I. Bevezetés. I. 1. Problémafelvetés INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. Bevezetés. I. 1. Problémafelvetés INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK"

Átírás

1 INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK 3. Strukturált rendszerfejlesztési módszertan Dr. Risztics Péter Irányítástechnika és Informatika Tanszék I. Bevezetés. I. 1. Problémafelvetés Mi a SW? Adatok, programok, dokumentációk Mi a probléma? Szoftverkrízis: idő- és költségkeretek túllépése, és ezzel szemben <30%-os hasznosulás A készítés módszertana: technologizálás SSADM 2 I.2. Technologizálás Mit technologizálunk? Feladatspecifikációt és megvalósítást! Génius vagy team? Team! ~ akkor: Projekt Egyedi technológia vagy paraméterezhető, általános? Paraméterezhető általános! ~ akkor: Módszertan Mi a megoldás? Computer Aided Software Engineering (CASE) I.3. A formalizálás felvetése A használt (informális) nyelv ellentmondásai: Megetette a lovat a zabbal A modell leírása (formalizálás): Formális az a reprezentáció, amely csak pontosan definiált fogalmakat, szerkezeteket és műveleteket használ, és a definíciók megadásának formáit is rögzíti. Például: Építész tervek, állapottábla, stb. Matematikai modellek: legszigorúbb leírás SSADM 3 SSADM 4 Egy matematikai modell Nem javítható, degradálható alrendszer Markov modellje: N=3, S=1, D=1, λ, µ, c, c (1 C t ) µ a t 3,1,0 Ca3λ + Ctµ 3,0,0 C a 3λ 2,0,1 (1 C a ) 3λ (1 C a ) 3λ 3,0,0 Hibás 3λ állapot 2λ Szoftver életciklusa Általános termék: Gyártmánytervezés-prototípus-gyártástervezés-nullszériagyártás-karbantartás SW: folyamatos változás, mert nem igényel technológiai változtatást Technikailag könnyű, ámde bonyolult, ezért veszélyes. Módosíthatóság és újrafelhasználhatóság (új rendszerben) A sw-fejlesztés folyamatának leírása, élettörténeti sémák: vízesés, inkrementális, spirál SSADM 5 SSADM 6

2 Vízesésmodell A vízesésmodell értékelése A modell a termékfejlesztésre orientál. Főbb lépései: Analízis (Eredmény: specifikáció) Architekturális tervezés (Magasabb absztrakció) Részletes tervezés (Önállóan kódolható részek specifikáció) Kódolás (Tervezésből implementáció, tesztelés is) Integrálás (Tesztelt részek összeállítása) Tesztelés (Rendszerteszt) Üzembe helyezés, rendszerfelügyelet Az egyes fázisok akkor kezdődnek, amikor az előző befejeződött Befejezési kritériumok definiálása, ellenőrzése: validálás és verifikálás Tervezés és megvalósítás-orientált, de nem rendszerműködésre, -követésre, karbantartásra orientált Továbbfejlesztés - működés folyamatos monitorozása, változtatási igények és végrehajtásuk Most nézzük az előnyt, hátrányt! SSADM 7 SSADM 8 A vízesésmodell előnye, hátránya Előny: Világos tevékenységek sorozata Egységes szemléletű tervezési fázisok Hátrány: Csak a végéről van visszacsatolás A valóság ritkán ilyen szekvenciális, az iteráció nehéz Csak pontos feladatspecifikációnál használható, a feladat gyakran bizonytalan A türelmes user csak a fejlesztés végén szembesül az eredménnyel (Ez gyakran több mint egy év!) Prototípus modell Kevéssé definiált feladatok: Input, alapfolyamatok, követelmények, elvárt eredmények Válasz: Kísérletsorozat, működő modell - szimuláció Célok megismerése Gyors tervezés Prototípus kidolgozása Igények pontosítása Pontos SW tervezés Előny, hátrány? SSADM 9 SSADM 10 A prototípus modell előnye, hátránya Előny: Időben kiderül a valós igény Nem épül be felesleges funkció A user végig követi a fejlesztést Hátrány: A szisztematikusság hiánya kaotikus rendszerhez vezethet Kompatibilitási gondok lehetnek Inkonzisztens rendszerfelépítés lehetséges Inkrementális modell A user-kritikus komponensek prioritási rendjében fejlesztenek, több lépésben, finomítással. Az inkrementumokat összeillesztik elkészülésük sorrendjében Hátrány: Sok lépés, hosszú fejlesztési idő, költség Előny: Bizonytalan user, Komplikált algoritmus, Egyedi feladat esetén. SSADM 11 SSADM 12

3 Spirálmodell A folyamatos változást szemlélteti: 1 Célok tisztázása: analízis, nagyvonalú tervezés (Alternatívák kidolgozása, ebből optimum) 2 Alternatívák értékelése, kockázatelemzés (Gazdasági szemléletű kockázatelemzés) 3 Megvalósítás, tesztelés (Részletes tervezés, implementáció, tesztelés) 4 Üzemeltetési tapasztalatok alapján: Szükséges-e módosítás, továbbfejlesztés. Új ciklus indítása. I.4. A szoftver fejlesztés lépései, egyszerűen Modellezés SSADM 13 SSADM 14 Problématér Fogalmi modell Modellezés Valóság Követelményeket kielégítő rendszerek Felh. eszközökkel létrehozható, a köv. megfelelő rendszerek Tervezés Modellezés Implementációs tér Implementációs modell Felhasználható eszközökből építhető rendszerek Megvalósított rendszer Fog. modellnek megf. implementációs modellek I.4. A szoftver fejlesztés lépései, egyszerűen Modellezés A valóság rendszerei 1. A követelményeket kielégítő rendszerek leképzése: Problématér / Fogalmi tér 2. A felhasználható eszközökből kialakítható rendszerek leképzése: Implementációs tér Tervezés A fogalmi modellnek megfelelő optimális implementáció létrehozása SSADM 15 SSADM 16 II. Bevezetés az SSADM-be Structured Systems Analysis and Design Method Strukturált Rendszer Analizálási és Tervezési Módszer II.1. Az SSADM alkalmazásának okai 1. Segíti a fejlesztés határidőre való elvégzését: * elemi szintre lebontott tervekkel (mit, mikor hogyan), * előírt ellenőrzéssel, * elvégzendő munka megbecsülhetőségével. 2. Támogatja a felhasználó bevonását a fejlesztésbe: * prototípus készítés lehetősége, * grafikus technikák alkalmazása, * alternatívák kialakítása és választási lehetőség. 3. Dokumentáltsága támogatja a rendszer működtetését, továbbfejlesztését. SSADM 17 SSADM 18

4 Követelmény specifikáció Az SSADM alkalmazásának okai (folyt.) 4. Támogatja az új fejlesztő beillesztését: A formalizálást megvalósító technikák (lásd később) használata könnyű beilleszkedést, megértést biztosít. 5. Optimális megfelelőség biztosítása: * korai fázisban validálás, * teszttervek, verifikálás, * teljesség, konzisztencia. Az SSADM alkalmazásának okai (folyt.) 6. Támogatja a termelékenységet és rugalmasságot: * a technikák elősegítik az elsajátíthatóságot és pontosságot, rövidítik a fejlesztési időt, * a projektirányítás a kritikus termékekre tud összpontosítani. 7. A szállítóktól való függés csökkentése: * a formális specifikáció lehetővé teszi az ajánlatok gondos összevetését, * a logikai és fizikai tervezés szétválasztása csökkenti az újraírás költségeit. SSADM 19 SSADM 20 II.2. A módszer környezete és felépítése Az SSADM helye a rendszerfejlesztés életciklusában Mivel foglalkozik ez a rész? SSADM * Az SSADM helye a rendszerfejlesztés életciklusában. * Az SSADM alkalmazásának feltételei. * Az SSADM három nézete. STRATÉGIAI TERVEZÉS Megvalósíthatósági elemzés Követelmény elemzés Logikai rendszer specifikáció TELJESKÖRŰ ANALÍZIS Fizikai rendszer tervezés Kivitelezés, tesztelés FEJLESZTÉS MŰKÖDŐ TERMÉK PROJEKTIRÁNYÍTÁS SSADM 21 SSADM 22 Az SSADM helye a rendszerfejlesztés életciklusában Az SSADM használhatóság a fejlesztés menetében: * stratégiai tervezés (csak a technikák használhatók) * megvalósíthatósági tanulmány (de nem teljes körűen támogatja a szervezeti és pénzügyi elemzést) ~ projekt alapító okirat * teljes körű analízis * fejlesztési projekt (kivitelezést, tesztelést nem teljes körűen) SSADM 23 Az SSADM alkalmazásának feltételei 1. Adat / információ esetén probléma a * strukturálatlan adat, vagy a * túlzottan strukturált (pl.: statisztikai adatok), mert nehéz a technikákkal modellezni. 2. Funkciók / eljárások esetén követelmény, hogy * körbehatárolható legyen a modellezéshez, * ábrázolható legyen magas szintű adatfolyam ábrákkal. 3. A terjedelem körbehatárolható legyen kontextus ábrával SSADM 24

5 Az SSADM három nézete FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI adatfolyamok ESEMÉNYEK események FUNKCIÓK egyedek események egyedek RENDSZER MEGOLDÁSAI adattárak ADATOK Az SSADM technikái 1 Diagramra épülő technikák: * Adatfolyam modellezés * Logikai adatmodellezés * Egyed-esemény modellezés * Elérési út modellezés * I/O szerkezet meghatározása * Dialógus tervezés * Feldolgozások logikai modellezése SSADM NÉZETEK SSADM 25 SSADM 26 Az SSADM technikái /2 2 Nem diagramszerű technikák: * Követelmény meghatározás * Rendszerszerv. vált.-k kidolgozási módszere * Rendszertechn. vált.-k kidolgozási módszere * Funkció meghatározás * Relációs adatelemzés * Specifikáció prototipizálás * Fizikai tervezés Adatfolyam (AFD) modellezés AFD az elemzés és a tervezés során is használható Leírja: folyamatokat, adattárolást, mozgatás, és az adatok forrásait, és felhasználóit Meglévő rendszer vizsgálatakor: fizikai szintű AFD logikaivá alakítjuk lehetséges megoldások logikai AFD-i SSADM 27 SSADM 28 Adatfolyam diagram szimbólumai 1 Process: információ-átalakítás (történik valami) Adatfolyam diagram szimbólumai /2 3 Tároló: nem történik, nem mozog, eltesszük Yourdon/DeMarco Leírás Gane/Sarson 5 Név Leírás M1 Munka lapok 2 Adatfolyam: adat mozog (de nem történik semmi) 4 Terminátorok: a rendszeren kívüli forrás/nyelő Értelmezés Ügyfél SSADM 29 SSADM 30

6 AFD példa Ügyfél megadja az utazási adatokat fizet megkapja a jegyet és a számlát: Gane/Sarson D1 Áruk Árú adatai 1 Rendelés Vevő Vásárlás Eladás adatai D3 Eladások AFD szintjei (Yourdon/DeMarco) Az AFD szintjei: Hierarchikus modell Legmagasabb absztrakciós szinten contextus (környezeti) diagram A további szinteken a contextus process további kibontása (0.,1., szintű diagramok) SSADM 31 SSADM 32 AFD (Yourdon/DeMarco) Az AFD szintjei (0. szintű diagram) Járatnyilvántartó Ügyfél Úti adatok Pénz Repülőjegy vásárlás Jegy Számla Ügyfél Ügyfél Idő, cél pénz járat helyfoglalás jegykiállítás költség számlázás számla jegy Ügyfél Contextus diagram Számlanyilvántartó SSADM 33 SSADM 34 Context diagram Beteg 0 szintű diagram Beteg Példa: Intenzív betegőrző rendszer Mért Helyi felügyelet adatok Mért adatok Átvitt adatok Napló Archiváló Betegőrző rendszer Archívum Központi felügyelet Jelentés kérés Jelentés Riasztás Riasztás Jelentés kérés Nővér Jelentés készítő Nővér Beteg alapadat Jelentés SSADM 35 átvitt adatok Clock Példa folytatása: Intenzív betegőrző 1. Szintű diagram: Központi felügyelet idő napló választ név Napló szerkesztő kereső érték választott beteg korlátsértés Beteg alapadat korlát vizsgálat riasztás riasztás szerkesztés SSADM 36

