Infokommunikációs technológiák 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Infokommunikációs technológiák 1"

Átírás

1 INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK 3. Strukturált rendszerfejlesztési módszertan Dr. Risztics Péter Irányítástechnika és Informatika Tanszék Bevezetés. Problémafelvetés Mi a SW? Adatok, programok, dokumentációk Mi a probléma? Szoftverkrízis: idő- és költségkeretek túllépése, kontra <30%-os hasznosulás A készítés módszertana: technologizálás SSADM 2 Technologizálás Mit technologizálunk? Feladatspecifikációt és megvalósítást! Génius vagy team? Team! ~ akkor: Projekt Egyedi technológia vagy paraméterezhető, általános? Paraméterezhető általános! ~ akkor: Módszertan Mi a megoldás? Computer Aided Software Engineering (CASE) A formalizálás felvetése A használt (informális) nyelv ellentmondásai: Megetette a lovat a zabbal A modell leírása (formalizálás): Formális az a reprezentáció, amely csak pontosan definiált fogalmakat, szerkezeteket és műveleteket használ, és a definíciók megadásának formáit is rögzíti. Például: Építész tervek, állapottábla, stb. Matematikai modellek: legszigorúbb leírás SSADM 3 SSADM 4 Egy matematikai modell Nem javítható, degradálható alrendszer Markov modellje: N=3, S=1, D=1, λ, μ, cc, (1 C t ) μ a t 3,1,0 Ca3λ + Ctμ 3,0,0 C a 3λ 2,0,1 (1 C a ) 3λ (1 C a ) 3λ 3,0,0 Hibás 3λ állapot 2λ Szoftver életciklusa Általános termék: Gyártmánytervezés-prototípus-gyártástervezés-nullszériagyártás-karbantartás SW: folyamatos változás, mert nem igényel technológiai változtatást Technikailag könnyű, ámde bonyolult, ezért veszélyes. Módosíthatóság és újrafelhasználhatóság (új rendszerben) A sw-fejlesztés folyamatának leírása, élettörténeti sémák: vízesés, inkrementális, spirál SSADM 5 SSADM 6 1

2 Vízesésmodell A vízesésmodell értékelése A modell a termékfejlesztésre orientál. Főbb lépései: Analízis (Eredmény: specifikáció) Architekturális tervezés (Magasabb absztrakció) Részletes tervezés (Önállóan kódolható részek specifikáció) Kódolás (Tervezésből implementáció, tesztelés is) Integrálás (Tesztelt részek összeállítása) Tesztelés (Rendszerteszt) Üzembe helyezés, rendszerfelügyelet Az egyes fázisok akkor kezdődnek, amikor az előző befejeződött Befejezési kritériumok definiálása, ellenőrzése: validálás és verifikálás Tervezés és megvalósítás-orientált, de nem rendszerműködésre, -követésre, karbantartásra orientált Továbbfejlesztés - működés folyamatos monitorozása, változtatási igények és végrehajtásuk Előny, hátrányt! SSADM 7 SSADM 8 A vízesésmodell előnye, hátránya Előny: Világos tevékenységek sorozata Egységes szemléletű tervezési fázisok Hátrány: Csak a végéről van visszacsatolás A valóság ritkán ilyen szekvenciális, az iteráció nehéz Csak pontos feladatspecifikációnál használható, a feladat gyakran bizonytalan A türelmes user csak a fejlesztés végén szembesül az eredménnyel (Ez gyakran több mint egy év!) Prototípus modell Kevéssé definiált feladatok: Input, alapfolyamatok, követelmények, elvárt eredmények Válasz: Kísérletsorozat, működő modell - szimuláció Célok megismerése Gyors tervezés Prototípus kidolgozása Igények pontosítása Pontos SW tervezés Előny, hátrány? SSADM 9 SSADM 10 A prototípus modell előnye, hátránya Előny: Időben kiderül a valós igény Nem épül be felesleges funkció A user végig követi a fejlesztést Hátrány: A szisztematikusság hiánya kaotikus rendszerhez vezethet Kompatibilitási gondok lehetnek Inkonzisztens rendszerfelépítés lehetséges Inkrementális modell A user-kritikus komponensek prioritási rendjében fejlesztenek, több lépésben, finomítással. Az inkrementumokat összeillesztik elkészülésük sorrendjében Hátrány: Sok lépés, hosszú fejlesztési idő, költség Előny: Bizonytalan user, Komplikált algoritmus, Egyedi feladat esetén. SSADM 11 SSADM 12 2

3 Követelmény specifikáció Bevezetés az SSADM-be Structured Systems Analysis and Design Method Strukturált Rendszer Analizálási és Tervezési Módszer 1. Az SSADM alkalmazásának okai 1. Segíti a fejlesztés határidőre való elvégzését: * elemi szintre lebontott tervekkel (mit, mikor hogyan), *előírt ellenőrzéssel, * elvégzendő munka megbecsülhetőségével. 2. Támogatja a felhasználó bevonását a fejlesztésbe: * prototípus készítés lehetősége, * grafikus technikák alkalmazása, * alternatívák kialakítása és választási lehetőség. 3. Dokumentáltsága támogatja a rendszer működtetését, továbbfejlesztését. SSADM 13 SSADM 14 Az SSADM alkalmazásának okai (folyt.) 4. Támogatja az új fejlesztő beillesztését: A formalizálást megvalósító technikák (lásd később) használata könnyű beilleszkedést, megértést biztosít. 5. Optimális megfelelőség biztosítása: * korai fázisban validálás, * teszttervek, verifikálás, * teljesség, konzisztencia. Az SSADM alkalmazásának okai (folyt.) 6. Támogatja a termelékenységet és rugalmasságot: * a technikák elősegítik az elsajátíthatóságot és pontosságot, rövidítik a fejlesztési időt, * a projektirányítás a kritikus termékekre tud összpontosítani. 7. A szállítóktól való függés csökkentése: * a formális specifikáció lehetővé teszi az ajánlatok gondos összevetését, * a logikai és fizikai tervezés szétválasztása csökkenti az újraírás költségeit. SSADM 15 SSADM A módszer környezete és felépítése Az SSADM helye a rendszerfejlesztés életciklusában Mivel foglalkozik ez a rész? SSADM * Az SSADM helye a rendszerfejlesztés életciklusában. * Az SSADM alkalmazásának feltételei. * Az SSADM három nézete. STRATÉGIAI TERVEZÉS Megvalósíthatósági elemzés Követelmény elemzés Logikai rendszer specifikáció TELJESKÖRŰ ANALÍZIS Fizikai rendszer tervezés Kivitelezés, tesztelés FEJLESZTÉS MŰKÖDŐ TERMÉK PROJEKTIRÁNYÍTÁS SSADM 17 SSADM 18 3

4 Az SSADM helye a rendszerfejlesztés életciklusában Az SSADM használhatóság a fejlesztés menetében: * stratégiai tervezés (csak a technikák használhatók) * megvalósíthatósági tanulmány (de nem teljes körűen támogatja a szervezeti és pénzügyi elemzést) ~ projekt alapító okirat * teljes körű analízis * fejlesztési projekt (kivitelezést, tesztelést nem teljes körűen) SSADM 19 Az SSADM alkalmazásának feltételei 1. Adat / információ esetén probléma a * strukturálatlan adat, vagy a * túlzottan strukturált (pl.: statisztikai adatok), mert nehéz a technikákkal modellezni. 2. Funkciók / eljárások esetén követelmény, hogy * körbehatárolható legyen a modellezéshez, * ábrázolható legyen magas szintű adatfolyam ábrákkal. 3. A terjedelem körbehatárolható legyen kontextus ábrával SSADM 20 Az SSADM három nézete FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI adatfolyamok ESEMÉNYEK események FUNKCIÓK egyedek események egyedek SSADM NÉZETEK RENDSZER MEGOLDÁSAI adattárak ADATOK Az SSADM technikái 1 Diagramra épülő technikák: * Adatfolyam modellezés * Logikai adatmodellezés * Egyed-esemény modellezés * Elérési út modellezés * I/O szerkezet meghatározása * Dialógus tervezés * Feldolgozások logikai modellezése SSADM 21 SSADM 22 Az SSADM technikái /2 2 Nem diagramszerű technikák: * Követelmény meghatározás * Rendszerszerv. vált.-k kidolgozási módszere * Rendszertechn. vált.-k kidolgozási módszere * Funkció meghatározás * Relációs adatelemzés * Specifikáció prototipizálás * Fizikai tervezés Adatfolyam (AFD) modellezés AFD az elemzés és a tervezés során is használható Leírja: folyamatokat, adattárolást, mozgatás, és az adatok forrásait, és felhasználóit Meglévő rendszer vizsgálatakor: fizikai szintű AFD logikaivá alakítjuk lehetséges megoldások logikai AFD-i SSADM 23 SSADM 24 4

5 Adatfolyam diagram szimbólumai 1 Process: információ-átalakítás (történik valami) Adatfolyam diagram szimbólumai /2 3 Tároló: nem történik, nem mozog, eltesszük Yourdon/DeMarco Leírás Gane/Sarson 5 Név Leírás M1 Munka lapok 2 Adatfolyam: adat mozog (de nem történik semmi) 4 Terminátorok: a rendszeren kívüli forrás/nyelő Értelmezés Ügyfél SSADM 25 SSADM 26 AFD példa AFD szintjei (Yourdon/DeMarco) Ügyfél megadja az utazási adatokat fizet megkapja a jegyet és a számlát: Gane/Sarson D1 Áruk Árú adatai 1 Rendelés Vevő Vásárlás Eladás adatai D3 Eladások Az AFD szintjei: Hierarchikus modell Legmagasabb absztrakciós szinten contextus (környezeti) diagram A további szinteken a contextus process további kibontása (0.,1., szintű diagramok) SSADM 27 SSADM 28 AFD (Yourdon/DeMarco) Az AFD szintjei (0. szintű diagram) Járatnyilvántartó Úti adatok Jegy Ügyfél Idő, cél helyfoglalás járat jegykiállítás Ügyfél Pénz Repülőjegy vásárlás Számla Ügyfél pénz költség számlázás számla jegy Ügyfél Contextus diagram Számlanyilvántartó SSADM 29 SSADM 30 5

6 Context diagram Beteg 0 szintű diagram Beteg Mért adatok Példa: Intenzív betegőrző rendszer Helyi felügyelet Mért adatok Átvitt adatok Napló Archiváló Archívum Betegőrző rendszer Központi felügyelet Jelentés kérés Jelentés Riasztás Riasztás Jelentés kérés Nővér Jelentés készítő Nővér Beteg alapadat Jelentés SSADM 31 átvitt adatok Clock Példa folytatása: Intenzív betegőrző 1. Szintű diagram: Központi felügyelet választ idő napló név Napló szerkesztő kereső érték választott beteg korlátsértés Beteg alapadat korlát vizsgálat riasztás riasztás szerkesztés SSADM 32 Contextus diagram Vevő/beteg Esettanulmány: Patika recept pénz recept Árazó Esettanulmány: Patika /2 Patika process kifejtése árazott recept Pénztár gyógyszer számla Patika pénz gyógyszer Gyógyszergyár Primitív process pénz gyógyszer kasszafiók Logisztika pénz pénz gyógyszer áruraktár blokk gyógyszer Árazott recept Árukiadó gyógyszer SSADM 33 SSADM 34 Az AFM termékei Adatfolyam modell és belső termékei: Kontextus-ábra Hierarchikus adatfolyam-ábrák Elemi folyamatok leírása (elemi process-ek) Külső egyedek leírása (felelősség, funkció) Be/Kimenet leírások (R-határt átívelő adatok) Adatjegyzék (Határon átlépő elemi adatok) Logikai adattár-egyed megfeleltetés Logikai adatmodellezés: LDM Célja: Egyedek és köztük lévő kapcsolat leírása Egyed: Objektum vagy fogalom Egyed valamely tulajdonsága: attribútum Az elemzés és tervezés során rendelődik az egyedhez az attribútum. Mi a lényeg? Egyedek és kapcsolataik elemzése. Eredmény: Adatszerkezeti ábra. Logikai adatmodell: adatszerkezeti ábra + egyed-, kapcsolat-, attribútum leírások. SSADM 35 SSADM 36 6

