Infokommunikációs technológiák Bevezetés az Informatikai részhez INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK

Átírás

1 INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK /Műszaki Menedzser Szak/ 1. Bevezetés az Informatikai részhez Dr. Risztics Péter Irányítástechnika és Informatika Tanszék A legfontosabb tudnivalók 1. címen tematika, követelmények, slide-ok, zh-eredmények, vizsgaidőpontok, vizsgaeredmények, 2. A második Zh időpontja: Dec. 15-én, órakor, az előadás helyén és idejében. 3. Pótzh időpontja: Az első anyagrészből dec. 15-én órakor, az előadás helyén. A második anyagrészből az első vizsga alkalmával. 4. Vizsgaidőpontok (Tervezet): január 7-én, órakor, IB. 26., 27. és 28. előadókban; január 14-én, órakor, IB. 25., 26. és 28. előadókban; január 28-án, órakor, IB. 27. és 28. előadókban. Bevezetés az Informatikai részhez 2 Bevezetés Célkitűzés: Információtechnológiai ismeretek elmélyítése mellett Az információrendszer teljes élettartamához adekvát tudások: Projekt menedzsment Üzleti megfontolások, költségtervezés Fejlesztés Üzemeltetés Bevezetés / Szükséges tudások (Szükséges, de nem elégséges) Az információrendszer fejlesztés előkészítése (Intézményi előkészítés) Megvalósíthatósági terv, üzleti terv A fejlesztési folyamat menedzsmentje, projekt szervezet, projekt tervezés Bevezetés az Informatikai részhez 3 Bevezetés az Informatikai részhez 4 Bevezetés / Szükséges tudások Bevezetés / Szükséges tudások Projektvezetési módszertan: PRINCE Project Developing Plan A projektvezetés támogatása: MS Project A strukturált rendszerfejlesztési módszertan: SSADM, keretrendszer, modul, stage, step, task A strukturált analízist és tervezést támogató CASE eszközök, Pl.: PROMOD+ 4GL alkalmazásgenerátorok, Pl.: UNIFACE Bevezetés az Informatikai részhez 5 Bevezetés az Informatikai részhez 6 1

2 Bevezetés / Szükséges tudások Bevezetés / Szükséges tudások IT biztonság, hozzáférési jogosultságok, biztonságpolitika Adatbázisarchitektúrák / Kliens-szerver architektúrák Üzemeltetés * Integrált rendszerfelügyelet * Change-request * Verziókövetés Bevezetés az Informatikai részhez 7 Bevezetés az Informatikai részhez 8 Bevezetés / Szükséges tudások A teljes élettartam szakaszai A kifejlesztett rendszer bevezetése: * BPR (Business Process Reengineering) * Adatkonverzió, adatmigráció * BCP (Business Continuity Plan) Intézményi stratégia, a stratégiai célok rögzítése Informatikai stratégia A fejlesztés előkészítő lépései A fejlesztés/realizálás Működtetés/továbbfejlesztés Bevezetés az Informatikai részhez 9 Bevezetés az Informatikai részhez 10 Intézményi stratégia, a célok rögzítése Az intézmény - társadalmi-gazdasági környezethez való alkalmazkodást is magába foglaló - jövőképe, illetve az ennek megvalósulását szolgáló tudatos elképzelések és tevékenységek összessége. Piac és IT stratégia Piaci verseny hatékonyság Célok kijelölése: Misszió-vízió Versenyképesség-hatékonyság-minőség Tervezés-realizáció-visszacsatolás IT stratégia intézményfejleszt. Bevezetés az Informatikai részhez 11 Bevezetés az Informatikai részhez 12 2

3 Informatikai stratégia Az információtechnológia (IT) alkalmazása paradigmaváltást jelent az intézmény szervezeti kereteiben, működési módjában, a humán/tudás erőforrás gazdálkodásban. Az intézményi stratégia (IT stratégián keresztül) így segíti elő, hogy a tudás, mint korlátlan erőforrás értéknövelő termelő erővé váljon. Intézmény átalakítás /1 Mit érint a szemléletváltás? Menedzsment aspektus: * világos célok, stratégia * pénzügyi-gazdasági feltételek * vezetési módszer Operatív aspektus: * értéknövelt szolgáltatás * minőség, vevő-központúság Bevezetés az Informatikai részhez 13 Bevezetés az Informatikai részhez 14 Intézmény átalakítás /2 Mit érint a szemléletváltás? Humán aspektus: * Érdekeltségi rendszer * Tudásfejlesztés * Szociális érzékenység Hatékonysági aspektus: * Szervezeti keretek * IT támogató rendszerek Az IT stratégia két legfontosabb eleme Információmenedzsment IT fejlesztés Bevezetés az Informatikai részhez 15 Bevezetés az Informatikai részhez 16 Információmenedzsment Célja: A döntési szintek releváns információ-ellátása Feladata, funkciója: Az információ gyűjtése Az információ célorientált feldolgozása Szempontrendszer szerinti lekérdezhetősége Eszköze: Támogató információs rendszerek Támogató IR fejlesztése Alig van nehezebb és kevés sikerrel kecsegtetőbb annál, mint egy új rendszert kifejleszteni és bevezetni (Machiavelli után szabadon) Intézményfejlesztési stratégia IR-rel szemben támasztott követelmények Bevezetés az Informatikai részhez 17 Bevezetés az Informatikai részhez 18 3

4 Az IR fejlesztés előkészítése Feladatok, szakaszok: Primer feladat meghatározása (Zöldmezős/nem zöld mezős beruházás) IT követelmények Nagyvonalú üzleti terv (Alternatívák) Döntés Pályáztatás Primer feladat meghatározása Az intézményfejlesztési stratégiából deriválni kell az IT-el támogatandó feladatot (Például: Bp.-Hh. forgalomellenőrzés) A feladat részletes specifikációja: * informális, verbális, inkonzisztens * szakmai, de nem informatikai *célorientált * magas absztrakciós szint Bevezetés az Informatikai részhez 19 Bevezetés az Informatikai részhez 20 Integráltság Skálázhatóság Védettség Időállóság Ergonomikusság Megbízhatóság IT követelmények Nagyvonalú üzleti terv Elérendő célok Megoldandó feladatok Várt eredmény, hatáselemzés Nagyvonalú projekt terv Tevékenységek Határidők Erőforrásigény, költségek Vezetői döntés Bevezetés az Informatikai részhez 21 Bevezetés az Informatikai részhez 22 Megoldás /1 Saját beruházás-saját kivitelezés Saját beruházás-saját+külső kivitelezés Saját beruházás-teljes külső szállító Hitel-teljes külső szállító Outsourcing stb, Bevezetés az Informatikai részhez 23 Megoldás /2 Pályázati kiírás Feladatspecifikáció, követelmények Értékelési szempontok Szerződés minta Pályázat készítés Üzleti ajánlat Projekt terv Megfelelőség igazolása, alkalmasság Szerződés-tervezet Bevezetés az Informatikai részhez 24 4

5 Megoldás /3 Értékelés, döntés Szempontrendszer Pontozás Döntéselőkészítés Szerződéskötés Jogi környezet Projekt terv, feladat részletezés Szállítási terjedelem Teljesítés, átadás-átvétel Bevezetés az Informatikai részhez 25 5

