2012. DECEMBER. Projektzáró konferencia Brüsszelben. Tisztelt Olvasó!

Átírás

1 2012. DECEMBER 1. Projektzáró konferencia Brüsszel- ben 4. A GEO.POWER projekt Akcióterv tanulmánya 6. GEO.POWER helyi fórum 7. Geotermikus tréning sorozat 8. GeoPower Europe konferencia közötti európai uniós fejlesztési források felhasználása Tisztelt Olvasó! Az INTERREG IVC program keretében sikeresen megvalósult, december 31-vel befejeződő GEO.POWER projekt negyedik és egyben utolsó magyar nyelvű hírlevelét nyújtjuk át ezúttal Önnek, melyben reményeink szerint sok újdonsággal és érdekességgel szolgálhatunk az alacsony entalpiájú geotermikus energia hasznosítás témakörében. Projektzáró konferencia Brüsszelben október én került megrendezésre a GEO.POWER projekt záró és eredményértékelő konferenciája Brüsszelben a 10. Régiók és Városok Európai Hetén, az O pen Days keretében. A konferencián előadást tartott Maud SKÄRINGER az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságától a Kohéziós Politika fenntartható energiával kapcsolatos keretrendszeréről. A mellékelt ábrán az egyes tagországok közötti időszakban megújuló energiaforrásokra, energiahatékonyságra és hagyományos energiaforrásokra allokált pénzösszegeit látjuk százalékos formában. Az előadás keretében ismertetésre került az EU as időszakra szóló új Kohéziós Politika irányv o- nalai is. Az Európai Bizottság október 6-án f o- gadta el a jogalkotásra vonatkozó tervezetet, melynek két fő célkitűzése: Az Európai régiók közötti különbségek csökkentése, valamint a gazdasági, szociális és területi kohézió erősítése; továbbá az EURÓPA 2020 STRATÉGIA megvalósításához való hozzájárulás az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés érdekében. A pénzügyi források alapvetően 11 tematikus területre koncentrálódnak, melyek kapcsolódnak az EURÓPA 2020 STRATÉGIÁHOZ:

2 1. Kutatás és innováció 2. Információs és kommunikációs technológiák ( IKT ) 3. Kis- és középvállalatok ( K KV-k ) versenyképessége 4. Haladás az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági modell felé 5. Klímaváltozással kapcsolatos átállás, továbbá kockázatmegelőzés és -kezelés 6. Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság 7. Fenntartható közlekedés/szállítás, továbbá megol dások a főbb hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteire 8. Foglalkoztatás fejlesztése és a munkaerő mobilitásának támogatása 9. A szegénység elleni küzdelem és társadalmi felzárkóztatás 10. Oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás 11. Intézményi képességek és a hatékony közszolgálat fejlesztése Az új programozási időszakban jelentős módosítás le sz a 4%-os korlát eltörlése [ERFA] az energetikai b eruházásoknál az épületekhez köthető beruházások esetében [housing]. Jelenlegi tervezetek alapján minimum 17 milliárd EU R forrás áll majd rendelkezésre a Haladás az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági modell felé [ Shift towards a low-carbon economy ] területre, mely jelentős növekedés a mostani programozási időszakhoz képest, ugyanis között 9,4 milliárd EUR forrás állt rendelkezésre az energiahatékonysági és megújulós beruházásokra. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap ( ERFA ), a Kohéziós Alap ( KA ) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap ( EMVA ) tervezetten hozzá tud majd járulni az uniós jogszabályok megvalósításához, az energetika területén. A Haladás az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági modell felé tematikus terület esetében 5 beruházási prioritás javasolt: 1. Megújuló energiaforrások előállításának és terjedésének előmozdítása; 2. Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások felhasználásának elősegítése a KKV szektorban; 3. Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása az energia infrastruktúrákban, valamint az épületekhez köthető beruházásoknál; 4. Alacsony feszültségű okos elosztó hálózatok fejlesztése; 5. Alacsony karbon intenzitású stratégiák előmozdítása a vidéki térségekben. Jelenleg az Európai Unió Tanácsa és a Parlament tárgyalja a as tervezetet, a politikai döntés 2013 év elejére várható. A közötti közös stratégiai keret elemei Common strategic framework tervezetten 2013 tavaszán kerülnek elfogadásra. Ezen kívül a javaslat olyan partnerségi szerződések elfogadását is előírja, amelyek nemzeti és regionális szinten határozzák meg a partnerek kötelezettségvállalásait. A 'Partnership Contracts' a Bizottság és a tagállam között kerül megkötésre. Az új Regulations tervezetten 2014-ben lép ha-

