Objektum orientált software fejlesztés (Bevezetés)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Objektum orientált software fejlesztés (Bevezetés)"

Átírás

1 Objektum orientált software fejlesztés (Bevezetés) Lajos Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Út az objektum orientált szemléletig 1. Klasszikus módszerek: program = adatszerkezetek + algoritmusok Alapkérdés: mi legyen a strukturálás alapja? 1. Processz alapú módszerek (top-down) A struktúrálás alapja a függvény. Példa: strukturált analízis és tervezés SADT Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 2 Út az objektum orientált szemléletig 2. Hiányosságai: nem veszi figyelembe a software "fejlődő" természetét feltételezi, hogy van "top" (eseményvezérelt rendszer?) háttérbe szorul a program adatszerkezete nem "termel" újrafelhasználható elemeket. Jó a kis-közepes rendszerek esetén illetve a tervezés tanulása során. Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 3

2 Út az objektum orientált szemléletig Adat alapú tervezési módszerek A struktúra alapja az adatszerkezet. Példa: Jackson módszer, SSADM Sajátosságai: rugalmasabb, inkább biztosít újrafelhasználható elemeket jobban segíti a program módosítását. Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 4 Út az objektum orientált szemléletig Hibrid módszerek Példa: strukturált programozás (Dijsktra) Megpróbálja párhuzamosan finomítani az adatés függvénystruktúrát. Hátrány: ez is top-down módszer. Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 5 Objektum orientált fejlesztés alapelve 1 Az adatalapú fejlesztési módszerekből nőtt ki. Program: egymással kommunikáló objektumok halmaza. Struktúra: az osztályok közötti reláció Viselkedés: az objektumok közötti üzenetváltások Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 6

3 Objektum orientált fejlesztés alapelve 2 A programkészítés folyamatát modellkészítésnek tekintjük. Bertrand Meyer-től származó definíció: Software rendszerek felépítése absztrakt adattípusok implementációinak strukturált együtteséből. Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 7 Az OO modell előnyei áttekinthetőség nem kell informatikusnak lennie az olvasónak, így alkalmas a megrendelővel történő egyeztetésre könnyen módosítható, átstrukturálható, kiegészíthető az elvi modell könnyen transzformálható implementációs modellé Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 8 Az OO szemlélet absztrakciós eszköz Az objektum: egyediséggel rendelkező diszkrét entitás jellemzői: attribútumok, műveletek attribútum együttes: objektum állapot, ennek időbeli változása az objektum viselkedése műveletek(operations): implementálva módszernek (method) hívjuk Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 9

4 OO absztrakció (folytatás) objektumok közötti interakciók: (message passing, event generating) üzenet(message), esemény (event) (lehet szintén objektum!) csak biztosított interface-en keresztül történhet. a műveletek valósítják meg Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 10 OO absztrakció (folytatás) Példányosítás Általánosítás és pontosítás Kifizetés kifiz dátuma végösszeg Kp kifizetés kiad biz. Átutalásos kfizetés pénzf. jelzõszám Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 11 Polimorfizmus OO absztrakció (folytatás) Alakzat forgatás() Kör forgatás() Elipszis forgatás() Téglalap forgatás() Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 12

5 OO absztrakció (folytatás) Absztrakt osztály (csak interfészt specifikál) Paraméterezett osztály (osztályok mintája) Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 13 OO szemlélet absztrakciós eszközei Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 14 Objektum orientált technológiák programnyelvek (OOP) software tervezés (OOD) software specifikáció (OOA) software követelmény analízis (OORA) adatbázisok (OODBMS) interaktív felhasználói felületek (GUI) osztott rendszerek (CORBA, DCOM, RMI) Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 15

6 OORA Formális módszerekkel a legkevésbé ellátott terület. A legutóbbi időkre tehető a próbálkozás ilyen módszerek kidolgozására. Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 16 OOA 1. A rendszer megkívánt viselkedésének leírása. Felfedezzük a problématér (domain) lényeges osztályait, illetve objektumait és kapcsolataikat, a követelmény analízis felhasználásával. Pl. egy repülőgépes helyfoglaló rendszerben ilyenek lesznek Járat, Jegy, Utas, Légitársaság, Operátor stb Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 17 OOA 2. Osztály (vagy objektum) lehet: esemény (helyfoglalás) szerep (utas) szervezeti egység (légitársaság) (al)rendszer (repülőgép) process (járat, azaz repülés egyik helyről a másikra) hely (célállomás) eljárás, függvény Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 18

7 OOD 1. Feladata megtalálni és kiválasztani a megoldási tér osztályait és objektumait, azok viszonyait és együttműködésük módját A megoldási tér osztályai problématér osztályainak a leképezései a megoldás céljából a tervező által létrehozott osztályok Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 19 OOD 2. Az analízis és a tervezési fázis nem válik el élesen az OOSD-ben! A fejlesztés az inkrementális életciklus modellt (fejlesztési stratégiát) használja, és iteratív jellegű. Egy lépés (iteráció), amely egyre részletesebb absztrakciós szinten ciklikusan ismétlődik: Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 20 Start OOD 3. Stop Objektumok (és osztályaik) azonosítása Az osztályok, kapcsolatok és operációk implementálása Statikus struktúra kialakítása (Osztályok és kapcsolataik definiálása) Modell értékelése Dinamikus struktúra kialakítása (Processek és operációk definiálása) Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 21