6 A Projekt meghatározása INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK 2. A PROJEKT Dr. Risztics Péter Irányítástechnika és Informatika Tanszék risztics@iit.bme.hu Lehetséges megfogalmazások: 1. Tudatos tevékenység-irányítási, szervezési módszertan és keretrendszer. 2. Komplex feladat megoldására kialakított és optimálisan szervezett tevékenységek összessége. 1 A projekt 2 A Projekt attribútumai Mikor van szükség módszertanra? 1. Objektum, a megoldandó feladat 2. Ütemezés, időzítés 3. Erőforrások 4. Költségek * Komplex feladat * Sok együttműködő * Magasszintű munkamegosztás * Időben (és térben) nagy kiterjedésű * Kockázatminimalizálás * Költséghatékonysági követelmény * Dokumentáltság-követelmény A projekt 3 A projekt 4 Projekt menedzsment A tevékenységek ütemezése, az együttműködők koordinációja A rendszerfejlesztési projekt A projekt típusainak önkényes csoportosítása: Formalizálás: Szervezeti keretek definiálása, a működtetés szabályozása, eljárásrend kialakítása, dokumentálás * Rendszerfejlesztési projekt * Minden más projekt A projekt 5 A projekt 6 1

7 Az információs rendszerek fejlesztését támogató projekt-menedzselési módszertan PRINCE (PRojects IN Controlled Environments) * A projekt-menedzsment strukturált módszertan * Publikálja: CCTA -(Central Computer and Telecommunications Agency) A PRINCE A PRINCE nem rendszerfejlesztési, hanem projektirányítási módszertan! A PRINCE támogatja: * Az SSADM-alapú rendszerfejlesztést * A konfigurációkezelési módszertant * A kockázatanalízis és -kezelés módszertant A projekt 7 A projekt 8 A PRINCE-életciklus A PRINCE helye Termék életciklus Elképzelés Megvalósíthatósági tanulmány Hatáselemzés Feladat-specifikáció Tervezés Fejlesztés Tesztelés Üzembe helyezés Projekt életciklus Várakozások Elképzelések Konfigurációmenedzsment Eszközök Technikák Emberek Küldetés Stratégia Tevékenységek PROJEKT PRINCE Előnyök Üzemeltetés Változtatás BUSINESS/CÉG A projekt 9 A projekt 10 Mit ad a PRINCE-típusú projekt? 1. Szervezeti struktúrát, adott felelősségi körökkel 2. Tervkeretet és hierarchiát 3. Terméket és típusokat 4.Tevékenységeket, a termékek előállításához 5. Ellenőrzést, minőségbiztosítást Mit jelent a termék a PRINCE-ben? Terméktípusok: 1. Műszaki termék (mint a primer feladat megoldása) 2. Irányítási termék (pl.: vezetési döntés) 3. Minőségbiztosítási termék (pl.: min.biz.-terv) A fenti termékek egy jól definiált és összefüggő nyilvántartási rendszerben helyezkednek el. A projekt 11 A projekt 12 2

8 Mit rögzít a PRINCE? 1. A projekt és szakaszainak szervezeti felépítését 2. A projekttervek tartalmát és szerkezetét 3. Ellenőrzési pontokat a tervszerűség biztosításához valamint a konkrét projekt 4. Termékeit 5. Tevékenységeket, melyek a termék előállításához kellenek Szakaszhatárok kijelölése Szempontok a szakaszok határainak kijelöléséhez: 1. A műszaki termékek előállítási sorrendje 2. Az összefüggő termékek csoportosíthatósága 3. Természetes döntési pontok a minőségi szemléhez A projekt 13 A projekt 14 Tipikus rendszerfejlesztési szakaszhatárok A PRINCE fontos elemei * Feladatspecifikáció * Rendszerfejlesztés * Kivitelezés * Üzembe helyezés * Tesztelés * Szervezet * Tervezés/szakaszolás * Irányítás/ellenőrzés *Termék * Tevékenységek * Kockázatmenedzsment * Minőségmenedzsment *Konfigurációmenedzsment * Változásmenedzsment A projekt 15 A projekt 16 A PRINCE, mint folyamat-alapú eszköz Projekt előkészítés A projekt irányítása Projekt alapítás Szakaszhatárok kezelése Projekt lezárása Projektvezetőség - POB PRINCE alkotóelem: Szervezet Projektigazgató Felhasználói képviselő Projekt Felügyelő Bizottság - PFB Szakmai képviselő Tervezés Szakasz irányítása Termékmenedzselés Projektirányítás Projektirányító Projektbiztosító team Adminisztratív koordinátor Felhasználói koordinátor Szakaszirányító(k) Munkacsoportok Szakmai koordinátor A projekt 17 A projekt 18 3

9 PRINCE alkotóelem: Szervezet 1. Projektvezetőség (Projekt Operatív Bizottság): * Feladata: a projekt átfogó ellenőrzése, felelős a szakmai és üzleti szempontok érvényesítéséért ellenőrzések útján, (folyt.) PRINCE alkotóelem: Szervezet 1. Projektvezetőség: * Feladata: jóváhagyja a szakaszterveket, illetve azok kiigazítását, jóváhagyja a szakasz lezárását, engedélyezi új szakasz elkezdését, biztosítja az erőforrás allokációt, kezeli a konfliktusokat. A projekt 19 A projekt 20 PRINCE alkotóelem: Szervezet PRINCE alkotóelem: Szervezet * Összetétele: Projektigazgató Felhasználó képviselője Szakmai képviselő A projekt Projektirányítás * Szerepek/Összetétel: Projektirányító Szakaszirányító Munkacsoportok Projektbiztosító team/projektellátó iroda Projekt-könyvtáros A projekt 22 PRINCE alkotóelem: Szervezet PRINCE alkotóelem: Szervezet Projektirányító Felelős: A napi feladatok ellátásáért a projekt minden szakaszában. Szakaszirányító Felelős: Egy adott szakaszban a termék elkészítéséért, a munkacsoport szakmai irányításáért A projekt 23 A projekt 24 4

10 PRINCE alkotóelem: Szervezet PRINCE alkotóelem: Szervezet Munkacsoport(ok) Felelős: Az adott tudást és erőforrást igénylő termék előállításáért Feladatok (Pl. rendszerfejlesztés esetén): + Rendszerszoftver team +Alkalmazási szoftver team +Tesztelési team Munkacsoport(ok) Csoportvezető: Tervezi, irányítja és ellenőrzi a team tevékenységét A projekt 25 A projekt 26 PRINCE alkotóelem: Szervezet PRINCE alkotóelem: Szervezet Projektbiztosító team Felelős: A fejlesztési tevékenység folytonosságáért, a termékek egységességéért Összetétele: +Adminisztratív koordinátor +Felhasználó koordinátor +Szakmai koordinátor/projektellátó iroda Projektellátó iroda (kisegíti a projektbiztosító team-et) Feladata: betölti a szakmai koordinátor feladatait, támogatja az adminisztratív koordinálást is, támogatja a felhasználói koordinátort a felhasználói összekötőn keresztül A projekt 27 A projekt 28 PRINCE alkotóelem: Tervek A tervek rászorítanak : * a termékek megfelelő minőségére * a határidő betartására * a költségkeretek betartására Szervezeti egység Projektigazgatóság Szakaszirányító Munkacsoportok PRINCE alkotóelem: Tervek Projekt erőforrás terve Szakasz erőforrás terve Részletes erőforrásterv Tervek Helyreigazítási terv Projekt szakmai terve Szakasz szakmai terve Részletes szakmai terv Létrehozás ideje Projekt kezdetekor Előző szakasz végén Amikor szükséges Bármely szakaszban, ha hasznos Személyek Egyéni munkaterv A projekt 29 A projekt 30 5

11 PRINCE alkotóelem: Tervek PRINCE alkotóelem: Tervek A tervek vonatkoznak: * Termékekre * Tevékenységekre * Erőforrásokra * Minőségre A tervek megjelenési formája: * Grafikonok * Leírások * Feltételezések (Indító feltevések) * Külső függések (Külső erőforrás, esemény, kockázat) A projekt 31 A projekt 32 PRINCE alkotóelem: Tervek PRINCE alkotóelem: Tervek A tervezés szintjei: * Projekttervek * Szakasztervek * Részletes tervek * Egyéni munkatervek Tervek típusai: 1. Szakmai tervek 2. Erőforrás tervek 3. Helyreigazító tervezés 4. Minőség tervek A projekt 33 A projekt 34 PRINCE alkotóelem: Tervek PRINCE alkotóelem: Tervek 1. Szakmai tervek * Projekt szakmai terve (egész projektre) * Szakasz szakmai terve (minden szakaszra) * Részletes szakmai tervek (megadott fontos tevékenységre) * Egyéni tervek (a munkacsoport egy tagjának munkájára) 2. Erőforrástervek a munka elvégzéséhez szükséges erőforrások és költségek mennyiségi értékei (szakmai tervekből származtathatók) A projekt 35 A projekt 36 6

