Az EGSZB: híd Európa és a szervezett civil társadalom között. Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Átírás

1 Az EGSZB: híd Európa és a szervezett civil társadalom között Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

2 2

3 3 1. Bevezetés az elnök üzenete 4 2. Mi az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság? Egyedülálló szerep: mi teszi különlegessé az EGSZB-t? 2.2. Mi a küldetése? 2.3. Hogyan lép fel? 2.4. Együttműködés a tagállamokban működő partnerekkel 3. Kikből áll az EGSZB? A csoportok 4. Hogyan működik az EGSZB? Az Elnöki Testület és az Elnökség 4.2. A Közgyűlés 4.3. A szekciók 4.4. A költségvetési, a kommunikációs és a quaestorok csoportja 4.5. A Főtitkárság 5. Kitekintés Vegyék fel velünk a kapcsolatot! Hol lehet minket megtalálni? 6.2. Látogatások: az EGSZB várja vendégeit! 6.3. A weblap 6.4. Kiadványok és referenciaanyagok

4 4 1. Bevezetés az elnök üzenete Ideje valódi válaszokat találni! Ebben az Európa számára alkotmányos pillanatban döntő fontosságú, hogy figyelmünket az EGSZB tanácsadó szerepének újbóli megerősítését célzó nagyszabású projektre összpontosítsuk. Meg kell újítanunk közvetítő és megegyezést kereső szerepünket annak érdekében, hogy segítsük az EU végrehajtó és jogalkotási szerveit abban, hogy hatékony választ adhassanak az európai polgárok szükségleteire és az őket foglalkoztató kérdésekre egy olyan helyzetben, amikor egyre nőnek a társadalmi feszültségek. Nem könnyű ez a szerep, hiszen az összetett politikai helyzet, valamint az, hogy történelmi időket élünk, egyaránt az európai intézményi és politikai környezet gyökeres modernizációját teszi szükségessé. Az Unió túl sokszor mutatkozott képtelennek arra, hogy választ adjon társadalmunk elvárásaira és problémáira. Ez bizonytalanságot és aggodalmakat szül, ami gyakran bezárkózó hozzáállásban és protekcionista tendenciákban mutatkozik meg gazdasági szinten, valamint gyakran idegengyűlöletet szít társadalmi szinten. Három prioritást fogunk szem előtt tartani: a Lisszaboni Szerződés ratifikálásának és megvalósításának véghezvitelét, az európai szociális modell megszilárdítását és a lisszaboni stratégia újraindítását. A Lisszaboni Szerződés közvetlenül is érint minket, mivel felveti a részvételi demokrácia kérdését, melynek a jogalkotásban is meg kell fogalmazódnia. Az európai intézményi kontextusban az EGSZB elő kívánja mozdítani a vitát a civil társadalomban, a nemzeti gazdasági és szociális tanácsokkal történő együttműködésben. A Szerződés magában foglal egy jogi chartát, mely összefogja az Európai Unióban élők alapvető jogait, első alkalommal egészítve ki azokat a hozzájuk tartozó felelősségi körökkel. Ragaszkodnunk kell az alkalmazásukhoz, a diszkrimináció elvetéséhez, valamint a bevándorlás problémáinak megoldásában játszott iránymutató szerepükhöz. Az európai szociális modellnek mély gyökerei vannak az európai építkezés történetében, mióta az alapító atyák 1957-ben aláírták a Római Szerződést: központi helyet kell tehát elfoglalnia az EGSZB feladatai között, hozzájárulva a teljes és jobb

5 5 foglalkoztatás eléréséhez, valamint a környezet védelméhez. Elnökségem központi üzenete is ez: Jogok és szolidaritás a globalizáció vezérelvei. A lisszaboni stratégia megvalósítása a civil társadalmi szereplők aktív bevonását teszi szükségessé, és ezért az EGSZB a nemzeti gazdasági és szociális tanácsok és hasonló intézmények interaktív hálózata révén jelentős hozzájárulást nyújt a gazdasági és szociális fejlődéshez a tagállamokban. Ezek a prioritások jelentős erőfeszítést kívánnak az EGSZB részéről, és a tagok egyre nagyobb fokú elköteleződését teszik szükségessé. Fontos, hogy mi mindannyian tagok és tisztviselők tudatában legyünk ennek a szerepnek, és alázattal közvetítsük azt a külvilág felé, munkánk és küldetésünk méltóságának szem előtt tartása mellett. Ha befolyást akarunk gyakorolni a civil társadalomra és a közvéleményre, a kommunikációnak központi helyet kell elfoglalnia tevékenységeinkben. Ez alapvető fontosságú, ha elő kívánjuk mozdítani a civil társadalommal történő konzultációt és annak szerveződését. Intézményi cselekvési terünk kiterjed a tagállamok gazdasági és szociális tanácsaival és hasonló intézményeivel való kapcsolatokra is. Együttesen nemcsak konzultatív szerepünket láthatjuk el hatékonyabban, hanem az európai döntések országaink szociális helyzetére gyakorolt kézzelfogható hatásának elemzésében és figyelemmel követésében is eredményesebbek lehetünk. Mario Sepi az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

6 6 2. Mi az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság? Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a szervezett civil társadalom különböző gazdasági és társadalmi alkotóelemeinek képviselőiből álló európai uniós tanácsadó szerv ben jött létre, amikor az Európai Unió alapítói aláírták a Római Szerződést. Célként a különböző gazdasági és szociális érdekcsoportok bevonását fogalmazták meg a közös piac kialakításába, valamint a közös európai politikákról történő széles körű konzultáció biztosítását az Európai Bizottság és a Miniszterek Tanácsa számára. Az első plenáris ülésre Brüsszelben, 1958 májusában került sor. Ötven évvel később, 2008 májusában az EGSZB fél évszázados fennállását ünnepelte egy sor ünnepség, vita és kulturális rendezvény keretében, hangsúlyozva a jövő ifjú generációinak bevonását az európai tervbe. További információkért látogasson el a: Egyedülálló szerep: mi teszi különlegessé az EGSZB-t? Az embereket kell előtérbe helyezni a sikeres Európa felépítése során, és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság készen áll annak biztosítására, hogy az EU legmagasabb döntéshozatali szintjein figyelembe vegyék a társadalom különböző csoportjainak véleményét és érdekeit. Az EGSZB tagjai, akiket a Tanácsban ülésező nemzeti kormányok neveznek ki, az élet különböző területeiről érkeznek. Ezáltal széles körű tapasztalatokkal rendelkeznek, és napi kapcsolatot tartanak fenn honfitársaikkal a különböző országokban, valamint a gazdaság és a társadalom különböző ágazataiban. Ismerik a polgárok gyakorlati kívánságait és az őket foglalkoztató kérdéseket. A végrehajtó (Európai Bizottság) és a jogalkotó (Európai Parlament és Tanács) szervek közötti közvetítő konzultatív szervként az EGSZB-nek megkülönböztetett helye van az