8 OOD 4. A folyamat akkor ér véget, ha nem szükséges további absztrakciós szint a felfedezett osztályok és objektumok már létező (újrahasznosítható) software komponensek kombinációival implementálhatók Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 22 OOD 5. Lehetséges absztrakciós szintek: problématér réteg (ez mindig van!) felhasználói interface réteg file-rendszer réteg processz management réteg adatbáziskezelő réteg eszköz interface réteg stb. Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 23 A modellalkotás alapproblémái A fejlesztés alapvető problémái: A fejlesztendő rendszer komplex, tehát a modellje is az. Biztosítani (és ellenőrizni) kell, hogy a modell valóban a megoldandó feladatot reprezentálja. Megoldási lehetőségek: Inkrementális és iteratív fejlesztés Modell nézetek Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 24

9 Inkrementum, iteráció Nem egyszerre építjük fel a teljes modellt (inkrementális életciklus modell) Ha szükséges, még az inkrementumok felépítését is részekre (iterációkra) osztjuk. Előnyök: Egyszerre viszonylag egyszerű feladatot kell megoldani Gyakori részeredmény, amely ellenőrizhető Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 25 Nézetrendszer 1. Nem egy modellt készítünk el, hanem a rendszer különböző nézőpontú modelljeit Előnyök A rendszer egyszerűbben átlátható, ha egyszerre csak egy adott nézőpontból kell vizsgálni. A különböző nézőpontból készített modellek összevethetők, és a modell helyességének ellenőrzésére használhatók fel. Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 26 Nézetrendszer 2. Nézőpontok: Problématér Használati nézet Megoldási tér Strukturális, statikus nézet Dinamikus nézet Implementációs nézet Környezeti nézet Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 27

10 Használati nézet A rendszer a felhasználó nézőpontjából Ezt a modellt a követelmény analízis és a specifikációs fázis állítja elő Ez tekinthető a problématér modelljének Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 28 Strukturális, statikus nézet A rendszer egységei és azok kapcsolata A megoldási tér osztályai, objektumai Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 29 Dinamikus nézet A rendszer egyes részeinek (objektumainak) viselkedése a működés során. A részek lehetséges állapotai Milyen események következtében megy egyik állapotból a másikba Az üzenetküldések sorozata (időben) Egy adott állapotban végrehajtandó tevékenységsor Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 30

11 Implementációs nézet A megoldáshoz szükséges szoftver elemek, és azok kapcsolatai Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 31 Környezeti nézet A rendszer működéséhez szükséges hardware és software erőforrások, és ezek kapcsolatai Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 32 Objektum orientált módszerek 1. A módszerek részei: lépések (fázisok) leírása (feladatok és eredményeik) jelölésrendszer fejlesztési vezérelvek (pl. hogyan azonosíthatjuk az objektumokat?) Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 33

12 Objektum orientált módszerek 2. eszközök (CASE rendszer, vagy alacsonyabb szintű segédeszközök) pragmatizmusok, heurisztikus elvek (a gyakorlati alkalmazások összegyűjtött tapasztalatai). Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 34 Imertebb fejlesztési módszertanok 1. OMT (Object Modelling Technique, Rumbaugh, 1991, majd 1993) OOD (Object Oriented Design, Booch, 1991, majd 1993) OOA (Object Oriented Analysis, Coad & Yourdon, 1991) OOSD (Object-Oriented Structured Design, Wasserman, 1990) Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 35 Imertebb fejlesztési módszertanok 2. HOOD (Hierachical Object Oriented Design, 1989) Responsibility -Driven Design, Wirfs & Buck, 1990 OOSE (Object Oriented Software Engineering, Jacobson, 1992) RUP (Rational Unified Process) (UML + fejlesztési folyamat ajánlás, ) Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 36

Objektumorientált paradigma és a programfejlesztés

Objektumorientált paradigma és a programfejlesztés Objektumorientált paradigma és a programfejlesztés Vámossy Zoltán vamossy.zoltan@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Ficsor Lajos (Miskolci Egyetem) prezentációja alapján Objektumorientált

Részletesebben

Objektumorientált paradigma és programfejlesztés Bevezető

Objektumorientált paradigma és programfejlesztés Bevezető Objektumorientált paradigma és programfejlesztés Bevezető Vámossy Zoltán vamossy.zoltan@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Ficsor Lajos (Miskolci Egyetem) prezentációja alapján

Részletesebben

Absztrakció. Objektum orientált programozás Bevezetés. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás:

Absztrakció. Objektum orientált programozás Bevezetés. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: Objektum orientált programozás Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 03. 04. OOPALAP / 1 A program készítés Absztrakciós folyamat, amelyben a valós világban

Részletesebben

Software engineering (Software techológia) Bevezetés, alapfogalmak. Történelem 1. Történelem as évek Megoldandó problémák: Fejlesztő: Eszköz:

Software engineering (Software techológia) Bevezetés, alapfogalmak. Történelem 1. Történelem as évek Megoldandó problémák: Fejlesztő: Eszköz: Software engineering (Software techológia) Bevezetés, alapfogalmak Utolsó módosítás: 2006. 02. 16. SWENGBEV / 1 Történelem 1. 60-as évek Megoldandó problémák: egyedi problémákra kis programok Fejlesztő:

