elmunkálását a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat által kiadott engedélyben foglaltak szerint kell végezni, melynek során kerülni kell a kijuttatási területek szomszédságában lévő lakosság zavarását. 7.) A bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe 8.) A szükségáramforrás üzemanyag-minőségi követelménye: a gázolaj kéntartalma 0,05 m/m%-nál nem lehet nagyobb. 3

4 4 Méréssel és adatszolgáltatással kapcsolatos előírások: 9.) A P1 pontforrás kibocsátásának mérését első alkalommal azon év első felében kell elvégezni, amikor a megelőző évben a diesel aggregátor működési ideje meghaladta az 50 h-t. 10.) A T2 technológia P1, légszennyező források kibocsátását 5 éven belül, a mérési jegyzőkönyvek benyújtásával kell igazolni. A mérési jegyzőkönyveket 2 példányban meg kell megküldeni a felügyelőségnek. 11.) Az ellenőrző méréseket akkreditált mérőszervezettel kell végeztetni. A tervezett mérés időpontjáról a mérés megkezdése előtt 15 nappal a hatóságot értesíteni kell. 12.) A mérést hatályos mérési szabványban előírt mérőhely kialakításával kell biztosítani. Adatszolgáltatás 13.) A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. (2) bekezdése szerint az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a tárgyévet követő év március 31- ig a felügyelőség részére a 7. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság- védelmi jelentést kell benyújtani. 14.) Az üzemeltető a légszennyező forrásokra vonatkozóan köteles a megfelelő formanyomtatványokon adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára (alapbejelentés és légszennyezés mértéke éves bejelentés). 15.) Az üzemeltető az alapbejelentés (LAL lap) bármely adatának megváltozása esetén a bekövetkezett változásokat köteles 30 napon belül az alapbejelentő lapon bejelenteni, és kérni az engedély felülvizsgálatát. Zajvédelmi előírás 16.) A tevékenység megszüntetését, az új üzemeltető tevékenységének megkezdését, valamint a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely határérték túllépést okozhat, az üzemeltető 30 napon belül köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. Hulladékgazdálkodási előírások 17.) A baromfitartás során keletkező állati eredetű melléktermékek, hulladékok esetében a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet előírásait kell alkalmazni. 18.) A tevékenység során keletkező hulladékokról a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően nyilvántartását kell vezetni, illetve az adatszolgáltatást kell teljesíteni. 19.) A hulladékok további kezeléséről (hasznosításukról, ártalmatlanításukról), érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodni kell. 20.) Amennyiben lehetséges, a keletkező hulladékok hasznosításra történő átadását kell előtérbe helyezni az ártalmatlanítással szemben. 21.) A tevékenység végzése során esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát a kárelhárítás egyidejű megkezdésével az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni, a képződő veszélyes hulladékokat környezetszennyezését kizáró módon kell gyűjteni, kezelésükről engedéllyel rendelkező szervezetnek történő átadással kell gondoskodni. 22.) Az évente 2 tonnát meghaladó mennyiségű veszélyes vagy évente 2000 tonnát meghaladó nem veszélyes hulladék telephelyről történő elszállítása esetén a tárgyévet követő március 1-ig hulladék elszállítást bejelentő E-PRTR lapot is kell benyújtani. Haváriára és Üzemi Kárelhárítási Tervre vonatkozó előírások 23.) A jelen határozattal jóváhagyott terv egy példányát a gazdálkodó szervezet székhelyén kell tartani, egy példányát, pedig azon telephelyen, amelyre vonatkozik. 24.) A terv adatainak folyamatos vezetéséről, az azokban bekövetkezett változások rögzítéséről, átvezetéséről gondoskodni kell. 25.) Havária események bekövetkezésének a lehetőségét gondossággal és megfelelő óvintézkedésekkel minimálisra kell visszaszorítani. VI. FP PLUS BROILER Kft. ( 2944 Bana.,Dr. Szakáll Gyula u. 18.). befizette a kérelem elbírálásáért járó ,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. Az engedélyezési eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. 4