7 7 EU döntéshozatali folyamatában. A civil társadalmi szervezetek képviselete és tájékoztatása, illetve azok véleménye kifejezésének helyt adó egyedülálló fórumként működik. A konszenzus keresése Az EGSZB tagjai szerves részét képezik a politikaalakítás és döntéselőkészítés folyamatának közösségi szinten. Az általános érdeket képviselve véleményeket dolgoznak ki az uniós intézmények számára, arra törekedve, hogy pozitív konszenzus bontakozzon ki a gyakran eltérő, sőt egymásnak ellentmondó álláspontok között. Ez a folyamat, valamint a folyamatos kompromisszumkeresés aktivizálja az állami és a magánszektor munkaadói szervezeteinek képviselőit, a munkavállalókat, továbbá és ebben rejlik az EGSZB különlegessége a szervezett civil társadalom egyéb összetevőit, köztük a mezőgazdasági termelőket, szabadfoglalkozásúakat, fogyasztókat, környezetvédőket, a szegénység és a kirekesztés elleni küzdőket, fiatalokat, családokat, időseket, nőket, fogyatékkal élőket stb. Az EGSZB-vel történő konzultáció lehetővé teszi az EU döntéshozatali szervei számára, hogy jobban megismerjék az Európai Bizottság javaslatainak a legközvetlenebbül érintettekre várható gyakorolt hatását, illetve meghatározzák, hogy milyen változtatásokra lenne szükség a közvélemény szélesebb körű megnyeréséhez.

8 8 A Szerződések előírják, hogy az EU fellépésének számos területén konzultálni kell a javaslatokról az EGSZB-vel. Bizottságunk emellett saját kezdeményezésű vélemények vagy tájékoztató jelentések formájában olyan témákban is kifejti álláspontját, amelyeket nem kellőképpen vagy pedig egyáltalán nem vettek tekintetbe az intézmények. Az átláthatóság előmozdítása Az EGSZB szakértelme, vitái és tárgyalásai, a véleménykülönbségek kiemelése és a konvergencia keresése javítja a közösségi döntéshozatal minőségét és hitelességét, amennyiben érthetőbbé és elfogadhatóbbá teszi azt az európai polgárok számára és növeli a demokráciához feltétlenül szükséges átláthatóságot. Ezáltal a képviseleti demokrácia fogalma kiegészül a részvételi demokrácia fogalmával, ahol az EU gazdasági, társadalmi és polgári szereplői valóban szót kaphatnak. A napjainkban az EU előtt álló kihívások növelik az EGSZB jelentőségét és többletértékét az Unió intézményi felépítésében. A tét oly nagy, hogy minden polgár részvételére szükség van, és elsősorban azokéra, akik szoros kapcsolatban állnak országaik gazdasági és társadalmi valóságával, és az európai társadalom hajtóerejét képviselik. A párbeszéd és egyúttal a konzultáció intézményi fórumaként az EGSZB továbbra is kettős szerepet lát el: erősíti a demokratikus véleménynyilvánítást az európai

9 9 integrációs folyamatban, és közelebb hozza az EU-t polgáraihoz. Ennek során hozzájárul az Unió demokratikus legitimitásának megerősítéséhez és az európai tudat kialakításához, illetve valódi hídként működik az Unió és a civil társadalom között szerte Európában. Kapcsolatépítés A civil társadalom európai és nemzeti szervezetei, köztük a társadalmi-gazdasági szervezetek munkaadók és szakszervezetek találkoznak rendszeresen az EGSZBben, és vesznek részt aktívan a bizottságunk által szervezett konferenciákon és meghallgatásokon. A vélemények kidolgozásának folyamata során a területtel kapcsolatos szaktudásuknak és tapasztalatuknak köszönhetően európai vagy nemzeti szakértőik gazdagítják a vitákat. Az EGSZB-tagok és a nemzeti civil társadalmi szervezetek közötti kapcsolatok széles körű információáramlást tesznek lehetővé az EGSZB kezdeményezéseivel, tevékenységével és általában az Európai Unióval kapcsolatban. Ezek a kapcsolatok aktívan hozzájárulnak ahhoz, hogy ráirányítsák a figyelmet az EU-ban tapasztalható valós helyzetekre, illetve erősítsék a véleményformálást magukon a szervezetek belül. Az EGSZB arra is készen áll, hogy jobban és hatékonyabban működjön a szervezett civil társadalom fórumaként és véleményformáló struktúrájaként. Ez a nyitottságra és interaktivitásra való törekvés számos kezdeményezésben ölt formát szemináriumok, meghallgatások, konferenciák és fórumok szervezése révén, amelyekben részt vesznek a civil társadalmi szervezetek, köztük azok az európaiak is, amelyeknek nincs, vagy csupán közvetve van képviselete az EGSZB-ben. Az EGSZB létrehozott egy európai civil társadalmi szervezetekkel és hálózatokkal kapcsolatot tartó csoportot is. E kezdeményezések révén, melyek közül néhány az EU intézményei, elsősorban az Európai Bizottság felkérésére indult útjára, az EGSZB jobban tudja tükrözni a szervezett civil társadalom sokféleségét és fejlődését. Emellett szélesebb körű strukturális párbeszédet szorgalmaz a szervezett civil társadalom és az uniós intézmények, valamint maguk a civil társadalmi szervezetek között Mi a küldetése? Az EGSZB-nek három alapvető feladata van: a konzultatív funkció biztosítása az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament felé a politikai javaslatokkal kapcsolatban, tagjainak különleges szakértelme és gyakorlati tapasztalata felhasználásával, és ezáltal közreműködni a közösségi döntéshozatal folyamatában,