12 PRINCE alkotóelem: Tervek 2. Erőforrástervek * Teljes projekt erőforrás terve * Szakasz erőforrás terve (minden szakaszra) * Részletes erőforrás terv (megadott fontos tevékenységekre) * Tűrés, helyreigazításhoz A projekt 37 PRINCE alkotóelem: Tervek 3. Minőségterv A minőségterv feladatai és eszközei: * Alkalmas és tesztelhető minőségi kritériumok. * Tesztelési stratégia a minőségi célok teljesülésének monitorozásához. * Termék-minőségi szemlék eljárásrendje és útmutatói. * Minőségi ellenőrzés erőforrás szükséglete. A projekt 38 PRINCE alkotóelem: Tervek A minőségterv szintjei: *Projekt szint * Szakasz szint * Részletes szint PRINCE alkotóelem: Irányítás/ellenőrzés Az ellenőrzés szempontjai és célja: (A PRINCE vezető- és termékorientált ellenőrzéssel illeszkedik a szervezeti és tervezési elemekhez.) * Az üzleti életképesség ellenőrzése: a projekt tervszerűen, a költség- és erőforrástervvel összhangban folyik-e? (folyt.) A projekt 39 A projekt 40 PRINCE alkotóelem: Irányítás/ellenőrzés Az ellenőrzés szempontjai és célja: * A szakmai életképesség ellenőrzése, vagyis a projekt-termékek kielégítik-e a meghatározott megfelelőségi, minőségi, biztonsági, megbízhatósági előírásokat? PRINCE alkotóelem: Termékek és tevékenységek A PRINCE-projektek felépítését eredendően a termékek és azok előállításához szükséges tevékenységek jelölik ki. A szakmai tevékenység: a felhasználói követelmények kielégítésére. A vezetői feladatokat a projektirányítás érdekében. A projekt 41 A projekt 42 7

13 PRINCE alkotóelem: Termékek és tevékenységek Termékek és tevékenységek - PRINCE technikák A tevékenységek meghatározása és leírása az alábbi eszközökkel történik: 1. PRINCE technikák 2. Vezetői feladatok 1. PRINCE technikák: * Szakmai stratégia * Minőségi stratégia * Tervezési dokumentumok 3. Szakmai feladatok A projekt 43 A projekt 44 Termékek és tevékenységek - PRINCE technikák Szakmai stratégia: * Szabványos módszerek használata. * Rendszerfejlesztéshez: SSADM. (Meghatározza a termékek definiálásához, előállításához, teszteléséhez szükséges tevékenységeket, melyek a fejlesztési folyamathoz kellenek.) * Kockázatelemzéshez, -kezeléshez: CRAMM. (Tevékenységeket ír elő, melyek az indokolt intézkedéseket definiálják a kockázatok ellen.) Termékek és tevékenységek - PRINCE technikák Minőségi stratégia: * Minőségbiztosítás a projekt/fejlesztés minden szakaszában. * Alkalmas pontokon történik-e a minőségi szemle, a termékek tesztelése. A projekt 45 A projekt 46 Felhasználó minőségi elvárásai Projekt-minőség határai Projekt minőségi terv Projekt határ Szakasz minőségi terv ISO 9001 Vállalati minőségpolitika Minőségrendszer Minőségbiztosítás A projekt 47 Termékek és tevékenységek - PRINCE technikák Tervezési dokumentumok (Szabványos, formális): * Termék-felépítési ábra: azonosítja a termékeket felhasználásuk függvényében, és más termékben (valós, szakmai termék; vezetői termék) * Termék-származtatási ábra: megmutatja a termék előállításhoz szükséges más termékeket (pl.: funkciók meghatározásához szükséges az adatszerkezet, folyamatmodell) A projekt 48 8

14 Termékek és tevékenységek - PRINCE technikák Tervezési dokumentumok (Szabványos, formális): * Termékleírás: megadja minden termék célját, megjelenési formáját, összetételét, és jellemző minőségi kritériumait. A projekt 49 Termékek és tevékenységek - PRINCE technikák Tervezési dokumentumok (Szabványos, formális): * Transzformációk: azonosítják a termékek előállításához szükséges tevékenységeket, függőségüket más tevékenységektől, termékektől, vagy külső erőforrásoktól (pl.: már elkészült termékek kiegészítése, átalakítása). A projekt 50 Termékek és tevékenységek - PRINCE technikák Tervezési dokumentumok (folytatás): * Tevékenységháló: a tevékenységeket logikus sorrendbe rendezi, mely előfeltétele a tevékenység időszükséglete kiszámításához és a munka ütemezéséhez. Termékek és tevékenységek - Vezetői feladatok 2. Vezetői feladatok: A PRINCE a szakmai feladatoktól független vezetői tevékenységeket definiál, melyek * a feladatok megoldásához biztosítják, szervezik az erőforrásokat, * megtervezik a termékek előállításához szükséges erőforrás/költség igényt, A projekt 51 A projekt 52 Termékek és tevékenységek - Vezetői feladatok 2. Vezetői feladatok: * elvégzik a munka előrehaladása és erőforrásfelhasználás összevetését, értékelését, * ellenőrzik, hogy a minőségbiztosítási termékek időben és költségvetésen belül elkészüljenek Termékek és tevékenységek - Vezetői feladatok 2. Vezetői feladatok: * megteszik a szükséges helyreigazító intézkedéseket, ha eltérés mutatkozik * megszerzik a jóváhagyásokat a vezetői/döntési hierarchiából Az irányítási termékek biztosítják az előrehaladás biztonságát, az irányítás dokumentáltságát. A projekt 53 A projekt 54 9

15 Termékek és tevékenységek - Vezetői feladatok Termékek és tevékenységek - Szakmai feladatok 2. Nagyvonalú vezetői feladatok: *Projektalapítás * Szakasz-feladatok *Projektzárás 3. Szakmai feladatok * A projekt szakmai termékeinek létrehozása *A szakmai termékek fokozatos kialakítása A projekt 55 A projekt 56 Termékek és tevékenységek - Szakmai feladatok 3. Szakmai feladatok * Szakmai termék előállításához szükséges egyedi tevékenységháló kialakítása * Rendszerfejlesztési projektekben a szakmai tevékenységek azonosítását, tervezését, a tevékenységek célját és sorrendjét az SSADM írja elő. Egyszerű példa Létező Hivatal hatékony működésének kialakítása Projekt szakaszok: I. Projektalapítás II. Felmérés III. Fejlesztés IV. Bevezetés A projekt 57 A projekt 58 Példa: I. A PDP - Project Developing Plan Példa: PDP - Project Developing Plan 1. Célja, feladata 2. Projekt szervezet * PFB - Projekt Felügyelő Bizottság * POB - Projekt Operatív Bizottság * Stage menedzserek, szakmai team-ek * Minőségbiztosító * Ellátó csoportok 3. Projekt módszertan, irányítási rend * projekt/szakasz kezdete, vége (zárás) * feladat kiadása, végrehajtása, számonkérése * ellenőrzés, jóváhagyás * jelentés, dokumentálás A projekt 59 A projekt 60 10