5 5 VII. A jelen határozatban megadott egységes környezethasználati engedély március 10-ig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát az engedélyesnek, a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kell kezdeményeznie 2019.december 31-ig. VIII. Aki az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatja tevékenységét, azt a környezethasználót a felügyelőség határozatában kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, valamint az engedélyben rögzített feltételek betartására kötelezi. IX. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati eljárás díja: ,-Ft. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg a jogorvoslati eljárási díjat készpénz-átutalási megbízással (csekkel), vagy a felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett sz. előirányzat-felhasználási számlájára történő átutalással kell megfizetni. A szakhatósági állásfoglalásban foglaltak jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. I N D O K O L Á S FP PLUS BROILER Kft. ( 2944 Bana.,Dr. Szakáll Gyula u. 18.) KSH törzsszáma: ) a Bőny, Örkénypuszta 0174/8 és 0174/23 hrsz-ú ingatlanon lévő baromfitelep ( EOV koordináta: X = Y = ) felülvizsgálatára vonatkozó kérelmét benyújtotta az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez az egységes környezethasználati engedély kiadása érdekében. A környezetvédelmi hatóság megállapította, hogy a fenti baromfitelepen férőhelyet meghaladó nagy létszámú állattartás folyik, mely tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet - a továbbiakban: R számú melléklet 11/a. pontja alapján egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységnek minősül. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény a továbbiakban: Kvt (1) bekezdés b) pontja alapján a környezethasználat az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetve folytatható. FP PLUS BROILER Kft. ( 2944 Bana.,Dr. Szakáll Gyula u. 18.). az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak eleget tett. A felügyelőség a kérelem, a benyújtott dokumentáció és a hiánypótlások alapján a következő tényállást állapította meg: FP PLUS BROILER Kft. ( 2944 Bana.,Dr. Szakáll Gyula u. 18.) a Bőny, Örkénypuszta 0174/8 és 0174/23 hrsz-ú ingatlanon lévő baromfitelepet üzemelteti. Az érintett telephely a Bőny 0174/8 és 0174/23 hrsz-ú ingatlanokon helyezkedik el két istállócsoportban. A telepektől északi irányban az ATEV ZRt. melléktermék feldolgozó üzeme, déli irányban a Győr-Bőny közötti közlekedési út található. Nyugati és keleti irányokban, valamint a Győr-Bőny közötti közlekedési út túloldalán mezőgazdasági művelési ágú területek találhatók. A telepen brojer hizlalás folyik. A telephely a községtől kb m -es távolságra van. A telephelyen 8 db (a keleti istállócsoportban 3 db, a nyugati istállócsoportban 5 db) baromfiistálló található, az istállók alapterülete összesen m 2, ami turnusonként brojlert jelent. Trágyakezelés A telephelyen évente jellemzően 6 alkalommal, az állomány kikerülését követően keletkezik mélyalmos szervestrágya, évente mintegy tonna mennyiségben. Az istállótrágyát a telephelyen nem tárolják, a turnusváltások alkalmával az Ászári Mezőgazdasági, Termelő, Szolgáltató és Értékesítő ZRt-nek adják át hasznosítás céljából. A ZRt. a trágyát saját földjein hasznosítja. A telep istállócsoportonként egy-egy trágyatárolóval rendelkezik. A tárolókat csak szükség esetén, átmeneti tárolásra használja, azok vízzáró és szulfátálló anyagból lettek kialakítva, kármentővel rendelkeznek. A 5

6 6 trágyatároló műtárgyak Győr Megyei Jogú Város jegyzője által kiadott 64449/2010 és 66447/2010 számú használatbavételi engedélyekkel rendelkeznek Földalatti tartályok és vezetékek A kommunális szennyvizek gyűjtésére szolgáló aknák kivételével felszín alatti tartályok, vezetékek a telephelyen nem találhatóak. Levegőtisztaság-védelem Bőny település a mód. 4/2002. (X.7.) KvVM r. 1. sz. melléklete szerint a Légszennyezettségi zóna 10. Az elmúlt években bűzzel kapcsolatos lakossági panaszbejelentés nem érkezett. A tevékenység a 314/2005.(XII.25.) Kormányrendelet 2. sz. sz. melléklet előírásainak megfelel. A baromfitelep több mint férőhely baromfi számára, üzemelése során munkagépek és szállítójárművek kipufogógázai légszennyező hatásával, porképződéssel, és jelentős bűzhatással kell számolni. A szag, illetve bűzhatást az állatok jellegzetes szaga valamint trágyája, esetlegesen felhasznált tápszerek és gyógyhatású készítmények illata okozza. A tartástechnológia mélyalmos típusú. A trágya szaganyagainak összetételéből az ammónia és metán emelhető ki, mint jellemző légszennyező anyag. A természetes és mesterséges ventilláció segítségével az istállók nyílásain távozó légszennyező és más szag anyagok diffúz légszennyezésként jelentkeznek, viszonylag egyenletes elosztásban kerülnek ki a levegőbe. A telephelyen a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján felügyelőségünk hatáskörébe tartozó diffúz forrás és helyhez kötött pontforrás üzemel. Levegőterhelést okozó technológia megnevezése: T1. Brojler hízlalás T2 Áramfejlesztés A létesítmény, illetve technológia légszennyező forrásai: T1 technológiából eredően diffúz forrás: D1 Brojler istálló T2 Áramfejlesztés P1 Aggregátor kémény Zajvédelem A baromfitelep működése során az állattartó