SDM. Adatbáziskezelés és könyvtári rendszerszervezés. Konkrét problémamegoldásra orientált elvek, szabályok együttese

Átírás

1 SDM Adatbáziskezelés és könyvtári rendszerszervezés Módszertanok Módszer fogalma: Konkrét problémamegoldásra orientált elvek, szabályok együttese Módszertan fogalma: Az információs rendszer létrehozásához szükséges módszerek komplex együttese 1

2 A módszertanok főbb feladatai Elsősorban technológiákat tartalmaznak a rendszerfejlesztés folyamatára Előírások gyűjteménye a fejlesztés folyamatára Előírások részét képezik A tervezési munka folyamatát részekre bontja A részekhez folyamatot, módszereket határoz meg A dokumentációs előírások is ide tartoznak Tervezéssel vagy az egyéni fejlesztési folyamattal foglalkoznak Strukturált rendszerfejlesztési módszertanok általános alapelvei Strukturáltság Áttekinthető szerkezet, amely általában hierarchia típusú Párhuzamos fejlesztés Adatrendszer és programrendszer párhuzamos fejlesztése időbeli hatékonyság biztosítására Keresztellenőrzések alkalmazása a tervezési folyamatokban Iteratív megközelítés alkalmazása tervezés folyamatában Felhasználó bevonása a tervezési munkába, a felhasználó elkötelezetten tartása A majdnem késleltetett döntések elve Hangolás (fázisok összevonása, kihagyása, módosítása, duplikálása, hozzáadása) 2

3 Az SDM fázisai Előző fázis dokumentáció átnézése korrekció Iteráció Tulajdonképpeni munka, feladatok Következő fázis megtervezése, becslések finomítások, Költségterv, személyzeti terv készítése Kettős szintű tervezés Szerződéskötés előkészítése Jelentéskészítés Jóváhagyatás Felhasználói elkötelezettség Mindezek újabb átnézése Iteráció Az SDM fő fázisai és azok feladatai 3

4 I. szakasz Projektindítás probléma meghatározása, fejlesztendő terület meghatározása, célkitűzések definiálása, szükséges erőforrások becslése, szerződéstervek előkészítése, dokumentációs rend kialakítása. II. szakasz Kezdeti felmérés meglévő rendszer modellezése az alapvető cél figyelembevételével, megoldási lehetőségek összeállítása, kulcsfontosságú feldolgozások kijelölése. 4

5 III. szakasz Megvalósíthatósági vizsgálat a szervezeti funkciók és a környezet elemzése, meglévő információs rendszer és a környezet kapcsolatának feltárása, megoldási alternatívák készítése, megoldási alternatíváknál figyelembe kell venni a régi rendszerből új rendszerbe történő átlépés lehetőségét, megoldási alternatívák összehasonlítása és javaslattevés a felhasználásra, megvalósítási tanulmány készítése IV. szakasz Részletes elemzés a választott alternatíva alapján a meglévő rendszer részletes modellezése, részletes adatrendszer és részletes eljárásrendszer készítése, a meglévő logikai modell az alapja a tervezett rendszer követelményeinek, a rendszer legfontosabb szolgáltatási listájának elkészítése. 5

6 V. szakasz Vállalati rendszerterv készítése részletes funkcióleírás a tervezett rendszerre vonatkozóan, részletes logikai tervdokumentáció készítése folyamatterv, adatstruktúra terv, input output jegyzék, az elfogadási kritériumok meghatározása VI. szakasz Manuális eljárások tervezése input output specifikáció készítése ellenőrzések, hibajavítások módjának meghatározása, eredmények ellenőrzése, szétosztása, oktatási terv készítése az új rendszerhez 6

7 VII. szakasz Számítógépes rendszerterv készítése részletes fizikai tervdokumentáció, programszerkezet megtervezése, induló állományok kialakítása, módja, fizikai adatbázisterv készítés, konverziós terv készítése (régiről az új rendszerbe áttérni), üzemeltetési feltételek meghatározása VIII. szakasz Programtervezés programmodulok szerkezetének tervezése, dokumentálása, programteszt készítés, üzemeltetési követelmények finomítása 7

8 IX. szakasz Programozás programmodulok kódolása, tesztelés modul és program szinten, dokumentáció véglegesítése, teszteredmények, forráslisták készítése. X. szakasz Áttérés tervezése az új rendszer bevezetési módjának meghatározása, bevezetési munkák ütemezése, bevezetési mód kiválasztása szakaszos bevezetés (legbiztonságosabb), párhuzamos bevezetés (régi és új együtt egy ideig), fordulónapi bevezetés (kockázatos), hálós ütemterv készítése. 8

9 XI. szakasz Bevezetés elfogadási terv futtatása, dokumentáció véglegesítése, átadási-átvételi jegyzőkönyv készítése XII. szakasz Utólagos értékelés utólagos elemzés, értékelés általában fél évvel az átadás után, vizsgálatok: felhasználói megelégedettség, becsült és tényleges költségek, felhasználói igények vizsgálata 9