16 Példa: PDP - Project Developing Plan Példa: PDP - Project Developing Plan 4. A projekt tervei * a teljes projekt időterve (projektterv, Gantt digram) * a teljes projekt szakmai áttekintése (szakmai terv: specifikáció, tervezés, bevezetés) * a teljes projekt erőforrás/költség terve 5. Szakaszolás - szakasz tervek * tevékenységháló *időzítés * erőforrás/költség 6. A projekt sikerének kritériumai 7. Kritikus pontok/feladatok és kezelésük A projekt 61 A projekt 62 Példa: PDP - Project Developing Plan Példa: II. Felmérés - Folyamatok feltérképezése BPM - Business Process Mapping 8. Kockázat- és változásmenedzsment * kezdeti definiálatlanságból eredő kockázat * változások kezelése a projektben * kockázat minimalizálás - monitorozás 9. A projekt sikerének kritériumai 10. Kritikus pontok/feladatok és kezelésük Jelenlegi ügyvitel, gazdálkodás felmérése, dokumentálása: *Interjúk * Verbális megadások, leírások *Formalizálás (folyt. köv.) A projekt 63 A projekt 64 Példa: II. Felmérés - Folyamatok feltérképezése Formalizálás: Folyamatleltár (folyamatábrák tartalomjegyzéke) Eseményjegyzék (folyamatindító események) Folyamatábrák (Grafikus ábrák, kapcsolatok,..) Kiegészítő táblázatok a folyamatábrákhoz Hivatal szervezeti ábrája és kapcsolati mátrix Szervezet- és rendszerfejlesztési javaslat A projekt 65 Példa: III. Fejlesztés 1. Szervezetfejlesztés 2. Rendszerfejlesztés: * Futtatási környezet kiválasztása * Fejlesztési környezet kiválasztása * Rendszertervezés (szabványos technológiával) * Teszt-tervezés * Fejlesztés (szabványos technológiával) * Beszerzés, infrastruktúra-fejlesztés A projekt 66 11

17 Példa: IV. Bevezetés 1. Business Process Reengineering - BPR * Szervezetfejlesztés alapján optimalizált folyamatmodell részletes (munkaköri) lebontása * Folyamatleltár, eseményjegyzék, folyamatábrák, kiegészítő táblázatok felújítása; egységekre, egyénekre bontása; kapcsolatok, információ-átadás; felelősség-jogosultság 2. Betanítás 3. Üzembe helyezés 4. Support ID Task Name 1 Rövidtávú feladatok megoldása 2 Szerződéskötés 3 Projektalapítás 4 Projektszervezet felállítása 5 Projektalapító okirat létrehozása 6 Projekt minőségbiztosítási rendszerének kialakítása 7 Projekt menedzsment 8 POB ülések 9 PFB ülések 10 Felmérés 11 Alapszintű akkreditált oktatások megtartása (ECDL) 12 A hivatal jelenlegi működésének elemzése 13 A legsűrgősebb teendők meghatározása 14 A legsürgősebb fejlesztések kijelölése 15 Javaslattétel a szükséges infrastruktúra fejlesztésre 16 A kijelölt fejlesztések elvégzése 17 Fejlesztési környezet beszerzése 18 Rendszertervezés 19 Tesztterv 20 Fejlesztés 21 Üzemeltetési környezet beszerzése 22 Üzemeltetési környezet felállítása 23 Tesztelés 24 A fejlesztési megoldások hivatali bevezetése 25 Ügyviteli folyamatok újraszabályozása 26 Oktatások 1 '03 Jan 06 '03 Mar 03 '03 Apr 28 '03 Jun 23 '03 Aug 18 '03 Oct 13 '03 Dec 08 '04 W S T M F T S W S T M F T S W S T A projekt 67 A projekt 68 12

18 INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK 3. Strukturált rendszerfejlesztési módszertan Dr. Risztics Péter Irányítástechnika és Informatika Tanszék I. Bevezetés. I. 1. Problémafelvetés Mi a SW? Adatok, programok, dokumentációk Mi a probléma? Szoftverkrízis: idő- és költségkeretek túllépése, kontra <30%-os hasznosulás A készítés módszertana: technologizálás SSADM 2 I.2. Technologizálás Mit technologizálunk? Feladatspecifikációt és megvalósítást! Génius vagy team? Team! ~ akkor: Projekt Egyedi technológia vagy paraméterezhető, általános? Paraméterezhető általános! ~ akkor: Módszertan Mi a megoldás? Computer Aided Software Engineering (CASE) I.3. A formalizálás felvetése A használt (informális) nyelv ellentmondásai: Megetette a lovat a zabbal A modell leírása (formalizálás): Formális az a reprezentáció, amely csak pontosan definiált fogalmakat, szerkezeteket és műveleteket használ, és a definíciók megadásának formáit is rögzíti. Például: Építész tervek, állapottábla, stb. Matematikai modellek: legszigorúbb leírás SSADM 3 SSADM 4 Egy matematikai modell Nem javítható, degradálható alrendszer Markov modellje: N=3, S=1, D=1, λ, µ, 3,1,0 C 3λ C 3,0,0 C 3λ 2,0,1 1 C 3λ 1 C 1 C 3λ 3,0,0 Hibás 3λ állapot 2λ Szoftver életciklusa Általános termék: Gyártmánytervezés-prototípus-gyártástervezés-nullszériagyártás-karbantartás SW: folyamatos változás, mert nem igényel technológiai változtatást Technikailag könnyű, ámde bonyolult, ezért veszélyes. Módosíthatóság és újrafelhasználhatóság (új rendszerben) A sw-fejlesztés folyamatának leírása, élettörténeti sémák: vízesés, inkrementális, spirál SSADM 5 SSADM 6 Infokummunikációs technológiák 1

19 Vízesésmodell A vízesésmodell értékelése A modell a termékfejlesztésre orientál. Főbb lépései: Analízis (Eredmény: specifikáció) Architekturális tervezés (Magasabb absztrakció) Részletes tervezés (Önállóan kódolható részek specifikáció) Kódolás (Tervezésből implementáció, tesztelés is) Integrálás (Tesztelt részek összeállítása) Tesztelés (Rendszerteszt) Üzembe helyezés, rendszerfelügyelet Az egyes fázisok akkor kezdődnek, amikor az előző befejeződött Befejezési kritériumok definiálása, ellenőrzése: validálás és verifikálás Tervezés és megvalósítás-orientált, de nem rendszerműködésre, -követésre, karbantartásra orientált Továbbfejlesztés - működés folyamatos monitorozása, változtatási igények és végrehajtásuk Most nézzük az előnyt, hátrányt! SSADM 7 SSADM 8 A vízesésmodell előnye, hátránya Előny: Világos tevékenységek sorozata Egységes szemléletű tervezési fázisok Hátrány: Csak a végéről van visszacsatolás A valóság ritkán ilyen szekvenciális, az iteráció nehéz Csak pontos feladatspecifikációnál használható, a feladat gyakran bizonytalan A türelmes user csak a fejlesztés végén szembesül az eredménnyel (Ez gyakran több mint egy év!) Prototípus modell Kevéssé definiált feladatok: Input, alapfolyamatok, követelmények, elvárt eredmények Válasz: Kísérletsorozat, működő modell - szimuláció Célok megismerése Gyors tervezés Prototípus kidolgozása Igények pontosítása Pontos SW tervezés Előny, hátrány? SSADM 9 SSADM 10 A prototípus modell előnye, hátránya Előny: Időben kiderül a valós igény Nem épül be felesleges funkció A user végig követi a fejlesztést Hátrány: A szisztematikusság hiánya kaotikus rendszerhez vezethet Kompatibilitási gondok lehetnek Inkonzisztens rendszerfelépítés lehetséges Inkrementális modell A user-kritikus komponensek prioritási rendjében fejlesztenek, több lépésben, finomítással. Az inkrementumokat összeillesztik elkészülésük sorrendjében Hátrány: Sok lépés, hosszú fejlesztési idő, költség Előny: Bizonytalan user, Komplikált algoritmus, Egyedi feladat esetén. SSADM 11 SSADM 12 Infokummunikációs technológiák 2