10 10 annak lehetővé tétele mind nemzeti, mind európai szinten, hogy az Unió szervezett civil társadalma nagyobb mértékben vehessen részt, és ezáltal csatlakozhasson az európai építkezéshez a polgáraihoz közeli Európa megvalósításában, valamint a szervezett civil társadalom szerepének erősítése azokban a közösségen kívüli országokban és földrajzi térségekben (vagy országcsoportokban), amelyekkel folyamatos kapcsolatokat ápol, illetve strukturált párbeszéd folytatása a civil társadalom szervezeteivel, elsősorban a szociális partnerekkel, ezen kívül pedig e modell alapján konzultatív struktúrák létrehozása ezekben az országokban Hogyan lép fel? Azokban az esetekben, amikor a Szerződések előírják, hogy a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak konzultálnia kell az EGSZB-vel, kötelező a konzultáció. Más esetekben fakultatív. Az EGSZB saját kezdeményezésére is elfogadhat véleményeket. Az Európai Egységokmány (1986) és a Maastrichti Szerződés (1992) kiterjesztette azon kérdések körét, amelyekkel kapcsolatban ki kell kérni az EGSZB véleményét, elsősorban az új politikák (regionális és környezetvédelmi politikák) esetében. Az Amszterdami Szerződés (1997) tovább szélesítette a kötelező konzultáció körét, és lehetővé tette az Európai Parlament számára, hogy hivatalosan kikérje az EGSZB véleményét. Az EGSZB alkothat véleményeket az Európai Bizottság, a Tanács vagy az Európai Parlament felkérésére, saját kezdeményezésű véleményeket, amelyek lehetővé teszik, hogy kifejtse nézeteit bármely témáról, amelyet helyénvalónak tart, valamint feltáró véleményeket, amelyekben az Európai Bizottság, az Európai Parlament vagy akár az Unió elnökségének felkérésére az EGSZB egy adott témával kapcsolatban fejti ki nézeteit és tesz javaslatokat, amelyek a későbbiekben esetleg az Európai Bizottság javaslatának is alapját képezhetik. Az EGSZB ezenkívül dönthet úgy, hogy az EU politikáival kapcsolatos bármilyen kérdés tanulmányozására tájékoztató jelentést készít. Végül pedig bármelyik szekció, csoport, vagy tagjai egyharmadának indítványára állásfoglalást készíthet egy-egy időszerű kérdésről. A közösségi jog szerint a Tanácsnak végleges határozatai meghozatalakor tekintetbe kell vennie az EGSZB véleményeit, legyenek azok kötelező vagy fakultatív jellegűek. Az uniós intézmények közötti kapcsolatok javítására irányuló törekvések részeként az Európai Bizottság és az EGSZB együttműködési megállapodást írt alá 2005 novemberében, amelyben meghatározta azokat a legfontosabb területeket, ahol az

11 11 EGSZB-nek különleges szakértelme van, és ennek révén jelentős többletértéket nyújthat az EU intézkedéseihez. Ezek a következők: a lisszaboni stratégia, a fenntartható fejlődés, a szerkezetváltás, az európai jogalkotásról szóló hatáselemzések és az EU külkapcsolata. A közösségi szintű együttműködés előmozdítása érdekében az EGSZB és az európai civil társadalmi szervezetek és hálózatok 2004 szeptemberében kapcsolattartó csoportot állítottak fel. A csoport a politikai párbeszédnek helyet adó fórum, melynek feladata: az EGSZB koordinált megközelítésének biztosítása az európai civil társadalmi szervezetek és hálózatok irányába, valamint a közös kezdeményezések nyomon követése. E kezdeményezés lehetővé teszi az EGSZB számára, hogy növelje a szervezett civil társadalom ismertségét és befolyását európai szinten, valamint megszilárdítsa szerepét mint a szervezett civil társadalom intézményi képviselője, illetve aggályainak, elvárásainak és törekvéseinek szóvivője Együttműködés a tagállami partnerekkel Az EGSZB rendszeres kapcsolatokat ápol az EU tagállamokban működő gazdasági és szociális tanácsokkal annak érdekében, hogy erősítse a szervezett civil társadalom valamennyi szereplője közötti strukturált párbeszédet, és előmozdítsa a polgárok részvételét Európa építésében. Az EGSZB és nemzeti partnerei osztják azt a meggyőződést, hogy azok a gazdasági és szociálpolitikák, amelyeknek közvetlen hatásuk van az emberek életére (például a foglalkoztatással, a szociális jogokkal és a

12 12 társadalmi párbeszéddel, a tudásalapú társadalommal, a közszolgáltatásokkal és a lisszaboni stratégiával kapcsolatos politikák), szorosabb együttműködést kívánnak meg a konzultatív szervek között mind nemzeti, mind pedig európai szinten. Ezt a célt szem előtt tartva került sor közös konferenciák megrendezésére az EU soros elnökségét ellátó országokban. Ezen túlmenően az EGSZB és a gazdasági és szociális tanácsok elnökei és főtitkárai rendszeres találkozókat tartanak. A nemzeti tanácsok felváltva adnak otthont ezeknek az üléseknek, melyeken lehetőség nyílik az EU politikai menetrendjén szereplő legfontosabb kérdések megvitatására: például ban és 2008-ban közös jelentéseket ismertettek az Európai Tanács tavaszi ülésén. Ezeket a jelentéseket, melyek a lisszaboni folyamat tagállami megvalósítását vizsgálták, kézhez kapták az EU állam- és kormányfői. Az EGSZB támogatja a szervezetek, a szociális partnerek, a civil társadalom egyéb szervezetei és a kormányzatok törekvéseit a gazdasági és szociális tanácsok létrehozására, főként azokban a tagállamokban és tagjelölt országokban, ahol még nincsenek ilyenek. Hasonló támogatást kapnak az EU-n kívüli kormányok nem csupán a gazdasági és szociális tanácsok létrehozására, hanem a civil párbeszédet megkönnyítő kerekasztalok felállítására is, amilyen például az EU India kerekasztal.

13 13 Végezetül az EGSZB tagja a Gazdasági és Szociális Tanácsok és Hasonló Intézmények Nemzetközi Egyesületének (AICESIS), amely 1999-ben jött létre, és közel 50 teljes jogú és társult tagországot egyesít. Az egyesület célja a szervezett civil társadalom befolyásának növelése a globalizáció összefüggésében. Az EGSZB munkájának eredményei Az EGSZB 2002 és 2006 között végzett munkájának visszhangját ismertető jelentés rámutatott, hogy az EGSZB fontos és konstruktív elemmel gazdagítja az uniós döntéshozatali eljárást, és értékes támogatást jelent a szervezett civil társadalom számára valamennyi tagállamban. Létezik két véleménytípus, amely különösen hatékonyan közvetíti az EGSZB nézeteit a politikai döntéshozók felé: A saját kezdeményezésű vélemények gyakran olyan témákra hívják fel a döntéshozók figyelmét (elsősorban az Európai Bizottságban), amelyek felett adott esetben átsiklottak, és megteremtik az alapot a kellő időben történő reagáláshoz. Az egyéb intézmények kérésére készülő feltáró vélemények lehetőséget teremtenek arra, hogy a civil társadalom által képviselt valamennyi érdekelt fél még az európai bizottsági javaslatok megszületése előtt hangot adhasson elvárásainak és aggályainak. Általuk az is lehetővé válik, hogy az EGSZB olyan területeket tárjon fel, amelyeken uniós szintű szerepvállalásra van szükség. Az EGSZB-vélemények hatása messze túlmutat az európai bizottsági javaslatok hatáskörén, és az EGSZB-re egyre inkább úgy tekintenek, mint a kulcsfontosságú kérdésekkel és az átlagpolgár vélekedésével kapcsolatos tapasztalatok tárházára. A grafika a os hatáselemzésből származik. Az Európai Bizottság negyedéves jelentéseinek alapján az EGSZB véleményeinek 81%-a hatással volt annak jogalkotási, illetve végrehajtó munkájára 2005-ben. Hatás: 81% A teljes jelentés az alábbi linken olvasható: Összes vélemény Többet szeretne megtudni tevékenységeinkről? Látogasson el honlapunkra:

