Tartalomjegyzék SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalomjegyzék SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer"

Átírás

1 i Tartalomjegyzék SSADM Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer MTA Információtechnológiai Alapítvány 1993

2 Tartalomjegyzék ii Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer Áttekintés Az SSADM az angol "Structured Systems Analysis and Design Method", azaz a "Struktúrált Rendszerelemzési és Tervezési Módszer" rövidítése. A brit kormányzatban ún. kormányzat i szabványként alkalmazzák az információs rendszerek fejlesztésében. A módszer elkülönült egységekre osztja fel az információs rendszer fejlesztéséne k munkáit és hajlékonyan idomul a különbözo feladatokhoz. Az SSADM története Az SSADM egy olyan módszertan, amely információs rendszereken alapuló alkalmazások elemzésére és tervezésére szolgál. A módszer elso változatát 1980-b an a brit kormányzatbeli Központi Számítástechnikai és Távközlési Ügynökség (angol rövidítéssel CCTA) megbízására dolgozta ki az LBMS nev& ucirc; cég, miután az erre vonatkozó tendert megnyerte. A CCTA a kifejlesztendo módszerrel szemben a következo követelményeket támasztotta: legyen önellenorzo kipróbált módszereket alkalmazzon legyen alakítható legyen tanítható 1981-ben elfogadták az LBMS javaslatát és nemsokára valós projektekben alkalmazták januárjától kötelezové tették a használatát az Egyesült Királyság kormányzati projektjeiben. A 80-as évek végén a CCTA nyílttá nyilvánította az SSADM-et, hogy de-facto szabvánnyá tegye a rendszerfejlesztésben. Mint az egyik legnagyobb informatikai felhasználó, úgy gondolták, hogy csak nyerhetnek azzal, ha az általános rendszerfejlesztési minoség javul egy ilyen módszer szélesköru alkalmazásával. Azt várták, ho gy így megjelennek a piacon olyan magas szintu szolgáltatások (pl. tanácsadás, CASE eszközök illetve kész programcsomagok), amelyek illeszkednek a kormányzati követelményekhez oszén az SSADM-et a CCTA által alapított Fejlesztés Felügyeleti Testület (Design Authority Board) felügyelete alá helyezték. Ez a szervezet a CCTA-tól függetlenül m& ucirc;ködik és a módszer fejlesztési ügyeivel foglakozik. A módszer legújabb verzióját, sorrendben a negyediket, 1990 júniusában jelentették meg. A CCTA jelenleg a brit szabv& aacute;nyügyi hivatallal együtt készíti elo az SSADM hivatalos brit szabvánnyá minosítését, amit a bejegyzés után a külso vállalkozói szerz&ot ilde;désekben lehet majd felhasználni. MTA Információtechnológiai Alapítvány, 1993

3 iii Tartalomjegyzék 1982 óta létezik egy kormányzati felhasználói csoport, 1988-ban a CCTA sugallatára megalakult egy nyilvános felhasználói csoport is (SSADM User's group), amelynek képviseloje van a Fejlesztés Felügyeleti Testületben. Szintén 1988-ban a Brit Számítástechnikai Társaság égisze alatt muködo Információs Rendszerek Vizsgabizottsá ;ga (IS Examination Board, ISEB) egy ellenorzési rendszert hozott létre SSADM-et oktató tanfolyamok minosítésére. A hivatalosan minosített tanfolyamok résztevoi vizsg&aacu te;t tehetnek és megkaphatják az SSADM szakértoi igazolást óta a kormányzat részére fejlesztendo információs rendszerek SSADM-et használó projektjeiben tevékenykedok részére eloírás a szakértoi igazolás. Ennek a nyílt politikának a sikerét a CCTA által kiadott SSADM Szolgáltatások Jegyzékébol lehet lemérni, amely felsorol 139 tanácsadó céget, 28 engedélye zett tanfolyamot nyújtó céget, 30 CASE eszköz gyártót és 35 olyan negyedik generációs eszközöket gyáró céget, amely SSADM-hez kapcsolódó útmut atóval rendelkezik. Az SSADM felhasználásának okai Információs rendszerek fejlesztésénél, különbözo környezetekben, különbözo feladatok megoldása során általában hasonló problém&aa cute;kba ütközhetünk. A következokben olyan célok kerülnek felsorolásra, amelyeket bármely fejlesztési projektben, kimondva vagy kimondatlanul elérni igyekszünk. A rendszer elkészítése idore A felhasználók igényeit kielégíto rendszer készítése Olyan rendszer készítése, amely követni tudja a muködési környezet változásait A meglévo szakértelem hatékony és gazdaságos kihasználása. A minoség növelése a hibák csökkentése A hajlékonyság növelése A termelékenység növelése Az egy szállítótól való függés csökkentése Az SSADM helye az információs rendszerek életciklusában Az SSADM egy sor termékmeghatározást és a kapcsolódó eljárásokat nyújtja az információs rendszerek elemzésének és tervezésének feladataihoz. Ez eknek a leírásoknak a formátuma elosegíti használatukat egy megfeleloen tervezett, vezetett és ellenorzött projektben. A projektirányítás sokféleképpen megszervezheto, ezért nem része az SSADM-nek. Az SSADM nem foglalkozik a kivitelezéssel és a bevezetéssel, ennek alapvetoen két oka van: az elemzést és a tervezést tartja a végtermék minosége szempontjából döntonek;

4 Tartalomjegyzék iv a kivitelezéstol kezdve olyan mértékben meghatározó az adott hardver/szoftver környezet, hogy arra igen nehéz általános érvényu módszereket adni. Feltehetoen egy SSADM projekt kezdeményezése elott az üzleti terv, az információs rendszerre vonatkozó informatikai stratégiai terv és a taktikai terv elkészült. Akár f ormálisan, akár nem formálisan, de a fenti dokumentumoknak megfelelo elemzést el kellene végezni egy SSADM projekt kezdeményezése elott. Az SSADM technikái teljesen lefedik sokfajta alkalmazás fejlesztoinek az igényeit a funkcionális és információs követelmények meghatározására. Egy információs rendszer fejlesztésének tipikus menete a következo: információs rendszerek stratégiai tanulmánya, melyben szerepelnie kell az adott információs rendszer projektjének is (többek között), megvalósíthatósági tanulmány, teljesköru vizsgálat (a specifikáció létrehozására), fejlesztési projekt (a fizikai rendszerterv létrehozására és a rendszer felépítésére). A stratégiai tervezés esetében az SSADM nem használható, bár a technikái közül néhány hasznos lehet a szervezeti muködés (üzleti/muködési ter ület) néhány modelljének az elkészítésénél (pl. logikai adatmodellezés és adatfolyam-modellezés). Az SSADM technikáival nem lehet azonosítani a szervezeti er&o tilde;sségeket és gyengeségeket, a kritikus sikertényezoket vagy üzleti célkituzéseket, illetve a lehetoségeket. A megvalósíthatóság elemzésében viszont az SSADM-et jól lehet használni. Segíthet az elemzo csoportnak a javasolható alkalmazások és az informatikai felhaszn&aa cute;lásában rejlo lehetoségek felderítésében. Ennek ellenére, az SSADM nem ad teljesköru választ, mivel olyan kérdéseket is meg kell vizsgálni, mint p&e acute;ldául a szervezeti és pénzügyi megvalósíthatóság, amelyeket támogat ugyan az SSADM technikája, de a módszeren kívüli egyéb technikákat és sza ktudást is igényelnek. A megvalósíthatósági elemzés adja egy alkalmazást fejleszto projekt számára a hivatkozási alapokat. Akár volt ilyen elemzés, akár nem, az elemzo csoportn ak szüksége lesz az ún. "projektalapító okirat"-ra, amely tartalmazza a projekt célkituzéseit, kiterjedését és korlátait.a teljesköru vizsgálat adja a rends zer üzleti/muködési követelményeinek összes részletét, ami három területet érint: részletesen meghatározott funkcionális és adatokra vonatkozó követelmények, a minoség mérését lehetové tevo objektív mértékekke l, logikai rendszerterv, a muködés eseményeit és a lekérdezési követelményeket kezelo muveletekkel, illetve a felhasználó kölcsönhatásokkal, a technikai környezet leírása, a rendszert megvalósító hardver, szoftver és szervezeti elemek leírásával. A fejlesztési tevékenység továbbviszi a projektet. Tartalmazza az SSADM "Fizikai rendszertervezés" tevékenységeit, valamint a kivitelezést és a tesztelést. Ide tartoznak a felhaszn&aacu te;lók elfogadási eljárásai, valamint a hardver és szoftver beszerzés. MTA Információtechnológiai Alapítvány, 1993