7 Logikai adatmodellezés termékei Logikai adatszerkezeti ábra (kiegészítve több részábrával) Egyed leírások Kapcsolat leírások Attribútum leírások Jelölés és meghatározás Egyed lehet: Tárgy, fogalom. Van neve: Folyószámla, Átutalás, Ügyfél, vagy Szervezet, Dokumentum, Helyiség, Dokumentum-állapot Van jele, benne az egyed nevével: FOLYÓSZÁMLA SSADM 37 SSADM 38 Még az Egyedről Tárgy, fogalom, amelynek tulajdonságait ismerni kell. Például: SZEMÉLY, mint objektum Leírásához szükséges tulajdonságok fajtái: NÉV, CÍM,.. Tehát: Egyed típus (személy) és előfordulás (Kovács) Másik példa: Típus: Vevő Vevő Előfordulás: Személy, Cég,.. A módszer alapelvei /1 1. A módszer célja 2. Résztvevők és nézőpontjaik 3. Kulcsfogalmak és filozófia SSADM 39 SSADM 40 A módszer alapelvei /2 1. A módszer kerete: * Formális projektindítás, projekt tagok feladatainak kijelölése. * Cél a fizikai rendszerspecifikáció előállítása: Adatterv, melyet már a fizikai adatbázis fogalmaival definiálunk, és célja az adatbázis létrehozása. Feldolgozási terv, az alkalmazás feldolgozási folyamatait / funkcióit definiáljuk. A módszer alapelvei /3 2. Résztvevők és nézőszempontjaik: (Kinek mi a célja, feladata, elvárása) * Felhasználók. Kijelölik a feladatot. Folyamatos bevonásuk, ezt segítő grafikus technikák. * Fejlesztők. Az előállítandó termék és az alkalmazandó módszer/technika is definiált. * Vezetők. A termék-központú (strukturális) modell áttekintést ad: mik a célok, milyen munkavégzés folyik, mik a termékek, mik a technikák, hogyan ellenőrizhető a folyamat. SSADM 41 SSADM 42 7

8 A módszer alapelvei /4 A módszer elveinek formális összegzése 3. Kulcsfogalmak és elvek Három nézőpont * Funkciók * Események * Adatok * Rendszerfejlesztési alapminta szerkezete * Specifikációs architektúra * Tényleges rendszerfejlesztési alapminta SSADM 43 SSADM 44 Döntési struktúra Megvalósíthatóság, Választás alternatívák közül Rendszerfejlesztési alapminta szerkezete Vizsgálat / helyzetfelmérés Döntés arról, mi a feladat Specifikáció Fogalmi modell: felhasználói megközelítés, speckó Belső terv: Leképzés adatbázis, adatmodell technikára Felület terv: Leképzés feldolgozásra, információtechnológiára Rendszerépítés Implementálás és integrálás Felhasználói szervezet Döntés arról, ki és hogyan fogja a rendszert használni Koncepciók és eljárások Kapcsolat a technikai és alkalmazási koncepciókkal és szabványokkal Az alapminta szerkezet néhány fogalma * Fogalmi modell szervezeti és működési előírások feladatmegfogalmazás, szervezeti tevékenység Feladat-kontextusok (adatfolyamok, adatmodell) * Felület terv fogalmi modell elemeinek csoportosítása funkciókká, adatkezeléssé funkciók, dialógusok technologizálása *Belső terv fogalmi modell és az adattárolás kapcsolata folyamat-adat kapcsolatok elemzése SSADM 45 SSADM 46 Felület terv Fogalmi modell Lekérdezési út Adatfolyam modell Felhasználói szervezet Specifikációs architektúra Logikai adatmodell Belső terv Fizikai adatbázis Funkciók meghatározása SSADM 47 PDI Munkaszervezési modell Kölcsönhatás ábrák Dialógusok Döntési struktúra Entitásélettörténet Megvalósíthatósági tanulm. Rendsz. szervezési alternat. Rendsz. technikai alternat. Rendszerfejlesztési alapminta Vizsgálat, helyzetfelmérés Szerv. tev. modell Követelmény jegyzék Igényelt LDM Entitás élettörténet Módosító feldolgozás Fizikai adatbázis Specifikáció Rendszerépítés Jelenlegi LDS Jelenlegi LDM 3NF relációk Kölcsönhatás diagramok Jelenlegi logikai DFM Esemény lekérd. azonos. Lekérdezési utak Lekérdező feldolgozás Folyamat-adat kapcs. Jelenlegi DFD Jelenlegi DFM Igényelt DFM Funkció meghatározás Dialógus tervezés Fizikai funkciók SSADM 48 Felhaszn. szervezet Felhaszn. jegyzék Felhaszn. szerepkörök Munkaszerv. modell Koncepciók, eljárások Szerv. szintű környez. útmutató Alk. szintű környez. útmutató 8

9 ellenőrzés Az SSADM felépítése, termékei, technikái (Vázlatos ismertetés, az összefüggések kiemelése) Mivel foglalkozik ez a rész? * Megmutatja az egyes fázisokban a tevékenységeket és az előállított termékeket. * Felsorolja az alkalmazott technikákat 1. SSADM nézetek közti kapcsolat Mit, mikor, hogyan kell előállítani? Mit?~ Erre a szabványos termékleírások adják a választ. Mikor?~ A strukturális modell adja a választ. Hogyan?~ A technikák adják a választ. Termék leírások Mit? Struktúra Mikor? Modul Szakasz Lépés Feladat Technikák Hogyan? SSADM 49 SSADM 50 Esemény Mikor, miért Termékleírások Repository Adat Kivel, mivel Adatmodell diagram Kontrollfolyam diagram VA Adatfolyam diagram Esemény diagramok (Véges automata) Funkcionalitás Ki, mivel, mit csinál SSADM 51 A strukturális modell jelölései és fogalmai 1. Információ-áramlási út: Ez a kommunikációs út minden termék- és ellenőrzés- áramláshoz az SSADM modulok között. 2. Termék- és ellenőrzés- áramlások: Tevékenység termékeinek áramlása Teljesítési jelentések áramlása Ellenőrzés/vezetői felhatalmazás áramlása SSADM 52 A strukturális modell jelölései és fogalmai /2 3. Modul/szakasz-leírások: * célok, * rövid leírás *előfeltételek vezetői felhatalmazás (modulban és szakaszban) kiindulási anyagok hivatkozási anyagok * tevékenységek * technikák (szakaszban és lépésben) * termékek projekttervek 2. SSADM életciklus, mint strukturális modell Új r. koncepció előző modul term. jelentések Tervezés, felügyelet, ellenőrzés Információ-áramlási út teljesítési jelentések FS RA RS LS PD Megvalósíthelemzési m. Követelmelemzési m. Követelmspecifik. m. Log. Rendsz. specifik. m. Fiz. rendsz. specifik. m. (1) (2) (3) (4) (5) SSADM életciklus termékek Rend. spec. Tervek és ellenőrzés termékek SSADM 53 SSADM 54 9

10 SSADM modulok és szakaszok SSADM modulok és szakaszok /2 Megvalósíthatósági elemzés 0. A megvalósíthatóság eldöntése Követelményelemzés 1. Jelenlegi helyzet vizsgálata 2. Rendszerszervezési változat kiválasztása Követelmény specifikáció 3. Követelmények meghatározása Logikai rendszerspecifikáció 4. Rendszertechnikai változat kiválasztása 5. Logikai rendszertervezés Fizikai rendszertervezés 6. Fizikai rendszertervezés SSADM 55 SSADM 56 SSADM szakaszok (Összefoglalva) Megvalósíthatóság-elemzési modul (FS) 0. A megvalósíthatóság eldöntése 1. Jelenlegi helyzet vizsgálata 2. Rendszerszervezési változat kiválasztása 3. Követelmények meghatározása 4. Rendszertechnikai változat kiválasztása 5. Logikai rendszertervezés 6. Fizikai rendszertervezés A modul egyetlen szakaszból áll. 0. szakasz: A megvalósíthatóság eldöntése. SSADM 57 SSADM 58 FS modul 0. szakasz; A 0. szakasz célja (A megvalósíthatóság eldöntése.) * a javasolt IR megfelel-e a cég/szervezet működési követelményeinek, * a javasolt IR üzleti indoklásának elkészítése, előkészíteni a döntést a szükséges erőforrásokról, * lehetővé tenni a választást: működési és technikai alternatívák között A 0. szakasz tevékenység előfeltétele Kiindulási (rendelkezésre álló) anyagok: * Projektalapító okirat Hivatkozott anyagok: *Működési célkitűzések, Üzleti tervek * Informatikai stratégiai terv és munkaanyagai * Technológia-politika * Szervezeti felépítés leírása SSADM 59 SSADM 60 10

11 A 0. szakasz lépései * 010. lépés: Felkészülés a megvalósíthatósági elemzésre * 020. lépés: A probléma megfogalmazása * 030. lépés: Megvalósíthatósági alternatívák kialakítása * 040. lépés: Megvalósíthatósági tanulmány összeállítása SSADM 61 modul tervei Projekt alapító okirat szakasz strukturális modellje 1 Megegyezés a vizsgálat határairól Felkészülés az elemzésre Kontextus ábra Jel.r. fiz.adatfoly. ábra Áttekintő log. adatszerk. Követelményjegyzék 020 Információ és ellenőrzés (0) Megegyezés a probléma definiálásáról Probléma megfogalmazása Igényelt környezet leírása Jelen helyzet vázlata Követelményjegyzék Felhasználójegyzék Megvalósíth.-elemzés elemzés modul 0.szakasz Alternatíva választás 0. szakasz ellenőrzés Projekt és elemzés terjedelme Tevékenység háló Termék felbontási szerk. Tevékenység leírások Termékleírások Termékfolyam ábrák Problémadefiníció 040 Intézkedési terv Megval. tanulm. Megvalósíthat. 030 tanulmány Megvalósíth. összeállítása alternatívák kidolgozása Megvalósíthatósági alternatívák SSADM 62 A 0. szakasz termékei, technikái Termékek: * Megvalósíthatósági tanulmány Technikák: * Rendszerszervezési alternatívák kialakítása * Adatfolyam modellezés * Dialógustervezés * Logikai adatmodellezés * Követelmény-meghatározás * Rendszertechnikai alternatívák kialakítása 2 Követelményelemzési modul (RA) A modul célja: * A követelmények pontosítása és a rendszerszervezési alternatívák kialakítása. * A rendszer-célkitűzések felhasználói ellenőrzése: a jelenlegi működés DFM-jei, a szolgáltatások által használt adatok LDM-ja segítségével. * A rendszerszervezési alternatívák vezetői elfogadása kijelöli a rendszer határait, és támpontot ad a költségek elemzéséhez. SSADM 63 SSADM 64 Követelményelemzési modul (RA) szakaszai A 2. (RS) modul két szakaszból áll: 1. szakasz: Jelenlegi környezet vizsgálata. 2. szakasz: Rendszerszervezési alternatívák Követelményelemzés modul tervei Projektalapító okirat 2. modul strukturális modellje Információ és ellenőrzés (0) Követelmény-elemzés ellenőrzése Megvalósíthatósági tanulmány 1. szakasz* előző tanulmányok eredményei Jelenlegi helyzet vizsgálata Jelenlegi szolgáltatások leírása követelményjegyzék felhasználójegyzék Projekt és elemzés terjedelme Teljesítési jelentések Tevékenységháló tev. leírások termékszárm. ábrák termékfelép.- szerk. termékleírások 2. szakasz* Rendszerszerv. alternatívák R.szerv. altern-ák Kivál-tt r.sz. alt. Követelmény-elemzés elemzés modul SSADM 65 SSADM 66 11

