Magyar Innovációs Szövetség. Az Innovációs Alap forrásszerkezetének átalakítása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyar Innovációs Szövetség. Az Innovációs Alap forrásszerkezetének átalakítása"

Átírás

1 Magyar Innovációs Szövetség Az Innovációs Alap forrásszerkezetének átalakítása Készítette: Dr. Révész Tamás Budapest, június

2 T A R T A L O M 1. Az Innovációs Alap jelenlegi helyzete Az Innovációs Alap új konstrukciójának elvi alapjai Az Innovációs Alapnak az új konstrukcióban várható jövőbeni bevételei...10 Összefoglalás...16 Felhasznált irodalom

3 1. Az Innovációs Alap jelenlegi helyzete A évi XC. Törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról hozta új alapokra az innováció állami finanszírozását. Ez több, addig külön funkcionáló alapot egyesített, és kiadásaik finanszírozására egy új járulékfajtát, az innovációs járulékot vezette be. A törvény erre vonatkozó legfontosabb részei az alábbiak: 3. (2) Nem köteles járulékot fizetni a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XCV. törvény 3. -a szerint mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság. 4. (1) A járulék alapja a helyi adókról szóló, többször módosított évi C. törvény 39. (1) bekezdése szerint megállapított adóalap. (3) A járulék éves bruttó összegéből e törvényben meghatározott körben és mértékig levonható a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, valamint a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő és a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény 2. (1) bekezdésében meghatározott szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége. 14. (1) A járulék éves bruttó összege a kisvállalkozások kivételével - a 4. (1) bekezdésben meghatározott vetítési alap a) 0,2 százaléka 2004-ben, b) 0,25 százaléka 2005-ben, c) 0,3 százaléka 2006-tól. (2) A kisvállalkozások által fizetendő járulék éves bruttó összege a 4. (1) bekezdésben meghatározott vetítési alap a) 0,05 százaléka 2004-ben, b) 0,1 százaléka 2005-ben, c) 0,15 százaléka 2006-ban, c) 0,2 százaléka 2007-től. Az idézett törvényszöveghez az alábbi észrevételeket kell tenni: Mint látható, a mikrovállalkozások mentesülnek a járulék fizetése alól. Ez eredetileg a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató cégeket jelentette, de 2005-től már az 50 főnél kevesebbet 3

4 foglalkoztató cégek is járulékmentességet élveznek. Nyilvánvaló, hogy az eléggé önkényesen meghúzott kedvezményezettségi, illetve mentességi határok folyamatos vitákat vetítenek előre, és nem teszik érdekeltté a cégeket a legális foglalkoztatás növelésére. Az adó alapja lényegében az üzleti évi (évesített) korrigált nettó árbevétel. Ez mint köztudomású, eléggé halmozott, bruttó jellegű kategória, nem fejez ki lényeges közgazdasági tartalmat, sem az erőforrások, sem a termelés mennyiségét nem fejezi ki megfelelően. Fontos megjegyezni, - és ezért nem adóról, hanem járulékról van szó, - hogy elvileg senkinek sem kell a járulékot megfizetnie, ha legalább a járuléknak megfelelő összeget költ kutatás-fejlesztésre. Ezzel a kitétellel azonban hosszabb távon eléggé elbizonytalanítja az Alap bevételi perspektíváit, mivel a gazdálkodók előbb utóbb felismerik, hogy ha már úgyis elvész a járuléknak megfelelő összeg, akkor azt ha alacsony hatékonysággal is de mindenképpen érdemesebb saját célú kutatás-fejlesztésre költeniük. Igaz, a törvény csak a kutatás-fejlesztés közvetlen költségét engedi levonni a járulékból, de a cég számára a másoktól megrendelt kutatások lényegében járulékos költséget nem tartalmaznak. Mindezekből látható, hogy a járulék bevezetésekor rövidtávú, a technikai és politikai megvalósíthatóságot előtérbe helyező szempontok domináltak a hosszabbtávú, közgazdaságilag indokolt (versenysemlegesség, érdekeltség, stb.) szempontokkal szemben. Sajnos a járulék bevezetése óta eltelt másfél év alatt sem született olyan koncepció, amely a fenti fogyatékosságokat kiküszöbölné. Ezért is volt indokolt, hogy a GKM megbízásából az innovációs járulék konstrukciójának egy új koncepcióját dolgozzuk ki. Ezt az alábbi fejezet tárgyalja. Mielőtt erre sort kerítenénk, érdemes áttekinteni, hogy mekkora összegről is van szó, és milyen perspektívák vannak a jelenlegi rendszerben. Először az indulás évének pénzügyi adatait mutatjuk be az 1. táblázatban, majd az idei évre vonatkozó prognózisokat. Mint látható, az első évben az innovációs járulékbevétel majdnem másfélszeresen túlteljesült, elérte a 16 milliárd forintot. Ez azonban bármilyen jól hangzik is egyfelől, rámutat a bevételek tervezhetőségének nehézségére a jelenlegi konstrukció mellett. Mint látni fogjuk a javaslatunk a több lábon állás -ra törekszik, így a nagy számok törvényei alapján várható, hogy az egyes bevételi jogcímek teljesülési mértékében jelentkező eltérések jórészt kiegyenlítődnek, és így a középértéktől való eltérések mérsékeltebbek lesznek. 4

5 A Magyar Államkincstár április végéig bezárólag publikálta az Alap pénzforgalmát. Ebből látható, hogy az időarányos 25 %-kal szemben már csaknem 40 %-a folyt be az idei járulék-előirányzatnak. Ez ismét kb. másfélszeres túlteljesülést vetít előre. A folyamatos túlteljesüléssel szemlátomást nem tudtak lépést tartani az Alap kiadásai. A szükséges pályázatok kiírása, a támogatott projektek előrehaladása elmaradt a bevételek dinamikájától áprilisára az Alapnak már 20 milliárd többlete halmozódott fel. 1. Táblázat A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap költségvetésének előzetes teljesítése Bevételek törvényi előirányzat 2004.évi I-XII. hó Millió Ft teljesítés %-a Innovációs járulék ,8 Költségvetési támogatás ,6 Visszterhes támogatások törlesztései ,6 Egyéb bevétel Be nem azonosított bevétel 0 27 Költségvetés szerinti bevételek ,7 Függő tételek 0 3 Összes bevétel ,7 Millió Ft Kiadások törvényi előirányzat 2004.évi I-XII. hó teljesítés %-a Gazd.-ban hasznosuló alkalmazott K+F tám ,2 Vállalkozások K+F és innov.tev.-e támogatása ,5 Regionális innováció támogatása ,4 Innov. és kutat.partnerség, hálózatépítés...tám ,9 K+F eredmények elterjesztése,...hasznosítása ,4 Nemzeti Kutatási és Fejlesztési programok ,5 Nemzetközi együttműködésből eredő feladatok ,0 Alapkezelőnek átadott pénzeszköz ,1 Egyéb kiadás 0 0 Költségvetés szerinti kiadások ,2 Függő tételek 0 0 Összes kiadás ,2 5