Részletesebben

10-es Kurzus. OMT modellek és diagramok OMT metodológia. OMT (Object Modelling Technique)

10-es Kurzus. OMT modellek és diagramok OMT metodológia. OMT (Object Modelling Technique) 10-es Kurzus OMT modellek és diagramok OMT metodológia OMT (Object Modelling Technique) 1 3 Modell és 6 Diagram Statikus modell : OMT Modellek és diagramok: Statikus leírása az összes objektumnak (Név,

Részletesebben

Szoftvertechnológia ellenőrző kérdések 2005

Szoftvertechnológia ellenőrző kérdések 2005 Szoftvertechnológia ellenőrző kérdések 2005 Mi a szoftver, milyen részekből áll és milyen típusait különböztetjük meg? Mik a szoftverfejlesztés általános lépései? Mik a szoftvergyártás általános modelljei?

Részletesebben

01. gyakorlat - Projektalapítás

01. gyakorlat - Projektalapítás 2 Követelmények 01. gyakorlat - Projektalapítás Szoftvertechnológia gyakorlat OE-NIK A félév során egy nagyobb szoftverrendszer prototípusának elkészítése lesz a feladat Fejlesztési módszertan: RUP CASE-eszköz:

Részletesebben

OOP. Alapelvek Elek Tibor

OOP. Alapelvek Elek Tibor OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós

Részletesebben

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom A szoftver-folyamat Szoftver életciklus modellek Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 4. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 2. 2 A szoftver-folyamat Szoftver

Részletesebben

Előzmények 2011.10.23.

Előzmények 2011.10.23. Előzmények Dr. Mileff Péter A 80-as évek közepétől a szoftverek komplexitása egyre növekszik. Megjelentek az OO nyelvek. Az OO fejlesztési módszerek a rendszer különböző nézőpontú modelljeit készítik el.

Részletesebben

Programfejlesztési Modellek

Programfejlesztési Modellek Programfejlesztési Modellek Programfejlesztési fázisok: Követelmények leírása (megvalósíthatósági tanulmány, funkcionális specifikáció) Specifikáció elkészítése Tervezés (vázlatos és finom) Implementáció

Részletesebben

Folyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

Folyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamatmodellezés és eszközei Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamat, munkafolyamat Munkafolyamat (Workflow): azoknak a lépéseknek a sorozata,

Részletesebben

Komponens alapú programozás Bevezetés

Komponens alapú programozás Bevezetés Komponens alapú programozás Bevezetés Ficsor Lajos Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Ez a tananyag felhasználja a TEMPUS S_JEP-12495-97 Network Computing Chapter 8 Developing of Network Computing

Részletesebben

Szoftver technológia - 2005 ProgMat -

Szoftver technológia - 2005 ProgMat - Szoftver technológia - 2005 ProgMat - 1. Szoftver életciklus modellek 1.1 Klasszikus waterfall vízesés modell Jellemzői: Technikai problémának tekintia fejlesztést. Nem foglalkozik a kommunikációs csatornákkal.

Részletesebben

Osztálytervezés és implementációs ajánlások

Osztálytervezés és implementációs ajánlások Osztálytervezés és implementációs ajánlások Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 04. 24. Osztálytervezés és implementációs kérdések OTERV / 1 Osztály tervezés Egy nyelv

Részletesebben

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 2014 Bánsághi Anna 1 of 31

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 2014 Bánsághi Anna 1 of 31 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 9. ELŐADÁS - OOP TERVEZÉS 2014 Bánsághi Anna 1 of 31 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív paradigma

Részletesebben

Osztálytervezés és implementációs ajánlások

Osztálytervezés és implementációs ajánlások Osztálytervezés és implementációs ajánlások Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 04. 24. Osztálytervezés és implementációs kérdések OTERV / 1 Osztály tervezés Egy nyelv

Részletesebben

The Unified Software Development Process. Történet. Feltételek. Rational Unified Process. Krizsán Zoltán Ficsor Lajos

The Unified Software Development Process. Történet. Feltételek. Rational Unified Process. Krizsán Zoltán Ficsor Lajos The Unified Software Development Process Rational Unified Process Krizsán Zoltán Ficsor Lajos Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 12. 04. Történet The Rational Rational

Részletesebben

Objektumorientáció, objektumorientált szemlélet

Objektumorientáció, objektumorientált szemlélet Objektumorientáció, objektumorientált szemlélet Adatbáziskezelés és könyvtári rendszerszervezés 1 2014 Objektumorientált elemzés/tervezés Azt a fejlesztési szemléletet, amelyben a modellezett rendszer

Részletesebben

A SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI

A SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI A SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI Objektumorientált tervezés 8.előadás PPKE-ITK Tartalom 8.1 Objektumok és objektumosztályok 8.2 Objektumorientált tervezési folyamat 8.2.1 Rendszerkörnyezet, használati esetek

Részletesebben

Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve

Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve Kérdő Attila, ügyvezető, INSERO Kft. EOQ MNB, Informatikai Szakosztály, HTE, ISACA 2012. május 17. Módszertanok