5 v Tartalomjegyzék Az SSADM célja Az SSADM célja az, hogy segítsen a projekt tagjainak az informatikai stratégia részeként kituzött információs rendszerre vonatkozó követelmények pontos elemzésébe n, valamint a követelményeknek legjobban megfelelo információs rendszer megtervezésében és specifikálásában. Az SSADM használata során végzett munka mindig egy világosan meghatározott projekt része, amelynek két fontos jellemzoje van: rendelkezik egy formális projekt-indítással, amelynek során a projekt tagjai dokumentum formájában megkapják a feladatuk kiterjedését és az általuk elérendo &uu ml;zleti/muködési követelményeket, rendelkezik egy világosan azonosítható céllal, amely a fizikai rendszerspecifikáció eloállítása, és aminek nagyobb részét az SSADM fizikai rendszerspecifik&aacu te;ciója alkotja. Ez a fizikai specifikáció két nagyobb részbol áll: az adattervbol, melyet általában konkrét adatbáziskezelo rendszer fizikai adatbázisának fogalmaival ke ll meghatározni, illetve a feldolgozási tervbol, amely a valós világ eseményeire válaszoló felhasználókat támogató rendszer-feldolgozási folyamatokat határoz za meg. A feldolgozást olyan részletességgel kell meghatározni, amely nem igényel már további tervezési döntéseket, a megvalósítás nyelvének egyedi kódo lási megfontolásait kivéve. Az SSADM moduláris felépítése miatt könnyen alkalmazható a fenti távlati célok helyett reálisabb, közelebbi célokat kituzo projektekben is, így elképze lheto a következo néhány részfejlesztés: önálló megvalósíthatósági elemzés, amelynek célja a megvalósítási lehetoségek felmérése, önálló követelményelemzés, melynek célja lehet az aktuális helyzet felmérése és rendszerszervezési javaslatok kidolgozása, követelmény elemzés és meghatározás, melynek célja egy igényelt információs rendszer követelményeinek pontos megfogalmazása úgy, hogy kiadható legyen szerzodéses formában a további fejlesztés, technikai környezetre vonatkozó javaslatok kialakítása, egy létezo követelményspecifikáció alapján, amely leírja egy információs rendszer megvalós&iac ute;tásának technikai lehetoségeit és következményeit. A világosan meghatározott kezdo- és végpontok között az SSADM egy pontos megközelítést tesz lehetové az elemzés, tervezés és specifikálás tev& eacute;kenységeit illetoen. Magasfokú rugalmasságot enged meg, elsosorban a munka irányításában, ugyanakkor bátorítja és támogatja a szigorúan felép&i acute;tett megoldásokat. Kulcsfogalmak és filozófia Az SSADM kulcsfogalmai és filozófiája a következo elemekbol áll: három szempontú modell, amely kifejti a felhasználók nézeteit a rendszer feldolgozásairól, az üzleti/muködési eseményekrol és az információ ;król,

6 Tartalomjegyzék vi követelmény-központúság, amely az elemzés során megvizsgálandó igényelt célokat fogalmazza meg, a sikeresség mértékével együtt, felhasználó-, funkció- és adatmodellezés, amely felhasználói szerepkörök célkituzéseit határozza meg, illetve a felhasználó és a rendszer kö ;lcsönhatásait vizsgálja, vezetoi alternatívák, melyek a vezetoség döntési lehetoségeit fejtik ki a projekt során. A három nézopont modellje Az SSADM egy olyan átfogó módszer, amely világos és egyszeru filozófiával rendelkezik. A módszer segít az elemzonek a muködési terület követelmé nyeinek megértésében és dokumentálásában. Ez a folyamat fokozatosan egyre pontosabb képet ad a követelményekrol. Három nézopontból lehet elemezni a k&ou ml;vetelményeket: funkciók események adatok Funkciók A funkciók a felhasználók nézeteit tükrözik az eseményekre reagáló rendszerfeldolgozási folyamatokról. Események Az események lehetnek a muködési terület valós eseményei, vagy a rendszer által indított események. Adatok A rendszer adatokat kezel és tart karban annak érdekében, hogy nyújtani tudja a rendszer funkcionalitását. A követelményeket mind a három perspektívából meg kell határozni, bármelyik elhagyása azt eredményezheti, hogy a rendszer-követelmények teljességét nem siker&uum l;l átfogó módon nyújtani. A három nézetnek megfeleloen az SSADM alapja: az információs adatok logikai modellje (logikai adatmodell) folyamatok, adattárak és külso egyedek közötti adatösszefüggés modellje (adatfolyam-modell) muködési terület egyedeket módosító adatfolyamok kezdeményezojeként azonosított eseményeinek hatását leíró modell (egyed-esemény modellek ) Egyszerubben ez azt jelenti, hogy egy ideális adatszerkezet keveset ér, ha a rendszertervben leírt funkcionalitás nem tartalmazza az adatok létrehozásának, késobbi módosít& aacute;sainak és felhasználásának lehetoségeit. Az adatok maguk, a szükséges feldolgozási oldal nélkül, nem nyújtanak információt. MTA Információtechnológiai Alapítvány, 1993

7 vii Tartalomjegyzék Másfelol, egy nagyon részletes, funkciókban gazdag rendszerterv használhatatlan, ha az alátámasztó adatok szerkezete nem megfelelo vagy kezelhetetlen. Egy feldolgozási folyamat, ame lynek nincs "nyersanyaga" nem is muködik. Ha mind az adatterv, mind a funkcionalitás látszólag jól tervezett, valószínuleg nem tudnak megfelelni a felhasználó elvárásainak, ha a rendszer feldolgozásait kiv&aacu te;ltó valós világ eseményeinek megértése nélkül lettek kidolgozva. Egy események nélküli rendszer zárt és csak a saját igényeit elégíti ki, nem a muködési területét. Az SSADM-nek szüksége van az események szigorú bekövetkezési sorrendjének ismeretére is, hogy biztosítsa az összes érvén yes eseménysorozat megfelelo feldolgozását. Az eros oldalai ennek a megközelítésnak a következok: a felhasználók igényeit egyre nagyobb részletességgel vizsgálja, a három nézet kiegészíti és kölcsönösen ellenorzi egymás helyességét, a létrejövo specifikáció alapot ad az újrafelhasználáshoz és támogatást ad a felhasználói funkciók széles körére. Ez a megközelítés a következo elemek bevonását jelenti: követelmény-központúság felhasználó-, funkció- és adatmodellezés vezetoi ellenorzése az alternatív lehetoségeknek a logikai és fizikai tervezés szétválasztása Mindegyik dimenzió kezelése u.n. technikák révén valósul meg ezek azok a módszerek amelyek összehangolt rendszere jelenti a módszertant. Az összehangolást a módszertan u.n. sz erkezete valósítja meg amely megadja, hogy melyik tevékenységet mikor kell elvégezni. Az SSADM szerkezete A szerkezet hiearchikus felépítésu tehát önmagára nézve is követi a felülrol lefelé haladó (top-down) szemleletet. Az SSADM egésze modulokra, a modulok szakaszokra, ezek lépésekre, a lépések pedig feladatokra vannak felosztva. Az elozoekben említett technikák a feladatokhoz kapcsolódnak, közölve, hogy pontosan milyen módszerrel kell a feladatot végrehajtani, és ennek során milyen inputból milyen out put terméket kell eloállítani.