3 tályba. A konferencián Marco MEGGIOLARO, a GEO.POWER projekt konzorciumvezetője is kitért előadásában a programozási időszakra szóló ütemtervre: Maud SKÄRINGER előadásának végén a jelenlegi programozási időszakban megvalósuló 5 beruházást emelt ki, mely közül az egyik a magyarországi Kisteleken megvalósult geotermikus rendszer. Marco MEGGIOLARO ismertette a GEO.POWER projekt felépítését, és a fő eredményeket. A projekt végén, 2012 második félévében 11 db Akcióterv tanulmány kerül kidolgozásra a projektben résztvevő partnerek által, az adott tagország/régió speciális adottságainak megfelelően, figyelembe véve a többi partner segítségével gyűjtött információkat. Zornitsa Tsoneva, kommunikációs és projekt tanácsadó [INTERREG IVC programme] ismertette az INTERREG IVC programot és annak eredményeit. A as programozási időszak alatt ez idáig 204 támogatott projekt valósul ( t ) meg, ezáltal az együtt dolgozó partnerségek száma meghaladja a 2000-et Európában. A me g- újuló energiával foglalkozó projektek közül röviden említett néhányat, ezek közül kiemelendő a RETS, melynek Magyarországi partnere is van. [ A konferencia keretében Belgiumi tapasztalatokat ismerhetett meg a hallgatóság, az Enterprise Flanders cég ismertette a Belga megújulós piac sajátosságait, különös tekintettel az elérhető támogatásokra. A KKV- k számára projektenként évente 2500 EUR áll rendelkezésre tanácsadásra. Ezen felül beruházási támogatás is elérhető. A tervek szerint 2013-ban bevezetik az Energy production Aid -et, mely a zöld/megújuló alapon termelt hőt kívánja támogatni. A Flammand áram és gáz regulátor fogja a támogatást adni, tervezetten 1Mth 0, 6 ct/ kwh.

4 Hans Hoes a Terra Energy képviseletében bemutatatta a Belga megújulós piacon belül a hőszivattyús technológia helyzetét, jövőbeli piaci szerepét. Micòl Mastrocicc a konzorciumvezető partner képviseletében ismertette a projekt főbb konklúzióit. Philippe Dumas az Európai Geotermikus Egyesület munkatársa ismertette az EGEC tevékenységét, és a geotermikus piac sajátosságait, kilátását. A délutáni szekció keretében több témában párhuzamosan munkacsoportülésekre került sor. Az 1-es munkac soport, a Technical measures ( R &D needs in GSHP ), melyet a Svéd partner, Erik Björk vezetett. A résztvevő partnerek röviden bemutatták a saját régiójuk hőszivattyús piacát, és az akciótervüket. A munkacsoport üléseket követően a munkacsoport vezetők ismertették a munkacsoportjuk által tett főbb megállapításokat az összes résztvevő számára. A konferenciát a konzorciumvezető zárta, egyúttal megköszönte a partnerek együttműködését a projekt során október 12-én két minta értékű beruházást tekintettünk meg, ahol üzemeltetési tapasztalatokról is hallhattunk beszámolót. A konferencián elhangzott előadások elérhetőek a linken. A GEO.POWER projekt Akcióterv tanulmánya A projekt keretében több nemzetközi minta értékű, legjobb gyakorlat került beazonosításra a hőszivattyús technológia tekintetében a kisebb léptékű lakossági beruházástól a nagyobb volumenű középületi, ipari hőszivattyús technológiáig, mely adatbázis és minden további részletes információ elérhető a projekt honlapján. A projekt záró fázisában 2012 őszén, egy Akcióterv tanulmány készült el, mely ötvözi a projekt során felgyülemlett geotermikus energiahasznosításra vonatkozó külföldi tapasztalatokat és a hazai keretrendszer sajátosság ait. Az Akcióterv ajánlást fogalmaz meg, hogy a minta értékű, gyakorlatban már alkalmazott, üzemelő hőszivattyús megoldások bekerüljenek az energia-szabályozásba és széleskörű programok részeiként terjedjenek el hazánkban. A hőszivattyúk által szolgáltatott hőmennyiség 2010-ben 0,25 PJ volt, mely 2020-ra tervezetten eléri az 5,99 PJ-t a Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv alapján. A hőszivatty ús alkalmazáson belül a földhőszivattyúk ennek hozzávetőlegesen a háromnegyedét teszik ki. A földhőszivattyúk által szolgáltatott hőmennyiség 2010-ben 0,208 PJ volt, mely 2020-ra tervezetten 4,48 PJ lesz. A tervezett növekedés tehát több mint hússzoros a geotermikus hőszivattyúk esetében. Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük a magyar természeti adottságokat, a hőpiac meglétét és a többi tagállam előirányzatait, akkor ezen célszámok reálisak.