épületek szellőző ventilátorai, a szállítójárművek és az anyagmozgatási, rakodási tevékenység zajkibocsátásával lehet számolni. A telephely zajforrásai nappali és éjjeli időszakban is működnek. A telep közvetlen környezetében külterületi mezőgazdasági területek találhatók, melyeken nincs zajvédelmi szempontból védendő épület, így a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet zajterhelési határértékeinek nem kell teljesülniük. Egyéb zajos létesítménnyel nem határos. A benyújtott felülvizsgálati dokumentációban található, Öko-Raab Kft. által készített R-1009/2/9 jelű mérési jegyzőkönyv alapján a tevékenység hatásterülete sem nappali, sem éjjeli időszakban nem éri el a legközelebbi, Bőny település védendő belterületét. A tevékenységgel kapcsolatos közúti közlekedés nem növeli számottevően a meglévő utak zajterhelését. Természetvédelem Az érintett ingatlan nem védett természeti terület, és nem része sem a Natura 2000, sem az Országos Ökológia hálózatnak. A tevékenység folytatása táj-és természetvédelmi érdeket nem sért. Hulladékgazdálkodás Az üzemelés során keletkező nem veszélyes hulladékok: Megnevezés EWC kód Hulladékká vált állati szövetek Egyéb települési hulladék, ide értve a kevert települési hulladékot is Emésztőgödrökből származó iszap

7 Az üzemelés során keletkező veszélyes hulladékok: 7 Megnevezés EWC kód Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett * csomagolási hulladékok Fénycsövek * A települési szilárd hulladékot zárt edényzetben gyűjtik, mely szerződés alapján kerül rendszeresen elszállításra. A keletkező települési folyékony hulladékot egy-egy 10 m 3 -es betonozott aknában gyűjtik a kezelőhöz történő elszállításig. A keletkező veszélyes hulladékokat munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik a további kezelésre történő átadásig. A hulladékká vált állati szöveteket, állati tetemeket az állategészségügyi előírásoknak megfelelően kezelik. A tevékenység során keletkező trágya mezőgazdasági területekre történő kihelyezése megoldott. Felhagyás során keletkező hulladékok: A tevékenység felhagyását nem tervezik, amennyiben mégis sor kerül a felhagyásra az üzemeléssel kapcsolatos hulladékképződés megszűnik, hulladék nem marad hátra, a tevékenység folytatása során keletkezett hulladékok elszállításra kerülnek. A telephely teljes felszámolása esetén, az épületek bontásából bontási hulladékok keletkezése várható. Egyedi hulladékgazdálkodási terv: A Kft. egyedi hulladékgazdálkodási tervvel nem rendelkezik, mert a keletkezett hulladékok mennyisége ez idáig nem érte el a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendeletben foglalt küszöbértéket. Egyedi hulladékgazdálkodási terv készítésére köteles az a gazdálkodó szervezet, amelynek gazdálkodása során évente 10 tonna mennyiséget meghaladó veszélyes hulladék keletkezik, vagy az évente keletkező összes a veszélyes és nem veszélyes hulladék mennyisége meghaladja a 200 tonnát. Elérhető Legjobb Technikának (BAT) való megfelelés A baromfitartási tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtése és további kezelése megoldott, az anyagfelhasználást nyomon követik. A baromfitartási technológia anyagfelhasználásának nyomon követése, az optimális takarmány felhasználás, valamint a vízfelhasználás csökkentése lehetővé teszi a hulladék mennyiség minimalizálását. Az anyagfelhasználás nyomon követése, az optimális takarmány felhasználás, modern trágyakezelés lehetővé teszi a bűzkibocsátás csökkentését. Összegezve az érintett telepen a trágyatárolás, gyűjtés és hasznosítás, szennyvíz és állati hulla gyűjtése és tárolása, az istállók takarítása megfelel a BAT követelményeknek. A légszennyező pontforrások kibocsátott légszennyező anyagait és kibocsátási határértékeit a határozat elválaszthatatlan részét képező melléklet tartalmazza A rendelkező részben foglaltakat figyelembe véve a telephelynek a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (3) bekezdés a) pontja alapján zajkibocsátási határértékkel nem kell rendelkeznie, így a kiadandó egységes környezethasználati engedélyben nem indokolt külön zajkibocsátási határértékek előírása. A létesítmény zajvédelmi hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés valamint a 6. (1) bekezdés alapján került megállapításra. A változás bejelentési kötelezettséget a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. (5) bekezdése írja elő. A telep vízellátását biztosító kút vízjogi üzemeltetési engedélyének engedélyese nem a jelenlegi vízhasználó, ezért a jelenlegi helyzetnek megfelelően a vízjogi üzemeltetési engedély módosítását kell kérni. Az érintett területen az első vízadó réteg 30 méteres mélységben található, így a tevékenység felszín alatti vizet nem érint, a telep elhelyezkedése felszín alatti vízvédelmi szempontból előnyös. A kommunális szennyvízgyűjtő aknák vízzárósági vizsgálatára vonatkozóan egy 2008-as keltezésű kivitelezési nyilatkozat lelhető fel, melyben az aknákat vízzárónak minősítették. Vizsgálati jegyzőkönyvi 7