7 Contextus diagram Vevő/beteg Esettanulmány: Patika recept pénz recept Árazó Esettanulmány: Patika /2 Patika process kifejtése árazott recept Pénztár gyógyszer számla Patika pénz gyógyszer Gyógyszergyár Primitív process pénz gyógyszer kasszafiók Logisztika pénz pénz gyógyszer áruraktár blokk gyógyszer Árazott recept Árukiadó gyógyszer SSADM 37 SSADM 38 Az AFM termékei Létrehozott vagy módosított termékek: Adatfolyam modell és belső termékei: Kontextus-ábra Hierarchikus adatfolyam-ábrák Elemi folyamatok leírása (elemi process-ek) Külső egyedek leírása (felelősség, funkció) Be/Kimenet leírások (R-határt átívelő adatok) Adatjegyzék (Határon átlépő elemi adatok) Logikai adattár-egyed megfeleltetés Most nézzük a következő technikát: LDM! Logikai adatmodellezés: LDM Célja: Egyedek és köztük lévő kapcsolat leírása Egyed: Objektum vagy fogalom Egyed valamely tulajdonsága: attribútum Az elemzés és tervezés során rendelődik az egyedhez az attribútum. Kapcsolat: Egyedek közötti viszony. Mi a lényeg? Egyedek és kapcsolataik elemzése. Eredmény: Adatszerkezeti ábra. Logikai adatmodell: adatszerkezeti ábra + egyed-, kapcsolat-, attribútum leírások. SSADM 39 SSADM 40 LDM alkalmazása az SSADM fázisaiban megvalósíthatósági elemzésben, a jelenlegi rendszer és a kívánt rendszerek áttekintő adatszerkezetei meghatározásához követelményelemzésben, adatismétlődések kiszűrésére a jelenlegi környezet leírásában (redundancia) rendszerszervezési alternatíváknál, áttekintő adatszerkezetek a megoldás alátámasztására követelményspecifikációban, részletes logikai adatmodell az igényelt rendszerről a megfelelősség ellenőrzéshez. Az adatmodell: alap a logikai adatfeldolgozó folyamatok tervezéséhez, később a fizikai adatbázis tervezéshez. Logikai adatmodellezés termékei Logikai adatszerkezet ábra (kiegészítve több részábrával) Egyed leírások Kapcsolat leírások Attribútum leírások SSADM 41 SSADM 42

8 Az elemzés-tervezés három LDM-je Áttekintő LDM: 8-12 nagyobb egyed egy adatszerkezeten, kapcsolódó leírások nélkül; Jelenlegi környezet LDM-je: az információ felhasználás és előállítás leírása, mely megfelel a jelenlegi fizikai illetve logikai DFD részletességének Igényelt rendszer LDM-je: új rendszer információs követelményeinek leírása Jelölés és meghatározás Egyed lehet: Tárgy, fogalom. Van neve: Folyószámla, Átutalás, Ügyfél, vagy Szervezet, Dokumentum, Helyiség, Dokumentum-állapot Van jele, benne az egyed nevével: FOLYÓSZÁMLA SSADM 43 SSADM 44 Még az Egyedről Tárgy, fogalom, amelynek tulajdonságait ismerni kell Például: SZEMÉLY, mint objektum Leírásához szükséges tulajdonságok fajtái: NÉV, CÍM,.. Tehát: Egyed típus (személy) és előfordulás (Kovács) Másik példa: Típus: Vevő Vevő Előfordulás: Személy, Cég,.. Jelölés és meghatározás / Kapcsolat Kapcsolat: Két egyed, illetve egy egyed és saját maga közötti összefüggés, annak minden lehetséges előfordulásával (Pl.: Két vevő). A kapcsolat végének tulajdonságai: Fok: jelzi, hogy ezen oldali egyed egy, vagy több előfordulása kapcsolódik a másik végi egyed egy előfordulásához. SSADM 45 SSADM 46 Kapcsolat foka, 1:1 Kapcsolat foka, 1:n 1:1 - egy egyed egy előfordulása kapcsolatban áll egy egyed egy másik előfordulásával A B 1:n - egy egyed egy előfordulása kapcsolatban áll egy egyed egy vagy több másik előfordulásával ÜGYFÉL FOLYÓSZÁMLA Az idő múlása: 1:1-ből idővel 1:n lehet. SSADM 47 SSADM 48

9 Opcionalitás, 1:n Opcionalitás, n:m; kapcsolódó egyedtípus 1:n opcionalitása: Opcionális, ha az adott egyednek lehet olyan előfordulása, mely nem vesz részt a kapcsolatban. ÜGYFÉL ÜGYFÉL FOLYÓSZÁMLA FOLYÓSZÁMLA Átalakítás (Kapcsolat összekötő kifejezés) n:m - egy egyed egy vagy több előfordulása kapcsolatban állhat egy egyed egy vagy több másik előfordulásával PROJEKT PROJEKT MUNKAKIOSZTÁS MUNKAKIOSZTÁS MUNKATÁRS MUNKATÁRS SSADM 49 SSADM 50 n:m átalakítása 1:n típusúvá; Kapcsolat összekötő kifejezés Az n:m kapcsolatból 1:n kapcsolatot csinálunk. Kapcsolat összekötő kifejezés: Az alany felöl írja le a kapcsolatot a tárgy felé. ÜGYFÉL BIRTOKOL TARTOZIK FOLYÓSZÁMLA Gyakorlati logikai adatmodellezés Könyvtári példa: Tagok kölcsönözhetnek, max. 6 könyvet. Ha időre nem viszik vissza, akkor pénzbüntetés, háromszori figyelmeztetés után letiltás a rendezésig. Lehet: könyv egy, vagy több-szerzős, egy könyv több példányban, egy írótól több könyv. Ha egy példány sincs az igényelt könyvből benn, akkor foglalást lehet biztosítani, és beérkezéskor értesítés mehet. SSADM 51 SSADM 52 A logikai adatmodellezés lépései /1 1 Egyedtípusok kiválasztása KÖNYV, ÍRÓ, PÉLDÁNY, KÖLCSÖNZŐ, FOGLALÁS, KÖLCSÖNZÉS, BÜNTETÉS 2 Közvetlen kapcsolatok és foka A logikai adatmodellezés lépései /2 3 A kapcsolat redundanciái, és viszonya, jellege Fölérendelt egyed-jelleg ÍRÓ KÖLCSÖNZŐ ÍRÓ KÖLCSÖNZŐ n:m helyett 1:n, SZERZŐ FOGLALÁS BÜNTETÉS FOGLALÁS BÜNTETÉS KÖNYV PÉLDÁNY KÖLCSÖNZÉS KÖNYV PÉLDÁNY KÖLCSÖNZÉS Redundancia eltávolítása SSADM 53 SSADM 54

10 A relációs adatelemzés Kétféle közelítés az adatrendszer meghatározásában: LDM (korai szakaszban): top-down módszer, egyedtípusok meghatározása (objektumok tulajdonságokkal, mert ezek fontosak a felhasználónak) Relációs adatelemzés (funkció meghatározás után): bottom-up módszer, tulajdonság-típusok viszonya: melyek meghatároznak (azonosítanak) más tulajdonság-típusokat, ezek fontosak a tervezőnek. A relációs adatelemzés célja az optimális adatszerkezet meghatározása. SSADM 55 A relációs adatelemzés: néhány alapfogalom Reláció: adatok különféle halmazai közötti kapcsolat. (A reláció nem más, mint egyedtípus) Most nézzünk egy egyszerű példát: Reláció neve Elsődleges kulcs Sor Szakértő reláció Szakértőszám Szakértő neve Minősítése 001 Kiss A 002 Nagy B 003 Kovács D SSADM 56 Tulajdonság nevek Oszlop A relációs adatelemzés: Funkcionális függés Funkcionális függés. Két tulajdonságtípus között értelmezhető: B tulajdonságtípus funkcionálisan függ A-tól, ha A egy konkrét értékéhez B egyetlen értéke rendelhető. (Ellenkezőleg nem.) Például: A tulajdonságtípus: Személyi szám B tulajdonságtípus: Személy neve Függésdiagram: A B Kölcsönzés -példa: relációs adatmodellezés 1. Szabály alapján: a relációkat egyedtípusnak tekintve => nevet adunk nekik! KÖNYV KÖLCSÖNZŐ ÍRÓ SZERZŐ FOGLALÁS KIADÓ Szerzőnek neveztük el azt a relációt, mely mindössze két kódból áll! Most nézzük az egyedtípusokat! SSADM 57 SSADM 58 Kölcsönzés -példa: relációs adatmodellezés/2 1. Szabály érvényesítése ÍRÓ KIADÓ KÖLCSÖNZŐ Kölcsönzés -példa: relációs adatmodellezés/3 A 2. szabály érvényesítése: A KÖNYV fölérendelt egyedtípusa a KIADÓ. A 3. szabály szerint a SZERZŐ-ben és a FOGLALÁS-ban két idegen kulcs van az összetett kulcsban. Ezekre ismét alkalmazva a 2. szabályt: A FOGLALÁS két fölérendeltje a KÖNYV és a KÖLCSÖNZŐ, a SZERZŐ-é az ÍRÓ és a KÖNYV. ÍRÓ KIADÓ KÖLCSÖNZŐ SZERZŐ KÖNYV FOGLALÁS SZERZŐ KÖNYV FOGLALÁS SSADM 59 SSADM 60

11 Kölcsönzés -példa: relációs adatmodellezés/4 A kapcsolatok jellege? Kulcshoz tartozó tulajdonságtípusnak minden egyed-előfordulásban kötelező értékkel kell rendelkeznie, különben nem lehetnének kulcsok. A FOGLALÁS összetett kulcsra: mindkét fölérendeltje kötelező. Ha a kiadó kódja kötelező tulajdonságtípus a KÖNYV-ben, akkor a KÖNYV felöl ez a kapcsolat is kötelező. Így a diagram az alábbi: ÍRÓ KIADÓ KÖLCSÖNZŐ VEZETÉSI TERÜLETEK Stratégiai tervezés Taktikai tervezés Infrastruktúra irányítás Projektirányítás Az SSADM törzse és a környezet SSADM törzs Megvalósíthatóság Követelményelemzés Követelményspecifikáció TECHNIKAI TERÜLETEK Becslés és mérés Prototípus készítés Kapacitástervezés Elosztott rendszerek Kockázatelemzés Logikai rendszerspecifikáció Valós idejű rendszerek SZERZŐ KÖNYV FOGLALÁS Konfigurációkezelés Fizikai rendszertervezés 3-4 GL kapcsolat SSADM 61 SSADM 62 A módszer alapelvei /2 A módszer alapelvei /1 1. A módszer célja 2. Résztvevők és nézőpontjaik 3. Kulcsfogalmak és filozófia 1. A módszer kerete: * Formális projektindítás, projekt tagok feladatainak kijelölése. * Cél a fizikai rendszerspecifikáció előállítása: Adatterv, melyet már a fizikai adatbázis fogalmaival definiálunk, és célja az adatbázis létrehozása. Feldolgozási terv, az alkalmazás feldolgozási folyamatait / funkcióit definiáljuk. SSADM 63 SSADM 64 A módszer alapelvei /3 2. Résztvevők és nézőszempontjaik: (Kinek mi a célja, feladata, elvárása) * Felhasználók. Kijelölik a feladatot. Folyamatos bevonásuk, ezt segítő grafikus technikák. * Fejlesztők. Az előállítandó termék és az alkalmazandó módszer/technika is definiált. * Vezetők. A termék-központú (strukturális) modell áttekintést ad: mik a célok, milyen munkavégzés folyik, mik a termékek, mik a technikák, hogyan ellenőrizhető a folyamat. A módszer alapelvei /4 3. Kulcsfogalmak és elvek Három nézőpont (Funkciók, események, adatok) A megközelítés erős oldalai: követelmény-központúság, felhasználói körök és funkciók meghatározása, alternatívák vezetői vizsgálata. SSADM 65 SSADM 66