8 Tartalomjegyzék viii A modulok illetve a szakaszok a következok: Megvalósíthatóság-elemzési modul (FS) o Megvalósíthatóságeldöntése Követelmény-elemzési modul (RA) o o Jelenlegi helyzet vizsgálata Rendszerszervezési ternatívák kiválasztása Követelmény specifikációs modul(rs) o Követelmények meghatározása Logikai rendszerspecifikációs modul (LS) o o Rendszertechnikai alternatívák kiválasztása Logikai rendszertervezés Fizikai rendszertervezési modul (PS) o Fizikai rendszertervezés Az SSADM tehát 5 modulból és 7 szakaszból áll. A modulok nincsenek számozva a szakaszok számozása 0 -val kezdodik. Enek oka hogy a megvalósíthatósági elemzés sel foglalkozó szakasz nem kötelezo az SSADM -ben. MTA Információtechnológiai Alapítvány, 1993

9 ix Tartalomjegyzék Elemzés az SSADM -ben Az SSADM moduljaiból a második és harmadik elemzéssel foglalkozik. A két modul három szakaszra oszlik. Ezek a szakaszok logikai szerkezetet alkotnak: Tervezés az SSADM - ben Az SSADM moduljaiból az utolso ketto a tervezéssel foglalkozik. Ez a két modul három tervezési szakaszt jelent. Ezek a szakaszok nem egyszeruen sorakoznak egymás után, hanem meghatározot t szerkezetet alkotnak: Az SSADM struktúrális modellje Az SSADM módszertant három nézopontból lehet leírni, meghatározva, hogy mit kell eloállítani, mikor és hogyan. Az elso kérdésre az SSADM szabványos te rmékleírásai adnak választ. A második kérdésre a strukturális modell, a harmadikra pedig a technikák leírása ad választ. A strukturális modell azt írja le, hogy milyen tevékenységeket kell végezni a módszeren belül és milyen termékáramlással vannak az egyes tevékenységek összek&oum l;tve. Ennek az ábrázolása egy sor hierarchikus felépítésu ábrából áll, melyek modulokat,

10 Tartalomjegyzék x szakaszokat és lépéseket ábrázolnak. Az ábr&aac ute;k mellé a tevékenységek leírása ad részletesebb információt. A strukturális modell Megvalósíthatóság-elemzési modul (FS) 0. szakasz: Megvalósíthatóság eldöntése o o o o 010. lépés: Felkészülés a megvalósíthatósági elemzésre 020. lépés: A probléma meghatározása 030. lépés: Megvalósíthatósági alternatívák kiválasztása 040. lépés: Megvalósíthatósági tanulmány összeállítása Követelményelemzési modul (RA) 1. szakasz: Jelenlegi helyzet vizsgálata o o o o o o 110. lépés: Az elemzés kereteinek kijelölése 120. lépés: A követelmények vizsgálata és meghatározása 130. lépés: Jelenlegi folyamatok vizsgálata 140. lépés: Jelenlegi adatok vizsgálata 150. lépés: A jelenlegi szolgáltatások logikalizálása 160. lépés: Elemzés eredményeinek összeállítása 2. szakasz: Rendszerszervezési alternatívák kiválasztása o o 210. lépés: Rendszerszervezési alternatívák meghatározása 220. lépés: Rendszerszervezési alternatíva kiválasztása Követelmény specifikációs modul (RS) 3. szakasz: Követelmények meghatározása o o o o o o o o 310. lépés: Igényelt rendszer folyamatainak meghatározása 320. lépés: Igényelt rendszer adatmodelljének kidolgozása 330. lépés: Rendszer funkcióinak eloállítása 340. lépés: Igényelt adatmodell megerosítése 350. lépés: A specifikációs prototípusok kidolgozása 360. lépés: Feldolgozási folyamatok meghatározása 370. lépés: A rendszer-célkituzések véglegesítése 380. lépés: Követelmények specifikációjának összegzése Logikai rendszerspecifikációs modul (LS) MTA Információtechnológiai Alapítvány, 1993

11 xi Tartalomjegyzék 4. szakasz: Rendszertechnikai alternatívák kiválasztása o o 410. lépés: Rendszertechnikai alternatívák kidolgozása 420. lépés: Rendszertechnikai alternatíva kiválasztása 5. szakasz: Logikai rendszertervezés o o o o 510. lépés: Felhasználói dialógusok meghatározása 520. lépés: Módosító feldolgozások tervezése 530. lépés: Lekérdezo feldolgozások meghatározása 540. lépés: Logikai rendszerterv összeállítása Fizikai rendszerspecifikációs modul (PS) 6. szakasz: Logikai rendszertervezés o o o o o o o 610. lépés: Fizikai tervezés elokészítése 620. lépés: Fizikai adatterv készítése 630. lépés: Funkcionális építoelemek megvalósítási ütemezése 640. lépés: Fizikai adatterv optimálása 650. lépés: Funkció specifikációk elkészítése 660. lépés: Adat - eljárás kapcsolat összehangolása 670. lépés: Fizikai terv összeállítása Az SSADM technikái A technikák írják le, hogyan kell végrehajtani az SSADM szerkezetében megadott feladatokat. Ezek azok a módszerek, amelyek a szerkezeti keretben szervesen egymásra épülve eredményezik a módszertant, beleértve az eloállított termékek spcifikációit is. Az SSADM hozzávetolegesen egy tucatnyi technikát foglal magába. A technikákat két nagy csoportra oszthatjuk: diagramra épülo nem diagramszeru. Abból kiindulva, hogy az SSADM alapveto célkituzése a rendszerfejlesztéshez szükséges kommunikáció támogatása, nagyon sok esetben használja ki a képi &aacut e;brázolás lehetoségét. Sok tehát az olyan technika, amely diagramot, vagy diagramokat használ. Azért mondjuk ezekre, hogy diagramokra épülnek mert nem egyszeruen diagramokró l van szó. A diagramokhoz tartozik egy sereg információ, ami nem is adható meg magán a diagramon, tehát minden diagramhoz többé-kevésbé terjedelmes háttérinformáci&oa cute; tartozik. Ennek megjelenési formája attól függ,

12 Tartalomjegyzék xii hogy a dokumentáció kézzel vagy számítógéppel készül-e. A kézi dokumentációhoz formanyomtatv& aacute;nyok szükségesek. A technikák: Megvalósíthatósági elemzés Követelmény-meghatározás Adatfolyam-modellezés (AFD) - logikai - fizikai Logikai adatmodellezés Rendszerszervezési alternatívák kialakítása Funkciómeghatározás - I/O szerkezet meghatározása Relációs adatelemzés Logikai feldolgozástervezés - lekérdezések logikai tervezése - karbantartó feldolgozás tervezés Specifikációs prototípus készítés Egyed-esemény modellezés - Egyed történeti diagramm (ETD) - Esemény hatás diagramm (EHD) Elérési út modellezés Dialógus tervezés - dialógusok iránti igény meghatározása - dialogus tervezés - menü tervezés Rendszertechnikai alternatívák kialakítása Az SSADM termékei Ez a fejezet két részbol áll. Az elso rész a termékek egymásba épülését, azaz a termékfelépítési szerkezetet határozza meg, az SSADM alapú fejlesztés tágabb környezetében. A második rész szabványos termékleírásokat ad a fobb SSADM termékekrol. Termékfelépítési szerkezet A modell leírását tartalmazza, amely megmutatja, hogy a projekt során létrejövo termékekbol hogyan áll össze a teljes dokumentáció a számítóg&eacut e;pes alkalmazások SSADM segítségével történo elemzésének és tervezésének folyamatában. A modell termékek halmazát és felhasználásu kat határozza meg. Egy projekt létrehozhat a leírtnál több terméket is, de kevesebbet általában nem. Minden terméknek célja van, ezért bármely termék elhagyás& aacute;t a projektvezetoségnek MTA Információtechnológiai Alapítvány, 1993