8 8 adat, vagy egyéb dokumentum a vízzáróság egyértelmű meghatározására nem volt fellelhető, ezért került előírásra ismételt vízzárósági vizsgálat elvégzése. A telephely korábban már rendelkezett a H /2006 számú egységes környezethasználati engedéllyel A telepen az engedély kiadása óta havária-, illetve egyéb káresemény nem történt. A benyújtott dokumentáció a hiánypótlásokkal együtt megfelelt a 314/2005 (XII.25.)Korm. Rendet és a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet előírásainak. A telephelyen a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján felügyelőségünk hatáskörébe tartozó diffúz forrás és helyhez kötött pontforrás üzemel. A telephelyen levegőhasználattal járó folyamatok a következők: Istállók szellőztetése, trágyatároló és a járműforgalomból eredő hatások aggregátor üzemeltetése. Az FP PLUS BROJLER Kft. Bőny, Örkénypuszta I. II. számú alatti telephelyén egy 100 kw elektromos teljesítményű diesel aggregátort telepített, szükségáramforrás céljából. A berendezést kizárólag havária esetén, rövid időkre üzemeltetik. A levegő minőségét befolyásoló kellemetlen szag, bűz közvetlen hatásterülete telephely közvetlen környezete. A kellemetlen szagok terjedését az uralkodó szélirány befolyásolja. A műszaki becslés alapján megállapított bűzkibocsátás hatásterület a 3 istállóból álló keleti teleprész esetén a kibocsátó felülettől számított 85 méterre, az 5 db istállóból álló nyugati teleprész esetében a kibocsátó felülettől 115 méterre határolható le. A telephely közvetlen környezetében lakóház, védendő objektum nincs. A telephely környezetében kb m en belül nincsenek laképületek. A telephelyet mezőgazdasági területek határolják. A T2 technológia P1 pontforrásán kibocsátott légszennyező anyagok eljárásspecifikus technológiai kibocsátási határértékeit a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (továbbiak VM r.) 7. melléklet pontja tartalmazza. A határértékként megadott koncentrációk száraz, normál állapotú (101,3 kpa, 273,15 K) véggázra vonatkoznak, a VM r. 7. melléklet pontja alapján 5 % vonatkoztatási oxigén koncentráció mellett. A mérésre vonatkozó előírást a VM r. 7. melléklet pontja alapján tettük. Az üzemanyag-minőségi követelményre vonatkozó előírást a VM r. 7. melléklet pontja tartalmazza. A hatóság - a kért hiánypótlások benyújtása után - megállapította, hogy a dokumentációk megfelelnek mind a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény a továbbiakban: Ktv (1) bekezdésében előírt környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó előírásoknak, mind a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996.(VII.4.) KTM rendeletben előírt, a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó tartalmi követelményeknek, továbbá a R. 8. és a R. 11. számú mellékleteiben foglalt adatokat is tartalmazza. A felügyelőség a benyújtott dokumentáció megküldésével megkereste a hatáskörrel rendelkező területileg illetékes szakhatóságokat. A szakhatóságok, így a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (9024 Győr, Jósika u. 16.) VIII-R-047/ /2013. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága ( 9028 Győr, Arató u. 5.) a 17.2/12-2/ számú, a Bőny Község Jegyzője ( 9073 Bőny, Rákóczi u.10.) az 18-1/2013. számú valamint a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 216-2/2014/VH és 35800/681-2/2014/VH szakhatósági állásfoglalásaikban - a rendelkező részben előírt feltételekkel - a környezetvédelmi működési engedély és az egységes környezethasználati engedély kiadásához hozzájárultak. A közegészségügyi szakhatósági állásfoglalás indoklása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Bőny, FP Plus Broiler Kft. (2944 Bana, Dr. Szakáll Gyula u. 18.) kérelme alapján - a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció megküldésével - egységes környezethasználati engedélyezési ügyben, a hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése, illetve 4. melléklete alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött teljes körű felülvizsgálati dokumentáció tartalma alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. 8