12 RA modul 1. szakasz 3 Az 1. szakasz célja és leírása * A kezdeti feladatlista és erőforrás-becslés elkészítése * Felhasználói szerepkörök kialakítása * A projektalapító okiratban definiált új rendszerhez a feldolgozás- és információ-igény modellezése. * A jelenlegi rendszer fizikai leképzéseit át kell alakítani logikaivá, és ebből lehet a jelenlegi rendszer átfogó elemzését elvégezni. * Kell-e módosítani a célkitűzéseken? 4 Az 1. szakasz lépései * 110. lépés: Elemzés kereteinek kialakítása * 120. lépés: Követelmények vizsgálata, meghatározása * 130. lépés: Jelenlegi folyamatok vizsgálata * 140. lépés: Jelenlegi adatok vizsgálata * 150. lépés: Jelenlegi szolgáltatások/funkciók logikalizálása * 160. lépés: A vizsgálat eredményeinek összeállítása SSADM 67 SSADM 68 1.szakasz tervei projektalapító okirat megvalósíthatósági tanulmány előző tanulmányok eredményei 1. szakasz strukturális modellje lépés Elemzés kereteinek megteremtése követelményjegyzék áttekintő log. adatszerk. Információ és ellenőrzés (2) Megegyezés a vizsgálat határairól 1. Szakasz - Jelenlegi helyzet vizsgálata Kontextus ábra, jel.fiz.dfd(1.szintű) 130. lépés Jelenlegi folyamatok vizsgálata 120. lépés Követelmények vizsg. és meghat lépés Jelenlegi adatok vizsgálata kontextusábra jel.fiz.dfd-k elemi foly.leír. külső egyedleír. I/O leírások 1.szakasz ellenőrzése Projekt és elemzés terjedelem felhasználójegyzék köv.jegyz lépés Jel. szolgált. logikalizálása tevékenységháló tevékenység leírások termékszárm. ábrák ter. felép. szerk. termékleírások jelenl.szolg.leírása követelményjegyz. felhaszn.jegyz. jelenl.log.adatmodell 160. Lépés* Vizsgálat eredm. összeáll. 2.szakasz felé SSADM 69 6 RA modul 2. szakasz A 2. szakasz célja és leírása Rendszerszervezési alternatívák * Biztosítani kell, hogy a vezetők meghatározhassák a javasolt informatikai rendszer határait, bemeneteit, kimeneteit és főbb it. * A vezetőket támogatni kell az alternatívákkal, és a megértést az SSADM-technikákkal (DFD-k, LDM-k) a döntés megalapozásához. * Pénzügyi, kockázati becslés, és megvalósítási vázlatokra is szükség van. SSADM 70 A 2. szakasz tevékenység előfeltétele A 2. szakasz lépései * Kiindulási (rendelkezésre álló) anyagok: Jelenlegi szolgáltatások leírása Projektalapító okirat Követelményjegyzék Felhasználójegyzék * Hivatkozott anyagok: Megvalósíthatósági tanulmány * 210. lépés: Rendszerszervezési alternatívák meghatározása * 220. lépés: Rendszerszervezési alternatíva kiválasztása SSADM 71 SSADM 72 12

13 2.szakasz tervei A 2. szakasz strukturális modellje 7 2.szakasz ellenőrzése Projekt alapító okirat 210.lépés 1.szakasz felöl jelenlegi szolgáltatások leírása követelményjegyzék felhasználójegyzék Információ és ellenőrzés (2) Rendszerszerv. alternatívák meghatározása Rendszerszerv. alternatívák 2.szakasz-Rendszerszervezési altern. Rendszerszervezési alternatíva választás 220.lépés Rendszerszerv. alternatíva kiválasztása Rendszerszerv. alternatívák Kiválasztott rendszerszerv. alternatíva A 2. szakasz termékei és technikái * Termékek: Rendszerszervezési alternatívák kialakítása Választott rendszerszervezési alternatíva * Technikák: Rendszerszervezési alternatívák kialakítása Adatfolyam modellezés Logikai adatmodellezés SSADM 73 SSADM 74 8 A Követelmény-specifikációs (RS) modul Az RS modul egyetlen szakaszból áll: 3. szakasz: Követelmények meghatározása RS modul, 3. szakasz A 3.szakasz célja és leírása Követelmények meghatározása * A szakasz célja: A felhasználó számára: követelmény- specifikáció, mely részletesen kidolgozott és mérhető elfogadási szempontokkal rendelkezik. A választott alternatíva részletes kidolgozása a technikák (követelmény-meghatározás, DFD, stb) segítségével. (folyt. köv.) SSADM 75 SSADM 76 A 3.szakasz leírása A DFD-ket formálisan meghatározott funkcióleírásokká, I/O szerkezetekké kell alakítani, A LDM érvényességét meg kell vizsgálni, illetve tartalmát ki kell egészíteni relációs adatelemzéssel és egyedtörténet elemzéssel. Meg kell határozni az adatelérési követelményeket (a fentiek és a lekérdezési utak alapján). A 3.szakasz előfeltétele A szakasz tevékenységeinek előfeltétele * Kiinduló anyagok: Követelmények elemzése Szervezetszintű környezeti útmutató SSADM 77 SSADM 78 13

14 A 3. szakasz lépései * 310.lépés: Igényelt rendszer folyamatainak meghatározása * 320.lépés: Igényelt rendszer adatmodelljének kidolgozása * 330.lépés: A rendszer funkcióinak az előállítása * 340.lépés: Igényelt adatmodell megerősítése * 350.lépés: Specifikációs prototípusok kidolgozása * 360.lépés: Feldolgozási folyamatok meghatározása * 370.lépés: Rendszer-célkitűzések véglegesítése * 380.lépés: A követelmény-specifikáció összeállítása SSADM 79 3.szakasz tervei adatjegyz. l.dfd l.adatáregyed megfel., felhjegyz. kövjegyz. vál.altern Jel.LDM 310.lépés* Igényelt rend. folyamatainak meghatározása 320.lépés* Igényelt rend. LDM kidolg. Igényelt rendsz.ldm Szerv.szintű körny. útmutató, prototípus kiterj. Igényelt rendsz.dfd felh.szerepkörök 3.szakasz-Köv.meghatároz. 330.lépés* 340.lépés* Igényelt adatmod. megerősítése Információ és ellenőrzés (0) 9 3.szakasz ellenőrzése Rendszer funkcióinak kialakítása Köv.jegyzék I/O adatszerkezet Felhaszn.szerepkörfunkció mátrix 350.lépés* Specifikációs prototípusok kidolgozása funkcióleírások felh.szer.kör-funkció mátrix I/O adatszer. 360.lépés* Feldolgozási folyamatok meghatározása Ig.rendsz. LDM-je Köv.jegyzék Ig.rendsz.LDM Köv.jegyzék Esem-hatásábrák, lekérd.utak, egyed-élettört. 370.lépés* Rendszer célkitűzések véglegezése Parancsszerk. Menüszerk. Prototípus kiérték *. Funkc.leírások köv.jegyzék ig.rendsz.ldm 380.lépés* Követelményspecifikáció összeállítása SSADM 80 Követelm.specifikáció 10 A 310.lépés feladatai Igényelt rendszer folyamatainak meghatározása 10 Meg kell határozni a követelményeket, melyeket a rendszerszervezési alternatíva nem fed le. Okok! 20 Ki kell egészíteni az 1.szintű logikai DFD-ot az alternatíva új funkcióival, és el kell hagyni, melyeket már nem tartalmaz a határon belül. 30 Az alacsonyabb absztrakciós szintű DFD-ket is módosítani kell az alternatíva szerint, részletesen meghatározva az igényelt rendszer folyamatleírásait. Követelmény-jegyzéket ki kell egészíteni. SSADM 81 A 310.lépés feladatai 11 Igényelt rendszer folyamatainak meghatározása 40 Az alsóbb szintű folyamatokhoz elemi-folyamat leírásokat kell készíteni. Minden alsó szintű, rendszerhatárt átlépő adatfolyamathoz I/O leírást kell készíteni. 50 A folyamat-leírások azonosítják a rendszer funkcióit és az eseményeit. Ez az AFM alapot ad a funkció-meghatározáshoz, és elősegíti a folyamatok és az adatok közötti korrekt kapcsolatot (logikai adattár-egyed megfeleltetés.) 60 Meg kell határozni az igényelt rendszer felhasználói szerepköreit, és meg kell feleltetni az igényelt rendszer DFD-i külső egyedeinek.* SSADM A 320.lépés Igényelt rendszer adatmodelljének kidolgozása 10 A jelenlegi környezet LDM-jét illeszteni kell a választott rendszerszervezési alternatívához. A LDM-t ki kell egészíteni az új, igényelt rendszer követelményeivel. (Az új követelmények beillesztését a köv.jegyzékben fel kell tüntetni.) Az egyedekhez minden attribútumot meg kell adni. 20 Ellenőrizni kell, hogy a LDM megfelel-e az elemi folyamatoknak. 30 A LDM-t ki kell egészíteni a nem-funkcionális követelmények (pl. hozzáférés korlátozás, biztonsági, archiválási követelmények) általi igényekkel. * SSADM A 330.lépés feladatai A A rendszer funkcióinak előállítása 10 Módosító funkciók meghatározása. Ezeket részint az igényelt rendszer DFD-jai, részint a funkciót elindító esemény (pl. Beszerzés) definiálja. Minden alsó szintű DFD-on szereplő folyamathoz legalább egy funkciónak kell tartoznia. 20 Lekérdező funkciók meghatározása. Meghatározása a követelményjegyzékből, az igényelt rendszer DFM-ből és a felhasználói igényekből (pl. Kölcsönzők adatai) lehet. SSADM 84 14

15 A 330.lépés feladatai 15 A A rendszer funkcióinak előállítása 30 Minden funkciónak meg kell határozni a felhasználói felületét, mint bemeneti/kimeneti adatszerkezetet. Ezt a módosító funkcióknál a DFD-kat támogató ki/bemeneti leírások alapján lehet megtenni. Lekérdező funkciónál a felhasználóval kell tisztázni. 40 Meg kell határozni az igényelt rendszer dialógusait, összerendelve a felhasználói szerepköröket és a funkciókat egy mátrixban. 50 Minden funkcióhoz meg kell határozni a szolgáltatás minőségi követelményeit.* SSADM A 340.lépés feladatai Az igényelt adatmodell megerősítése 10 Ki kell választani azokat a funkciókat, melyek ki/bemeneteire a relációs adatelemzést elvégezzük. 20 A ki/bemeneteken végre kell hajtani a relációs adatelemzést, és létre kell hozni a kiválasztott funkciókhoz egy normalizált relációkat tartalmazó halmazt. 30 A kiválasztott funkciók normalizált relációit át kell alakítani logikai rész-adatmodellé. 40 Ha a rész-modellnek vannak olyan tulajdonságai, melyekkel a logikai adatszerk. nem rendelkezik, akkor új egyedek és kapcsolatok bevezetésével módosítani kell az igényelt rendszer LDM-jét.* SSADM A 350.lépés feladatai A A specifikációs prototípusok kidolgozása 10 Ki kell választani a prototípus készítésbe bevont dialógusokat és jelentéseket. 20 Prototípusonként el kell készíteni a dialógusok menüit, parancs-szerkezeteit, a prototípushoz tartozó felhasználó szerepkörökhöz. 30 Azonosítani kell a képernyő és jelentés elemeket, amelyekhez prototípust kell készíteni, és létre kell hozni a prototípus-bejárási utakat, összeillesztve a dialógus menüivel. A feladatokat minden prototípus-bejárási úthoz legalább egyszer végre kell hajtani, a felhasználó igényeinek ismeretében többszöri iteráció is lehet. A 350.lépés feladatai 19 A A specifikációs prototípusok kidolgozása 40 Meg kell választani a prototípus-bejárási utakat a kiválasztott prototípus készítő eszköz segítségével. 50 Fel kell készülni prototípus bemutatókra. 60 Be kell mutatni a prototípusokat az adott szerepkörhöz kijelölt felhasználónak. 70 A bemutatók eredményét/tapasztalatait rögzíteni kell. 80 A bemutatott prototípusok alapján a követelményspecifikációt ki kell egészíteni.* SSADM 87 SSADM A 360.lépés feladatai Feldolgozási folyamatok meghatározása 10 A logikai adatszerkezetben alulról felfelé haladva, minden egyedhez meg kell határozni azokat az eseményeket, melyek módosító hatással vannak az egyedre. (Sok esemény egy egyed.) Egyedélettörténet: ez segít azonosítani a feldolgozási folyamat alapműveleteit. A feladatok párhuzamosan futnak. A 360.lépés feladatai Feldolgozási folyamatok meghatározása 20 Felfelé haladva az adatszerkezetben, meg kell határozni egyszerű egyed-élettörténeteket. Azokban a (adat-)párhuzamosságokat fel kell oldani. 30 Minden eseményhez létre kell hozni egy esemény-hatás ábrát. (Egy esemény több egyed.) Ellenőrizni kell, hogy a feldolgozási folyamat által bejárt utat az adatszerkezeten. Az adatelemek lefedik-e az esemény által igényelt adatszerkezetet? 40 Be kell építeni a követelményjegyzékbe az egyedtörténet elemzéssel feltárt új alapműveleteket (követelményeket.) A LDM-t ki kell egészíteni az új, vagy módosult egyedekkel. SSADM 89 SSADM 90 15