13 xiii Tartalomjegyzék meg kell indokolni. A leírt termékfelépítési szerkezet egy kezdeti "szabványos" modellt alkot. A példaként leírt szerkezet feltételezi, hogy a projekt mindent lefed, a kezdetektol a végs& otilde; rendszer kivitelezéséig. Általában ezt három al-projektként szokás elérni: megvalósíthatósági elemzés, teljesköru vizsgálat és rend szerfejlesztés. A modell termékeken alapul, melyek hierarchikus szerkezetbe vannak szervezve, ezt hívják termékfelépítési szerkezetnek. Ezt az elkészítendo termékek magas szintu meghat ározására lehet használni, és feltételezi, hogy az elemzés és tervezés SSADM használatával történik. Felso szintu termékfelépítési szerkezet Vezetoitermékek felépítése Technikai termékek felépítése Minoségbiztosítási termékek felépítése Alkalmazási termékek Követelmények elemzése Követelmények specifikációja Logikai rendszerspecifikáció Fizikai rendszerterv Jelenlegi szolgáltatások leírása Logikai rendszerterv Termékleírások A projekten belül minden javasolt termékhez szükséges egy termékleírás. A projekt tervezése során kell elkészíteni a termékleírásokat, minél elobb. A termékek ilyen meghatározása segít a munka megfelelo leírásában és becslésében. Az SSADM termékek leírását SSADM szakembereknek kell elkészíteniük és a projektvezetésnek kell jóváhagynia. A termékek felhasználóit be kell vonni ebbe a tev&e acute;kenységbe. Egy termékleírás az alábbi részekbol épül fel: Megnevezés Minden terméknek és alkotóelemnek kell rendelkeznie névvel és azonosítási lehetoséggel. Cél Ez megmagyarázza, hogy miért van szükség a termékre. Tartalom A termék minoségi vagy konkrét tartalmi kérdésein kívüli jellemzoit lehet itt leírni, hogy a termékrol teljes képet nyerjünk. Ez lehet felépítési vagy szerkezeti információ, ami jelenthet egy szerkezeti ábrát a termékfelépítés ábrázolására, illetve szükség eset&ea cute;n a szabványos formalapot, vagy egyszeru felsorolást. Származtatás Ez a rész azonosítja a termék kifejlesztésének (létrehozásának vagy módosításának) helyét. Minden helyhez fel kell sorolni a szükséges kiindulási termékeket.

14 Tartalomjegyzék xiv Minoség Általában az itt leírt minoségi feltételeket (kritériumokat) a termék fejlesztése során kell figyelembe venni. Egy termék minoségi kritériuma csak a termék alkotóelemeire vonatkozhat, nem alkalmazható a termék semmilyen környezetére. Ez azt jelenti, hogy a termék minoség&eacut e;t érinto tényezok háromféle módon dokumentálhatók: minoségi kritériumként a termékleírásban, feladataként a strukturális modellben, részletes leírásként a megfelelo technika leírásában. Külso feltételek Nem minden terméket lehet egyszeruen más termékekbol eloállítani. Sokszor lesz szükség olyan más információforrásokra, mint például a felhaszn&aac ute;lók vagy szakértok. Ezeket az igényeket kell itt felsorolni. Hivatkozási pontok Ez a módszer azon helyeit jelöli, ahol a termék valamilyen szempontból érdekes. Ez általában a termék keletkezésére illetve felhasználására utal, megnevezve a technik ákat és a lépéseket, ahol a terméket érintik valamilyen módon. A termékek felsorolása Adatfolyam-modell Adatjegyzék Alkalmazásszintu fejlesztési szabványok Alkalmazásszintu környezeti útmutató Alkalmazásszintu névkonvenció Alsó szintu adatfolyam-ábra Attribútum-, adatelem-leírások I/O adatszerkezet leírása I/O adatszerkezetek (az összes funkcióhoz) I/O adatszerkezeti ábra I/O-leírások Egyed-élettörténetek Egyedleírások Elemi folyamat leírása Esemény-egyed táblázat Eseményhatási ábrák MTA Információtechnológiai Alapítvány, 1993

15 xv Tartalomjegyzék Feldolgozások részletes leírása Felhasználói szerepkör-funkció táblázat Felhasználói szerepkörök Felhasználójegyzék Felso szintu adatfolyam-ábra Funkcióleírás Funkcióleírások Jelenlegi szolgáltatások leírása Kapcsolatleírások Kontextusábra Követelmény-specifikáció Követelmények elemzése Követelményjegyzék Közös tartományok leírásai Külso egyedek leírásai Lekérdezési út Logikai adatmodell Logikai adatszerkezet Logikai adattár-egyed megfeleltetés Megvalósíthatósági alternatívák Megvalósíthatósági tanulmány Relációs adatelemzési munkalap Rendszerszervezési alternatívák Rendszertechnikai alternatívák SSADM általános struktúra-ábra Technikai környezet leírása Választott rendszerszervezési alternatíva Választott rendszertechnikai alternatíva

16 Tartalomjegyzék xvi Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer... ii Áttekintés... ii Az SSADM története... ii Az SSADM felhasználásának okai... iii Az SSADM helye az információs rendszerek életciklusában... iii Az SSADM célja...v Kulcsfogalmak és filozófia...v Az SSADM szerkezete... vii Az SSADM struktúrális modellje... ix Az SSADM technikái... xi Az SSADM termékei... xii 1. Áttekintés 1... xvi 1.Áttekintés Bevezeto A fejezetek áttekintése Az SSADM rövid története Nyolc ok az SSADM használatára A rendszer elkészítése idore A felhasználók igényeit kielégíto rendszer készítése Olyan rendszer készítése, amely követni tudja a muködési környezet változásait A meglévo szakértelem hatékony és gazdaságos kihasználása A minoség növelése a hibák csökkentése révén A hajlékonyság növelése A termelékenység növelése Az egy szállítótól való függés csökkentése A módszer környezete és felépítése Az SSADM helye az információs rendszerek életciklusában Az SSADM-projektindítás alapfeltételei A módszer felépítése A módszer alapelvei A módszer célja Résztvevok és nézopontjaik Kulcsfogalmak és filozófia...17 MTA Információtechnológiai Alapítvány, 1993

17 xvii Tartalomjegyzék 5. A módszer rövid áttekintése Megvalósíthatóság-elemzési modul (FS) Követelmény-elemzési modul (RA) A jelenlegi helyzet vizsgálata Rendszerszervezési alternatívák Követelmény specifikációs modul (RS) Logikai rendszerspecifikációs modul (LS) Rendszertechnikai alternatívák Logikai rendszertervezés Fizikai rendszertervezési modul (PS) A strukturális modell...39 A strukturális modell jelölésmódja és fogalmaii...40 Megvalósíthatóság-elemzési modul (FS) szakasz: Megvalósíthatóság lépés: Felkészülés a megvalósíthatósági elemzésre lépés: A probléma meghatározása lépés: Megvalósíthatósági alternatívák kiválasztása lépés: Megvalósíthatósági tanulmány összeállítása...51 Követelményelemzési modul (RA) szakasz: Jelenlegi helyzet vizsgálata lépés: Az elemzés kereteinek megteremtése lépés: A követelmények vizsgálata és meghatározása lépés: Jelenlegi folyamatok vizsgálata lépés: Jelenlegi adatok vizsgálata lépés: A jelenlegi szolgáltatások logikalizálása lépés: Elemzés eredményeinek összeállítása szakasz: Rendszerszervezési alternatívák lépés: Rendszerszervezési alternatívák meghatározása lépés: Rendszerszervezési alternatíva kiválasztása...73 RS: Követelmény specifikációs modul szakasz: Követelmények meghatározása lépés: Igényelt rendszer folyamatainak meghatározása lépés: Igényelt rendszer adatmodelljének kidolgozása lépés: Rendszer funkcióinak eloállítása lépés: Igényelt adatmodell megerosítése lépés: A specifikációs prototípusok kidolgozása lépés: Feldolgozási folyamatok meghatározása lépés: A rendszer-célkituzések véglegesítése...89

18 Tartalomjegyzék xviii 380. lépés: Követelmények specifikációjának összegzése...90 Logikai rendszerspecifikációs modul (LS) szakasz: Rendszertechnikai alternatívák lépés: Rendszertechnikai alternatívák kidolgozása lépés: Rendszertechnikai alternatíva kiválasztása szakasz: Logikai rendszertervezés lépés: Felhasználói dialógusok meghatározása lépés: Módosító feldolgozások tervezése lépés: Lekérdezo feldolgozások meghatározása lépés: Logikai rendszerterv összeállítása Az SSADM technikái Megvalósíthatósági elemzés A technika célja A technika rövid leírása Termékek A megvalósíthatósági elemzés feladatai Követelmény-meghatározás A technika célja A technika rövid leírása A követelmények meghatározása Formalap Adatfolyam-modellezés A technika célja A technika rövid leírása Termékek Jelölésmód és fogalmak DFD hierarchia Formalapok Logikai adatmodellezés A technika célja A technika rövid leírása Termékek Jelölésmód és fogalmak A logikai adatszerkezetet kiegészíto fogalmak A logikai adatmodellezés Formalapok Rendszerszervezési alternatívák A technika célja MTA Információtechnológiai Alapítvány, 1993