20 Spirálmodell A folyamatos változást szemlélteti: 1 Célok tisztázása: analízis, nagyvonalú tervezés (Alternatívák kidolgozása, ebből optimum) 2 Alternatívák értékelése, kockázatelemzés (Gazdasági szemléletű kockázatelemzés) 3 Megvalósítás, tesztelés (Részletes tervezés, implementáció, tesztelés) I.4. A szoftver fejlesztés lépései, egyszerűen Modellezés 4 Üzemeltetési tapasztalatok alapján: Szükséges-e módosítás, továbbfejlesztés. Új ciklus indítása. SSADM 13 SSADM 14 Problématér Fogalmi modell Modellezés Valóság Követelményeket kielégítő rendszerek Felh. eszközökkel létrehozható, a köv. megfelelő rendszerek Tervezés Modellezés Implementációs tér Implementációs modell Felhasználható eszközökből építhető rendszerek Megvalósított rendszer Fog. modellnek megf. implementációs modellek I.4. A szoftver fejlesztés lépései, egyszerűen Modellezés A valóság rendszerei 1. A követelményeket kielégítő rendszerek leképzése: Problématér / Fogalmi tér 2. A felhasználható eszközökből kialakítható rendszerek leképzése: Implementációs tér Tervezés A fogalmi modellnek megfelelő optimális implementáció létrehozása SSADM 15 SSADM 16 II. Bevezetés az SSADM-be Structured Systems Analysis and Design Method Strukturált Rendszer Analizálási és Tervezési Módszer II.1. Az SSADM alkalmazásának okai 1. Segíti a fejlesztés határidőre való elvégzését: * elemi szintre lebontott tervekkel (mit, mikor hogyan), * előírt ellenőrzéssel, * elvégzendő munka megbecsülhetőségével. 2. Támogatja a felhasználó bevonását a fejlesztésbe: * prototípus készítés lehetősége, * grafikus technikák alkalmazása, * alternatívák kialakítása és választási lehetőség. 3. Dokumentáltsága támogatja a rendszer működtetését, továbbfejlesztését. SSADM 17 SSADM 18 Infokummunikációs technológiák 3

21 Követelmény specifikáció Az SSADM alkalmazásának okai (folyt.) 4. Támogatja az új fejlesztő beillesztését: A formalizálást megvalósító technikák (lásd később) használata könnyű beilleszkedést, megértést biztosít. 5. Optimális megfelelőség biztosítása: * korai fázisban validálás, * teszttervek, verifikálás, * teljesség, konzisztencia. Az SSADM alkalmazásának okai (folyt.) 6. Támogatja a termelékenységet és rugalmasságot: * a technikák elősegítik az elsajátíthatóságot és pontosságot, rövidítik a fejlesztési időt, * a projektirányítás a kritikus termékekre tud összpontosítani. 7. A szállítóktól való függés csökkentése: * a formális specifikáció lehetővé teszi az ajánlatok gondos összevetését, * a logikai és fizikai tervezés szétválasztása csökkenti az újraírás költségeit. SSADM 19 SSADM 20 II.2. A módszer környezete és felépítése Az SSADM helye a rendszerfejlesztés életciklusában Mivel foglalkozik ez a rész? SSADM * Az SSADM helye a rendszerfejlesztés életciklusában. * Az SSADM alkalmazásának feltételei. * Az SSADM három nézete. STRATÉGIAI TERVEZÉS Megvalósíthatósági elemzés Követelmény elemzés Logikai rendszer specifikáció TELJESKÖRŰ ANALÍZIS Fizikai rendszer tervezés Kivitelezés, tesztelés FEJLESZTÉS MŰKÖDŐ TERMÉK PROJEKTIRÁNYÍTÁS SSADM 21 SSADM 22 Az SSADM helye a rendszerfejlesztés életciklusában Az SSADM használhatóság a fejlesztés menetében: * stratégiai tervezés (csak a technikák használhatók) * megvalósíthatósági tanulmány (de nem teljes körűen támogatja a szervezeti és pénzügyi elemzést) ~ projekt alapító okirat * teljes körű analízis * fejlesztési projekt (kivitelezést, tesztelést nem teljes körűen) SSADM 23 Az SSADM alkalmazásának feltételei 1. Adat / információ esetén probléma a * strukturálatlan adat, vagy a * túlzottan strukturált (pl.: statisztikai adatok), mert nehéz a technikákkal modellezni. 2. Funkciók / eljárások esetén követelmény, hogy * körbehatárolható legyen a modellezéshez, * ábrázolható legyen magas szintű adatfolyam ábrákkal. 3. A terjedelem körbehatárolható legyen kontextus ábrával SSADM 24 Infokummunikációs technológiák 4

22 Az SSADM három nézete FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI adatfolyamok ESEMÉNYEK események FUNKCIÓK egyedek egyedek események RENDSZER MEGOLDÁSAI adattárak ADATOK Az SSADM technikái 1 Diagramra épülő technikák: * Adatfolyam modellezés * Logikai adatmodellezés * Egyed-esemény modellezés * Elérési út modellezés * I/O szerkezet meghatározása * Dialógus tervezés * Feldolgozások logikai modellezése SSADM NÉZETEK SSADM 25 SSADM 26 Az SSADM technikái /2 2 Nem diagramszerű technikák: * Követelmény meghatározás * Rendszerszerv. vált.-k kidolgozási módszere * Rendszertechn. vált.-k kidolgozási módszere * Funkció meghatározás * Relációs adatelemzés * Specifikáció prototipizálás * Fizikai tervezés Adatfolyam (AFD) modellezés AFD az elemzés és a tervezés során is használható Leírja: folyamatokat, adattárolást, mozgatás, és az adatok forrásait, és felhasználóit Meglévő rendszer vizsgálatakor: fizikai szintű AFD logikaivá alakítjuk lehetséges megoldások logikai AFD-i SSADM 27 SSADM 28 Adatfolyam diagram szimbólumai 1 Process: információ-átalakítás (történik valami) Adatfolyam diagram szimbólumai /2 3 Tároló: nem történik, nem mozog, eltesszük Yourdon/DeMarco Leírás Gane/Sarson 5 Név Leírás M1 Munka lapok 2 Adatfolyam: adat mozog (de nem történik semmi) 4 Terminátorok: a rendszeren kívüli forrás/nyelő Értelmezés Ügyfél SSADM 29 SSADM 30 Infokummunikációs technológiák 5

23 AFD példa Ügyfél megadja az utazási adatokat fizet megkapja a jegyet és a számlát: Gane/Sarson D1 Áruk Árú adatai 1 Rendelés Vevő Vásárlás Eladás adatai D3 Eladások AFD szintjei (Yourdon/DeMarco) Az AFD szintjei: Hierarchikus modell Legmagasabb absztrakciós szinten contextus (környezeti) diagram A további szinteken a contextus process további kibontása (0.,1., szintű diagramok) SSADM 31 SSADM 32 AFD (Yourdon/DeMarco) Az AFD szintjei (0. szintű diagram) Járatnyilvántartó Ügyfél Úti adatok Pénz Repülőjegy vásárlás Jegy Számla Ügyfél Ügyfél Idő, cél pénz járat helyfoglalás jegykiállítás költség számlázás számla jegy Ügyfél Contextus diagram Számlanyilvántartó SSADM 33 SSADM 34 Context diagram Beteg 0 szintű diagram Beteg Példa: Intenzív betegőrző rendszer Mért Helyi felügyelet adatok Mért adatok Átvitt adatok Napló Archiváló Archívum Betegőrző rendszer Központi felügyelet Jelentés kérés Jelentés Riasztás Riasztás Jelentés kérés Nővér Jelentés készítő Nővér Beteg alapadat Jelentés SSADM 35 átvitt adatok Clock Példa folytatása: Intenzív betegőrző 1. Szintű diagram: Központi felügyelet idő napló választ név Napló szerkesztő kereső érték választott beteg korlátsértés Beteg alapadat korlát vizsgálat riasztás riasztás szerkesztés SSADM 36 Infokummunikációs technológiák 6