16 A 360.lépés feladatai 21 Feldolgozási folyamatok meghatározása 22 A 370.lépés A A rendszer-célkitűzések véglegesítése A további szekvenciális feladatok: 50 Minden lekérdező funkcióhoz meg kell határozni egy lekérdező utat. 60 Ki kell egészíteni az igényelt rendszer logikai adatszerkezetét az egyedek és kapcsolatok mennyiségi adataival.* 10 A követelményjegyzéket ellenőrizni kell, hogy minden funkcionális követelmény megvalósul-e a rendszer specifikációjában. 20 Azonosítani kell nem-funkcionális követelm.-t, meghatározva azt a követelményjegyzékben, funkcióleírásokban, az igényelt rend. LDM-ben. SSADM 91 SSADM 92 A 370.lépés 23 A A rendszer-célkitűzések véglegesítése 30 Minden funkciót ellenőrizni kell a funkciójegyzékben, hogy teljesen definiált-e, beleértve a szolgáltatási szintre vonatkozó mérhetőséget. 40 Meg kell bizonyosodni, hogy az igényelt rendszer LDM-je minden lényeges nem-funkcionális követelményt is tartalmaz-e.* SSADM A 380.lépés feladatai Követelmények specifikációjának összegzése 10 A modul termékek konzisztenciáját ellenőrizni kell: adatjegyzék, esemény-hatás ábrák, egyed-élettörténetek, lekérdezési utak, funkcióleírások, I/O adatszerkezetek, új LDM, köv.jegyzék, felhasználói szerepkör-funkció mátrix. SSADM 94 A 380.lépés feladatai Követelmények specifikációjának összegzése A 3.szakasz termékei 20 Össze kell állítani és ki kell bocsátani a követelmény-specifikációt a szervezeti szabványoknak megfelelően.* * Termékek: Követelmény-specifikáció Parancsszerkezetek Menüszerkezetek Prototípus kiértékelés SSADM 95 SSADM 96 16

17 A 3.szakasz technikái * Technikák: DFD LDM Dialógustervezés Egyed-esemény modellezés Funkció-meghatározás Relációs adatelemzés Követelmény-meghatározás Specifikációs prototípus készítés SSADM 97 Logikai rendszerspecifikációs (LS) modul * Az LS modul célja A projektvezetés a választott rendszerszervezési alternatíva és a követelmény-specifikáció ismeretében mérlegeli az információtechnológiai lehetőségeket: programozási nyelvek, fejlesztői/futtatási környezet, platformok,stb. A követelmény-specifikáció alapján történik a rendszertervezés, melyben elkészülnek a rendszer lekérdezési, illetve módosító i. SSADM 98 Logikai rendszerspecifikációs (LS) modul /2 Az LS modul szakaszai A modul tevékenység előfeltételei: * Kiinduló anyagok: Szervezetszintű környezeti útmutató Projektalapító okirat Követelmény-specifikáció Választott rendszerszervezési alternatíva A logikai rendszerspecifikáció modulnak két szakasza van: 4.szakasz: Rendszertechnikai alternatívák 5.szakasz: Logikai rendszertervezés SSADM 99 SSADM 100 Logikai rendszerspecifikációs modul tervei kiért. kap.tervezési inform. szerv.szintű körny. útmutató projektalapító okirat követelményspec. vál.rendszerv. altern. Követelm.-specifikáció Az LS modul szakaszai Logikai rendszerspecifikáció ellenőrzés 4.szakasz* Információ és ellenőrzés (0) Rendszertechn. alternatívák 5.szakasz* Logikai rendszertervezés Logikai rendszerspecifikációs modul alkalm.szintű körny. útmutató kapacitásterv. információ techn. körny. leírása rendszertechn. alternatívák Teljesítési jelentések Logikai rendszerterv SSADM 101 LS modul, 4.szakasz: Rendszertechnikai alternatívák * A szakasz célja Az IT környezet, a rendszertechnikai alternatívák (max. 3) körvonalazása hatékonysági és költség kritériumok alapján. Az alternatívák vázlatos kidolgozása a szűkítéshez szükséges mértékig. A végső alternatíva kiválasztásához elő kell készíteni a költség, hatékonyság elemzést / indoklást. A választott alternatívához el kell készíteni a technikai környezet leírását. (Ez a fizikai rendszertervezési modul bemenete lesz.) SSADM

18 LS modul, 4.szakasz (Rendszertechnikai alternatívák) /2 LS modul, 4.szakasz lépései (Rendszertechnikai alternatívák) /3 A szakasz tevékenységeinek előfeltételei: * Kiinduló anyagok: Szervezetszintű környezeti útmutató Projektalapító okirat Követelmény-specifikáció Választott rendszerszervezési alternatíva A 4.szakasz lépései: 410.lépés: Rendszertechnikai alternatívák meghatározása 420.lépés: Rendszertechnikai alternatíva kiválasztása SSADM 103 SSADM szakasz tervei LS modul, 4.szakasz strukturális modellje 25 Kiértékelt kapac.- terv. információ 410.lépés* Rendszertechn. alternatívák meghatározása projektalapító okirat követelm.specifikáció vál.rendszerszerv. altern. kiértékelt kapacitástervezési információ szervezetszintű környezeti útmutató 4.szakasz-Rendszertechn. alternatívák Információ és ellenőrzés (4) 4.szakasz irányítás Kapacitástervezési információ rendszertechnikai alternatívák 420.lépés* Rendszertechn. alternatíva kiválasztása rendszertechnikai altern. választás Rendszertechn. alternatívák Alkalmazásszintű körny. útmutató kapacitásterv. információ techn.környezet leírása SSADM lépés feladatai 26 (Rendszertechnikai alternatívák kidolgozása) 10 A követelményjegyzék alapján vizsgálni kell, hogy minden alternatíva kielégíti-e azt. 20 A követelményeknek eleget tevő, max. 6 vázlatos rendszertechnikai alternatívát ki kell jelölni. 30 A felhasználóval együtt mérlegelve a fenti alternatívákat 2-3 alternatívára kell csökkenteni. 40 Ezekről az alternatívákról leírást kell készíteni: HW/SW jellemzők, terjedelmük / mennyiség, mely követelmények nem teljesülnek, stb. SSADM lépés feladatai /2 (Rendszertechnikai alternatívák kidolgozása) Minden alternatívához kapacitástervezés becslés kell. Meg kell bizonyosodni, hogy a szolgáltatási követelmények teljesülnek-e. 60 Az értékelést ki kell egészíteni: hatáselemzéssel (a techn.környezet hatását a szervezetre és működésre), vázlatos fejlesztési tervvel (a fejlesztés további részeire tevékenységháló, -leírás, termékfelépítési szerk., termék-származtatási ábra, - leírás, becsült erőforrás igény), költség-haszon elemzéssel (objektív mérce az alternatívák összeméréséhez).* SSADM lépés feladatai (Rendszertechnikai alternatíva kiválasztása) 10 Alternatívák bemutatása a projektvezetésnek, felhasználó más képviselőinek. Döntéshozás támogatása elemzéssel, mérlegeléssel. 20 A választott rendszertechnikai alternatívához a technikai környezet leírását el kell készíteni. 30 Ellenőrizni kell, hogy a szolgáltatási követelmények továbbra is teljesülnek-e. 40 Egyedi felhasználói útmutatót kell készíteni a szervezet szabványos környezeti útmutatójából (pl. SzMSz, ügyrend) kiindulva. SSADM

19 LS modul, 4.szakasz (Rendszertechnikai alternatívák) Termékek: * Alkalmazásszintű környezeti útmutató * Kapacitástervezési kiinduló összeállítás * Technikai környezet leírása (a vál. alternatívához) * Rendszertechnikai alternatívák Technikák: * Dialógustervezés * Fizikai adattervezés * Fizikai folyamattervezés * Rendszertechnikai alternatívák* LS modul, 5.szakasz: Logikai rendszertervezés * A szakasz célja: Részletesen meg kell határozni a követelményspecifikációban már rögzített feldolgozási szerkezeteket (adatszerkezet ellenőrzés). Dialógus formában ki kell dolgozni a feldolgozás ember-gép kapcsolatát. A logikai rendszertervezésnél szem előtt kell tartani, hogy az különféle technikai környezetben megvalósítható, ill. maximálisan újrafelhasználható legyen. SSADM 109 SSADM 110 LS modul, 5.szakasz /2 (Logikai rendszertervezés) LS modul, 5.szakasz lépései /4 (Logikai rendszertervezés) A szakasz tevékenységeinek előfeltételei: * Kiinduló anyagok: Környezeti útmutató Követelmény-specifikáció * Hivatkozott anyagok: Parancs-szerkezetek (prototípusból) Menüszerkezetek (prototípusból) Jelentés-formátumok (prototípusból) Prototípus kiértékelése SSADM 111 A 5.szakasz lépései: 510.lépés: Felhasználói dialógusok meghatározása 520.lépés: Módosító feldolgozások tervezése 530.lépés: Lekérdező feldolgozások tervezése 540.lépés: Logikai rendszerterv összeállítása SSADM szakasz tervei LS modul, 5.szakasz strukturális modellje 29 funkcióleírások I/O adatszerkezetek köv.jegyzék körny.útmutató szerepkör-funkció m. esemény-hatás ábrák egyed-élettörténetek funkcióleírások I/O adatszerk. Ig. rendsz. LDM-je körny.útmutató lekérdezési utak funcióleírások I/O adatszerk. Ig.rendsz. LDM-je körny.útmutató 510.lépés Felhasználói dialógusok meghatározása Információ és ellenőrzés (4) 5.szakasz irányítás Esemény-hatás ábrák,elemi foly.leírása lekérdezési utak, I/O adatszerkezet ig.rendsz.ldm-je, szerepkör-funkció mát. 5.szakasz-logikai rendszertervezés parancsszerkezetek, dialógus-vezérlési táblázatok dialógusszintű tájék., dialógusszerkezetek menüszerkezetek, köv.jegyzék Módosító feldolg.modellek 520.lépés* egyedleírások Módosító egyed-élettöténetek folyamatok tervezése 530.lépés* Lekérdező folyamatok tervezése Parancsszerkezetek, dialóg.-vez.táblák dialógusszerk., eseményhatás ábrák elemi foly.leírása, lekérdezési utak lekérd.feld.modellek, egyed-élettörténetek funkcióleírások, I/O adatszerk. menüszerk., igényelt rendsz.ldm-je köv.jegyzék, módosító feld.modellek felh.szerepkör-funkció mátrix 540.lépés* Logikai rendszerterv összeállítása Logikai rendszerterv SSADM Az 510.lépés feladatai (Felhasználói dialógusok meghatározása) A dialógusokban azonosítani kell a dialóguselemek logikai csoportjait (DLC).> 20 A kialakított DLC-k alapján meg kell határozni a dialóguson belüli navigációs útvonalakat. 30 Minden felhasználói szerepkörhöz meg kell határozni a funkciókat: Szerep-funkció mátrix. > Ehhez mátrix-soronként a dialógusokat egy menü-szerkezetbe kell gyűjteni. 40 Meg kell határozni a dialógusszintű tájékoztatás követelményeit.* SSADM