19 xix Tartalomjegyzék 2. A technika rövid leírása Termékek A rendszerszervezési alternatívák kialakítása Funkciómeghatározás A technika célja A technika rövid leírása Kapcsolat más technikákkal Termékek Fogalmak A funkciók kialakítása Formalapok Relációs adatelemzés A technika célja A technika rövid leírása Termékek Fogalmak A harmadik normálforma eloállítása Harmadik normálformában lévo relációk megjelenítése LDM formában Relációs adatmodellek és a logikai adatmodell összehasonlítása Formalap Specifikációs prototípus-készítés A technika célja A technika rövid leírása Termékek A specifikációs prototípus készítésének kérdései A követelmény-specifikációs prototípus SSADM termékek módosítása Végso módosítások és vezetoi jelentés Formalapok Egyed-esemény modellezés A technika célja A technika rövid leírása Kapcsolat más technikákkal Kimenetek Jelölésmód és fogalmak Az egyed-esemény modellezés lépései Muveletek...266

20 Tartalomjegyzék xx 8. Esemény-egyed mátrix Eseményhatás-ábrák Állapotjelzok Rendszertechnikai alternatívák kialakítása A technika célja A technika rövid leírása Kapcsolat más technikákkal Bemenetek Kimenetek A rendszertechnikai alternatívák kialakítói Korlátok A rendszertechnikai alternatívák kifejlesztése A technikai környezet leírásának kiegészítése A rendszertechnikai alternatíva alkotóelemei Projekt-változatok Az SSADM termékei Termékfelépítési szerkezet Felso szintu termékfelépítési szerkezet Vezetoi termékek felépítése Technikai termékek felépítése Minoségbiztosítási termékek felépítése Alkalmazási termékek Követelmények elemzése Követelmények specifikációja Logikai rendszerspecifikáció Fizikai rendszerterv Jelenlegi szolgáltatások leírása Logikai rendszerterv Termékleírások Adatfolyam-modell Adatjegyzék Alkalmazásszintu fejlesztési szabványok Alkalmazásszintu környezeti útmutató Alkalmazásszintu névkonvenció Alsó szintu adatfolyam-ábra Attribútum-, adatelem-leírások B/K adatszerkezet leírása B/K adatszerkezetek (az összes funkcióhoz) MTA Információtechnológiai Alapítvány, 1993

SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer

SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer SSADM Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer MTA Információtechnológiai Alapítvány 1993 Készült a brit kormány informatikai központja által megszerzett engedély alapján az "SSADM Version 4

Részletesebben

Funkcionális modellek leképezése. Dialógusok meghatározása

Funkcionális modellek leképezése. Dialógusok meghatározása III.rész Funkcionális modellek leképezése A felhasználói interfész Elemei: Dialógusok Menük Képerny k/ablakok Nyomtatványok/nyomtatott táblázatok Az on-line folyamatok szétválasztása Off-line folyamatok

Részletesebben

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom A szoftver-folyamat Szoftver életciklus modellek Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 4. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 2. 2 A szoftver-folyamat Szoftver

Részletesebben

Szoftverfejlesztő képzés tematika oktatott modulok

Szoftverfejlesztő képzés tematika oktatott modulok Szoftverfejlesztő képzés tematika oktatott modulok 1148-06 - Szoftverfejlesztés Megtervezi és megvalósítja az adatbázisokat Kódolja az adattárolási réteget egy adatbáziskezelő nyelv használatával Programozás

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység MINISZTERELNÖKI HIVATAL Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1188-06/1 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartama: 45 perc A 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet

Részletesebben

Információs rendszerek Információsrendszer-fejlesztés

Információs rendszerek Információsrendszer-fejlesztés Információs rendszerek Információsrendszer-fejlesztés A rendszerfejlesztés életciklusa problémadefiniálás helyzetfeltárás megvalósítási tanulmány döntés a fejlesztésrıl ELEMZÉS IMPLEMENTÁCIÓ programtervezés

Részletesebben

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok Vinczellér Gábor AAM Technologies Kft. Tartalom 2 Bevezetés Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt Adatbázis szerkezet Adatbázis feltöltés

Részletesebben

E-learning tananyagfejlesztő képzés tematika oktatott modulok

E-learning tananyagfejlesztő képzés tematika oktatott modulok E-learning tananyagfejlesztő képzés tematika oktatott modulok 1142-06 - Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés o Hardvert üzemeltet, szoftvert telepít o Irodai programcsomagot egyedi és integrált

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység MINISZTERELNÖKI HIVATAL Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06/5 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartama: 15 perc A 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet

Részletesebben

Projectvezetők képességei

Projectvezetők képességei Projectvezetők képességei MOI modell Motivation ösztönzés Organisation szervezés Ideas or Innovation ötletek vagy újítás Más felosztás Probléma megoldás Vezetői öntudat Teljesítmény Befolyás, team képzés

Részletesebben

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM)

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) Thierry BREYNE, Dragan JOVICIC Európai Vasúti Ügynökség Biztonsági egység Biztonságértékelési ágazat Cím: 120 Rue Marc LEFRANCQ

Részletesebben

SSADM Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer

SSADM Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer 1. BEVEZETÉS Miért kell módszertan? m Módszertan nélkn lkül Személyf lyfügg fejlesztések sek Örökös s viták Vezetési nehézs zségek Dokumentáci ciós s gondok Karbantartási gondok Munkahelyvált ltás s nehézs

Részletesebben

CAD- CAM informatikus képzés tematika oktatott modulok

CAD- CAM informatikus képzés tematika oktatott modulok CAD- CAM informatikus képzés tematika oktatott modulok 1156-06 - Számjegyvezérlésű gépek működtetése, karbantartása, javítása, dokumentálása Új vezérlőberendezéseket üzembe helyez Ismerteti a vezérlő szolgáltatásait

Részletesebben

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1. oldal, összesen: 6 oldal INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli. Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli. Az informatika érettségi vizsga

Részletesebben

1 Informatikai beszerzések.

1 Informatikai beszerzések. 1 Informatikai beszerzések. Az informatikai szabályzat beruházási fejezete az informatikai eszközök beszerzésével kapcsolatos belső tevékenységet, illetve a szállítóktól elvárt, a beszállítás részeként

Részletesebben

Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E

Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Követelmény A beadandó dokumentációját a Keszthelyi Zsolt honlapján található pdf alapján kell elkészíteni http://people.inf.elte.hu/keszthelyi/alkalmazasok_fejlesztese

Részletesebben

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőség fogalma (ISO 9000:2000 szabvány szerint): A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket". 1. Fogalom

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Fizikai terv. A fizikai tervezés részei: Adatterv Adatvédelmi terv A rendszer működésének terve Funkciók terve (programspecifikációk) I/O tervek

Fizikai terv. A fizikai tervezés részei: Adatterv Adatvédelmi terv A rendszer működésének terve Funkciók terve (programspecifikációk) I/O tervek Fizikai terv A fizikai tervezés részei: Adatterv Adatvédelmi terv A rendszer működésének terve Funkciók terve (programspecifikációk) I/O tervek Készítsük el a Hallgatói adatok kezelésének Dialógus tervét!

