ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Telefon: 96/ , Fax: 96/ Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H /2008. Hiv. szám: Tárgy: Előadó: Vargáné / Gresch Krisztina Melléklet: Gyermely, Gyermelyi Tojás Kft. Kabláspusztai tojótyúk telep bővítésének környezetvédelmi engedélye H a t á r o z a t I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Gyermelyi Tojás Kft. (2821 Gyermely, Bajnai út 1.) részére a Gyermely, Kabláspusztai tojótyúk telepének a férőhelyről férőhelyre való bővítésére környezetvédelmi engedélyt ad. 1.) A tevékenységet jellemző adatok: Engedélyes megnevezése: Gyermelyi Tojás Kft. Székhely: 2821 Gyermely, Bajnai út 1. Telephelye neve: Kabláspuszta, 053/2 hrsz-ú tojótyúk telep Telephely címe: Gyermely, külterület Telephely EOV koordinátai: X: m Y: m II. 2.) Az engedélyezett tevékenység ismertetése: A technológia korszerűsítése során a tervezett 2 db új tojóházban VALLI SPACE 2003 típusú 6 szintes, 8 soros, trágyakihordó szalagos tojóketrec kerül elhelyezésre. A ketreces tartás során a trágya a rácsos aljú ketrecek alatt található gyűjtőfelületre kerül, melyet hetente három alkalommal víz hozzáadása nélkül, automata tolólappal letisztítanak. A gyűjtőfelületek végén találhatók a trágya elvezetésére kiépített szállítószalagok, melyek a keletkezett trágyát az épületek mellett elhelyezett 3 m 3 -es konténerekbe gyűjtik. A konténereket 3 naponként, közúti szállítással az 1 km-re lévő 4000 m 3 -es trágyatároló medencébe szállítják. A medencéből a trágyát a Gyermelyi Gabona Zrt. az engedélyezett trágya kihelyezési terv alapján szántóföldekre juttatja. A keletkező trágya mennyisége várhatóan kg/nap. A tojásházakban keletkező tojás gyűjtése automata rendszerrel történik, mely során a házakból szállítószalagon keresztül jut el a tojás a tojásválogatóba. Itt a piaci igényeknek megfelelően egységrakatokat készítenek. A tojások semmilyen vegyszeres tisztításon nem esnek át, az elszállításig az épület raktárhelyiségében kerülnek tárolásra, ahonnan igény szerint kerülnek elszállításra a tésztagyárba. A hibás, törött darabok a sérült tojás raktárba kerülnek, innen a kézi tojástörőbe, ahol létojás készül. Ezek elszállítása naponta kannában történik szintén a tésztagyárba.

2 2 A technológia higéniai előírásoknak való megfelelőségét az épületek fertőtlenítésével, tisztításával tudják elérni. A fertőtlenítéshez ködképző berendezést alkalmaznak, így szennyvíz nem keletkezik. Az épületek takarítása a tojóállomány váltásakor történik. A padló és az oldalfalak mechanikai módon lesznek tisztítva, a ketrecek és egyéb szerkezeti részek, pedig nagyteljesítményű ipari pórszívóval. A takarításkor keletkező hulladék a trágyával együtt kerül elhelyezésre. A takarítás során szennyvíz nem keletkezik. 3.) Az eljáró hatóság előírásai: A hatóság részére az építési engedélyezéssel párhuzamosan meg kell küldeni az építési és bontási hulladék nyilvántartó lapokat, a hulladék kezelését igazoló dokumentumokkal. Az üzemelés során keletkező hulladékok kizárólag azok átvételére érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kezelő részére adhatóak át. Állati hulladékok a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet előírásai szerint kezelhetők. A telep működtetése során a porszennyezés minimalizálását száraz, nyári időszakban a munkahelyi utak locsolásával meg kell oldani. Törekedni kell a meglévő növényzet megtartására. A szállítás során az ömlesztett rakományt le kell takarni, vagy zárt gépjárművel kell szállítani. A munkagépek és szállítójárművek üzemeltetése során a jogszabály előírásait be kell tartani. A bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. A baromfik óljait megfelelő szellőzéssel kell ellátni, hogy az