14 14 3. Kikből áll az EGSZB? A Szerződés kimondja, hogy az EGSZB a szervezett civil társadalom különböző gazdasági és társadalmi alkotóelemeinek képviselőiből, így különösen a gyártók, a mezőgazdasági termelők, a fuvarozók, a munkavállalók, a kereskedők, a kézművesek, a szabadfoglalkozásúak, a fogyasztók, valamint az általános társadalmi érdekek képviselőiből áll. Az EGSZB-nek jelenleg 344 tagja van, akiket a nemzeti kormányok delegálnak négyéves, megújítható mandátummal, és akik Európa-szerte különböző gazdasági és szociális érdekcsoportokban tevékenykednek. A tagok országonkénti megoszlása a következő: Belgium Bulgária Cseh Köztársaság Dánia Németország Észtország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság

15

16 A csoportok Az Eljárási Szabályzat értelmében az EGSZB három csoportra oszlik, amelyek a munkaadókat, munkavállalókat és a civil társadalom egyéb szervezett gazdasági és szociális szereplőit képviselik. Minden csoport önálló titkársággal rendelkezik. Az EGSZB-tagok maguk dönthetik el, hogy melyik csoporthoz kívánnak csatlakozni. (Esetenként egyes tagok úgy döntenek, hogy egyik csoportnak sem lesznek a tagjai.) A Munkaadók Csoportja (I. csoport) Elnök: Henri Malosse (FR) A Munkaadók Csoportjának (I. csoport) tagjai a magán- és állami iparból, a kisvállalati szférából, a kereskedelmi kamarákból, a nagy- és kiskereskedelemből, a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások világából, a közlekedési és mezőgazdasági szektorból kerülnek ki. Az I. csoport állandó kapcsolatot tart a BUSINESSEUROPE-pal (Európai Gyáriparosok és Munkáltatók Szervezeteinek Szövetsége), a CEEP-pel (Állami Vállalatok Európai Központja), az EUROCHAMBRES-ral (Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége), az EUROCOMMERCE-szel (Kis-, Nagy- és Nemzetközi Kereskedelmi Szövetség) és ad hoc jelleggel az egyes ipari szektorokban tevékenykedő számos európai szintű szervezettel. Az I. csoport által képviselt politika általában az ipari szövetségek nézetét tükrözi, melynek lényege, hogy támogatják a nyílt piacgazdaságokra épülő Európai Unió fejlődését, ahol az egységes piacon garantált a szabad kereskedelem és a mozgás szabadsága. Véleményük szerint ugyanis ezek biztosítják legjobban a növekedést, a versenyképességet és a foglalkoztatást. A csoport úgy véli, hogy az EGSZB és annak háromoldalú szerkezete példátlan lehetőséget teremt az uniós politikákkal kapcsolatos konszenzus elérésére, és modellként szolgál a szélesebb európai társadalom számára. A Munkavállalók Csoportja (II. csoport) Elnök: Georgios Dassis (EL) A Munkavállalók Csoportját (II. csoport) nemzeti szakszervezeti képviselők, illetve ágazati és konföderációs szövetségek képviselői alkotják. A tagok több mint 80 szakszervezetet képviselnek, melyek döntő többsége tagja az Európai Szakszervezetek Szövetségének (ETUC) vagy annak ágazati szövetségeinek. Vannak tagok a Menedzserek Európai Szövetségétől (CEC) is.

17 17 Bár az európai szociális modell példaképül szolgál a világ nagy részének, még mindig túl sok a nélkülöző ember, illetve az olyan, akit a szegénység, a diszkrimináció, a hiányos iskolázottság, illetve egyéb hátrány miatt kirekesztenek a társadalomból. A II. csoport mindig is elsődleges feladatának tekintette, hogy javítsa az európai munkavállalók élet- és munkakörülményeit, az Unió polgárainak, illetve más világrészek munkavállalóinak és azok családjainak jólétét. Mélyen elkötelezett a jólét, a szabadság, a demokrácia, a kölcsönös segítségnyújtás, a szolidaritás és a társadalmi összefogás térségét jelentő Európai Unió bővítése és erősítése iránt. Annak garantálására törekszik, hogy a munkavállalók tényleges részesei lehessenek az európai politika formálásának. Egyéb Tevékenységek Csoportja (III. csoport) Elnök: Staffan Nilsson (SE) Az EGSZB összetétele az európai társadalom arculatát és annak változásait tükrözi. Az Egyéb Tevékenységek Csoportjának jelenléte a Munkaadók Csoportja és a Munkavállalók Csoportja mellett biztosítja, hogy eljussanak az EGSZB-hez a civil társadalmat alkotó szociális, szakmai, gazdasági és kulturális szervezetek teljes skálájának nézetei és aggályai. A III. csoport sajátos mivolta tagjainak változatosságában gyökerezik: vannak köztük például mezőgazdasági termelők, kisvállalkozók, kisiparosok és szabadfoglalkozásúak, szövetkezetek és nonprofit szervezetek képviselői, fogyasztó- és környezetvédelmi egyesületek, nem kormányzati szervezetek, családvédő és fogyatékkal élőket képviselő egyesületek tagjai, tudományos és felsőoktatási területen dolgozók. Az általuk képviselt uniós polgárok iránt érzett felelősségvállalás köti össze őket. Nézőpontjuk szerint a fenti szereplők érdekeinek hatékony érvényesítéséhez valamennyi szociális és gazdasági szereplőt be kell vonni az uniós döntések kialakításába. A csoport közös célja a valódi gazdasági és társadalmi demokrácia megteremtése az EU-ban.