Részletesebben

Krasznay Csaba Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

Krasznay Csaba Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Krasznay Csaba Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Korábban soha nem látott mennyiségű közigazgatási rendszer- és szoftverfejlesztés történik Magyarországon A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint

Részletesebben

Vállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K. 4. A meghirdetés ideje (mintatanterv szerint vagy keresztfélében):

Vállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K. 4. A meghirdetés ideje (mintatanterv szerint vagy keresztfélében): Követelményrendszer 1. Tantárgynév, kód, kredit, választhatóság: Vállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K 2. Felelős tanszék: Informatika Szakcsoport 3. Szak, szakirány, tagozat: Műszaki

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és - fejlesztési programjának kidolgozása KÉPZÉS menedzsment VANIN 2009. Erőforrás gazdálkodás- üzemeltetés benchmark Cél,

Részletesebben

Ellenőrzéstechnika: ipari, kereskedelmi, szolgáltató vállalatok belső ellenőrzésének gyakorlata és módszertana

Ellenőrzéstechnika: ipari, kereskedelmi, szolgáltató vállalatok belső ellenőrzésének gyakorlata és módszertana Ellenőrzéstechnika: ipari, kereskedelmi, szolgáltató vállalatok belső ellenőrzésének gyakorlata és módszertana Programvezető: dr. Buxbaum Miklós Kombinált képzés: e-learning tananyag és háromnapos tréning

Részletesebben

Kiváló minôségû szolgáltatás, MKIK Védjegy. Az informatikai szolgáltatások tanúsítási követelményei

Kiváló minôségû szolgáltatás, MKIK Védjegy. Az informatikai szolgáltatások tanúsítási követelményei Kiváló minôségû szolgáltatás, MKIK Védjegy Az informatikai szolgáltatások tanúsítási követelményei Kiváló minôségû szolgáltatás, MKIK védjegy informatikai szolgáltatások követelményei 1. A Kiváló minôségû

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment. Készítette: Dr. Sediviné Balassa Ildikó

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment. Készítette: Dr. Sediviné Balassa Ildikó Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment Készítette: Dr. Sediviné Balassa

Részletesebben

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom A szoftver-folyamat Szoftver életciklus modellek Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 4. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 2. 2 A szoftver-technológia aspektusai

Részletesebben

NETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások

NETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások NETinv távközlési hálózatok informatikai hálózatok kutatás és fejlesztés gazdaságos üzemeltetés NETinv 1.4.2 Távközlési szolgáltatók és nagyvállatok

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

Building Technologies. DESIGO TM PX HVAC rendszerek és épület szolgáltatások automatizálási rendszere

Building Technologies. DESIGO TM PX HVAC rendszerek és épület szolgáltatások automatizálási rendszere Building Technologies DESIGO TM PX HVAC rendszerek és épület szolgáltatások automatizálási rendszere A DESIGO PX mögött több éves tapasztalat áll. Világelsõk vagyunk az automatizálás és a HVAC irányítás

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Tanfelügyelet Felkészülés a külső szakmai ellenőrzésre. Maus Pál szakmai vezető TÁMOP-3.1.8 Oktatási Hivatal Budapest, 2014. 03. 07.

Tanfelügyelet Felkészülés a külső szakmai ellenőrzésre. Maus Pál szakmai vezető TÁMOP-3.1.8 Oktatási Hivatal Budapest, 2014. 03. 07. Tanfelügyelet Felkészülés a külső szakmai ellenőrzésre Maus Pál szakmai vezető TÁMOP-3.1.8 Oktatási Hivatal Budapest, 2014. 03. 07. A minőségfejlesztés alapja az EU szerint Az Európai Parlament és az Európai

Részletesebben

Agilis projektmenedzsment

Agilis projektmenedzsment Agilis projektmenedzsment 2013. április 10. 1 Adaptive Consulting Kft. Csutorás Zoltán Agile coach, tréner zoltan.csutoras@adaptiveconsulting.hu 2 www.scrummate.hu 3 Agilis ernyő Scrum Lean/Kanban Crystal

Részletesebben

Error! Use the Home tab to apply Címsor 2 to the text that you want to appear here. Bevezetés a rendszerelemzésbe A rendszerszervezés alapjai

Error! Use the Home tab to apply Címsor 2 to the text that you want to appear here. Bevezetés a rendszerelemzésbe A rendszerszervezés alapjai Bevezetés a rendszerelemzésbe A rendszerszervezés alapjai 1 Tartalomjegyzék 1 A rendszerelemzés és környezete...16 1.1 Bevezetés...16 1.2 A megcélzott hallgatóság...20 1.3 A rendszerfejlesztési életciklus...20

Részletesebben

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Kisbej András vezető tanácsadó 2007. április 5. Projektszerű működés és a funkcionális szervezeti működés szabályozása nem egyen szilárdságú

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

SZÁMALK SZAKKÖZÉPISKOLA

SZÁMALK SZAKKÖZÉPISKOLA KÉPZÉS MEGNEVEZÉSE: Felhasználóbarát digitális szolgáltatások fejlesztése (Használhatósági szakértő/usability expert alapok fakultáció) Készítette: dr. Mlinarics József ügyvezető elnök Magyar Tartalomipari

Részletesebben

Projekt siker és felelősség

Projekt siker és felelősség Projekt siker és felelősség dr. Prónay Gábor 10. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2007. április 5. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a siker kritériumok összetettségére, az elmúlt

Részletesebben

Szoftverminőségbiztosítás

Szoftverminőségbiztosítás NGB_IN003_1 SZE 2014-15/2 (8) Szoftverminőségbiztosítás Szoftvertesztelési folyamat (folyt.) Szoftvertesztelési ráfordítások (Perry 1995) Tesztelésre fordítódik a projekt költségvetés 24%-a a projekt menedzsment

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

Objektum orientált software fejlesztés (Bevezetés)

Objektum orientált software fejlesztés (Bevezetés) Objektum orientált software fejlesztés (Bevezetés) Lajos Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Út az objektum orientált szemléletig 1. Klasszikus módszerek: program = adatszerkezetek + algoritmusok

Részletesebben

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE 9. ea.: Projektek végrehajtása I. Projekt megvalósítás fázisa. Szerződések Projektirányítás

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE 9. ea.: Projektek végrehajtása I. Projekt megvalósítás fázisa. Szerződések Projektirányítás ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE 9. ea.: Projektek végrehajtása I. Projekt megvalósítás fázisa Projekt napló Szerződések Projektirányítás A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁS A MEGVALÓSÍTÁS (2.FÁZIS ) HEFOP 3.3.1. PROJEKT NAPLÓ

Részletesebben

22/2009. (X. 16.) PM RENDELET

22/2009. (X. 16.) PM RENDELET 22/2009. (X. 16.) PM RENDELET A SZOKÁSOS PIACI ÁR MEGHATÁROZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGRŐL HATÁLYOS: 2010.01.01 2011.12.31 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI.

Részletesebben

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS... 3 1.1 Az Informatikai Biztonsági Politika célja... 3 1.1.1 Az információ biztonság keret rendszere... 3 1.1.2

Részletesebben

Az xx. sorszámú Műszaki informatikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye I. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

Az xx. sorszámú Műszaki informatikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye I. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK Az xx. sorszámú Műszaki informatikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye I. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1. A szakképesítés azonosító száma: 54 481 05 2. Szakképesítés

Részletesebben

KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. 1119 BUDAPEST, THAN KÁROLY U. 3-5. TELEFON: 371-5936 TELEFAX: 205-5951

KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. 1119 BUDAPEST, THAN KÁROLY U. 3-5. TELEFON: 371-5936 TELEFAX: 205-5951 KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. 1119 BUDAPEST, THAN KÁROLY U. 3-5. TELEFON: 371-5936 TELEFAX: 205-5951 TÁJÉKOZATÓ T-1-03-02 A kölcsönös átjárhatóságot biztosító infrastruktúra alrendszer

Részletesebben

ALKALMAZÁS KERETRENDSZER

ALKALMAZÁS KERETRENDSZER JUDO ALKALMAZÁS KERETRENDSZER 2014 1 FELHASZNÁLÓK A cégvezetők többsége a dobozos termékek bevezetésével összehasonlítva az egyedi informatikai alkalmazások kialakítását költséges és időigényes beruházásnak

Részletesebben

Szomolányi Tiborné 2009 november. PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com

Szomolányi Tiborné 2009 november. PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com TERVEZÉS A GYAKORLATBAN Szomolányi Tiborné 2009 november Fejlesztés tervezés folyamata 1 Felmérési terv 3 2 Szabványok, gyártók adatai Becslések, Evolúció folyamata referenciák Üzleti terv Fejlesztéstervezés

Részletesebben

7. számú melléklet Két forduló közötti projektfejlesztési szakasz eljárásrendje a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

7. számú melléklet Két forduló közötti projektfejlesztési szakasz eljárásrendje a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 7. számú melléklet Két forduló közötti projektfejlesztési szakasz eljárásrendje a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális

Részletesebben

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata

Részletesebben

Környezettudatos menedzsmentkialakítás s a. összhangban Önkormányzati ügyfelek részére