9 9 Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési idő: 12 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (11.7.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3) KvVM-EüM együttes rendelet Hatóságom hatáskörét a 347/2006. {XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és 4. számú melléklete, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (1) és 2. (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdése állapítja meg. A talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásának indoklása: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) fent hivatkozott számú ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, tárgyi baromfitelep egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati eljárás során talajvédelmi szakhatósági állásfoglalásának beszerzése céljából. A megkeresést Megállapítottuk, hogy közigazgatási hatósági eljárási és talajvédelmi szempontból megvizsgáltuk. az egységes környezethasználati engedély kérelemben vizsgált Bőny külterület 0174/8 és 0174/23 hrsz-ú területek közvetlenül termőföldterületekkel határosak, az elsőfokú talajvédelmi hatóság, fenti körülmény miatt az eljárásban szakhatósági jogkörrel rendelkezik, az eljáráshoz benyújtott dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadjuk. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság tárgyi egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. Tv. (Két.) 21. (1) bek. c) pont, a 22. (1) bek., a 44. (1), (2), (9) bek., a termőföld védelméről szóló évi CXXIX tv. 1. (1) bek., a 43. (1) és (3) bek., a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A (1) bekezdése, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. r. 17. (1) bekezdésén alapul. Vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása: FP Plus Broiler Kft. (2944 Bana, Dr. Szakáll Gy. u. 18.) kérelmére indult Bőny 0174/8 hrsz- ú Örkénypuszta baromfitelep egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati eljárásában az Észak- dunántúli 9

10 Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség /2014. számon, szeptember 18-án megkereste a Győr- Moson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, mint első fokú vízügyi szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A Hatóság a mellékletként megküldött engedélyezési dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: - A telephely vízellátását fúrt kútról biztosítják, a többször módosított /1992. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján. 10 A telephelyen kommunális szennyvíz keletkezik. A szociális létesítmények üzemeltetéséből keletkező kommunális szennyvíz gyűjtése 2 db, zárt egyenként 10 m 3 -es betonaknában történik. Technológiai szennyvíz az istállók száraz takarítási technológiája miatt nem keletkezik. A csapadékvizek a technológiából eredően nem szennyeződhetnek. A telephelyre lehulló csapadék jelentős része a burkolatlan felületeken elszikkad. A felszín alatti vizek védelme érdekében 2 db monitoring kút kialakítását tervezik. A kutak létesítésére érvényes- H / vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött, a rendelkező részben foglalt előírás megtételével a felszín alatti vizek védelme érdekében. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 44. (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Két. 44. (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A szakhatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelemi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013 (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdésén és 5. mellékletén, illetékessége a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. (1) bekezdés 1. pontján alapul. A hatóság állásfoglalását a Korm. rendelet 14. -a szerinti 30 napos ügyintézési határidőn belül adta meg. Vízügyi hatóság üzemi kárelhárítási tervvel kapcsolatos szakhatósági állásfoglalása: FP Plus Broiler Kft. (2944 Bana, Dr. Szakáll Gyula utca 18.) kérelmére indult, Bőny-Örkénypuszta baromfitelep üzemi kárelhárítási tervének engedélyezési eljárásában az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád út ), mint engedélyező hatóság /2014. számon december 12-én megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, mint első fokú vízügyi szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A Hatóság a kérelmet, és a 216-4/2014/VH. számú végzésre megküldött tervdokumentációt a hatáskörébe tartozó vízügyi hatósági szempontból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: - Az üzemi kárelhárítási tervben foglaltak betartásával biztosítható, a környezeti elemek védelme. A dokumentációban szereplő ingatlan kijelölt, üzemelő vízbázis védőterületét nem érinti. szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti 10