18 18 4. Hogyan működik az EGSZB? 4.1. Az Elnöki Testület és az Elnökség Az EGSZB kétévente választ elnököt és két alelnököt, akik feladata az EGSZB irányítása, illetve képviselete az egyéb uniós intézményekkel, nemzeti kormányokkal, nemzetközi szervezetekkel, valamint Európa és a világ különböző pontjain tevékenykedő civil társadalmi szervezetekkel folytatott megbeszéléseken. Elnök: Mario Sepi (IT, II. csoport) Alelnökök: Irini Ivoni Pari (EL, I. csoport); Seppo Kallio(FI, III. csoport) A 39 tagú Elnökség szervezi az EGSZB munkáját. Az Elnökség tagjai az elnök (aki egyben az Elnökség elnöke is), a két alelnök, a három csoport (Munkaadók, Munkavállalók, Egyéb tevékenységek) elnöke, a hat szekció elnöke, valamint tagállamonként egy tag, akiket közvetlenül a Közgyűlés választ. A két alelnök irányítja az EGSZB kommunikációs és költségvetési csoportját A Közgyűlés Az EGSZB évi kilenc alkalommal, a plenáris üléseken ül össze teljes létszámában. Itt fogadják el a véleményeket (egyszerű többséggel), amelyeket ezt követően eljuttatnak a Tanácshoz, az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez. Az EGSZB átlagosan évi 170 konzultatív dokumentumot és véleményt dolgoz ki (ezek mintegy 15%-a saját kezdeményezésre készül).

19 A szekciók Az EGSZB-n belül hat szekció működik: ők készítik el a véleményeket a plenáris ülésekre, illetve mindegyikük valamilyen, az uniós szerződések hatálya alá eső szakterülettel foglalkozik. A szekciók általában minden egyes véleményhez létrehoznak egy tanulmányozócsoportot amelynek munkáját szakértők is segítik, illetve kineveznek egy előadót. Amennyiben több szekciót is érintő kérdésről van szó, az EGSZB adott esetben ideiglenes albizottságot hoz létre. Az albizottságok lényegében a szekciókhoz hasonlóan működnek, feladatuk ugyanakkor egy bizonyos problémakör adott határidőre történő kivizsgálására korlátozódik. Néhány megfigyelőközpontot is felállítottak, melyek feladata a nagyobb horderejű kérdések hosszú távú nyomon követése. Gazdasági és Monetáris Unió, gazdasági és társadalmi kohézió szekció (ECO) Elnök: Krzysztof Pater (PL, III. csoport) Az ECO szekció az Európai Unió pénzügyi tervezésével, saját forrásaival és költségvetésével, valamint a statisztikával kapcsolatos kérdéseket vizsgálja. Az adórendszerek harmonizálásával kapcsolatos problémákat, illetve a pénzügyi piacokat és az azok integrációját érintő kérdéseket tanulmányozza. A Gazdasági és Monetáris Unió (EMU), illetve elsősorban a gazdaságpolitikák összehangolásának terén az ECO szekció állandó csoportot állított fel, amely

20 20 figyelemmel kíséri az uniós gazdaságpolitika fő irányvonalait és a gazdasági kormányzással összefüggő egyéb témák alakulását, ideértve a lisszaboni stratégiát is. A gazdasági, társadalmi és területi kohézió kapcsán az ECO szekció áttekinti a regionális, strukturális és kohéziós politikát. Az ECO szekció hatáskörébe tartoznak a területrendezéssel, városfejlesztési politikával és a nagyvárosi területekkel kapcsolatos kérdések is. Egységes piac, termelés és fogyasztás szekció (INT) Elnök: Bryan Cassidy (UK, I. csoport) Az INT szekció az (általános és ágazati) iparpolitikával, piac-, verseny- és szolgáltatáspolitikával (ideértve a bankszektort, a kereskedelmet, a biztosítási szolgáltatásokat és az idegenforgalmat, de az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat víz- és villanyszolgáltatás, posta stb. nem), a kkv-kkel, a szociális gazdasággal (szövetkezetek, segélyegyletek, egyesületek és alapítványok), a szabadfoglalkozásúakkal, a vállalati joggal, a kutatással, a szellemi tulajdonnal, a fogyasztóvédelemmel és a vámunióval foglalkozik. A szekció szervezi az évente megrendezésre kerülő Fogyasztók Európai Napját is.

21 21 Comité économique et social européen 6 e étage JDE 62 COMMISSION EUROPÉENNE 10 e Anniversaire Journée européenne du consommateur 13 mars 2009 Bruxelles Les droits du consommateur Fogyasztók Európai Napja A Fogyasztók Európai Napját minden év márciusában rendezik. A rendezvényt számos tagállami program kíséri: konferenciák, kiállítások, tájékoztató programok hírességek közreműködésével, fogyasztói viták, online kvízjátékok, iskolai bemutatók, mobil információs központok és számos egyéb program a következő üzenet terjesztésére: A fogyasztóknak ismerniük kell jogaikat, és élniük is kell azokkal! A fogyasztói jogok Európa-szerte történő erősítése az EGSZB egyik fontos prioritása. Ennek érdekében együttműködik más uniós intézményekkel is: például az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel október 8-án, az EGSZB-vel és egyéb intézményekkel folytatott konzultációt követően, az Európai Bizottság irányelvjavaslatot fogadott el a fogyasztói jogokról. Ennek célja, hogy a vállalatok versenyképességét megőrizve magas fokú fogyasztóvédelmet biztosítson az EU egész területén. Irányelvjavaslat a fogyasztói jogokról: Az Egységes Piac Megfigyelőközpontja Elnök: Jorge Pegado Liz (PT, III. csoport) Az Egységes Piac Megfigyelőközpontja (SMO) az INT szekció égisze alatt tevékenykedik ben jött létre; feladata pedig, hogy a konkrét érintettek szintjén figyelje az egységes piac gyakorlati működését, észrevételezze az esetleges hiányosságokat, és jobbító szándékú javaslatokat tegyen. Európai önés társszabályozási kezdeményezésekkel foglalkozó adatbázist tart fenn, amelyet az EGSZB hozott létre, szorosan együttműködve az Európai Bizottság Főtitkárságával ( Ez az adatbázis jelenti jelenleg az egyetlen olyan interneten is elérhető forrást, ahol egy helyen megtekinthetők az ön- és társszabályozással kapcsolatos európai kezdeményezések.