12 A módszer elveinek formális összegzése Döntési struktúra Rendszerfejlesztési alapminta szerkezete Vizsgálat / helyzetfelmérés Döntés arról, mi a feladat Felhasználói Szervezet > Koncepciók és eljárások * Rendszerfejlesztési alapminta szerkezete. * Specifikációs architektúra. * Tényleges rendszerfejlesztési alapminta Megvalósíthatóság, Választás alternatívák közül Specifikáció Fogalmi modell: > felhasználói megközelítés, speckó Belső terv: > Leképzés adatbázis, adatmodell technikára Rendszerépítés Felület terv: > Leképzés feldolgozásra, információtechnológiára Döntés arról, ki és hogyan fogja a rendszert használni Kapcsolat a technikai és alkalmazási koncepciókkal és szabványokkal Implementálás és integrálás SSADM 67 SSADM 68 Az alapminta szerkezet néhány fogalma * Fogalmi modell < szervezeti és működési előírások feladatmegfogalmazás, szervezeti tevékenység Feladat-kontextusok (adatfolyamok, adatmodell) * Felület terv < fogalmi modell elemeinek csoportosítása funkciókká, adatkezeléssé funkciók, dialógusok technológizálása * Belső terv < fogalmi modell és az adattárolás kapcsolata folyamat-adat kapcsolatok elemzése SSADM 69 Felület terv Fogalmi modell Lekérdezési út Adatfolyam modell Felhasználói szervezet Specifikációs architektúra Logikai adatmodell Belső terv Fizikai adatbázis Funkciók meghatározása SSADM 70 PDI Munkaszervezési modell Kölcsönhatás ábrák Dialógusok Döntési struktúra Entitásélettörténet Megvalósíthatósági tanulm. Rendsz. szervezési alternat. Rendsz. technikai alternat. Rendszerfejlesztési alapminta Vizsgálat, helyzetfelmérés Szerv. tev. modell Követelmény jegyzék Igényelt LDM Entitás élettörténet Módosító feldolgozás Fizikai adatbázis Specifikáció Rendszerépítés Jelenlegi LDS Jelenlegi LDM 3NF relációk Kölcsönhatás diagramok Jelenlegi logikai DFM Esemény lekérd. azonos. Lekérdezési utak Lekérdező feldolgozás Folyamat-adat kapcs. Jelenlegi DFD Jelenlegi DFM Igényelt DFM Funkció meghatározás Dialógus tervezés Fizikai funkciók SSADM 71 Felhaszn. szervezet Felhaszn. jegyzék Felhaszn. szerepkörök Munkaszerv. modell Koncepciók, eljárások Szerv. szintű környez. útmutató Alk. szintű környez. útmutató III. Az SSADM felépítése, termékei, technikái (Vázlatos ismertetés, az összefüggések kiemelése) Mivel foglalkozik ez a rész? * Megmutatja az egyes fázisokban a tevékenységeket és az előállított termékeket. * Felsorolja az alkalmazott technikákat SSADM 72

13 ellenőrzés III.1. SSADM nézetek közti kapcsolat Mit, mikor, hogyan kell előállítani? Mit?~ Erre a szabványos termékleírások adják a választ. Mikor?~ A strukturális modell adja a választ. Hogyan?~ A technikák adják a választ. Termék leírások Mit? Struktúra Mikor? Modul Szakasz Lépés Feladat Technikák Hogyan? SSADM 73 Esemény Mikor, miért Termékleírások Repository Adat Kivel, mivel Adatmodell diagram Kontrollfolyam diagram VA Adatfolyam diagram Esemény diagramok (Véges automata) Funkcionalitás Ki, mivel, mit csinál SSADM 74 IV.1. A strukturális modell jelölései és fogalmai 1. Információ-áramlási út: Ez a kommunikációs út minden termék- és ellenőrzés- áramláshoz az SSADM modulok között. 2. Termék- és ellenőrzés- áramlások: Tevékenység termékeinek áramlása Teljesítési jelentések áramlása Ellenőrzés/vezetői felhatalmazás áramlása A strukturális modell jelölései és fogalmai /2 3. Modul/szakasz-leírások: * célok, *rövid leírás * előfeltételek vezetői felhatalmazás (modulban és szakaszban) kiindulási anyagok hivatkozási anyagok * tevékenységek * technikák (szakaszban és lépésben) *termékek SSADM 75 SSADM 76 projekttervek előző modul term. Új r. koncepció IV.2. SSADM életciklus, mint strukturális modell jelentések Tervezés, felügyelet, ellenőrzés Információ-áramlási út teljesítési jelentések FS RA RS LS PD Megvalósíthelemzési m. Követelmelemzési m. Követelmspecifik. m. Log. Rendsz. specifik. m. Fiz. rendsz. specifik. m. (1) (2) (3) (4) (5) SSADM életciklus termékek Rend. spec. Tervek és ellenőrzés termékek V. SSADM modulok és szakaszok Megvalósíthatósági elemzés 0. A megvalósíthatóság eldöntése Követelményelemzés 1. Jelenlegi helyzet vizsgálata 2. Rendszerszervezési változat kiválasztása Követelmény specifikáció 3. Követelmények meghatározása SSADM 77 SSADM 78

14 V. SSADM modulok és szakaszok /2 V. SSADM szakaszok (Összefoglalva) Logikai rendszerspecifikáció 4. Rendszertechnikai változat kiválasztása 5. Logikai rendszertervezés Fizikai rendszertervezés 6. Fizikai rendszertervezés 0. A megvalósíthatóság eldöntése 1. Jelenlegi helyzet vizsgálata 2. Rendszerszervezési változat kiválasztása 3. Követelmények meghatározása 4. Rendszertechnikai változat kiválasztása 5. Logikai rendszertervezés 6. Fizikai rendszertervezés SSADM 79 SSADM 80 VI. Megvalósíthatóság-elemzési modul (FS) A modul egyetlen szakaszból áll. 0. szakasz: A megvalósíthatóság eldöntése. FS modul 0. szakasz; VI.1. A 0. szakasz célja (A megvalósíthatóság eldöntése.) * a javasolt IR megfelel-e a cég/szervezet működési követelményeinek, * a javasolt IR üzleti indoklásának elkészítése, előkészíteni a döntést a szükséges erőforrásokról, * lehetővé tenni a választást: működési és technikai alternatívák között SSADM 81 SSADM 82 VI.2. A 0. szakasz tevékenység előfeltétele VI.3. A 0. szakasz lépései Kiindulási (rendelkezésre álló) anyagok: * Projektalapító okirat Hivatkozott anyagok: * Működési célkitűzések, Üzleti tervek * Informatikai stratégiai terv és munkaanyagai * Technológia-politika * Szervezeti felépítés leírása * 010. lépés: Felkészülés a megvalósíthatósági elemzésre * 020. lépés: A probléma megfogalmazása * 030. lépés: Megvalósíthatósági alternatívák kialakítása * 040. lépés: Megvalósíthatósági tanulmány összeállítása SSADM 83 SSADM 84

15 modul tervei Projekt 010 alapító Felkészülés okirat az elemzésre 0. szakasz strukturális modellje 1 Megegyezés a vizsgálat határairól Kontextus ábra Jel.r. fiz.adatfoly. ábra Áttekintő log. adatszerk. Követelményjegyzék 020 Információ és ellenőrzés (0) Megegyezés a probléma definiálásáról Probléma megfogalmazása Igényelt környezet leírása Jelen helyzet vázlata Követelményjegyzék Felhasználójegyzék Megvalósíth.-elemzés modul 0.szakasz Alternatíva választás 0. szakasz ellenőrzés Projekt és elemzés terjedelme Tevékenység háló Termék felbontási szerk. Tevékenység leírások Termékleírások Termékfolyam ábrák Problémadefiníció 040 Intézkedési terv Megval. tanulm. Megvalósíthat. 030 tanulmány Megvalósíth. összeállítása alternatívák kidolgozása Megvalósíthatósági alternatívák SSADM 85 VI.4. A 0. szakasz termékei, technikái Termékek: * Megvalósíthatósági tanulmány Technikák: * Rendszerszervezési alternatívák kialakítása * Adatfolyam modellezés * Dialógustervezés * Logikai adatmodellezés * Követelmény-meghatározás * Rendszertechnikai alternatívák kialakítása SSADM 86 2 VII. Követelményelemzési modul (RA) Követelményelemzési modul (RA) szakaszai A modul célja: * A követelmények pontosítása és a rendszerszervezési alternatívák kialakítása. * A rendszer-célkitűzések felhasználói ellenőrzése: a jelenlegi működés DFM-jei, a szolgáltatások által használt adatok LDM-ja segítségével. * A rendszerszervezési alternatívák vezetői elfogadása kijelöli a rendszer határait, és támpontot ad a költségek elemzéséhez. A 2. (RS) modul két szakaszból áll: 1. szakasz: Jelenlegi környezet vizsgálata. 2. szakasz: Rendszerszervezési alternatívák SSADM 87 SSADM 88 Követelményelemzés modul tervei Megvalósíthatósági tanulmány 1. szakasz* előző tanulmányok eredményei Jelenlegi helyzet vizsgálata Projektalapító okirat 2. modul strukturális modellje Információ és ellenőrzés (0) Követelmény-elemzés ellenőrzése Jelenlegi szolgáltatások leírása követelményjegyzék felhasználójegyzék Követelmény-elemzés modul Projekt és elemzés terjedelme Teljesítési jelentések Tevékenységháló tev. leírások termékszárm. ábrák termékfelép.- szerk. termékleírások 2. szakasz* Rendszerszerv. alternatívák R.szerv. altern-ák Kivál-tt r.sz. alt. VII.1. RA modul 1. szakasz 3 Az 1. szakasz célja és leírása * A kezdeti feladatlista és erőforrás-becslés elkészítése * Felhasználói szerepkörök kialakítása * A projektalapító okiratban definiált új rendszerhez a feldolgozás- és információ-igény modellezése. * A jelenlegi rendszer fizikai leképzéseit át kell alakítani logikaivá, és ebből lehet a jelenlegi rendszer átfogó elemzését elvégezni. * Kell-e módosítani a célkitűzéseken? SSADM 89 SSADM 90

16 4 Az 1. szakasz lépései * 110. lépés: Elemzés kereteinek kialakítása * 120. lépés: Követelmények vizsgálata, meghatározása * 130. lépés: Jelenlegi folyamatok vizsgálata * 140. lépés: Jelenlegi adatok vizsgálata * 150. lépés: Jelenlegi szolgáltatások/funkciók logikalizálása * 160. lépés: A vizsgálat eredményeinek összeállítása SSADM 91 1.szakasz tervei projektalapító okirat megvalósíthatósági tanulmány előző tanulmányok eredményei 1. szakasz strukturális modellje 5 Információ és ellenőrzés (2) Megegyezés a vizsgálat határairól 110. lépés Kontextus ábra, jel.fiz.dfd(1.szintű) Elemzés kereteinek megteremtése követelményjegyzék áttekintő log. adatszerk. 1. Szakasz - Jelenlegi helyzet vizsgálata 130. lépés Jelenlegi folyamatok vizsgálata 120. lépés Követelmények vizsg. és meghat. kontextusábra jel.fiz.dfd-k elemi foly.leír. külső egyedleír. I/O leírások 1.szakasz ellenőrzése Projekt és elemzés terjedelem tevékenységháló tevékenység leírások termékszárm. ábrák ter. felép. szerk. termékleírások felhasználójegyzék köv.jegyz lépés jelenl.szolg.leírása követelményjegyz. felhaszn.jegyz. Jel. szolgált. logikalizálása 140. lépés jelenl.log.adatmodell Jelenlegi adatok 160. Lépés* vizsgálata Vizsgálat eredm. összeáll. 2.szakasz felé SSADM 92 6 VII.2. RA modul 2. szakasz A 2. szakasz célja és leírása Rendszerszervezési alternatívák * Biztosítani kell, hogy a vezetők meghatározhassák a javasolt informatikai rendszer határait, bemeneteit, kimeneteit és főbb feldolgozásait. * A vezetőket támogatni kell az alternatívákkal, és a megértést az SSADM-technikákkal (DFD-k, LDM-k) a döntés megalapozásához. * Pénzügyi, kockázati becslés, és megvalósítási vázlatokra is szükség van. A 2. szakasz tevékenység előfeltétele * Kiindulási (rendelkezésre álló) anyagok: Jelenlegi szolgáltatások leírása Projektalapító okirat Követelményjegyzék Felhasználójegyzék * Hivatkozott anyagok: Megvalósíthatósági tanulmány SSADM 93 SSADM 94 A 2. szakasz lépései * 210. lépés: Rendszerszervezési alternatívák meghatározása * 220. lépés: Rendszerszervezési alternatíva kiválasztása 2.szakasz tervei A 2. szakasz strukturális modellje 7 Projekt alapító okirat 210.lépés 1.szakasz felöl jelenlegi szolgáltatások leírása követelményjegyzék felhasználójegyzék 2.szakasz ellenőrzése Információ és ellenőrzés (2) Rendszerszerv. alternatívák meghatározása Rendszerszerv. alternatívák 2.szakasz-Rendszerszervezési altern. Rendszerszervezési alternatíva választás 220.lépés Rendszerszerv. alternatíva kiválasztása Rendszerszerv. alternatívák Kiválasztott rendszerszerv. alternatíva SSADM 95 SSADM 96