5 A tervezett növekedés elérhető, amennyiben 2020-ig átlag 10 kwth teljesítményű kisméretű hőszivattyúból db, átlag 400 kwth teljesítményű nagyméretű hőszivattyús rendszerből 1000 db telepítése, vagy ugyancsak kis-, és nagyméretű rendszerek más arányú üzembe helyezése megtörténik hazánkban. Az Akcióterv tanulmány keretében 6 átfogó javaslat fogalmazódott meg a hazai hőszivattyú piac versenyképesebbé tétele érdekében. 1. Információs kampány, disszemináció 2. Jogszabályi és adat nyilvántartási megfelelőség elérése 3. Képzési megfelelőség elérése 4. Megújuló Energia Nemzeti Cselekvési tervben meghatározott irányszámok elérése 5. Típustervek készítése 6. Infrastrukturális megfelelőség elérése Bízunk benne, hogy a projekt keretében megfogalmazott ajánlások átültethetőek a hazai keretrendszerbe, és hozzá tudnak járulni a hazai hőszivattyú piac fejlődéséhez. Csakúgy, mint a projekt egyik végtermékeként elkész ített Kézikönyv a hőszivattyúval termelt megújuló energiáról, mely kiadvány célja egy rövid kitekintést adni a megújuló energiaforrások hasznosításáról az Európai Unióban és Magyarországon, valamint egy átfogó képet rajzolni a hűtés-fűtés szektorhoz kapcsolódó hőszivattyú alkalmazásokról a működési elmélet és a gyak orlati tapasztalatok bemutatásával. Mindemellett további külföldi és hazai szakemberek bevonásával worshopokon javasolt értelmezni, elemezni a földhőszivattyúk alkalmazásának gyakorlatát, tanulságait és a hőszivattyús technológia fejlődésének Magyarországra való honosításának lehetőségeit. A projekt keretében elkészült tanulmányok, adatok a projekt honlapján elérhetőek:

6 GEO.POWER helyi fórum december 1010-én, Nyíregyházán került megrendezésre az ENEREA ÉszakÉszak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. és a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. szervezésében a GEO.POWER projekt helyi fóruma. A rendezvényt Vámosi Gábor, az ENEREA ügyvezetője nyitotta meg, felvázolva a GEO.POWER projekt történetét, fő eredményeit, illetve a hőszivatytyús energiafelhasználás hazai energetikában betöltött szerepét. Az előadások közül elsőként a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviseletében Alföldy-Boruss Márk előadása hangzott el, melynek során bemutatásra került a 2010-ben elkészült Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervét ( NCsT ) érintő, a 1491/2012. ( XI. 13. ) Korm. határozat alapján történő felülvizsgálat. A felülvizsgálat során különös figyelmet fordítanak az energiamixre, a finanszírozási eszközökre, a technológiákban bekövetkezett változásokra is. A résztvevők betekintést nyerhettek a nemzetközi támogatási rendszerekbe is, megismerhették az iparági buborékok és a túltámogatás problémáit, példákkal illusztrálva. A METÁR ( MEgújuló TÁmogatási Rendszer ) koncepció, mint a KÁT ( K ötelező Átvétel ) egy lehetséges alternatívája szintén említésre került. Ádám Béla, a Magyar Hőszivattyú Szövetség elnökének előadása a magyarországi hőszivattyús fűtés-hűtés lehetőségeit, a problémákat és a lehetséges megoldásokat mutatta be. A Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft., mint a GEO.POWER projekt egyik magyar partnere részéről Dibáczi Zita mutatta be a projektben végzett munkát, az elért eredményeket. Előadásából a résztvevők megismerhették az általuk kidolgozott nemzeti szintű Akcióterv főbb pontjait, tartalmi elemeit ( d isszemináció, jogszabályi és adatnyilvántartási megfelelőség elérése, képzési megfelelőség elérése, Nemzeti cselekvési tervben meghatározott irányszámok elérése, típustervek készítése, infrastrukturális megfelelőség elérése ). Ezt követően a GEO.POWER záró konferencián elhangzott előadás alapján bemutatásra került az Európai Unió periódusra vonatkozó kohéziós politikája is, kiemelten azon hangsúlyos pontok, melyek a megújuló energia felhasználásához kapcsolódnak.