almostrágya hőmérséklete alacsony maradjon. A takarmánykeverékben a nyers fehérje tartalmat csökkenteni kell, elsősorban szintetikus aminosavak alkalmazásával. A trágyát a földekre szivárgásbiztos járművel kell kiszállítani. Ha lehetséges, a kijuttatást száraz, szeles időszakban kell elvégezni, a kora reggeli órákban, kerülve a vasár-és ünnepnapokat. A bűzhatásra érzékeny helyekhez képest széllel szemben kell végezni a trágyázást. A védelmi övezet sugarának nagyságát a hatóság 500 m-ben állapítja meg. A telephelyen létesített 2 db monitoring kút üzemeltetését a H /2007. számú határozat előírásai szerint kell végezni. A kutakban éves rendszerességgel mérni kell a vízszintet, és akkreditált laboratóriumban meg kell határozni a talajvíz általános vízkémiai paramétereit (ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, Nitrit, Nitrát, Klorid, Ammónium, Szulfát, TPH). A vizsgálati eredményeket az értékelő jelentés részeként évente (január 31.-ig) meg kell küldeni a Felügyelőség részére. A mintavételt és a vizsgálatokat akkreditált szervezettel kell elvégeztetni. Amennyiben a mérési eredményekben hirtelen változás figyelhető meg, úgy arról a Felügyelőséget soron kívül értesíteni kell. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy a gyűjtőmedencék/aknák mindenkori maximális telítettsége ne haladja meg a 85 %-ot. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a táp -és alomanyagok csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. A trágya mennyiségéről a jogszabályi előírásoknak megfelelően nyilvántartást kell vezetni.

3 3 A szociális helyiségben keletkező települési folyékony hulladék szivárgásmentes gyűjtéséről és megfelelő kezeléséről engedéllyel rendelkezőnek történő átadással - gondoskodni kell. A 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 14. (4.) bekezdése alapján adatszolgáltatásban bekövetkezett változásokat 15 napon belül be kell nyújtani. Ennek elmulasztása vagy nem megfelelő kitöltése esetén az érintett a R. 36. (1.) bekezdés c) pontja alapján bírságot köteles fizetni, melynek mértéke a R. 37. (2.) bekezdés alapján Ft között terjedhet. A bírság a R. 37. (4.) bekezdése alapján a kötelezettség teljesítéséig ismételhető. Tilos szennyező anyagnak a felszín alatti vízbe történő közvetlen vagy közvetett bevezetése. A haváriát az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek haladéktalanul be kell jelenteni. A tevékenység során fellépő rendkívüli események (havária) bekövetkezése esetén biztosítani kell a környezeti elemek maximális védelmét. Amennyiben szennyezőanyag kerül a talajra felitatásáról gondoskodni kell, erre az esetre felitatóanyagot kell a helyszínen tartani. A szennyeződött talajt és felitatóanyagot a 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet szerint veszélyes hulladékként kell kezelni. Az engedély határozatlan ideig hatályos. III. IV. A határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (Budapest) címzett, és az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja Ft. INDOKOLÁS A Felügyelőség a H /2008. számú határozatával a Gyermelyi Tojás Kft. (Gyermely) részére a Kabláspusztai tojótyúk telep férőhelyinek férőhelyre történő bővítésére környezeti hatásvizsgálat elvégzését írta elő. A Kft. megbízásából a VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. a határozatban foglaltaknak megfelelően 8 példányban benyújtotta a környezeti hatástanulmányt, és igazolta a Ft összegű igazgatási szolgáltatási díj befizetését. A Felügyelőség megállapította, hogy a környezeti hatástanulmány megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII. 25.) Korm. rendelet (R.) 6. sz. mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek. A Felügyelőség a hatásvizsgálati