17 A 2. szakasz termékei és technikái 8 VIII. A Követelmény-specifikációs (RS) modul * Termékek: Rendszerszervezési alternatívák kialakítása Választott rendszerszervezési alternatíva * Technikák: Rendszerszervezési alternatívák kialakítása Adatfolyam modellezés Logikai adatmodellezés Az RS modul egyetlen szakaszból áll: 3. szakasz: Követelmények meghatározása SSADM 97 SSADM 98 VIII. RS modul, 3. szakasz A 3.szakasz célja és leírása Követelmények meghatározása * A szakasz célja: A felhasználó számára: követelmény- specifikáció, mely részletesen kidolgozott és mérhető elfogadási szempontokkal rendelkezik. A választott alternatíva részletes kidolgozása a technikák (követelmény-meghatározás, DFD, stb) segítségével. (folyt. köv.) A 3.szakasz leírása A DFD-ket formálisan meghatározott funkcióleírásokká, I/O szerkezetekké kell alakítani, A LDM érvényességét meg kell vizsgálni, illetve tartalmát ki kell egészíteni relációs adatelemzéssel és egyedtörténet elemzéssel. Meg kell határozni az adatelérési követelményeket (a fentiek és a lekérdezési utak alapján). SSADM 99 SSADM 100 A 3.szakasz előfeltétele A szakasz tevékenységeinek előfeltétele * Kiinduló anyagok: Követelmények elemzése Szervezetszintű környezeti útmutató A 3. szakasz lépései * 310.lépés: Igényelt rendszer folyamatainak meghatározása * 320.lépés: Igényelt rendszer adatmodelljének kidolgozása * 330.lépés: A rendszer funkcióinak az előállítása * 340.lépés: Igényelt adatmodell megerősítése * 350.lépés: Specifikációs prototípusok kidolgozása * 360.lépés: Feldolgozási folyamatok meghatározása * 370.lépés: Rendszer-célkitűzések véglegesítése * 380.lépés: A követelmény-specifikáció összeállítása SSADM 101 SSADM 102

18 3.szakasz tervei adatjegyz. l.dfd l.adatáregyed megfel., felhjegyz. kövjegyz. vál.altern Jel.LDM 310.lépés* Igényelt rend. folyamatainak meghatározása 320.lépés* Igényelt rend. LDM kidolg. Igényelt rendsz.dfd felh.szerepkörök 330.lépés* 340.lépés* Igényelt adatmod. megerősítése Információ és ellenőrzés (0) 9 3.szakasz ellenőrzése Rendszer funkcióinak kialakítása Köv.jegyzék I/O adatszerkezet Ig.rendsz. funkcióleírások felh.szer.kör-funkció mátrix I/O adatszer. 360.lépés* Feldolgozási folyamatok meghatározása Igényelt Felhaszn.szerepkörfunkció LDM-je rendsz.ldm mátrix Köv.jegyzék Ig.rendsz.LDM Szerv.szintű körny. 350.lépés* útmutató, prototípus kiterj. Specifikációs prototípusok Köv.jegyzék 3.szakasz-Köv.meghatároz. kidolgozása Esem-hatásábrák, lekérd.utak, egyed-élettört. 370.lépés* Rendszer célkitűzések véglegezése Parancsszerk. Menüszerk. Prototípus kiérték *. Funkc.leírások köv.jegyzék ig.rendsz.ldm 380.lépés* Követelményspecifikáció összeállítása SSADM 103 Követelm.specifikáció 10 A 310.lépés feladatai Igényelt rendszer folyamatainak meghatározása 10 Meg kell határozni a követelményeket, melyeket a rendszerszervezési alternatíva nem fed le. Okok! 20 Ki kell egészíteni az 1.szintű logikai DFD-ot az alternatíva új funkcióival, és el kell hagyni, melyeket már nem tartalmaz a határon belül. 30 Az alacsonyabb absztrakciós szintű DFD-ket is módosítani kell az alternatíva szerint, részletesen meghatározva az igényelt rendszer folyamatleírásait. Követelmény-jegyzéket ki kell egészíteni. SSADM 104 A 310.lépés feladatai 11 Igényelt rendszer folyamatainak meghatározása 40 Az alsóbb szintű folyamatokhoz elemi-folyamat leírásokat kell készíteni. Minden alsó szintű, rendszerhatárt átlépő adatfolyamathoz I/O leírást kell készíteni. 50 A folyamat-leírások azonosítják a rendszer funkcióit és az eseményeit. Ez az AFM alapot ad a funkció-meghatározáshoz, és elősegíti a folyamatok és az adatok közötti korrekt kapcsolatot (logikai adattár-egyed megfeleltetés.) 60 Meg kell határozni az igényelt rendszer felhasználói szerepköreit, és meg kell feleltetni az igényelt rendszer DFD-i külső egyedeinek.* SSADM A 320.lépés Igényelt rendszer adatmodelljének kidolgozása 10 A jelenlegi környezet LDM-jét illeszteni kell a választott rendszerszervezési alternatívához. A LDM-t ki kell egészíteni az új, igényelt rendszer követelményeivel. (Az új követelmények beillesztését a köv.jegyzékben fel kell tüntetni.) Az egyedekhez minden attribútumot meg kell adni. 20 Ellenőrizni kell, hogy a LDM megfelel-e az elemi folyamatoknak. 30 A LDM-t ki kell egészíteni a nem-funkcionális követelmények (pl. hozzáférés korlátozás, biztonsági, archiválási követelmények) általi igényekkel. * SSADM A 330.lépés feladatai A rendszer funkcióinak előállítása 10 Módosító funkciók meghatározása. Ezeket részint az igényelt rendszer DFD-jai, részint a funkciót elindító esemény (pl. Beszerzés) definiálja. Minden alsó szintű DFD-on szereplő folyamathoz legalább egy funkciónak kell tartoznia. 20 Lekérdező funkciók meghatározása. Meghatározása a követelményjegyzékből, az igényelt rendszer DFM-ből és a felhasználói igényekből (pl. Kölcsönzők adatai) lehet. SSADM 107 A 330.lépés feladatai 15 A rendszer funkcióinak előállítása 30 Minden funkciónak meg kell határozni a felhasználói felületét, mint bemeneti/kimeneti adatszerkezetet. Ezt a módosító funkcióknál a DFD-kat támogató ki/bemeneti leírások alapján lehet megtenni. Lekérdező funkciónál a felhasználóval kell tisztázni. 40 Meg kell határozni az igényelt rendszer dialógusait, összerendelve a felhasználói szerepköröket és a funkciókat egy mátrixban. 50 Minden funkcióhoz meg kell határozni a szolgáltatás minőségi követelményeit.* SSADM 108

19 16 A 340.lépés feladatai Az igényelt adatmodell megerősítése 10 Ki kell választani azokat a funkciókat, melyek ki/bemeneteire a relációs adatelemzést elvégezzük. 20 A ki/bemeneteken végre kell hajtani a relációs adatelemzést, és létre kell hozni a kiválasztott funkciókhoz egy normalizált relációkat tartalmazó halmazt. 30 A kiválasztott funkciók normalizált relációit át kell alakítani logikai rész-adatmodellé. 40 Ha a rész-modellnek vannak olyan tulajdonságai, melyekkel a logikai adatszerk. nem rendelkezik, akkor új egyedek és kapcsolatok bevezetésével módosítani kell az igényelt rendszer LDM-jét.* 18 A 350.lépés feladatai A specifikációs prototípusok kidolgozása 10 Ki kell választani a prototípus készítésbe bevont dialógusokat és jelentéseket. 20 Prototípusonként el kell készíteni a dialógusok menüit, parancs-szerkezeteit, a prototípushoz tartozó felhasználó szerepkörökhöz. 30 Azonosítani kell a képernyő és jelentés elemeket, amelyekhez prototípust kell készíteni, és létre kell hozni a prototípus-bejárási utakat, összeillesztve a dialógus menüivel. A feladatokat minden prototípus-bejárási úthoz legalább egyszer végre kell hajtani, a felhasználó igényeinek ismeretében többszöri iteráció is lehet. SSADM 109 SSADM 110 A 350.lépés feladatai 19 A specifikációs prototípusok kidolgozása 40 Meg kell választani a prototípus-bejárási utakat a kiválasztott prototípus készítő eszköz segítségével. 50 Fel kell készülni prototípus bemutatókra. 60 Be kell mutatni a prototípusokat az adott szerepkörhöz kijelölt felhasználónak. 70 A bemutatók eredményét/tapasztalatait rögzíteni kell. 80 A bemutatott prototípusok alapján a követelményspecifikációt ki kell egészíteni.* 20 A 360.lépés feladatai Feldolgozási folyamatok meghatározása 10 A logikai adatszerkezetben alulról felfelé haladva, minden egyedhez meg kell határozni azokat az eseményeket, melyek módosító hatással vannak az egyedre. (Sok esemény egy egyed.) Egyedélettörténet: ez segít azonosítani a feldolgozási folyamat alapműveleteit. A feladatok párhuzamosan futnak. SSADM 111 SSADM 112 A 360.lépés feladatai Feldolgozási folyamatok meghatározása 20 Felfelé haladva az adatszerkezetben, meg kell határozni egyszerű egyed-élettörténeteket. Azokban a (adat-)párhuzamosságokat fel kell oldani. 30 Minden eseményhez létre kell hozni egy esemény-hatás ábrát. (Egy esemény több egyed.) Ellenőrizni kell, hogy a feldolgozási folyamat által bejárt utat az adatszerkezeten. Az adatelemek lefedik-e az esemény által igényelt adatszerkezetet? 40 Be kell építeni a követelményjegyzékbe az egyedtörténet elemzéssel feltárt új alapműveleteket (követelményeket.) A LDM-t ki kell egészíteni az új, vagy módosult egyedekkel. A 360.lépés feladatai 21 Feldolgozási folyamatok meghatározása A további szekvenciális feladatok: 50 Minden lekérdező funkcióhoz meg kell határozni egy lekérdező utat. 60 Ki kell egészíteni az igényelt rendszer logikai adatszerkezetét az egyedek és kapcsolatok mennyiségi adataival.* SSADM 113 SSADM 114

20 22 A 370.lépés A rendszer-célkitűzések véglegesítése A 370.lépés 23 A rendszer-célkitűzések véglegesítése 10 A követelményjegyzéket ellenőrizni kell, hogy minden funkcionális követelmény megvalósul-e a rendszer specifikációjában. 20 Azonosítani kell nem-funkcionális követelm.-t, meghatározva azt a követelményjegyzékben, funkcióleírásokban, az igényelt rend. LDM-ben. 30 Minden funkciót ellenőrizni kell a funkciójegyzékben, hogy teljesen definiált-e, beleértve a szolgáltatási szintre vonatkozó mérhetőséget. 40 Meg kell bizonyosodni, hogy az igényelt rendszer LDM-je minden lényeges nem-funkcionális követelményt is tartalmaz-e.* SSADM 115 SSADM A 380.lépés feladatai Követelmények specifikációjának összegzése 10 A modul termékek konzisztenciáját ellenőrizni kell: adatjegyzék, esemény-hatás ábrák, egyed-élettörténetek, lekérdezési utak, funkcióleírások, I/O adatszerkezetek, új LDM, köv.jegyzék, felhasználói szerepkör-funkció mátrix. SSADM 117 A 380.lépés feladatai Követelmények specifikációjának összegzése 20 Össze kell állítani és ki kell bocsátani a követelmény-specifikációt a szervezeti szabványoknak megfelelően.* SSADM 118 A 3.szakasz termékei * Termékek: Követelmény-specifikáció Parancsszerkezetek Menüszerkezetek Prototípus kiértékelés SSADM 119 A 3.szakasz technikái * Technikák: DFD LDM Dialógustervezés Egyed-esemény modellezés Funkció-meghatározás Relációs adatelemzés Követelmény-meghatározás Specifikációs prototípus készítés SSADM 120