Részletesebben

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 1 of 67

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 1 of 67 SZOFTVERTECHNOLÓGIA Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 5. ELŐADÁS - RENDSZERTERVEZÉS 1 1 of 67 TEMATIKA I. SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALTERÜLETEI II. KÖVETELMÉNY MENEDZSMENT III. RENDSZERMODELLEK IV. RENDSZERARCHITEKTÚRÁK

Részletesebben

Programozás. Bevezetés. Fodor Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék

Programozás. Bevezetés. Fodor Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék Programozás Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. február 11. Tantárgy célja, szükséges ismeretek Tantárgy célja,

Részletesebben

Tartalom. Szoftverfejlesztési. Szoftver = Termék. módszertan. la Rational XDE CASE eszköz. Az előállításához technológiára van szükség

Tartalom. Szoftverfejlesztési. Szoftver = Termék. módszertan. la Rational XDE CASE eszköz. Az előállításához technológiára van szükség Tartalom 6. Unified Process & Rational Unified Process lmi a szoftverfejlesztési módszertan? lunified Process lrational Unified Process (RUP) la Rational XDE CASE eszköz lpélda BMF-NIK-SZTI Tick: Szoftver

Részletesebben

Információs rendszerek Információsrendszer-fejlesztés

Információs rendszerek Információsrendszer-fejlesztés Információs rendszerek Információsrendszer-fejlesztés A rendszerfejlesztés életciklusa problémadefiniálás helyzetfeltárás megvalósítási tanulmány döntés a fejlesztésrıl ELEMZÉS IMPLEMENTÁCIÓ programtervezés

Részletesebben

Software Engineering Szoftver fejlesztés

Software Engineering Szoftver fejlesztés Software Engineering Szoftver fejlesztés Követelmény (kezelés, elemzés, specifikáció) Elemzés Tervezés (Architektúra) Engineering (Fejlesztés) System Engineering Business process engineering üzleti folyamatok

Részletesebben

Parametrikus tervezés

Parametrikus tervezés 2012.03.31. Statikus modell Dinamikus modell Parametrikus tervezés Módosítások a tervezés folyamán Konstrukciós variánsok (termékcsaládok) Parametrikus Modell Parametrikus tervezés Paraméterek (változók

Részletesebben

ANALYSIS PATTERNS MARTIN FOWLER ANALYSIS PATTERNS. Általános ismertető és Accountability Patterns

ANALYSIS PATTERNS MARTIN FOWLER ANALYSIS PATTERNS. Általános ismertető és Accountability Patterns MARTIN FOWLER ANALYSIS PATTERNS Általános ismertető és Accountability Patterns ELTE, 2010. 11. 25. Herczeg István iherczeg@inf.elte.hu 1 Mi az a 'ANALYSIS PATTERN'? Mi az a minta? MF minta (pattern) definíciója:

Részletesebben

Szoftver-technológia II. Szoftver újrafelhasználás. (Software reuse) Irodalom

Szoftver-technológia II. Szoftver újrafelhasználás. (Software reuse) Irodalom Szoftver újrafelhasználás (Software reuse) Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 18. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 27. 2 Szoftver újrafelhasználás Szoftver

Részletesebben

Software Engineering

Software Engineering Software Engineering Software Engineering Software Engineering értelmezése Az a folyamat, mely eredményekénk létrehozunk egy adott feladatot megvalósító szoftver rendszert. Tevékenységek, technológia,

Részletesebben

Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék

Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Software tesztelés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Software tesztelés SWTESZT / 1 A tesztelés feladata Két alapvető cél rendszerben található hibák felderítése annak ellenőrzése, hogy a

Részletesebben

A tesztelés feladata. Verifikáció

A tesztelés feladata. Verifikáció Software tesztelés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Software tesztelés SWTESZT / 1 A tesztelés feladata Két alapvető cél rendszerben található hibák felderítése annak ellenőrzése, hogy a

Részletesebben

Folyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

Folyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamatmodellezés és eszközei Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamat, munkafolyamat Ez vajon egy állapotgép-e? Munkafolyamat (Workflow):

Részletesebben

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom A szoftver-folyamat Szoftver életciklus modellek Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 4. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 2. 2 A szoftver-technológia aspektusai

Részletesebben

Szoftver újrafelhasználás

Szoftver újrafelhasználás Szoftver újrafelhasználás Szoftver újrafelhasználás Szoftver fejlesztésekor korábbi fejlesztésekkor létrehozott kód felhasználása architektúra felhasználása tudás felhasználása Nem azonos a portolással

Részletesebben

Objektum orientált alapelvek

Objektum orientált alapelvek Krizsán Zoltán 1 [2012. február 12.] Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag Tartalom Bevezetés Programozási nyelvek A programozási eszközök absztrakciós

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Szepesné Stiftinger Mária. Rendszertervezés 3. RSZ3 modul. A rendszerfejlesztés tényezői

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Szepesné Stiftinger Mária. Rendszertervezés 3. RSZ3 modul. A rendszerfejlesztés tényezői Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Szepesné Stiftinger Mária Rendszertervezés 3. RSZ3 modul A rendszerfejlesztés tényezői SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról

Részletesebben

Szoftverprototípus készítése. Szoftverprototípus készítése. Szoftverprototípus készítése 2011.10.23.