dokumentáció alapján a tervezett bővítés környezeti hatásaira vonatkozóan a következőket állapította meg: Az állattartó telep Gyermely község külterületén, a 053/2 hrsz-ú ingatlanon, a Szomor és Bajna településeket összekötő úttól K-re található. A Gyermelyi Tojás Kft. a Kabláspusztai tojótyúk telepének rekonstrukcióját tervezi, mely során nemcsak az épületek rekonstrukciójára kerül sor, hanem a tartási technológia is megváltozik, ill. megnő az állatlétszám is, a jelenlegiről db-ra. A tevékenység megvalósulásához kapcsolódó létesítmények: Porta-Szociális épület, Tojásválogató épülete (csomagolóanyag raktár, konténer raktár), Tojóházak (I, II)

4 4 Vízellátás A tojótyúkok vízigényét Gyermelyi Tojás Kft.. központi telepén található fúrt kútból biztosítják, melyhez saját 50 m3-es hidroglóbusz tartozik. A vízkivétel karsztvíz jellegű. A kút üzemeltetése a H /2008. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel módosított /2001. számú engedély alapján történik. (vízigény m3/év) A telep vízigénye naponta 28,5 m 3, ami éves szinten mintegy m3-t jelent. A bővítés után ez a vízmennyiség m3-re fog növekedni. Szennyvíz A telephelyen állattartásból származó technológiai szennyvíz nem keletkezik. A tojásválogató és a Porta-szociális épület vizes helységeiben keletkező kommunális szennyvizek a Portaszociális épület mellett található 10 m3-es és a Tojásválogató melletti 30 m3-es zárt szennyvíztárolóba kerülnek elvezetésre. Az elszállítást szippantó kocsival végzik, az ártalmatlanítás, pedig a Gyermely Rt. tulajdonában és az Észak-dunántúli Vízmű Rt. üzemeltetésében lévő szennyvíztisztító telepen történik. A keletkező kommunális szennyvíz mennyisége 2-3 m 3 /nap. Csapadékvíz A csapadékvíz az épületek közt található zöld felületekre kerül, ahol természetes úton elszikkad. A tojótyúk telepen kiépített árokrendszer nincs. Földalatti tartályok és vezetékek Az érintett telephelyen a szennyvíz gyűjtőaknákon kívül további földalatti létesítmény nincs. Hulladékkezelés Az I-IV. tojóépületek valamint 1 db raktárépület bontására a Kft. bontási engedéllyel rendelkezik [ /11/2007], a hulladék tervlapok az előzetes vizsgálat részét képezték. A bővítés, építési munkálatokkal jár, a vizsgálat kitér az építés során várható hulladékok megnevezésére,az építési hulladékok mennyiségét az építési engedélyezési tervdokumentáció tartalmazza. Bontási munkák megkezdése: február Az építkezés várható kezdete: április Az üzemelés várható kezdete: augusztus I. tojóól, november II. tojóól A technológia korszerűsítése során a tervezett 2 db új tojóházban VALLI SPACE 2003 típusú 6 szintes 8 soros, trágyakihordó szalagos tojóketrec kerül elhelyezésre. A ketreces tartás során a trágya a rácsos aljú ketrecek alatt található gyűjtőfelületre kerül, melyet hetente három alkalommal víz hozzáadása nélkül, automata tolólappal letisztítanak. A gyűjtőfelületek végén találhatók a trágya elvezetésére kiépített szállítószalagok, melyek a keletkezett trágyát az épületek mellett elhelyezett 3 m 3 -es konténerekbe gyűjtik. A konténereket 3 naponként, közúti szállítással az 1 km-re lévő 4000 m 3 -es trágyatároló medencébe szállítják. A medencéből a trágyát a Gyermelyi Gabona Zrt. az engedélyezett trágya kihelyezési terv alapján szántóföldekre juttatja.. A takarításkor keletkező hulladék a trágyával együtt kerül elhelyezésre. A takarítás során szennyvíz nem keletkezik. A keletkező kommunális szennyvíz mennyisége várhatóan 2-3 m 3 /nap, amely a tojásválogató és Porta-Szociális épületek szociális helységeiben keletkezik. A kommunális szennyvizeket egy db 10 m 3 -es és egy db 30 m 3 -es vasbeton zárt szennyvízgyűjtőbe vezetik, kezelésük az ÉDV Zrt. által üzemeltetett szennyvíztisztító telepen történik.

