Már megismert fogalmak áttekintése

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Már megismert fogalmak áttekintése"

Átírás

1 Interfészek PPT 2007/2008 tavasz 1

2 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2

3 Már megismert fogalmak áttekintése Objektumorientált program felépítése Osztály, objektum Érték típus, referencia típus Öröklődés egyszeres öröklődés többszörös öröklődés Korai kötés, késői kötés Absztrakt osztály Polimorfizmus (többalakúság) módszer polimorfizmus objektum polimorfizmus Polimorfizmus a gyakorlatban pl. vizuális felület komponensei Az (egyszeres) öröklődés korlátai 3

4 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 4

5 Interfész fogalma Az interfészek olyan üres osztályok, amelyek nem tartalmaznak megvalósítást Interfészek néhány tipikus alkalmazása osztályok felruházása valamilyen műveletekkel (nevet rendel metódus szignatúrák egy csoportjához) többszörös öröklődés egyszerűsített megvalósítása UML jelölések <<interface>> IComperable +equals( ) +more( ) +less( ) IComperable Number +equals( ) +more( ) +less( ) interfész definíció interfész megvalósítás 5

6 Interfész felépítése Interfész tipikusan (nyelvtől függően) tartalmazhat metódus szignatúrát szignatúra: metódus neve + visszatérési értéke + paraméterek (interfész metódus mindig virtuális és absztrakt) konstans mezőt mivel ezek nem igényelnek objektum példányt tulajdonságot amennyiben a nyelv támogatja Interfész nem tartalmazhat konkrét metódus, tulajdonság implementációt példányszintű mezőt példányosításhoz kapcsolódó konstruktort/destruktort Különböző módosítók (láthatóság stb.) az osztályokhoz hasonló módon használhatók, bár nyelvtől függően eltérések is lehetnek 6

7 Interfész megvalósítása (támogatása) Interfészek önmagukban nem példányosíthatók, csak az őket megvalósító osztályokon keresztül érhetők el a műveleteik Az interfész megvalósításának lépései osztály definícióban a megvalósítandó interfészek felsorolása az interfész(ek)ben definiált metódusok implementálása Egy osztály egyszerre tetszőleges számú interfészt valósíthat meg, ezzel a polimorfizmus szempontjából a többszörös örökléshez hasonló eredményt érhetünk el Egy osztálynak kötelező implementálnia az általa megvalósított interfészek által definiált metódusokat (ellenkező eset fordítási hibát eredményez) Kivéve az absztrakt osztályokat, ahol nem szükséges minden metódust megvalósítani 7

8 Implicit/explicit interfész megvalósítás A többszörös öröklésnél felmerülő problémák közül néhány felmerül a több hasonló interfészt megvalósító osztályok esetén is Több interfész is tartalmazhat ugyanolyan szignatúrájú metódusokat, ennek kezelése érdekében kétféle interfész megvalósítást használhatunk Implicit megvalósítás az osztály metódusának a szignatúrája megegyezik az interfész(ek)ben megadott szignatúrával bármelyik interfésszel hivatkozunk az osztályra, mindig ugyanaz a metódus fut le Explicit megvalósítás: az osztályban a metódus neve mellett megadjuk az általa megvalósított interfész nevét is attól függően, hogy melyik interfésszel hivatkozunk az osztályra, mindig a megfelelő metódus fut le célszerű ezt a megvalósítást használni 8

9 Interfész típusú referencia Az interfészek tulajdonképpen típusok, ezért lehetséges ilyen típusú változók deklarációjára is Egy T típusú osztályra az alábbi típusú referenciákkal hivatkozhatunk (más típus fordítási hibát eredményez): T típusú referenciával T valamelyik őstípusának referenciájával T osztály által megvalósított valamelyik interfész típusának referenciájával (egyéb: konverziók, casting stb.) Az interfész típusú referenciák az osztály típusú referenciákhoz hasonló módon működnek Ez nem keverendő össze azzal, hogy az interfész típusból nem lehet példányt létrehozni! 9

10 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 10

11 Interfész hierarchia Az osztályokhoz hasonlóan az interfészek között is fel lehet építeni egy öröklődési hierarchiát (öröklődés helyett itt gyakran a kiterjesztés szót használjuk) Az osztályok és az interfészek hierarchiája egymástól független, interfész őse nem lehet osztály és osztály őse sem lehet interfész (az osztályok közti öröklést és az interfész megvalósítását tekintsük különbözőnek) Az osztályokhoz hasonlóan az interfészek is általában mind egy legmagasabb szintűősből származnak Az osztályokhoz hasonlóan a polimorfizmus előnyeit az interfészek között is alkalmazhatjuk (minden interfész használható bármelyik őse helyén) 11

12 Osztály hierarchia Amennyiben egy osztály megvalósít egy interfészt, akkor a leszármazottjai is mind megvalósítják. Ennek direkt jelölésére általában nincs szükség A megvalósító metódusokat a leszármazottak öröklik, így értelemszerűen nincs szükség további követelmények teljesítésére Egy T típusú osztályra tehát az alábbi típusú referenciákkal hivatkozhatunk: T típusú referenciával T valamelyik őstípusának referenciájával T osztály által megvalósított valamelyik interfész típusának referenciájával T osztály bármelyik őse által megvalósított interfész típusának referenciájával T osztály által megvalósított interfész bármelyik őstípusának referenciájával (egyéb: konverziók, casting stb.) 12

13 Néhány további gondolat Jelölő interfészek (marker interface) nincsenek metódusaik az osztályhoz rendelve futás közben lekérdezhetők, ezzel a futtató környezet (vagy reflexión keresztül az egyéb programok) számára nyújt információt ha van helyette más nyelvi elem, célszerű elkerülni a használatát Segítő osztályok (helper class) egy összetett interfész esetén gyakran csak néhány metódus megvalósítására lenne szükség, azonban mindig kötelező mindet implementálni kényelmi szempontból az interfészekhez gyakran készítenek egyszerű, az interfészt üres (vagy alapértelmezett kóddal) megvalósító ún. segítő osztályokat Nem célszerű interfészt új metódusokkal bővíteni, mivel így az ezt implementáló osztályok fordíthatatlanná válnak 13

14 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 14

15 Függvénymutatók A napjainkban használt (Neumann-elvű) architektúrák esetén a programok kódja azonos memóriában (és azonos módon) tárolódik az adatokkal Ez alapján technikailag egyszerűen megoldható, hogy egy mutató ne egy változóra, hanem egy függvény belépési címére mutasson Hagyományos nyelveknél ezzel lehetett megoldani a visszahívásokat (callback) Előnyei hatékony (gyors) Hátrányai bonyolult a : 8 bites szám Függvény Növel(k) k k + 1 Növel k Függvény vége nincs ellenőrzés (fordítás, futtatás közben) nagy a hibalehetőség (hibás kód, rosszindulatú kód stb.)

16 Eseménykezelés származtatással Az eseményeket küldő osztály rendelkezik olyan (alapesetben absztrakt vagy üres) metódusokkal, amelyeket az esemény bekövetkeztekor mindig meghív Az események kezeléséhez szükséges egy leszármazott osztály készítése, majd ott ezen metódusok implementálása A módszer többféleképpen megoldható minden eseményt egy metódus kezel minden eseményhez külön metódus tartozik Előnyei jól illeszkedik az OOP szemlélethez Hátrányai sok, gyakran minimális kóddal rendelkező osztály definiálását igényli az esemény forrása és az eseményhez tartozó kezelő nem függetlenek (pl. ugyanaz a kezelő több helyen?) Gomb +Lenyomás( ) +EseményKezelő( ) HelloGomb +EseményKezelő( ) 16

17 Eseménykezelés interfészekkel Az eseménykezelésben résztvevő típusok esemény támogató interfész eseményt küldő osztály (tárol egy vagy több, az interfészt megvalósító objektumreferenciát) eseményt kezelő osztály (megvalósítja ezt az interfészt) Eseménykezelés lépései eseménykezelő osztály definiálása eseménykezelő objektum példányosítása eseménykezelő objektum regisztrálása esemény bekövetkezte esetén a forrás az interfészen keresztül meghívhatja a kezelő metódusát Előnyei Gomb -kezelő(k) : IGombKezelő +Feliratkozás(IGombKezelő) +Leiratkozás(IGombKezelő) +Lenyomás( ) IGombKezelő <<interface>> IGombKezelő +LenyomásKezelő( ) GombKezelő +LenyomásKezelő( ) az esemény forrása és kezelője egymástól függetlenek 1 forrás N kezelő, N forrás 1 kezelő, N forrás N kezelő (általában az eseménykezelő metódus paramétere a forrás objektum) az interfész több metódust is tartalmazhat (lenyom, lenyit stb.) 17

18 Eseménykezelés metódusreferenciákkal Alapelve hasonló a függvénymutatóknál megismert módszerhez (legalábbis a programozó számára a metódusreferenciák kezelése hasonlónak tűnik) Lényeges különbségek csak objektumok metódusaira tudunk hivatkozni metódusreferencia értékadásánál szigorú típusellenőrzésen kell átesnie a metódusnak (paraméterek típusa, visszatérési érték) az eseménykezelés architektúrája megfelel az OOP alapelveinek Előnyei könnyen olvasható kód, nincs szükség új osztály definiálására (vagy interfészek megvalósítására) az események kezeléséhez példány és osztály metódusok egyaránt értékül adhatók eseménykezelés nyelvi szintű támogatásából eredő előnyök (pl. regisztráció, eseménykezelők tárolása stb.) Részletesebben: Vizuális Eseményvezérelt Programozás 18

19 Javasolt/felhasznált irodalom BMF NIK AAO, OOP, VEP előadások J. Richter: CLR via C# 2nd edition Microsoft press, 2006 Nyékyné Gaizler Judit: Java 2 útikalauz programozóknak 1.3, ELTE TTK Hallgatói alapítvány, Budapest 19

Interfészek. PPT 2007/2008 tavasz.

Interfészek. PPT 2007/2008 tavasz. Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése 2 Már megismert fogalmak áttekintése Objektumorientált

Részletesebben

Eseménykezelés. Szoftvertervezés és -fejlesztés II. előadás. Szénási Sándor.

Eseménykezelés. Szoftvertervezés és -fejlesztés II. előadás.   Szénási Sándor. Eseménykezelés előadás http://nik.uni-obuda.hu/sztf2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Függvénymutatókkal Származtatással Interfészekkel Egyéb

Részletesebben

Interfészek. Programozás II. előadás. Szénási Sándor.

Interfészek. Programozás II. előadás.  Szénási Sándor. Interfészek előadás http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek alkalmazása

Részletesebben

és az instanceof operátor

és az instanceof operátor Java VIII. Az interfacei és az instanceof operátor Krizsán Zoltán Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 24. Java VIII.: Interface JAVA8 / 1 Az interfészről általában

Részletesebben

Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán

Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán Java VIII. Az interfacei és az instanceof operátor Krizsán Zoltán Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 24. Java VIII.: Interface JAVA8 / 1 Az interfészről általában

Részletesebben

Programozás módszertan p.1/46

Programozás módszertan p.1/46 Programozás módszertan Öröklődés Pere László (pipas@linux.pte.hu) PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR INFORMATIKA ÉS ÁLTALÁNOS TECHNIKA TANSZÉK MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÉS

Részletesebben

JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS

JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS 2014-2015 tavasz Tömbök, osztályok, objektumok, konstruktorok Tömbök 2 Referencia típusú változó Elemtípus Primitív Referencia: osztály,

Részletesebben

Programozás II. 3. gyakorlat Objektum Orientáltság C++-ban

Programozás II. 3. gyakorlat Objektum Orientáltság C++-ban Programozás II. 3. gyakorlat Objektum Orientáltság C++-ban Tartalom OOP ismétlés Osztályok létrehozása Adattagok láthatóságai, elnevezési ajánlások Konstruktor, destruktor this pointer Statikus és dinamikus

Részletesebben

Programozási alapismeretek 4.

Programozási alapismeretek 4. Programozási alapismeretek 4. Obejktum-Orientált Programozás Kis Balázs Bevezetés I. Az OO programozási szemlélet, egy merőben más szemlélet, az összes előző szemlélettel (strukturális, moduláris, stb.)

Részletesebben

Java programozási nyelv 5. rész Osztályok III.

Java programozási nyelv 5. rész Osztályok III. Java programozási nyelv 5. rész Osztályok III. Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék

Részletesebben

OOP #14 (referencia-elv)

OOP #14 (referencia-elv) OOP #14 (referencia-elv) v1.0 2003.03.19. 21:22:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_14-1 - E jegyzet

Részletesebben

C++ programozási nyelv

C++ programozási nyelv C++ programozási nyelv Gyakorlat - 8. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. november A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/12 Tartalomjegyzék Miért

Részletesebben

OOP. Alapelvek Elek Tibor

OOP. Alapelvek Elek Tibor OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós

Részletesebben

Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS. Objektumorientált programozás 2015-2016

Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS. Objektumorientált programozás 2015-2016 Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS 2015-2016 Objektumorientált programozás OOP PHP-ben 2 A PHP az 5.0-as verziójától megvalósítja az OO eszközrendszerét OO eszközök:

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 2. rész Öröklés és többalakúság Nemvirtuális metódusok, elrejtés Virtuális metódusok, elrejtés Típuskényszerítés, az is és as operátorok Absztrakt osztályok, absztrakt

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu

Széchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu 1 A java virtuális gép (JVM) Képzeletbei, ideális számítógép. Szoftveresen megvalósított működési környezet. (az op. rendszer egy folyamata). Feladata:

Részletesebben

Osztálytervezés és implementációs ajánlások

Osztálytervezés és implementációs ajánlások Osztálytervezés és implementációs ajánlások Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 04. 24. Osztálytervezés és implementációs kérdések OTERV / 1 Osztály tervezés Egy nyelv

Részletesebben

Osztálytervezés és implementációs ajánlások

Osztálytervezés és implementációs ajánlások Osztálytervezés és implementációs ajánlások Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 04. 24. Osztálytervezés és implementációs kérdések OTERV / 1 Osztály tervezés Egy nyelv

Részletesebben

Java programozási nyelv 4. rész Osztályok II.

Java programozási nyelv 4. rész Osztályok II. Java programozási nyelv 4. rész Osztályok II. Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/17 Tartalomjegyzék

Részletesebben

C++ programozási nyelv

C++ programozási nyelv C++ programozási nyelv Gyakorlat - 13. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. december A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/10 Tartalomjegyzék Objektumok

Részletesebben

Osztály öröklődés. Öröklődés és polimorfizmus. Programozás II. előadás. http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor. szenasi.sandor@nik.uni-obuda.

Osztály öröklődés. Öröklődés és polimorfizmus. Programozás II. előadás. http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor. szenasi.sandor@nik.uni-obuda. Osztály öröklődés Öröklődés és polimorfizmus előadás http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Öröklődés Polimorfizmus Osztályok

Részletesebben

Java VI. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék. Utolsó módosítás: Ficsor Lajos. Java VI.: Öröklődés JAVA6 / 1

Java VI. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék. Utolsó módosítás: Ficsor Lajos. Java VI.: Öröklődés JAVA6 / 1 Java VI. Öröklődés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 03. 07. Java VI.: Öröklődés JAVA6 / 1 Egy kis kitérő: az UML UML: Unified Modelling Language Grafikus eszköz objektum

Részletesebben

Programozás III. - NGB_IN001_3

Programozás III. - NGB_IN001_3 Programozás III. - az objektumorientált programozásba Varjasi Norbert Széchenyi István Egyetem Informatika Tanszék Programozás III. - 1. el adás institution-log Tartalom 1 El adások és gyakorlatok Zárthelyi

Részletesebben

Programozás II. 2. gyakorlat Áttérés C-ről C++-ra

Programozás II. 2. gyakorlat Áttérés C-ről C++-ra Programozás II. 2. gyakorlat Áttérés C-ről C++-ra Tartalom Új kommentelési lehetőség Változók deklarációjának helye Alapértelmezett függvényparaméterek Névterek I/O műveletek egyszerűsödése Logikai adattípus,

Részletesebben

1. Mi a fejállományok szerepe C és C++ nyelvben és hogyan használjuk őket? 2. Milyen alapvető változókat használhatunk a C és C++ nyelvben?

1. Mi a fejállományok szerepe C és C++ nyelvben és hogyan használjuk őket? 2. Milyen alapvető változókat használhatunk a C és C++ nyelvben? 1. Mi a fejállományok szerepe C és C++ nyelvben és hogyan használjuk őket? 2. Milyen alapvető változókat használhatunk a C és C++ nyelvben? 3. Ismertesse a névtér fogalmát! 4. Mit értünk a "változó hatóköre"

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 2. rész Öröklés és többalakúság Nemvirtuális metódusok, elrejtés Virtuális metódusok, elrejtés Típuskényszerítés, az is és as operátorok Absztrakt osztályok, absztrakt

Részletesebben

OOP és UML Áttekintés

OOP és UML Áttekintés OOP és UML Áttekintés Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) OOP és UML Áttekintés 2013 1 / 32 Tartalom jegyzék 1 OOP Osztály Öröklődés Interfész, Absztrakt Osztály Kivétel kezelés

Részletesebben

Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés.

Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. Az osztály egy olyan típus leíró struktúra, amely tartalmaz adattagokat

Részletesebben

Programozási nyelvek Java

Programozási nyelvek Java Programozási nyelvek Java Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 9. előadás Interface - típust vezet be, de osztálypéldány nem készíthető belőle (statikus típust ad) - több osztály is

Részletesebben

Bevezetés a programozásba előadás: Öröklődés

Bevezetés a programozásba előadás: Öröklődés Bevezetés a programozásba 2 5. előadás: Öröklődés emlékeztető Tagfüggvény struct koord { double x,y,r; void set(double ux, double uy) { x=ux; y=uy; r=sqrt(x*x+y*y); } Használat: koord k; k.set(4,5); Egységbezárás

Részletesebben

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 2014 Bánsághi Anna 1 of 31

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 2014 Bánsághi Anna 1 of 31 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 9. ELŐADÁS - OOP TERVEZÉS 2014 Bánsághi Anna 1 of 31 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív paradigma

Részletesebben

Programozási nyelvek Java

Programozási nyelvek Java Programozási nyelvek Java Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 8. előadás Öröklődés - megnyitunk egy osztályt egy másik előtt zárt egységeket szeretünk készíteni (láthatósági kérdés:

Részletesebben

Objektumelvű alkalmazások fejlesztése 6. gyakorlat. Öröklődés, polimorfizmus. Öröklődés Kódismétlődés objektum-orientált szerkezetben

Objektumelvű alkalmazások fejlesztése 6. gyakorlat. Öröklődés, polimorfizmus. Öröklődés Kódismétlődés objektum-orientált szerkezetben Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Objektumelvű alkalmazások fejlesztése 6. gyakorlat, polimorfizmus 2011.10.27. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Kódismétlődés

Részletesebben

ELTE SAP Excellence Center Oktatóanyag 1

ELTE SAP Excellence Center Oktatóanyag 1 Oktatóanyag 1 Oktatóanyag 2 Az oktatás folyamán használt példák a fent látható egyszerű modell implementációi. Oktatóanyag 3 A definíciós részben definiálja a fejlesztő az egyes attribútumokat, metódusokat,

Részletesebben

Vizuális és eseményvezérelt programozás , II. félév BMF NIK

Vizuális és eseményvezérelt programozás , II. félév BMF NIK Vizuális és eseményvezérelt programozás 2006 2007, II. félév BMF NIK Eseménykezelés A képviselő( delegate ) Képviselők C# nyelvi megvalósítása Metódushívás képviselőn keresztül Az esemény ( event ) Esemény

Részletesebben

Objektumorientált szoftverfejlesztés alapjai

Objektumorientált szoftverfejlesztés alapjai Objektumorientált szoftverfejlesztés alapjai Gyakorlatorientált szoftverfejlesztés C++ nyelven Visual Studio Community fejlesztőkörnyezetben @Katona József Kővári Attila Lektorálta: Dr. Fauszt Tibor DOI:

Részletesebben

Objektum orientált programozás Bevezetés

Objektum orientált programozás Bevezetés Objektum orientált programozás Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 03. 04. OOPALAP / 1 A program készítés Absztrakciós folyamat, amelyben a valós világban

Részletesebben

Programozás. Objektum Orientált Programozás (OOP) Alapfogalmak. Fodor Attila

Programozás. Objektum Orientált Programozás (OOP) Alapfogalmak. Fodor Attila Programozás Objektum Orientált Programozás (OOP) Alapfogalmak Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. február 18.

Részletesebben

JAVA PROGRAMOZÁS 3.ELŐADÁS

JAVA PROGRAMOZÁS 3.ELŐADÁS Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda JAVA PROGRAMOZÁS 3.ELŐADÁS 2014-2015 tavasz Polimorfizmus, absztrakt osztályok, interfészek 2 Példa - Hengerprogram 3 Példa - Hengerprogram 4 Példa - Hengerprogram

Részletesebben

Absztrakció. Objektum orientált programozás Bevezetés. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás:

Absztrakció. Objektum orientált programozás Bevezetés. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: Objektum orientált programozás Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 03. 04. OOPALAP / 1 A program készítés Absztrakciós folyamat, amelyben a valós világban

Részletesebben

Programozás III KIINDULÁS. Különböző sportoló típusok vannak: futó, magasugró, focista, akik teljesítményét más-más módon határozzuk meg.

Programozás III KIINDULÁS. Különböző sportoló típusok vannak: futó, magasugró, focista, akik teljesítményét más-más módon határozzuk meg. KIINDULÁS Különböző sportoló típusok vannak: futó, magasugró, focista, akik teljesítményét más-más módon határozzuk meg. Programozás III Az egyszerűség kedvéért mindegyiket a nevük alapján regisztráljuk,

Részletesebben

Java felhasználói felület

Java felhasználói felület Java felhasználói felület Eseménykezelés Elek Tibor Eseményosztályok Az események előfordulásakor keletkezik egy megfelelő eseményobjektum. Pl. KeyPressed vagy KeyReleased (billentyű lenyomása vagy felengedése)

Részletesebben

Számítástechnika II. BMEKOKAA Előadás. Dr. Bécsi Tamás

Számítástechnika II. BMEKOKAA Előadás. Dr. Bécsi Tamás Számítástechnika II. BMEKOKAA153 5. Előadás Dr. Bécsi Tamás Kivételkezelés try Azon utasítások kerülnek ide, melyek hibát okozhatnak, kivételkezelést igényelnek catch( típus [név]) Adott kivételtípus esetén

Részletesebben

Statikus adattagok. Statikus adattag inicializálása. Speciális adattagok és tagfüggvények. Általános Informatikai Tanszék

Statikus adattagok. Statikus adattag inicializálása. Speciális adattagok és tagfüggvények. Általános Informatikai Tanszék Speciális adattagok és tagfüek Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék CPP7 / 1 Statikus adattagok Bármely adattag lehet static tárolási osztályú A statikus adattag az osztály valamennyi objektuma

Részletesebben

Osztályok. construct () destruct() $b=new Book(); $b=null; unset ($b); book.php: <?php class Book { private $isbn; public $title;

Osztályok. construct () destruct() $b=new Book(); $b=null; unset ($b); book.php: <?php class Book { private $isbn; public $title; PHP5 objektumok 1 Osztályok class, new book.php: construct () destruct() $b=new Book(); törlés: $b=null; vagy unset ($b); -elnevezési konvenciók private $isbn; public $title; function

Részletesebben

Osztályok. 4. gyakorlat

Osztályok. 4. gyakorlat Osztályok 4. gyakorlat Az osztály fogalma Az objektumok formai leírása, melyek azonos tulajdonsággal és operációkkal rendelkeznek. Osztályból objektum készítését példányosításnak nevezzük. Minden objektum

Részletesebben

Abstract osztályok és interface-ek. 7-dik gyakorlat

Abstract osztályok és interface-ek. 7-dik gyakorlat Abstract osztályok és interface-ek 7-dik gyakorlat Abstract metódusok és osztályok Az OO fejlesztés során olyan osztályokat is kialakíthatunk, melyeket csak továbbfejlesztésre, származtatásra lehet használni,

Részletesebben

Virtuális függvények (late binding)

Virtuális függvények (late binding) Virtuális függvények (late binding) Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Virtuális függvények CPP5 / 1 Azonos nevű függvények megkülönböztetése paraméterszignatúra (függvény overloading) - egy

Részletesebben

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 33

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 33 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 7. ELŐADÁS - ABSZTRAKT ADATTÍPUS 2014 Bánsághi Anna 1 of 33 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív

Részletesebben

Programozás C és C++ -ban

Programozás C és C++ -ban Programozás C és C++ -ban 2. További különbségek a C és C++ között 2.1 Igaz és hamis A C++ programozási nyelv a C-hez hasonlóan definiál néhány alap adattípust: char int float double Ugyanakkor egy új

Részletesebben

Bevezetés, a C++ osztályok. Pere László

Bevezetés, a C++ osztályok. Pere László Programozás módszertan II. p. Programozás módszertan II. Bevezetés, a C++ osztályok Pere László (pipas@linux.pte.hu) PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR INFORMATIKA ÉS ÁLTALÁNOS TECHNIKA TANSZÉK

Részletesebben

1. Bevezetés A C++ nem objektumorientált újdonságai 3

1. Bevezetés A C++ nem objektumorientált újdonságai 3 Előszó xiii 1. Bevezetés 1 2. A C++ nem objektumorientált újdonságai 3 2.1. A C és a C++ nyelv 3 2.1.1. Függvényparaméterek és visszatérési érték 3 2.1.2. A main függvény 4 2.1.3. A bool típus 4 2.1.4.

Részletesebben

Globális operátor overloading

Globális operátor overloading Programozás II. 9. gyakorlat Operátor overloading 2: Unáris operátorok, globálisan megvalósított operátorok, > operátorok Kivételkezelés, IO library Globális operátor overloading Előző alkalommal

Részletesebben

1. Template (sablon) 1.1. Függvénysablon Függvénysablon példányosítás Osztálysablon

1. Template (sablon) 1.1. Függvénysablon Függvénysablon példányosítás Osztálysablon 1. Template (sablon) 1.1. Függvénysablon Maximum függvény megvalósítása függvénynév túlterheléssel. i n l i n e f l o a t Max ( f l o a t a, f l o a t b ) { return a>b? a : b ; i n l i n e double Max (

Részletesebben

III. OOP (objektumok, osztályok)

III. OOP (objektumok, osztályok) III. OOP (objektumok, osztályok) 1. Természetes emberi gondolkozás Az Objektumorientált paradigma alapelvei nagyon hasonlítanak az emberi gondolkozásra. Érdemes ezért elsőként az emberi gondolkozás elveit

Részletesebben

Alkalmazott Modul III 6. előadás. Objektumorientált programozás: öröklődés és polimorfizmus

Alkalmazott Modul III 6. előadás. Objektumorientált programozás: öröklődés és polimorfizmus Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Alkalmazott Modul III 6. előadás Objektumorientált programozás: öröklődés és polimorfizmus 2011.10.24. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto

Részletesebben

Programozási nyelvek Java

Programozási nyelvek Java statikus programszerkezet Programozási nyelvek Java Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 2. előadás csomag könyvtárak könyvtárak forrásfájlok bájtkódok (.java) (.class) primitív osztály

Részletesebben

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 5. előadás

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 5. előadás Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 5. előadás Tömbök átméretezése public static void Resize( ref T[] array, int newsize ) Példa: int[] a=new int[20]; Array.Resize(ref a, 22); 2016. 10. 19.

Részletesebben

Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok

Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok 3. Az objektumorientált paradigma alapelemei Objektum Osztály Példányosítás A konstruktor és a destruktor Osztályok közötti kapcsolatok Miklós Árpád, BMF NIK, 2006

Részletesebben

Pelda öröklődésre: import java.io.*; import java.text.*; import java.util.*; import extra.*;

Pelda öröklődésre: import java.io.*; import java.text.*; import java.util.*; import extra.*; Java osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. ( Előfeltétel 12. Tétel ) Az osztály egy olyan típus leíró struktúra, amely

Részletesebben

OOP. #6 (VMT és DMT) v :33:00. Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj.

OOP. #6 (VMT és DMT) v :33:00. Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. OOP #6 (VMT és DMT) v1.0 2003.03.07. 19:33:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_06-1 - E jegyzet másolata

Részletesebben

OOP #1 (Bevezetés) v1.0 2003.03.07. 18:39:00. Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj.

OOP #1 (Bevezetés) v1.0 2003.03.07. 18:39:00. Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. OOP #1 (Bevezetés) v1.0 2003.03.07. 18:39:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_01-1 - E jegyzet másolata

Részletesebben

Enterprise JavaBeans 1.4 platform (EJB 2.0)

Enterprise JavaBeans 1.4 platform (EJB 2.0) Enterprise JavaBeans 1.4 platform (EJB 2.0) Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11.13. Az Enterprise JavaBeans Az Enterprise Javabeans Az Enterprise JavaBeans

Részletesebben

Programozás I. 5. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Programozás I. 5. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Programozás I. 5. gyakorlat 1 Objektumorientáltság Egységbezárás és információ elrejtése (absztrakt adattípus) Adatok és rajtuk végzett műveletek egységbezárása (osztályok írása, múlt hét) Öröklődés Polimorfizmus

Részletesebben

Két csomag elemeiből lehet a felületet elkészíteni: awt: heavy weight komponensek; swing: light weight komponensek (időben később).

Két csomag elemeiből lehet a felületet elkészíteni: awt: heavy weight komponensek; swing: light weight komponensek (időben később). Grafikus felhasználói felület Két csomag elemeiből lehet a felületet elkészíteni: awt: heavy weight komponensek; swing: light weight komponensek (időben később). Mi hogyan használjuk? awt: eseménykezelés,

Részletesebben

Bevezetés a Python programozási nyelvbe

Bevezetés a Python programozási nyelvbe Bevezetés a Python programozási nyelvbe 7. Gyakorlat osztályok, objektumok (utolsó módosítás 2018. aug. 28.) Szathmáry László Debreceni Egyetem Informatikai Kar 2018-2019, 1. félév OO programozás Pythonban

Részletesebben

ISA szimulátor objektum-orientált modell (C++)

ISA szimulátor objektum-orientált modell (C++) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ISA szimulátor objektum-orientált modell (C++) Horváth Péter Elektronikus Eszközök Tanszéke 2015. február 12. Horváth Péter ISA szimulátor objektum-orientált

Részletesebben

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c

Részletesebben

Java VII. Polimorfizmus a Java nyelvben

Java VII. Polimorfizmus a Java nyelvben Java VII. Polimorfizmus a Java nyelvben Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 19. Java VII. Polimorfizmuss JAVA7 / 1 A kötés (binding( binding) ) fogalma Kötés (binding)

Részletesebben

Bevezetés a Programozásba II 2. előadás. Adattípusok megvalósítása egységbe zárással. Adattípusok megvalósítása egységbe zárással

Bevezetés a Programozásba II 2. előadás. Adattípusok megvalósítása egységbe zárással. Adattípusok megvalósítása egységbe zárással Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar Bevezetés a Programozásba II 2. előadás Adattípusok megvalósítása egységbe zárással 2014.02.17. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu

Részletesebben

Bevezetés a programozásba Előadás: Tagfüggvények, osztály, objektum

Bevezetés a programozásba Előadás: Tagfüggvények, osztály, objektum Bevezetés a programozásba 2 1. Előadás: Tagfüggvények, osztály, objektum Ismétlés int main() { string s; s; s= bla ; cout

Részletesebben

A szemantikus elemzés helye. A szemantikus elemzés feladatai. A szemantikus elemzés feladatai. Deklarációk és láthatósági szabályok

A szemantikus elemzés helye. A szemantikus elemzés feladatai. A szemantikus elemzés feladatai. Deklarációk és láthatósági szabályok A szemantikus elemzés helye Forrásprogram Forrás-kezelő (source handler) Lexikális elemző (scanner) A szemantikus elemzés feladatai Fordítóprogramok előadás (A, C, T szakirány) Szintaktikus elemző (parser)

Részletesebben

Öröklés és Polimorfizmus

Öröklés és Polimorfizmus Öröklés és Polimorfizmus Egy létező osztályból egy (vagy több) újat készítünk A létező osztályt ősnek, az újakat utódnak nevezzük Az utódok öröklik az ős minden tagját Az utódok az öröklött tagokat újakkal

Részletesebben

Java VII. Polimorfizmus a Java nyelvben

Java VII. Polimorfizmus a Java nyelvben Java VII. Polimorfizmus a Java nyelvben Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 19. Java VII. Polimorfizmuss JAVA7 / 1 A kötés (binding( binding) ) fogalma Kötés (binding)

Részletesebben

GENERIKUS PROGRAMOZÁS Osztálysablonok, Általános felépítésű függvények, Függvénynevek túlterhelése és. Függvénysablonok

GENERIKUS PROGRAMOZÁS Osztálysablonok, Általános felépítésű függvények, Függvénynevek túlterhelése és. Függvénysablonok GENERIKUS PROGRAMOZÁS Osztálysablonok, Általános felépítésű függvények, Függvénynevek túlterhelése és Függvénysablonok Gyakorlatorientált szoftverfejlesztés C++ nyelven Visual Studio Community fejlesztőkörnyezetben

Részletesebben

Helyes-e az alábbi kódrészlet? int i = 1; i = i * 3 + 1; int j; j = i + 1; Nem. Igen. Hányféleképpen lehet Javaban megjegyzést írni?

Helyes-e az alábbi kódrészlet? int i = 1; i = i * 3 + 1; int j; j = i + 1; Nem. Igen. Hányféleképpen lehet Javaban megjegyzést írni? A "java Villa -v" parancs jelentése: A java interpreter elindítja a Villa osztály statikus main metódusát, és átadja neki paraméterként a "-v" stringet. A java interpreter elindítja először a Villa osztály

Részletesebben

Objektumelvű programozás

Objektumelvű programozás Objektum, osztály Objektumelvű programozás Az elemzés együttműködő objektumok rendszereként fogalmazza meg a feladatot. Objektum-központú elemzés A tervezés a feladat tárgyköreit egy-egy objektum felelősségévé

Részletesebben

Grafikus felhasználói felületek, eseménykezelés

Grafikus felhasználói felületek, eseménykezelés Programozási Grafikus felhasználói felületek, eseménykezelés alapjai Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem 1 Tartalom 1 2 alapjai 3 alapjai 2 alapjai Egészítsük ki a már korábban elkészített Számláló

Részletesebben

C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok

C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. szeptember A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék

Részletesebben

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek

Részletesebben

Szoftver labor III. Tematika. Gyakorlatok. Dr. Csébfalvi Balázs

Szoftver labor III. Tematika. Gyakorlatok. Dr. Csébfalvi Balázs Szoftver labor III. Dr. Csébfalvi Balázs Irányítástechnika és Informatika Tanszék e-mail: cseb@iit.bme.hu http://www.iit.bme.hu/~cseb/ Tematika Bevezetés Java programozás alapjai Kivételkezelés Dinamikus

Részletesebben

Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok

Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok 2. Az objektumorientált programozási paradigma 1 A szoftverkrízis Kihívások a szoftverfejlesztés módszereivel szemben 1. A szoftveres megoldások szerepe folyamatosan

Részletesebben

Bevezetés a programozásba II. 8. Előadás: Osztályok, objektumok, osztályszintű metódusok

Bevezetés a programozásba II. 8. Előadás: Osztályok, objektumok, osztályszintű metódusok Bevezetés a programozásba II 8. Előadás: Osztályok, objektumok, osztályszintű metódusok vektor.h #ifndef VEKTOR_H #define VEKTOR_H class Vektor { int meret, *mut; public: Vektor(int meret); int szamlal(int

Részletesebben

58. Osztály, objektum fogalma, implementációs lehetőségek(shagreen) 59. Egységbezárás (elvi háttere, gyakorlati megvalósítás) (Shagreen)

58. Osztály, objektum fogalma, implementációs lehetőségek(shagreen) 59. Egységbezárás (elvi háttere, gyakorlati megvalósítás) (Shagreen) 58. Osztály, objektum fogalma, implementációs lehetőségek(shagreen) 59. Egységbezárás (elvi háttere, gyakorlati megvalósítás) (Shagreen) 60. Öröklés (elvi háttere, gyakorlati megvalósítás) (Shagreen) 61.

Részletesebben

Alkalmazott Modul III 6. gyakorlat. Objektumorientált programozás: öröklődés és polimorfizmus

Alkalmazott Modul III 6. gyakorlat. Objektumorientált programozás: öröklődés és polimorfizmus Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Alkalmazott Modul III 6. gyakorlat : öröklődés és polimorfizmus 2011.10.25. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto

Részletesebben

I. Objektumorientált programozás

I. Objektumorientált programozás I. Objektumorientált programozás 1. Az objektumorientált programozás alapjai Objektumok és objektumosztályok A számítógépes programok közvetve vagy közvetlenül a körülöttünk lévô világ elemeihez illeszkednek,

Részletesebben

Objektumorientált paradigma és a programfejlesztés

Objektumorientált paradigma és a programfejlesztés Objektumorientált paradigma és a programfejlesztés Vámossy Zoltán vamossy.zoltan@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Ficsor Lajos (Miskolci Egyetem) prezentációja alapján Objektumorientált

Részletesebben

Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés)

Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés) Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés) Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 02. 27. Java III.: Osztály definíció JAVA3 / 1 Szintaktikai jelölések A továbbiakban

Részletesebben

Programozási nyelvek Java

Programozási nyelvek Java Programozási nyelvek Java Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 13. előadás Throwable Error Exception RuntimeException IOException Saját (általában) Nem ellenörzött kivételek (Unchecked

Részletesebben

C++ programozási nyelv

C++ programozási nyelv C++ programozási nyelv Gyakorlat - 9. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. november A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/15 Tartalomjegyzék Hozzáférési

Részletesebben

Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés)

Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés) Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés) Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 02. 27. Java III.: Osztály definíció JAVA3 / 1 Szintaktikai jelölések A továbbiakban

Részletesebben

Számítógép és programozás 2

Számítógép és programozás 2 Számítógép és programozás 2 10. Előadás Öröklődés http://digitus.itk.ppke.hu/~flugi/ Tagfüggvény struct Particle { int x,y; unsigned char r,g,b; void rajzol() { gout

Részletesebben

Grafikus felhasználói felületek. Dr. Szendrei Rudolf Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem. Programozási technológia I. Dr.

Grafikus felhasználói felületek. Dr. Szendrei Rudolf Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem. Programozási technológia I. Dr. Programozási Grafikus Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem 1 Tartalom 1 2 Grafikus felhasználói felület Két csomag elemeiből lehet a felületet elkészíteni awt: heavy weight" komponensek swing:

Részletesebben

Web-technológia PHP-vel

Web-technológia PHP-vel Web-technológia PHP-vel A PHP programnyelv 2, futtatókörnyezet beálĺıtások Erős Bence February 26, 2013 Erős Bence () Web-technológia PHP-vel February 26, 2013 1 / 19 Szuperglobális változók $ GET : request

Részletesebben

C# osztálydeníció. Krizsán Zoltán 1. .net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag

C# osztálydeníció. Krizsán Zoltán 1. .net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag C# osztálydeníció Krizsán Zoltán 1 Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem.net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag Tartalom 1 Bevezetés 2 Osztály létrehozása, deníció

Részletesebben

Programozási technológia

Programozási technológia Programozási technológia Generikus osztályok Gyűjtemények Dr. Szendrei Rudolf ELTE Informatikai Kar 2018. Generikus osztályok Javaban az UML paraméteres osztályainak a generikus (sablon) osztályok felelnek

Részletesebben

OOP alapok Egy OOP nyelvet három fontos dolog jellemez. egységbezárás ( encapsulation objektumoknak öröklés ( inheritance

OOP alapok Egy OOP nyelvet három fontos dolog jellemez. egységbezárás ( encapsulation objektumoknak öröklés ( inheritance Az objektum-orientált programozás (röviden OOP) a természetes gondolkodást, cselekvést közelítő programozási mód, amely a programozási nyelvek tervezésének természetes fejlődése következtében alakult ki.

Részletesebben