24 Contextus diagram Vevő/beteg Esettanulmány: Patika recept pénz recept Árazó Esettanulmány: Patika /2 Patika process kifejtése árazott recept Pénztár gyógyszer számla Patika pénz gyógyszer Gyógyszergyár Primitív process pénz gyógyszer kasszafiók Logisztika pénz pénz gyógyszer áruraktár blokk gyógyszer Árazott recept Árukiadó gyógyszer SSADM 37 SSADM 38 Az AFM mélyebb elemzése Az AFM fő célja, együtt ábrázolni a rendszer folyamatait és adatait: Rendszer határok kijelölése Rendszer külső objektumainak meghatározása Ki/Beáramló információk meghatározása Belső információ-áramlás Információ-tároló helyek meghatározása Információt feldolgozó, átalakító folyamatok meghatározása Az AFM mélyebb elemzése Az AFM konkrét alkalmazása az elemzési szakaszokban (követelmény specifikációig): Jelenlegi fizikai rendszer elemzése; Követelmények azonosítása: hiányosságok megkeresése, új funkciók kijelölése. Jelenlegi logikai rendszer elemzése; Továbbvihető logikai folyamatok azonosítása, a rendszerszervezési alternatívák kiinduló pontja. Rendszerszerv. alternatívák: Felhasználói döntés előkészítése, átfogó kép a lehetőségekről. Választott rendszerszerv. alternatíva kiegészítése az új működésekkel; Új AFM a funkció-meghatározáshoz SSADM 39 SSADM 40 Az AFM termékei Létrehozott vagy módosított termékek: Adatfolyam modell és belső termékei: Kontextus-ábra Hierarchikus adatfolyam-ábrák Elemi folyamatok leírása (elemi process-ek) Külső egyedek leírása (felelősség, funkció) Be/Kimenet leírások (R-határt átívelő adatok) Adatjegyzék (Határon átlépő elemi adatok) Logikai adattár-egyed megfeleltetés Most nézzük a következő technikát: LDM! Logikai adatmodellezés: LDM Célja: Egyedek és köztük lévő kapcsolat leírása Egyed: Objektum vagy fogalom Egyed valamely tulajdonsága: attribútum Az elemzés és tervezés során rendelődik az egyedhez az attribútum. Kapcsolat: Egyedek közötti viszony. Mi a lényeg? Egyedek és kapcsolataik elemzése. Eredmény: Adatszerkezeti ábra. Logikai adatmodell: adatszerkezeti ábra + egyed-, kapcsolat-, attribútum leírások. SSADM 41 SSADM 42 Infokummunikációs technológiák 7

25 LDM alkalmazása az SSADM fázisaiban megvalósíthatósági elemzésben, a jelenlegi rendszer és a kívánt rendszerek áttekintő adatszerkezetei meghatározásához követelményelemzésben, adatismétlődések kiszűrésére a jelenlegi környezet leírásában (redundancia) rendszerszervezési alternatíváknál, áttekintő adatszerkezetek a megoldás alátámasztására követelményspecifikációban, részletes logikai adatmodell az igényelt rendszerről a megfelelősség ellenőrzéshez. Az adatmodell: alap a logikai adatfeldolgozó folyamatok tervezéséhez, később a fizikai adatbázis tervezéshez. Logikai adatmodellezés termékei Logikai adatszerkezet ábra (kiegészítve több részábrával) Egyed leírások Kapcsolat leírások Attribútum leírások SSADM 43 SSADM 44 Az elemzés-tervezés három LDM-je Áttekintő LDM: 8-12 nagyobb egyed egy adatszerkezeten, kapcsolódó leírások nélkül; Jelenlegi környezet LDM-je: az információ felhasználás és előállítás leírása, mely megfelel a jelenlegi fizikai illetve logikai DFD részletességének Igényelt rendszer LDM-je: új rendszer információs követelményeinek leírása Jelölés és meghatározás Egyed lehet: Tárgy, fogalom. Van neve: Folyószámla, Átutalás, Ügyfél, vagy Szervezet, Dokumentum, Helyiség, Dokumentum-állapot Van jele, benne az egyed nevével: FOLYÓSZÁMLA SSADM 45 SSADM 46 Még az Egyedről Tárgy, fogalom, amelynek tulajdonságait ismerni kell Például: SZEMÉLY, mint objektum Leírásához szükséges tulajdonságok fajtái: NÉV, CÍM,.. Tehát: Egyed típus (személy) és előfordulás (Kovács) Másik példa: Típus: Vevő Vevő Előfordulás: Személy, Cég,.. Jelölés és meghatározás / Kapcsolat Kapcsolat: Két egyed, illetve egy egyed és saját maga közötti összefüggés, annak minden lehetséges előfordulásával (Pl.: Két vevő). A kapcsolat végének tulajdonságai: Fok: jelzi, hogy ezen oldali egyed egy, vagy több előfordulása kapcsolódik a másik végi egyed egy előfordulásához. SSADM 47 SSADM 48 Infokummunikációs technológiák 8

26 Kapcsolat opcionalitása és összekapcsoló kifejezés Opcionalitás: jelzi, hogy az egyik oldali egyed minden előfordulásához a másik végi egyedből kötelezően kapcsolódik-e előfordulás Összekapcsoló kifejezés: kapcsolat végi szöveg, mely leírja erről a végről a másik felé nézve a kapcsolatot Nézzük a kapcsolat fokát! Kapcsolat foka, 1:1 1:1 - egy egyed egy előfordulása kapcsolatban áll egy egyed egy másik előfordulásával A B SSADM 49 SSADM 50 Kapcsolat foka, 1:n Opcionalitás, 1:n 1:n - egy egyed egy előfordulása kapcsolatban áll egy egyed egy vagy több másik előfordulásával ÜGYFÉL FOLYÓSZÁMLA 1:n opcionalitása: Opcionális, ha az adott egyednek lehet olyan előfordulása, mely nem vesz részt a kapcsolatban. ÜGYFÉL FOLYÓSZÁMLA ÜGYFÉL FOLYÓSZÁMLA Az idő múlása: 1:1-ből idővel 1:n lehet. SSADM 51 SSADM 52 Átalakítás Opcionalitás, n:m; kapcsolódó egyedtípus (Kapcsolat összekötő kifejezés) n:m - egy egyed egy vagy több előfordulása kapcsolatban állhat egy egyed egy vagy több másik előfordulásával PROJEKT PROJEKT MUNKAKIOSZTÁS MUNKAKIOSZTÁS MUNKATÁRS MUNKATÁRS n:m átalakítása 1:n típusúvá; Kapcsolat összekötő kifejezés Az n:m kapcsolatból 1:n kapcsolatot csinálunk. Kapcsolat összekötő kifejezés: Az alany felöl írja le a kapcsolatot a tárgy felé. ÜGYFÉL BIRTOKOL TARTOZIK FOLYÓSZÁMLA SSADM 53 SSADM 54 Infokummunikációs technológiák 9