11 11 vizekre mennyiségi és minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. Fentiek alapján vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontokból jelentős környezeti hatások nem várhatók. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött, a rendelkező részben foglalt előírások megtételével a felszíni vizek védelme érdekében. A hatóság felhívja az engedélyes figyelmét az alábbiakra: - Szennyező anyagok felszíni és felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos. - Az elszikkasztásra kerülő esővizek nem okozhatják a talajvíznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 1. és 2. sz. mellékletében megadott B szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. - A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Konn. rendelet 13. (1.) bekezdése alapján szennyező anyag elhelyezése, bevezetése engedélyköteles tevékenységnek minősül. Amennyiben az elszikkasztásra kerülő csapadékvizek szennyeződnek, abban az esetben a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 28. és a törvény, értelmező rendelkezései szerinti vízimunka elvégzése, illetve vízi létesítmény megépítése vízjogi engedély köteles tevékenységnek minősül, amelynek engedélyezési eljárásában a vízügyi hatóság a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet szerint engedélyezőként működik közre. A vízellátását biztosító mélyfúrású kút kialakítására a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, különösen pedig a rendelet 3.. (1) bekezdése alapján vízjogi létesítési engedélyt kell beszerezni, amelyet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerinti tartalommal kell benyújtani az illetékes Vízügyi Hatósághoz. A kérelemnek tartalmaznia kell a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 13. (5.) és (6.) bekezdésben elővizsgálatot is. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 44. (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Két. 44. (9) bekezdése záija ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A Győr-Mosón-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4. ) Korm. rendelet 10. (1) és (3) bekezdése, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a Korm. rendelet 14. -a szerinti 30 napos ügyintézési határidőn belül adta meg. Az állati hulladékok kezelésére vonatkozó rendelkezés a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet rendelkezésein alapul. A havária bejelentésére vonatkozó rendelkezés a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdésén alapul. A szennyező anyagnak felszíni és felszín alatti vízbe történő bevezetésének tilalma a 220/2004.(VII.21.) Korm rendelet 5. (1) bekezdésén és a 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 10. (2) bekezdésén alapul. A bírságra vonatkozó rendelkezés a R. 26. (4) bekezdésén alapul. A változás bejelentési kötelezettséget a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 11. (5) bekezdése írja elő. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést a levegő védelméről szóló 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 31. (2) bekezdése alapján a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell teljesíteni. A változás bejelentésére vonatkozó rendelkezés a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 31. (4) bekezdésén alapul. A bűzre vonatkozó rendelkezés a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 30. (1) bekezdésén alapul. Az üzemi kárelhárítási tervre vonatkozó hatósági előírások a 90/2007.(IV.26.) Korm. rendelet in alapulnak. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése biztosítja. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. (1) bekezdés dd.) pontján alapul. Az engedély időbeli hatályára és a felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a R. 20/A. (1) bekezdésén és a (4) bekezdésén alapul. A hatóság a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak ismeretében, a rendelkező részben foglaltak szerint egységes környezethasználati és működési engedélyt adott a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések, a fent megállapított tényállás és a szakhatósági állásfoglalások, valamint a R. 17. (2) 11

12 12 bekezdése, a R. 20. (3)-(4) bekezdései, a R. 11. sz. melléklete, a Ktv. 66. (1) bekezdés b.) és c.) pontjai, a Ktv. 70. (1) bekezdése, a Ktv. 71. (1) bekezdés d) pontja, a Ktv. 79. (1) bekezdés a./ pontja és a Ktv a alapján. A levegővédelmi engedély a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 25. (2)-(4) (5) bekezdésén és 26. (6)-(8) bekezdésein; az üzemi kárelhárítási terv jóváhagyása a 90/2007.(IV.26.) Korm. rendelet 6. (5) bekezdésén alapul. A hatáskör a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdésén és a 38. (1) bekezdésén, a R. 20. (3) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete állapítja meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. 98. (1) bekezdése biztosítja, a jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005.(XII.27.) KvVM. rendelet 2. (4) bekezdésén alapul. Győr, február 2. Dr. Buday Zsolt igazgató 12