10 Dokumentálás Ami minden esetben kötelező: a projektdokumentáció, a rendszerdokumentáció, a projektindítás feltételeit mindig dokumentumban kell rögzíteni, a bevezetés folyamán készül egy üzembe helyezési dokumentum Structured Systems Analysis and Design Method Strukturált Rendszerelemzési és Tervezési Módszer 10

11 Nyolc ok az használatára 1. A rendszer elkészítése időre 2. A felhasználók igényeit kielégítő rendszer készítése 3. Olyan rendszer készítése, amely követni tudja a működési környezet változásait 4. A meglévő szakértelem hatékony és gazdaságos kihasználása. Nyolc ok az használatára 5. A minőség növelése a hibák csökkentése révén 6. A hajlékonyság növelése 7. A termelékenység növelése 8. Az egy szállítótól való függés csökkentése 11

12 Strukturált módszertanok jellemzői 1. Termékszemlélet A végtermék termékek hierarchiájából előálló termék Kifejezett hangsúlyt kap a minőségkezelés 2. A fejlesztés menetének pontos előírása Fejlesztés szakaszainak előírása kiindulási pontok, folyamatok, várt eredmények figyelembe vételével Ez a szabványosítás áttekinthetőbbé, pontosabban tervezhető és irányíthatóvá teszi a munkát Strukturált módszertanok 3. Technikák MÓDSZER egy jól körülhatárolt feladat megoldásának eszköze MÓDSZERTAN egymással összefüggő feladatok megoldásának egymással összefüggő, sőt egymásra épülő módszereit jelenti. 12

13 Strukturált módszertanok 4. Elemzés felülről lefelé, tervezés alulról felfelé A lényeget kell megragadni, NEM a részleteknél leragadni 5. Fizikai és logikai Logikai szintű leírás világos megfogalmazásával érhető el egy stabil fizikai rendszer Strukturált módszertanok 6. Fokozatosság és iterativitás Fokozatosság: nem törekszünk arra, hogy amint elkezdünk vele foglalkozni, azonnal teljesen le is írjuk, meg is határozzuk Iterativitás: (mint a matematikában) egy meghatározott műveletet elvégezve, majd a kapott eredményen ismételten végrehajtva egyre pontosabb eredményhez jutunk (a tevékenységek nem sorban követik egymást: visszatérés korábban már megvalósított modulhoz) 13

14 Információs rendszerek összetevői Az információs rendszerek is az un. ember gép rendszerek csoportjába tartozik A megtervezendő rendszer összetevői Adatok Folyamatok (feldolgozások) Interfészek 14

15 Adatok Az adatfeldolgozás nyersanyaga és egyúttal terméke (most adat = információ) Logikai adatmodellek: leírják az adatokat és a köztük fennálló kapcsolatokat Adatok Az adatok csoportjai: Bemeneti adatok (inputok) Kimeneti adatok (outputok) Tárolt adatok (adatbázis) 15

16 Folyamatok Adatok átalakítását végző rendszer-összetevők Csoportjai: Lekérdező (vagy visszakereső) Karbantartó Interfészek Kapcsolódási pontként szerepel az elrendezésben, azonban feldolgozási részt is tartalmaz ellenőrzés, hibakezelés, adatcsoportosítás, átrendezés 16

17 A rendszerszervezési munka menete Munkavégzés irányításához szükséges ismeretek: Mi az előállítandó eredmény Milyen részekre bontható fel a munka Milyen típusú munkaerőt igényel a feladat A rendszerszervezési munka menete A problémamegoldás általános sémája: 1. A feladat felismerése és megfogalmazása 2. A helyzet elemzése, megoldási változatok átgondolása 3. A megoldás megtervezése 4. A szükséges eszközök kivitelezése 5. Megoldás az elkészített eszközök használatával 17

18 A rendszerszervezési munka menete További fontos tényezők figyelembe vétele is általában szükséges, mint például Költség Technikai kivitelezhetőség (megvalósíthatóság) Gazdaságosság A rendszerszervezési munka menete Az információs rendszerek (szoftver csomagok) fejlesztésének szakaszai: 1. Megvalósíthatósági vizsgálat 2. Rendszerelemzés 3. Rendszertervezés 4. Kivitelezés 5. Bevezetés a gyakorlati alkalmazásba 18

19 A rendszerszervezési munka menete Üzembe helyezés után két fontos tevékenység válhat szükségessé: 1. Egy bizonyos időszak után (vagy inkább bizonyos időszakonként) kiértékelésre, korrekcióra, tanúságok levonására kerülhet sor 2. Rendszer folyamatos karbantartása, a valóságos élet követelményeihez igazodó módosítások elvégzése A rendszerszervezési munka menete Az idők során a sok módosításoknak, korrekcióknak a hatására a rendszerünk egyre toldozottabb-foldozottabb lesz, és egyszer csak eljutunk ahhoz a felismeréshez, hogy a rendszerünk avultabbá vált Végül úgy döntünk, hogy teljesen új alapokra kell helyezni az információs rendszert, tehát új fejlesztési projekt indul 19