20 32 Az 520.lépés feladatai (Módosító feldolgozások tervezése) 10 Állapotjelzőket kell rendelni az egyedélettörténetekhez, és az állapotjelzők értékeinek jelentését dokumentálni kell minden egyed leírásában. (Események egy egyedre) A feladatokat minden eseményre el kell végezni: 20 Az esemény-hatás ábrát (műveletek) át kell alakítani feldolgozási szerkezetté. > (Egy esemény egyedekre) 30 Az egyed-élettörténeteket felhasználva, fel kell sorolni az esemény által érintett egyedekhez tartozó műveleteket (Műveletjegyzék készítése). SSADM 115 Az 520.lépés feladatai (Módosító feldolgozások tervezése) A feldolgozási szerkezetekhez hozzá kell rendelni a műveleteket. Minden választási (szelekció: ) és ismétlődési (iteráció: *) elemhez hozzá kell rendelni a megfelelő feltételvizsgálatot. > 50 Meg kell határozni a hibákat kezelő kimeneteket.* SSADM 116 Az 530.lépés feladatai 34 (Lekérdező feldolgozások meghatározása) A feladatokat minden lekérdezéshez el kell végezni: 10 A lekérdezéshez tartozó lekérdezési utat át kell alakítani feldolgozási szerkezetté, amely a lekérdező feldolgozási folyamat bemenő adatszerkezetét fogja ábrázolni. > 20 A kimenő adatszerkezetet > az I/O adatszerkezet kimenő adatai alapján kell létrehozni. Az 530.lépés feladatai (Lekérdező feldolgozások meghatározása) Azonosítani kell a megfeleltetést a bemenő és a kimenő adatszerkezetek között, és össze kell vonni a két szerkezetet egyetlen feldolgozási szerkezetbe. > 40 Fel kell sorolni a műveleteket (az integritási műveleteket is) és a feltételeket, > és hozzá kell rendelni ezeket a feldolgozási szerkezethez. 50 Meg kell határozni a hiba-kimeneteket.* SSADM 117 SSADM Az 540.lépés feladatai (Logikai rendszerterv összeállítása) LS modul, 5.szakasz (Logikai rendszertervezés) 10 Ellenőrizni kell a logikai tervezés termékeinek teljességét és kompatibilitását. 20 Össze kell állítani a logikai rendszertervet a szervezeti szabványoknak megfelelően. Termékek: * Logikai rendszerterv Technikák: * Dialógustervezés * Egyed-esemény modellezés * Logikai adatfeldolgozás tervezése SSADM 119 SSADM

21 PD modul, 6.szakasz: Fizikai rendszertervezés Az SSADM nem ad pontos technikákat és termékleírásokat a fizikai rendszertervezéshez, mert azok erősen függnek a konkrét megvalósítástól * A szakasz célja: Az adatok és folyamatok fizikai részleteinek meghatározása * Előfeltétel A 6. szakasz tervei A 6. szakasz ellenőrzésének módja SSADM 121 PD modul, 6.szakasz: Fizikai rendszertervezés A 6. szakasz lépései (Tevékenységek) 610. lépés: Fizikai tervezés előkészítése 620. lépés: Fizikai adatterv készítése 630. lépés: Folyamat-komponens összerendelés 640. lépés: Fizikai adattervek optimalizálása 650. lépés: Folyamat specifikáció készítés 660. lépés: Folyamatok adatinterfészeinek rendezése 670. lépés: Fizikai tervek összeállítása SSADM 122 PD modul, 6.szakasz: Fizikai rendszertervezés Összefoglaló * Termékek: Fizikai adatterv Fizikai folyamatterv Folyamat-adat kapcsolat A módszer fő termékeinek származtatása SSADM 123 SSADM 124 Jelenlegi Ph-DFM Jelenlegi L-DFM Funkció meghatározás I/O adatszerk Projekt alapító okirat Igényelt rendsz. DFM Relációs adatelemzés Logikai adattár-egyed megfeleltetés Jelenlegi LDM Követelményjegyzék Logikai adattár-egyed megfeleltetés Rendszerszerv.- alternatívák Igényelt rendsz. LDM SSADM 125 RTA Funkc.meghat. Rel.adatelem. Ig.LDM prototípusok Dialógus tervezés módosít események Egyed-élettört. Áll.jelzők műveletek Funkció-komponens megv.terv és progr.spec. kimenetek egyedek lekérdezések Eseményhatásábrák egyed-esemény modellezés Módosít.feldolg. modellek Lekérd.feldolg. modellek logikai adatfeld.tervezés Folyamat-adat kapcsolat Teljesítmény prognózis Lekérdezési utak Optim. Rendsz.technikai alternatívák SSADM 126 RSzA Fizikai adatbázisterv 21

22 Könyv kölcsönzése Könyv visszavitele Az SSADM technikáinak felsorolása * Követelmény-meghatározás * Dialógustervezés * Adatfolyam modellezés * Logikai adatmodellezés * Rendszerszervezési alternatívák kiválasztása * Funkció-meghatározás * Relációs adatelemzés * Specifikációs prototípus készítés * Egyed-esemény modellezés * Rendszertechnikai alternatívák kialakítása * Logikai adatfeldolgozás tervezése * Fizikai adattervezés * Fizikai folyamatspecifikáció SSADM 127 Szakaszok és technikák Technika / Szakasz Követelmény-meghatározás x x x Dialógus tervezés x x x x Adatfolyam modellezés x x x x Logikai adatmodellezés x x x x Rendszerszervezési altern. x x Funkció-meghatározás x Relációs adatelemzés x x Specifik. prototípus-készítés x Egyed-esemény modellezés x x Rendszertechnikai altern. x x Logikai adatfeldolg. tervezés x Fizikai adattervezés x x Fizikai folyamatspecifikáció x x SSADM 128 Esemény által okozott változás - Állapotjelző I/O szerkezet Kölcsönzés Foglalás lekérdezés Kiadás Módosítások Kölcsönzés Kölcsönzés megszűnik törlése -/1 5,6/- Módosítás Hosszabbítás kérés * Könyv 1 hónap a visszaadva lejárat után 1-4/5 4/6 Kölcsönzés lejár 1,2,3/4 Hosszabbítás Nem hosszabbítható 1,2/2 1,2/3 SSADM 129 ISBN (input) Könyvadatok (output) Foglalási dátum (output) Foglalások Foglalás SSADM 130 * Iteráció Kölcsönző adatai (output) Egyed-esemény modellezés: Egyed-történet; Eseményhatás diagramok Kölcsönzés hosszabbítás Dialógus tervezés Funkció meghatározás Új könyv beszerzés I/O szerkezetek Foglalás Dialógus meghatározás I/O szerkezet átvétele Könyv L Kölcsönző M Kölcsönzés L M T Foglalás L Író L L létrehozás M módosítás T törlés Dialóguselemek logikai csoportosítása (DLC) > DLC SSADM 131 SSADM

23 Hatáskör Típus Kód Input Dialóguselemek, DLC-k a dialógusok közötti navigációhoz < Hatáskör Típus Megnevezés Output Output Saját Szervezet Kód Saját Szervezet Adatok Hatáskör (Dialógushoz Próba) Választott Hatáskör Kód Input Saját Szervezet Megnevezés Ügycsoport Adatok Ügycsoport Kód Hatáskörök Hatáskör Kód Output Output Output Hatáskör * Output Hatáskör Leírás Ügycsoport Neve Output Szerepkör funkció mátrix Ügyintéző Titkár Főosztályvez. Osztályvez. Póstabontó Szignálás X X Iktatás X Ügycsoportba sorolás X Ügyiratkísérő készít. Ügyállapot megvált. X X SSADM 133 SSADM 134 Menüszerkezet < Ügyintéző főmenüje MEN01 Esemény-hatás diagram Cím KÖNYV KÖLCSÖNZŐ [kért] Dokumentum kezelés Ügyiratkísérő készítés Ügyállapot változtatás MEN02 MEN03 DIAL24 Intézkedés MEN05 KÖNYV KÖNYV [Nem kölcsön-tő] [Kölcsönözhető] Feldolgozási művelet- Feldolgozási egység PÉLDÁNYOK FOGLALÁS Lekérdezés Ügycsoport átsorolás Felfüggesztés DIAL34 DIAL22 DIAL16 * PÉLDÁNY KÖLCSÖNZÉS KÖLCSÖNZŐ SSADM 135 SSADM 136 EHD-ból feldolgozás Jackson-struktúra rajzolása < Nem kölcsönözhető könyv if KH=n Könyv kölcsönzése Kölcsönözhető példányok Kölcsönözhető * példány Kölcsönzés While foglaltság=y < if KH =y Kölcsönözhető könyv Foglalás Írókód Író Szerző csoport Szerző Lekérdezési út meghatározása * Könyv Foglalás csoport Foglalás Visszakeressük azokat a kölcsönzőket, akik egy adott író < műveire várakoznak. * Elérések csoportosítása az elérési úton Kölcsönző SSADM 137 SSADM

24 Az I/O szerkezetből a lekérdezés outputja: az input elhagyása Foglalás író szerint Csoportosítás, átalakítás Jackson szerkezetté => I/O szerkezetből output igény, elérési útbejárásból input igény: a két adatszerkezet egységesítése <=>műveletek, feltételek < Író neve Könyvek Könyv * Írókód (input) 1 1-Read Író by Key 2-Read next Szerző of Író Író adatainak 2 Író Szerzők While not end of Szerző Szerző * Könyv címe Foglalások Könyv adatok Foglalkozások Kölcsönző Foglalás adatai dátuma (Output) (Output) < SSADM 139 Foglalás adatok Foglalkozás SSADM 140 * Kölcsönző adatok Köszönöm a figyelmet! SSADM

I. Bevezetés. I. 1. Problémafelvetés INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK

I. Bevezetés. I. 1. Problémafelvetés INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK 3. Strukturált rendszerfejlesztési módszertan Dr. Risztics Péter Irányítástechnika és Informatika Tanszék risztics@iit.bme.hu I. Bevezetés. I. 1. Problémafelvetés Mi a SW?