Környezettudatos menedzsmentkialakítás s a. összhangban Önkormányzati ügyfelek részére Akkreditációs szám: AL-1160 Nyilvántartási szám: 01-0793-04 Környezettudatos menedzsmentkialakítás s a döntési kompetenciák fejlődésével összhangban Önkormányzati ügyfelek részére ÖSSZEFOGLALÓ DOKUMENTUM

Részletesebben

Szoftverfejlesztő megnevezésű szakképesítés

Szoftverfejlesztő megnevezésű szakképesítés Szoftverfejlesztő megnevezésű szakképesítés AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A szakképesítés azonosító száma: 54 213 05 A szakképesítés megnevezése: Szoftverfejlesztő A szakmacsoport száma

Részletesebben

Szoftverdokumentáció

Szoftverdokumentáció Szoftverdokumentáció Minden emberi használatra előállított terméket dokumentálni kell. Definíció: A dokumentum tényeket (adatokat) és/vagy szabályokat (eljárásokat, utasításokat, relációkat) tartalmazó,

Részletesebben

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Pető István Szent István Egyetem, Gödöllő Gazdasági Informatika Tanszék I. Agrárinformatikai Nyári Egyetem, Gödöllő 2004. augusztus 25-27. Az előadás

Részletesebben

Közbeszerzési rendszerek Informatikai Biztonsági Szabályzata

Közbeszerzési rendszerek Informatikai Biztonsági Szabályzata Közbeszerzési rendszerek Informatikai Biztonsági Szabályzata 2009.11.19. TARTALOMJEGYZÉK 1 Általános rendelkezések... 3 1.1 A SZABÁLYOZÁS CÉLJA... 3 1.2 A DOKUMENTUM BESOROLÁSA... 3 1.3 KAPCSOLAT AZ ELECTOOL

Részletesebben

ÚMFT TÁMOP 2.2.1-08/1-2008-0002. Juhászné Víg Éva programiroda vezető. 2010. október 20.

ÚMFT TÁMOP 2.2.1-08/1-2008-0002. Juhászné Víg Éva programiroda vezető. 2010. október 20. ÚMFT TÁMOP 2.2.1-08/1-2008-0002 A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése Juhászné Víg Éva programiroda vezető 2010. október 20. Alprojektek 1. Pályakövetés rendszere 2. Minőségbiztosítás 3. Vizsgarendszer

Részletesebben

A 24. sorszámú Webmester megnevezésű részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 24. sorszámú Webmester megnevezésű részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 24. sorszámú Webmester megnevezésű részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A részszakképesítés azonosító száma: 51 481 03 1.2. Részszakképesítés

Részletesebben

Webmester képzés tematika oktatott modulok

Webmester képzés tematika oktatott modulok Webmester képzés tematika oktatott modulok 1167-06 - Webmester Figyeli és gyűjti a munkájával kapcsolatos újonnan felmerülő technológiákat, trendeket Felülvizsgálja, fejleszti és dokumentálja saját munkafolyamatainak

Részletesebben

Legjobb gyakorlati alkalmazások

Legjobb gyakorlati alkalmazások Legjobb gyakorlati alkalmazások Korszerű Elektronikus Minőségirányítás A minőségirányítás alapelvei Ahhoz, hogy egy szervezetet sikeresen vezessenek és működtessenek, szükséges, hogy a vezetés és a szabályozás

Részletesebben

cím: 6725 Szeged Bokor u. 18. telefon: +36 1 808 9666 Innomedio Kft Scrum módszertan 1.0 Verzió Érvényes: 2012. április 1-től

cím: 6725 Szeged Bokor u. 18. telefon: +36 1 808 9666 Innomedio Kft Scrum módszertan 1.0 Verzió Érvényes: 2012. április 1-től Innomedio Kft Scrum módszertan 1.0 Verzió Érvényes: 2012. április 1-től Alapfogalmak: 1. hiba: egy már meglévő, funkcionalitásban hibás működést eredményező programrész hibás működésének leírása konkrét

Részletesebben

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók:

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók: Adatbázis Rendszerek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika 6.1. Egyed relációs modell lényegi jellemzői 6.2. Egyed relációs ábrázolás 6.3. Az egyedtípus 6.4. A

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz IV. évfolyam szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Szolgáltatás menedzsment tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Szolgáltatás menedzsment Tanszék: Tantárgyfelelős

Részletesebben

Hát én immár mit válasszak?

Hát én immár mit válasszak? Hát én immár mit válasszak? Az SQI szoftverminőséggel kapcsolatos kutatási projektjei Dr. Balla Katalin 2005.04.15. ~ A környezet ~ Az SQI kutatási-fejlesztési projektjei ~ TST ~ IKKK Miről lesz szó 2005.04.15.

Részletesebben

Adatmodell elemei. Adatmodellezés. Adatobjektum. Kutya adatobjektum, mint tábla

Adatmodell elemei. Adatmodellezés. Adatobjektum. Kutya adatobjektum, mint tábla Adatmodell elemei Adatmodellezés adatobjektum (entity, egyed) attribútum, tulajdonság reláció, kapcsolat IR2-2007 2 Adatobjektum Attribútum Kapcsolat Adatobjektum repülő utas típus hossz tömeg utazósebesség

Részletesebben

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör,

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, amely kiterjed valamennyi munkatársra, a gazdasági szerep,

Részletesebben

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Projektmenedzsment képzés Oktatási tematika Budapest, 2009. szeptember 4. IFUA Horváth & Partners Kft. H-1119 Budapest Fehérvári út 79. Telefon: +36 (1) 382

Részletesebben

Szívesen a TestLinq Europe

Szívesen a TestLinq Europe Amsterdam London Budapest Szívesen a TestLinq Europe Szolgáltatásaink: TestLinq Európa egy független szolgáltató cég összpontosítanak tesztelését SAP üzleti szoftvereket. A mi megközelítésünk eléri gyorsabb

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS MOLNÁRNÉ DR. STADLER KATALIN SZAKMAI SZAKÉRTŐ TÁMOP-3.1.8. KIEMELT UNIÓS PROJEKT A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet Pedagógus, vezető, intézmény

Részletesebben

USA felmérés az infromációs rendszerfejlesztési projektekr l 2% 3% 19% 29%

USA felmérés az infromációs rendszerfejlesztési projektekr l 2% 3% 19% 29% Miért kell az információs t megfelel en felépíteni? USA felmérés az infromációs fejlesztési projektekr l 2% 3% 19% 47% 29% leszállított, de sikeresen sohasem használt szoftver kifizetett, de le nem szállított

Részletesebben

Látgató Bizottság felkészítése MAB 2008.

Látgató Bizottság felkészítése MAB 2008. El adó: Dr. Koczor Zoltán Ösztönös projekttevékenység 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 95600 102300 98500 105800 89900 97300 2001. jan. 2001. febr. 2001. márc. 2001. ápr. 2001. máj.

Részletesebben

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak.

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak. 1. szakasz - tanítási módszerek 1. A tananyagrészek elején megkapják a diákok az összefoglalást, jól látható helyen kitéve vagy a füzetükbe másolva mindig elérhetően, hogy követni tudják. 2. A tanárok

Részletesebben

1. Bevezetés a szoftvertechnológiába

1. Bevezetés a szoftvertechnológiába 1. Bevezetés a szoftvertechnológiába Kérdések Mi a szoftvertechnológia (szoftvermérnökség)? Mik a szoftvertechnológiát érintő legfontosabb kérdések és válaszok? Etikai és szakmai kérdések: hogyan érintik

Részletesebben

SW-project management

SW-project management SW-project management 1 PM tárgya tervezés megfigyelés ellenőrzés emberek folyamat események 4P People (emberek) Product (termék) Process (folyamat) Project PM szintjei 3 SW előállítási folyamat bizonytalansága

Részletesebben

Az ESTA szabvány és a változások.