22 22 Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom szekció (TEN) Elnök: Tóth János (HU, III. csoport) A TEN szekcióhoz tartoznak a különböző közlekedési módokkal, a nagy transzeurópai infrastrukturális hálózatokkal, az energiával, az információs társadalommal, az általános érdekű szolgáltatásokkal és az EU audiovizuális politikájával kapcsolatos kérdések. A szekció egyre több meghallgatást szervez a legfontosabb témákban, 2005-ben pedig létrehozta az általános érdekű szolgáltatásokkal (SGI), valamint a páneurópai közlekedési folyosókkal foglalkozó állandó tanulmányozócsoportokat. A szekció számos saját kezdeményezésű, illetve feltáró véleményt készít, elsősorban az energia témakörében, ezen belül is a megújuló energiaforrásokról, az energiahatékonyságról, a fosszilis tüzelőanyagokról és a nukleáris energiáról.

23 23 Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság szekció (SOC) Elnök: Leila Kurki (FI, II. csoport) A SOC szekció tevékenységi köre számos politikaterületet ölel fel; idetartozik a foglalkoztatáspolitika, a munkakörülmények tematikája, az oktatás és képzés, a szociális és állampolgári jogok, a társadalmi beilleszkedés, a nemek közötti esélyegyenlőség, a szabad mozgás, a bevándorlás és integráció kérdése és a közegészségügy. A szekció tevékenysége lefedi több európai parlamenti bizottság és európai bizottsági főigazgatóság hatáskörét, ami széles körű hozzájárulást tesz lehetővé az Európai Unió szociális dimenziójához. Az európai szociális modell a SOC szekció közelmúltban végzett munkájának központi témája. A munkát helyi szinten tartott aktív konzultációk kísérték, és mindezek eredményeként miniszteri szintnek címzett EGSZB-vélemények születtek. Ez különösen igaz volt az új európai szociális cselekvési programmal kapcsolatos EGSZB-javaslatra, amely alapvető referenciaszövegnek tekinthető. A SOC szekció számos, kifejezetten a szociálpolitikai menetrend előmozdítását célzó véleménnyel büszkélkedhet. Ezek az alábbi témákkal foglalkoznak: foglalkoztatási iránymutatások, a fiatalok foglalkoztatása, képzés és egész életen át tartó tanulás, vállalatok társadalmi felelőssége, rugalmas biztonság, a munkajog modernizálása, tisztességes munka mindenkinek, termelékenység és munkaminőség, munkahelyi egészség és biztonság, a munkavállalók kiküldetése, esélyegyenlőség, nemek közötti bérszakadék, idősödő munkavállalók, lehetőségek a fogyatékkal élők számára, szociális biztonság és társadalmi kirekesztés, a munka és a magánélet összeegyeztetése, generációk közötti szolidaritás, demográfiai változások, idősödés és hosszú távú gondozás, gyermekjogok, betegjogok, diszkrimináció elleni küzdelem, kultúrák közti párbeszéd, kisebbségek beilleszkedése, bevándorlás és integráció. Szakértők és civil szervezetek részvételével rendszeres meghallgatásokat tartanak a fenti témákban.

24 24 A Munkaerőpiac Megfigyelőközpontja (LMO) Elnök: Josly Piette (BE, II. csoport) A közelmúltban hozták létre a Munkaerőpiac Megfigyelőközpontját (LMO), amely a SOC szekción belül működik. Feladata a munkaerő-piaci trendek és kihívások feltérképezése és elemzése, hozzáadott értéket nyújtva ezáltal a SOC szekció és az EGSZB munkájához. Elsősorban a bevált gyakorlatokra talált példákat elemzi, meghallgatásokat szervez intézményi és szociális-szakmai partnerekkel, civil szervezetekkel és tudományos fórumokkal, egyes kiválasztott területekre vonatkozó proaktív elemző jelentéseket vagy tanulmányokat készít. Az LMO mélyreható konzultációkat és vitákat folytat az idősödő munkavállalók helyzetéről, a nők munkaerőpiacra jutásáról, a fogyatékkal élők foglalkoztatási helyzetéről, valamint olyan kérdésekről, mint a növekedés, a munkahelyi élet minősége és a fenntartható termelékenység.

25 25 Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem (NAT) szekció Elnök: Hans-Joachim Wilms (DE, II. csoport) A Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem szekció tevékenységének fő területei a következők: a közös mezőgazdasági politika és annak reformja, az élelmiszer-biztonság, a közös halászati politika és annak reformja, az erdészet és tág értelemben a környezetvédelem. Ezeken a területeken a legtöbb jogszabályjavaslat esetében kötelező a konzultáció az EGSZB-vel. Véleményeinek kidolgozása során a szekció Brüsszelben és azon kívül egyaránt tart meghallgatásokat és üléseket. Fontos politikai kérdésekről saját kezdeményezésű és feltáró véleményeket is kidolgoz, rendkívül időszerű témákkal kapcsolatban pedig amilyen például a borreform, az erdők szerepe vagy a globális élelmezési kihívás, széles körű konzultációkat szervez. A Fenntartható Fejlődés Megfigyelőközpontja Elnök: Stéphane Buffetaut (FR, I. csoport) A Fenntartható Fejlődés Megfigyelőközpontja (SDO) a NAT szekció égisze alatt tevékenykedik ban hozták létre, azzal a céllal, hogy serkentse a civil társadalom hozzájárulását a fenntartható fejlődésre irányuló politikához. Segíti az EGSZB-t dinamikus kompromisszumokat találni, amelyek összehangolják a környezetvédelmi, szociális és gazdasági érdekeket. A fenntartható fejlődés támogatása Az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelemmel kapcsolatos tényezők egyre fontosabbak az EU döntéshozatali folyamatában. Az EGSZB-re jelentős szerep hárul a gyakorlati megoldások megtalálásában ezeken a területeken ben az EGSZB konzultatív fórumot szervezett a fenntartható fejlődésről, és feltáró véleményt dolgozott ki A fenntartható fejlődési stratégia értékelése tárgyban, amely megfelelő alapot jelentett az uniós megközelítés felülvizsgálatához. Az Európai Tanács elismerte az EGSZB hozzájárulását, és 2006 júniusában kérésként megfogalmazta, hogy aktív szerepet kell vállalnia a stratégia elfogadtatásában többek között azáltal, hogy katalizátorként ösztönzi az uniós szintű vitát. A Fenntartható Fejlődés Megfigyelőközpontját azért hozták létre, hogy támogassa az EGSZB széles körű munkáját ezen a területen. A es időszakban az EGSZB tovább bővíti szakértelmét, hogy így hiteles, tekintélyes szereplőként léphessen fel a civil társadalom nevében a fenntartható fejlődésről folyó vitában. Számos véleményt dolgozott ki a legfontosabb fenntarthatósági kérdésekről, például a nemzetközi éghajlat-változási tárgyalásokról és az EU fenntartható fejlődési stratégiájának terén elért eredményekről szóló kétéves jelentésről.