Részletesebben

Az előadás célja. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 1

Az előadás célja. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 1 Az előadás célja A munkafolyamat ezés módszereinek és technikáinak bemutatása A munkafolyamat ezést körülvevő fejlesztési környezetnek és a munkafolyamat ezés főbb lépéseinek ismertetése Információrendszer

Részletesebben

Követelmény meghatározás. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 1

Követelmény meghatározás. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 1 Követelmény meghatározás Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 1 A követelményjegyzék a rendszerfejlesztési alapmintában Döntési struktúra Vizsgálat/ helyzetfelmérés

Részletesebben

AZ ELőADÁS CÉLJA. a funkciók dokumentálásának bemutatása. az SSADM szerkezetben elfoglalt helyének bemutatása

AZ ELőADÁS CÉLJA. a funkciók dokumentálásának bemutatása. az SSADM szerkezetben elfoglalt helyének bemutatása AZ ELőADÁS CÉLJA a funkciók fogalmának bevezetése a funkciók azonosításának bemutatása a funkciók dokumentálásának bemutatása az SSADM szerkezetben elfoglalt helyének bemutatása Információrendszer fejlesztés

Részletesebben

Tartalom. Nagy rendszerek struktúrált fejlesztése (SSADM) Bevezető. Történet A strukturális modell Az SSADM technikái Az SSADM termékei

Tartalom. Nagy rendszerek struktúrált fejlesztése (SSADM) Bevezető. Történet A strukturális modell Az SSADM technikái Az SSADM termékei Nagy rendszerek struktúrált fejlesztése (SSADM) Szoftvertechnológia előadás Tartalom Áttekintés A strukturális modell Az SSADM technikái Az SSADM termékei 2 Bevezető Az SSADM az angol "Structured Systems

Részletesebben

Funkcionális modellek leképezése

Funkcionális modellek leképezése III.rész Funkcionális modellek leképezése A felhasználói interfész Elemei: Dialógusok Menük Képerny k/ablakok Nyomtatványok/nyomtatott táblázatok Az on-line folyamatok szétválasztása Off-line folyamatok

Részletesebben

Funkcionális modellek leképezése. Dialógusok meghatározása

Funkcionális modellek leképezése. Dialógusok meghatározása III.rész Funkcionális modellek leképezése A felhasználói interfész Elemei: Dialógusok Menük Képerny k/ablakok Nyomtatványok/nyomtatott táblázatok Az on-line folyamatok szétválasztása Off-line folyamatok

Részletesebben

S S A D M ELEMZÉSI ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN. Structured Systems Analysis and Design Method

S S A D M ELEMZÉSI ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN. Structured Systems Analysis and Design Method S S A D M ELEMZÉSI ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN Structured Systems Analysis and Design Method Mi az SSADM? Kifejezetten a rendszerelemzést és a szoftverfejlesztést támogatja. Eljárási, műszaki és dokumentációs

Részletesebben

Infokommunikációs technológiák Bevezetés az Informatikai részhez INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK

Infokommunikációs technológiák Bevezetés az Informatikai részhez INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK /Műszaki Menedzser Szak/ 1. Bevezetés az Informatikai részhez Dr. Risztics Péter Irányítástechnika és Informatika Tanszék risztics@iit.bme.hu A legfontosabb tudnivalók 1.

Részletesebben

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom A szoftver-folyamat Szoftver életciklus modellek Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 4. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 2. 2 A szoftver-folyamat Szoftver

Részletesebben

SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer

SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer SSADM Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer MTA Információtechnológiai Alapítvány 1993 Készült a brit kormány informatikai központja által megszerzett engedély alapján az "SSADM Version 4

Részletesebben

SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer

SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer SSADM Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer MTA Információtechnológiai Alapítvány 1993 Készült a brit kormány informatikai központja által megszerzett engedély alapján az "SSADM Version 4

Részletesebben

Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve

Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve Kérdő Attila, ügyvezető, INSERO Kft. EOQ MNB, Informatikai Szakosztály, HTE, ISACA 2012. május 17. Módszertanok

Részletesebben

Információtartalom vázlata

Információtartalom vázlata 1. Az Ön cégétől árajánlatot kértek egy üzleti portál fejlesztésére, amelynek célja egy online áruház kialakítása. Az árajánlatkérés megválaszolásához munkaértekezletet tartanak, ahol Önnek egy vázlatos

Részletesebben

Módszerek és technikák

Módszerek és technikák Szervezeti tevékenység elemzése Business Activity Model, BAM Módszerek és technikák Milyen kérdésekre keresünk választ: Miért? Mit? Mikor? Hogyan? Szervezeti szempontok Tevékenységek logikai modellje Szervezeti

Részletesebben

3. Komplex szoftver rendszerek fejlesztési módszertana

3. Komplex szoftver rendszerek fejlesztési módszertana 3. Komplex szoftver rendszerek fejlesztési módszertana A módszertan fejlesztési elvek, módszerek, eljárások és eszközök meghatározott halmaza, mely rendszerint a teljes fejlesztési ciklust, vagy annak

Részletesebben

Információs rendszerek Információsrendszer-fejlesztés

Információs rendszerek Információsrendszer-fejlesztés Információs rendszerek Információsrendszer-fejlesztés A rendszerfejlesztés életciklusa problémadefiniálás helyzetfeltárás megvalósítási tanulmány döntés a fejlesztésrıl ELEMZÉS IMPLEMENTÁCIÓ programtervezés

Részletesebben

AZ ELőADÁS CÉLJA. Miért készítünk adatfolyam-modellt? A módszerben elfoglalt helyének és szerepének meghatározása

AZ ELőADÁS CÉLJA. Miért készítünk adatfolyam-modellt? A módszerben elfoglalt helyének és szerepének meghatározása AZ ELőADÁS CÉLJA Miért készítünk adatfolyam-modellt? A módszerben elfoglalt helyének és szerepének meghatározása A adatfolyam-modellezés jelöléseinek ismertetése Egy adatfolyam-modell elkészítési módszer

Részletesebben

SSADM. Az SSADM (Structured System Analysis and Desing Method) egy rendszerelemzési módszertan.

SSADM. Az SSADM (Structured System Analysis and Desing Method) egy rendszerelemzési módszertan. SSADM Az SSADM (Structured System Analysis and Desing Method) egy rendszerelemzési módszertan. A struktúrált módszertanok alapelvei: Elemzés felülről lefelé: alrendszerekre, funkciókra, folyamatokra bontás

Részletesebben

SDM. Adatbáziskezelés és könyvtári rendszerszervezés. Konkrét problémamegoldásra orientált elvek, szabályok együttese

SDM. Adatbáziskezelés és könyvtári rendszerszervezés. Konkrét problémamegoldásra orientált elvek, szabályok együttese SDM Adatbáziskezelés és könyvtári rendszerszervezés Módszertanok Módszer fogalma: Konkrét problémamegoldásra orientált elvek, szabályok együttese Módszertan fogalma: Az információs rendszer létrehozásához

Részletesebben

AZ ELőADÁS CÉLJA. megmagyarázni, hogy milyen célból használunk entitás-esemény modellezést. az alábbiak elkészítésekor használt eljárások bemutatása:

AZ ELőADÁS CÉLJA. megmagyarázni, hogy milyen célból használunk entitás-esemény modellezést. az alábbiak elkészítésekor használt eljárások bemutatása: AZ ELőADÁS CÉLJA megmagyarázni, hogy milyen célból használunk entitás-esemény modellezést a jelölések ismertetése az alábbiak elkészítésekor használt eljárások bemutatása: ENTITÁS-ELÉRÉSI TÁBLÁZAT ENTITÁS-ÉLETTÖRTÉNETEK

Részletesebben

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt Követelmény felmérés DW séma tervezése Betöltési modul tervezése Fizikai DW tervezése OLAP felület tervezése Hardver kiépítése Implementáció Tesztelés, bevezetés

Részletesebben

ADATBÁZIS ALAPÚ RENDSZEREK

ADATBÁZIS ALAPÚ RENDSZEREK ADATBÁZIS ALAPÚ RENDSZEREK Szoftverrendszerek fejlesztése SSADM Diagramok készítése A SZOFTVER, MINT TERMÉK Nem csupán a végrehajtható állományok Sokkal több Számos különböző komponensből áll Maga a számítógépes

Részletesebben

Tartalom. Nagy rendszerek struktúrált fejlesztése (SSADM) Bevezetı. Történet. Nyolc ok az SSADM használatára. Nyolc ok az SSADM használatára

Tartalom. Nagy rendszerek struktúrált fejlesztése (SSADM) Bevezetı. Történet. Nyolc ok az SSADM használatára. Nyolc ok az SSADM használatára Nagy rendszerek struktúrált fejlesztése (SSADM) Szoftvertechnológia elıadás Tartalom Áttekintés A strukturális modell Az SSADM technikái Az SSADM termékei 2 Bevezetı Az SSADM az angol "Structured Systems

Részletesebben

Tartalomjegyzék SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer

Tartalomjegyzék SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer i Tartalomjegyzék SSADM Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer MTA Információtechnológiai Alapítvány 1993 Tartalomjegyzék ii Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer Áttekintés Az

Részletesebben

4. Az SSADM termékei

4. Az SSADM termékei 4. Az SSADM termékei Ebben a fejezetben az SSADM termékekkel kapcsolatos leírásai szerepelnek. Ez két részre oszlik, az első a termékfelépítési szerkezetet ábrázolja és írja le, a második szabványos termékleírásokat

Részletesebben

01. gyakorlat - Projektalapítás

01. gyakorlat - Projektalapítás 2 Követelmények 01. gyakorlat - Projektalapítás Szoftvertechnológia gyakorlat OE-NIK A félév során egy nagyobb szoftverrendszer prototípusának elkészítése lesz a feladat Fejlesztési módszertan: RUP CASE-eszköz:

Részletesebben

Projectvezetők képességei

Projectvezetők képességei Projectvezetők képességei MOI modell Motivation ösztönzés Organisation szervezés Ideas or Innovation ötletek vagy újítás Más felosztás Probléma megoldás Vezetői öntudat Teljesítmény Befolyás, team képzés

Részletesebben

MÓDSZERTAN LEÍRÁS. NKTH Biztonsági rendszertervezési módszertan. 2007.09.05. Terjedelem: 69 oldal Készítette: Dr. Remzső Tibor

MÓDSZERTAN LEÍRÁS. NKTH Biztonsági rendszertervezési módszertan. 2007.09.05. Terjedelem: 69 oldal Készítette: Dr. Remzső Tibor MÓDSZERTAN LEÍRÁS NKTH Biztonsági rendszertervezési módszertan 2007.09.05. Terjedelem: 69 oldal Készítette: Dr. Remzső Tibor A dokumentum adatlapja Azonosítás Dokumentum adatai Dokumentum címe Biztonsági

Részletesebben

Rendszer szekvencia diagram

Rendszer szekvencia diagram Rendszer szekvencia diagram Célkitűzések A rendszer események azonosítása. Rendszer szekvencia diagram készítése az eseményekre. 2 1.Iteráció Az első igazi fejlesztési iteráció. A projekt kezdeti szakaszában

Részletesebben

AZ ELőADÁS CÉLJA. A logikai adatmodellezés fogalmának bevezetése. A logikai adatszerkezet jelöléseinek és struktúrájának bemutatása

AZ ELőADÁS CÉLJA. A logikai adatmodellezés fogalmának bevezetése. A logikai adatszerkezet jelöléseinek és struktúrájának bemutatása AZ ELőADÁS CÉLJA A logikai adatmodellezés fogalmának bevezetése A logikai adatszerkezet jelöléseinek és struktúrájának bemutatása Annak bemutatása, hogy a logikai adatmodellezés használatával hogyan lehet

Részletesebben

Software Engineering Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár

Software Engineering Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Software Engineering Dr. Barabás László Ismétlés/Kitekintő Software Engineering = softwaretechnológia Projekt, fogalma és jellemzői, Személyek és szerepkörök Kitekintő: Modell, módszertan 2 Dr. Barabás

Részletesebben

Software Engineering Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár

Software Engineering Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Software Engineering Dr. Barabás László Ismétlés/Kitekintő Ismétlés Software Engineering = softwaretechnológia Projekt, fogalma és jellemzői, személyek és szerepkörök Modell, módszertan Kitekintés Elemzés/

Részletesebben

Infokommuniációs technológiák

Infokommuniációs technológiák A Projekt meghatározása INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK 2. A PROJEKT Dr. Risztics Péter Irányítástechnika és Informatika Tanszék risztics@iit.bme.hu Lehetséges megfogalmazások: 1. Tudatos tevékenység-irányítási,

Részletesebben

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB DOMBORA SÁNDOR BEVEZETÉS (INFORMATIKA, INFORMATIAKI FÜGGŐSÉG, INFORMATIKAI PROJEKTEK, MÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI FELADATOK TALÁKOZÁSA, TECHNOLÓGIÁK) 2016. 09. 17. MMK- Informatikai

Részletesebben

Rendszerszervezési módszertanok

Rendszerszervezési módszertanok Rendszerszervezési módszertanok Cél: nagy rendszerek, projektek kézben tartása. Alapjai: strukturált programozás (modulokból építkezés), projektvezetési módszertanok, dokumentálási rendszerek. SSADM: SSADM

Részletesebben

rendszerszemlélető, adatközpontú funkcionális

rendszerszemlélető, adatközpontú funkcionális http://vigzoltan.hu rendszerszemlélető, adatközpontú funkcionális Integrált Vállalatirányítási Rendszerek Alkalmazói fejlesztések mindig valamilyen módszertan alapján történnek. A módszertan eljárások,

Részletesebben

Funkciópont elemzés: elmélet és gyakorlat

Funkciópont elemzés: elmélet és gyakorlat Funkciópont elemzés: elmélet és gyakorlat Funkciópont elemzés Szoftver metrikák Funkciópont, mint metrika A funkciópont metrika alapelveinek áttekintése Bonyolultsággal korrigált funkciópont A funkciópont

Részletesebben

Szoftvertechnológia ellenőrző kérdések 2005

Szoftvertechnológia ellenőrző kérdések 2005 Szoftvertechnológia ellenőrző kérdések 2005 Mi a szoftver, milyen részekből áll és milyen típusait különböztetjük meg? Mik a szoftverfejlesztés általános lépései? Mik a szoftvergyártás általános modelljei?