5 5 Állati tetemek gyűjtése gyűjtőedényzetben, szállítása-kezelése ATEV Zrt.-vel kötött szerződés szerint történik. A telephely rendelkezik egyedi hulladékgazdálkodási tervvel. A bővítéssel a keletkező hulladékok köre nem változik, csak a keletkezett hulladékok mennyisége. Az üzemelés során keletkező hulladékok a következők: EWC , EWC , EWC , EWC , EWC , EWC A bővítés során a mennyiségek átlagosan 60-70%-al növekednek. Levegőtisztaság-védelem A terület a 10. számú, Az ország többi területe légszennyezettségi zónába tartozik, ahol a nitrogén-dioxid és szilárd por és talajközeli ózon légszennyezettsége az országos átlag alatti. A konkrét terület közvetlen közelében ipari létesítmények nem találhatóak, így ott az alap légszennyezettség alacsony szintű. A telephelyen bejelentés köteles légszennyező forrás nem létesül. A telephelyen a tevékenységhez kapcsolódóan diffúz forrásokon keresztül jutnak légszennyező anyagok a környezetbe. A telephelyen bejelentés köteles légszennyező pontforrás nincs. A folytatott tevékenység során az állattartásból származó bűzzel, a munkagépek és a szállítójárművek által okozott kipufogógázok, valamint a szállításból adódó diffúz porterheléssel kell számolni. Országhatáron átterjedő hatása a tevékenységnek nincs. Zaj és rezgésvédelem A létesítés során az építési munkálatok által okozott zajterheléssel lehet számolni, amely ideiglenes, és nem haladja meg a területre érvényes határértékeket. Az építés során a zajkibocsátás hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő létesítményt. A tevékenység végzése során, az állattartó telepen az ólakban elhelyezett ventilátorok zajkibocsátásával lehet számolni. A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a telepen folytatni kívánt tevékenység zajterhelése nem haladja meg a területre megengedett határértéket. A tevékenység hatásterületén zajvédelmi szempontból védendő létesítmény nem található, a legközelebbi védendő lakóterületek Gyermely község belterületi lakóingatlanai 2000 m távolságra helyezkednek el a teleptől. A telephelyre történő szállítási tevékenység zajhatása, a szállítási útvonalakon nem okoz jelentős forgalmi zajváltozást. Víz és talajvédelem A létesítmény vízre gyakorolt hatása mind a telepítés, mind az üzemelés időszakában a vízkészletek felhasználásában, csapadékvizek elhelyezési módjának változásában, valamint a talaj egy részének eltávolításában, illetve a földtani közegen keresztül a talajvízbe esetleg lejutó anyagok révén valósulhat meg. A telepítés során várható környezeti hatások: A tervezett beruházás nem jár új terület igénybevételével és mezőgazdasági termelésből való kivonással. A csapadékvizek szennyezésének kockázata a telepítés során csekély, így a felszíni és felszín alatti vizeket érő hatás nem várható. Az építési munkálatok felszíni vízfolyásra sem minőségi, sem mennyiségi értelemben nincsenek hatással. A bontás és építkezés során a helyszínen talaj/rétegvíz felhasználás, talajvízbe történő bevezetés nem tervezett, mennyiségi igénybevétel nem lesz. A munkagépek üzemelése során esetlegesen bekövetkező havária eseményekből eredő talajszennyezés átmeneti jellegű, kárelhárítással megszűnik. A tevékenység végzése során várható környezeti hatások:

6 6 Normál üzemmenet esetén a tevékenység semmilyen hatással nincs a felszín alatti vizekre, mert az istállók aljzatszigetelése és a felszíni illetve felszín alatti tároló műtárgyak műszaki védelme kizárja a káros szennyezést. A tevékenységhez kapcsolódó fúrt kút üzemeltetése kapcsán történik felszín alatti víz igénybevétel. Ez alapvetően a vízkészlet mennyiségére van hatással. A felhasznált víz jelentős része az állatok itatására szolgál. Technológiai szennyvíz nem keletkezik. A keletkező kommunális szennyvizeket szigetelt, zárt, szivárgásmentes gyűjtőaknában gyűjtik. Az így összegyűjtött vizek normál üzemi körülmények között sem a talajt, sem a felszíni- és a felszín alatti vizeket nem terhelik. A keletkező istállótrágya normál üzemi körülmények között nem szennyezi a környezetet. A felhagyás során várható környezeti hatások: A tojótyúktelep működésének megszüntetése önmagában sem a talaj, sem a felszíni-, sem a felszín alatti vizekre nem gyakorol hatást. A Gyermelyi Tojás Kft. Kabláspusztai telepének rekonstrukciója, telepének terv szerinti üzemeltetése természetvédelmi érdeket nem sért, védett természeti értéket nem veszélyeztet, nem károsít. A Gyermely 053/2 hrsz.