7 A következő két előadás egyrészt a hőszivattyús ber uházások finanszírozási kérdéseihez, illetve a pály ázatok kidolgozásához, benyújtásához kapcsolódtak. Ling Imre, a z Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési ZRt. munkatársának előadása az általuk nyújtott finanszírozási formákat mutatta be, míg a Széchenyi Programiroda észak-alföldi irodájának képviseletében Péter János ismertette eddigi tapasztalataikat és főbb eredményeiket. Geotermikus tréning sorozat A 2012 novemberében Strasbourgban megrendezett GEOE LEC című tréningen Magyarországról két szervezet mu n- katársa vett részt, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézettől Dr. Nádor Annamária, míg a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft.-től Dibáczi Zita. Az egy hetes továbbképzést Philippe Dumas, az Európai Geotermikus Energia Tanács munkatársa nyitotta meg, ismertette a GEOELEC projekt fő célkitűzéseit, eddigi tevékenységét. A projekt 2013 év végéig tart és addig még további két képzést fognak tartani ezen témakörben, tavasszal Németországban, ősszel pedig Olaszországban. Mindemellett az EGEC által koordinált, 10 fős konzorciumot tömörítő nemzetközi projekt fő célkitűzése egy úgynevezett Akcióterv tanulmány elkészítése, hogy a geotermikus villamos áram termelés versenyképesebbé váljon. Az első tréning keretében előadást tartottak a konzorciumi tagok, felkért előadók valamint lehetőség nyílt a Soultz-Sous-Forets-ban megvalósult geotermikus erőművet megtekinteni. Az 1 hetes program 6 részre tagozódott, mely felölelte az alábbi geotermikus tématerületeket: piaci és pénzügyi szempontok, geotermikus kutatás és erőforrás értékelés, EGS technológia, geotermikus kút kiképzés, Fl ash és bináris technológia, erőmű üzemeltetés, villamos hálózatra való csatlakozás. Több előadás is érintette a Soultz-sous-Forests-i projektet, mely Franciaország területén az első EGS geotermikus erőmű ( Enchanced/Engineered Geothermal System). A k utatási projekt megvalósítása 1987-ben indult az Európai Unió támogatásával. Részletesen Dr. Albert Genter m utatta be a projektet és vezette körbe a területen a tréning résztvevőit. Ez a több mint 20 éves kutatási projekt több fázisra tagozódik, és több tudományos intézmény, cég is részt vesz/vett a kutatási projekt megvalósításában. Az eredeti koncepció az úgynevezett Forró repedezett k őzet technológia [HFR = Hot Fractured Rock] alkalmazása volt a területen. Tehát a forró, száraz kőzettestben hidraulikus rétegrepesztéssel mesterséges tárolók kialakítása. Ebbe a repedésrendszerbe a felszínről juttatnák be a vizet, ami ott felmelegszik, és kitermelve hasznosítható annak energiatartalma. Ezen mesterséges tárolókhoz képest szélesebb kateg ó- ria az EGS koncepció, mely esetében a természetesen repedezett tárolóknál rezervoár szimulációt alkalmaznak. Jelenleg a kutatási projekt úgynevezett 3. fázisában t udományos és technikai monitoring fázisban van [ között], amelyen német-francia tudományos