21 IX. Logikai rendszerspecifikációs (LS) modul IX. Logikai rendszerspecifikációs (LS) modul /2 * Az LS modul célja A projektvezetés a választott rendszerszervezési alternatíva és a követelmény-specifikáció ismeretében mérlegeli az információtechnológiai lehetőségeket: programozási nyelvek, fejlesztői/futtatási környezet, platformok,stb. A követelmény-specifikáció alapján történik a rendszertervezés, melyben elkészülnek a rendszer lekérdezési, illetve módosító feldolgozásai. A modul tevékenység előfeltételei: * Kiinduló anyagok: Szervezetszintű környezeti útmutató Projektalapító okirat Követelmény-specifikáció Választott rendszerszervezési alternatíva SSADM 121 SSADM 122 Az LS modul szakaszai Az LS modul strukturális diagramja Információ és ellenőrzés (0) A logikai rendszerspecifikáció modulnak két szakasza van: 4.szakasz: Rendszertechnikai alternatívák 5.szakasz: Logikai rendszertervezés Logikai rendszerspecifikációs modul tervei kiért. kap.tervezési inform. szerv.szintű körny. útmutató projektalapító okirat követelményspec. vál.rendszerv. altern. Követelm.-specifikáció Logikai rendszerspecifikáció ellenőrzés 4.Szakasz > Rendszertechn. Alternatívák 5.szakasz* Logikai rendszertervezés Logikai rendszerspecifikációs modul alkalm.szintű körny. útmutató kapacitásterv. információ techn. körny. leírása rendszertechn. alternatívák Teljesítési jelentések Logikai rendszerterv SSADM 123 SSADM 124 LS szakaszai A 4. szakasz * A szakasz célja Az IT környezet, a rendszertechnikai alternatívák (max. 3) körvonalazása hatékonysági és költség kritériumok alapján. Az alternatívák vázlatos kidolgozása a szűkítéshez szükséges mértékig. A végső alternatíva kiválasztásához elő kell készíteni a költség, hatékonyság elemzést / indoklást. A választott alternatívához el kell készíteni a technikai környezet leírását. (Ez a fizikai rendszertervezési modul bemenete lesz.) A szakasz tevékenységeinek előfeltételei: * Kiinduló anyagok: Szervezetszintű környezeti útmutató Projektalapító okirat Követelmény-specifikáció Választott rendszerszervezési alternatíva SSADM 125 SSADM 126

22 A 4. szakasz lépései 410.lépés: Rendszertechnikai alternatívák meghatározása 420.lépés: Rendszertechnikai alternatíva kiválasztása SSADM szakasz tervei Kiértékelt kapac.- terv. információ projektalapító okirat követelm.specifikáció vál.rendszerszerv. altern. 410.lépés* Rendszertechn. alternatívák meghatározása kiértékelt kapacitástervezési információ szervezetszintű környezeti útmutató 4.szakasz-Rendszertechn. alternatívák A 4.szakasz struktúrája Információ és ellenőrzés (4) 4.szakasz irányítás Kapacitástervezési információ rendszertechnikai alternatívák 420.lépés* Rendszertechn. alternatíva kiválasztása rendszertechnikai altern. választás Rendszertechn. alternatívák Alkalmazásszintű körny. útmutató kapacitásterv. információ techn.környezet leírása SSADM Lépés feladatai 26 (Rendszertechnikai alternatívák kidolgozása) 10 A követelményjegyzék alapján vizsgálni kell, hogy minden alternatíva kielégíti-e azt. 20 A követelményeknek eleget tevő, max. 6 vázlatos rendszertechnikai alternatívát ki kell jelölni. 30 A felhasználóval együtt mérlegelve a fenti alternatívákat 2-3 alternatívára kell csökkenteni. 40 Ezekről az alternatívákról leírást kell készíteni: HW/SW jellemzők, terjedelmük / mennyiség, mely követelmények nem teljesülnek, stb. SSADM lépés feladatai /2 (Rendszertechnikai alternatívák kidolgozása) Minden alternatívához kapacitástervezés becslés kell. Meg kell bizonyosodni, hogy a szolgáltatási követelmények teljesülnek-e. 60 Az értékelést ki kell egészíteni: hatáselemzéssel (a techn.környezet hatását a szervezetre és működésre), vázlatos fejlesztési tervvel (a fejlesztés további részeire tevékenységháló, -leírás, termékfelépítési szerk., termék-származtatási ábra, - leírás, becsült erőforrás igény), költség-haszon elemzéssel (objektív mérce az alternatívák összeméréséhez).* SSADM lépés feladatai (Rendszertechnikai alternatíva kiválasztása) 10 Alternatívák bemutatása a projektvezetésnek, felhasználó más képviselőinek. Döntéshozás támogatása elemzéssel, mérlegeléssel. 20 A választott rendszertechnikai alternatívához a technikai környezet leírását el kell készíteni. 30 Ellenőrizni kell, hogy a szolgáltatási követelmények továbbra is teljesülnek-e. 40 Egyedi felhasználói útmutatót kell készíteni a szervezet szabványos környezeti útmutatójából (pl. SzMSz, ügyrend) kiindulva. LS modul, 4.szakasz (Rendszertechnikai alternatívák) Termékek: * Alkalmazásszintű környezeti útmutató * Kapacitástervezési kiinduló összeállítás * Technikai környezet leírása (a vál. alternatívához) * Rendszertechnikai alternatívák Technikák: * Dialógustervezés * Fizikai adattervezés * Fizikai folyamattervezés * Rendszertechnikai alternatívák* SSADM 131 SSADM 132

23 Az LS modul, 5. szakasz célja Részletesen meg kell határozni a követelményspecifikációban már rögzített feldolgozási szerkezeteket (adatszerkezet ellenőrzés). Dialógus formában ki kell dolgozni a feldolgozás ember-gép kapcsolatát. A logikai rendszertervezésnél szem előtt kell tartani, hogy az különféle technikai környezetben megvalósítható, ill. maximálisan újrafelhasználható legyen. SSADM 133 IX.2. LS modul, 5.szakasz /2 (Logikai rendszertervezés) A szakasz tevékenységeinek előfeltételei: * Kiinduló anyagok: Környezeti útmutató Követelmény-specifikáció * Hivatkozott anyagok: Parancs-szerkezetek (prototípusból) Menüszerkezetek (prototípusból) Jelentés-formátumok (prototípusból) Prototípus kiértékelése SSADM 134 IX.2. LS modul, 5.szakasz lépései /4 (Logikai rendszertervezés) A 5.szakasz lépései: 510.lépés: Felhasználói dialógusok meghatározása 520.lépés: Módosító feldolgozások tervezése 530.lépés: Lekérdező feldolgozások tervezése 540.lépés: Logikai rendszerterv összeállítása SSADM szakasz tervei funkcióleírások I/O adatszerkezetek köv.jegyzék körny.útmutató szerepkör-funkció m. Az 5. szakasz struktúrája 510.lépés Felhasználói dialógusok meghatározása Információ és ellenőrzés (4) 5.szakasz irányítás parancsszerkezetek, dialógus-vezérlési táblázatok dialógusszintű tájék., dialógusszerkezetek menüszerkezetek, köv.jegyzék esemény-hatás ábrák egyed-élettörténetek funkcióleírások Módosító feldolg.modellek I/O adatszerk. 520.lépés* Ig. rendsz. LDM-je egyedleírások körny.útmutató Módosító egyed-élettöténetek lekérdezési utak folyamatok 530.lépés* funcióleírások tervezése I/O adatszerk. Lekérdező Ig.rendsz. LDM-je folyamatok körny.útmutató tervezése Esemény-hatás ábrák,elemi foly.leírása lekérdezési utak, I/O adatszerkezet ig.rendsz.ldm-je, szerepkör-funkció mát. 5.szakasz-logikai rendszertervezés Parancsszerkezetek, dialóg.-vez.táblák dialógusszerk., eseményhatás ábrák elemi foly.leírása, lekérdezési utak lekérd.feld.modellek, egyed-élettörténetek funkcióleírások, I/O adatszerk. menüszerk., igényelt rendsz.ldm-je köv.jegyzék, módosító feld.modellek felh.szerepkör-funkció mátrix 540.lépés* Logikai rendszerterv összeállítása Logikai rendszerterv SSADM lépés, a felhasználói dialógusok 10 A dialógusokban azonosítani kell a dialóguselemek logikai csoportjait (DLC).> 20 A kialakított DLC-k alapján meg kell határozni a dialóguson belüli navigációs útvonalakat. 30 Minden felhasználói szerepkörhöz meg kell határozni a funkciókat: Szerep-funkció mátrix. > Ehhez mátrix-soronként a dialógusokat egy menü-szerkezetbe kell gyűjteni. 40 Meg kell határozni a dialógusszintű tájékoztatás követelményeit.* SSADM IX.2.2. Az 520.lépés feladatai (Módosító feldolgozások tervezése) 10 Állapotjelzőket kell rendelni az egyedélettörténetekhez, és az állapotjelzők értékeinek jelentését dokumentálni kell minden egyed leírásában. (Események egy egyedre) A feladatokat minden eseményre el kell végezni: 20 Az esemény-hatás ábrát (műveletek) át kell alakítani feldolgozási szerkezetté. > (Egy esemény egyedekre) 30 Az egyed-élettörténeteket felhasználva, fel kell sorolni az esemény által érintett egyedekhez tartozó műveleteket (Műveletjegyzék készítése). SSADM 138

24 IX.2.2. Az 520.lépés feladatai (Módosító feldolgozások tervezése) A feldolgozási szerkezetekhez hozzá kell rendelni a műveleteket. Minden választási (szelekció: ) és ismétlődési (iteráció: *) elemhez hozzá kell rendelni a megfelelő feltételvizsgálatot. > 50 Meg kell határozni a hibákat kezelő kimeneteket.* IX.2.3. Az 530.lépés feladatai 34 (Lekérdező feldolgozások meghatározása) A feladatokat minden lekérdezéshez el kell végezni: 10 A lekérdezéshez tartozó lekérdezési utat át kell alakítani feldolgozási szerkezetté, amely a lekérdező feldolgozási folyamat bemenő adatszerkezetét fogja ábrázolni. > 20 A kimenő adatszerkezetet > az I/O adatszerkezet kimenő adatai alapján kell létrehozni. SSADM 139 SSADM 140 IX.2.3. Az 530.lépés feladatai (Lekérdező feldolgozások meghatározása) IX.2.4. Az 540.lépés feladatai (Logikai rendszerterv összeállítása) 30 Azonosítani kell a megfeleltetést a bemenő és a kimenő adatszerkezetek között, és össze kell vonni a két szerkezetet egyetlen feldolgozási szerkezetbe. > 40 Fel kell sorolni a műveleteket (az integritási műveleteket is) és a feltételeket, > és hozzá kell rendelni ezeket a feldolgozási szerkezethez. 50 Meg kell határozni a hiba-kimeneteket.* 10 Ellenőrizni kell a logikai tervezés termékeinek teljességét és kompatibilitását. 20 Össze kell állítani a logikai rendszertervet a szervezeti szabványoknak megfelelően. SSADM 141 SSADM 142 IX.2.5. LS modul, 5.szakasz (Logikai rendszertervezés) Termékek: * Logikai rendszerterv Technikák: * Dialógustervezés * Egyed-esemény modellezés * Logikai adatfeldolgozás tervezése X. PD modul, 6.szakasz: Fizikai rendszertervezés Az SSADM nem ad pontos technikákat és termékleírásokat a fizikai rendszertervezéshez, mert azok erősen függnek a konkrét megvalósítástól * A szakasz célja: Az adatok és folyamatok fizikai részleteinek meghatározása * Előfeltétel A 6. szakasz tervei A 6. szakasz ellenőrzésének módja SSADM 143 SSADM 144

25 X. PD modul, 6.szakasz: Fizikai rendszertervezés A 6. szakasz lépései (Tevékenységek) 610. lépés: Fizikai tervezés előkészítése 620. lépés: Fizikai adatterv készítése 630. lépés: Folyamat-komponens összerendelés 640. lépés: Fizikai adattervek optimalizálása 650. lépés: Folyamat specifikáció készítés 660. lépés: Folyamatok adatinterfészeinek rendezése 670. lépés: Fizikai tervek összeállítása SSADM 145 X. PD modul, 6.szakasz: Fizikai rendszertervezés * Termékek: Fizikai adatterv Fizikai folyamatterv Folyamat-adat kapcsolat SSADM 146 XI. Összefoglaló A módszer fő termékeinek származtatása Jelenlegi Ph-DFM Jelenlegi L-DFM Projekt alapító okirat Jelenlegi LDM Követelményjegyzék Logikai adattár-egyed megfeleltetés Rendszerszerv.- alternatívák Igényelt rendsz. DFM Logikai adattár-egyed megfeleltetés Funkció meghatározás I/O adatszerk Relációs adatelemzés Igényelt rendsz. LDM RTA SSADM 147 SSADM 148 Funkc.meghat. Rel.adatelem. Ig.LDM prototípusok Dialógus tervezés módosít események Egyed-élettört. Áll.jelzők műveletek Funkció-komponens megv.terv és progr.spec. kimenetek egyedek lekérdezések Eseményhatásábrák egyed-esemény modellezés Módosít.feldolg. modellek Lekérd.feldolg. modellek logikai adatfeld.tervezés Folyamat-adat kapcsolat Teljesítmény prognózis Lekérdezési utak Rendsz.technikai alternatívák SSADM 149 RSzA Optim. Fizikai adatbázisterv XII. Az SSADM technikáinak felsorolása * Követelmény-meghatározás * Dialógustervezés * Adatfolyam modellezés * Logikai adatmodellezés * Rendszerszervezési alternatívák kiválasztása * Funkció-meghatározás * Relációs adatelemzés * Specifikációs prototípus készítés * Egyed-esemény modellezés * Rendszertechnikai alternatívák kialakítása * Logikai adatfeldolgozás tervezése * Fizikai adattervezés * Fizikai folyamatspecifikáció SSADM 150

Infokommunikációs technológiák 1

Infokommunikációs technológiák 1 INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK 3. Strukturált rendszerfejlesztési módszertan Dr. Risztics Péter Irányítástechnika és Informatika Tanszék risztics@iit.bme.hu Bevezetés. Problémafelvetés Mi a SW? Adatok,

Részletesebben

Az előadás célja. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 1

Az előadás célja. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 1 Az előadás célja A munkafolyamat ezés módszereinek és technikáinak bemutatása A munkafolyamat ezést körülvevő fejlesztési környezetnek és a munkafolyamat ezés főbb lépéseinek ismertetése Információrendszer

Részletesebben

Követelmény meghatározás. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 1

Követelmény meghatározás. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 1 Követelmény meghatározás Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 1 A követelményjegyzék a rendszerfejlesztési alapmintában Döntési struktúra Vizsgálat/ helyzetfelmérés

Részletesebben

AZ ELőADÁS CÉLJA. a funkciók dokumentálásának bemutatása. az SSADM szerkezetben elfoglalt helyének bemutatása

AZ ELőADÁS CÉLJA. a funkciók dokumentálásának bemutatása. az SSADM szerkezetben elfoglalt helyének bemutatása AZ ELőADÁS CÉLJA a funkciók fogalmának bevezetése a funkciók azonosításának bemutatása a funkciók dokumentálásának bemutatása az SSADM szerkezetben elfoglalt helyének bemutatása Információrendszer fejlesztés

Részletesebben

Tartalom. Nagy rendszerek struktúrált fejlesztése (SSADM) Bevezető. Történet A strukturális modell Az SSADM technikái Az SSADM termékei

Tartalom. Nagy rendszerek struktúrált fejlesztése (SSADM) Bevezető. Történet A strukturális modell Az SSADM technikái Az SSADM termékei Nagy rendszerek struktúrált fejlesztése (SSADM) Szoftvertechnológia előadás Tartalom Áttekintés A strukturális modell Az SSADM technikái Az SSADM termékei 2 Bevezető Az SSADM az angol "Structured Systems

Részletesebben

Funkcionális modellek leképezése

Funkcionális modellek leképezése III.rész Funkcionális modellek leképezése A felhasználói interfész Elemei: Dialógusok Menük Képerny k/ablakok Nyomtatványok/nyomtatott táblázatok Az on-line folyamatok szétválasztása Off-line folyamatok

Részletesebben

Funkcionális modellek leképezése. Dialógusok meghatározása

Funkcionális modellek leképezése. Dialógusok meghatározása III.rész Funkcionális modellek leképezése A felhasználói interfész Elemei: Dialógusok Menük Képerny k/ablakok Nyomtatványok/nyomtatott táblázatok Az on-line folyamatok szétválasztása Off-line folyamatok

Részletesebben

S S A D M ELEMZÉSI ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN. Structured Systems Analysis and Design Method

S S A D M ELEMZÉSI ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN. Structured Systems Analysis and Design Method S S A D M ELEMZÉSI ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN Structured Systems Analysis and Design Method Mi az SSADM? Kifejezetten a rendszerelemzést és a szoftverfejlesztést támogatja. Eljárási, műszaki és dokumentációs

Részletesebben

Infokommunikációs technológiák Bevezetés az Informatikai részhez INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK

Infokommunikációs technológiák Bevezetés az Informatikai részhez INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK /Műszaki Menedzser Szak/ 1. Bevezetés az Informatikai részhez Dr. Risztics Péter Irányítástechnika és Informatika Tanszék risztics@iit.bme.hu A legfontosabb tudnivalók 1.

Részletesebben

Információtartalom vázlata

Információtartalom vázlata 1. Az Ön cégétől árajánlatot kértek egy üzleti portál fejlesztésére, amelynek célja egy online áruház kialakítása. Az árajánlatkérés megválaszolásához munkaértekezletet tartanak, ahol Önnek egy vázlatos

Részletesebben

SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer

SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer SSADM Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer MTA Információtechnológiai Alapítvány 1993 Készült a brit kormány informatikai központja által megszerzett engedély alapján az "SSADM Version 4

Részletesebben

SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer

SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer SSADM Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer MTA Információtechnológiai Alapítvány 1993 Készült a brit kormány informatikai központja által megszerzett engedély alapján az "SSADM Version 4

Részletesebben

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt Követelmény felmérés DW séma tervezése Betöltési modul tervezése Fizikai DW tervezése OLAP felület tervezése Hardver kiépítése Implementáció Tesztelés, bevezetés

Részletesebben

3. Komplex szoftver rendszerek fejlesztési módszertana

3. Komplex szoftver rendszerek fejlesztési módszertana 3. Komplex szoftver rendszerek fejlesztési módszertana A módszertan fejlesztési elvek, módszerek, eljárások és eszközök meghatározott halmaza, mely rendszerint a teljes fejlesztési ciklust, vagy annak

Részletesebben

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom A szoftver-folyamat Szoftver életciklus modellek Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 4. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 2. 2 A szoftver-folyamat Szoftver

Részletesebben

Információs rendszerek Információsrendszer-fejlesztés

Információs rendszerek Információsrendszer-fejlesztés Információs rendszerek Információsrendszer-fejlesztés A rendszerfejlesztés életciklusa problémadefiniálás helyzetfeltárás megvalósítási tanulmány döntés a fejlesztésrıl ELEMZÉS IMPLEMENTÁCIÓ programtervezés

Részletesebben

SDM. Adatbáziskezelés és könyvtári rendszerszervezés. Konkrét problémamegoldásra orientált elvek, szabályok együttese

SDM. Adatbáziskezelés és könyvtári rendszerszervezés. Konkrét problémamegoldásra orientált elvek, szabályok együttese SDM Adatbáziskezelés és könyvtári rendszerszervezés Módszertanok Módszer fogalma: Konkrét problémamegoldásra orientált elvek, szabályok együttese Módszertan fogalma: Az információs rendszer létrehozásához

Részletesebben

Módszerek és technikák

Módszerek és technikák Szervezeti tevékenység elemzése Business Activity Model, BAM Módszerek és technikák Milyen kérdésekre keresünk választ: Miért? Mit? Mikor? Hogyan? Szervezeti szempontok Tevékenységek logikai modellje Szervezeti

Részletesebben

Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve

Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve Kérdő Attila, ügyvezető, INSERO Kft. EOQ MNB, Informatikai Szakosztály, HTE, ISACA 2012. május 17. Módszertanok

Részletesebben

AZ ELőADÁS CÉLJA. Miért készítünk adatfolyam-modellt? A módszerben elfoglalt helyének és szerepének meghatározása

AZ ELőADÁS CÉLJA. Miért készítünk adatfolyam-modellt? A módszerben elfoglalt helyének és szerepének meghatározása AZ ELőADÁS CÉLJA Miért készítünk adatfolyam-modellt? A módszerben elfoglalt helyének és szerepének meghatározása A adatfolyam-modellezés jelöléseinek ismertetése Egy adatfolyam-modell elkészítési módszer

Részletesebben

Tartalom. Nagy rendszerek struktúrált fejlesztése (SSADM) Bevezetı. Történet. Nyolc ok az SSADM használatára. Nyolc ok az SSADM használatára

Tartalom. Nagy rendszerek struktúrált fejlesztése (SSADM) Bevezetı. Történet. Nyolc ok az SSADM használatára. Nyolc ok az SSADM használatára Nagy rendszerek struktúrált fejlesztése (SSADM) Szoftvertechnológia elıadás Tartalom Áttekintés A strukturális modell Az SSADM technikái Az SSADM termékei 2 Bevezetı Az SSADM az angol "Structured Systems

Részletesebben

Tartalomjegyzék SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer

Tartalomjegyzék SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer i Tartalomjegyzék SSADM Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer MTA Információtechnológiai Alapítvány 1993 Tartalomjegyzék ii Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer Áttekintés Az

Részletesebben

Projectvezetők képességei

Projectvezetők képességei Projectvezetők képességei MOI modell Motivation ösztönzés Organisation szervezés Ideas or Innovation ötletek vagy újítás Más felosztás Probléma megoldás Vezetői öntudat Teljesítmény Befolyás, team képzés

Részletesebben

4. Az SSADM termékei

4. Az SSADM termékei 4. Az SSADM termékei Ebben a fejezetben az SSADM termékekkel kapcsolatos leírásai szerepelnek. Ez két részre oszlik, az első a termékfelépítési szerkezetet ábrázolja és írja le, a második szabványos termékleírásokat

Részletesebben

SSADM. Az SSADM (Structured System Analysis and Desing Method) egy rendszerelemzési módszertan.

SSADM. Az SSADM (Structured System Analysis and Desing Method) egy rendszerelemzési módszertan. SSADM Az SSADM (Structured System Analysis and Desing Method) egy rendszerelemzési módszertan. A struktúrált módszertanok alapelvei: Elemzés felülről lefelé: alrendszerekre, funkciókra, folyamatokra bontás

Részletesebben

AZ ELőADÁS CÉLJA. megmagyarázni, hogy milyen célból használunk entitás-esemény modellezést. az alábbiak elkészítésekor használt eljárások bemutatása:

AZ ELőADÁS CÉLJA. megmagyarázni, hogy milyen célból használunk entitás-esemény modellezést. az alábbiak elkészítésekor használt eljárások bemutatása: AZ ELőADÁS CÉLJA megmagyarázni, hogy milyen célból használunk entitás-esemény modellezést a jelölések ismertetése az alábbiak elkészítésekor használt eljárások bemutatása: ENTITÁS-ELÉRÉSI TÁBLÁZAT ENTITÁS-ÉLETTÖRTÉNETEK

Részletesebben

ADATBÁZIS ALAPÚ RENDSZEREK

ADATBÁZIS ALAPÚ RENDSZEREK ADATBÁZIS ALAPÚ RENDSZEREK Szoftverrendszerek fejlesztése SSADM Diagramok készítése A SZOFTVER, MINT TERMÉK Nem csupán a végrehajtható állományok Sokkal több Számos különböző komponensből áll Maga a számítógépes

Részletesebben

01. gyakorlat - Projektalapítás

01. gyakorlat - Projektalapítás 2 Követelmények 01. gyakorlat - Projektalapítás Szoftvertechnológia gyakorlat OE-NIK A félév során egy nagyobb szoftverrendszer prototípusának elkészítése lesz a feladat Fejlesztési módszertan: RUP CASE-eszköz:

Részletesebben

Rendszer szekvencia diagram

Rendszer szekvencia diagram Rendszer szekvencia diagram Célkitűzések A rendszer események azonosítása. Rendszer szekvencia diagram készítése az eseményekre. 2 1.Iteráció Az első igazi fejlesztési iteráció. A projekt kezdeti szakaszában

Részletesebben

MÓDSZERTAN LEÍRÁS. NKTH Biztonsági rendszertervezési módszertan. 2007.09.05. Terjedelem: 69 oldal Készítette: Dr. Remzső Tibor

MÓDSZERTAN LEÍRÁS. NKTH Biztonsági rendszertervezési módszertan. 2007.09.05. Terjedelem: 69 oldal Készítette: Dr. Remzső Tibor MÓDSZERTAN LEÍRÁS NKTH Biztonsági rendszertervezési módszertan 2007.09.05. Terjedelem: 69 oldal Készítette: Dr. Remzső Tibor A dokumentum adatlapja Azonosítás Dokumentum adatai Dokumentum címe Biztonsági

Részletesebben

Logikai adatmodell kialakítása

Logikai adatmodell kialakítása Logikai adatmodell kialakítása A logikai adatmodellezés célja: Segít az alkalmazási terület megértésében. Diagramjai révén világosan, pontosan és egyértelműen írja le a kommunikációs rendszert. lősegíti

Részletesebben

AZ ELőADÁS CÉLJA. A logikai adatmodellezés fogalmának bevezetése. A logikai adatszerkezet jelöléseinek és struktúrájának bemutatása

AZ ELőADÁS CÉLJA. A logikai adatmodellezés fogalmának bevezetése. A logikai adatszerkezet jelöléseinek és struktúrájának bemutatása AZ ELőADÁS CÉLJA A logikai adatmodellezés fogalmának bevezetése A logikai adatszerkezet jelöléseinek és struktúrájának bemutatása Annak bemutatása, hogy a logikai adatmodellezés használatával hogyan lehet

Részletesebben

55 481 04 0000 00 00 Web-programozó Web-programozó

55 481 04 0000 00 00 Web-programozó Web-programozó A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB DOMBORA SÁNDOR BEVEZETÉS (INFORMATIKA, INFORMATIAKI FÜGGŐSÉG, INFORMATIKAI PROJEKTEK, MÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI FELADATOK TALÁKOZÁSA, TECHNOLÓGIÁK) 2016. 09. 17. MMK- Informatikai

Részletesebben

Funkciópont elemzés: elmélet és gyakorlat

Funkciópont elemzés: elmélet és gyakorlat Funkciópont elemzés: elmélet és gyakorlat Funkciópont elemzés Szoftver metrikák Funkciópont, mint metrika A funkciópont metrika alapelveinek áttekintése Bonyolultsággal korrigált funkciópont A funkciópont

Részletesebben

Infokommuniációs technológiák

Infokommuniációs technológiák A Projekt meghatározása INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK 2. A PROJEKT Dr. Risztics Péter Irányítástechnika és Informatika Tanszék risztics@iit.bme.hu Lehetséges megfogalmazások: 1. Tudatos tevékenység-irányítási,

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység MINISZTERELNÖKI HIVATAL Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1188-06/1 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartama: 45 perc A 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet

Részletesebben

Software Engineering Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár

Software Engineering Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Software Engineering Dr. Barabás László Ismétlés/Kitekintő Ismétlés Software Engineering = softwaretechnológia Projekt, fogalma és jellemzői, személyek és szerepkörök Modell, módszertan Kitekintés Elemzés/

Részletesebben

Rendszerszervezési módszertanok

Rendszerszervezési módszertanok Rendszerszervezési módszertanok Cél: nagy rendszerek, projektek kézben tartása. Alapjai: strukturált programozás (modulokból építkezés), projektvezetési módszertanok, dokumentálási rendszerek. SSADM: SSADM

Részletesebben

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László A kockázat alapú felülvizsgálati és karbantartási stratégia alkalmazása a MOL Rt.-nél megvalósuló Statikus Készülékek Állapot-felügyeleti Rendszerének kialakításában II. rész: a rendszer felülvizsgálati

Részletesebben

Software Engineering Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár

Software Engineering Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Software Engineering Dr. Barabás László Ismétlés/Kitekintő Software Engineering = softwaretechnológia Projekt, fogalma és jellemzői, Személyek és szerepkörök Kitekintő: Modell, módszertan 2 Dr. Barabás

Részletesebben

Szoftvertechnológia ellenőrző kérdések 2005

Szoftvertechnológia ellenőrző kérdések 2005 Szoftvertechnológia ellenőrző kérdések 2005 Mi a szoftver, milyen részekből áll és milyen típusait különböztetjük meg? Mik a szoftverfejlesztés általános lépései? Mik a szoftvergyártás általános modelljei?

Részletesebben

Rendszer-modellezés, modellezési technikák

Rendszer-modellezés, modellezési technikák Rendszer-modellezés, modellezési technikák System engineering and modelling Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 8. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 10,

Részletesebben

Programfejlesztési Modellek

Programfejlesztési Modellek Programfejlesztési Modellek Programfejlesztési fázisok: Követelmények leírása (megvalósíthatósági tanulmány, funkcionális specifikáció) Specifikáció elkészítése Tervezés (vázlatos és finom) Implementáció

Részletesebben

A Hivatal érvényben lévő alábbi dokumentumok létrehozása, szinkronizálása szükséges

A Hivatal érvényben lévő alábbi dokumentumok létrehozása, szinkronizálása szükséges Informatikai Biztonsági feladatok: Fizikai biztonsági környezet felmérése Logikai biztonsági környezet felmérése Adminisztratív biztonsági környezet felmérése Helyzetjelentés Intézkedési terv (fizikai,

Részletesebben

10-es Kurzus. OMT modellek és diagramok OMT metodológia. OMT (Object Modelling Technique)

10-es Kurzus. OMT modellek és diagramok OMT metodológia. OMT (Object Modelling Technique) 10-es Kurzus OMT modellek és diagramok OMT metodológia OMT (Object Modelling Technique) 1 3 Modell és 6 Diagram Statikus modell : OMT Modellek és diagramok: Statikus leírása az összes objektumnak (Név,

Részletesebben

Adatmodellezés. 1. Fogalmi modell

Adatmodellezés. 1. Fogalmi modell Adatmodellezés MODELL: a bonyolult (és időben változó) valóság leegyszerűsített mása, egy adott vizsgálat céljából. A modellben többnyire a vizsgálat szempontjából releváns jellemzőket (tulajdonságokat)

Részletesebben

Adatbázis, adatbázis-kezelő

Adatbázis, adatbázis-kezelő Adatbázisok I. rész Adatbázis, adatbázis-kezelő Adatbázis: Nagy adathalmaz Közvetlenül elérhető háttértárolón (pl. merevlemez) Jól szervezett Osztott Adatbázis-kezelő szoftver hozzáadás, lekérdezés, módosítás,

Részletesebben

Adatmodellek. 2. rész

Adatmodellek. 2. rész Adatmodellek 2. rész Makány György Alapfogalmak JEL ADAT INFORMÁCIÓ ADATHALMAZ ADATÁLLOMÁNY ADATBÁZIS 2 Alapfogalmak JEL ADATHALMAZ észlelhető, felfogható fizikai érték ADAT a valós világ egy jelenségéből

Részletesebben

Miskolci Egyetem Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék A minőségbiztosítás informatikája. Készítette: Urbán Norbert

Miskolci Egyetem Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék A minőségbiztosítás informatikája. Készítette: Urbán Norbert Miskolci Egyetem Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék A minőségbiztosítás informatikája Készítette: Urbán Norbert Szoftver-minőség A szoftver egy termelő-folyamat végterméke, A minőség azt jelenti,

Részletesebben

Java programozási nyelv

Java programozási nyelv Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék

Részletesebben

rendszerszemlélető, adatközpontú funkcionális

rendszerszemlélető, adatközpontú funkcionális http://vigzoltan.hu rendszerszemlélető, adatközpontú funkcionális Integrált Vállalatirányítási Rendszerek Alkalmazói fejlesztések mindig valamilyen módszertan alapján történnek. A módszertan eljárások,

Részletesebben

Rózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.

Rózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual. Rózsa Tünde Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.jpg 2 Kutatási célok Tématerület rövid áttekintése A kiválasztást

Részletesebben

Planning and Design of Information Systems. André Blokdijk, Paul Blokdijk ACADEMIC PRESS, 1987.

Planning and Design of Information Systems. André Blokdijk, Paul Blokdijk ACADEMIC PRESS, 1987. Planning and Design of Information Systems André Blokdijk, Paul Blokdijk ACADEMIC PRESS, 1987. 4.3 A tervezés határai Mi a tető, mi a lent, mi a centrum - tisztázni kell előre. A 4 modell milyen részlet

Részletesebben

Vállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K. 4. A meghirdetés ideje (mintatanterv szerint vagy keresztfélében):

Vállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K. 4. A meghirdetés ideje (mintatanterv szerint vagy keresztfélében): Követelményrendszer 1. Tantárgynév, kód, kredit, választhatóság: Vállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K 2. Felelős tanszék: Informatika Szakcsoport 3. Szak, szakirány, tagozat: Műszaki

Részletesebben

ADATBÁZIS-KEZELÉS. Adatbázis-kezelő rendszerek

ADATBÁZIS-KEZELÉS. Adatbázis-kezelő rendszerek ADATBÁZIS-KEZELÉS Adatbázis-kezelő rendszerek Adat (Data) Észlelhető, felfogható ismeret Jelsorozat Tény, közlés Valakinek vagy valaminek a jellemzője Adatbázis (Data Base, DB) Hosszú ideig évekig meglévő

Részletesebben

Adatmodellezés, alapfogalmak. Vassányi István

Adatmodellezés, alapfogalmak. Vassányi István Adatmodellezés, alapfogalmak Vassányi István Alapok A helyes modell az információs rendszer későbbi használhatóságánakazalapja, olyanmint a jómunkaruha: véd, de nem akadályozza a munkát Objektum-orientált

Részletesebben

Programozás. Adatbázis-kezelés (alapok) Fodor Attila

Programozás. Adatbázis-kezelés (alapok) Fodor Attila Programozás Adatbázis-kezelés (alapok) Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. április 22. Bevezetés Adatbáziskezelés

Részletesebben

A RAKTÁRI JEGYZÉKEK SZÁMÍTÓGÉPES FELDOLGOZÁSA: ADATMODELLEZÉS ÉS SZABVÁNYOK

A RAKTÁRI JEGYZÉKEK SZÁMÍTÓGÉPES FELDOLGOZÁSA: ADATMODELLEZÉS ÉS SZABVÁNYOK A RAKTÁRI JEGYZÉKEK SZÁMÍTÓGÉPES FELDOLGOZÁSA: ADATMODELLEZÉS ÉS SZABVÁNYOK Boross István MNL Veszprém Megyei Levéltára Juhász Zoltán Pannon Egyetem Budapest Főváros Levéltára, 2014. május 6. MÓDSZERTANI

Részletesebben

Software engineering (Software techológia) Bevezetés, alapfogalmak. Történelem 1. Történelem as évek Megoldandó problémák: Fejlesztő: Eszköz:

Software engineering (Software techológia) Bevezetés, alapfogalmak. Történelem 1. Történelem as évek Megoldandó problémák: Fejlesztő: Eszköz: Software engineering (Software techológia) Bevezetés, alapfogalmak Utolsó módosítás: 2006. 02. 16. SWENGBEV / 1 Történelem 1. 60-as évek Megoldandó problémák: egyedi problémákra kis programok Fejlesztő:

Részletesebben

Objektum orientált software fejlesztés (Bevezetés)

Objektum orientált software fejlesztés (Bevezetés) Objektum orientált software fejlesztés (Bevezetés) Lajos Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Út az objektum orientált szemléletig 1. Klasszikus módszerek: program = adatszerkezetek + algoritmusok

Részletesebben

Bevezetés a programozásba

Bevezetés a programozásba Bevezetés a programozásba A szoftverfejlesztés folyamata PPKE-ITK Tartalom A rendszer és a szoftver fogalma A szoftver, mint termék és készítésének jellegzetességei A szoftverkészítés fázisai: Az igények

Részletesebben

MŰSZAKI TESZTTERVEZÉSI TECHNIKÁK A TESZT FEJLESZTÉSI FOLYAMATA A TESZTTERVEZÉSI TECHNIKÁK KATEGÓRIÁI

MŰSZAKI TESZTTERVEZÉSI TECHNIKÁK A TESZT FEJLESZTÉSI FOLYAMATA A TESZTTERVEZÉSI TECHNIKÁK KATEGÓRIÁI MŰSZAKI TESZTTERVEZÉSI TECHNIKÁK A TESZT FEJLESZTÉSI FOLYAMATA A TESZTTERVEZÉSI TECHNIKÁK KATEGÓRIÁI MUNKAERŐ-PIACI IGÉNYEKNEK MEGFELELŐ, GYAKORLATORIENTÁLT KÉPZÉSEK, SZOLGÁLTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN

Részletesebben

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK 5. Témakör A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban. Geodéziai terv. Minőségirányítási terv A témakör tanulmányozásához a Paksi Atomerőmű tervezési feladataiból adunk példákat. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység MINISZTERELNÖKI HIVATAL Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1147-06/1 Átfogó szakdolgozat készítése, mely egy internetes szolgáltatást tervez és valósít meg vagy a kliens-,

Részletesebben

Objektumorientált paradigma és a programfejlesztés

Objektumorientált paradigma és a programfejlesztés Objektumorientált paradigma és a programfejlesztés Vámossy Zoltán vamossy.zoltan@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Ficsor Lajos (Miskolci Egyetem) prezentációja alapján Objektumorientált

Részletesebben

Intelligens partner rendszer virtuális kórházi osztály megvalósításához

Intelligens partner rendszer virtuális kórházi osztály megvalósításához Intelligens partner rendszer virtuális kórházi osztály megvalósításához 1. Célkitűzések A pályázat célja egy virtuális immunológiai osztály kialakítása, amelynek segítségével a különböző betegségekkel

Részletesebben

Szoftverfejlesztő képzés tematika oktatott modulok

Szoftverfejlesztő képzés tematika oktatott modulok Szoftverfejlesztő képzés tematika oktatott modulok 1148-06 - Szoftverfejlesztés Megtervezi és megvalósítja az adatbázisokat Kódolja az adattárolási réteget egy adatbáziskezelő nyelv használatával Programozás

Részletesebben

Szakterületi modell A fogalmak megjelenítése. 9. fejezet Applying UML and Patterns Craig Larman

Szakterületi modell A fogalmak megjelenítése. 9. fejezet Applying UML and Patterns Craig Larman Szakterületi modell A fogalmak megjelenítése 9. fejezet Applying UML and Patterns Craig Larman 1 Néhány megjegyzés a diagramokhoz Ez a tárgy a rendszer elemzésről és modellezésről szól. Noha például egy

Részletesebben

Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján. www.ritek.hu

Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján. www.ritek.hu Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján. www.ritek.hu BEVEZETŐ az ASP-szolgáltatásról Az ASP-szolgáltatás (Application Service Providing) előnyei A megrendelő

Részletesebben

Folyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

Folyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamatmodellezés és eszközei Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamat, munkafolyamat Ez vajon egy állapotgép-e? Munkafolyamat (Workflow):

Részletesebben

Méréselmélet MI BSc 1

Méréselmélet MI BSc 1 Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok

Részletesebben

IRÁNYTŰ A SZABÁLYTENGERBEN

IRÁNYTŰ A SZABÁLYTENGERBEN IRÁNYTŰ A SZABÁLYTENGERBEN amikor Bábel tornya felépül BRM konferencia 2008 október 29 BCA Hungary A Csapat Cégalapítás: 2006 Tanácsadói létszám: 20 fő Tapasztalat: Átlagosan 5+ év tanácsadói tapasztalat

Részletesebben

Az informatika kulcsfogalmai

Az informatika kulcsfogalmai Az informatika kulcsfogalmai Kulcsfogalmak Melyek azok a fogalmak, amelyek nagyon sok más fogalommal kapcsolatba hozhatók? Melyek azok a fogalmak, amelyek más-más környezetben újra és újra megjelennek?

Részletesebben

Szoftver-technológia II. Architektúrák dokumentálása UML-lel. Irodalom. Szoftver-technológia II.

Szoftver-technológia II. Architektúrák dokumentálása UML-lel. Irodalom. Szoftver-technológia II. Architektúrák dokumentálása UML-lel Irodalom L. Bass, P. Clements, R. Kazman: Software Architecture in Practice, Addison-Wesley, 2003 H. Störrle: UML 2, Panem, 2007 2 Szoftver architektúra (emlékeztet!)

Részletesebben

SSADM OO nézőpontból. Molnár Bálint Egyetemi docens, Corvinus egyetem

SSADM OO nézőpontból. Molnár Bálint Egyetemi docens, Corvinus egyetem SSADM OO nézőpontból Molnár Bálint Egyetemi docens, Corvinus egyetem Információrendszerek Informáci ciórendszerek adatbázis-központú adatbázis-tervezés fontossága: hatékonyság stabilitás módosíthatóság,

Részletesebben

Név: Neptun kód: Pontszám:

Név: Neptun kód: Pontszám: Név: Neptun kód: Pontszám: 1. Melyek a szoftver minőségi mutatói? Fejlesztési idő, architektúra, programozási paradigma. Fejlesztőcsapat összetétele, projekt mérföldkövek, fejlesztési modell. Karbantarthatóság,

Részletesebben

A hálózattervezés alapvető ismeretei

A hálózattervezés alapvető ismeretei A hálózattervezés alapvető ismeretei Infokommunikációs hálózatok tervezése és üzemeltetése 2011 2011 Sipos Attila ügyvivő szakértő BME Híradástechnikai Tanszék siposa@hit.bme.hu A terv általános meghatározásai

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.7.13. C(2018) 4438 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek

Részletesebben

Informatikai projektellenőr szerepe/feladatai Informatika / Az informatika térhódítása Függőség az információtól / informatikától Információs

Informatikai projektellenőr szerepe/feladatai Informatika / Az informatika térhódítása Függőség az információtól / informatikától Információs Bevezetés Projektellenőr szerepe és feladatai Informatika Informatikai függőség Informatikai projektek Mérnöki és informatikai feladatok találkozása technológiák 1 Tartalom Informatikai projektellenőr

Részletesebben

Témakörök. Structured Analysis (SA) Előnyök (SA) (SA/SD) Jackson Structured Programming (JSP) Szoftvertechnológia

Témakörök. Structured Analysis (SA) Előnyök (SA) (SA/SD) Jackson Structured Programming (JSP) Szoftvertechnológia Témakörök Struktúrált fejlesztés Szoftvertechnológia előadás Structured Analysis/Stuctured Design (SA/SD) Jackson Structured Programming (JSP) Jackson System Development e e (JSD) Data Structured Systems

Részletesebben

BGF. 4. Mi tartozik az adatmodellek szerkezeti elemei

BGF. 4. Mi tartozik az adatmodellek szerkezeti elemei 1. Mi az elsődleges következménye a gyenge logikai redundanciának? inkonzisztencia veszélye felesleges tárfoglalás feltételes függés 2. Az olyan tulajdonság az egyeden belül, amelynek bármely előfordulása

Részletesebben

Informatikai prevalidációs módszertan

Informatikai prevalidációs módszertan Informatikai prevalidációs módszertan Zsakó Enikő, CISA főosztályvezető PSZÁF IT szakmai nap 2007. január 18. Bankinformatika Ellenőrzési Főosztály Tartalom CRD előírások banki megvalósítása Belső ellenőrzés

Részletesebben

V. Félév Információs rendszerek tervezése Komplex információs rendszerek tervezése dr. Illyés László - adjunktus

V. Félév Információs rendszerek tervezése Komplex információs rendszerek tervezése dr. Illyés László - adjunktus V. Félév Információs rendszerek tervezése Komplex információs rendszerek tervezése dr. Illyés László - adjunktus 1 Az előadás tartalma A GI helye az informatikában Az előadás tartalmának magyarázata A

Részletesebben

Projektkövetés a 148/2002 (VII.1.) Kormány rendelet alapján

Projektkövetés a 148/2002 (VII.1.) Kormány rendelet alapján KORMÁNYZATI INFORMATIKAI EGYEZTETŐ TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG 18. SZÁMÚ AJÁNLÁS Projektkövetés a 148/2002 (VII.1.) Kormány rendelet alapján Verzió: 1.0 Budapest 2003. 1 / 12. oldal Tartalom 1. BEVEZETÉS... 3

Részletesebben

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás? Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii

Részletesebben

A szoftverfejlesztés eszközei

A szoftverfejlesztés eszközei A szoftverfejlesztés eszközei Fejleszt! eszközök Segédeszközök (szoftverek) programok és fejlesztési dokumentáció írásához elemzéséhez teszteléséhez karbantartásához 2 Történet (hw) Lyukkártya válogató

Részletesebben

Software Engineering

Software Engineering Software Engineering Software Engineering Software Engineering értelmezése Az a folyamat, mely eredményekénk létrehozunk egy adott feladatot megvalósító szoftver rendszert. Tevékenységek, technológia,

Részletesebben

Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor

Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor A szotverarchitektúra fogalma A szoftverarchitektúra nagyon fiatal diszciplína. A fogalma még nem teljesen kiforrott. Néhány definíció: A szoftverarchitektúra

Részletesebben

2.1.A SZOFTVERFEJLESZTÉS STRUKTÚRÁJA

2.1.A SZOFTVERFEJLESZTÉS STRUKTÚRÁJA 2.Szoftverfejlesztés 2.1.A SZOFTVERFEJLESZTÉS STRUKTÚRÁJA Szoftverfejlesztés: magában foglalja mindazon elveket, módszereket és eszközöket, amelyek célja a programok megbízható és hatékony elkészítésének

Részletesebben

INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR

INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR MIR a projektben 30 MB KÁLMÁN MIKLÓS ÉS RÁCZ JÓZSEF PROJEKTMENEDZSERI ÉS PROJEKTELLENŐRI FELADATOK 2017. 02. 24. MMK-Informatikai projektellenőr képzés 1 MIR Tartalom: 2-12

Részletesebben

SSADM Dokumentáció Adatbázis Alapú Rendszerek

SSADM Dokumentáció Adatbázis Alapú Rendszerek SSADM Dokumentáció Adatbázis Alapú Rendszerek Videó-megosztó oldal Szeged, 2012. 1. Csapattagok Sipos Norbert (SINRABT.SZE) Szűcs Dávid (SZDQACT.SZE) Várkonyi Zoltán (VAZSACT.SZE) 1.1. A projekt bemutatása

Részletesebben

PROJEKTMENEDZSERI ÉS PROJEKTELLENŐRI FELADATOK

PROJEKTMENEDZSERI ÉS PROJEKTELLENŐRI FELADATOK Adat és Információvédelmi Mesteriskola MIR a projektben 30 MB KÁLMÁN MIKLÓS ÉS RÁCZ JÓZSEF PROJEKTMENEDZSERI ÉS PROJEKTELLENŐRI FELADATOK 2018.10.19. Adat és Információvédelmi Mesteriskola 1 MIR Tartalom:

Részletesebben

Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál

Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Sajner Zsuzsanna Accenture Sztráda Gyula MAVIR ZRt. FIO 2009. szeptember 10. Tartalomjegyzék 2 Mi a Szolgáltatás Orientált Architektúra? A SOA bevezetés

Részletesebben

Programozási technológia

Programozási technológia Programozási technológia Dinamikus modell Tevékenységdiagram, Együttműködési diagram, Felhasználói esetek diagramja Dr. Szendrei Rudolf ELTE Informatikai Kar 2018. Tevékenység diagram A tevékenység (vagy

Részletesebben

TERMÉKTERVEZÉS PANDUR BÉLA TERMÉKTERVEZÉS

TERMÉKTERVEZÉS PANDUR BÉLA TERMÉKTERVEZÉS TERMÉKTERVEZÉS A SZOFTVERFEJLESZTÉS STRUKTÚRÁJA Szoftverfejlesztés: magában foglalja mindazon elveket, módszereket és eszközöket, amelyek célja a programok megbízható és hatékony elkészítésének támogatása.

Részletesebben

SSADM Structured Systems Analysis and Design Method (strukturált rendszerelemzési és tervezési módszertan)

SSADM Structured Systems Analysis and Design Method (strukturált rendszerelemzési és tervezési módszertan) SSADM Structured Systems Analysis and Design Method (strukturált rendszerelemzési és tervezési módszertan) Történelmi áttekintés: 1. Feldolgozásközpontú (folyamatorinetált): folyamatorientált, feldolgozási

Részletesebben

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok Vinczellér Gábor AAM Technologies Kft. Tartalom 2 Bevezetés Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt Adatbázis szerkezet Adatbázis feltöltés

Részletesebben

Számítógépes döntéstámogatás. Döntések fuzzy környezetben Közelítő következtetések

Számítógépes döntéstámogatás. Döntések fuzzy környezetben Közelítő következtetések BLSZM-09 p. 1/17 Számítógépes döntéstámogatás Döntések fuzzy környezetben Közelítő következtetések Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: werner.agnes@virt.uni-pannon.hu

Részletesebben