Szoftverprototípus készítése. Szoftverprototípus készítése. Szoftverprototípus készítése 2011.10.23. Szoftverprototípus készítése Dr. Mileff Péter A prototípus fogalma: a szoftverrendszer kezdeti verziója Mi a célja? Arra használják, hogy bemutassák a koncepciókat, kipróbálják a tervezési opciókat, jobban

Részletesebben

Komponens alapú fejlesztés

Komponens alapú fejlesztés Komponens alapú fejlesztés Szoftver újrafelhasználás Szoftver fejlesztésekor korábbi fejlesztésekkor létrehozott kód felhasználása architektúra felhasználása tudás felhasználása Nem azonos a portolással

Részletesebben

Programozás. Objektum Orientált Programozás (OOP) Alapfogalmak. Fodor Attila

Programozás. Objektum Orientált Programozás (OOP) Alapfogalmak. Fodor Attila Programozás Objektum Orientált Programozás (OOP) Alapfogalmak Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. február 18.

Részletesebben

Miskolci Egyetem Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék A minőségbiztosítás informatikája. Készítette: Urbán Norbert

Miskolci Egyetem Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék A minőségbiztosítás informatikája. Készítette: Urbán Norbert Miskolci Egyetem Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék A minőségbiztosítás informatikája Készítette: Urbán Norbert Szoftver-minőség A szoftver egy termelő-folyamat végterméke, A minőség azt jelenti,

Részletesebben

2.1.A SZOFTVERFEJLESZTÉS STRUKTÚRÁJA

2.1.A SZOFTVERFEJLESZTÉS STRUKTÚRÁJA 2.Szoftverfejlesztés 2.1.A SZOFTVERFEJLESZTÉS STRUKTÚRÁJA Szoftverfejlesztés: magában foglalja mindazon elveket, módszereket és eszközöket, amelyek célja a programok megbízható és hatékony elkészítésének

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM INFORMATIKAI KAR. Az UML gyakorlati alkalmazásának bemutatása az AutoWorld rendszer tervezésén keresztül

DEBRECENI EGYETEM INFORMATIKAI KAR. Az UML gyakorlati alkalmazásának bemutatása az AutoWorld rendszer tervezésén keresztül DEBRECENI EGYETEM INFORMATIKAI KAR Az UML gyakorlati alkalmazásának bemutatása az AutoWorld rendszer tervezésén keresztül Témavezető: Pánovics János egyetemi tanársegéd Készítette: Hegedűs József programtervező

Részletesebben

Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I.

Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I. Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I. Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek. Alapvetés. 4.fejezet Magas szintű adatmodellek (4.1-4.3.fej.) (köv.héten folyt.köv. 4.4-4.6.fej.) Az adatbázis modellezés

Részletesebben

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti

Részletesebben

Projectvezetők képességei

Projectvezetők képességei Projectvezetők képességei MOI modell Motivation ösztönzés Organisation szervezés Ideas or Innovation ötletek vagy újítás Más felosztás Probléma megoldás Vezetői öntudat Teljesítmény Befolyás, team képzés

Részletesebben

Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés

Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Történelem - a kezdetek 2 Mainframe-ek és terminálok Minden a központi gépen fut A

Részletesebben

Már megismert fogalmak áttekintése

Már megismert fogalmak áttekintése Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2 Már megismert fogalmak

Részletesebben

Ismeretanyag Záróvizsgára való felkészüléshez

Ismeretanyag Záróvizsgára való felkészüléshez Ismeretanyag Záróvizsgára való felkészüléshez 1. Információmenedzsment az információmenedzsment értelmezése, feladatok különböző megközelítésekben informatikai szerepek, informatikai szervezet, kapcsolat

Részletesebben

CORBA Áttekintés. Mi a CORBA? OMG and OMA. Ficsor Lajos. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék

CORBA Áttekintés. Mi a CORBA? OMG and OMA. Ficsor Lajos. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék CORBA Áttekintés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 10. 15. Mi a CORBA? osztott objektum modell szabvány, amely definiálja a komponensek közötti interface-eket definiál

Részletesebben

NC program ellenorzo szimulátor fejlesztése objektumorientált módszerrel

NC program ellenorzo szimulátor fejlesztése objektumorientált módszerrel Megjelent: Magyar Tudomány Napja, Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, 1997. nov. 6, pp. 11-15 NC program ellenorzo szimulátor fejlesztése objektumorientált módszerrel Hornyák Olivér I. éves doktorjelölt Miskolci

Részletesebben

A szoftverfejlesztés eszközei

A szoftverfejlesztés eszközei A szoftverfejlesztés eszközei Fejleszt! eszközök Segédeszközök (szoftverek) programok és fejlesztési dokumentáció írásához elemzéséhez teszteléséhez karbantartásához 2 Történet (hw) Lyukkártya válogató

Részletesebben

4. A szoftvergyártás folyamata

4. A szoftvergyártás folyamata 4. A szoftvergyártás folyamata Kérdések Mi a szoftvergyártás modellje? Mi a három alapvető modell és mikor használjuk ezeket? Mik a követelménytervezés, a szoftverfejlesztés, a tesztelés és az szoftver-evolúció