27 Gyakorlati logikai adatmodellezés Könyvtári példa: Tagok kölcsönözhetnek, max. 6 könyvet. Ha időre nem viszik vissza, akkor pénzbüntetés, háromszori figyelmeztetés után letiltás a rendezésig. Lehet: könyv egy, vagy több-szerzős, egy könyv több példányban, egy írótól több könyv. Ha egy példány sincs az igényelt könyvből benn, akkor foglalást lehet biztosítani, és beérkezéskor értesítés mehet. A logikai adatmodellezés lépései /1 1 Egyedtípusok kiválasztása KÖNYV, ÍRÓ, PÉLDÁNY, KÖLCSÖNZŐ, FOGLALÁS, KÖLCSÖNZÉS, BÜNTETÉS 2 Közvetlen kapcsolatok és foka ÍRÓ KÖNYV FOGLALÁS PÉLDÁNY KÖLCSÖNZŐ KÖLCSÖNZÉS BÜNTETÉS SSADM 55 SSADM 56 A logikai adatmodellezés lépései /2 3 A kapcsolat redundanciái, és viszonya, jellege n:m helyett 1:n, Fölérendelt egyed-jelleg ÍRÓ KÖLCSÖNZŐ SZERZŐ FOGLALÁS BÜNTETÉS KÖNYV PÉLDÁNY KÖLCSÖNZÉS Redundancia eltávolítása LDM és az DFM illeszkedés ellenőrzése Elemi folyamatok Minden egyedhez kell legalább egy elemi folyamat, mely azt létrehozza, illetve törli. Adattárak Minden egyed csakis egy adattárban szerepel (Ellenőrzés a jelenlegi logikai, ill. az igényelt DFM-nél) Elérési utak (Ezt elemezzük részletesebben!) SSADM 57 SSADM 58 Lekérdezési / elérési utak ellenőrzése A lekérdezési utak előállítása az adatmodellezés része. Minden lekérdező funkcióhoz és módosító funkció lekérdező részéhez egy-egy ábrát kell készíteni. Ez felsorolja a lekérdezés során érintett egyedeket, és olyan útvonalat jelöl ki, melyet egyszerű adatbázis olvasási művelettel be lehet járni. Nézzük végig a szükséges lépéseket! Elérési út segédábrái A segédábrák létrehozásának lépései: Lekérdezés indításának meghatározása A lekérdező funkció bemeneti adatelemei: belépési ponton lévő egyed kulcsa, kiválasztott paraméterek. Lekérdezési út meghatározása Nézzük végig a szükséges hat tevékenységet! SSADM 59 SSADM 60 Infokummunikációs technológiák 10

28 Lekérdezési úthoz a hat tevékenység, Azonosítsuk a funkcióval elérendő egyedeket 2 Fenti egyedekkel a LDM-részlet rajzolási szabály: Főegyedből alegyedbe tartó elérés - függőlegesen; ellenkezőleg - vízszintesen; 3 Az ábra átrajzolása Jackson jelölésmóddal. 4 Lekérdezési belépési pont megjelölése. Folytatás az 5-6-ttal. SSADM 61 Lekérdezési úthoz a hat tevékenység, Igényelt adatok elérhetők-e a következő olvasási műveletekkel? Egyed olvasása közvetlenül a kulcs alapján, Főegyedhöz tartozó alegyed olvasása, Alegyed főegyedének olvasása. 6 Az összes egyed összes belépési pontjának megjelölése a logikai adatszerkezeten, a fizikai adattervezéshez. Most nézzünk egy példát! SSADM 62 Lekérdezési út meghatározása, Példa Sorolja fel egy adott helységhez/településhez tartozó összes, tulajdoni lapon nyilvántartott ingatlant! Nézzük a megoldást! Adatszerkezet részlet HELYSÉG Tartalmaz Tartozik CÍM Szerepel Tartozik TULAJDONI LAP Nyilvántart Szerepel INGATLAN SSADM 63 SSADM 64 HELYSÉG Helységkód LEKÉRDEZÉSI ÚT CÍMEK HALMAZA CÍM * TULAJD. LAPOK HALMAZA TULAJD. LAP * INGATLANOK HALMAZA INGATLAN * A visszakeresési út összefoglalása Cél: az adat-visszakeresési process előkészítése. Lépései: A LDM-ből ki kell választani azokat az egyedeket, melyeket a lekérdezés érint (Ez a lekérdezés adat almodellje: ld. köv. példa) A lekérdezést indító adatok meghat.: a belépési ponthoz, a példában az ÍRÓ műveire várakozókat keressük Meghat. a lekérdezés navigációs útját: lekérdezési adat modellt végigjárjuk a belépési pontból (Nyilak!) Leírása Jackson szerkezet használatával SSADM 65 SSADM 66 Infokummunikációs technológiák 11

29 Példa: Egy meghatározott író műveire váró kölcsönzők lekérdezése Kell: KÖLCSÖNZŐ egyedtípus, mert a visszakeresendő vannak, ÍRÓ, a visszakeresési igényből adódik adatok ott Példa folytatása: Jackson szerkezet Az elérési nyilakat úgy használjuk, hogy az alárendelt előfordulásból Jackson iterációval kiválasztjuk a csoporton belüli kívánt tagot Írókód Az almodell: Író Visszakeresési útvonal ÍRÓ-tól KÖLCSÖNZŐ-ig Kölcsönző Csoport Író Szerző csoport Szerző Foglalás Tag * Szerző * Könyv Foglalás csoport Könyv Ebből Jackson szerkezet megrajzolása Iteráció Ez az elérési út modell Foglalás * Kölcsönző SSADM 67 SSADM 68 Funkciómeghatározás Célja: 1 Meglévő ismeretek rendezése, 2 az alapvető funkciók (feldolgozási egységek) meghatározása. És mi van az I/O-val, vagyis a felhasználói kapcsolattal? A funkciók az input/output-on keresztül kapcsolódnak a környezethez, vagyis a funkció meghatározás I/O-t is magában foglalja. Funkciómeghatározás / 2 Hol tartunk? Mi alapján megyünk tovább? Túl vagyunk a kialakítandó rendszer DFM részletes kidolgozásán, és megvan a LDM. SSADM 3. szakaszban: DFM, LDM és követelmény specifikáció eredményei most kiegészíthetők: I/O-val; ez pedig lehetővé teszi az adatmodellezés pontosítását relációs adatelemzéssel, és a dialógusok és menük tervezését, továbbá az egyed-esemény modellezést. SSADM 69 SSADM 70 Helye: A funkció meghatározás helye és eredménye Adatfolyam modellezés D Követelmény meghatározás Logikai adatmodellezés D Funkciómeghatározás, (I/O szerkezet) Relációs adatelemzés Dialógus tervezés D Egyed-esemény modellezés D A dialógus tervezést követi a menü tervezése. Az egyed-esemény modellezés lehetővé teszi a logikai adatbázis feldolgozások közül a módosító feldolgozások logikai tervezését. Az I/O szerkezet és az (relációs adatelemzéssel ellenőrzött) adatmodellen értelmezett visszakeresési út modell lehetővé teszi a lekérdező feldolgozások logikai tervezését. A funkciók típusai Feldolgozás szerint: visszakeresési, módosítási (karbantartási) Megvalósítás szerint: on-line, off-line A funkció (feldolgozás) kezdeményezése szerint: felhasználói, rendszer-oldali (rendszerfunkció) SSADM 71 SSADM 72 Infokummunikációs technológiák 12