20 A rendszer életciklusa Structured Systems Analysis and Design Method = Strukturált rendszerelemzési és tervezési módszer Az életciklus-felfogása: 1. A minőség kihívása A korai rendszerek kifejlesztésében bekövetkezett számos sikertelenségek is nagyban ösztönözték a jobb minőségű információs rendszerek létrehozását biztosító módszertanok kifejlesztését 20

21 Mit is jelent a minőség fogalma az információs rendszerekre vonatkoztatva? A szakemberek általában egyetértenek abban, hogy a jó minőségű rendszer pontosan azt szolgálja, amit előzetesen elvárnak tőle, ill. megfelel az eredeti specifikációnak Kérdés: A rendszerszervezési munka egyes szakaszaiban/moduljaiban milyen minőséget igénylünk? Vegyünk egy teljesen általános életciklus-felosztást: 1. Megvalósíthatósági vizsgálat 2. Rendszerelemzés 3. Rendszertervezés 4. Kivitelezés 5. Bevezetés 21

22 Összefüggés a rendszerfejlesztés költségeinek alakulása, valamint a bukás (a rossz minőségű rendszer létrehozásának) kockázata között az idő függvényében Következtetések a skálából: A költségek viszonylag mérsékeltek a korai szakaszokban; A rossz minőségű rendszer kifejlesztésének kockázata éppen ezekben a szakaszokban a legmagasabb, minimumát a kivitelezés során éri el, majd ismét emelkedik a bevezetésben. 22

23 Tehát a minőség javítását a leghatékonyabban az első három fejlesztési szakaszában folytatott munka módszereinek javítását, ill. az ott alkalmazott minőségellenőrzéssel érhetjük el Fontos a kommunikáció, főképp az elemzés és tervezés során 2. Az helye az életciklusban Az előzőekben elmondottakból már érthető, hogy az az életciklus első három szakaszára terjed csak ki Ennek okai: az elemzést és a tervezést tartja a végtermék minősége szempontjából döntőnek; a kivitelezéstől kezdve olyan mértékben meghatározható az adott hardver/szoftver környezet, hogy arra nehéz általános érvényű módszereket adni 23

24 Természetesen az az igazi, ha a teljes életciklusra rendelkezünk módszertani szabvánnyal. Mi tehát a megoldás? Házilag hosszabítjuk meg az -et Az -et kombináltan alkalmazzuk olyan módszertannal, amely szerkezetét illetően lefedi a teljes ciklust, de az un. technikákkal kevéssé foglalkozik Saját módszertant alakítunk ki 3. Három dimenzió Az -ben a műszaki rajzban használt három dimenziós térhez hasonlóan is három dimenziót határoztak meg: adatok, folyamatok, idő 24

25 Mindegyik dimenzió kezelése un. technikák révén valósul meg Ezek azok a módszerek, amelyek összehangolt rendszere jelenti a módszertant Az összehangolást a módszertan un. szerkezete valósítja meg, amely megadja, hogy melyik tevékenységet mikor kell elvégezni 4. Az szerkezete Modul Szakasz Lépés Input Feladat Technika Termék 25

26 Az első szinten helyet foglaló modulok, ill. az ezek alá rendelt szakaszok: Megvalósíthatóság-elemzés 0. Megvalósíthatóság eldöntése Követelmény-elemzés 1. Jelenlegi helyzet vizsgálata 2. Rendszerszervezési változat kiválasztása Követelmény specifikáció 3. Követelmények meghatározása Logikai rendszerspecifikáció 4. Rendszertechnikai változat kiválasztása 5. Logikai rendszertervezés Fizikai rendszertervezés 6. Fizikai rendszertervezés IRÁNYÍTÁSI TERÜLETEK Stratégiai tervezés TÖRZS Megvalósíthatóság TECHNIKAI TERÜLETEK Becslés és mérés Taktikai tervezés Prototípuskészítés Infrastruktúrairányítás Kapacitástervezés Projektirányítás Kockázatelemzés Konfigurációkezelés Követelményelemzés Követelményspecifikáció Logikai rendszerspecifikáció Fizikai rendszertervezés Elosztott rendszerek Valós idejû rendszerek 3GL és 4GL kapcsolat 26

27 5. Projektvezetés és minőségbiztosítás Az -mel a tervezés nem úgy történik, hogy a projekt lebonyolításának megkezdésekor elő kell vennünk a kézikönyvet, és szépen végre kell hajtanunk valamennyi ott szereplő feladatokat A-tól Z-ig. Hanem úgy történik, hogy egy tervet készítünk, amely szerint a projekt végeredményeként kívánt termék (szoftver, vagy információs rendszer) felépül 6. Összefoglalás Az olyan strukturális rendszerszervezési módszertan, amely a rendszerfejlesztést a fejlesztés elemzési és tervezési fázisában támogatja, és eleget tesz a strukturált módszertanokkal szemben támasztható valamennyi követelménynek 27

28 Felépítésében három nagyobb részt tartalmaz: Strukturális része az elvégzendő tevékenységek időbeliségével foglalkozik, Technikai része azt mondja meg, hogyan kell a tevékenységeket elvégezni, Adatszótára pedig leírja az előállítandó termékeket Struktúra modul szakasz lépés feladat Mikor? Szótár Technikák Mit? Hogyan? 28