Részletesebben

ny Tornabajnokság g eredmény nyilvántart ntartó rendszere A megoldandó feladat Követelmény analízis 1. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék

ny Tornabajnokság g eredmény nyilvántart ntartó rendszere A megoldandó feladat Követelmény analízis 1. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék OMT esettanulmány ny Tornabajnokság g eredmény nyilvántart ntartó rendszere Lajos Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A megoldandó feladat A cél egy tornabajnokság eredmény nyilvántartó rendszerének

Részletesebben

Programozás alapjai Bevezetés

Programozás alapjai Bevezetés Programozás alapjai Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Programozás alapjai Bevezetés SWF1 / 1 Tartalom A gépi kódú programozás és hátrányai A magas szintÿ programozási nyelv fogalma

Részletesebben

Szoftvertechnológia szakirány

Szoftvertechnológia szakirány Szoftvertechnológia szakirány A szakirány keretében a hallgatók a jó minõségû szoftvertermékek elõállításához szükséges módszertani, technológiai és szervezési ismereteket szerezhetik meg. A súlypontot

Részletesebben

A J2EE fejlesztési si platform (application. model) 1.4 platform. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem

A J2EE fejlesztési si platform (application. model) 1.4 platform. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem A J2EE fejlesztési si platform (application model) 1.4 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11.13. A J2EE application model A Java szabványok -

Részletesebben

A szoftverfolyamat és s a tesztelés

A szoftverfolyamat és s a tesztelés A szoftverfolyamat és s a tesztelés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 11. 19. swproc / 1 A szoftverfolyamat Alaptevékenységek Tartalom Szoftverfolyamat modellek A

Részletesebben

A Java EE 5 plattform

A Java EE 5 plattform A Java EE 5 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11. 13. A Java EE 5 platform A Java EE 5 plattform A J2EE 1.4 után következő verzió. Alapvető továbbfejlesztési

Részletesebben

Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor

Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor A szotverarchitektúra fogalma A szoftverarchitektúra nagyon fiatal diszciplína. A fogalma még nem teljesen kiforrott. Néhány definíció: A szoftverarchitektúra

Részletesebben

Információtartalom vázlata

Információtartalom vázlata 1. Az Ön cégétől árajánlatot kértek egy üzleti portál fejlesztésére, amelynek célja egy online áruház kialakítása. Az árajánlatkérés megválaszolásához munkaértekezletet tartanak, ahol Önnek egy vázlatos

Részletesebben

A követelm. vetelmény. analízis fázis. Az analízis fázis célja. fázis feladata

A követelm. vetelmény. analízis fázis. Az analízis fázis célja. fázis feladata A követelm vetelmény analízis fázis Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006.02.15. ANAL / 1 Az analízis fázis célja A projekttel szemben támasztott követelmények meghatározása

Részletesebben

Tételek: Kidolgozott és összefésült tételek színe

Tételek: Kidolgozott és összefésült tételek színe Tételek: Kidolgozott és összefésült tételek színe Kidolgozás és összefésülés alatt álló tételek színe 28. A szoftver jellemzői (a termék előállítás jellemzői, hibaaránygörbék, költségösszetevők, költségarányok)

Részletesebben

14. Objektum-orientált tervezés

14. Objektum-orientált tervezés 14. Objektum-orientált tervezés Kérdések Hogyan lehet a szoftvert egymással kapcsolatban lévő, önálló működésű, saját állapottal rendelkező objektumok halmazaként leírni? Mik az objektum-orientált tervezés

Részletesebben

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 14. Digitális Alakzatrekonstrukció - Bevezetés http://cg.iit.bme.hu/portal/node/312 https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/viiima01 Dr. Várady Tamás, Dr.

Részletesebben

Szoftver-technológia I.

Szoftver-technológia I. Szoftver technológia I. Oktatók Sziray József B602 Heckenast Tamás B603 2 Tananyag Elektronikus segédletek www.sze.hu/~sziray/ www.sze.hu/~heckenas/okt/ (www.sze.hu/~orbang/) Nyomtatott könyv Ian Sommerville:

Részletesebben

Programozási Technológia 1. 1. előadás bevezetés. Előadó: Lengyel Zsolt

Programozási Technológia 1. 1. előadás bevezetés. Előadó: Lengyel Zsolt Programozási Technológia 1. 1. előadás bevezetés Előadó: Lengyel Zsolt Tartalom Információk a tantárggyal kapcsolatban Programozási technológiai eszközök áttekintése UML tervezőeszközök JAVA fejlesztőeszközök,

Részletesebben

Szoftvertermékek csoportjai. A szoftver. Bemutatkozás és követelmények 2011.09.04.

Szoftvertermékek csoportjai. A szoftver. Bemutatkozás és követelmények 2011.09.04. Bemutatkozás és követelmények Dr. Mileff Péter Dr. Mileff Péter - Általános Informatikai Tanszék Fizika Tanszék A/1-303. szoba. Konzultációs idő:???. Követelmények: Vezetett gyakorlat nincs. Jelenléti

Részletesebben

Termék modell. Definíció:

Termék modell. Definíció: Definíció: Termék modell Összetett, többfunkciós, integrált modell (számítógépes reprezentáció) amely leír egy műszaki objektumot annak különböző életfázis szakaszaiban: tervezés, gyártás, szerelés, szervízelés,

Részletesebben

Rendszer-modellezés, modellezési technikák

Rendszer-modellezés, modellezési technikák Rendszer-modellezés, modellezési technikák System engineering and modelling Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 8. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 10,

Részletesebben

Bevezetés a párhuzamos programozási koncepciókba

Bevezetés a párhuzamos programozási koncepciókba Bevezetés a párhuzamos programozási koncepciókba Kacsuk Péter és Dózsa Gábor MTA SZTAKI Párhuzamos és Elosztott Rendszerek Laboratórium E-mail: kacsuk@sztaki.hu Web: www.lpds.sztaki.hu Programozási modellek

Részletesebben

Metamodellezés. Simon Balázs BME IIT, 2011.