30 A funkció meghatározás menete A funkció meghatározás nem diagramra épülő, hanem un. táblázatos technika. Hol a funkció meghatározás helye? Lekérdező funkció: már a követelmény-elemzéskor elkezdődhet, (1. Szakasz) (pl. visszakeresés könyvtárban) Módosító/karbantartó funkció: a logikai DFD-ok alapján határozhatók meg (Ez a 3. Szakaszban áll elő) A funkció meghatározás helye: 3. Szakasz! (Funkciók kiegészülhetnek még majd az egyed-esemény modellezésnél és prototipizálásnál) A funkció felismerése Elsődleges igény hamar megfogalmazódik: a rendszerben tárolt adatok felhasználására irányul, vagyis visszakeresés. Ezért lekérdező funkció: már a követelmény-elemzéskor elkezdődhet, (1. szakasz) Módosító funkció: a logikai DFD-ok alapján a 3. szakaszban határozhatók meg. A DFD-ből kétféle funkció-indítás azonosítható: Felhasználói funkció - Rendszerfunkció SSADM 73 SSADM 74 Logikai DFD (Gane/Sarson) a Kilépési inf 2 Kölcsönző Személyi adatok Kilépés 1 * Belépés D1 Személyi adatok igény * Elemi process válasz 3 D2 Könyv D3 Büntetés Kölcsönzés * nincs benn Felhasználói funkció 4 D2 Könyv Foglalás * 6 Rendelési és szállítási a Beszerzés adatok Kölcsönző 5 * b értesítés Szállító Keresés Rendszerfunkció * SSADM 75 Az DFD-ről leolvasható funkció-jellemzők Kölcsönzés-process: a Kölcsönző indítja => felhasználói funkció Keresés-process: meghatározott időközönként ellenőrzi a kölcsönzési idő lejártát => rendszerfunkció SSADM 76 Az DFD-ről leolvasható funkció-felismerési lépések Kiváltó esemény végigkövetése: az esemény lekezelésének teljes folyamata => egy funkció! Adatátalakítási szemlélet: az adat-átalakító process az adatokat a környezetből, vagy adattárból kapja, és átalakítás után oda juttatja vissza => lehetőleg nincs folyamat-folyamat kapcsolat! Például: Kölcsönzés és Foglalás funkciók => Legyen egy funkció! Az I/O szerkezet meghatározása A funkció meghatározás fontos része: input-output tartalmak az azokban szereplő adatok logikai szerkezetének feltárása, diagramba foglalása (Jackson-féle ábrázolás). SSADM 77 SSADM 78 Infokummunikációs technológiák 13

31 Példa: Az I/O szerkezet meghatározására A könyvtári könyv-foglalások elvégzéséhez szükséges (visszakeresési funkció) lekérdezés I/O szerkezete meghatározása: Visszakeresendő: adott (ISBN-számmal azonosított) könyvre várakozó kölcsönzők adatai Megadjuk: azonosítót (input) Megkapjuk: könyv leíró adatait (Cím, Szerző, stb.) várakozók listáját (Kölcsönző adatai, Dátum,..) Most nézzük az I/O adatszerkezetet! SSADM 79 Logikai DFD (Gane/Sarson) a Kilépési inf 2 Kölcsönző Személyi adatok Kilépés 1 * Belépés D1 Személyi adatok igény * Elemi process válasz 3 D2 Könyv D3 Büntetés Kölcsönzés * nincs benn 4 D2 Könyv Foglalás * 6 Rendelési és szállítási a Beszerzés adatok Kölcsönző 5 * b értesítés Szállító Keresés Rendszerfunkció * SSADM 80 ISBN (input) Foglalás lekérdezés Könyv adatok (output) Foglalási dátum (output) Foglalások Foglalás * Kölcsönző adatai (output) A relációs adatelemzés Kétféle közelítés az adatrendszer meghatározásában: LDM (korai szakaszban): top-down módszer, egyedtípusok meghatározása (objektumok tulajdonságokkal, mert ezek fontosak a felhasználónak) Relációs adatelemzés (funkció meghatározás után): bottom-up módszer, tulajdonság-típusok viszonya: melyek meghatároznak (azonosítanak) más tulajdonság-típusokat, ezek fontosak a tervezőnek. A relációs adatelemzés célja az optimális adatszerkezet meghatározása. SSADM 81 SSADM 82 A relációs adatelemzés: néhány alapfogalom Reláció: adatok különféle halmazai közötti kapcsolat. (A reláció nem más, mint egyedtípus) Most nézzünk egy egyszerű példát: Reláció neve Elsődleges kulcs Sor Szakértő reláció Szakértőszám Szakértő neve Minősítése 001 Kiss A 002 Nagy B 003 Kovács D Tulajdonság nevek Oszlop A relációs adatelemzés: Funkcionális függés Funkcionális függés. Két tulajdonságtípus között értelmezhető: B tulajdonságtípus funkcionálisan függ A-tól, ha A egy konkrét értékéhez B egyetlen értéke rendelhető. (Ellenkezőleg nem.) Például: A tulajdonságtípus: Személyi szám B tulajdonságtípus: Személy neve Függésdiagram: A B SSADM 83 SSADM 84 Infokummunikációs technológiák 14

32 A relációs adatelemzés: Kulcsok Kulcsok: egyedi azonosítók, melyektől más tulajdonságtípusok funkcionálisan függnek. Kulcsjelölt: Tulajdonságtípus, vagy tulajdonságtípus-csoport, mely megfelel a sorok egyedi megkülönböztetésére. Idegen kulcs: ha egy relációban előfordul egy másik reláció kulcsjelöltje. Egyszerű kulcs: a kulcsjelölt egyetlen tulajdonságtípusból áll. Összetett kulcs: a kulcsjelölt egy vagy több idegen kulcsból tevődik össze. Hierarchikus kulcs: kulcsjelölt, melynek van egy, vagy több idegen és egy nem idegen kulcs része. Kulcstípusok - összefoglaló ábra Kulcstípusok Elemi Komplex Összetett Hierarchikus SSADM 85 SSADM 86 A relációk jelölés módja A relációkat megadhatjuk: Táblázatban (Ld. Korábban) Tulajdonságtípus jegyzékben, az alábbi szabályok szerint: A jegyzék neve a reláció neve. Egy sorban csak egy tulajdonságtípus szerepel. Minden, a kulcshoz tartozó tulajdonságtípus alá van húzva. Olyan idegen kulcs előtt, mely nem a kulcs része csillag áll. Példa: a tulajdonságtípus jegyzék Ábrázolás: Megrendelés Rendelésszám Rendelés dátuma Ügyintéző Szállítási határidő *Vevőkód Tulajdonságtípus egy előforduláson belül különböző értékkel ismétlődik Megrendelés Rendelésszám Rendelés dátuma Ügyintéző Szállítási határidő *Vevőkód Cikkszám Cikk neve Mennyiség Mennyiség egység SSADM 87 SSADM 88 Normalizálás A normalizálás célja: Olyan adatszerkezeteket kell kialakítani, ahol olyan relációk lesznek, melyekben minden nem-kulcs tulajdonságtípus a kulcstól, mégpedig - összetett kulcs esetén - annak egészétől függ funkcionálisan, de más függés nincs a relációban. A menet: A tulajdonságtípusok halmazait a funkcionális függések szempontjából intuitív módon elemezni és alakítani kell mindaddig, amíg a meghatározó tulajdonságtípusokból kulcsok lesznek, és a leíró tulajdonságtípusokat pedig a kulcsokhoz csoportosítjuk. Ezekből a csoportokból alakítjuk ki az optimális adatszerkezetű egyedtípusokat. SSADM 89 ISBN Író neve Könyv címe Kiadás éve Kiadó kódja Kiadó neve Kölcsönző száma Foglalás dátuma Kölcsönző neve Kölcsönző címe Kölcsönző telefon Normál alakok: 1., 2., és 3. NA Nem NA 1. NA 2. NA 3. NA ISBN ISBN Könyv címe Könyv címe Kiadás éve Kiadás éve Kiadó kódja Kiadó kódja Kiadó neve Kiadó neve ISBN Kölcsönző száma Foglalás dátuma Kölcsönző neve Kölcsönző címe Kölcsönző telef ISBN Író kódja Író neve ISBN Kölcsönző száma Foglalás dátuma Kölcsönző száma Kölcsönző neve Kölcsönző címe Kölcsönző telef ISBN Író kódja Író kódja Író neve ISBN Könyv címe Kiadás éve *Kiadó kódja Kiadó kódja Kiadó neve ISBN Kölcsönző száma Foglalás dátuma Kölcsönző száma Kölcsönző neve Kölcsönző címe Kölcsönző telef ISBN Író kódja Író kódja Író neve SSADM 90 Infokummunikációs technológiák 15