Objektum orientált software fejlesztés (Bevezetés)
|
|
- Gábor Fekete
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Objektum orientált software fejlesztés (Bevezetés) Lajos Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Út az objektum orientált szemléletig 1. Klasszikus módszerek: program = adatszerkezetek + algoritmusok Alapkérdés: mi legyen a strukturálás alapja? 1. Processz alapú módszerek (top-down) A struktúrálás alapja a függvény. Példa: strukturált analízis és tervezés SADT Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 2 Út az objektum orientált szemléletig 2. Hiányosságai: nem veszi figyelembe a software "fejlődő" természetét feltételezi, hogy van "top" (eseményvezérelt rendszer?) háttérbe szorul a program adatszerkezete nem "termel" újrafelhasználható elemeket. Jó a kis-közepes rendszerek esetén illetve a tervezés tanulása során. Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 3
2 Út az objektum orientált szemléletig Adat alapú tervezési módszerek A struktúra alapja az adatszerkezet. Példa: Jackson módszer, SSADM Sajátosságai: rugalmasabb, inkább biztosít újrafelhasználható elemeket jobban segíti a program módosítását. Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 4 Út az objektum orientált szemléletig Hibrid módszerek Példa: strukturált programozás (Dijsktra) Megpróbálja párhuzamosan finomítani az adatés függvénystruktúrát. Hátrány: ez is top-down módszer. Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 5 Objektum orientált fejlesztés alapelve 1 Az adatalapú fejlesztési módszerekből nőtt ki. Program: egymással kommunikáló objektumok halmaza. Struktúra: az osztályok közötti reláció Viselkedés: az objektumok közötti üzenetváltások Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 6
3 Objektum orientált fejlesztés alapelve 2 A programkészítés folyamatát modellkészítésnek tekintjük. Bertrand Meyer-től származó definíció: Software rendszerek felépítése absztrakt adattípusok implementációinak strukturált együtteséből. Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 7 Az OO modell előnyei áttekinthetőség nem kell informatikusnak lennie az olvasónak, így alkalmas a megrendelővel történő egyeztetésre könnyen módosítható, átstrukturálható, kiegészíthető az elvi modell könnyen transzformálható implementációs modellé Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 8 Az OO szemlélet absztrakciós eszköz Az objektum: egyediséggel rendelkező diszkrét entitás jellemzői: attribútumok, műveletek attribútum együttes: objektum állapot, ennek időbeli változása az objektum viselkedése műveletek(operations): implementálva módszernek (method) hívjuk Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 9
4 OO absztrakció (folytatás) objektumok közötti interakciók: (message passing, event generating) üzenet(message), esemény (event) (lehet szintén objektum!) csak biztosított interface-en keresztül történhet. a műveletek valósítják meg Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 10 OO absztrakció (folytatás) Példányosítás Általánosítás és pontosítás Kifizetés kifiz dátuma végösszeg Kp kifizetés kiad biz. Átutalásos kfizetés pénzf. jelzõszám Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 11 Polimorfizmus OO absztrakció (folytatás) Alakzat forgatás() Kör forgatás() Elipszis forgatás() Téglalap forgatás() Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 12
5 OO absztrakció (folytatás) Absztrakt osztály (csak interfészt specifikál) Paraméterezett osztály (osztályok mintája) Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 13 OO szemlélet absztrakciós eszközei Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 14 Objektum orientált technológiák programnyelvek (OOP) software tervezés (OOD) software specifikáció (OOA) software követelmény analízis (OORA) adatbázisok (OODBMS) interaktív felhasználói felületek (GUI) osztott rendszerek (CORBA, DCOM, RMI) Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 15
6 OORA Formális módszerekkel a legkevésbé ellátott terület. A legutóbbi időkre tehető a próbálkozás ilyen módszerek kidolgozására. Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 16 OOA 1. A rendszer megkívánt viselkedésének leírása. Felfedezzük a problématér (domain) lényeges osztályait, illetve objektumait és kapcsolataikat, a követelmény analízis felhasználásával. Pl. egy repülőgépes helyfoglaló rendszerben ilyenek lesznek Járat, Jegy, Utas, Légitársaság, Operátor stb Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 17 OOA 2. Osztály (vagy objektum) lehet: esemény (helyfoglalás) szerep (utas) szervezeti egység (légitársaság) (al)rendszer (repülőgép) process (járat, azaz repülés egyik helyről a másikra) hely (célállomás) eljárás, függvény Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 18