Az ESTA szabvány és a változások. Az ESTA szabvány és a változások. Erdélyi Zsolt SSC üzletág / Vezető auditor 2014.05.22. SGS Hungária Kft. - Budapest A szabvány célja Ipari szabvány Minőségbiztosítási rendszer központúság Lánc szemlélet

Részletesebben

(ÁROP 1.A.2/A-2008-0104)

(ÁROP 1.A.2/A-2008-0104) Tiszacsege Város polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése (ÁROP 1.A.2/A-2008-0104) Projekt kapcsán az alábbi részletes feladatterv került meghatározásra. 1. Stratégiai tervezés 3 napos tréning SWOT

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

EGYSZERŰSÉG ÉS ÁTTEKINTHETŐSÉG AZ ÜZLETI ANALITIKÁBAN CRS PORTÁL AVENSOFT KFT. 1072 BUDAPEST, RÁKÓCZI ÚT 42. WWW.CRSPORTAL.HU WWW.AVENSOFT.

EGYSZERŰSÉG ÉS ÁTTEKINTHETŐSÉG AZ ÜZLETI ANALITIKÁBAN CRS PORTÁL AVENSOFT KFT. 1072 BUDAPEST, RÁKÓCZI ÚT 42. WWW.CRSPORTAL.HU WWW.AVENSOFT. CRS PORTÁL AVENSOFT KFT. 1072 BUDAPEST, RÁKÓCZI ÚT 42. WWW.CRSPORTAL.HU WWW.AVENSOFT.HU EGYSZERŰ KEZELHETŐSÉG ÁTTEKINTHETŐ LOGIKA A CRS Portál egy olyan, web alapú üzleti intelligencia (BI) megoldás, amely

Részletesebben

Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás

Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás Sarlósi Tibor 2012. február 28. Érintett területek 1 Diagnózis 2 Stratégiamenedzsment 3 Folyamatmenedzsment 4 Projektmenedzsment 6 rendszerek

Részletesebben

Rámpát a honlapokra úton az akadálymentes honlapok felé

Rámpát a honlapokra úton az akadálymentes honlapok felé Rámpát a honlapokra úton az akadálymentes honlapok felé Bevezetés A W3C Magyar Iroda már több mint hat éve azon munkálkodik, hogy hazánkban minél jobban megismertesse az érdeklődőket a legújabb webes technológiákkal,

Részletesebben

A könyvvizsgálat módszertana

A könyvvizsgálat módszertana A könyvvizsgálat módszertana Belső ellenőrzés és a könyvvizsgálat 2011 Deloitte Magyarország Tematika A belső ellenőrzési rendszer célja és típusai A belső ellenőrzési rendszer szerepe a könyvvizsgálat

Részletesebben

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15.

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. 1 3.3.3 Minősítési rendszerek és a kockázatok számszerűsítése Minősítések hozzárendelése PD, LGD, CF meghatározása Közös vizsgálati

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

Az xx. sorszámú Informatikai rendszergazda megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye I. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

Az xx. sorszámú Informatikai rendszergazda megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye I. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK Az xx. sorszámú Informatikai rendszergazda megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye I. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1. A szakképesítés azonosító száma: 54 481 04 2. Szakképesítés

Részletesebben

BIZTONSÁGPOLITIKA, BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT

BIZTONSÁGPOLITIKA, BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT 10. óra BIZTONSÁGPOLITIKA, BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT Tárgy: Szolgáltatás menedzsment Kód: NIRSM1MMEM Kredit: 5 Szak: Mérnök Informatikus MSc (esti) Óraszám: Előadás: 2/hét Laborgyakorlat: 2/hét Számonkérés:

Részletesebben

77/2013 - Követelmények és a gyakorlat. Dr. Krasznay Csaba egyetemi adjunktus NKE KTK EFI IBT

77/2013 - Követelmények és a gyakorlat. Dr. Krasznay Csaba egyetemi adjunktus NKE KTK EFI IBT 77/2013 - Követelmények és a gyakorlat Dr. Krasznay Csaba egyetemi adjunktus NKE KTK EFI IBT Bevezetés Lassan egy éve fogadták el az Ibtv.-t Lassan 3 hónapos a 77/2013 NFM rendelet Lassan itt a következő

Részletesebben

Az új szabványra történő áttérés feladatai. tanúsítói oldalról. Bujtás Gyula. Budaörs, 2015.

Az új szabványra történő áttérés feladatai. tanúsítói oldalról. Bujtás Gyula. Budaörs, 2015. Az új szabványra történő áttérés feladatai Bujtás Gyula tanúsítói oldalról Budaörs, 2015. BEMUTATKOZÁS EMT Zrt./ NQA Hungary Alapítva: 2002 november 28. 2008.09.19.-től - Zrt. Cím: 2040 Budaörs, Muskátli

Részletesebben

Az xx. sorszámú CAD-CAM informatikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye I. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

Az xx. sorszámú CAD-CAM informatikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye I. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK Az xx. sorszámú CAD-CAM informatikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye I. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1. A szakképesítés azonosító száma: 54 481 01 2. Szakképesítés

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Megoldási útmutató I.

Részletesebben

Projektterv. Projekt Neve: Ingatlan Bérbeadási Nyilvántartás Csoport: nmi

Projektterv. Projekt Neve: Ingatlan Bérbeadási Nyilvántartás Csoport: nmi Projektterv Projekt Neve: Ingatlan Bérbeadási Nyilvántartás Csoport: nmi Verziók: Verzió Dátum Szerző Státusz Megjegyzés 0.1 2008.10.14 Balikó Ivett Tervezet Kiindulási változat, véleményezésre 0.2 2008-10-20

Részletesebben

5. Gyakorlat. 5.1 Hálós adatbázis modell műveleti része. NDQL, hálós lekérdező nyelv:

5. Gyakorlat. 5.1 Hálós adatbázis modell műveleti része. NDQL, hálós lekérdező nyelv: 5. Gyakorlat 5.1 Hálós adatbázis modell műveleti része NDQL, hálós lekérdező nyelv: A lekérdezés navigációs jellegű, vagyis a lekérdezés megfogalmazása során azt kell meghatározni, hogy milyen irányban

Részletesebben

Adatelemzés az R-ben. 2014. április 25.

Adatelemzés az R-ben. 2014. április 25. Adatelemzés az R-ben 2014. április 25. Kísérleti adatok elemzése Kísérlet célja: valamilyen álĺıtás vagy megfigyelés empirikus és szisztematikus tesztelése. Pl. a nők többet beszélnek, mint a férfiak,

Részletesebben

Belső ellenőri ütemterv 2014. évre Tervezet

Belső ellenőri ütemterv 2014. évre Tervezet Belső ellenőri ütemterv 014. évre Tervezet 013. november 04. Sába-000 Kft 4031 Debrecen Trombitás utca 11 Ellenőrzési stratégia 014 Az Áht. alapján a belső ellenőrzés a jogszabályoknak és belső szabályoknak

Részletesebben

Kvalifikálás W I L - Z O N E T A N Á C S A D Ó

Kvalifikálás W I L - Z O N E T A N Á C S A D Ó Kvalifikálás Tervezési kvalifikálás (Design Qualification) Dokumentált igazolása annak, hogy a létesítmények, berendezések, vagy rendszerek előterjesztett műszaki tervei alkalmasak a tervezett célokra.

Részletesebben

INFORMÁCIÓ- RENDSZERSZERVEZŐ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés

INFORMÁCIÓ- RENDSZERSZERVEZŐ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés INFORMÁCIÓ- RENDSZERSZERVEZŐ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése INFORMÁCIÓ-RENDSZERSZERVEZŐ

Részletesebben

MELLÉKLETEK A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK

MELLÉKLETEK A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 H - 1134 Budapest, Váci út 37. TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 postacím: 1538 Budapest, Pf.: 496 telefon: +36 1 477 3100 fax: +36 1 477 3136 web: www.educatio.hu A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv ÜZLETI TERV vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv 1 Rövid leírása a cégnek, a várható üzletmenet összefoglalása. Az üzleti terv céljai szerint készülhet: egy-egy ötlet

Részletesebben

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László A kockázat alapú felülvizsgálati és karbantartási stratégia alkalmazása a MOL Rt.-nél megvalósuló Statikus Készülékek Állapot-felügyeleti Rendszerének kialakításában II. rész: a rendszer felülvizsgálati

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

Biztonsági osztályba és szintbe sorolás, IBF feladatköre

Biztonsági osztályba és szintbe sorolás, IBF feladatköre Biztonsági osztályba és szintbe sorolás, IBF feladatköre Angyal Adrián vezető szakértő 2013. évi L. törvény: az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról IBTv. vagy 50-es törvény

Részletesebben