Metamodellezés. Simon Balázs BME IIT, 2011. Metamodellezés Simon Balázs BME IIT, 2011. Bevezetés Metamodellezés EMF & ecore Tartalom (C) Simon Balázs, BME IIT, 2011. 2 Hétfő: Simon Balázs Bevezetés hetente felváltva: előadás és gyakorlat metamodellezés

Részletesebben

Informatikai alkalmazásfejlesztő Információrendszer-elemző és - tervező

Informatikai alkalmazásfejlesztő Információrendszer-elemző és - tervező 11-06 Rendszer/alkalmazás -tervezés, -fejlesztés és -programozás A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő

Részletesebben

A szoftverfejlesztés eszközei

A szoftverfejlesztés eszközei A szoftverfejlesztés eszközei Fejleszt! eszközök Segédeszközök (szoftverek) programok és fejlesztési dokumentáció írásához elemzéséhez teszteléséhez karbantartásához 2 Segédeszközök szükségessége Szoftver

Részletesebben

Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére

Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére Az Informatika szigorlat alapvetően az IR-fejlesztés, valamint az OO-fejlesztés c. tantárgyi blokkok, valamint az

Részletesebben

OMT esettanulmány. ny Tornabajnokság g eredmény nyilvántart. ntartó rendszere

OMT esettanulmány. ny Tornabajnokság g eredmény nyilvántart. ntartó rendszere OMT esettanulmány ny Tornabajnokság g eredmény nyilvántart ntartó rendszere Lajos Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A megoldandó feladat A cél egy tornabajnokság eredmény nyilvántartó rendszerének

Részletesebben

TERMÉKTERVEZÉS PANDUR BÉLA TERMÉKTERVEZÉS

TERMÉKTERVEZÉS PANDUR BÉLA TERMÉKTERVEZÉS TERMÉKTERVEZÉS A SZOFTVERFEJLESZTÉS STRUKTÚRÁJA Szoftverfejlesztés: magában foglalja mindazon elveket, módszereket és eszközöket, amelyek célja a programok megbízható és hatékony elkészítésének támogatása.

Részletesebben

Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok

Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok 3. Az objektumorientált paradigma alapelemei Objektum Osztály Példányosítás A konstruktor és a destruktor Osztályok közötti kapcsolatok 1 Objektum Definíció Az

Részletesebben

Objektum-orientált programozás

Objektum-orientált programozás Objektum-orientált programozás Készítette: Nagy Zsolt, 2014 Modellezés A modellezés során nem a valós világ dolgaival foglakozunk, hanem egy kisebb, megfoghatóbb, megérthetőbb egyszerűsített példánnyal.

Részletesebben

Programozási technológia 1.

Programozási technológia 1. ngleton Sin ELTE-IK + st: boo ol Programozási technológia 1. 2. gyakorlat: Programozási paradigmák, az objektumorientált tált programozás Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto

Részletesebben

Szoftvermenedzsment 4. fejezet A szoftverfolyamat

Szoftvermenedzsment 4. fejezet A szoftverfolyamat 4. fejezet A szoftverfolyamat Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai és Gazdasági Intézet 2007. július 1 A szoftverfolyamat Ahogyan az első fejezetben megbeszéltük: A szoftverfolyamat

Részletesebben

A hierarchikus adatbázis struktúra jellemzői

A hierarchikus adatbázis struktúra jellemzői A hierarchikus adatbázis struktúra jellemzői Az első adatbázis-kezelő rendszerek a hierarchikus modellen alapultak. Ennek az volt a magyarázata, hogy az élet sok területén első közelítésben elég jól lehet

Részletesebben

(Teszt)automatizálás. Bevezető

(Teszt)automatizálás. Bevezető (Teszt)automatizálás Bevezető Órák ( az előadások sorrendje változhat) 1. Bevezető bemutatkozás, követelmények, kérdések és válaszok 2. Előadás Unit test in general, 3. Előadás Unit test, Tools and practices,

Részletesebben

Debreceni Egyetem Matematikai és Informatikai Intézet. 13. Védelem

Debreceni Egyetem Matematikai és Informatikai Intézet. 13. Védelem 13. Védelem A védelem célja Védelmi tartományok Hozzáférési mátrixok (access matrix, AM) A hozzáférési mátrixok implementációja A hozzáférési jogok visszavonása Képesség-alapú rendszerek Nyelvbe ágyazott

Részletesebben

Software Engineering Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár

Software Engineering Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Software Engineering Dr. Barabás László Ismétlés/Kitekintő Software Engineering = softwaretechnológia Projekt, fogalma és jellemzői, Személyek és szerepkörök Kitekintő: Modell, módszertan 2 Dr. Barabás