7 OOD 1. Feladata megtalálni és kiválasztani a megoldási tér osztályait és objektumait, azok viszonyait és együttműködésük módját A megoldási tér osztályai problématér osztályainak a leképezései a megoldás céljából a tervező által létrehozott osztályok Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 19 OOD 2. Az analízis és a tervezési fázis nem válik el élesen az OOSD-ben! A fejlesztés az inkrementális életciklus modellt (fejlesztési stratégiát) használja, és iteratív jellegű. Egy lépés (iteráció), amely egyre részletesebb absztrakciós szinten ciklikusan ismétlődik: Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 20 Start OOD 3. Stop Objektumok (és osztályaik) azonosítása Az osztályok, kapcsolatok és operációk implementálása Statikus struktúra kialakítása (Osztályok és kapcsolataik definiálása) Modell értékelése Dinamikus struktúra kialakítása (Processek és operációk definiálása) Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 21
8 OOD 4. A folyamat akkor ér véget, ha nem szükséges további absztrakciós szint a felfedezett osztályok és objektumok már létező (újrahasznosítható) software komponensek kombinációival implementálhatók Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 22 OOD 5. Lehetséges absztrakciós szintek: problématér réteg (ez mindig van!) felhasználói interface réteg file-rendszer réteg processz management réteg adatbáziskezelő réteg eszköz interface réteg stb. Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 23 A modellalkotás alapproblémái A fejlesztés alapvető problémái: A fejlesztendő rendszer komplex, tehát a modellje is az. Biztosítani (és ellenőrizni) kell, hogy a modell valóban a megoldandó feladatot reprezentálja. Megoldási lehetőségek: Inkrementális és iteratív fejlesztés Modell nézetek Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 24
9 Inkrementum, iteráció Nem egyszerre építjük fel a teljes modellt (inkrementális életciklus modell) Ha szükséges, még az inkrementumok felépítését is részekre (iterációkra) osztjuk. Előnyök: Egyszerre viszonylag egyszerű feladatot kell megoldani Gyakori részeredmény, amely ellenőrizhető Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 25 Nézetrendszer 1. Nem egy modellt készítünk el, hanem a rendszer különböző nézőpontú modelljeit Előnyök A rendszer egyszerűbben átlátható, ha egyszerre csak egy adott nézőpontból kell vizsgálni. A különböző nézőpontból készített modellek összevethetők, és a modell helyességének ellenőrzésére használhatók fel. Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 26 Nézetrendszer 2. Nézőpontok: Problématér Használati nézet Megoldási tér Strukturális, statikus nézet Dinamikus nézet Implementációs nézet Környezeti nézet Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 27
10 Használati nézet A rendszer a felhasználó nézőpontjából Ezt a modellt a követelmény analízis és a specifikációs fázis állítja elő Ez tekinthető a problématér modelljének Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 28 Strukturális, statikus nézet A rendszer egységei és azok kapcsolata A megoldási tér osztályai, objektumai Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 29 Dinamikus nézet A rendszer egyes részeinek (objektumainak) viselkedése a működés során. A részek lehetséges állapotai Milyen események következtében megy egyik állapotból a másikba Az üzenetküldések sorozata (időben) Egy adott állapotban végrehajtandó tevékenységsor Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 30
11 Implementációs nézet A megoldáshoz szükséges szoftver elemek, és azok kapcsolatai Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 31 Környezeti nézet A rendszer működéséhez szükséges hardware és software erőforrások, és ezek kapcsolatai Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 32 Objektum orientált módszerek 1. A módszerek részei: lépések (fázisok) leírása (feladatok és eredményeik) jelölésrendszer fejlesztési vezérelvek (pl. hogyan azonosíthatjuk az objektumokat?) Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 33