6 KTI számlájának nyitóegyenlege 0 0 Összes bevétel ,7 Összes kiadás ,2 KTI számlájának záróegyenlege Táblázat A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap költségvetésének előzetes teljesítése Bevételek törvényi előirányzat évi módosított I-IV. hó előirányzat Millió Ft előirányzat %-a Innovációs járulék ,4 Költségvetési támogatás ,2 Visszterhes támogatások törlesztései ,4 Átvett pénzeszköz, egyéb bevétel ,0 Be nem azonosított bevétel Költségvetés szerinti bevételek ,7 Függő tételek Összes bevétel ,7 Kiadások törvényi előirányzat évi módosított I-IV. hó előirányzat Millió Ft előirányzat %-a Gazd.-ban hasznosuló alkalmazott K+F tám Vállalkozások K+F és innov.tev.-e támogatása ,3 Regionális innováció támogatása ,6 Innov. és kutat.partnerség, hálózatépítés...tám ,1 K+F eredmények elterjesztése,...hasznosítása ,7 Nemzeti Kutatási és Fejlesztési programok ,2 Nemzetközi együttműködésből eredő feladatok ,7 Alapkezelőnek átadott pénzeszköz Új fejlesztési tervekve való felkészülés tám ,0 Egyéb kiadás Költségvetés szerinti kiadások ,0 Függő tételek Összes kiadás ,0 6

7 A felhalmozódott összeg különösen felélénkítette e pénzek elköltése körüli vitákat. A kiadási oldalra koncentráló közgondolkodás közegében különösen nehéz a bevételi oldal átalakításához partnereket találni. Nem szerencsés, hogy az innováció több minisztérium hatáskörébe is tartozik, a főfelelős Oktatási Minisztérium viszont elsősorban a kiadási oldal struktúrájában érdekelt, a forrásszerkezetben kevésbé. Ezért is indokolt, hogy a GKM minél előbb megjelenjen egy saját, kiérlelt szakmai állásponttal az Alap forrásszerkezetét illetően. A következő fejezetben ennek megalapozásához kívánunk hozzájárulni. 2. Az Innovációs Alap új konstrukciójának elvi alapjai Az innovációt elősegítő állami szervezési, információáramlási, támogatási intézkedések pénzügyi fedezetét nem célszerű a gazdaság más szféráiból való elvonással teremteni elő (ez azok versenyképességét rontaná), hanem az e hatékonyságjavító program eredményeként megvalósuló - részben járadékjellegű -többletjövedelem egyrészének elvonásával (visszaforgatásával) lenne piackonform módon megoldható. A modern gazdaságban a termelésben (termelékenységben) egyre meghatározóbb szerepet (lásd: tudásalapú gazdaság ) betöltő K+F ismeretek egyrésze ugyanis közjószágként 1 funkcionál, a haszon részben másnál jelentkezik, mint aki a fejlesztést finanszírozta 2. Ezért az Alap forrásait elsősorban a K+F közjószágot használókra kivetett különféle járulékokból és illetékekből célszerű előteremteni. Az innovációs közjószág ingyenes használatát azonban nehéz tetten érni, pontosan megállapítani, hogy ki mikor és milyen mértékben jutott hozzá ellenszolgáltatás nélkül. Ezért közvetett módon, az ingyenes technológiadiffúzióhoz kapcsolódó jelenségek járulékoltatásával célszerű az Alap forrásait előteremteni. Bár a gyakorlatban nehéz pontosan megállapítani, hogy egy személy vagy eszköz milyen irányú technológia diffúziót valósít meg, fontos az ingyenesen beáramló és a kiáramló 1 A makroökonómia a közjószágot általában olyan dologként definiálja, amelynek használatából senki sem zárható ki. Ilyen közjószágok például a honvédelem, közrend, környezetminőség, az infrastruktúra egyrésze. 2 Ezen a felismerésen alapul Romer (1986) endogén növekedési modellje, ahol a technológiai fejlődés más országok technológiai színvonalától közvetlenül is függ. Ugyanakkor Cameron et al. (2005) hangsúlyozzák a kereskedelmi forgalom szerepét a technológiai diffúzióban. 7

8 technológia és tudás megkülönböztetése. A lényeges különbség, hogy a beáramlás hasznos a nemzetgazdaság szempontjából, de a járadék-jellegű jövedelem részbeni lefölözése ebben az esetben is indokolt, bizonyos határig ez nem veszélyezteti az ismeretek megszerzésében való érdekeltséget. A kiáramlás viszont káros, ott akár a haszon többszörösét kitevő, büntető jellegű elvonások is elfogadhatóak, hogy a kiáramlásban való ellenérdekeltséget növelje. Megjegyzendő azonban, hogy a kiáramlás legjobb ellenösztönzője a tulajdonosi jogok pontosabb meghatározása, azaz az externália jellegű tudás lehetőség szerinti internalizálása. A járulék konstrukciójának kidolgozásánál ezen túlmenően azt is szem előtt kell tartani, hogy az elvonás az EU-konform és politikailag elfogadható módon történjen, lehetőleg a már meglévő mechanizmusokhoz kapcsolódjon (meglevő elvonási tételek részbeni átengedésével, és lehetőleg ne kelljen új nyilvántartási és beszedési rendszert felállítani), vagy ha új konstrukcióról van szó, akkor annak óvatos és fokozatos bevezetése célszerű. A Pénzügyminisztérium nemrég megfogalmazott útadó javaslata hasonló elvi alapon áll, a külföldi gépjárművektől kívánja elvonni a hazai úthálózat ingyenes használatából eredő járadékot. Megfontolandó a szakképzési járulékkal való integrált kezelés is. Az innováció ugyanis képzett munkaerőt feltételez, mind a fejlesztő, mind az alkalmazó oldaláról. Mint ismeretes, az egyre költségesebb és hosszabb ideig való tanulás egyre élesebben veti fel az oktatás finanszírozásának kérdését, különösen, hogy a nagykorú személyek taníttatását már nem lehet a szülők kötelezettségévé tenni. Ezért is terjesztették ki a családi pótlékot a felsőoktatási tanulmányok idejére, hogy a szülők számára ösztönzőt jelentsen gyermekeik továbbtaníttatására. Az oktatás állami finanszírozását megkérdőjelezi az agyelszívás erősödése a globalizáció következtében. Az itthon egyre drágábban kiképzett orvosok, mérnökök, gazdasági szakemberek jelentős része kivándorol, és így képzettségük a külföldnek termel profitot. Ez a folyamat azonban elég bonyolult, az előnyök visszafelé való áramlása is felerősödött, amennyiben a kivándoroltak segítik a tanulás, közös munka, vállalkozás, befektetés céljából kiutazó rezidens magyar polgárokat, illetve a magyar áruk és szolgáltatások piacrajutását. Mindenesetre a nyugat-európai országok zömében a felsőoktatásban bizonyos mértékű tandíjat kell fizetni, sőt a brit kormány egy újabb keletű reformja ennek lényeges (évi 1000 fontról maximum kb fontra) emelését is lehetővé tevő törvényjavaslatot dolgozott ki halasztott tandíj formájában, amit aztán a munkábaálláskor kell elkezdeni törleszteni (erről a reformlépésről bővebben lásd a 8

9 webhelyen). Ez utóbbi esemény igazolja, hogy a felsőoktatás egyre nagyobb költségeinek részben a diplomásokat foglalkoztató munkaadókra való terhelése igenis lehetséges EUkonform módon, és a versenyképesség veszélyeztetése nélkül. Sőt a munkadóktól beszedett tandíj egyrészének az Innovációs Alapba helyezése lehetővé tenné, hogy az állam olyan szükséges az ország versenyképességét erősítő - kutatásfejlesztési tevékenységeket finanszírozzon, amik externális jószágot létrehozó jellege miatt spontán piaci módon nem valósulnak meg. A halasztott tandíj mint a brit példa is mutatja, kellő előkészítés után politikailag is elfogadtatható (megjegyzendő, hogy nem feltétlenül követendő alternatívaként, de ott akár beváltnak is tekinthető módon, az USA-ban a tandíj helyett sok helyen a magasabb szintű képzésben részt vevő hallgatóknak a tanszéki kutatásokban, publikációkban, oktatásban és oktatási segédanyagok gyártásában kell résztvenniük ingyen, vagy a piacitól elmaradó díjazásért), főleg ha a fokozatosságot és a differenciált megközelítést (tehát hogy esetleg csak a főiskolai 3 éven - túli évfolyamoknál kerülne bevezetésre).is érvényesítjük. A halasztott tandíjnak a promt fizetendő tandíjhoz képest számos előnye van: 1. Bizonyos mértékig ösztönzi a minőségi oktatást, mert csak akkor kerül befizetésre, ha a hallgató piacképes diplomát tud szerezni. természetesen a diákra is erős ösztönző hatást tesz a tartozás, különösen ha a képzés költsége a tanulmányi eredményétől függően differenciáltan kerül meghatározásra. 2. A családok helyett végeredményben az eddig részben ellenszolgáltatás nélküli haszonélvező munkaadókra terhelné a képzés költségét. 3. A tandíjtartozás egyéni nyilvántartása biztosítaná, hogy a pályakezdő (a munkaadó multinacionális cég ösztönzésére vagy egyéni elhatározásból történő) külföldre vándorlása esetén is megtörténjen a díj fizetése (ellentétben a jelenlegi szakképzési járulékkal). Ezt kiutazáskor vagy egy összegben kellene megfizetni, vagy a külföldi munkaadó által (bankgaranciával) átvállaltan, vagy kezes illetve anyagi biztosíték adása mellett az eredeti törlesztés ütemtervének megfelelően. 4. A közalkalmazottaknál az állam saját magának törlesztene, azaz az állami foglalkoztatóknál ez tényleges terhet sem a diáknak, sem a munkaadónak nem jelentene. 9

10 Sőt, mivel eddig a cégek a megspórolt szakképzési terhek (járadék-jellegű jövedelmük) egyrészét az alkalmazottaik béremelésére fordították, a halasztott tandíj bevezetése csökkenti az állami szférával szembeni bérversenyt, ami az állami béreket is felhajtja. A felsőoktatási tandíj további tárgyalásától most eltekintünk, tekintve, hogy az az Oktatási Minisztérium főfelelősségi körébe tartozik. Viszont a hasonló funkciójú szakképzési hozzájárulás tekintetében a fenti megfontolások alapján célszerű lenne a szakképzési járulék emelése, a képzésben részesülőre való átterhelése, illetve részbeni átcsoportosítása az Innovációs Alapba. Végül rá kell mutatni, hogy a kulturális járulék egyes fajtái is hasonló, az ingyenes technológia diffúzióból származó járadékelvonás funkcióját töltik be. A főleg a könyvek, filmek, zeneművek jogtalan másolásait ellensúlyozni hivatott, a másolóeszközökre kivetett 1 %-os kulturális járulékot is célszerű lenne az Innovációs Alapba irányítani, a Kulturális Alap profiljába legkevésbé illő (lásd az Állami Számvevőszék számú jelentését) szerzői jogi bírságokkal együtt. 3. Az Innovációs Alapnak az új konstrukcióban várható jövőbeni bevételei Fentieket végiggondolva az Innovációs Alapnak az alábbi sokcsatornás finanszírozását lehet felvázolni: 1. Szerzői jogi bírság 2. Kulturális járulék másolóeszközökre 3. Kulturális járulék egyéb termékekre és szolgáltatásokra (pl. internet, reklámok) 4. Szakképzési járulék emelése vagy az egyénre terhelhető járulékok átengedése 5. Repülőtéri illeték emelése 3 vagy egyrészének átengedése 6. Egyéb, a technológia és a szaktudás ingyenes áramlását elősegítő eszközökre, tevékenységekre kivetett illeték 3 Ezt már főleg környezetvédelmi okokból a Levegő Munkacsoport 1997-től kezdve szorgalmazza. 10

11 Természetesen nem könnyű meghatározni, hogy egy-egy eszköz, tevékenység mennyiben szolgál a technológia áramlásának eszközéül. Mindenesetre számos távközlési, távolsági közlekedési szolgáltatás és cikk, illetve műszaki cikk határon való áthaladása szóba jöhet mint illeték alap. A fentieknek megfelelő bontásban a jelenlegi innovációs járulékot kiváltó bevételi összegek az alábbiakban becsülhetők: 3. Táblázat Az Innovációs Alap javasolt új járulékbevételei Bevételi forrás megnevezése Várható bevétel, Mrd Ft, évi áron 1. Szerzői jogi bírság 2,0 2. Kulturális járulék másolóeszközökre 1,0 3. Kulturális járulék egyéb termékekre és 3,0 szolgáltatásokra 4. Egyénre terhelhető szakképzési járulék 3,6 5. Repülőtéri illeték egyrésze 6,4 6. Egyéb illeték technológia áramlásra 5,0 Összesen 21,0 A 3. táblázatban található összegek becslésének alapjai az alábbiak voltak: Ad 1. : A nemzetközi szervezetek szerint Magyarországon kb. 40 % az illegálisan használt szoftverek aránya. Ha ezt a számítástechnikai szolgáltatások árbevételéhez viszonyítjuk, akkor látható, hogy az illegális használat minimális bírságolása is könnyen hozhatja a megjelölt összeget. Ad 2.: A többnyire 1 %-os kulturális járulék jelenleg néhány milliárdos bevételt jelent a Kulturális Alapnak. Ennek kiterjesztése bizonyos, eddig mentességet élvező eszközökre és a járulékkulcs emelése együtt minden probléma nélkül biztosíthatja az egymilliárdos éves bevételt. A 4. táblázat a a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló évi XXIII. 11

12 Tv. Mellékletéből azokat a részeket mutatja be, ahol véleményünk szerint indokolt lehet a járulék emelése: 4. Táblázat Kivonat a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló KN-csoport évi XXIII. Tv. mellékletéből Termékkör I. TERMÉKEK 4902** ** Újság, folyóirat és időszakos kiadvány, illusztrálva és reklámtartalommal is, a jogalkotási törvényben nevesített hivatalos lapok nélkül ** Kereskedelmi reklámanyag, katalógus és hasonló ** CD-ROM és más lézerrel olvasható lemez adatfeldolgozási (pl. számítógépes) információval BTO (tájékoztató adat) Kötelezett Járulékkulcs (%) 1 Kiadó Kiadó Gyártó ** Hangfelvételek CD-n Kiadó ** Mágnesszalag adatfeldolgozási (pl. számítógépes) információval Gyártó * ** Mágnesszalag hangfelvétellel (műsoros hangszalag) ** Mágneses és egyéb adathordozó lemez, más jelhordozó automatikus adatfeldolgozási (pl. számítógépes stb.) információkkal ** Hangfelvételek mágneslemezen és más hordozón (nem CD-n) 37** ** ** Fotokémiai anyagok (film, fotópapír, fotólemez, fotóvegyszer), kivéve a röntgenfilmet és a röntgenpapírt 8442 ** ** Betűöntő vagy betűszedő, nyomódúc, nyomólap, nyomóhenger vagy más nyomólemezelőállítására szolgáló gép, készülék és felszerelés 8443** ** Nyomdaipari gép (ofszet-, magas- és mélynyomó, flexográfiai, tintasugaras stb. nyomógép) nyomdaipari segédgép, az automatikus adatfeldolgozó gép printere (nyomtatója) nélkül ex 8518** ** Mikrofon és tartószerkezete, hangszóró, dobozba szerelve is; fejhallgató, fülhallgató és kombinált mikrofon/hangszóró egység; hangfrekvenciás elektromos erősítő; elektromos hangerősítő egység, Kiadó Gyártó Kiadó Gyártó Gyártó Gyártó 1 Gyártó 12

13 a polgári repülés készülékei kivételével 8519** ** Lemezjátszó, erősítő nélkül is, kazettalejátszó és más hangvisszaadó készülék, hangfelvevő szerkezet nélkül ex 8520** ** Magnetofon és más hangfelvevő készülék, - lejátszó szerkezettel vagy anélkül is, a polgári repülés készülékei kivételével ex 8521** ** Videofelvevő és -lejátszókészülék, videotunerrel egybeépítve is, a polgári repülés készülékei kivételével ex 8522** ** Kizárólag vagy elsősorban kép- és hangrögzítő és -lejátszó berendezések alkatrészei, a polgári repüléshez felhasznált, valamint az ipari továbbfelhasználású alkatrészek kivételével ex 8525 ** ** Rádiótelefon, rádiótávíró, rádió- és tévéműsoradókészülék (vevőkészülékkel vagy anélkül), hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel egybeépítve is, kivéve a katonai és egyéb közszolgálati (közcélú távközlési, tűzoltó, mentő stb.), polgári repülési adóberendezést ex ** Televíziós kamera (felvevő), állóképes videokamera és más videokamera felvevők, kivéve a közterületi forgalomellenőrzés speciálisan csatlakoztatott (pl. helyhez kötött) kameráit * ** Külső áramforrás nélkül működő rádióműsorvevőkészülék, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával közös házban is, ideértve a rádiótelefon vagy rádiótávíró vételére egyaránt alkalmas készüléket is * ** Csak külső áramforrásról működő, gépjárművekben használatos rádióműsor-vevőkészülék, beleértve a rádiótelefon vagy rádiótávíró vételére egyaránt alkalmas készüléket is * ** Más rádióműsor-vevőkészülék beleértve a rádiótelefon vagy rádiótávíró vételére egyaránt alkalmas készüléket is ex * ** Rádiótelefon és rádiótávíró-vevőkészüléke (mobiltelefon is), a polgári repülés készülékei kivételével ex 8528** ** Televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor vevőkészüléket, hang- és képfelvevő vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is, videomonitor és video vetítőkészülék, kivéve az egészségügyi, művelődési, kulturális, oktatási intézmények és a tömegközlekedés zártláncú hálózatának speciálisan csatlakoztatott Gyártó Gyártó Gyártó Gyártó Gyártó Gyártó Gyártó Gyártó Gyártó Gyártó ,5 Gyártó 13

14 készülékeit ex ** Antennák és antennareflektor összes típusa, valamint az ezek használatához alkalmas Gyártó alkatrészek, a polgári repülés és a közcélú távközlési szolgáltatás készülékei kivételével ex ** Kép- és hangrögzítő és -lejátszó berendezések, rádió, televízió, rádiótelefon alkatrészei Gyártó (antenna nélkül), a polgári repüléshez felhasznált, valamint az ipari továbbfelhasználású alkatrészek kivételével ex 9002** ** ex 9006** ** Fényképészeti eszközök és tartozékaik, kivéve az orvosi, a kriminológiai, a földmérési és Gyártó 9007** ** ex 9008** ** ex9010** ** hasonló hivatásfényképezés, valamint a mikrofelvételek készítésének és leolvasásának eszközeit, a félvezetőgyártás fényképészeti berendezéseit ** Tévéhez kapcsolható videojáték Gyártó II. SZOLGÁLTATÁSOK SZJ-szám Megnevezés Járulékkulcs (%) A járulék fizetésére kötelezett Műalkotás-kiskereskedelem 1 Szolgáltató Régiség-kiskereskedelem 1 Szolgáltató Hirdetés 1 Szolgáltató Fényképészet 1 Szolgáltató Divattervezés, formatervezés, szaktanácsadás 1 Szolgáltató Személyek, művek közvetítése 1 Szolgáltató Film-, video-, DVD-lemez terjesztése 2 Szolgáltató Film-, videovetítés, DVD-lejátszás 2 Szolgáltató III. ÉPÜLET, EGYÉB ÉPÍTMÉNY KIVITELEZÉSE ÉJ-szám Megnevezés Járulékkulcs (%) A járulék fizetésére kötelezett 1211 Szállodaépületek 0,2 Kivitelező 1220 Hivatali épületek 0,2 Kivitelező 1230 Nagy- és kiskereskedelmi épületek 0,2 Kivitelező 1241 Közlekedési és hírközlési épületek, állomások, terminálok 0,2 Kivitelező és kapcsolódó épületek 1242 Garázsépületek 0,2 Kivitelező 1251 Ipari épületek 0,2 Kivitelező 1252 Tárolók, silók és raktárak 0,2 Kivitelező 2213 Távolsági távközlő hálózatok és műtárgyaik 0,2 Kivitelező 2224 Helyi (települési) távközlő- és elektromos hálózatok 0,2 Kivitelező 14

15 Különösen a reklám, a számítógépek (főleg a hordozható notebook-ok), a hirdetés, a TV, az üzleti célú építmények és a személyközvetítő (fejvadász, stb.) szolgáltatások járulékának emelését és az innovációs alapba való irányítását célszerű megfontolni. A WIPO-módszertan szerint készített becslés szerint (MSzH, 2004) csak a hazai gyártású üres rögzítő eszközök hozzáadott értéke eléri a 2 milliárdos nagyságrendet (a 20 ezer Mrdos GDP 0,01 %-át). Az importtal együtt a járulékalap jóval nagyobb. Ad 3.: A parlament már többször foglalkozott a telefonadó bevezetésével. Itt annál lényegesen enyhébb elvonásról lenne szó, és az összeg magában foglalja a reklámok (vagy csak bizonyos fajta reklámok, például a környezetszennyező utcai poszterek) után fizetendő illetéket (vagy járulékot, lásd előző pont) is. Ad 4.: 2005-ben 24 milliárd a szakképzési járulék tervezett összege. Ennek 15 %-át vettem figyelembe azzal, hogy ilyen arányban feltételezhetők a nemzetközileg kiáramló szakmák az összes képzési irányon belül. Ad 5.: 2004-ben 6,4 millió utas fordult meg a Ferihegyi Repülőtéren, aminek kb. a fele a kiutazó. Ha mind a kiutazásra, mind a beutazásra Ft illetéket állapítunk meg, akkor adódik a 6,4 Mrd Ft. A terrorveszély miatti pánik elmúltával a dinamikusan bővülő forgalom lehetővé teszi ezt a többletterhet. Ha nem, akkor átcsoportosítással oldható meg. Ad 6.: Ez a legkevésbé konkrétan kalkulálható tétel, de mint a kulturális járulék esetében is láttuk, annyi lehetséges illetékalap jöhet szóba, hogy az évi 5 Mrd Ft igen konzervatív becslésnek tekinthető. Összességében véve a fentiek 21 milliárd forint bevételt jelentenének, ami megközelíti az innovációs járulék évi előirányzatát. Ezért a jelenlegi, torzító hatású konstrukció valós, fiskális és a kutatás-fejlesztésben való állami szerepvállalás szempontjából is elfogadható alternatívát jelentene a vázolt új konstrukció. Természetesen ehhez további részletek kidolgozására van szükség, főleg jogászok részéről. 15

16 Összefoglalás A tanulmányban vázoltam az innovációs járulék jelenlegi konstrukcióját, problémáit, rámutatva annak hosszabb távon fokozódó hátrányaira, piactorzító voltára. Megfogalmaztam egy új konstrukció elvi alapjait, amely az externális hatásokból származó járadék-jellegű bevételek piacgazdaságban is jogos elvonásán alapul (az USA-ban például ezt windfall-profit tax -nak nevezik). Ezen túlmenően megpróbáltam felvázolni a sok kisebb bevételi jogcímmel rendelkező forrásstruktúrát, amely közgazdaságilag kevésbé torzító, adminisztratíve kezelhető, és stabil bevételeket biztosító jellegű lenne. Végezetül felhívtam a figyelmet, hogy az új konstrukció kidolgozásához milyen további információkra lenne szükség. 16

17 Felhasznált irodalom 1. Cameron, G. Proudman, J. Redding, S. (2005): Technological convergence, R&D, trade and productivity growth, European Economic Review, 49: KSH (2004) : Kutatás-fejlesztés, KSH (2004b) : Tárgyi eszközök állománya , KSH (2005) : Magyarország Nemzeti Számlái KSH (2005a): Szállítási teljesítmények Magyar Szabadalmi Hivatal (2004): Tájékoztató A szerzői jogi alapú tevékenységek gazdasági jelentősége Magyarországon című vizsgálatról, kézirat 7. Romer, P. M. (1986) : Increasing returns and long-run growth, Journal of political economy, 94:

M E L L É K L E T I. TERMÉKEK. Faanyagú dísztárgyak. Kiadási, nyomtatott és egyéb sokszorosított termékek

M E L L É K L E T I. TERMÉKEK. Faanyagú dísztárgyak. Kiadási, nyomtatott és egyéb sokszorosított termékek M E L L É K L E T A kulturális járulék fizetésére kötelezett termékek és szolgáltatások köre a 2000. január 1-jétől hatályos Kereskedelmi Vámtarifa alapját képező (8 számjegyű) Kombinált Nómenklatúra (KN),

Részletesebben

1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapról

1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapról A jogszabály mai napon hatályos állapota 1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapról 1. A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény

Részletesebben

1993. évi XXIII. törvény. a Nemzeti Kulturális Alapról

1993. évi XXIII. törvény. a Nemzeti Kulturális Alapról 1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapról 1. A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti - a nemzeti

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Az 1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapprogramról 43

TARTALOMJEGYZÉK. Az 1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapprogramról 43 42 NKA HÍRLEVÉL TARTALOMJEGYZÉK Az 1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapprogramról 43 A 13/1999. (VIII. 27.) NKÖM rendelet a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény

Részletesebben

É : 2008 APR p 4. ORSZÁGG Y ÜLÉS HIVATAL A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. T/5395. szám ú. törvényjavasla t

É : 2008 APR p 4. ORSZÁGG Y ÜLÉS HIVATAL A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. T/5395. szám ú. törvényjavasla t ORSZÁGG Y ÜLÉS HIVATAL A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA É : 2008 APR p 4. T/5395. szám ú törvényjavasla t a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 993. évi XXIII. törvény módosításáró l El őadó : Dr. Hiller István

Részletesebben

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap költségvetésének előzetes teljesítése

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap költségvetésének előzetes teljesítése A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap költségvetésének előzetes e Innovációs járulék 10 809 0 0,0 Költségvetési támogatás 14 759 50 0,3 Visszterhes támogatások törlesztései 1 100 2 0,2 Egyéb bevétel

Részletesebben

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény hatálya alá tartoznak:

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény hatálya alá tartoznak: Innovációs járulék A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény a hatálya alá tartozó gazdasági társaságok számára írja elő az elkülönített állami alap javára teljesítendő

Részletesebben

2003. évi XC. törvény. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

2003. évi XC. törvény. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról Az Országgyűlés, annak érdekében, hogy biztosítsa az ország versenyképességének és fenntartható fejlődésének az új ismereteken és azok

Részletesebben

1993. évi XXIII. törvény. a Nemzeti Kulturális Alapról

1993. évi XXIII. törvény. a Nemzeti Kulturális Alapról 1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapról 1. A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti - a nemzeti

Részletesebben

Összeállította: Lengyel László c. egyetemi docens

Összeállította: Lengyel László c. egyetemi docens Összeállította: Lengyel László c. egyetemi docens 1 Oktatás, képzés = befektetés az emberi tőkébe A humán tőke minden ember sajátja, munkaerejéhez tartozik. A képességek az egyén munkáját teszik hatékonyabbá.

Részletesebben

2003. évi XC. törvény. a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

2003. évi XC. törvény. a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról Az Országgyűlés, annak érdekében, hogy biztosítsa az ország versenyképességének és fenntartható fejlődésének az új ismereteken és azok

Részletesebben

Az innovációs járulék

Az innovációs járulék ADÓVILÁG 2004.02.13. Az innovációs járulék 2004. január 1-jétől új kötelezettség, az innovációs járulékfizetés terheli a gazdasági társaságokat, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003.

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 21/2009.(IX.28.) r e n d e l e t e

Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 21/2009.(IX.28.) r e n d e l e t e Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2009.(IX.28.) r e n d e l e t e a nagyközségi önkormányzat 2009. évi költségvetéséről szóló 4/2009. (II.27.) rendelet módosításáról Decs Nagyközség

Részletesebben

a vállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységének

a vállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységének ÚTMUTATÓ a vállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységének számviteli elszámolásához Budapest, 2004. Készítette: dr. Nagy Gábor a Pénzügyminisztérium ny. főosztályvezetője 2 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 13

Részletesebben

Szöveges beszámoló Tengelic Község Önkormányzatának 2014. 01. 01. 2014. 06. 30-ig terjedő gazdálkodásáról. I.) Bevezetés

Szöveges beszámoló Tengelic Község Önkormányzatának 2014. 01. 01. 2014. 06. 30-ig terjedő gazdálkodásáról. I.) Bevezetés Tisztelt Képviselő-testület! Szöveges beszámoló Tengelic Község Önkormányzatának 2014. 01. 01. 2014. 06. 30-ig terjedő gazdálkodásáról I.) Bevezetés Tengelic Község Önkormányzatának gazdálkodása, könyvvezetése

Részletesebben

LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap

LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Alap fejezet száma és megnevezése: LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Alap felett rendelkező megnevezése: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési

Részletesebben

Úrhidai Község Önkormányzat 2014.évi költségvetés tervezett bevétele

Úrhidai Község Önkormányzat 2014.évi költségvetés tervezett bevétele Úrhidai Község Önkormányzat 2014.évi költségvetés tervezett bevétele 1.melléklet/1. oldal Eredeti előirányzat Bevétlek Közös Önkormányzati Úrhidai Tündérkert Önkormányzat Önkormányzat Hivatal Óvoda összesen

Részletesebben

. számú napirend a Képviselő testület 2015. szeptember 16-i ülésén. Tájékoztató Győrújbarát Község Önkormányzatának 2015. első félévi gazdálkodásáról

. számú napirend a Képviselő testület 2015. szeptember 16-i ülésén. Tájékoztató Győrújbarát Község Önkormányzatának 2015. első félévi gazdálkodásáról . számú napirend a Képviselő testület 2015. szeptember 16-i ülésén Tájékoztató Győrújbarát Község Önkormányzatának 2015. első félévi gazdálkodásáról Tisztelt Képviselő testület! Az elmúlt években az a

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT HATÁROZAT

VESZPRÉM MEGYEI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT HATÁROZAT VESZPRÉM MEGYEI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT HATÁROZAT Szám : 10/2015. (II.25.) MRNÖ határozat Tárgy: Döntés a Veszprém Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2015. évi költségvetésének megállapításáról

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ANYAG a GOP-2009-1.3.1/A és KMOP-2009-1.1.4 pályázatról

TÁJÉKOZTATÓ ANYAG a GOP-2009-1.3.1/A és KMOP-2009-1.1.4 pályázatról f TÁJÉKOZTATÓ ANYAG a GOP-2009-1.3.1/A és KMOP-2009-1.1.4 pályázatról GOP-2009-1.3.1/A és KMOP-2009-1.1.4 (Vállalati innováció támogatása) A pályázat általános bemutatása A GOP-2009-1.3.1/A pályázati konstrukció

Részletesebben

Előterjesztés Mende Község 2011 évi költségvetésének I.-III. negyedévi teljesítéséről. Tisztelt Képviselőtestület!

Előterjesztés Mende Község 2011 évi költségvetésének I.-III. negyedévi teljesítéséről. Tisztelt Képviselőtestület! Előterjesztés Mende Község 2011 évi költségvetésének I.-III. negyedévi teljesítéséről Tisztelt Képviselőtestület! Az államháztartási tv. előírja, hogy minden évben tájékoztatni kell a Képviselőtestületet

Részletesebben

Társasági adó. 2007. évi teljesítés. 2008. évi előirányzat. 2009. évi előirányzat. Megnevezés

Társasági adó. 2007. évi teljesítés. 2008. évi előirányzat. 2009. évi előirányzat. Megnevezés Társasági adó milliárd forintban A bevallott társasági adó főbb elemeinek alakulása 1. Adózás előtti nyereség 5743,2 6188,2 6903,6 2. Társasági adó alapja (pozitív) 3509,7 3782,1 4774,7 3. Számított adó

Részletesebben

LOVÁSZI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 2/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete 2015. évi költségvetéséről

LOVÁSZI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 2/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete 2015. évi költségvetéséről LOVÁSZI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete 2015. évi költségvetéséről Lovászi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésben

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(X.1.) r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(X.1.) r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(X.1.) r e n d e l e t e az önkormányzat költségvetéséhez és a zárszámadáshoz csatolandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeinek meghatározásáról

Részletesebben

A KSH Központ 2003. éves költségvetési beszámolója

A KSH Központ 2003. éves költségvetési beszámolója A KSH Központ 2003. éves költségvetési beszámolója I. FELADATKÖR, TEVÉKENYSÉG A KSH Központ 2003. évi feladatát az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban (OSAP) a Kormány által elrendelt kötelező

Részletesebben

Sajóhídvég Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014. (II.11.) önkormányzati rendelete. az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről

Sajóhídvég Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014. (II.11.) önkormányzati rendelete. az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről Sajóhídvég Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014. (II.11.) önkormányzati rendelete az önkormányzat költségvetéséről Sajóhídvég Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

KKV-k piaci megjelenésének támogatása

KKV-k piaci megjelenésének támogatása A pályázat címe KKV-k piaci megjelenésének támogatása Benyújtás: 2014.11.10. 2014.12.31. Pályázó cég mérete: Mikro-, kis- és középvállalkozás Pályázat célja: A felhívás a vállalkozások külpiacra lépését

Részletesebben

Az önkormányzat által felvett hitelállomány alakulása Lejárat és eszközök szerinti bontásban (e/ft-ban)

Az önkormányzat által felvett hitelállomány alakulása Lejárat és eszközök szerinti bontásban (e/ft-ban) ... évi költségvetéséről Az önkormányzat által felvett hitelállomány alakulása Lejárat és eszközök szerinti bontásban (e/ft-ban) 5. sz. melléklet Sorszám Felvétel Lejárat Hitel állomány december 31-én

Részletesebben

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2015. évi előirányzat BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat 3. oszlop 9 sora = 2.1. számú melléklet 3. oszlop 13. sor + 2.2. számú melléklet 3.

Részletesebben

FÜRGED KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2008. (II. 22.) rendelete az önkormányzat és intézményei 2008. évi költségvetéséről

FÜRGED KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2008. (II. 22.) rendelete az önkormányzat és intézményei 2008. évi költségvetéséről FÜRGED KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2008. (II. 22.) rendelete az önkormányzat és intézményei 2008. évi költségvetéséről Fürged Község Önkormányzata Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. április 29-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. április 29-i ülésére H AL I MB A K Ö Z S É G Ö N K O R M ÁN Y Z AT A P O L G Á R M E S T E R 8452HALIMBA, Petőfi u. 16. (88) 237-003 fax:(88) 237-794 Ügyszám: 11/460/2015. Az előterjesztést összeállította: Stampfné Varga Erika

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Miniszter Úr! Dr. Matolcsy György miniszter Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest Tárgy: munkaadói közterhek csökkentése Tisztelt Miniszter Úr! A Közigazgatásfejlesztési Társaság üdvözli a kormányzat azon szándékát,

Részletesebben

Vanyola Község Önkormányzata Képviselő-testülete. 3/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2013. évi költségvetéséről

Vanyola Község Önkormányzata Képviselő-testülete. 3/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2013. évi költségvetéséről Vanyola Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2013. évi költségvetéséről Vanyola Község Önkormányzata Képviselő-testülete az államháztartásról

Részletesebben

Adóvilág 2009. november XIII. Évfolyam 12. szám

Adóvilág 2009. november XIII. Évfolyam 12. szám Kis adók helyzete 2008-ban Adóvilág 2009. november XIII. Évfolyam 12. szám Az Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatalhoz az úgynevezett kis adókból közel 8 százalékkal nagyobb összeg folyt be 2008-ban, mint

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

1. számú melléklet KIMUTATÁS Tiszaroff Községi Önkormányzat 2010. évi költségvetési bevételeinek alakulásáról adatok ezer ft-ban %-a 65 796 88,9 Eredeti előirányzat 49 180 Módosított előirányzat 73 987

Részletesebben

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI Tamás DUSEK PhD Széchenyi István University Regional Science and Public Policy Department Győr Hungary, Europe Miklós

Részletesebben

LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás

LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás I. A célok meghatározása, felsorolása A Munkaerőpiaci Alap (MPA) működésével összefüggő rendelkezéseket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek

Részletesebben

A D A T L A P. 1. Adózó azonosító adatai: a) neve:... b) adóazonosító jele:..., adószáma: ... ... ...

A D A T L A P. 1. Adózó azonosító adatai: a) neve:... b) adóazonosító jele:..., adószáma: ... ... ... GYOMAENDRŐDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐJE Adó Osztály 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124. Tel: (66) 386-122, Fax.: (66) 283-288 www.gyomaendrod.hu ado@gyomaendrod.hu A D A T L A P Egyéni vállalkozó

Részletesebben

Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012.(II.10.) rendelete az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről.

Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012.(II.10.) rendelete az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről. Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012.(II.10.) rendelete az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről. Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő -testület)

Részletesebben

1. melléklet a 1/2012. (II.9. ) önkormányzati rendelethez 2012. évi költségvetés összesen

1. melléklet a 1/2012. (II.9. ) önkormányzati rendelethez 2012. évi költségvetés összesen Megnevezés (a) 1. melléklet a 1/2012. (II.9. ) önkormányzati rendelethez 2012. évi költségvetés összesen előirányzat (b) 1. Működési bevételek 68 513 2.Intézményi működési bevétel 26 617 3. Hatósági jogkörhöz

Részletesebben

Csepreg város 2006. I. félévi költségvetési beszámolója

Csepreg város 2006. I. félévi költségvetési beszámolója 1 Csepreg város 2006. I. félévi költségvetési beszámolója Az önkormányzati feladatellátás általános értékelése Csepreg Város Önkormányzata 2006. I. félévben is ellátta az önkormányzatokról szóló törvényben

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. Szálka Község Önkormányzata 2012. évi költségvetésének III. negyedévi teljesítéséről

T Á J É K O Z T A T Ó. Szálka Község Önkormányzata 2012. évi költségvetésének III. negyedévi teljesítéséről T Á J É K O Z T A T Ó Szálka Község Önkormányzata 2012. évi költségvetésének III. negyedévi teljesítéséről Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény 87. (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzatok

Részletesebben

Mikro-, kis-és középvállalkozások termelési kapacitásának bővítése Széchenyi 2020, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)

Mikro-, kis-és középvállalkozások termelési kapacitásának bővítése Széchenyi 2020, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Mikro-, kis-és középvállalkozások termelési kapacitásának bővítése Széchenyi 2020, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) A pályázat célja A Nemzetgazdasági Minisztérium által a Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth Lajos utca 41. Tel., fax: 88/513-525; www.szoc.hu; e-mail: polgarmester@szoc.

Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth Lajos utca 41. Tel., fax: 88/513-525; www.szoc.hu; e-mail: polgarmester@szoc. Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth Lajos utca 41. Tel., fax: 88/513-525; www.szoc.hu; e-mail: polgarmester@szoc.hu 3. napirendi pont Ügyiratszám: 16-65/2015. Előterjesztő: Németh

Részletesebben

A nagyközségi önkormányzat 2015. évi költségvetéséről szóló rendelet-tervezet megvitatása

A nagyközségi önkormányzat 2015. évi költségvetéséről szóló rendelet-tervezet megvitatása Az előterjesztés száma: 29/2015. A rendelet tervezet elfogadásához minősített többség szükséges! Decs nagyközség képviselő-testületének 2015. február 11.-én, 18:00 órakor megtartandó ülésére A nagyközségi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. december 17 - i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. december 17 - i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. december 17 - i ülésére Tárgy: Rendelet-tervezet Kerekegyháza Város Önkormányzatnak költségvetése és zárszámadása

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

Elterjesztés Vaszar Község Önkormányzata 2013. szeptember 11-i ülésére

Elterjesztés Vaszar Község Önkormányzata 2013. szeptember 11-i ülésére 1 Elterjesztés Vaszar Község Önkormányzata 213. szeptember 11-i ülésére Tisztelt Képviselők! A Vaszari Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös hivatal) 213. évi költségvetésének készítésekor

Részletesebben

MIÉRT NEM KELL SENKINEK A DIÁKHITEL 2?

MIÉRT NEM KELL SENKINEK A DIÁKHITEL 2? MIÉRT NEM KELL SENKINEK A DIÁKHITEL 2? Az új diákhitel nem népszerű a diákok között. Ennek oka részben a hitelektől való általános félelem. Ha részletesen utánaszámolunk a konstrukciónak, akkor sem rózsásabb

Részletesebben

Vatta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. március 9-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből: 2./2015./III.16./ R e n d e l e t e

Vatta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. március 9-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből: 2./2015./III.16./ R e n d e l e t e KIVONAT Vatta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. március 9-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből: nyílt 2./2015./III.16./ R e n d e l e t e az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Vatta

Részletesebben

LXXII. Egészségbiztosítási Alap

LXXII. Egészségbiztosítási Alap LXXII. Egészségbiztosítási Alap I. Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetését megalapozó főbb tényezők Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetésének előirányzott bevételi főösszege

Részletesebben

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2014. (IV.25) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2013. évi zárszámadásáról, a központi támogatások elszámolásáról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS Az intézmény 2010. I. félévi gazdálkodásáról

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS Az intézmény 2010. I. félévi gazdálkodásáról Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona Kéthely SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS Az intézmény 2010. I. félévi gazdálkodásáról levélcím: 8713 Kéthely, Magyari u. 35. telefon: 36 85 339 211 fax: 36 85 339 059

Részletesebben

adózása (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás ÁFA törvény Félórás vizsga az elméletből 1,5 órás nyitott könyves vizsga a

adózása (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás ÁFA törvény Félórás vizsga az elméletből 1,5 órás nyitott könyves vizsga a Vállalkozások lk á k adózása (MSC levelező hallgatók részére) (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás rendjéről szóló tv., SZJA, TA, ÁFA törvény Vizsga: Félórás vizsga az elméletből

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást?

Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást? Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást? Előadó: Fehérváry Tamás 2011-10-27 Három termék Új Széchenyi Forgóeszköz Hitel 50 millió forintig, önerő nélkül Új Széchenyi Beruházási

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Vállalkozási alapismeretek 1. Vállalkozási alapismeretek 1./1. Sportszervező II. évfolyam.

Vállalkozási alapismeretek 1. Vállalkozási alapismeretek 1./1. Sportszervező II. évfolyam. Vállalkozási alapismeretek 1. Vállalkozási alapismeretek 1./1. Sportszervező II. évfolyam. KÖVETELMÉNYEK Témakörök: Az üzleti vállalkozások csoportosítása, környezete Vállalatalapítás, vállalkozás típusok

Részletesebben

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén Pályázati lehetőségek az IT területén Előadó: Nagy Tamás tanácsadó 2012. október 2. 1 AGENDA 00 Az Equinox Consulting bemutatása 01 Az Európai Unió által támogatott pályázati lehetőségek 02 Pályázatírással

Részletesebben

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Lajstromozott védjegyek

Lajstromozott védjegyek Nemzeti lajstromozott védjegyek Lajstromozott védjegyek ( 111 ) 206.070 ( 210 ) M 11 02880 ( 220 ) 2011.09.12. ( 732 ) Márton Imre János, Budapest (HU) ( 740 ) dr. Szánthó Pál, Budapest ( 511 ) 33 Borok.

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 24-ei soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 24-ei soros ülésére E LŐTERJESZTÉS Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 24-ei soros ülésére 3.napirend: Előterjesztés címe és tárgya: Csabdi Község Önkormányzat 2013. I. félévi beszámolója Tárgykört

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Program a dolgozói szegénység ellen 2.0

Program a dolgozói szegénység ellen 2.0 Magyar Szakszervezeti Szövetség Program a dolgozói szegénység ellen 2.0 A 4*9% programja, hogy aki dolgozik, legalább egyék 2015.04.14. 0 Előzmény A Magyar Szakszervezeti Szövetség 2014. szeptemberében

Részletesebben

1. melléklet a 3/2014. (II. 6.) önkormányzati rendelethez Mány Község Önkormányzata Önkormányzat összesen

1. melléklet a 3/2014. (II. 6.) önkormányzati rendelethez Mány Község Önkormányzata Önkormányzat összesen Megnevezés (a) 1. melléklet a 3/2014. (II. 6.) önkormányzati rendelethez Önkormányzat összesen előirányzat (b) 1. Működési bevételek 14 029 2.Szolgáltatások ellenértéke 13 599 3. Áfa visszatérítése 4.

Részletesebben

LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap

LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap I. A célok meghatározása és az Alap 2016. évi költségvetését meghatározó legfontosabb tényezők A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 2016. évi költségvetése

Részletesebben

A dohányszárítás elmélete és gyakorlata

A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A mezôgazdaság mûszaki fejlesztésének tudományos kérdései 92. Gondozza Az MTA Agrártudományok Osztálya Agrármûszaki Bizottsága Szerkesztô Sembery Péter egyetemi

Részletesebben

A 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F pályázatok rövid ismertetése

A 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F pályázatok rövid ismertetése 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F ok rövid ismertetése 3.1. Intézkedés: lkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia fejlesztési tevékenységek támogatása

Részletesebben

PÉTFÜRDŐ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK PÉNZÜGYI MÉRLEGE B E V É T E L E K

PÉTFÜRDŐ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK PÉNZÜGYI MÉRLEGE B E V É T E L E K 28/2015. számú előterjesztés 1. melléklete PÉTFÜRDŐ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK PÉNZÜGYI MÉRLEGE B E V É T E L E K Sorszám Bevételi jogcím 2013. évi tény 2014. évi várható 2015.

Részletesebben

KAPUVÁR TÉRSÉGI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATI TÁRSULÁS KAPUVÁR, FŐ TÉR 1.

KAPUVÁR TÉRSÉGI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATI TÁRSULÁS KAPUVÁR, FŐ TÉR 1. KAPUVÁR TÉRSÉGI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATI TÁRSULÁS KAPUVÁR, FŐ TÉR 1.. napirendi pont KAPUVÁR TÉRSÉGI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATI TÁRSULÁS 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK JÓVÁHAGYÁSA Tisztelt

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

HÉHALOM KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 2/2011. (II.15.) Ör. az Önkormányzat 2011. évi KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL

HÉHALOM KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 2/2011. (II.15.) Ör. az Önkormányzat 2011. évi KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL HÉHALOM KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 2/2011. (II.15.) Ör. az Önkormányzat 2011. évi KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL HÉHALOM Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi

Részletesebben

/1/ A rendelet 3.. /1/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

/1/ A rendelet 3.. /1/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Harsány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/21.(XII.15.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 21. évi költségvetéséről szóló 2/21. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról Harsány Község

Részletesebben

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében. A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

LXVII. Nemzeti Kulturális Alap

LXVII. Nemzeti Kulturális Alap LXVII. Nemzeti Kulturális Alap Alap fejezet száma és megnevezése: Alap felett rendelkező megnevezése: Alapkezelő megnevezése: Nemzeti Kulturális Alap Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere Nemzeti

Részletesebben

2. Napirend ELŐTERJESZTÉS a 2011. évi költségvetés módosításáról

2. Napirend ELŐTERJESZTÉS a 2011. évi költségvetés módosításáról 2. Napirend Az Önkormányzat 2011. évi költségvetésének módosítása 2. Napirend ELŐTERJESZTÉS a 2011. évi költségvetés módosításáról Tisztelt Képviselő-testület! A tárgyévi gazdálkodás helyzetének értékelését

Részletesebben

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást A szociális támogatási rendszer munkára ösztönző átalakítása társadalmi vita koncepció Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008. július. Szociális támogatási rendszer sokféle élethelyzetre, sokféle pénzbeli

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FINANSZÍROZÁSI RENDSZERÉNEK AKTUÁLIS

Részletesebben

Projekt adatlap. a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

Projekt adatlap. a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében Projekt adatlap a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében Munkahelyi képzések támogatása mikro-és kisvállalkozások számára a konvergencia régiókban címmel meghirdetett pályázati felhívásához Kódszám:

Részletesebben

Mágocs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2012. (III. 01.) rendelete. Mágocs Város Önkormányzata 2012. évi költségvetéséről

Mágocs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2012. (III. 01.) rendelete. Mágocs Város Önkormányzata 2012. évi költségvetéséről Mágocs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2012. (III. 01.) rendelete Mágocs Város Önkormányzata 2012. évi költségvetéséről Mágocs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP-1.2.1-15

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Támogatás célja GINOP-1.2.1-15 A hazai ipar fejlesztése érdekében Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKVk

Részletesebben

Települési Önkormányzat Lesenceistvánd

Települési Önkormányzat Lesenceistvánd 34. melléklet a 7/2010. (IV.2..) önkormányzati rendelethez Települési Önkormányzat Lesenceistvánd önkormányzat mint önállóan gazdálkodó szerv és a hozzá kapcsolódó önállóan kezelt szakfeladatok és felhasználás

Részletesebben

BDO ADÓ HÍRLEVÉL 2010. / 2.

BDO ADÓ HÍRLEVÉL 2010. / 2. BDO ADÓ HÍRLEVÉL 2010. / 2. ADÓHÍREK ÉV KÖZI ADÓVÁLTOZÁSOK Az új parlament első intézkedései között a szokásos salátatörvényben módosítottak egy sor adótörvényt, illetve kapcsolódó eljárási szabályt. A

Részletesebben

B E V É T E L E K Ezer forintban

B E V É T E L E K Ezer forintban 1.1. melléklet a 2/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelethez Lovászpatona Község Önkormányzata 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat Sorszám B E V É T E L E K Bevételi jogcím Ezer

Részletesebben

Válságkezelés építőipar, lakásépítési ágazat

Válságkezelés építőipar, lakásépítési ágazat Válságkezelés építőipar, lakásépítési ágazat Társaság a Lakásépítésért Egyesület 1 2008 a változások éve volt 2004-ben kezdődött Fejlesztők finanszírozása Vevők finanszírozása Állami intézkedések KSH adatok

Részletesebben

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (III. 26.) r e n d e l e t e

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (III. 26.) r e n d e l e t e PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (III. 26.) r e n d e l e t e a helyi iparűzési adóról, a magánszemélyek kommunális adójáról és az idegenforgalmi adóról * Püspökladány Város

Részletesebben

Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testülete. /2015.(...)önkormányzatai rendelete. a talajterhelési díjról. (tervezet)

Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testülete. /2015.(...)önkormányzatai rendelete. a talajterhelési díjról. (tervezet) Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testülete /2015.(...)önkormányzatai rendelete a talajterhelési díjról (tervezet) Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testülete./2015.(...)önkormányzatai rendelete

Részletesebben

2015. évi adómértékek megállapítása. ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület 2014. november 21-i ülésére

2015. évi adómértékek megállapítása. ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület 2014. november 21-i ülésére RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Vargáné Fodor Rita Előterjesztő: Hegedűs

Részletesebben

Miért van szükség államra?

Miért van szükség államra? Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős szerepet játszik a gazdaságban. * Szükségleteket elégít ki, jövedelmeket von el a magánszektortól kiadásokat teljesít.

Részletesebben

Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2013.(.) önkormányzati rendelete a 2012. évi költségvetésről

Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2013.(.) önkormányzati rendelete a 2012. évi költségvetésről Báta Község Önkormányzata Képviselőtestületének./2013.(.) önkormányzati rendelete a 2012. évi költségvetésről Báta Községi Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

B E V É T E L E K. Ezer forintban. 1. sz. táblázat. Sorszám

B E V É T E L E K. Ezer forintban. 1. sz. táblázat. Sorszám 1 1.1. melléklet a 3/2015. (III. 13.) önkormányzati rendelethez Szakoly Község Önkormányzat 2015. ÉVI SZAKOLY KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat Sorszám B E V É T E L E K Bevételi jogcím

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek bıvítése vállalatszervezési innovációval

A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek bıvítése vállalatszervezési innovációval A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek bıvítése vállalatszervezési innovációval Elıadó: Szalay András S-Metalltech 98 Anyagtechnológiai Kutató-fejlesztı Kft. ügyvezetı igazgatója A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek

Részletesebben

Hidegség Község Önkormányzatának 2012. III. negyedévi beszámolója

Hidegség Község Önkormányzatának 2012. III. negyedévi beszámolója Készítette: Zsirai Alajosné gazd.főelőadó Előterjesztés Hidegség Község Önkormányzatának 2012. III. negyedévi beszámolója Tisztelt Képviselő-testület! BEVÉTELEK ALAKULÁSA Hidegség Község Önkormányzatának

Részletesebben