Részletesebben

Áttekintés. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 08. 10. 16. Ficsor Lajos. Unified Modeling Language UML / 1

Áttekintés. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 08. 10. 16. Ficsor Lajos. Unified Modeling Language UML / 1 Unified Modeling Language (UML) Áttekintés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 08. 10. 16. Unified Modeling Language UML / 1 Szüks kségessége Az objektum orientált fejlesztési

Részletesebben

Áttekintés. rténete 1. Az UML törtt. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszák. Ficsor Lajos UML / 1

Áttekintés. rténete 1. Az UML törtt. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszák. Ficsor Lajos UML / 1 UML / 1 Unified Modeling Language (UML) Áttekintés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 08. 10. 16. Unified Modeling Language UML / 1 Szüks kségessége Az objektum orientált

Részletesebben

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók:

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók: Adatbázis Rendszerek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika 6.1. Egyed relációs modell lényegi jellemzői 6.2. Egyed relációs ábrázolás 6.3. Az egyedtípus 6.4. A

Részletesebben

NETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások

NETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások NETinv távközlési hálózatok informatikai hálózatok kutatás és fejlesztés gazdaságos üzemeltetés NETinv 1.4.2 Távközlési szolgáltatók és nagyvállatok

Részletesebben

(Solid modeling, Geometric modeling) Testmodell: egy létező vagy elképzelt objektum digitális reprezentációja.

(Solid modeling, Geometric modeling) Testmodell: egy létező vagy elképzelt objektum digitális reprezentációja. Testmodellezés Testmodellezés (Solid modeling, Geometric modeling) Testmodell: egy létező vagy elképzelt objektum digitális reprezentációja. A tervezés (modellezés) során megadjuk a objektum geometria

Részletesebben

Egy Erlang refaktor lépés: Függvényparaméterek összevonása tuple-ba

Egy Erlang refaktor lépés: Függvényparaméterek összevonása tuple-ba Egy Erlang refaktor lépés: Függvényparaméterek összevonása tuple-ba Témavezető: Horváth Zoltán és Simon Thompson OTDK 2007, Miskolc Egy Erlang refaktor lépés: Függvényparaméterek összevonása tuple-ba OTDK

Részletesebben

CAD Rendszerek I. Sajátosság alapú tervezés - Szinkron modellezés

CAD Rendszerek I. Sajátosság alapú tervezés - Szinkron modellezés CAD Rendszerek I. Sajátosság alapú tervezés - Szinkron modellezés Farkas Zsolt Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezés Tanszék 1/ 14 Tartalom -Sajátosság alapú tervezés:

Részletesebben

Verifikáció és validáció Általános bevezető

Verifikáció és validáció Általános bevezető Verifikáció és validáció Általános bevezető Általános Verifikáció és validáció verification and validation - V&V: ellenőrző és elemző folyamatok amelyek biztosítják, hogy a szoftver megfelel a specifikációjának

Részletesebben

Szoftver-technológia II. A RUP szoftverfolyamat. Irodalom

Szoftver-technológia II. A RUP szoftverfolyamat. Irodalom A RUP szoftverfolyamat Irodalom Steven R. Schach: Object Oriented & Classical Software Engineering, McGRAW-HILL, 6th edition, 2005, chapter 2,3,12. 2 Objektum orientált fejlesztési módszertanok Booch módszertan

Részletesebben

Objektumorientált szoftverfejlesztés alapjai

Objektumorientált szoftverfejlesztés alapjai Objektumorientált szoftverfejlesztés alapjai Gyakorlatorientált szoftverfejlesztés C++ nyelven Visual Studio Community fejlesztőkörnyezetben @Katona József Kővári Attila Lektorálta: Dr. Fauszt Tibor DOI:

Részletesebben

Programozás III. - NGB_IN001_3

Programozás III. - NGB_IN001_3 Programozás III. - az objektumorientált programozásba Varjasi Norbert Széchenyi István Egyetem Informatika Tanszék Programozás III. - 1. el adás institution-log Tartalom 1 El adások és gyakorlatok Zárthelyi

Részletesebben

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 33

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 33 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 7. ELŐADÁS - ABSZTRAKT ADATTÍPUS 2014 Bánsághi Anna 1 of 33 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív

Részletesebben

Bevezetés a programozásba előadás: Alapvető programtervezési elvek

Bevezetés a programozásba előadás: Alapvető programtervezési elvek Bevezetés a programozásba 2 12. előadás: Alapvető programtervezési elvek Miről lesz szó A félév célja a nagyobb programrendszerek felépítésében való részvétel képességét megszerezni Mindenki a saját widgetkészletének

Részletesebben

AZ OBJEKTUM-ORIENTÁLT TERVEZÉSI ALAPELVEK KRITIKAI VIZSGÁLATA

AZ OBJEKTUM-ORIENTÁLT TERVEZÉSI ALAPELVEK KRITIKAI VIZSGÁLATA Kusper Gábor Eszterházy Károly Főiskola gkusper@aries.ektf.hu Márien Szabolcs Wit-Sys ZRt. szabolcs.marien@wit-sys.hu AZ OBJEKTUM-ORIENTÁLT TERVEZÉSI ALAPELVEK KRITIKAI VIZSGÁLATA Absztrakt A szakirodalom

Részletesebben