12 Objektum orientált módszerek 2. eszközök (CASE rendszer, vagy alacsonyabb szintű segédeszközök) pragmatizmusok, heurisztikus elvek (a gyakorlati alkalmazások összegyűjtött tapasztalatai). Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 34 Imertebb fejlesztési módszertanok 1. OMT (Object Modelling Technique, Rumbaugh, 1991, majd 1993) OOD (Object Oriented Design, Booch, 1991, majd 1993) OOA (Object Oriented Analysis, Coad & Yourdon, 1991) OOSD (Object-Oriented Structured Design, Wasserman, 1990) Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 35 Imertebb fejlesztési módszertanok 2. HOOD (Hierachical Object Oriented Design, 1989) Responsibility -Driven Design, Wirfs & Buck, 1990 OOSE (Object Oriented Software Engineering, Jacobson, 1992) RUP (Rational Unified Process) (UML + fejlesztési folyamat ajánlás, ) Lajos Objektum orientált software fejlesztés OOSE / 36
Objektumorientált paradigma és a programfejlesztés
Objektumorientált paradigma és a programfejlesztés Vámossy Zoltán vamossy.zoltan@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Ficsor Lajos (Miskolci Egyetem) prezentációja alapján Objektumorientált
RészletesebbenUML (Unified Modelling Language)
UML (Unified Modelling Language) UML (+ Object Constraint Language) Az objektum- modellezés egy szabványa (OMG) UML A 80-as, 90-es években egyre inkább terjedő objektum-orientált analízis és tervezés (OOA&D)
RészletesebbenObjektumorientált paradigma és programfejlesztés Bevezető
Objektumorientált paradigma és programfejlesztés Bevezető Vámossy Zoltán vamossy.zoltan@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Ficsor Lajos (Miskolci Egyetem) prezentációja alapján
RészletesebbenObjektum orientált programozás Bevezetés
Objektum orientált programozás Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 03. 04. OOPALAP / 1 A program készítés Absztrakciós folyamat, amelyben a valós világban
RészletesebbenAbsztrakció. Objektum orientált programozás Bevezetés. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás:
Objektum orientált programozás Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 03. 04. OOPALAP / 1 A program készítés Absztrakciós folyamat, amelyben a valós világban
RészletesebbenSoftware engineering (Software techológia) Bevezetés, alapfogalmak. Történelem 1. Történelem as évek Megoldandó problémák: Fejlesztő: Eszköz:
Software engineering (Software techológia) Bevezetés, alapfogalmak Utolsó módosítás: 2006. 02. 16. SWENGBEV / 1 Történelem 1. 60-as évek Megoldandó problémák: egyedi problémákra kis programok Fejlesztő:
RészletesebbenSzakterületi modell A fogalmak megjelenítése. 9. fejezet Applying UML and Patterns Craig Larman
Szakterületi modell A fogalmak megjelenítése 9. fejezet Applying UML and Patterns Craig Larman 1 Néhány megjegyzés a diagramokhoz Ez a tárgy a rendszer elemzésről és modellezésről szól. Noha például egy
Részletesebben10-es Kurzus. OMT modellek és diagramok OMT metodológia. OMT (Object Modelling Technique)
10-es Kurzus OMT modellek és diagramok OMT metodológia OMT (Object Modelling Technique) 1 3 Modell és 6 Diagram Statikus modell : OMT Modellek és diagramok: Statikus leírása az összes objektumnak (Név,
RészletesebbenSzoftvertechnológia ellenőrző kérdések 2005
Szoftvertechnológia ellenőrző kérdések 2005 Mi a szoftver, milyen részekből áll és milyen típusait különböztetjük meg? Mik a szoftverfejlesztés általános lépései? Mik a szoftvergyártás általános modelljei?
Részletesebben01. gyakorlat - Projektalapítás
2 Követelmények 01. gyakorlat - Projektalapítás Szoftvertechnológia gyakorlat OE-NIK A félév során egy nagyobb szoftverrendszer prototípusának elkészítése lesz a feladat Fejlesztési módszertan: RUP CASE-eszköz:
RészletesebbenOOP. Alapelvek Elek Tibor
OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós
RészletesebbenSapientia - Erdélyi Magyar TudományEgyetem (EMTE) Csíkszereda IRT 6. kurzus
Sapientia - Erdélyi Magyar TudományEgyetem (EMTE) Csíkszereda IRT 6. kurzus 5-ös Kurzus (UML) Visszatekintés: történelmi szempontok Az UML létrejötte UML-1 (Unified Modeling Language) és UML-2 Magyarul
RészletesebbenA szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom
A szoftver-folyamat Szoftver életciklus modellek Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 4. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 2. 2 A szoftver-folyamat Szoftver
RészletesebbenElőzmények 2011.10.23.
Előzmények Dr. Mileff Péter A 80-as évek közepétől a szoftverek komplexitása egyre növekszik. Megjelentek az OO nyelvek. Az OO fejlesztési módszerek a rendszer különböző nézőpontú modelljeit készítik el.
RészletesebbenProgramfejlesztési Modellek
Programfejlesztési Modellek Programfejlesztési fázisok: Követelmények leírása (megvalósíthatósági tanulmány, funkcionális specifikáció) Specifikáció elkészítése Tervezés (vázlatos és finom) Implementáció
RészletesebbenFolyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Folyamatmodellezés és eszközei Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamat, munkafolyamat Munkafolyamat (Workflow): azoknak a lépéseknek a sorozata,
RészletesebbenKomponens alapú programozás Bevezetés
Komponens alapú programozás Bevezetés Ficsor Lajos Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Ez a tananyag felhasználja a TEMPUS S_JEP-12495-97 Network Computing Chapter 8 Developing of Network Computing
RészletesebbenV. Félév Információs rendszerek tervezése Komplex információs rendszerek tervezése dr. Illyés László - adjunktus
V. Félév Információs rendszerek tervezése Komplex információs rendszerek tervezése dr. Illyés László - adjunktus 1 Az előadás tartalma A GI helye az informatikában Az előadás tartalmának magyarázata A
RészletesebbenModellinformációk szabványos cseréje. Papp Ágnes, Debreceni Egyetem EFK
Modellinformációk szabványos cseréje Papp Ágnes, agi@delfin.unideb.hu Debreceni Egyetem EFK Tartalom MOF, UML, XMI Az UML és az XML séma MDA - Model Driven Architecture Networkshop 2004 2 Az OMG metamodell
RészletesebbenSzoftver technológia - 2005 ProgMat -
Szoftver technológia - 2005 ProgMat - 1. Szoftver életciklus modellek 1.1 Klasszikus waterfall vízesés modell Jellemzői: Technikai problémának tekintia fejlesztést. Nem foglalkozik a kommunikációs csatornákkal.
RészletesebbenS01-7 Komponens alapú szoftverfejlesztés 1
S01-7 Komponens alapú szoftverfejlesztés 1 1. A szoftverfejlesztési modell fogalma. 2. A komponens és komponens modell fogalma. 3. UML kompozíciós diagram fogalma. 4. A szoftverarchitektúrák fogalma, összetevői.
RészletesebbenOsztálytervezés és implementációs ajánlások
Osztálytervezés és implementációs ajánlások Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 04. 24. Osztálytervezés és implementációs kérdések OTERV / 1 Osztály tervezés Egy nyelv
RészletesebbenBánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 2014 Bánsághi Anna 1 of 31
IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 9. ELŐADÁS - OOP TERVEZÉS 2014 Bánsághi Anna 1 of 31 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív paradigma
RészletesebbenOsztálytervezés és implementációs ajánlások
Osztálytervezés és implementációs ajánlások Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 04. 24. Osztálytervezés és implementációs kérdések OTERV / 1 Osztály tervezés Egy nyelv
RészletesebbenHatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve
Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve Kérdő Attila, ügyvezető, INSERO Kft. EOQ MNB, Informatikai Szakosztály, HTE, ISACA 2012. május 17. Módszertanok
RészletesebbenObjektumorientáció, objektumorientált szemlélet
Objektumorientáció, objektumorientált szemlélet Adatbáziskezelés és könyvtári rendszerszervezés 1 2014 Objektumorientált elemzés/tervezés Azt a fejlesztési szemléletet, amelyben a modellezett rendszer
RészletesebbenA SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI
A SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI Objektumorientált tervezés 8.előadás PPKE-ITK Tartalom 8.1 Objektumok és objektumosztályok 8.2 Objektumorientált tervezési folyamat 8.2.1 Rendszerkörnyezet, használati esetek
RészletesebbenSoftware Engineering Szoftver fejlesztés
Software Engineering Szoftver fejlesztés Követelmény (kezelés, elemzés, specifikáció) Elemzés Tervezés (Architektúra) Engineering (Fejlesztés) System Engineering Business process engineering üzleti folyamatok
RészletesebbenThe Unified Software Development Process. Történet. Feltételek. Rational Unified Process. Krizsán Zoltán Ficsor Lajos
The Unified Software Development Process Rational Unified Process Krizsán Zoltán Ficsor Lajos Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 12. 04. Történet The Rational Rational
RészletesebbenProgramozás. Bevezetés. Fodor Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék
Programozás Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. február 11. Tantárgy célja, szükséges ismeretek Tantárgy célja,
RészletesebbenBánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 1 of 67
SZOFTVERTECHNOLÓGIA Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 5. ELŐADÁS - RENDSZERTERVEZÉS 1 1 of 67 TEMATIKA I. SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALTERÜLETEI II. KÖVETELMÉNY MENEDZSMENT III. RENDSZERMODELLEK IV. RENDSZERARCHITEKTÚRÁK
RészletesebbenSoftware Engineering Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár
Software Engineering Dr. Barabás László Ismétlés/Kitekintő Ismétlés Software Engineering = softwaretechnológia Projekt, fogalma és jellemzői, személyek és szerepkörök Modell, módszertan Kitekintés Elemzés/
RészletesebbenS01-8 Komponens alapú szoftverfejlesztés 2
S01-8 Komponens alapú szoftverfejlesztés 2 Tartalom 1. Komponens megvalósítása: kölcsönhatás modell, viselkedési vagy algoritmikus modell és strukturális modell. 2. Komponens megtestesítés: finomítás és
RészletesebbenTartalom. Szoftverfejlesztési. Szoftver = Termék. módszertan. la Rational XDE CASE eszköz. Az előállításához technológiára van szükség
Tartalom 6. Unified Process & Rational Unified Process lmi a szoftverfejlesztési módszertan? lunified Process lrational Unified Process (RUP) la Rational XDE CASE eszköz lpélda BMF-NIK-SZTI Tick: Szoftver
RészletesebbenInformációs rendszerek Információsrendszer-fejlesztés
Információs rendszerek Információsrendszer-fejlesztés A rendszerfejlesztés életciklusa problémadefiniálás helyzetfeltárás megvalósítási tanulmány döntés a fejlesztésrıl ELEMZÉS IMPLEMENTÁCIÓ programtervezés
RészletesebbenParametrikus tervezés
2012.03.31. Statikus modell Dinamikus modell Parametrikus tervezés Módosítások a tervezés folyamán Konstrukciós variánsok (termékcsaládok) Parametrikus Modell Parametrikus tervezés Paraméterek (változók
RészletesebbenANALYSIS PATTERNS MARTIN FOWLER ANALYSIS PATTERNS. Általános ismertető és Accountability Patterns
MARTIN FOWLER ANALYSIS PATTERNS Általános ismertető és Accountability Patterns ELTE, 2010. 11. 25. Herczeg István iherczeg@inf.elte.hu 1 Mi az a 'ANALYSIS PATTERN'? Mi az a minta? MF minta (pattern) definíciója:
RészletesebbenSzoftver-technológia II. Szoftver újrafelhasználás. (Software reuse) Irodalom
Szoftver újrafelhasználás (Software reuse) Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 18. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 27. 2 Szoftver újrafelhasználás Szoftver
RészletesebbenSoftware Engineering
Software Engineering Software Engineering Software Engineering értelmezése Az a folyamat, mely eredményekénk létrehozunk egy adott feladatot megvalósító szoftver rendszert. Tevékenységek, technológia,
RészletesebbenMiskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék
Software tesztelés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Software tesztelés SWTESZT / 1 A tesztelés feladata Két alapvető cél rendszerben található hibák felderítése annak ellenőrzése, hogy a
RészletesebbenA tesztelés feladata. Verifikáció
Software tesztelés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Software tesztelés SWTESZT / 1 A tesztelés feladata Két alapvető cél rendszerben található hibák felderítése annak ellenőrzése, hogy a
RészletesebbenSzoftver-technológia II. Modulok és OOP. Irodalom
Modulok és OOP Irodalom Steven R. Schach: Object Oriented & Classical Software Engineering, McGRAW-HILL, 6th edition, 2005, chapter 7. 2 Modulok és objektumok Modulok Lexikálisan folytonos utasítás sorozatok,
RészletesebbenSSADM OO nézőpontból. Molnár Bálint Egyetemi docens, Corvinus egyetem
SSADM OO nézőpontból Molnár Bálint Egyetemi docens, Corvinus egyetem Információrendszerek Informáci ciórendszerek adatbázis-központú adatbázis-tervezés fontossága: hatékonyság stabilitás módosíthatóság,
RészletesebbenFolyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Folyamatmodellezés és eszközei Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Folyamat, munkafolyamat Ez vajon egy állapotgép-e? Munkafolyamat (Workflow):
RészletesebbenSzoftverprototípus készítése. Szoftverprototípus készítése. Szoftverprototípus készítése 2011.10.23.
Szoftverprototípus készítése Dr. Mileff Péter A prototípus fogalma: a szoftverrendszer kezdeti verziója Mi a célja? Arra használják, hogy bemutassák a koncepciókat, kipróbálják a tervezési opciókat, jobban
RészletesebbenA szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom
A szoftver-folyamat Szoftver életciklus modellek Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 4. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 2. 2 A szoftver-technológia aspektusai
RészletesebbenSzoftver újrafelhasználás
Szoftver újrafelhasználás Szoftver újrafelhasználás Szoftver fejlesztésekor korábbi fejlesztésekkor létrehozott kód felhasználása architektúra felhasználása tudás felhasználása Nem azonos a portolással
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Szepesné Stiftinger Mária. Rendszertervezés 3. RSZ3 modul. A rendszerfejlesztés tényezői
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Szepesné Stiftinger Mária Rendszertervezés 3. RSZ3 modul A rendszerfejlesztés tényezői SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról
RészletesebbenObjektum orientált alapelvek
Krizsán Zoltán 1 [2012. február 12.] Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag Tartalom Bevezetés Programozási nyelvek A programozási eszközök absztrakciós
RészletesebbenKomponens alapú fejlesztés
Komponens alapú fejlesztés Szoftver újrafelhasználás Szoftver fejlesztésekor korábbi fejlesztésekkor létrehozott kód felhasználása architektúra felhasználása tudás felhasználása Nem azonos a portolással
RészletesebbenProgramozási technológia
Programozási technológia Dinamikus modell Tevékenységdiagram, Együttműködési diagram, Felhasználói esetek diagramja Dr. Szendrei Rudolf ELTE Informatikai Kar 2018. Tevékenység diagram A tevékenység (vagy
RészletesebbenMiskolci Egyetem Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék A minőségbiztosítás informatikája. Készítette: Urbán Norbert
Miskolci Egyetem Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék A minőségbiztosítás informatikája Készítette: Urbán Norbert Szoftver-minőség A szoftver egy termelő-folyamat végterméke, A minőség azt jelenti,
RészletesebbenAdatstruktúrák, algoritmusok, objektumok
Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok 3. Az objektumorientált paradigma alapelemei Objektum Osztály Példányosítás A konstruktor és a destruktor Osztályok közötti kapcsolatok Miklós Árpád, BMF NIK, 2006
Részletesebben2.1.A SZOFTVERFEJLESZTÉS STRUKTÚRÁJA
2.Szoftverfejlesztés 2.1.A SZOFTVERFEJLESZTÉS STRUKTÚRÁJA Szoftverfejlesztés: magában foglalja mindazon elveket, módszereket és eszközöket, amelyek célja a programok megbízható és hatékony elkészítésének
RészletesebbenProgramozás. Objektum Orientált Programozás (OOP) Alapfogalmak. Fodor Attila
Programozás Objektum Orientált Programozás (OOP) Alapfogalmak Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. február 18.
RészletesebbenDCOM Áttekintés. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék. Ficsor Lajos DCOM /1
DCOM Áttekintés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék DCOM /1 Mi a DCOM? DCOM: Distributed Component Object Model A Microsoft osztott objektum modellje Bináris együttmÿködési szabvány és annak
RészletesebbenAdatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán
Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti
RészletesebbenProjectvezetők képességei
Projectvezetők képességei MOI modell Motivation ösztönzés Organisation szervezés Ideas or Innovation ötletek vagy újítás Más felosztás Probléma megoldás Vezetői öntudat Teljesítmény Befolyás, team képzés
RészletesebbenMagas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I.
Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I. Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek. Alapvetés. 4.fejezet Magas szintű adatmodellek (4.1-4.3.fej.) (köv.héten folyt.köv. 4.4-4.6.fej.) Az adatbázis modellezés
RészletesebbenSzoftverminőségbiztosítás
NGB_IN003_1 SZE 2014-15/2 (13) Szoftverminőségbiztosítás Szoftverminőség és formális módszerek Formális módszerek Formális módszer formalizált módszer(tan) Formális eljárások alkalmazása a fejlesztésben
RészletesebbenOsztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés
Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Történelem - a kezdetek 2 Mainframe-ek és terminálok Minden a központi gépen fut A
RészletesebbenMár megismert fogalmak áttekintése
Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2 Már megismert fogalmak
RészletesebbenEseménykezelés. Szoftvertervezés és -fejlesztés II. előadás. Szénási Sándor.
Eseménykezelés előadás http://nik.uni-obuda.hu/sztf2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Függvénymutatókkal Származtatással Interfészekkel Egyéb
RészletesebbenIsmeretanyag Záróvizsgára való felkészüléshez
Ismeretanyag Záróvizsgára való felkészüléshez 1. Információmenedzsment az információmenedzsment értelmezése, feladatok különböző megközelítésekben informatikai szerepek, informatikai szervezet, kapcsolat
RészletesebbenCORBA Áttekintés. Mi a CORBA? OMG and OMA. Ficsor Lajos. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék
CORBA Áttekintés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 10. 15. Mi a CORBA? osztott objektum modell szabvány, amely definiálja a komponensek közötti interface-eket definiál
RészletesebbenObjektumorientált felbontás
Objektumorientált felbontás Dr. Mileff Péter Az OO architekturális modell jellemzői: a rendszert lazán kapcsolódó, jól definiált interfészekkel rendelkező objektumok halmazára tagolja. Az objektumok a
RészletesebbenBevezetés a Programozásba II 5. előadás. Objektumorientált programozás és tervezés
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar Bevezetés a Programozásba II 5. előadás Objektumorientált programozás és tervezés 2014.03.10. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu
RészletesebbenA szoftverfejlesztés eszközei
A szoftverfejlesztés eszközei Fejleszt! eszközök Segédeszközök (szoftverek) programok és fejlesztési dokumentáció írásához elemzéséhez teszteléséhez karbantartásához 2 Történet (hw) Lyukkártya válogató
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM INFORMATIKAI KAR. Az UML gyakorlati alkalmazásának bemutatása az AutoWorld rendszer tervezésén keresztül
DEBRECENI EGYETEM INFORMATIKAI KAR Az UML gyakorlati alkalmazásának bemutatása az AutoWorld rendszer tervezésén keresztül Témavezető: Pánovics János egyetemi tanársegéd Készítette: Hegedűs József programtervező
RészletesebbenNC program ellenorzo szimulátor fejlesztése objektumorientált módszerrel
Megjelent: Magyar Tudomány Napja, Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, 1997. nov. 6, pp. 11-15 NC program ellenorzo szimulátor fejlesztése objektumorientált módszerrel Hornyák Olivér I. éves doktorjelölt Miskolci
Részletesebben4. A szoftvergyártás folyamata
4. A szoftvergyártás folyamata Kérdések Mi a szoftvergyártás modellje? Mi a három alapvető modell és mikor használjuk ezeket? Mik a követelménytervezés, a szoftverfejlesztés, a tesztelés és az szoftver-evolúció
Részletesebbenny Tornabajnokság g eredmény nyilvántart ntartó rendszere A megoldandó feladat Követelmény analízis 1. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék
OMT esettanulmány ny Tornabajnokság g eredmény nyilvántart ntartó rendszere Lajos Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A megoldandó feladat A cél egy tornabajnokság eredmény nyilvántartó rendszerének
RészletesebbenProgramozás alapjai Bevezetés
Programozás alapjai Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Programozás alapjai Bevezetés SWF1 / 1 Tartalom A gépi kódú programozás és hátrányai A magas szintÿ programozási nyelv fogalma
RészletesebbenA J2EE fejlesztési si platform (application. model) 1.4 platform. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem
A J2EE fejlesztési si platform (application model) 1.4 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11.13. A J2EE application model A Java szabványok -
RészletesebbenA követelm. vetelmény. analízis fázis. Az analízis fázis célja. fázis feladata
A követelm vetelmény analízis fázis Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006.02.15. ANAL / 1 Az analízis fázis célja A projekttel szemben támasztott követelmények meghatározása
RészletesebbenIntervenciós röntgen berendezés teljesítményszabályozójának automatizált tesztelése
Intervenciós röntgen berendezés teljesítményszabályozójának automatizált tesztelése Somogyi Ferenc Attila 2016. December 07. Szoftver verifikáció és validáció kiselőadás Forrás Mathijs Schuts and Jozef
RészletesebbenSzoftvertechnológia szakirány
Szoftvertechnológia szakirány A szakirány keretében a hallgatók a jó minõségû szoftvertermékek elõállításához szükséges módszertani, technológiai és szervezési ismereteket szerezhetik meg. A súlypontot
RészletesebbenA szoftverfolyamat és s a tesztelés
A szoftverfolyamat és s a tesztelés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 11. 19. swproc / 1 A szoftverfolyamat Alaptevékenységek Tartalom Szoftverfolyamat modellek A
RészletesebbenSzoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor
Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor A szotverarchitektúra fogalma A szoftverarchitektúra nagyon fiatal diszciplína. A fogalma még nem teljesen kiforrott. Néhány definíció: A szoftverarchitektúra
RészletesebbenTranszformációk integrált alkalmazása a modellvezérelt szoftverfejlesztésben. Ráth István
Transzformációk integrált alkalmazása a modellvezérelt szoftverfejlesztésben Ráth István rath@mit.bme.hu A grafikus nyelvek... mindenhol ott vannak: Grafikus felületek (Visual Studio) Relációs sémák (dbdesign)
RészletesebbenInformációtartalom vázlata
1. Az Ön cégétől árajánlatot kértek egy üzleti portál fejlesztésére, amelynek célja egy online áruház kialakítása. Az árajánlatkérés megválaszolásához munkaértekezletet tartanak, ahol Önnek egy vázlatos
RészletesebbenSzoftver-technológia I.
Szoftver technológia I. Oktatók Sziray József B602 Heckenast Tamás B603 2 Tananyag Elektronikus segédletek www.sze.hu/~sziray/ www.sze.hu/~heckenas/okt/ (www.sze.hu/~orbang/) Nyomtatott könyv Ian Sommerville:
Részletesebben3D-s számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció
3D-s számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 14. Digitális Alakzatrekonstrukció - Bevezetés http://cg.iit.bme.hu/portal/node/312 https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/viiiav08 Dr. Várady Tamás,
Részletesebben3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció
3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 14. Digitális Alakzatrekonstrukció - Bevezetés http://cg.iit.bme.hu/portal/node/312 https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/viiima01 Dr. Várady Tamás, Dr.
RészletesebbenTételek: Kidolgozott és összefésült tételek színe
Tételek: Kidolgozott és összefésült tételek színe Kidolgozás és összefésülés alatt álló tételek színe 28. A szoftver jellemzői (a termék előállítás jellemzői, hibaaránygörbék, költségösszetevők, költségarányok)
RészletesebbenA Java EE 5 plattform
A Java EE 5 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11. 13. A Java EE 5 platform A Java EE 5 plattform A J2EE 1.4 után következő verzió. Alapvető továbbfejlesztési
Részletesebben14. Objektum-orientált tervezés
14. Objektum-orientált tervezés Kérdések Hogyan lehet a szoftvert egymással kapcsolatban lévő, önálló működésű, saját állapottal rendelkező objektumok halmazaként leírni? Mik az objektum-orientált tervezés
RészletesebbenS0-02 Típusmodellek (Programozás elmélet)
S0-02 Típusmodellek (Programozás elmélet) Tartalom 1. Absztrakt adattípus 2. Adattípus specifikációja 3. Adattípus osztály 4. Paraméterátadás 5. Reprezentációs függvény 6. Öröklődés és polimorfizmus 7.
RészletesebbenTermék modell. Definíció:
Definíció: Termék modell Összetett, többfunkciós, integrált modell (számítógépes reprezentáció) amely leír egy műszaki objektumot annak különböző életfázis szakaszaiban: tervezés, gyártás, szerelés, szervízelés,
RészletesebbenMetamodellezés. Simon Balázs BME IIT, 2011.
Metamodellezés Simon Balázs BME IIT, 2011. Bevezetés Metamodellezés EMF & ecore Tartalom (C) Simon Balázs, BME IIT, 2011. 2 Hétfő: Simon Balázs Bevezetés hetente felváltva: előadás és gyakorlat metamodellezés
RészletesebbenBevezetés a párhuzamos programozási koncepciókba
Bevezetés a párhuzamos programozási koncepciókba Kacsuk Péter és Dózsa Gábor MTA SZTAKI Párhuzamos és Elosztott Rendszerek Laboratórium E-mail: kacsuk@sztaki.hu Web: www.lpds.sztaki.hu Programozási modellek
RészletesebbenRendszer-modellezés, modellezési technikák
Rendszer-modellezés, modellezési technikák System engineering and modelling Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 8. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 10,
RészletesebbenA szoftverfejlesztés eszközei
A szoftverfejlesztés eszközei Fejleszt! eszközök Segédeszközök (szoftverek) programok és fejlesztési dokumentáció írásához elemzéséhez teszteléséhez karbantartásához 2 Segédeszközök szükségessége Szoftver
RészletesebbenInformatikai alkalmazásfejlesztő Információrendszer-elemző és - tervező
11-06 Rendszer/alkalmazás -tervezés, -fejlesztés és -programozás A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő
RészletesebbenInformatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére
Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére Az Informatika szigorlat alapvetően az IR-fejlesztés, valamint az OO-fejlesztés c. tantárgyi blokkok, valamint az
RészletesebbenOMT esettanulmány. ny Tornabajnokság g eredmény nyilvántart. ntartó rendszere
OMT esettanulmány ny Tornabajnokság g eredmény nyilvántart ntartó rendszere Lajos Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A megoldandó feladat A cél egy tornabajnokság eredmény nyilvántartó rendszerének
RészletesebbenTERMÉKTERVEZÉS PANDUR BÉLA TERMÉKTERVEZÉS
TERMÉKTERVEZÉS A SZOFTVERFEJLESZTÉS STRUKTÚRÁJA Szoftverfejlesztés: magában foglalja mindazon elveket, módszereket és eszközöket, amelyek célja a programok megbízható és hatékony elkészítésének támogatása.
Részletesebben7. rész: A specifikációtól az implementációig az EJB rétegben
7. rész: A specifikációtól az implementációig az EJB rétegben Bakay Árpád NETvisor kft (30) 385 1711 arpad.bakay@netvisor.hu A tananyag készült az ELTE-IKKK projekt támogatásával Tartalom Tervezés lépései
RészletesebbenProgramozási technológia 1.
ngleton Sin ELTE-IK + st: boo ol Programozási technológia 1. 2. gyakorlat: Programozási paradigmák, az objektumorientált tált programozás Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto
RészletesebbenObjektum-orientált programozás
Objektum-orientált programozás Készítette: Nagy Zsolt, 2014 Modellezés A modellezés során nem a valós világ dolgaival foglakozunk, hanem egy kisebb, megfoghatóbb, megérthetőbb egyszerűsített példánnyal.
Részletesebben