8 és mérnök csapat dolgozik. A 3 éves időszak költségvetése 5 millió EUR, mely finanszírozást Németország, Franciaország és a vállalati szektor biztosítja. Ezen monitoring 3 fő területre fókuszál, a környezetvédelem ( zaj, rezgés, vizuális megjelenés, stb. ), erőmű technológia ( korrózió, búvárszivattyú, stb. ) és rezervoár teljesítmény. A Soultz-sous-Forests-i projekt esetében a villamos áram termelés az ORC erőmű 2008-as üzembe helyezésével indult. Az erőmű nettó villamos teljesítménye 1,5 MWe. Franciaországban a geotermikus alapú villamosenergia-termelés támogatása 2010 júliusa óta 20 eurócent/kwh. A kombinált hő és villamosenergiahasznosításért további 8 euro cent bónusz lenne elérhető. Megvalósíthatósági tanulmányban vizsgálják a hő hasznosítás lehetőségét. További információ: GeoPower Europe konferencia A december 4-5-én Budapesten megrendezésre ke rült 4. nemzetközi GeoPower Europe konferencián a s zakma kulcsszereplői vettek részt. Az Európai Geotermikus Energia Tanács ( EGEC ) által szakmailag támogatott eseményen a Nemzetközi Geotermális Egyesület ( IGA ), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az Európai Parlament, az Izlandi Kormány, valamint geotermiával foglalkozó nemzetközi cégek jelentek meg és mutatták be fejlesz tési koncepcióikat, működő projektjeiket. Spanyol, brit és német esettanulmányokon keresztül került bemutatásra, hogy a megújuló energiaforrások ra, különösen a geotermiára szánt kormányzati támogatás csökkenése visszavetheti a piac fejlődését. Magyarország a rendezvény házigazdája részéről Toldi Ottó a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosz tályvezetője mutatta be a 2020-ig szóló geotermikus energiaha sznosításhoz kapcsolódó kormányzati elképzeléseket, stratégiákat. Az energiamixben a geotermia jelenlegi 8%-os részesedése 2020-ra tervezetten 14%-ra fog emelkedni, amely növekedés egy hosszú távú, fenntartható és biztonsá gos energia kínálatot eredményezhet Magyarországon. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézettől Dr. Nádor Annamária további szabályozáshoz kapcsolódó információkkal látta el az érdeklődőket és beszélt arról, hogy azok miként kapcsolódnak a különböző készletekhez, különös tekintettel a 2500 méternél mélyebb, koncesszióval védett rétegek hez. A szakmai esemény lehetőséget adott arra is, hogy az EGEC bemutassa legfrissebb 2012-es piackutatási b eszámolóját ( 2012 Market Report ) az európai alacsony entalpiájú, valamint a mély- geotermikus energiahasznosításról.

9 KÖZÖTTI EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA A Kormány 1600/2012. ( X II.17. ) számú Kormányhatározata a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő feladatokról szóló határozata a fenti táblázatban összefoglalt operatív program-szerkezetet irányozza elő. A között rendelkezésre álló európai uniós fejlesztési források 60 százalékát közvetlenül gaz daságfejlesztésre kell fordítani, a fennmaradó 40 százalékot pedig a humánerőforrás-fejlesztés, az infrastruktúrafejlesztés, a környezetvédelem és az energiahatékonyság célterületek között kell allokálni, figyelembe véve az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatos de terminációkat, valamint törekedni kell a magas hozz áadott értékteremtést biztosító termelésre és a foglalkoztatás erősítésére.

10 PARTNERSÉG Province of Ferrara - LEAD PARTNER Centre for Renewable Energy Sources and Saving ( CRES ), Greece Ministry of Regional Development and Public Works Institute of Geology at Tallinn University of ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Technology, Estonia Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. Ügynökség VITO Flemish Institute for Technological Research Department of Energy Technology, Royal Institute of Science ( KTH ), Sweden SP Technical Research Institute of Sweden Geological Survey of Slovenia Negyedik szám, december ENEREA, Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft.