Tartalomjegyzék SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalomjegyzék SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer"

Átírás

1 i Tartalomjegyzék SSADM Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer MTA Információtechnológiai Alapítvány 1993

2 Tartalomjegyzék ii Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer Áttekintés Az SSADM az angol "Structured Systems Analysis and Design Method", azaz a "Struktúrált Rendszerelemzési és Tervezési Módszer" rövidítése. A brit kormányzatban ún. kormányzat i szabványként alkalmazzák az információs rendszerek fejlesztésében. A módszer elkülönült egységekre osztja fel az információs rendszer fejlesztéséne k munkáit és hajlékonyan idomul a különbözo feladatokhoz. Az SSADM története Az SSADM egy olyan módszertan, amely információs rendszereken alapuló alkalmazások elemzésére és tervezésére szolgál. A módszer elso változatát 1980-b an a brit kormányzatbeli Központi Számítástechnikai és Távközlési Ügynökség (angol rövidítéssel CCTA) megbízására dolgozta ki az LBMS nev& ucirc; cég, miután az erre vonatkozó tendert megnyerte. A CCTA a kifejlesztendo módszerrel szemben a következo követelményeket támasztotta: legyen önellenorzo kipróbált módszereket alkalmazzon legyen alakítható legyen tanítható 1981-ben elfogadták az LBMS javaslatát és nemsokára valós projektekben alkalmazták januárjától kötelezové tették a használatát az Egyesült Királyság kormányzati projektjeiben. A 80-as évek végén a CCTA nyílttá nyilvánította az SSADM-et, hogy de-facto szabvánnyá tegye a rendszerfejlesztésben. Mint az egyik legnagyobb informatikai felhasználó, úgy gondolták, hogy csak nyerhetnek azzal, ha az általános rendszerfejlesztési minoség javul egy ilyen módszer szélesköru alkalmazásával. Azt várták, ho gy így megjelennek a piacon olyan magas szintu szolgáltatások (pl. tanácsadás, CASE eszközök illetve kész programcsomagok), amelyek illeszkednek a kormányzati követelményekhez oszén az SSADM-et a CCTA által alapított Fejlesztés Felügyeleti Testület (Design Authority Board) felügyelete alá helyezték. Ez a szervezet a CCTA-tól függetlenül m& ucirc;ködik és a módszer fejlesztési ügyeivel foglakozik. A módszer legújabb verzióját, sorrendben a negyediket, 1990 júniusában jelentették meg. A CCTA jelenleg a brit szabv& aacute;nyügyi hivatallal együtt készíti elo az SSADM hivatalos brit szabvánnyá minosítését, amit a bejegyzés után a külso vállalkozói szerz&ot ilde;désekben lehet majd felhasználni. MTA Információtechnológiai Alapítvány, 1993

3 iii Tartalomjegyzék 1982 óta létezik egy kormányzati felhasználói csoport, 1988-ban a CCTA sugallatára megalakult egy nyilvános felhasználói csoport is (SSADM User's group), amelynek képviseloje van a Fejlesztés Felügyeleti Testületben. Szintén 1988-ban a Brit Számítástechnikai Társaság égisze alatt muködo Információs Rendszerek Vizsgabizottsá ;ga (IS Examination Board, ISEB) egy ellenorzési rendszert hozott létre SSADM-et oktató tanfolyamok minosítésére. A hivatalosan minosített tanfolyamok résztevoi vizsg&aacu te;t tehetnek és megkaphatják az SSADM szakértoi igazolást óta a kormányzat részére fejlesztendo információs rendszerek SSADM-et használó projektjeiben tevékenykedok részére eloírás a szakértoi igazolás. Ennek a nyílt politikának a sikerét a CCTA által kiadott SSADM Szolgáltatások Jegyzékébol lehet lemérni, amely felsorol 139 tanácsadó céget, 28 engedélye zett tanfolyamot nyújtó céget, 30 CASE eszköz gyártót és 35 olyan negyedik generációs eszközöket gyáró céget, amely SSADM-hez kapcsolódó útmut atóval rendelkezik. Az SSADM felhasználásának okai Információs rendszerek fejlesztésénél, különbözo környezetekben, különbözo feladatok megoldása során általában hasonló problém&aa cute;kba ütközhetünk. A következokben olyan célok kerülnek felsorolásra, amelyeket bármely fejlesztési projektben, kimondva vagy kimondatlanul elérni igyekszünk. A rendszer elkészítése idore A felhasználók igényeit kielégíto rendszer készítése Olyan rendszer készítése, amely követni tudja a muködési környezet változásait A meglévo szakértelem hatékony és gazdaságos kihasználása. A minoség növelése a hibák csökkentése A hajlékonyság növelése A termelékenység növelése Az egy szállítótól való függés csökkentése Az SSADM helye az információs rendszerek életciklusában Az SSADM egy sor termékmeghatározást és a kapcsolódó eljárásokat nyújtja az információs rendszerek elemzésének és tervezésének feladataihoz. Ez eknek a leírásoknak a formátuma elosegíti használatukat egy megfeleloen tervezett, vezetett és ellenorzött projektben. A projektirányítás sokféleképpen megszervezheto, ezért nem része az SSADM-nek. Az SSADM nem foglalkozik a kivitelezéssel és a bevezetéssel, ennek alapvetoen két oka van: az elemzést és a tervezést tartja a végtermék minosége szempontjából döntonek;

4 Tartalomjegyzék iv a kivitelezéstol kezdve olyan mértékben meghatározó az adott hardver/szoftver környezet, hogy arra igen nehéz általános érvényu módszereket adni. Feltehetoen egy SSADM projekt kezdeményezése elott az üzleti terv, az információs rendszerre vonatkozó informatikai stratégiai terv és a taktikai terv elkészült. Akár f ormálisan, akár nem formálisan, de a fenti dokumentumoknak megfelelo elemzést el kellene végezni egy SSADM projekt kezdeményezése elott. Az SSADM technikái teljesen lefedik sokfajta alkalmazás fejlesztoinek az igényeit a funkcionális és információs követelmények meghatározására. Egy információs rendszer fejlesztésének tipikus menete a következo: információs rendszerek stratégiai tanulmánya, melyben szerepelnie kell az adott információs rendszer projektjének is (többek között), megvalósíthatósági tanulmány, teljesköru vizsgálat (a specifikáció létrehozására), fejlesztési projekt (a fizikai rendszerterv létrehozására és a rendszer felépítésére). A stratégiai tervezés esetében az SSADM nem használható, bár a technikái közül néhány hasznos lehet a szervezeti muködés (üzleti/muködési ter ület) néhány modelljének az elkészítésénél (pl. logikai adatmodellezés és adatfolyam-modellezés). Az SSADM technikáival nem lehet azonosítani a szervezeti er&o tilde;sségeket és gyengeségeket, a kritikus sikertényezoket vagy üzleti célkituzéseket, illetve a lehetoségeket. A megvalósíthatóság elemzésében viszont az SSADM-et jól lehet használni. Segíthet az elemzo csoportnak a javasolható alkalmazások és az informatikai felhaszn&aa cute;lásában rejlo lehetoségek felderítésében. Ennek ellenére, az SSADM nem ad teljesköru választ, mivel olyan kérdéseket is meg kell vizsgálni, mint p&e acute;ldául a szervezeti és pénzügyi megvalósíthatóság, amelyeket támogat ugyan az SSADM technikája, de a módszeren kívüli egyéb technikákat és sza ktudást is igényelnek. A megvalósíthatósági elemzés adja egy alkalmazást fejleszto projekt számára a hivatkozási alapokat. Akár volt ilyen elemzés, akár nem, az elemzo csoportn ak szüksége lesz az ún. "projektalapító okirat"-ra, amely tartalmazza a projekt célkituzéseit, kiterjedését és korlátait.a teljesköru vizsgálat adja a rends zer üzleti/muködési követelményeinek összes részletét, ami három területet érint: részletesen meghatározott funkcionális és adatokra vonatkozó követelmények, a minoség mérését lehetové tevo objektív mértékekke l, logikai rendszerterv, a muködés eseményeit és a lekérdezési követelményeket kezelo muveletekkel, illetve a felhasználó kölcsönhatásokkal, a technikai környezet leírása, a rendszert megvalósító hardver, szoftver és szervezeti elemek leírásával. A fejlesztési tevékenység továbbviszi a projektet. Tartalmazza az SSADM "Fizikai rendszertervezés" tevékenységeit, valamint a kivitelezést és a tesztelést. Ide tartoznak a felhaszn&aacu te;lók elfogadási eljárásai, valamint a hardver és szoftver beszerzés. MTA Információtechnológiai Alapítvány, 1993

5 v Tartalomjegyzék Az SSADM célja Az SSADM célja az, hogy segítsen a projekt tagjainak az informatikai stratégia részeként kituzött információs rendszerre vonatkozó követelmények pontos elemzésébe n, valamint a követelményeknek legjobban megfelelo információs rendszer megtervezésében és specifikálásában. Az SSADM használata során végzett munka mindig egy világosan meghatározott projekt része, amelynek két fontos jellemzoje van: rendelkezik egy formális projekt-indítással, amelynek során a projekt tagjai dokumentum formájában megkapják a feladatuk kiterjedését és az általuk elérendo &uu ml;zleti/muködési követelményeket, rendelkezik egy világosan azonosítható céllal, amely a fizikai rendszerspecifikáció eloállítása, és aminek nagyobb részét az SSADM fizikai rendszerspecifik&aacu te;ciója alkotja. Ez a fizikai specifikáció két nagyobb részbol áll: az adattervbol, melyet általában konkrét adatbáziskezelo rendszer fizikai adatbázisának fogalmaival ke ll meghatározni, illetve a feldolgozási tervbol, amely a valós világ eseményeire válaszoló felhasználókat támogató rendszer-feldolgozási folyamatokat határoz za meg. A feldolgozást olyan részletességgel kell meghatározni, amely nem igényel már további tervezési döntéseket, a megvalósítás nyelvének egyedi kódo lási megfontolásait kivéve. Az SSADM moduláris felépítése miatt könnyen alkalmazható a fenti távlati célok helyett reálisabb, közelebbi célokat kituzo projektekben is, így elképze lheto a következo néhány részfejlesztés: önálló megvalósíthatósági elemzés, amelynek célja a megvalósítási lehetoségek felmérése, önálló követelményelemzés, melynek célja lehet az aktuális helyzet felmérése és rendszerszervezési javaslatok kidolgozása, követelmény elemzés és meghatározás, melynek célja egy igényelt információs rendszer követelményeinek pontos megfogalmazása úgy, hogy kiadható legyen szerzodéses formában a további fejlesztés, technikai környezetre vonatkozó javaslatok kialakítása, egy létezo követelményspecifikáció alapján, amely leírja egy információs rendszer megvalós&iac ute;tásának technikai lehetoségeit és következményeit. A világosan meghatározott kezdo- és végpontok között az SSADM egy pontos megközelítést tesz lehetové az elemzés, tervezés és specifikálás tev& eacute;kenységeit illetoen. Magasfokú rugalmasságot enged meg, elsosorban a munka irányításában, ugyanakkor bátorítja és támogatja a szigorúan felép&i acute;tett megoldásokat. Kulcsfogalmak és filozófia Az SSADM kulcsfogalmai és filozófiája a következo elemekbol áll: három szempontú modell, amely kifejti a felhasználók nézeteit a rendszer feldolgozásairól, az üzleti/muködési eseményekrol és az információ ;król,

6 Tartalomjegyzék vi követelmény-központúság, amely az elemzés során megvizsgálandó igényelt célokat fogalmazza meg, a sikeresség mértékével együtt, felhasználó-, funkció- és adatmodellezés, amely felhasználói szerepkörök célkituzéseit határozza meg, illetve a felhasználó és a rendszer kö ;lcsönhatásait vizsgálja, vezetoi alternatívák, melyek a vezetoség döntési lehetoségeit fejtik ki a projekt során. A három nézopont modellje Az SSADM egy olyan átfogó módszer, amely világos és egyszeru filozófiával rendelkezik. A módszer segít az elemzonek a muködési terület követelmé nyeinek megértésében és dokumentálásában. Ez a folyamat fokozatosan egyre pontosabb képet ad a követelményekrol. Három nézopontból lehet elemezni a k&ou ml;vetelményeket: funkciók események adatok Funkciók A funkciók a felhasználók nézeteit tükrözik az eseményekre reagáló rendszerfeldolgozási folyamatokról. Események Az események lehetnek a muködési terület valós eseményei, vagy a rendszer által indított események. Adatok A rendszer adatokat kezel és tart karban annak érdekében, hogy nyújtani tudja a rendszer funkcionalitását. A követelményeket mind a három perspektívából meg kell határozni, bármelyik elhagyása azt eredményezheti, hogy a rendszer-követelmények teljességét nem siker&uum l;l átfogó módon nyújtani. A három nézetnek megfeleloen az SSADM alapja: az információs adatok logikai modellje (logikai adatmodell) folyamatok, adattárak és külso egyedek közötti adatösszefüggés modellje (adatfolyam-modell) muködési terület egyedeket módosító adatfolyamok kezdeményezojeként azonosított eseményeinek hatását leíró modell (egyed-esemény modellek ) Egyszerubben ez azt jelenti, hogy egy ideális adatszerkezet keveset ér, ha a rendszertervben leírt funkcionalitás nem tartalmazza az adatok létrehozásának, késobbi módosít& aacute;sainak és felhasználásának lehetoségeit. Az adatok maguk, a szükséges feldolgozási oldal nélkül, nem nyújtanak információt. MTA Információtechnológiai Alapítvány, 1993

7 vii Tartalomjegyzék Másfelol, egy nagyon részletes, funkciókban gazdag rendszerterv használhatatlan, ha az alátámasztó adatok szerkezete nem megfelelo vagy kezelhetetlen. Egy feldolgozási folyamat, ame lynek nincs "nyersanyaga" nem is muködik. Ha mind az adatterv, mind a funkcionalitás látszólag jól tervezett, valószínuleg nem tudnak megfelelni a felhasználó elvárásainak, ha a rendszer feldolgozásait kiv&aacu te;ltó valós világ eseményeinek megértése nélkül lettek kidolgozva. Egy események nélküli rendszer zárt és csak a saját igényeit elégíti ki, nem a muködési területét. Az SSADM-nek szüksége van az események szigorú bekövetkezési sorrendjének ismeretére is, hogy biztosítsa az összes érvén yes eseménysorozat megfelelo feldolgozását. Az eros oldalai ennek a megközelítésnak a következok: a felhasználók igényeit egyre nagyobb részletességgel vizsgálja, a három nézet kiegészíti és kölcsönösen ellenorzi egymás helyességét, a létrejövo specifikáció alapot ad az újrafelhasználáshoz és támogatást ad a felhasználói funkciók széles körére. Ez a megközelítés a következo elemek bevonását jelenti: követelmény-központúság felhasználó-, funkció- és adatmodellezés vezetoi ellenorzése az alternatív lehetoségeknek a logikai és fizikai tervezés szétválasztása Mindegyik dimenzió kezelése u.n. technikák révén valósul meg ezek azok a módszerek amelyek összehangolt rendszere jelenti a módszertant. Az összehangolást a módszertan u.n. sz erkezete valósítja meg amely megadja, hogy melyik tevékenységet mikor kell elvégezni. Az SSADM szerkezete A szerkezet hiearchikus felépítésu tehát önmagára nézve is követi a felülrol lefelé haladó (top-down) szemleletet. Az SSADM egésze modulokra, a modulok szakaszokra, ezek lépésekre, a lépések pedig feladatokra vannak felosztva. Az elozoekben említett technikák a feladatokhoz kapcsolódnak, közölve, hogy pontosan milyen módszerrel kell a feladatot végrehajtani, és ennek során milyen inputból milyen out put terméket kell eloállítani.

8 Tartalomjegyzék viii A modulok illetve a szakaszok a következok: Megvalósíthatóság-elemzési modul (FS) o Megvalósíthatóságeldöntése Követelmény-elemzési modul (RA) o o Jelenlegi helyzet vizsgálata Rendszerszervezési ternatívák kiválasztása Követelmény specifikációs modul(rs) o Követelmények meghatározása Logikai rendszerspecifikációs modul (LS) o o Rendszertechnikai alternatívák kiválasztása Logikai rendszertervezés Fizikai rendszertervezési modul (PS) o Fizikai rendszertervezés Az SSADM tehát 5 modulból és 7 szakaszból áll. A modulok nincsenek számozva a szakaszok számozása 0 -val kezdodik. Enek oka hogy a megvalósíthatósági elemzés sel foglalkozó szakasz nem kötelezo az SSADM -ben. MTA Információtechnológiai Alapítvány, 1993

9 ix Tartalomjegyzék Elemzés az SSADM -ben Az SSADM moduljaiból a második és harmadik elemzéssel foglalkozik. A két modul három szakaszra oszlik. Ezek a szakaszok logikai szerkezetet alkotnak: Tervezés az SSADM - ben Az SSADM moduljaiból az utolso ketto a tervezéssel foglalkozik. Ez a két modul három tervezési szakaszt jelent. Ezek a szakaszok nem egyszeruen sorakoznak egymás után, hanem meghatározot t szerkezetet alkotnak: Az SSADM struktúrális modellje Az SSADM módszertant három nézopontból lehet leírni, meghatározva, hogy mit kell eloállítani, mikor és hogyan. Az elso kérdésre az SSADM szabványos te rmékleírásai adnak választ. A második kérdésre a strukturális modell, a harmadikra pedig a technikák leírása ad választ. A strukturális modell azt írja le, hogy milyen tevékenységeket kell végezni a módszeren belül és milyen termékáramlással vannak az egyes tevékenységek összek&oum l;tve. Ennek az ábrázolása egy sor hierarchikus felépítésu ábrából áll, melyek modulokat,

10 Tartalomjegyzék x szakaszokat és lépéseket ábrázolnak. Az ábr&aac ute;k mellé a tevékenységek leírása ad részletesebb információt. A strukturális modell Megvalósíthatóság-elemzési modul (FS) 0. szakasz: Megvalósíthatóság eldöntése o o o o 010. lépés: Felkészülés a megvalósíthatósági elemzésre 020. lépés: A probléma meghatározása 030. lépés: Megvalósíthatósági alternatívák kiválasztása 040. lépés: Megvalósíthatósági tanulmány összeállítása Követelményelemzési modul (RA) 1. szakasz: Jelenlegi helyzet vizsgálata o o o o o o 110. lépés: Az elemzés kereteinek kijelölése 120. lépés: A követelmények vizsgálata és meghatározása 130. lépés: Jelenlegi folyamatok vizsgálata 140. lépés: Jelenlegi adatok vizsgálata 150. lépés: A jelenlegi szolgáltatások logikalizálása 160. lépés: Elemzés eredményeinek összeállítása 2. szakasz: Rendszerszervezési alternatívák kiválasztása o o 210. lépés: Rendszerszervezési alternatívák meghatározása 220. lépés: Rendszerszervezési alternatíva kiválasztása Követelmény specifikációs modul (RS) 3. szakasz: Követelmények meghatározása o o o o o o o o 310. lépés: Igényelt rendszer folyamatainak meghatározása 320. lépés: Igényelt rendszer adatmodelljének kidolgozása 330. lépés: Rendszer funkcióinak eloállítása 340. lépés: Igényelt adatmodell megerosítése 350. lépés: A specifikációs prototípusok kidolgozása 360. lépés: Feldolgozási folyamatok meghatározása 370. lépés: A rendszer-célkituzések véglegesítése 380. lépés: Követelmények specifikációjának összegzése Logikai rendszerspecifikációs modul (LS) MTA Információtechnológiai Alapítvány, 1993

11 xi Tartalomjegyzék 4. szakasz: Rendszertechnikai alternatívák kiválasztása o o 410. lépés: Rendszertechnikai alternatívák kidolgozása 420. lépés: Rendszertechnikai alternatíva kiválasztása 5. szakasz: Logikai rendszertervezés o o o o 510. lépés: Felhasználói dialógusok meghatározása 520. lépés: Módosító feldolgozások tervezése 530. lépés: Lekérdezo feldolgozások meghatározása 540. lépés: Logikai rendszerterv összeállítása Fizikai rendszerspecifikációs modul (PS) 6. szakasz: Logikai rendszertervezés o o o o o o o 610. lépés: Fizikai tervezés elokészítése 620. lépés: Fizikai adatterv készítése 630. lépés: Funkcionális építoelemek megvalósítási ütemezése 640. lépés: Fizikai adatterv optimálása 650. lépés: Funkció specifikációk elkészítése 660. lépés: Adat - eljárás kapcsolat összehangolása 670. lépés: Fizikai terv összeállítása Az SSADM technikái A technikák írják le, hogyan kell végrehajtani az SSADM szerkezetében megadott feladatokat. Ezek azok a módszerek, amelyek a szerkezeti keretben szervesen egymásra épülve eredményezik a módszertant, beleértve az eloállított termékek spcifikációit is. Az SSADM hozzávetolegesen egy tucatnyi technikát foglal magába. A technikákat két nagy csoportra oszthatjuk: diagramra épülo nem diagramszeru. Abból kiindulva, hogy az SSADM alapveto célkituzése a rendszerfejlesztéshez szükséges kommunikáció támogatása, nagyon sok esetben használja ki a képi &aacut e;brázolás lehetoségét. Sok tehát az olyan technika, amely diagramot, vagy diagramokat használ. Azért mondjuk ezekre, hogy diagramokra épülnek mert nem egyszeruen diagramokró l van szó. A diagramokhoz tartozik egy sereg információ, ami nem is adható meg magán a diagramon, tehát minden diagramhoz többé-kevésbé terjedelmes háttérinformáci&oa cute; tartozik. Ennek megjelenési formája attól függ,

12 Tartalomjegyzék xii hogy a dokumentáció kézzel vagy számítógéppel készül-e. A kézi dokumentációhoz formanyomtatv& aacute;nyok szükségesek. A technikák: Megvalósíthatósági elemzés Követelmény-meghatározás Adatfolyam-modellezés (AFD) - logikai - fizikai Logikai adatmodellezés Rendszerszervezési alternatívák kialakítása Funkciómeghatározás - I/O szerkezet meghatározása Relációs adatelemzés Logikai feldolgozástervezés - lekérdezések logikai tervezése - karbantartó feldolgozás tervezés Specifikációs prototípus készítés Egyed-esemény modellezés - Egyed történeti diagramm (ETD) - Esemény hatás diagramm (EHD) Elérési út modellezés Dialógus tervezés - dialógusok iránti igény meghatározása - dialogus tervezés - menü tervezés Rendszertechnikai alternatívák kialakítása Az SSADM termékei Ez a fejezet két részbol áll. Az elso rész a termékek egymásba épülését, azaz a termékfelépítési szerkezetet határozza meg, az SSADM alapú fejlesztés tágabb környezetében. A második rész szabványos termékleírásokat ad a fobb SSADM termékekrol. Termékfelépítési szerkezet A modell leírását tartalmazza, amely megmutatja, hogy a projekt során létrejövo termékekbol hogyan áll össze a teljes dokumentáció a számítóg&eacut e;pes alkalmazások SSADM segítségével történo elemzésének és tervezésének folyamatában. A modell termékek halmazát és felhasználásu kat határozza meg. Egy projekt létrehozhat a leírtnál több terméket is, de kevesebbet általában nem. Minden terméknek célja van, ezért bármely termék elhagyás& aacute;t a projektvezetoségnek MTA Információtechnológiai Alapítvány, 1993

13 xiii Tartalomjegyzék meg kell indokolni. A leírt termékfelépítési szerkezet egy kezdeti "szabványos" modellt alkot. A példaként leírt szerkezet feltételezi, hogy a projekt mindent lefed, a kezdetektol a végs& otilde; rendszer kivitelezéséig. Általában ezt három al-projektként szokás elérni: megvalósíthatósági elemzés, teljesköru vizsgálat és rend szerfejlesztés. A modell termékeken alapul, melyek hierarchikus szerkezetbe vannak szervezve, ezt hívják termékfelépítési szerkezetnek. Ezt az elkészítendo termékek magas szintu meghat ározására lehet használni, és feltételezi, hogy az elemzés és tervezés SSADM használatával történik. Felso szintu termékfelépítési szerkezet Vezetoitermékek felépítése Technikai termékek felépítése Minoségbiztosítási termékek felépítése Alkalmazási termékek Követelmények elemzése Követelmények specifikációja Logikai rendszerspecifikáció Fizikai rendszerterv Jelenlegi szolgáltatások leírása Logikai rendszerterv Termékleírások A projekten belül minden javasolt termékhez szükséges egy termékleírás. A projekt tervezése során kell elkészíteni a termékleírásokat, minél elobb. A termékek ilyen meghatározása segít a munka megfelelo leírásában és becslésében. Az SSADM termékek leírását SSADM szakembereknek kell elkészíteniük és a projektvezetésnek kell jóváhagynia. A termékek felhasználóit be kell vonni ebbe a tev&e acute;kenységbe. Egy termékleírás az alábbi részekbol épül fel: Megnevezés Minden terméknek és alkotóelemnek kell rendelkeznie névvel és azonosítási lehetoséggel. Cél Ez megmagyarázza, hogy miért van szükség a termékre. Tartalom A termék minoségi vagy konkrét tartalmi kérdésein kívüli jellemzoit lehet itt leírni, hogy a termékrol teljes képet nyerjünk. Ez lehet felépítési vagy szerkezeti információ, ami jelenthet egy szerkezeti ábrát a termékfelépítés ábrázolására, illetve szükség eset&ea cute;n a szabványos formalapot, vagy egyszeru felsorolást. Származtatás Ez a rész azonosítja a termék kifejlesztésének (létrehozásának vagy módosításának) helyét. Minden helyhez fel kell sorolni a szükséges kiindulási termékeket.

14 Tartalomjegyzék xiv Minoség Általában az itt leírt minoségi feltételeket (kritériumokat) a termék fejlesztése során kell figyelembe venni. Egy termék minoségi kritériuma csak a termék alkotóelemeire vonatkozhat, nem alkalmazható a termék semmilyen környezetére. Ez azt jelenti, hogy a termék minoség&eacut e;t érinto tényezok háromféle módon dokumentálhatók: minoségi kritériumként a termékleírásban, feladataként a strukturális modellben, részletes leírásként a megfelelo technika leírásában. Külso feltételek Nem minden terméket lehet egyszeruen más termékekbol eloállítani. Sokszor lesz szükség olyan más információforrásokra, mint például a felhaszn&aac ute;lók vagy szakértok. Ezeket az igényeket kell itt felsorolni. Hivatkozási pontok Ez a módszer azon helyeit jelöli, ahol a termék valamilyen szempontból érdekes. Ez általában a termék keletkezésére illetve felhasználására utal, megnevezve a technik ákat és a lépéseket, ahol a terméket érintik valamilyen módon. A termékek felsorolása Adatfolyam-modell Adatjegyzék Alkalmazásszintu fejlesztési szabványok Alkalmazásszintu környezeti útmutató Alkalmazásszintu névkonvenció Alsó szintu adatfolyam-ábra Attribútum-, adatelem-leírások I/O adatszerkezet leírása I/O adatszerkezetek (az összes funkcióhoz) I/O adatszerkezeti ábra I/O-leírások Egyed-élettörténetek Egyedleírások Elemi folyamat leírása Esemény-egyed táblázat Eseményhatási ábrák MTA Információtechnológiai Alapítvány, 1993

15 xv Tartalomjegyzék Feldolgozások részletes leírása Felhasználói szerepkör-funkció táblázat Felhasználói szerepkörök Felhasználójegyzék Felso szintu adatfolyam-ábra Funkcióleírás Funkcióleírások Jelenlegi szolgáltatások leírása Kapcsolatleírások Kontextusábra Követelmény-specifikáció Követelmények elemzése Követelményjegyzék Közös tartományok leírásai Külso egyedek leírásai Lekérdezési út Logikai adatmodell Logikai adatszerkezet Logikai adattár-egyed megfeleltetés Megvalósíthatósági alternatívák Megvalósíthatósági tanulmány Relációs adatelemzési munkalap Rendszerszervezési alternatívák Rendszertechnikai alternatívák SSADM általános struktúra-ábra Technikai környezet leírása Választott rendszerszervezési alternatíva Választott rendszertechnikai alternatíva

16 Tartalomjegyzék xvi Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer... ii Áttekintés... ii Az SSADM története... ii Az SSADM felhasználásának okai... iii Az SSADM helye az információs rendszerek életciklusában... iii Az SSADM célja...v Kulcsfogalmak és filozófia...v Az SSADM szerkezete... vii Az SSADM struktúrális modellje... ix Az SSADM technikái... xi Az SSADM termékei... xii 1. Áttekintés 1... xvi 1.Áttekintés Bevezeto A fejezetek áttekintése Az SSADM rövid története Nyolc ok az SSADM használatára A rendszer elkészítése idore A felhasználók igényeit kielégíto rendszer készítése Olyan rendszer készítése, amely követni tudja a muködési környezet változásait A meglévo szakértelem hatékony és gazdaságos kihasználása A minoség növelése a hibák csökkentése révén A hajlékonyság növelése A termelékenység növelése Az egy szállítótól való függés csökkentése A módszer környezete és felépítése Az SSADM helye az információs rendszerek életciklusában Az SSADM-projektindítás alapfeltételei A módszer felépítése A módszer alapelvei A módszer célja Résztvevok és nézopontjaik Kulcsfogalmak és filozófia...17 MTA Információtechnológiai Alapítvány, 1993

17 xvii Tartalomjegyzék 5. A módszer rövid áttekintése Megvalósíthatóság-elemzési modul (FS) Követelmény-elemzési modul (RA) A jelenlegi helyzet vizsgálata Rendszerszervezési alternatívák Követelmény specifikációs modul (RS) Logikai rendszerspecifikációs modul (LS) Rendszertechnikai alternatívák Logikai rendszertervezés Fizikai rendszertervezési modul (PS) A strukturális modell...39 A strukturális modell jelölésmódja és fogalmaii...40 Megvalósíthatóság-elemzési modul (FS) szakasz: Megvalósíthatóság lépés: Felkészülés a megvalósíthatósági elemzésre lépés: A probléma meghatározása lépés: Megvalósíthatósági alternatívák kiválasztása lépés: Megvalósíthatósági tanulmány összeállítása...51 Követelményelemzési modul (RA) szakasz: Jelenlegi helyzet vizsgálata lépés: Az elemzés kereteinek megteremtése lépés: A követelmények vizsgálata és meghatározása lépés: Jelenlegi folyamatok vizsgálata lépés: Jelenlegi adatok vizsgálata lépés: A jelenlegi szolgáltatások logikalizálása lépés: Elemzés eredményeinek összeállítása szakasz: Rendszerszervezési alternatívák lépés: Rendszerszervezési alternatívák meghatározása lépés: Rendszerszervezési alternatíva kiválasztása...73 RS: Követelmény specifikációs modul szakasz: Követelmények meghatározása lépés: Igényelt rendszer folyamatainak meghatározása lépés: Igényelt rendszer adatmodelljének kidolgozása lépés: Rendszer funkcióinak eloállítása lépés: Igényelt adatmodell megerosítése lépés: A specifikációs prototípusok kidolgozása lépés: Feldolgozási folyamatok meghatározása lépés: A rendszer-célkituzések véglegesítése...89

18 Tartalomjegyzék xviii 380. lépés: Követelmények specifikációjának összegzése...90 Logikai rendszerspecifikációs modul (LS) szakasz: Rendszertechnikai alternatívák lépés: Rendszertechnikai alternatívák kidolgozása lépés: Rendszertechnikai alternatíva kiválasztása szakasz: Logikai rendszertervezés lépés: Felhasználói dialógusok meghatározása lépés: Módosító feldolgozások tervezése lépés: Lekérdezo feldolgozások meghatározása lépés: Logikai rendszerterv összeállítása Az SSADM technikái Megvalósíthatósági elemzés A technika célja A technika rövid leírása Termékek A megvalósíthatósági elemzés feladatai Követelmény-meghatározás A technika célja A technika rövid leírása A követelmények meghatározása Formalap Adatfolyam-modellezés A technika célja A technika rövid leírása Termékek Jelölésmód és fogalmak DFD hierarchia Formalapok Logikai adatmodellezés A technika célja A technika rövid leírása Termékek Jelölésmód és fogalmak A logikai adatszerkezetet kiegészíto fogalmak A logikai adatmodellezés Formalapok Rendszerszervezési alternatívák A technika célja MTA Információtechnológiai Alapítvány, 1993

19 xix Tartalomjegyzék 2. A technika rövid leírása Termékek A rendszerszervezési alternatívák kialakítása Funkciómeghatározás A technika célja A technika rövid leírása Kapcsolat más technikákkal Termékek Fogalmak A funkciók kialakítása Formalapok Relációs adatelemzés A technika célja A technika rövid leírása Termékek Fogalmak A harmadik normálforma eloállítása Harmadik normálformában lévo relációk megjelenítése LDM formában Relációs adatmodellek és a logikai adatmodell összehasonlítása Formalap Specifikációs prototípus-készítés A technika célja A technika rövid leírása Termékek A specifikációs prototípus készítésének kérdései A követelmény-specifikációs prototípus SSADM termékek módosítása Végso módosítások és vezetoi jelentés Formalapok Egyed-esemény modellezés A technika célja A technika rövid leírása Kapcsolat más technikákkal Kimenetek Jelölésmód és fogalmak Az egyed-esemény modellezés lépései Muveletek...266

20 Tartalomjegyzék xx 8. Esemény-egyed mátrix Eseményhatás-ábrák Állapotjelzok Rendszertechnikai alternatívák kialakítása A technika célja A technika rövid leírása Kapcsolat más technikákkal Bemenetek Kimenetek A rendszertechnikai alternatívák kialakítói Korlátok A rendszertechnikai alternatívák kifejlesztése A technikai környezet leírásának kiegészítése A rendszertechnikai alternatíva alkotóelemei Projekt-változatok Az SSADM termékei Termékfelépítési szerkezet Felso szintu termékfelépítési szerkezet Vezetoi termékek felépítése Technikai termékek felépítése Minoségbiztosítási termékek felépítése Alkalmazási termékek Követelmények elemzése Követelmények specifikációja Logikai rendszerspecifikáció Fizikai rendszerterv Jelenlegi szolgáltatások leírása Logikai rendszerterv Termékleírások Adatfolyam-modell Adatjegyzék Alkalmazásszintu fejlesztési szabványok Alkalmazásszintu környezeti útmutató Alkalmazásszintu névkonvenció Alsó szintu adatfolyam-ábra Attribútum-, adatelem-leírások B/K adatszerkezet leírása B/K adatszerkezetek (az összes funkcióhoz) MTA Információtechnológiai Alapítvány, 1993

SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer

SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer SSADM Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer MTA Információtechnológiai Alapítvány 1993 Készült a brit kormány informatikai központja által megszerzett engedély alapján az "SSADM Version 4

Részletesebben

4. Az SSADM termékei

4. Az SSADM termékei 4. Az SSADM termékei Ebben a fejezetben az SSADM termékekkel kapcsolatos leírásai szerepelnek. Ez két részre oszlik, az első a termékfelépítési szerkezetet ábrázolja és írja le, a második szabványos termékleírásokat

Részletesebben

Információtartalom vázlata

Információtartalom vázlata 1. Az Ön cégétől árajánlatot kértek egy üzleti portál fejlesztésére, amelynek célja egy online áruház kialakítása. Az árajánlatkérés megválaszolásához munkaértekezletet tartanak, ahol Önnek egy vázlatos

Részletesebben

3. Komplex szoftver rendszerek fejlesztési módszertana

3. Komplex szoftver rendszerek fejlesztési módszertana 3. Komplex szoftver rendszerek fejlesztési módszertana A módszertan fejlesztési elvek, módszerek, eljárások és eszközök meghatározott halmaza, mely rendszerint a teljes fejlesztési ciklust, vagy annak

Részletesebben

MÓDSZERTAN LEÍRÁS. NKTH Biztonsági rendszertervezési módszertan. 2007.09.05. Terjedelem: 69 oldal Készítette: Dr. Remzső Tibor

MÓDSZERTAN LEÍRÁS. NKTH Biztonsági rendszertervezési módszertan. 2007.09.05. Terjedelem: 69 oldal Készítette: Dr. Remzső Tibor MÓDSZERTAN LEÍRÁS NKTH Biztonsági rendszertervezési módszertan 2007.09.05. Terjedelem: 69 oldal Készítette: Dr. Remzső Tibor A dokumentum adatlapja Azonosítás Dokumentum adatai Dokumentum címe Biztonsági

Részletesebben

Funkcionális modellek leképezése. Dialógusok meghatározása

Funkcionális modellek leképezése. Dialógusok meghatározása III.rész Funkcionális modellek leképezése A felhasználói interfész Elemei: Dialógusok Menük Képerny k/ablakok Nyomtatványok/nyomtatott táblázatok Az on-line folyamatok szétválasztása Off-line folyamatok

Részletesebben

ADATBÁZIS ALAPÚ RENDSZEREK

ADATBÁZIS ALAPÚ RENDSZEREK ADATBÁZIS ALAPÚ RENDSZEREK Szoftverrendszerek fejlesztése SSADM Diagramok készítése A SZOFTVER, MINT TERMÉK Nem csupán a végrehajtható állományok Sokkal több Számos különböző komponensből áll Maga a számítógépes

Részletesebben

Információs rendszerek Információsrendszer-fejlesztés

Információs rendszerek Információsrendszer-fejlesztés Információs rendszerek Információsrendszer-fejlesztés A rendszerfejlesztés életciklusa problémadefiniálás helyzetfeltárás megvalósítási tanulmány döntés a fejlesztésrıl ELEMZÉS IMPLEMENTÁCIÓ programtervezés

Részletesebben

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt Követelmény felmérés DW séma tervezése Betöltési modul tervezése Fizikai DW tervezése OLAP felület tervezése Hardver kiépítése Implementáció Tesztelés, bevezetés

Részletesebben

Módszerek és technikák

Módszerek és technikák Szervezeti tevékenység elemzése Business Activity Model, BAM Módszerek és technikák Milyen kérdésekre keresünk választ: Miért? Mit? Mikor? Hogyan? Szervezeti szempontok Tevékenységek logikai modellje Szervezeti

Részletesebben

Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve

Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve Kérdő Attila, ügyvezető, INSERO Kft. EOQ MNB, Informatikai Szakosztály, HTE, ISACA 2012. május 17. Módszertanok

Részletesebben

SSADM. Az SSADM (Structured System Analysis and Desing Method) egy rendszerelemzési módszertan.

SSADM. Az SSADM (Structured System Analysis and Desing Method) egy rendszerelemzési módszertan. SSADM Az SSADM (Structured System Analysis and Desing Method) egy rendszerelemzési módszertan. A struktúrált módszertanok alapelvei: Elemzés felülről lefelé: alrendszerekre, funkciókra, folyamatokra bontás

Részletesebben

Szoftverfejlesztő képzés tematika oktatott modulok

Szoftverfejlesztő képzés tematika oktatott modulok Szoftverfejlesztő képzés tematika oktatott modulok 1148-06 - Szoftverfejlesztés Megtervezi és megvalósítja az adatbázisokat Kódolja az adattárolási réteget egy adatbáziskezelő nyelv használatával Programozás

Részletesebben

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom A szoftver-folyamat Szoftver életciklus modellek Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 4. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 2. 2 A szoftver-folyamat Szoftver

Részletesebben

Adatfolyam-diagramok globális elemzése. Információs rendszer tervezése SSADM-mel.

Adatfolyam-diagramok globális elemzése. Információs rendszer tervezése SSADM-mel. Diplomamunka Ferenc Rudolf 5. éves programtervező matematikus hallgató Adatfolyam-diagramok globális elemzése. Információs rendszer tervezése SSADM-mel. Témavezető: Dr. Gyimóthy Tibor MTA-JATE Mesterséges

Részletesebben

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok Vinczellér Gábor AAM Technologies Kft. Tartalom 2 Bevezetés Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt Adatbázis szerkezet Adatbázis feltöltés

Részletesebben

55 481 04 0000 00 00 Web-programozó Web-programozó

55 481 04 0000 00 00 Web-programozó Web-programozó A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Kisbej András vezető tanácsadó 2007. április 5. Projektszerű működés és a funkcionális szervezeti működés szabályozása nem egyen szilárdságú

Részletesebben

Rózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.

Rózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual. Rózsa Tünde Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.jpg 2 Kutatási célok Tématerület rövid áttekintése A kiválasztást

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység MINISZTERELNÖKI HIVATAL Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06/5 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartama: 15 perc A 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet

Részletesebben

Nyilvántartási Rendszer

Nyilvántartási Rendszer Nyilvántartási Rendszer Veszprém Megyei Levéltár 2011.04.14. Készítette: Juszt Miklós Honnan indultunk? Rövid történeti áttekintés 2003 2007 2008-2011 Access alapú raktári topográfia Adatbázis optimalizálás,

Részletesebben

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőség fogalma (ISO 9000:2000 szabvány szerint): A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket". 1. Fogalom

Részletesebben

Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás

Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás Sarlósi Tibor 2012. február 28. Érintett területek 1 Diagnózis 2 Stratégiamenedzsment 3 Folyamatmenedzsment 4 Projektmenedzsment 6 rendszerek

Részletesebben

Közigazgatási informatika tantárgyból

Közigazgatási informatika tantárgyból Tantárgyi kérdések a záróvizsgára Közigazgatási informatika tantárgyból 1.) A közbeszerzés rendszere (alapelvek, elektronikus árlejtés, a nyílt eljárás és a 2 szakaszból álló eljárások) 2.) A közbeszerzés

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység MINISZTERELNÖKI HIVATAL Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1188-06/1 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartama: 45 perc A 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet

Részletesebben

Verifikáció és validáció Általános bevezető

Verifikáció és validáció Általános bevezető Verifikáció és validáció Általános bevezető Általános Verifikáció és validáció verification and validation - V&V: ellenőrző és elemző folyamatok amelyek biztosítják, hogy a szoftver megfelel a specifikációjának

Részletesebben

Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E

Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Követelmény A beadandó dokumentációját a Keszthelyi Zsolt honlapján található pdf alapján kell elkészíteni http://people.inf.elte.hu/keszthelyi/alkalmazasok_fejlesztese

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység MINISZTERELNÖKI HIVATAL Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1185-06/1 Gazdasági tervezési, rendszerelemzési, tervezési vagy

Részletesebben

könyvvizsgálat dokumentálását segítő rendszer

könyvvizsgálat dokumentálását segítő rendszer könyvvizsgálat dokumentálását segítő rendszer Készült a Magyar Könyvvizsgáló Kamara Oktatási Központ KFT által kiadott MUNKAPROGRAM ÉS MÓDSZERTANI SEGÉDLET A KISVÁLLALKOZÁSOK KÖNYVVIZSGÁLATÁHOZ kiadvány

Részletesebben

Internetes alkalmazásfejlesztő képzés tematika oktatott modulok

Internetes alkalmazásfejlesztő képzés tematika oktatott modulok Internetes alkalmazásfejlesztő képzés tematika oktatott modulok 1142-06 - Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés o Hardvert üzemeltet, szoftvert telepít o Irodai programcsomagot egyedi és

Részletesebben

Tartalommenedzser képzés tematika oktatott modulok

Tartalommenedzser képzés tematika oktatott modulok Tartalommenedzser képzés tematika oktatott modulok 1154-06 - Tartalommenedzser Elektronikus hírújságot tervez, szerkeszt és működtet WEB-lapok tartalmának szerkesztését, karbantartását végzi Tematikus

Részletesebben

E-learning tananyagfejlesztő képzés tematika oktatott modulok

E-learning tananyagfejlesztő képzés tematika oktatott modulok E-learning tananyagfejlesztő képzés tematika oktatott modulok 1142-06 - Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés o Hardvert üzemeltet, szoftvert telepít o Irodai programcsomagot egyedi és integrált

Részletesebben

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül Szabó Zsuzsanna & Mádi-Szabó Zoltán Minőségellenőrzési

Részletesebben

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László A kockázat alapú felülvizsgálati és karbantartási stratégia alkalmazása a MOL Rt.-nél megvalósuló Statikus Készülékek Állapot-felügyeleti Rendszerének kialakításában II. rész: a rendszer felülvizsgálati

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

A DIPLOMAMUNKA FORMAI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT

A DIPLOMAMUNKA FORMAI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT A DIPLOMAMUNKA FORMAI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT A diplomamunka kötelező részei (bekötési sorrendben) 1. Fedőlap - Bal felső sarokban a kiíró tanszék megnevezése (ha két tanszékkel együttműködve dolgozzuk

Részletesebben

Az xx. sorszámú Szoftverfejlesztő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye I. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

Az xx. sorszámú Szoftverfejlesztő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye I. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK Az xx. sorszámú Szoftverfejlesztő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye I. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1. A szakképesítés azonosító száma: 54 213 05 2. Szakképesítés

Részletesebben

Szoftver újrafelhasználás

Szoftver újrafelhasználás Szoftver újrafelhasználás Szoftver újrafelhasználás Szoftver fejlesztésekor korábbi fejlesztésekkor létrehozott kód felhasználása architektúra felhasználása tudás felhasználása Nem azonos a portolással

Részletesebben

SSADM Dokumentáció Adatbázis Alapú Rendszerek

SSADM Dokumentáció Adatbázis Alapú Rendszerek SSADM Dokumentáció Adatbázis Alapú Rendszerek Videó-megosztó oldal Szeged, 2012. 1. Csapattagok Sipos Norbert (SINRABT.SZE) Szűcs Dávid (SZDQACT.SZE) Várkonyi Zoltán (VAZSACT.SZE) 1.1. A projekt bemutatása

Részletesebben

<X Y SZAKKÖZÉPISKOLA> Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 54 522 01 0000 00 00 Erősáramú elektrotechnikus Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0900-06 Informatikai,

Részletesebben

rendszerszemlélető, adatközpontú funkcionális

rendszerszemlélető, adatközpontú funkcionális http://vigzoltan.hu rendszerszemlélető, adatközpontú funkcionális Integrált Vállalatirányítási Rendszerek Alkalmazói fejlesztések mindig valamilyen módszertan alapján történnek. A módszertan eljárások,

Részletesebben

AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE. XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia 2015. Szeptember 17.

AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE. XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia 2015. Szeptember 17. AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE 2015. Szeptember 17. SGS BEMUTATÁSA Alapítás: 1878 Központ: Genf, Svájc Tevékenység: Ellenőrzés, vizsgálat és tanúsítás Szervezet: 80.000

Részletesebben

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók:

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók: Adatbázis Rendszerek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika 6.1. Egyed relációs modell lényegi jellemzői 6.2. Egyed relációs ábrázolás 6.3. Az egyedtípus 6.4. A

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

ISO 9001 revízió Dokumentált információ

ISO 9001 revízió Dokumentált információ ISO 9001 revízió Dokumentált információ Dokumentumkezelés manapság dokumentált eljárás Minőségi kézikönyv DokumentUM feljegyzés Dokumentált eljárás feljegyzések kezeléséhez Dokumentált eljárás dokumentumok

Részletesebben

Bevezetés a programozásba

Bevezetés a programozásba Bevezetés a programozásba A szoftverfejlesztés folyamata PPKE-ITK Tartalom A rendszer és a szoftver fogalma A szoftver, mint termék és készítésének jellegzetességei A szoftverkészítés fázisai: Az igények

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

A projekt ütemezése 2010. 2011. 2012. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3. 4. 5. Tevékenység

A projekt ütemezése 2010. 2011. 2012. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3. 4. 5. Tevékenység A projekt ütemezése Tevékenység Projekt menedzsment 1. Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1.2 Regionális- térségi szolgátatóvá váláshoz szükséges módszertani és szervezeti fejlesztések A Regionális

Részletesebben

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás? Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii

Részletesebben

Termékhasználat. Helyes helytelen termékhasználat. Felhasználók. Ergonómiai hagyományok. Az ergonómia integrálása a termékfejlesztés folyamatába

Termékhasználat. Helyes helytelen termékhasználat. Felhasználók. Ergonómiai hagyományok. Az ergonómia integrálása a termékfejlesztés folyamatába Termékhasználat Helyes helytelen termékhasználat A felhasználók bevonása a Gyermek Interakció Termék termékfejlesztésbe A termékhasználat ergonómiai megközelítése Helytelen, veszélyes, tilos Baleset Ergonómiai

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

Projectvezetők képességei

Projectvezetők képességei Projectvezetők képességei MOI modell Motivation ösztönzés Organisation szervezés Ideas or Innovation ötletek vagy újítás Más felosztás Probléma megoldás Vezetői öntudat Teljesítmény Befolyás, team képzés

Részletesebben

Hát én immár mit válasszak?

Hát én immár mit válasszak? Hát én immár mit válasszak? Az SQI szoftverminőséggel kapcsolatos kutatási projektjei Dr. Balla Katalin 2005.04.15. ~ A környezet ~ Az SQI kutatási-fejlesztési projektjei ~ TST ~ IKKK Miről lesz szó 2005.04.15.

Részletesebben

Informatikai prevalidációs módszertan

Informatikai prevalidációs módszertan Informatikai prevalidációs módszertan Zsakó Enikő, CISA főosztályvezető PSZÁF IT szakmai nap 2007. január 18. Bankinformatika Ellenőrzési Főosztály Tartalom CRD előírások banki megvalósítása Belső ellenőrzés

Részletesebben

A termék előállítása, megvalósítása (ISO 9001 és 9004 7. pont)

A termék előállítása, megvalósítása (ISO 9001 és 9004 7. pont) 18. A termék előállítása, megvalósítása (ISO 9001 és 9004 7. pont) 18.1 A folyamatok tervezése (ISO 9001 és 9004 7.1. pont) A szabványok 7. pontjainak szerkezete azonos. A 9001 szabvány 7.1. pontja a folyamattervezéssel

Részletesebben

A minőségbiztosítás folyamata, szereplők

A minőségbiztosítás folyamata, szereplők 7. A minőségbiztosítás folyamata, szereplők 7.1 A minőségbiztosítás bevezetésének folyamata A bevezetés első lépése és feltétele a vezetők egyöntetű és egyértelmű szándékának és elkötelezettségének kialakítása.

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02 Szolnok 2015 KÉPZÉSI PROGRAM A képzési program Megnevezése Gazdasági informatikus OKJ azonosító 54 481 02 A képzés során megszerezhető kompetenciák

Részletesebben

A szoftverfejlesztés eszközei

A szoftverfejlesztés eszközei A szoftverfejlesztés eszközei Fejleszt! eszközök Segédeszközök (szoftverek) programok és fejlesztési dokumentáció írásához elemzéséhez teszteléséhez karbantartásához 2 Történet (hw) Lyukkártya válogató

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP AZ IRODÁBAN KÉPZÉSI PROGRAM

SZÁMÍTÓGÉP AZ IRODÁBAN KÉPZÉSI PROGRAM SZÁMÍTÓGÉP AZ IRODÁBAN KÉPZÉSI PROGRAM a Felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 12. (1) bekezdésének megfelelően. A képzési program Megnevezése Nyilvántartásba vételi száma Számítógép az irodában

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

MELLÉKLETEK A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK

MELLÉKLETEK A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 H - 1134 Budapest, Váci út 37. TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 postacím: 1538 Budapest, Pf.: 496 telefon: +36 1 477 3100 fax: +36 1 477 3136 web: www.educatio.hu A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK

Részletesebben

Vállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K. 4. A meghirdetés ideje (mintatanterv szerint vagy keresztfélében):

Vállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K. 4. A meghirdetés ideje (mintatanterv szerint vagy keresztfélében): Követelményrendszer 1. Tantárgynév, kód, kredit, választhatóság: Vállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K 2. Felelős tanszék: Informatika Szakcsoport 3. Szak, szakirány, tagozat: Műszaki

Részletesebben

Fizikai terv. A fizikai tervezés részei: Adatterv Adatvédelmi terv A rendszer működésének terve Funkciók terve (programspecifikációk) I/O tervek

Fizikai terv. A fizikai tervezés részei: Adatterv Adatvédelmi terv A rendszer működésének terve Funkciók terve (programspecifikációk) I/O tervek Fizikai terv A fizikai tervezés részei: Adatterv Adatvédelmi terv A rendszer működésének terve Funkciók terve (programspecifikációk) I/O tervek Készítsük el a Hallgatói adatok kezelésének Dialógus tervét!

Részletesebben

Projektkövetés a 148/2002 (VII.1.) Kormány rendelet alapján

Projektkövetés a 148/2002 (VII.1.) Kormány rendelet alapján KORMÁNYZATI INFORMATIKAI EGYEZTETŐ TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG 18. SZÁMÚ AJÁNLÁS Projektkövetés a 148/2002 (VII.1.) Kormány rendelet alapján Verzió: 1.0 Budapest 2003. 1 / 12. oldal Tartalom 1. BEVEZETÉS... 3

Részletesebben

Fejlesztési és beruházási projektek monitoringja

Fejlesztési és beruházási projektek monitoringja Első Önkormányzati és Befektetői projektbörze Fejlesztési és beruházási projektek monitoringja ZÁRT RENDSZERBŐL, HITELES ADATOKKAL! Budapest, 2010. 03. 31. A prezentáció célja: Bemutatni cégünk sikeres,

Részletesebben

Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál

Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Sajner Zsuzsanna Accenture Sztráda Gyula MAVIR ZRt. FIO 2009. szeptember 10. Tartalomjegyzék 2 Mi a Szolgáltatás Orientált Architektúra? A SOA bevezetés

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Bemutatja: Bruhács Tamás főosztályvezető-helyettes - OM, Fejlesztési és Tudományos Ügyek Főosztálya Hodász

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

Biztonsági osztályba és szintbe sorolás, IBF feladatköre

Biztonsági osztályba és szintbe sorolás, IBF feladatköre Biztonsági osztályba és szintbe sorolás, IBF feladatköre Angyal Adrián vezető szakértő 2013. évi L. törvény: az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról IBTv. vagy 50-es törvény

Részletesebben

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

Java programozási nyelv

Java programozási nyelv Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék

Részletesebben

SLA RÉSZLETESEN. 14. óra

SLA RÉSZLETESEN. 14. óra 14. óra SLA RÉSZLETESEN Tárgy: Szolgáltatás menedzsment Kód: NIRSM1MMEM Kredit: 5 Szak: Mérnök Informatikus MSc (esti) Óraszám: Előadás: 2/hét Laborgyakorlat: 2/hét Számonkérés: Vizsga, (félévi 1db ZH)

Részletesebben

Szoftverminőségbiztosítás

Szoftverminőségbiztosítás NGB_IN003_1 SZE 2014-15/2 (8) Szoftverminőségbiztosítás Szoftvertesztelési folyamat (folyt.) Szoftvertesztelési ráfordítások (Perry 1995) Tesztelésre fordítódik a projekt költségvetés 24%-a a projekt menedzsment

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

Az adatfolyam diagram elkészítése

Az adatfolyam diagram elkészítése Az adatfolyam diagram elkészítése Az AFD-t az elemzés és tervezés során kiterjedten használjuk. A jelenlegi helyzet vizsgálatakor a meglévő rendszer fizikai szintű AFD-t készítjük, majd ezeket logikaivá

Részletesebben

Legjobb gyakorlati alkalmazások

Legjobb gyakorlati alkalmazások Legjobb gyakorlati alkalmazások A belső ellenőrzési munkafolyamatok elektronikus dokumentálása A Ber. 12. j) pontja alapján a belső ellenőrzési vezető köteles az ellenőrzések nyilvántartásáról, valamint

Részletesebben

SSADM Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer

SSADM Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer 1. BEVEZETÉS Miért kell módszertan? m Módszertan nélkn lkül Személyf lyfügg fejlesztések sek Örökös s viták Vezetési nehézs zségek Dokumentáci ciós s gondok Karbantartási gondok Munkahelyvált ltás s nehézs

Részletesebben

Kommunikációs és változásmenedzsment terv

Kommunikációs és változásmenedzsment terv II. fázis VI. kötet Alsómocsoládi Körjegyzői Hivatal Kommunikációs és változásmenedzsment terv című pályázatban ÁROP- 1.A.2/A-2008-0138 vállalt feltételek szerinti szervezet-fejlesztési és képzési szolgáltatás

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment. Készítette: Dr. Sediviné Balassa Ildikó

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment. Készítette: Dr. Sediviné Balassa Ildikó Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment Készítette: Dr. Sediviné Balassa

Részletesebben

Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához

Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához A projekt megvalósításának időtartama 8 hónap. A projekt időszak: 2012.04.01 2012.11.30. Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához m á j u s A projekt végrehajtásának előkészítése. Támogató

Részletesebben

1. Áttekintés az entitás-esemény modellezésrõl az SSADM4+-ban 1

1. Áttekintés az entitás-esemény modellezésrõl az SSADM4+-ban 1 1. Áttekintés az entitás-esemény modellezésrõl az SSADM4+-ban 1 Az entitás-esemény modellezésbe azok a technikák tartoznak, amelyek a 'Fogalmi modell' adatai és folyamatai közötti kapcsolatokat írják le.

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Kiváló minôségû szolgáltatás, MKIK Védjegy. Az informatikai szolgáltatások tanúsítási követelményei

Kiváló minôségû szolgáltatás, MKIK Védjegy. Az informatikai szolgáltatások tanúsítási követelményei Kiváló minôségû szolgáltatás, MKIK Védjegy Az informatikai szolgáltatások tanúsítási követelményei Kiváló minôségû szolgáltatás, MKIK védjegy informatikai szolgáltatások követelményei 1. A Kiváló minôségû

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A könyvvizsgálat számítógépes támogatása

A könyvvizsgálat számítógépes támogatása PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 Levelező tagozat SZÁMVITEL MESTERSZAK A könyvvizsgálat számítógépes támogatása Tantárgyi útmutató

Részletesebben

A PROJEKTSZEMLÉLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATNÁL ELTERJESZTÉS KONCEPCIÓJA AZ

A PROJEKTSZEMLÉLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATNÁL ELTERJESZTÉS KONCEPCIÓJA AZ Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 felnottkepzes@bkf.hu A PROJEKTSZEMLÉLET ELTERJESZTÉS KONCEPCIÓJA AZ ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATNÁL TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék

Részletesebben

Agilis projektmenedzsment

Agilis projektmenedzsment Agilis projektmenedzsment 2013. április 10. 1 Adaptive Consulting Kft. Csutorás Zoltán Agile coach, tréner zoltan.csutoras@adaptiveconsulting.hu 2 www.scrummate.hu 3 Agilis ernyő Scrum Lean/Kanban Crystal

Részletesebben

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére Az előterjesztés száma: 46/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. március 27-én, 18-órakor megtartandó ülésére Előterjesztő:

Részletesebben

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör,

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, amely kiterjed valamennyi munkatársra, a gazdasági szerep,

Részletesebben

Projekt siker és felelősség

Projekt siker és felelősség Projekt siker és felelősség dr. Prónay Gábor 10. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2007. április 5. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a siker kritériumok összetettségére, az elmúlt

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE KÉPZÉSI PROGRAM 1. A képzési program «B» képzési kör 1.1. Megnevezése Megújuló energetikai asszisztens 1.2. Szakmai, vagy nyelvi programkövetelmény azonosítója 1.3. Engedély megszerzését követően a nyilvántartásba-vételi

Részletesebben

ÚMFT TÁMOP 2.2.1-08/1-2008-0002. Juhászné Víg Éva programiroda vezető. 2010. október 20.

ÚMFT TÁMOP 2.2.1-08/1-2008-0002. Juhászné Víg Éva programiroda vezető. 2010. október 20. ÚMFT TÁMOP 2.2.1-08/1-2008-0002 A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése Juhászné Víg Éva programiroda vezető 2010. október 20. Alprojektek 1. Pályakövetés rendszere 2. Minőségbiztosítás 3. Vizsgarendszer

Részletesebben

ALKALMAZÁS KERETRENDSZER

ALKALMAZÁS KERETRENDSZER JUDO ALKALMAZÁS KERETRENDSZER 2014 1 FELHASZNÁLÓK A cégvezetők többsége a dobozos termékek bevezetésével összehasonlítva az egyedi informatikai alkalmazások kialakítását költséges és időigényes beruházásnak

Részletesebben