26 26 Külkapcsolatok (REX) szekció Elnök: Filip Hamro-Drotz (FI, I. csoport) A REX szekció fő területei a bővítés, a harmadik országokkal különösen ezek civil szervezeteivel való kapcsolatok, valamint a nemzetközi kereskedelem és a fejlődés. A REX szekció elsősorban saját kezdeményezésű véleményeket készít, de uniós intézmények felkérésére egyre több feltáró véleményt is kidolgoz. E vélemények kidolgozása során a szekció szorosan együttműködik a szekcióban magukat nem képviseltető európai uniós civil szervezetekkel és harmadik országok civil szervezeteivel egyaránt. Azokkal az országokkal, amelyekkel az EU társulási megállapodást kötött, továbbá az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaival konzultatív vegyes bizottságok alakultak, a nyugat-balkáni államok és az EU keleti szomszédai esetében pedig kapcsolattartó csoportokat állítottak fel. Az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal, valamint Latin-Amerikával fenntartott kapcsolatok területén és az euro-mediterrán partnerség keretében nyomonkövetési bizottságok működnek együtt partnereikkel. Kínával és Indiával kerekasztalok megszervezésére került sor.

27 27 Az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) Elnök: Joost van Iersel (NL, I. csoport) A CCMI azokra a tapasztalatokra támaszkodik, amelyeket az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) konzultatív bizottsága 50 év során a párbeszéd területén felhalmozott, ám hatásköre szélesebb, valamennyi ipari szektorra kiterjed. Egyedülálló szerv az uniós intézményekben. Feladata az, hogy anticipáció, megelőzés és elemzés révén előretekintsen a jövőbe. Konstruktív közös stratégia kialakítására törekszik az ipari szerkezetváltás kezeléséhez, és igyekszik egyensúlyt tartani a szociális szempontból elfogadható megközelítés igénye és az európai ipar versenyelőnyének megőrzése között. A Lisszaboni Stratégia Megfigyelőközpontja (LSO) Elnök: Staffan Nilsson (SE, III. csoport) Mióta az Európai Tanács 2000-ben meghirdette a lisszaboni stratégiát, az EGSZB kiemelt fontosságú területként kezeli ezt, és tagjai örömmel éltek azzal a lehetőséggel mindenekelőtt a stratégia 2005-ös újraindításakor, hogy véleményeket terjeszthetnek az intézmények elé. Az Európai Bizottság hivatalosan felkérte az EGSZB-t, hogy járuljon hozzá az általa végzett éves nyomon követéshez, és a Megfigyelőközpont amelyben az EGSZB három csoportjának tagjai egyenlő számban vesznek részt, azért jött létre, hogy segítsen az érintettek nézeteinek összegyűjtésében szerte Európában.

28 A költségvetési csoport, a kommunikációs csoport és a quaestorok csoportja Az EGSZB-nek van három olyan csoportja, amely specifikus adminisztratív feladatokért felelős: A költségvetési csoportot az Elnökség jelöli ki, arra a feladatra, hogy segítsen a pénzügyi és költségvetési döntések meghozatalában. A kommunikációs csoportot az Elnökség jelöli ki, arra a feladatra, hogy irányítsa és ellenőrizze az EGSZB kommunikációs stratégiáját. A jó kommunikáció nélkülözhetetlen az EGSZB küldetéséhez, és döntő fontosságú ahhoz, hogy egy erős, egyesült Európa felépítésének folyamatához meg lehessen nyerni az uniós polgárok támogatását. Az EGSZB a többi uniós intézménnyel szorosan együttműködve igyekszik megfelelni a sikeres kommunikációval kapcsolatos közös kihívásnak. A quaestorok csoportját a Közgyűlés jelöli ki, arra a feladatra, hogy kísérje figyelemmel és biztosítsa a tagokra vonatkozó szabályzat megfelelő alkalmazását.

29 A főtitkárság Az EGSZB titkárságát, amely az EGSZB székházában, a brüsszeli európai negyed szívében működik, Martin Westlake főtitkár vezeti. Az EGSZB-vélemények kidolgozásának szokásos eljárása Az EGSZB véleményeinek kidolgozása általában a következő módon történik: 1. A véleményalkotásra történő felkérést az EGSZB elnökének küldi rendszerint a Tanács vagy az Európai Bizottság, de olykor a Parlament is. 2. Az EGSZB Elnöksége dönt arról, hogy az előkészítő munkáért melyik szekció felelős. 3. A szekció tanulmányozócsoportot állít fel (amely általában kilenc tagból áll), és előadót jelöl ki, akit szakértők (legfeljebb négy) segítenek munkájában. 4. A tanulmányozócsoport munkájának alapján a szekció egyszerű többséggel elfogadja véleményét, majd továbbítja az EGSZB elnökének. 5. A szekció által kidolgozott dokumentum tanulmányozása után az EGSZB plenáris ülésen egyszerű többséggel elfogadja véleményét. 6. Ezt a véleményt továbbítják a Tanácsnak, az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek, és Az Európai Unió Hivatalos Lapjában is közzéteszik. Az EGSZB saját kezdeményezésű véleményeinek ugyanez a kidolgozási folyamata, de az érintett szekció csak akkor kezdheti meg munkáját, miután a plenáris ülés az Elnökség javaslatára engedélyt ad erre.

30 30 5. Kitekintés A globalizáció hatása és az EU, illetve a világ többi része közötti nemzetközi kapcsolatok növekvő jelentősége egyre sürgetőbbé teszi, hogy a társadalmak között is fejlődjenek a kapcsolatok. A nemzetközi kapcsolatok új szereplőire mindenekelőtt a civil szervezetek képviselőire, egyre fontosabb szerep hárul, azok mellett, akik hagyományosan részt vesznek a határokon átnyúló ügyek intézésében. Így az EU Tanácsa, az Európai Bizottság és a Parlament mellett az EGSZB a civil társadalmi dimenziót támogatva egyedülálló módon vesz részt az Unió külpolitikájában. Az EGSZB szerepe nem merül ki abban, hogy véleményeket és ajánlásokat készít a többi uniós intézmény részére. Politikai hatóságok felkérésére vagy nemzetközi szerződések alapján közvetlenül is tevékenykedik harmadik országokban: párbeszédet alakít ki civil szervezetek képviselőivel, és konzultatív struktúrák létrehozásában vesz részt. Az EGSZB ennélfogva hídszerepet játszik ezeknek az országoknak a polgárai és Európa között, és elősegíti, hogy partnerországaiban megszilárduljon a pluralista, részvételi demokrácia modellje. Az EGSZB számos különböző térségben működik együtt a civil társadalommal. Idetartoznak a tagjelölt országok és a lehetséges tagjelölt országok a Nyugat- Balkánon, az EU kelet-európai szomszédai (beleértve Oroszországot), az Európai Gazdasági Térség (EGT), a földközi-tengeri országok, az afrikai, karibi és csendesóceáni (AKCS) államok, Latin-Amerika, India és Kína.