Részletesebben

55 481 04 0000 00 00 Web-programozó Web-programozó

55 481 04 0000 00 00 Web-programozó Web-programozó A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Programfejlesztési Modellek

Programfejlesztési Modellek Programfejlesztési Modellek Programfejlesztési fázisok: Követelmények leírása (megvalósíthatósági tanulmány, funkcionális specifikáció) Specifikáció elkészítése Tervezés (vázlatos és finom) Implementáció

Részletesebben

Fizikai terv. A fizikai tervezés részei: Adatterv Adatvédelmi terv A rendszer működésének terve Funkciók terve (programspecifikációk) I/O tervek

Fizikai terv. A fizikai tervezés részei: Adatterv Adatvédelmi terv A rendszer működésének terve Funkciók terve (programspecifikációk) I/O tervek Fizikai terv A fizikai tervezés részei: Adatterv Adatvédelmi terv A rendszer működésének terve Funkciók terve (programspecifikációk) I/O tervek Készítsük el a Hallgatói adatok kezelésének Dialógus tervét!

Részletesebben

Témakörök. Structured Analysis (SA) Előnyök (SA) (SA/SD) Jackson Structured Programming (JSP) Szoftvertechnológia

Témakörök. Structured Analysis (SA) Előnyök (SA) (SA/SD) Jackson Structured Programming (JSP) Szoftvertechnológia Témakörök Struktúrált fejlesztés Szoftvertechnológia előadás Structured Analysis/Stuctured Design (SA/SD) Jackson Structured Programming (JSP) Jackson System Development e e (JSD) Data Structured Systems

Részletesebben

Informatikai prevalidációs módszertan

Informatikai prevalidációs módszertan Informatikai prevalidációs módszertan Zsakó Enikő, CISA főosztályvezető PSZÁF IT szakmai nap 2007. január 18. Bankinformatika Ellenőrzési Főosztály Tartalom CRD előírások banki megvalósítása Belső ellenőrzés

Részletesebben

10-es Kurzus. OMT modellek és diagramok OMT metodológia. OMT (Object Modelling Technique)

10-es Kurzus. OMT modellek és diagramok OMT metodológia. OMT (Object Modelling Technique) 10-es Kurzus OMT modellek és diagramok OMT metodológia OMT (Object Modelling Technique) 1 3 Modell és 6 Diagram Statikus modell : OMT Modellek és diagramok: Statikus leírása az összes objektumnak (Név,

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység MINISZTERELNÖKI HIVATAL Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1188-06/1 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartama: 45 perc A 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet

Részletesebben

MŰSZAKI TESZTTERVEZÉSI TECHNIKÁK A TESZT FEJLESZTÉSI FOLYAMATA A TESZTTERVEZÉSI TECHNIKÁK KATEGÓRIÁI

MŰSZAKI TESZTTERVEZÉSI TECHNIKÁK A TESZT FEJLESZTÉSI FOLYAMATA A TESZTTERVEZÉSI TECHNIKÁK KATEGÓRIÁI MŰSZAKI TESZTTERVEZÉSI TECHNIKÁK A TESZT FEJLESZTÉSI FOLYAMATA A TESZTTERVEZÉSI TECHNIKÁK KATEGÓRIÁI MUNKAERŐ-PIACI IGÉNYEKNEK MEGFELELŐ, GYAKORLATORIENTÁLT KÉPZÉSEK, SZOLGÁLTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN

Részletesebben

Rendszer-modellezés, modellezési technikák

Rendszer-modellezés, modellezési technikák Rendszer-modellezés, modellezési technikák System engineering and modelling Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 8. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 10,

Részletesebben

Szakterületi modell A fogalmak megjelenítése. 9. fejezet Applying UML and Patterns Craig Larman

Szakterületi modell A fogalmak megjelenítése. 9. fejezet Applying UML and Patterns Craig Larman Szakterületi modell A fogalmak megjelenítése 9. fejezet Applying UML and Patterns Craig Larman 1 Néhány megjegyzés a diagramokhoz Ez a tárgy a rendszer elemzésről és modellezésről szól. Noha például egy

Részletesebben

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László A kockázat alapú felülvizsgálati és karbantartási stratégia alkalmazása a MOL Rt.-nél megvalósuló Statikus Készülékek Állapot-felügyeleti Rendszerének kialakításában II. rész: a rendszer felülvizsgálati

Részletesebben

1. Áttekintés az entitás-esemény modellezésrõl az SSADM4+-ban 1

1. Áttekintés az entitás-esemény modellezésrõl az SSADM4+-ban 1 1. Áttekintés az entitás-esemény modellezésrõl az SSADM4+-ban 1 Az entitás-esemény modellezésbe azok a technikák tartoznak, amelyek a 'Fogalmi modell' adatai és folyamatai közötti kapcsolatokat írják le.

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.7.13. C(2018) 4438 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek

Részletesebben

Folyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

Folyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamatmodellezés és eszközei Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamat, munkafolyamat Ez vajon egy állapotgép-e? Munkafolyamat (Workflow):

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység MINISZTERELNÖKI HIVATAL Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1147-06/1 Átfogó szakdolgozat készítése, mely egy internetes szolgáltatást tervez és valósít meg vagy a kliens-,

Részletesebben

Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján. www.ritek.hu

Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján. www.ritek.hu Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján. www.ritek.hu BEVEZETŐ az ASP-szolgáltatásról Az ASP-szolgáltatás (Application Service Providing) előnyei A megrendelő

Részletesebben

A Hivatal érvényben lévő alábbi dokumentumok létrehozása, szinkronizálása szükséges

A Hivatal érvényben lévő alábbi dokumentumok létrehozása, szinkronizálása szükséges Informatikai Biztonsági feladatok: Fizikai biztonsági környezet felmérése Logikai biztonsági környezet felmérése Adminisztratív biztonsági környezet felmérése Helyzetjelentés Intézkedési terv (fizikai,

Részletesebben

Szoftverfejlesztő képzés tematika oktatott modulok

Szoftverfejlesztő képzés tematika oktatott modulok Szoftverfejlesztő képzés tematika oktatott modulok 1148-06 - Szoftverfejlesztés Megtervezi és megvalósítja az adatbázisokat Kódolja az adattárolási réteget egy adatbáziskezelő nyelv használatával Programozás

Részletesebben

Planning and Design of Information Systems. André Blokdijk, Paul Blokdijk ACADEMIC PRESS, 1987.

Planning and Design of Information Systems. André Blokdijk, Paul Blokdijk ACADEMIC PRESS, 1987. Planning and Design of Information Systems André Blokdijk, Paul Blokdijk ACADEMIC PRESS, 1987. 4.3 A tervezés határai Mi a tető, mi a lent, mi a centrum - tisztázni kell előre. A 4 modell milyen részlet

Részletesebben

TERMÉKTERVEZÉS PANDUR BÉLA TERMÉKTERVEZÉS

TERMÉKTERVEZÉS PANDUR BÉLA TERMÉKTERVEZÉS TERMÉKTERVEZÉS A SZOFTVERFEJLESZTÉS STRUKTÚRÁJA Szoftverfejlesztés: magában foglalja mindazon elveket, módszereket és eszközöket, amelyek célja a programok megbízható és hatékony elkészítésének támogatása.

Részletesebben

Miskolci Egyetem Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék A minőségbiztosítás informatikája. Készítette: Urbán Norbert

Miskolci Egyetem Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék A minőségbiztosítás informatikája. Készítette: Urbán Norbert Miskolci Egyetem Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék A minőségbiztosítás informatikája Készítette: Urbán Norbert Szoftver-minőség A szoftver egy termelő-folyamat végterméke, A minőség azt jelenti,

Részletesebben

Adatbázis, adatbázis-kezelő

Adatbázis, adatbázis-kezelő Adatbázisok I. rész Adatbázis, adatbázis-kezelő Adatbázis: Nagy adathalmaz Közvetlenül elérhető háttértárolón (pl. merevlemez) Jól szervezett Osztott Adatbázis-kezelő szoftver hozzáadás, lekérdezés, módosítás,

Részletesebben

Nyilvántartási Rendszer

Nyilvántartási Rendszer Nyilvántartási Rendszer Veszprém Megyei Levéltár 2011.04.14. Készítette: Juszt Miklós Honnan indultunk? Rövid történeti áttekintés 2003 2007 2008-2011 Access alapú raktári topográfia Adatbázis optimalizálás,

Részletesebben

Orvostechnikai eszközök gyártmányfejlesztése Aktív orvosi eszközök fejlesztése PEMS V&V. Nagy Katinka

Orvostechnikai eszközök gyártmányfejlesztése Aktív orvosi eszközök fejlesztése PEMS V&V. Nagy Katinka Orvostechnikai eszközök gyártmányfejlesztése Aktív orvosi eszközök fejlesztése PEMS V&V Nagy Katinka 2016-11-24 Bemutatkozás Nagy Katinka Villamosmérnök BSc (2012) Villamosmérnök MSc (2014) Rendszer tesztmérnök,

Részletesebben

SSADM OO nézőpontból. Molnár Bálint Egyetemi docens, Corvinus egyetem

SSADM OO nézőpontból. Molnár Bálint Egyetemi docens, Corvinus egyetem SSADM OO nézőpontból Molnár Bálint Egyetemi docens, Corvinus egyetem Információrendszerek Informáci ciórendszerek adatbázis-központú adatbázis-tervezés fontossága: hatékonyság stabilitás módosíthatóság,

Részletesebben

Objektum orientált software fejlesztés (Bevezetés)

Objektum orientált software fejlesztés (Bevezetés) Objektum orientált software fejlesztés (Bevezetés) Lajos Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Út az objektum orientált szemléletig 1. Klasszikus módszerek: program = adatszerkezetek + algoritmusok

Részletesebben

Rózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.

Rózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual. Rózsa Tünde Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.jpg 2 Kutatási célok Tématerület rövid áttekintése A kiválasztást

Részletesebben

Szoftver-technológia II. Architektúrák dokumentálása UML-lel. Irodalom. Szoftver-technológia II.

Szoftver-technológia II. Architektúrák dokumentálása UML-lel. Irodalom. Szoftver-technológia II. Architektúrák dokumentálása UML-lel Irodalom L. Bass, P. Clements, R. Kazman: Software Architecture in Practice, Addison-Wesley, 2003 H. Störrle: UML 2, Panem, 2007 2 Szoftver architektúra (emlékeztet!)