-ú terület nem védett, nem Natura 2000, védelemre nem tervezett terület. Havária következhet be a mechanikai rendszer meghibásodása, üzemzavar vagy emberi mulasztás esetén, melynek következtében a tartózkodási idő megnövekedhet az épületekben és tárolókban, amely intenzívebb bűzhatást eredményezhet. Az üzemeltetés és a felhagyás során fáradt olaj, illetve üzemanyag elfolyás egyaránt előfordulhat. Tűzeset esetleges bekövetkezésével számolni lehet, előfordulásakor veszélyes és nem veszélyes hulladék egyaránt keletkezhet. Tevékenység felhagyása után teendő intézkedések Berendezések kiszerelése, elszállíttatása. Épületek, tárolók elbontása, az alépítmények (alapok, vezetékek, tartályok) felszedése. A keletkezett hulladékok ártalmatlanítása /hasznosítása/ engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással. Zárójelentés a hatályban lévő jogszabályok alapján az ártalmatlanított hulladékokról. Állapotfelmérés végzése a más célú hasznosíthatóság megállapítására. Kialakított monitoring kutak határozatban előírt működtetése és mintázása. A hatóság a R. 8.. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően honlapján és a Kisalföld című napilapban közleményt tett közzé a jogszabályban foglalt adattartalommal, egyidejűleg a R. 8.. (2) és (3) bekezdése alapján a kérelmet és mellékleteit megküldte a telepítés helye szerinti Gyermely Község Jegyzőjének, a kérelem és mellékletei közzététele érdekében. Ezt követően a hatóság a R. 8.. (4) bekezdése értelmében megkereste a szakhatóságokat, melyek közül az ÁNTSZ Közép -dunántúli Regionális Intézete a 3882/2008. számú, a Komárom-Esztergom Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság a 20.1/00772/001/2008 számú, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Iroda a 430/3727/01/2008 számú szakhatósági állásfoglalásában hozzájárult a környezetvédelmi engedély kiadásához. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal felhívta a figyelmet arra, amennyiben a földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő a munkákat azonnal abba kell hagyni, az illetékes települési Önkormányzat Jegyzőjét és a tatabányai Múzeumot értesíteni kell. A hatóság a R. 9. -ában foglaltaknak megfelelően értesítette Gyermely Község Önkormányzatát és lakosságát a közmeghallgatásról, valamint a Kisalföld című napilapban hirdetést tett közzé erről. A közmeghallgatás időpontjáig sem a Felügyelőségre, sem az Önkormányzathoz nem nyújtottak be észrevételt. A hatóság közmeghallgatásról értesítette az eljárásban közreműködő szakhatóságokat is.

7 7 A Felügyelőség képviselői 2008.augusztus 11-én Gyermelyen közmeghallgatást tartottak, melynek során a környezeti hatás szempontjából lényeges észrevétel nem hangzott el. A hatóság a fentiek alapján a R (2) bek. a.) pontja értelmében a rendelkező részben foglalt előírásokkal a tevékenység gyakorlására környezetvédelmi engedélyt adott. A határozat a hivatkozott jogszabályokon alapul. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok kezelésére a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (IV. 15.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak. Egyéb hulladékok vonatkozásában a hulladékgazdálkodásról szóló évi. XLIII. törvény, és a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet rendelkezései szerint kell eljárni. A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint kell teljesíteni. Az építési és bontási hulladék nyilvántartó lapok megküldését a 45/2004.(VII.26.)BM- KVvM együttes rendelet 2.számú melléklete szabályozza. A bűzzel járó tevékenység során betartandó előírásokat a 21/2001.(II.14.) Korm.rendelet 14..-a szabályozza. A monitoring kutakból a mintavételt a 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 47. (1),(3) bekezdése alapján kell végezni. A határozattal szemben a fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 98. -a biztosítja, a jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja a 33/2005.(XII.27.) KvVM rendelet 2.. (4) bekezdésén alapul. A hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 38.. (1) bekezdése, illetékességét ugyanezen R 1. sz. melléklet IV/1/A pontja állapítja meg. Győr, szeptember 9. Dr. Hajdu Klára s.k. hatósági igazgatóhelyettes