31 31

32 32 6. Vegyék fel velünk a kapcsolatot! 6.1. Hol lehet minket megtalálni? Az EGSZB székházának címe: rue Belliard 99, 1040 Brüsszel, Belgium. Közel van a többi uniós intézményhez (a Parlamenthez, az Európai Bizottsághoz és a Tanácshoz). 1 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság székháza: Rue Belliard 99 2 Az Európai Parlament székháza: Rue Wiertz 43 3 Az Európai Unió Tanácsának székháza: Rue de la Loi Az Európai Bizottság székháza: Rue de la Loi A Régiók Bizottságának székháza: Rue Belliard 101

33 Látogatások: az EGSZB várja vendégeit! Az EGSZB minden évben kitárja kapuit az Európai Unió 27 tagállamából érkező látogatók előtt, akik közül sokan civil szervezetek vagy egyesületek tagjai, vagy európai témákra szakosodott diákok. Az EU újabb tagállamaiból érkező látogatókat különös örömmel köszöntjük. Látogatás szervezését a visitescese@eesc.europa.eu címen vagy a +32 (0) telefonszámon lehet kérni. A látogatási igényt legalább három héttel előre kell jelezni, és meg kell adni a résztvevők számát, továbbá, hogy milyen nyelven és milyen időpontra kérik a prezentációt. Amennyiben nincs ettől eltérő igény (például egy csoport olyan személyt kérhet előadónak, aki egy téma szakértője), interaktív prezentációink az EGSZB struktúráját és tevékenységeit, valamint az Európai Unió döntéshozatali folyamatában játszott szerepét ismertetik. A prezentáció időtartama egy-két óra. További információkért látogasson el a weblapra! 6.3. A weblap Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság weblapja: döntő fontosságú kommunikációs eszköz Kiadványok és referenciaanyagok Az EGSZB véleményei Az Európai Unió Hivatalos Lapjában jelennek meg. Az EGSZB egy EGSZB info című, az EGSZB munkáját röviden összefoglaló havi hírlevelet küld szét, amely minden plenáris ülés után, évente kilencszer jelenik meg, valamint egy évente kétszer megjelenő kiadványt, amely az EGSZB tevékenységeinek az egyes uniós elnökségekhez kapcsolódó prioritásait ismerteti. Mindezek a dokumentumok a vélemények is megtalálhatók a következő weblapon:

34 34 A legfontosabb kiadványok Az EGSZB szerepe és működése Vademecum Az EGSZB: híd Európa és a szervezett civil társadalom között Az EGSZB 10 pontban Dimitris Dimitriadis elnök beszámolója a as időszakról Üdvözöljük az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnál Az Eljárási Szabályzat Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság hatása Az EGSZB kiemelt fontosságú feladatai az Európai Unió Tanácsának elnöksége alatt Az EGSZB története, 50 évi részvételi demokrácia A szervezett civil társadalom Jobb partnerkapcsolat a jobb fejlődés érdekében Hogyan szervezzünk konzultatív fórumot? CESlink Online együttműködés a gazdasági és szociális tanácsok között Egységes piac, termelés és fogyasztás Az EGSZB hozzájárulása az uniós fogyasztóvédelmi politikához Az EGSZB a strukturális alapok reformjáról és a kohéziós politika as időszakra szóló stratégiai iránymutatásairól Az EU szabályozási keretének fejlesztése a jogalkotási folyamat előzetes és utólagos fázisai Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság Bevándorlás: a civil társadalom szerepe az integrációban Európai Polgári Fórum Következtetések: A szolidáris Európa felé ifjúság, nemzedékek közötti szolidaritás és a holnap Európája Az európai szociális modell Egy új európai szociális cselekvési program felé Külkapcsolatok Az EGSZB és a földközi-tengeri térség Tanulmány Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia civil társadalmáról, beleértve az európai szomszédsági politikához fűződő kapcsolatokat Szórólap az EGSZB külkapcsolati tevékenységeiről Szórólapok az EGSZB-nek az euro-mediterrán partnerség keretében, Latin- Amerikában, az AKCS-országokban, a Nyugat-Balkánon, az EU-val szomszédos keleti államokban, Ázsiában, Törökországban, valamint a kereskedelem terén kifejtett tevékenységeiről

35 35 Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom TEN szekció: közlekedés TEN szekció: energia TEN szekció: infrastruktúrák TEN szekció: információs társadalom TEN szekció: az általános érdekű szolgáltatások és az infrastruktúrák területén kifejtett tevékenységek TEN szekció: a közelmúlt eredményei Az európai energiaágazat átalakítása Milyen energiapolitikát kövessen Európa? Az ezzel kapcsolatos közelmúltbeli EGSZB-vélemények legfontosabb megállapításai Konferencia közszolgáltatások: A civil párbeszéd szerepe a jó minőségű gazdasági és szociális szolgáltatások nyújtásában Ipari szerkezetváltás Vállalatáthelyezés kihívások és lehetőségek Az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) A textil, ruha- és cipőgyártási ágazat jövője Európában Tájékoztatás Európáról A megélt Európa whatnext Forever Young A lisszaboni stratégia 58 konkrét intézkedés a lisszaboni stratégia sikerének biztosítására A lisszaboni stratégia végrehajtása: Összefoglaló jelentés az Európai Tanács március i ülése részére A megújított lisszaboni stratégia : A szervezett civil társadalom szerepe (Összefoglaló jelentés az Európai Unió március i ülése részére) Fenntartható fejlődés SDO a Fenntartható Fejlődés Megfigyelőközpontja Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem NAT Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem szekció Az EGSZB és a vízügyi keretirányelv felülvizsgálata: A vízügyi politika új kihívásai

36 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság bemutatása, amely az Európai Unió tanácsadó szerve, és amelyet a szervezett civil társadalom képviselői alkotnak. Ez a tájékoztató füzet ismerteti az EGSZB szerepét, tevékenységét és munkájának eredményeit. Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Látogatásszervezés és Kiadványok Osztálya Tel.: Fax: Rue Belliard, Bruxelles / Belgique Katalógusszám: EGSZB HU QE HU-C HU A EUROPE DIRECT szolgálat segítségével minden az Európai Uniót érintő kérdésére választ kaphat. Díjmentesen hívható telefonszáma: /96821