Részletesebben

SSADM Dokumentáció Adatbázis Alapú Rendszerek

SSADM Dokumentáció Adatbázis Alapú Rendszerek SSADM Dokumentáció Adatbázis Alapú Rendszerek Videó-megosztó oldal Szeged, 2012. 1. Csapattagok Sipos Norbert (SINRABT.SZE) Szűcs Dávid (SZDQACT.SZE) Várkonyi Zoltán (VAZSACT.SZE) 1.1. A projekt bemutatása

Részletesebben

Szombathely Város Vezetõi Döntéstámogató Rendszere VDIR-STAT. keringer@szombathely.hu

Szombathely Város Vezetõi Döntéstámogató Rendszere VDIR-STAT. keringer@szombathely.hu Szombathely Város Vezetõi Döntéstámogató Rendszere VDIR-STAT Miért? Az információ áramlás rendezetlen! Végrehajtási kontroll körülményes vagy hiányos! KSH adatbázis naprakészsége? Városról naprakész adatok

Részletesebben

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok Vinczellér Gábor AAM Technologies Kft. Tartalom 2 Bevezetés Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt Adatbázis szerkezet Adatbázis feltöltés

Részletesebben

TAKARNET24 szolgáltatásai

TAKARNET24 szolgáltatásai GISopen Földmérési és Távérzékelési Intézet TAKARNET24 szolgáltatásai A TAKARNET24 projekt a Földhivatali adatok elektronikus non-stop szolgáltató rendszere ügyfélkapun keresztül Az adatszolgáltatás tekintetében

Részletesebben

A RAKTÁRI JEGYZÉKEK SZÁMÍTÓGÉPES FELDOLGOZÁSA: ADATMODELLEZÉS ÉS SZABVÁNYOK

A RAKTÁRI JEGYZÉKEK SZÁMÍTÓGÉPES FELDOLGOZÁSA: ADATMODELLEZÉS ÉS SZABVÁNYOK A RAKTÁRI JEGYZÉKEK SZÁMÍTÓGÉPES FELDOLGOZÁSA: ADATMODELLEZÉS ÉS SZABVÁNYOK Boross István MNL Veszprém Megyei Levéltára Juhász Zoltán Pannon Egyetem Budapest Főváros Levéltára, 2014. május 6. MÓDSZERTANI

Részletesebben

A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat

A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat Készítette: Szmetankó Gábor G-5S8 Mi a CMMI? Capability Maturity Modell Integration Folyamat fejlesztési referencia modell Bevált gyakorlatok, praktikák halmaza,

Részletesebben

IRÁNYTŰ A SZABÁLYTENGERBEN

IRÁNYTŰ A SZABÁLYTENGERBEN IRÁNYTŰ A SZABÁLYTENGERBEN amikor Bábel tornya felépül BRM konferencia 2008 október 29 BCA Hungary A Csapat Cégalapítás: 2006 Tanácsadói létszám: 20 fő Tapasztalat: Átlagosan 5+ év tanácsadói tapasztalat

Részletesebben

A hálózattervezés alapvető ismeretei

A hálózattervezés alapvető ismeretei A hálózattervezés alapvető ismeretei Infokommunikációs hálózatok tervezése és üzemeltetése 2011 2011 Sipos Attila ügyvivő szakértő BME Híradástechnikai Tanszék siposa@hit.bme.hu A terv általános meghatározásai

Részletesebben

ADATBÁZIS-KEZELÉS. Adatbázis-kezelő rendszerek

ADATBÁZIS-KEZELÉS. Adatbázis-kezelő rendszerek ADATBÁZIS-KEZELÉS Adatbázis-kezelő rendszerek Adat (Data) Észlelhető, felfogható ismeret Jelsorozat Tény, közlés Valakinek vagy valaminek a jellemzője Adatbázis (Data Base, DB) Hosszú ideig évekig meglévő

Részletesebben

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom A szoftver-folyamat Szoftver életciklus modellek Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 4. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 2. 2 A szoftver-technológia aspektusai

Részletesebben

Méréselmélet MI BSc 1

Méréselmélet MI BSc 1 Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok

Részletesebben

Szoftverminőségbiztosítás

Szoftverminőségbiztosítás NGB_IN003_1 SZE 2014-15/2 (8) Szoftverminőségbiztosítás Szoftvertesztelési folyamat (folyt.) Szoftvertesztelési ráfordítások (Perry 1995) Tesztelésre fordítódik a projekt költségvetés 24%-a a projekt menedzsment

Részletesebben

Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor

Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor A szotverarchitektúra fogalma A szoftverarchitektúra nagyon fiatal diszciplína. A fogalma még nem teljesen kiforrott. Néhány definíció: A szoftverarchitektúra

Részletesebben

Software Engineering

Software Engineering Software Engineering Software Engineering Software Engineering értelmezése Az a folyamat, mely eredményekénk létrehozunk egy adott feladatot megvalósító szoftver rendszert. Tevékenységek, technológia,

Részletesebben

IT ügyfélszolgálat és incidenskezelés fejlesztése az MNB-nél

IT ügyfélszolgálat és incidenskezelés fejlesztése az MNB-nél IT ügyfélszolgálat és incidenskezelés fejlesztése az MNB-nél Molnár László MNB, ITIL Projektvezető Fábián János ICON Professional Services Vezérfonal Az MNB IT működése, a SIP kiváltó okai A projekt módszereinek

Részletesebben

Objektumorientált paradigma és a programfejlesztés

Objektumorientált paradigma és a programfejlesztés Objektumorientált paradigma és a programfejlesztés Vámossy Zoltán vamossy.zoltan@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Ficsor Lajos (Miskolci Egyetem) prezentációja alapján Objektumorientált

Részletesebben

Verifikáció és validáció Általános bevezető

Verifikáció és validáció Általános bevezető Verifikáció és validáció Általános bevezető Általános Verifikáció és validáció verification and validation - V&V: ellenőrző és elemző folyamatok amelyek biztosítják, hogy a szoftver megfelel a specifikációjának

Részletesebben

Bevezetés a programozásba

Bevezetés a programozásba Bevezetés a programozásba A szoftverfejlesztés folyamata PPKE-ITK Tartalom A rendszer és a szoftver fogalma A szoftver, mint termék és készítésének jellegzetességei A szoftverkészítés fázisai: Az igények

Részletesebben

A fejlesztési szabványok szerepe a szoftverellenőrzésben

A fejlesztési szabványok szerepe a szoftverellenőrzésben A fejlesztési szabványok szerepe a szoftverellenőrzésben Majzik István majzik@mit.bme.hu http://www.inf.mit.bme.hu/ 1 Tartalomjegyzék Biztonságkritikus rendszerek A biztonságintegritási szint Az ellenőrzés

Részletesebben

Informatikai projektellenőr szerepe/feladatai Informatika / Az informatika térhódítása Függőség az információtól / informatikától Információs

Informatikai projektellenőr szerepe/feladatai Informatika / Az informatika térhódítása Függőség az információtól / informatikától Információs Bevezetés Projektellenőr szerepe és feladatai Informatika Informatikai függőség Informatikai projektek Mérnöki és informatikai feladatok találkozása technológiák 1 Tartalom Informatikai projektellenőr

Részletesebben

Software engineering (Software techológia) Bevezetés, alapfogalmak. Történelem 1. Történelem as évek Megoldandó problémák: Fejlesztő: Eszköz:

Software engineering (Software techológia) Bevezetés, alapfogalmak. Történelem 1. Történelem as évek Megoldandó problémák: Fejlesztő: Eszköz: Software engineering (Software techológia) Bevezetés, alapfogalmak Utolsó módosítás: 2006. 02. 16. SWENGBEV / 1 Történelem 1. 60-as évek Megoldandó problémák: egyedi problémákra kis programok Fejlesztő:

Részletesebben

Szoftverminőségbiztosítás

Szoftverminőségbiztosítás NGB_IN003_1 SZE 2014-15/2 (3) Szoftverminőségbiztosítás A szoftverminőségbiztosítási rendszer (folyt.) Eljárások, munkautasítások Eljárás: egy adott módja valami elvégzésének részletezett tevékenységek,

Részletesebben

Intelligens partner rendszer virtuális kórházi osztály megvalósításához

Intelligens partner rendszer virtuális kórházi osztály megvalósításához Intelligens partner rendszer virtuális kórházi osztály megvalósításához 1. Célkitűzések A pályázat célja egy virtuális immunológiai osztály kialakítása, amelynek segítségével a különböző betegségekkel

Részletesebben

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás? Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii

Részletesebben

MŰSZAKI TESZTTERVEZÉSI TECHNIKÁK STRUKTÚRA ALAPÚ, VAGY FEHÉRDOBOZ TECHNIKÁK TAPASZTALAT ALAPÚ TECHNIKÁK

MŰSZAKI TESZTTERVEZÉSI TECHNIKÁK STRUKTÚRA ALAPÚ, VAGY FEHÉRDOBOZ TECHNIKÁK TAPASZTALAT ALAPÚ TECHNIKÁK MŰSZAKI TESZTTERVEZÉSI TECHNIKÁK STRUKTÚRA ALAPÚ, VAGY FEHÉRDOBOZ TECHNIKÁK TAPASZTALAT ALAPÚ TECHNIKÁK MUNKAERŐ-PIACI IGÉNYEKNEK MEGFELELŐ, GYAKORLATORIENTÁLT KÉPZÉSEK, SZOLGÁLTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN

Részletesebben

V. Félév Információs rendszerek tervezése Komplex információs rendszerek tervezése dr. Illyés László - adjunktus

V. Félév Információs rendszerek tervezése Komplex információs rendszerek tervezése dr. Illyés László - adjunktus V. Félév Információs rendszerek tervezése Komplex információs rendszerek tervezése dr. Illyés László - adjunktus 1 Az előadás tartalma A GI helye az informatikában Az előadás tartalmának magyarázata A

Részletesebben

Adatmodellezés, alapfogalmak. Vassányi István

Adatmodellezés, alapfogalmak. Vassányi István Adatmodellezés, alapfogalmak Vassányi István Alapok A helyes modell az információs rendszer későbbi használhatóságánakazalapja, olyanmint a jómunkaruha: véd, de nem akadályozza a munkát Objektum-orientált

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

ISO 9001:2015 Változások Fókuszban a kockázatelemzés

ISO 9001:2015 Változások Fókuszban a kockázatelemzés ISO 9001:2015 Változások Fókuszban a kockázatelemzés Avagy hogy gondolkodjuk a saját cégünkről? Kőrösi György, ISO TS/9001 Vezető auditor Új Követelmények ÚJ! Kockázatalapú gondolkodás A szabvány egészére

Részletesebben

A követelm. vetelmény. analízis fázis. Az analízis fázis célja. fázis feladata

A követelm. vetelmény. analízis fázis. Az analízis fázis célja. fázis feladata A követelm vetelmény analízis fázis Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006.02.15. ANAL / 1 Az analízis fázis célja A projekttel szemben támasztott követelmények meghatározása

Részletesebben

Projektkövetés a 148/2002 (VII.1.) Kormány rendelet alapján

Projektkövetés a 148/2002 (VII.1.) Kormány rendelet alapján KORMÁNYZATI INFORMATIKAI EGYEZTETŐ TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG 18. SZÁMÚ AJÁNLÁS Projektkövetés a 148/2002 (VII.1.) Kormány rendelet alapján Verzió: 1.0 Budapest 2003. 1 / 12. oldal Tartalom 1. BEVEZETÉS... 3

Részletesebben

Bevezetés: Mi a CRM? A tervezési fázis helye és szerepe a CRM implementációs projektekben Jógyakorlatok: mire figyeljünk a CRM tervezés közben.

Bevezetés: Mi a CRM? A tervezési fázis helye és szerepe a CRM implementációs projektekben Jógyakorlatok: mire figyeljünk a CRM tervezés közben. Mire figyeljünk a CRM rendszerek tervezésekor? Gyakorlati tapasztalatok Komáromi András Bevezetés: Mi a CRM? A tervezési fázis helye és szerepe Miért fontos a tervezési fázis? A tervezési fázis helye és

Részletesebben

5. Gyakorlat. 5.1 Hálós adatbázis modell műveleti része. NDQL, hálós lekérdező nyelv:

5. Gyakorlat. 5.1 Hálós adatbázis modell műveleti része. NDQL, hálós lekérdező nyelv: 5. Gyakorlat 5.1 Hálós adatbázis modell műveleti része NDQL, hálós lekérdező nyelv: A lekérdezés navigációs jellegű, vagyis a lekérdezés megfogalmazása során azt kell meghatározni, hogy milyen irányban

Részletesebben